Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-24 / 20. szám
1989. JANUAR 21., REDD KFT. HCRNÁDOH Darabolják a csirkét Baromfitermékek exportjára kft.-t hozott létre a hernádi Március 15. Tsz és a Nógrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat. A megállapodás szerint Salgótarján közelében rendeznek be egy csirkedaraboló üzemet, amelyhez az épületet a nógrádi vállalat, a gépeket, a technológiát a hernádi tsz adja. A társaságbeli együttműködés azért előnyös mindkét fél számára, mert Hernádon elfogyott a felesleges munkaerő, az exportlehetőségek viszont éppen a munkaigényesebb áru, a darabolt csirke iránt növekednek, s maguk nem győzték volna e termékből a mennyiség növelését. Nógrádban éppen a munkaerő lekötése okoz gondokat, és ezzel a megoldással hatvan asszonyt juttatnak most állandó keresethez. Az új üzemben évente 2600 tonna baromfit dolgoznak majd fel. Tervezik, hogy a kft.-be külföldi vállalkozót is bevonnak; ez korszerű csomagológépekkel léphetne be az üzletbe, megteremtve ezzel a feltételeket, hogy jobb áron értékesíthető, a nyugati piacon versenyképes termék készüljön az üzemben. Kevesebbet utazik az ügyfél Budakeszin Zökkenőmentesen alkalmazkodnak Budakeszi és Budaörs között körülbelül 10 kilométer a távolság. Egy jó erőben levő ember két óra alatt megteheti az utat. Ugyanezt az autóbusz 15 perc alatt gyűri le, igaz. minden órában jó. ha egyszer. Nem csupán a kondíció miatt, de egyébként is, aligha várható el viszont bárkitől. hogy gyalog induljon ügyes-bajos dolgai után. Maradt tehát a tömegközlekedés oda és vissza. Az ügyintézés így — beleszámítva a városi tanácson eltöltött időt — fél napot rabolt el a budakesziek életéből. Eddig. Ám most új a rend. és eme új rendben a város által ellátott feladatkörök egy része a községhez, a maradék pedig a megyéhez került. Nincs tehát több buszozás Budaörsre. — Különösen a gyámügy területéről vettük át a legtöbb munkát — mondja dr. Farkas Gyula budakeszi tanácselnök. — Ilyen jellegű tevékenységgel mind ez ideig egyáltalán nem foglalkoztunk. Az ügj'félszolgálati iroda azonban itt nem tud segíteni, hisz ezek az esetek nagyon egyedi elbírálást igényelnek. Sajnos a szakigazgatási szervnek nincs jogásza sem. akikre pedig különösen a perindításoknál lenne nagy szükség. Hogy végül is elláthassuk a hozzánk került feladatokat, a megyei tanács segítségét kértük. — Művelődési és szociális téren viszont valószínűleg nem lesznek különösebb gondjaink — veszi át a szót Mayerné Stahácz Éva vb-titkár. — A művelődésügyi felügyelő személyében szakember kezébe kerülnek az idevágó dolgok. Az egészségügyben várható legfontosabb változás, hogy a jövőben valószínűleg eay ügyvezető körzeti orvos intézi az egyes feladatokat az egészségügy irányításán belül. Státusa lényegében a városi főorvosokéhoz lenne hasonló. Mi szeretnénk, ha hozzá tartozna a munkáltatói jogok gyakorlása is. Személyében így az összes egészségügyi probléma megoldódna. Az ügyvezető orvos intézné például a magánpraxisok engedélyezését. amiért idáig Budaörsre kellett utazni. És maradjunk még egy pillanatig az egészségügynél, pontosabban a pilisvörösvárí szakrendelőnél. Mert nem csupán Budaörsre kénytelenek utazni a budakesziek, néha ide is. A szakrendelő ugyan semmilyen szakmai munkát Belátható időn belül nem lesz rá pénz Zaj, por, rezonancia fenyeget Micsoda könnyebbség lesz az autósoknak, ha végre megindul a forgalom az MO-áson! S végre, valahára fellélegezhet a főváros is: a szó szoros értelmében: lesz levegő, 1990 végére a tervek szerint üzembe kell helyezni az MO-ás első szakaszát, az M5 és a 6-os főközlekedési út között húzódó részt. S amilyen jó tempóban haladnak az építők, bízhatunk abban, hogy nem lesz határidő-módosítás. Igen áim, de míg az MO-ás megkönnyíti a közlekedést, addig némi boszúságot is jelent a környékén élőknek. Sőt nemcsak azoknak, akik a körgyűrű közvetlen közelében laknak, hanem azoknak is, akik csak közvetett kapcsolatban lesznek az úttal. Gondoljunk csak a dunaha- rasztiakra, akik falugyűlésen