Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
1989. JANUAR 23.,»HÉTFŐ RNY Nem lesz dömpingár a vizeseknél Még több terhet kell vállalni? Hadisarc — ekképp illette a dunaharaszti képviselő, Pol- gárdi József azt a fizetési formát, aminek fejében a Budapest környéki települések vizet kaphatnak a fővárost ellátó ivóvízrendszerről. A Csepel-szigeten végighúzódó csővezetékek a csápos kutakból érkező vizet továbbítják Budapestre. Mivel a környező települések ivóvóz- ellátásának legésszerűbb formája az, ha nem önálló kutat fúrnak, hanem a fővárosi rendszerre csatlakoznak, e megoldás felé hajlanak a szakemberek. Igen ám, de van egy kis szépséghibája a dolognak — túl drága. Vegyünk példának egy olyan települést, ahol naponta ezer köbméter ivóvizet használnak el az állampolgárok, az iparvállalatok, a mezőgazdaság és az intézmények. A főváros és a megye által kötött szerződés értelmében egyszeri megváltást kéll fizetni, azaz több mint húszmillió forintot azért, hogy a község csatlakozhasson a budapesti rendszerhez. Üjabb százmillióért ki is építheti magának a hálózatot a településen, s utána már csak a vízdíjat kell fizetni. Sokan azért tartják ezt a megoldást igazságtalannak, mert úgy érzik, hogy aránytalanul sokat kell fizetni azért a vízért, amit a község területéről nyer a főváros. Mert bizony, vélekedik sok Csepel-szigeti lakos, a csápos kutak miatt csökkent a kisebb fúrt kutak vízhozama, az elszívó hatás miatt kisebb a talajban a vízmozgás, nagyobb a szeny- nyeződés lehetősége és így tovább. Millió és egy érvet tudnának felhozni a megoldás ellenzői és támogatói,'egy azonban tény: a Duna környékén élők tiltakoznak a jelenleg életben lévő szerződés ellen. Március elsejétől még bonyolultabb a helyzet, mivel emelkedik a vízdíj. A Minisztertanács közleménye szerint megfelelő előkészítés után az ivóvíz köbméterenként 3-7 forinttal, a csatornahasználat 2-5 forinttal drágul. Ez — jelentős területi differenciálódás mellett — a lakosság által fizetett díjak 220-290 százalékos emelését jelenti. A díjemelés a bérlakásban élőket is érinti. A víz- és csatornaszolgáltatásba bekapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100-120 forint havonta. Az intézkedést első’sorban az állami támogatás csökkentése indokol, ja. A Minisztertanács közleménye szerint minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifarendszer változásával is jár, az érdekelt tárcák, illetve vállalatok részletesen tájékoztatják a lakosságot az új feltételekről. Hát bizony! Leginkább ez érdekelné az embereket. Mennyivel lesz drágább az ivóvíz? Mert az egyáltalán nem nyugtatja meg az amúgy is felborzolt kedélyű Pest környékieket, ha egyformán emelkednek a terhek, hiszen eddig is jóval többet tettek a közös kalapba, mint a budapestiek. Elég, ha arra gondolunk, hogy a legtöbb településen társulati formában vagy önerős fejlesztés keretében épült ki az ivóvízhálózat, s ez már önmagában is jelentős kiadás volt a lakosságnak. Aztán itt vannak a vízdíjak: Budapesten egy köbméterért 1,20-at, a megyében pedig 3,80-at kellett fizetni. Egyedül Cegléden volt olcsóbb a víz, mivel ott régen kiépített törpevízműről kapta az éltető elemet a lakosság. A megyei képviselők nem értenek egyet azzal az elképzeléssel, hogy az amúgy is drága pénzen kapott víz árát felemeljék, és ennek hangot is adtak. Most tehát azon folyik a vita, hogy milyen arányban növeljék az árakat, hogyan differenciáljanak. És ha jól belegondolunk, ez már nem is annyira vita, mint inkább harc. Végső kimeneteléről február közepe előtt aligha szerez tudomást a nagyközönség, hiszen a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium előterjesztését a lapokban kapták meg a különböző intézmények, szakhatóságok, a megyei tanácsok. Ezt még megvitatják, áttanulmányozzák a szakemberek és kiegészítik még újabb javaslatokkal. Olyanokkal, amelyek valóban a takarékosságra ösztönöznek és valamelyest tükrözik a tényleges ráfordítások mértékét. A véleményeket, észrevételeket összegezve az Országos Anyag- és Árhivatal tesz javaslatot az árakra. Kíváncsian várjuk az ÁBMH javaslatait. F. A. M. vesebb munkalehetőségnek tudható be. Más kérdés, hogy területenként változó a kép. Mert Pest megye északi területein például nem elég az ember, míg délen még arra is van mód, hogy autóba üljenek a kémények vizsgálói, hogy aztán ott segítsenek, ahol kollégáik nem győzik a munkát. Még egy vonzóerő, amiről Kardhordó Endre tájékoztatott, az pedig a kötetlen munkaidő. Vagyis a munkatársak csak azért felelnek, hogy minden rendben legyen a területükön. Azt már senki sem kérdezi tőlük, hogy mikor végzik el a munkát. Így aztán jut idő arra is, ha jól beosztják, hogy mellékes után nézzenek, amibe senki sem szól bele. ha a kötelességüket egyébként teljesítették. — Egy szempontból vált nehezebbé a helyzetünk — tette hozzá a vállalat vezetője. — Megszűntünk egyedül létezni, versenyhelyzet alakult ki a szakmában. Kismesterek, vállalatok, gazdasági munka- közösségek jelentek meg a küzdőtéren, akik vállalhatnak, s vállalnak is kéményjavítást. kályhaépítést, mindenféle szakmánkba vágó munkát. K. T. I. elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése, melyek birtokában a hivatásos vagy az éppen laikusnak mondott segítők, meggyőződéses támogatók családi, anyagi és egyéb szempontból hátrányos fiatalok tanulását, tudásuk átlagos színvonalra emelését, társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat tudják elősegíteni. A megszerzett ismereteket még az idén kamatoztathatják a hallgatók, mivel a három szervezet a fiataloknak is megrendezi az úgynevezett „felzárkóztató” tanfolyamot. Tizen- két-tizennyolc évesekről van szó, akik az általános iskola nyolc osztályát valamilyen ok miatt nem végezték el, s ezt pótolva, még szakmát is kellene tanulniuk. Ha a kezdeményezés sikerrel jár, a megye más térségein élők közül is verbuválnak majd hallgatókat. Az előadói díjak és egyéb költségek fedezéséhez a Szociális Munkások Országos Egyesülete mellett a kerepestarcsai Cigány Közművelődési és Sport Egyesület is hozzájárul a tagdíjakból és egyéb bevételekből származó összegekkel. K. T. I. Január közepén: boldog új évet! Most velünk is jobban törődnek anyanyelvű, fel sem merül, szerb-e, magyar-e eredetileg valaki. Természetes az együttélés, sőt egyre több a vegyes házasság. — Tarják a kapcsolatot a magyarországi szerb településekkel vagy a szülőfölddel? — A pomázi szerb klubbal, a szegediekkel, a dunaújvárosiakkal igen, de a legszorosabb a kapcsolatunk, a közelség révén, a tököli horvátok- kal. Szerencsések vagyunk, mert gyermekeink Jugoszláviába is eljuthatnak. Kruse- vac városa évekkel ezelőtt sz^erb tánccsoportot keresett. Így akadtak a mj táncosainkra, akik a Dunamenti Tsz támogatósát élvezik. Az évek folyamán azután, az ottani Merima yegyi cég és a téesz szoros együttműködést alakított ki, így már csereüdülése, két is szerveznek. — Boldog új évet kívánok! — köszönnek egymásra a lépteiket szaporázó járókelők a deres fákkal szegélyezett főutcán. Ez a jókívánság az új év első napjaiban mindannyiunk szájából több százszor elhangzott, de most január közepén már igencsak meghökkenti az embert. Pedig itt és most ez természetes. Lórév, azaz bovra. Mintegy háromszáznegyven lelket számláló, apró település Ráckeve szomszédságában. Lórév — a magyar ajkúaknak, Lovra — a lakosság kétharmadát kitevő szerb nemzetiségieknek. Halódó klub — Az egyházszakadás után a pravoszláv egyház nem tért át a katolikusok Gergely-nap- tárára. Így azóta is fennmaradt ez a körülbelül kéthetes csúszás — adja magyarázatát a már nem is olyan meglepő jelenségnek Alexov Lyubomir, a Délszláv Szövetséget Lóréven képviselő elnökségi tagja. — Mivel magyarok és szer- bek együtt élnek a faluban, ezért mindkét naptár szerint ünnepelünk. December 25-én a hivatalos munkaszünet miatt mi, szer- bek is otthon vagyunk szűk családi körben. A látványos kerti munkát ilyenkor kerüljük, nem sértjük a