szólaltak fel az ellen, hogy az autópályára félvezető 51-est a község lakott területén szélesítsék, és emiatt területeket sajátítsanak ki. Nem elég, hogy sok családnak el kell hagynia otthonát, az ottmara- dóknak sem lesz sok örömük. Az MO-ás felé igyekvő gépkocsik, teherautók, buszok Baja és Kalocsa irányából hozzák a többtonnányi terheket, utasokat, s mind, mind ott haladt volna el a sűrűn lakott területen. Ha fel akarnak jutni az autópályára, ez az egyetlen megoldás, hiszen máshol nem terveztek felhajtót. A község lakói felismerték a megoldásban rejlő veszélyeket: állandó zaj, por, rezonan- cia, megrepedő házak, csökkenő ingatlanérték... Soroljuk még? Ügy véljük nem érdemes. Végül is a közvélemény nyomására megváltoztatták az eredeti terveket, és a beruházással együtt megépül a Harasztit elkerülő út, amely Taksonytól ágazik el a mostani 51-estől. A dunaharasztiak idejében felébredtek, sajnos a sziget- gzentmiklósiak csak akkor jönnek rá, hogy milyen gondot jelent az MO-ás, amikor elkészül a körgyűrűre felvezető út. Márpedig ez igazán nincs messze, hiszen jövőre azt is át kell adni a forgalomnak! A távlati tervekben szerepel egy szigeti gerincűt kialakítása, amely Szigetszentmik- lóstól északra kapcsolódna a körgyűrűhöz. Ám bárkit kérdeztem meg, senki nem tudott arra választ adni, hogy ez mikor készül el. Talán a következő évezredben, húsz év, negyven év múlva? Ki tudja, mikor lesz rá pénz. Belátható időn belül senki sem tudja finanszírozni. Akkor hogyan bonyolódik le erre a forgalom — vetődik fel az emberben a kérdés, és -v«Wjjuk~ be. teljes joggal. •* Ráckeve,- Szigetes ép, Sziget- halom irányából Szigetszent- miklóson keresztül jutnak fel a körgyűrűre majd a gépjárművek. A tervek szerint lebontják a Csepeli úttal szemben lévő vegyesboltot, kisajátításra kerül a mögötte lévő ingatlan, és a Csepeli út meghosszabbításaiként a Bajcsy- Zsidinszky út torkollik a Gyári útba. Vagyis az épülő pártház mögött, a József Attila és a Munkásőr úti lakótelep között halad az új út! Nos, ha még nem laktak hangos, forgalmas helyen azok, akik a környező házakban élnek, most megtudhatják, mi a magyarok Istene. Amikor egy-egy nagyobb teherjármű elhalad az ablak alatt, olyan érzése támad az embernek, mintha egy óriás rázná a tenyerén, amihez ráadásul még fülsiketítő zaj is párosul. Állandóan száll a por, ami egy idő után minden résbe beszivárog beivódik az épületek falába, lerakódik az ablakpárkányra. A József Attila és a Mun- káső.r úti lakótelep között megépülő út különösen érzékenyen érinti az ottélőket. Mivel a jegenyéket rövidesen kivágják, nem lesz fa a környéken. ami némileg tompítaná a zajt, a >szálló port megköt- ríé.--Ráadásai" erre' haladnak majd el a Csepel Autógyár autóbuszalvázait szállító teherautói, a ráckevei Aranykalász mirelit termékeivel megrakott hűtőkamionok. S ezenkívül minden Csepel-szi- geten lévő vállalat, mezőgazdasági nagyüzem erre viszi majd az áruját fed a körgyűrűre, hogy azután bekapcsolódjon az ország közúti vérkeringésébe. Máshol nem mehet fel, hiszen nincs rá módja! Igaz, ezek a termékek, ez a forgalom eddig is végighaladt a Csepel-szigeten, ám ebből jóformán semmit nem érzékeltek a- szigetszentmiklósiak, mivel Halásztelek felé haladtak a járművek. De mi lesz ezután ? Szakemberek szerint addig kellene elkészülni a kerülő útnak, amíg átadják a körgyűrűt. Ha enélkül is megindulhat az MO-áson a forgalom, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy belátható időn belül lesz kerülő út Szigetszent- miklós határában. Fiedler Anna Mária Törzstenyészeti névjegyzék Rangot jelent Az állattenyésztésben szakmai rangot jelentő törzstenyészetek idei névjegyzékét tette közzé a MÉM mezőgazdasági főosztálya. A listán szerepelnek mindazok a gazdaságok, tenyésztők, akik a törzstenyészetekkel szemben támasztott magas szakmai követelményeknek megfelelnek, és ily módon részt vállalhatnak a nagy genetikai képességű állatállományuk továbbszaporí- tásában. A névjegyzékben ezúttal másodízben szerepelnek kistermelők; egyelőre sertés- törzstenyészetekkel rendelkeznek. Korábban csakis ,az állami és mezőgazdasági nagyüzemek és állattenyésztő vállalatok, valamint felsőoktatási intézmények tarthattak fenn ilyen telepeket, a rendelkezések csak újabban nyújtanak lehetőséget a kistermelőknek is kiváló minőségű állatállományuk jobb hasznosítására. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakemberei szerint a törzstenyészeti engedélyek iránt némileg fokozódik az ér. deklődés, mivel az elmúlt időszakban az apaállatok árában javulás mutatkozik. Várható, hogy további nagyüzemek folyamodnak majd minő- sitésért, és nincsen kizárva az sem, hogy a kistermelők más állatfajok magas szintű tenyésztésével is megpróbálkoznak. Erre főként a juh- és a prémesáílat-tenyésztésben kínálkozik lehetőség számukra. A törzstenyészeti névjegyzékbe való felvételt egyébként szakértő bizottság helyszíni vizsgálata előzi meg. Véleményezik, hogy tenyésztési és állategészségügyi szempontból kifogástalan-e az állomány, és ezután tesznek ja. vaslatot a törzstenyészeti engedély odaítélésére. nem végez, hisz a község járó betegeinek ellátása a fővárosi klinikákon történik, mégis a területi alárendeltség (vagy fölé-, attól függ. honnan nézzük) nagy úr. így fordulhat elő például, hogy halottszállításkor egy bélyegzőért kell átmenni Pilisvörös- várra. Képzeljük el a szituációt. a holttest kiterítve, a hozzátartozók pedig tehetetlenül toporognak körülötte, mivel még nincs meg a pecsét. Talán ezen a meglehetősen faramuci helyzeten is az ügyvezető orvos intézménye változtathatna. E rövid kitérő után azonban térjünk vissza a közvetlen megyei irányításhoz. Végighallgatva az előzőket, a tanácselnök és a vb-titkár szavait, az ember mindvégig vár valamit. Egy „de” szócskát. Talán megszokásból, talán mert kicsit hihetetlen, hogy egy ilyen mérvű változáshoz zökkenőmentesen alkalmazkodni lehetne. — Pedig ez az új szituáció egyáltalán nem púp a hátunkon — folytatja dr. Farkas Gyula. — Mi örülünk. ho°y az állampolgárokat nem kell ide-oda küldözgetnünk ezentúl, nem érzi senki úgy, mintha nem tudnánk neki helyben. a tanácson valamit elintézni. De tényleg beszéljünk a nehézségekről is. Habár a konkrét feladatokat még nem kaptuk meg, a megváltozott helyzet értelemszerűen többlet- munkát ró majd ránk. Emiatt a megyétől létszámbővítésre kértünk engedélyt. Két személyt szerettünk volna alkalmazni. egyiküket az idén induló ügyfélszolgálati irodán, a másikat pedig a műszaki osztályon. Mindkettőjükre nagy szükségünk van. amit azonban úgy látszik, nem vesznek odafönt figyelembe. Csupán egyetlen új ember alkalmazására jött beleegyezés, amit nagyon nehezményezünk. A hatáskörök átcsoportosításával összhangban nyilván lesz felszabaduló létszám és úgy érezzük, joggal elvárhatnánk, hogy a megyétől segítsenek rajtunk. Ráadásul amúgy sem szívesen jönnek hozzánk a szakemberek dolgozni, hisz az itt fizetett bérek összehasonlíthatatlanul kisebbek, mint a főváros tanácsainál. A műszaki osztályon például jelenleg is van egy üres státusunk, amit nem tudunk betölteni. Falusy Zsigmond Kábeltévé Tápiógyörgyén Két éve kezdte meg a helyi információk sugárzását a kábeltévé Tápiógyörgyén, a művelődési házban. Képünkön Kisspál László adásra állítja a készüléket. Egyelőre a köz- intézményekben — és az ABC-áruházban — fogható a helyi műsor, amelynek szerepe a lakosság sokoldalú és folyamatos tájékoztatásában tovább növekszik. Anyagiak hiányában a közeljövőben nem tervezik a bálőzat bővítését. (Erdősi Ágnes felvételei) Szeniendre és Vidéke Az idei első szám Megjelent a Szentendre és Vidéke című közéleti és kulturális tájékoztató idei első száma. A növekvő népszerűségnek örvendő városi újság egyre inkább megfelel azoknak a régen gyakorolt funkcióknak, amelyekre egy városi újság egyáltalán vállalkozhat. Számos érdekes információval szolgál, teret ad a várospolitikát érintő vitáknak. A lap e számának is erénye, hogy felvállalja, hogy a város érdekeinek, különérde- keinek szócsöve, ugyanakkor nemcsak a helyi pártbizottság és a tanács véleményét