magyar szomszédot. A karácsony esti összejövetelt, az ajándékozást mi január 7-én tartjuk. — Mennyiben más a szerb karácsony? — Nem állítunk karácsonyfát, helyette szalmát teszünk az asztal alá, a jászolt, a kis Jézus születési helyét jelképezve. Az asszonyok karácsonyi kenyeret sütnek, mézes, diós rétest, díszes kalácsot, melyet búzakalásszal, virágokkal varázsolnak szemet gyönyörködtetővé. Idén Mohácsról jött a zenekar, amely a bálozókat szórakoztatta. — A fiatalok ilyenkor díszes népviseletben ropják a táncot? — Sajnos nem. Az eredeti, íórévi népviselet elkallódott. Nincsenek hagyományt őrző ruhák, rekonstruálásuk sem valószínű. A falu szerb klubja ugyanis jelenleg nem működik — mondta gondterhelten Alexov Lyubomir, és az ünnepi hangulatából egy csapásra a hétköznapi problémák világába süllyedünk. — 1980 —84 között rengeteg TIT-előHőmérő a terménytárolóba A korszerű mezőgazdasági üzemek modern gépeket, berendezéseket igényelnek. Az ő segítségükre siet a Sasad Termelőszövetkezet budaörsi műszerüzeme, ahol elsősorban mezőgazdasági műszerek készülnek. Egyik új gyártmányuk az a silóhőmérő-rendszer, amely számítógéppel összekötve állandóan biztos és pontos információkat ad a hatalmas gabona- tárolókban elhelyezett termény hőmérsékletéről, nedvességtartalmáról. Felvételünkön: a nyomtatott áramkörök szerelése (Erdősi Ágnes felvétele) adást, számos kiállítást tartottunk. Azóta egyre ritkábban jöttünk össze, s ma igény sem nagyon mutatkozik a lakosság részéről, de nincs is, aki megszervezze a programokat. A lelkes, fiatal tagok megnősültek, jelenleg építkeznek. A fizetésükből megélni nem tudnak, ezért otthon is dolgoznak, így nem jut idejük tár. sadalmi munkában a falu javára tevékenykedni. — A személyi feltételek mellett a tárgyiak sem a legjobbak. Klubkönyvtárunk a ráckevei Ács Károly Művelő- dési Ház felügyelete alá tartozik. A terem szűkös, szegényes a berendezés, ilyehkor télen rettenetesen hideg, min-í dénütt ujjnyi vastagon áll a por. Nincs az a csalogató rendezvény, aminek kedvéért az emberek ide jönnének kényelmes otthonukból, a színes tv, a video mellől. — De ha valaki főállásban vezetné a szerb klubot, érdekes programokat szervezne, kényelmesebbé tenné a kul- túrházat, nem lenne remény az állóvíz megmozdítására? — Sajnos, mindez anyagi nehézségek miatt megoldhatatlan. Erre a célra központi támogatást kapni szinte reménytelen. Nem kérdés — Nem tudnak a tanácstól segítséget kérni? — Tavaly megélénkült a nemzetiségiekkel való törődés. Én mindezt a magyar—román határon történtekkel, a menekültekkel való együttérzéssel is magyarázom. Nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a hazánkban élő nemzetiségiek iránt. A pártbizottság és a tanács komoly intézkedési tervet készített a nemzetiségi po. litika helyi megvalósításáról. — Milyen kérésük, követelésük van a szerbeknek? — Nehezményeztük, hogy a faluban nincs mindenhol kétnyelvű felirat, a táblákat azóta már el is helyezték. Jeleztük, hogy egyre nehezebben hozzáférhetők az anyanyelvi újságok. A könyvtárban nincs megfelelő mennyiségű szefb nyelvű olvasnivaló. Központi antennát szeretnénk felállítani, hogy a jugoszláv tévé adását minden házban tudják fogni. — Mi az itt élők véleménye; van nálunk nemzetiségi kérdés? — Ez nálunk már régen nem kérdés. Ebben a faluban nem az a fontos, ki milyen Az alant felsorolt állásajánlatokról részletes felvilágosítást adnak az érdeklődőknek a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál (Budapest XI., Karinthy Erigyes u. 3.), telefonon a 850-238, valamint a 850-411 (140, 191 és 192-es melléken), illetve a körzetben található tanácsi közvetítő szerveknél, a helyi tanácsok munkaügyi szakigazgatási részlegeinél. A Pemü Műszaki Cikkek Gyára műanyag-feldolgozó szakmunkást, villanyszerelőt, hidraulikai lakatost, gépszerelő lakatost keres. Államigazgatási szerv felvenne jogi előadót, pénzügyi előadót (felsőfokú végzettséggel) adóügyi munkakörbe, EPTEK Vállalat műszaki osztályvezetőt keres (felsőfokú vegyipari végzettséggel). Bér meg- ewezés szerint. Kőfaragó és Mflkfiipari Szövetkezet kőfaragó és műköves szakmunkásokat, illetve betanított munkásokat (lehet kőműves is) keres. Bér megegyezés szerint. A Kerepestarcsai Családsegítő Szolgálat pszichológust keres. Bér megegyezés szerint. A Penomah ceglédi gyára felvesz gyári bér- és munkaügyi osztályvezetőt (pályázat útján) és pénzügyi osztályvezetőt. Bér megegyezés szerint. Az Eszakmagyarországl Kőbánya Vállalat, Tárcái, bányamérnököt (lehet kezdő) keres. A PROMONTORVIN Vállalat bérosztélyvezetőt keres. Pest Megyei Államigazgatási Szerv felvesz: Romayor gépkezelőt. A VtZÉP Vállalat vecsési üzeme lakatos, asztalos, hegesztő, esztergályos szakmunkásakat kére*. Munkásszálló van. Tanfolyam az egyenlőségért Ismeret és hivatástudat Időnként meglepődünk, ha a foglalkozások már-már végtelennek látszó listáján feltűnik egy-egy különleges hivatás. Művelői viszont nem különde-' ges emberek, adottságaik alig térnek el a másokétól. Legfeljebb az elhivatottság érzése erős a maguk választotta pálya iránt. Ilyen foglalkozás például a szívósságot, humánus meggyőződést követelő cigánycsalád-segítőké, a gyermekvédelemmel foglalkozóké. Nekik és az egészségügyi dolgozóknak, szociálpolitikával foglalkozó tanácsi alkalmazottaknak rendez speciális tanfolyamot Kerepestarcsán az idén a Szociális Munkások Országos Egyesülete, a Kerepes- tárcsái Családsegítő Szolgálat és a Kerepestarcsai Cigányklub. , A továbbképzés célja olyan Kéményseprők autóval Mesterek talpig feketében Babonák és anekdoták kötődtek valamikor a kéményseprők mesterségéhez. Régebben másért volt nagyobb a tekintélyük, mint ma. amikor egyre kevesebben folytatják ezt a foglalkozást. így volt egy ideig, de mintha egy kicsit most javult volna a helyzet. Erről beszélgettünk a közelmúltban Kardhordó Endrével, a Pest Megyei Kéményseprő, Cserépkályha-építő és Tüzeléstechnikai Vállalat igazgatójával, aki elmondta, hogy közigazgatási területünkön 216 ezer ingatlanon 483 ezer kémény rendben tartását kell megoldaniuk egy esztendőben, mindössze kilencven szakemberrel. Szinte el sem hinnénk, ha a vállalat vezetője nem közölte volna: a változó, bővülő vállalati profil ellenére ez a létszám alapjában véve elegendő arra, hogy beszedjék az évente esedékes díjakat, kitisztítsák é3 szakszerűen ellenőrizzék a házak füstcsatornáit. köztük még a gázkazánok égéstermékeit kivezető csövek állapotára is ügyeljenek. Az igazgató szerint egy kicsit. mintha szívesebben vállalnának újabban ilyen munkát az emberek, ami talán egyes helyeken a némileg keKét nyelven — Sikerül-e a faluhoz kötni a fiatalokat? — Évekkel ezelőtt ez nehezebb feladat volt, mint ma — mondta Alexov Zsigmondné tanácstag, a Dunamenti Tsz könyvelője. — Budapest hiába van közel, ott szint# nehezebb lakást kapni, mint itt építeni. A téesz megfelelő meny- nyiségű munkahelyet kínál, s emellett háztáji gazdálkodással igyekszenek, a falu lakói többletjövedelemhez jutni. Hí. zót, marhát tartanaik, kertészkedéssel, fóliás növénytermesztéssel foglalkoznak. Ide köti a fiatalokat az is, hogy az iskolában, óvodában szerbül foglalkoznak gyermekeikkel. A Íórévi Iskolában első osztályban tanulják a szerb, másodikban a magyar, harmadikban a horvát, negyedikben az orosz ábécét. — Az Itt felcseperedő iskolások tehát mindkét nyelven jól beszélnek, megőrizve és átmentve ezzel a nemzetiség fennmaradását jelentő hagyományokat, népszokásokat. Mindent elkövetünk azért, hogy szerb nemzetiségű óvónőket, tanítónőket hozzunk Lórévre. Jelenleg az óvodában, a képesítés nélküli Alexov Milánná mellett, a tanári végzettségű, de gyesen levő Miatovics Julianna dolgozik négyórás munkaidőben. Az iskolában a nyugdíjba vonult Radasin Bogojubnétöl a pályakezdő Ivanov Szófia vette át a váltóbotot. Mindez nagyon fontos számunkra, hiszen úgy gondoljuk, az anyanyelv elhagyása, a családok hagyományápolásának megszűnése nagyon le. hangoló. Németh Andrea