képviseli, de fóruma a különféle alternatív véleményeknek is. Megtudhatjuk az újságból, nem igaz a hír, hogy a város erején felül eladósodott, részletés beszárholót olvashatunk arról, miért nem tetszik Szentendre lakóinak a nyári Teátrum, hogy bajor királyi serfőzde lesz a tanácsi konyha helyén, s valószínűleg orvosi rendelő a pártbizottság épületének földszintjén, s megalakult a városban az Áp- rily Lajos cserkészcsapat. Egy másik írás arról szól, hogy az Erdélyből áttelepültek hogyan illeszkednek be nálunk. Cs. A. Milyen ember a munkásőr? Ők is a bőrükön érzik az áremelést Jó hangulatban indult beszélgetésünk L örincz Jánossal, a nagykátai munkásőr- egység most nyugállományba vonult parancsnokával kicsit szomorúra sikeredett. Nem azért, mintha Lőrincz János sértett ember lenne. Ellenkezőleg. Saját kérésére, döntően megromlott egészsége miatt gondolt a nyugdíjra, amint elérte a korhatárt. Két infarktus után ez szinte kényszerpálya volt. Ám, amikor parancsnokai kérték, még hét hónapig maradjon a posztján, természetesen igent mondott. De milyen hónapok voltak ezek? Itt keseredett meg a hangulat, amikor a politika közelmúltbeli változásairól kérdezem. Azt az embert, aki az egész életét egy eszmének rendelte alá, kereskedőinasként, ifjúsági vezetőként és munkásőrként is, minden poszton. Most rövid idő alatt mintha minden gondolat, ami éltette a talpáról a fejére fordult volna. Nem a reformgondolatot, a gyorsítás tempóját nehéz fölvenni. Inkább mindezek hordaléka zavarja, bántja. Milyen ember a munkásőr? Nagykáta környékén többségében egyszerű emberek, döntő többségük kétkezi munkás, bár akad közöttük értelmiségi is. S nem mind párttag, mégis erősebb szálakkal kötődnek a rendszerhez, mint sok tagdíj- fizető. Volt olyan pedagógus munkásőr az egységnél, aki húsz évi kiemelkedő szolgálat után sem lépett be a pártba. Mi az összetartásuk titka? Azt igazán csak az értheti meg aki közöttük él, mondja Lőrincz János. Valamit megsejthet belőle, ha végig csinál velük, közöttük egy többnapos gyakorlatot. Életpályája szinte egyenes úton vitte a Munkásőrség felé. A pándi fiú mindig kovács szeretett volna lenni, ám olyan időben érte a pálya- választás, amikor minden lehetőségnek örülni kellett, így lett kereskedősegéd a Hangya Szövetkezetnél. Szervezte a fiatalokat, majd a járási DISZ titkára lett. Szegeden töltötte a katonaidőt, s itt ugyancsak történelmi idők alakították sorsát. Amikor kitört az ellen, forradalom, szélnek eresztették a sorállományt, s ő társaival Szegedről gyalog indult Pándra. — Többször is föl akartak kötni útközben, majd otthon is — meséli mosolyogva. Optimista ember lehetett, hisz mint mondja, két ilyen akasz- tási fenyegetés között nősült, 1956. ‘ november 24-én. A pogrom elmaradt, csupán az ablakokat verték rá éjszakánként. Amikor megalakult az MSZMP, több társával j szervezni kezdte a pártot Pándon, majd megalakították a helyi munkásőrséget is. Huszonöt éve, 1964-ben lett a járási munkásőregység parancsnoka. Ez idő alatt számos magas elismerést szerzett az egység. A térség gazdálkodó egységei is büszkék munkásőreikre. Ehhez nyilván hozzájárul az is, hogy igyekeznek úgy szolgálatba osztani őket, hogy minél kevesebb időre essenek ki a termelő munkából. Azt kérdeztem, milyen ember a munkásőr. Olyan, mint a többi, válaszolja a nyugalmazott parancsnok —, akit a leköszönésekor munkásőr ezredessé léptettek elő —, mármint, ami életkörülményeiket illeti. Ok ií bőrükön érzik az áremelést, az egyre nehezedő életet, a romló életszínvonalat. Nekik is drágább a szabadidejük, hiszen a második, harmadik gazdaságban kell kiegészíteni a megélhetésre szánt jövedelmet. Mégsincs több leszerelőjük, mint néhány esztendővel ezelőtt. Az is ritka, aki az aláírt ötéves szolgálat után leszerel. Az átlagos szolgálati idő tíz év fölött van a nagykátai egységnél. Amikor Lőrincz János búcsút mondott a parancsnokságnak — nem a munkásőrségnek, hiszen nem szerelt le — negyvenhárom meghatott fiatal mondta el a munkásőr esküt a csapatzászló előtt. Móza Katalin