Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI £NDRE VILÁG PROLETÁBJAÍ, EGYESÜLJETEK^ Budaörsi pártértekezlet Stílusváltásnak vagyunk tanúi XXXIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. JANUÄR 23., HÉTFŐ Budaörs és vonzáskörzete kommunistái szombaton pártértekezlelcn vitatták meg a politikai munka eddigi tapasztalatait, határozták meg egy­úttal a szükségesnek ítélt változtatások fő irányát, s jelölték ki a XIV. kongresszusig terjedő időszak legfontosabb tennivalóit. A kétszázkilenc küldött tanácskozásán részt vett, s a vitában szót kért Hámori Csaba, a Pest megyei pártbizottság első titkára is. Szemethy Lászlóné, a városi pártbizottság első titkára terjesztette a küldöttértekezlet elé azt a beszámolót, mely az 1985—88 közötti időszak politikai munkájának legfontosabb tapasztalatait összegezte. A negyven­perces vitaindító mindazokra a kérdésekre kitért, melyek a Budaörsön és vonzáskörzetében dolgozó kommunistákat foglalkoztatják. A romániai jogtiprásról és a kizárásokról Pozsgay Imre válaszai kérdésre elmondotta, hogy az élet túllépett rajtunk. A Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülé­sén már megfogalmazták, hogy nem tartható a májusi pártértekezletnek az a felfo­gása, miszerint a pluralizmus az egypártrendszer keretei között fog kibontakozni. Ezért — bár a pártnak és a kor­mánynak nem kötelessége sa­ját hatalmának korlátozására intézményeket létrehozni — egy józan politika tudja, hogy ebből racionális hata­lomgyakorlás is megvalósul­hat, s így reálisnak tekinti ezeket a képződményeket és kezdeményezéseket. A Politikai Bizottság tagja egy kérdésre válaszolva ki­tért az MSZMP és a Román Kommunista Párt közötti kapcsolatokra. Hangoztatta, hogy minden eddigi tárgyalá­si kísérletünk elbukott. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a jelenlegi vezetéssel azonosítsuk a román párttag­ságot, a román népet. Kije­lentette: olyan politikai kísér­letet kell tenni — hivatkozva az emberi jogokra —,, amely védeni is képes az önkénytől Románia mindenféle nemzet­hez tartozó népességét. Meg kell győznünk a világot ar­ról, hogy Romániával nekünk nem csak és nem elsősorban nemzeti vitánk van. Romániában lábbal tiporják az emberi jogokat és ember­hez, Európához méltatlan po­litikai viszonyok uralkod­nak. Nekünk azért fáj ez kü­lönösen, mert kétmillió ma­gyart is érint. Arra a kérdésre, hogy van-e remény az MSZMP-ből ki­zárt négy kommunistának a pártba való visszakerülésére, Pozsgay Imre kifejtette: a párton belüli viták eldönté­sének alkalmasabb eszköze is van a kizárásnál. A négy, pártból kirekesztett kommu­nista ügyében — a jelenlegi szervezeti szabályzat értel­mében — a következő kong­resszus hivatott dönteni. Kér­dés, hogy az érintettek fenn,- tartják-e a pártba való visz- szakerülésük szándékát ad­dig az időpontig. Ideiglenes vezetőség Kisgazdapárt A szerveződő Független Kis­gazda-, Földmunkás és Polgá­ri Párt ideiglenes országos ve­zetősége január 21-én a helyi szervezetek vezetőivel kibőví­tett ülést tartott, amelyen po­litikai bizottságot, valamint szervező és egyeztető bizottsá­got választott. Az ideiglenes országos vezetőség megvitatta a pártszervezés aktuális kér­déseit s az azzal összefüggő teendőket, a választásokra va­ló felkészülést, valamint fel­hatalmazta a politikai bizott­ságot, hogy az Üj Márciusi Front felhívásával kapcsolat­ban kialakítsa a párt állás­pontját. Támogatta a történel­mi magyar címer és a nemzeti jelvények alkotmányos visz- szaállítására vonatkozó javas­latot. A városi pártbizottság poli­tikai irányítása mellett ötven­négy gazdálkodóegység mű­ködik, melyek kevés kivétel­lel megfelelnek a fokozatosan növekvő feladatoknak. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági munka pártirányí­tása már nem történhet a régi módon. De hogyan lehet po­zitív irányú változást előidéz­ni? Hiszen rendre-módra el­hangzott: a pártmunkában at elvi irányítás a cél, s kerülni kell a beavatkozást. Ehhez Budaörsön és vonzáskörzeté­ben is jó feltételt biztosíthat­tak volna a demokráciát erő­sítő változások, ha a vállalati tanácsok, vezetőségek felelős­ségüket érezve valódi gazdái­vá váltak volna az üzemek­nek, gyáraknak. Sajnos azon­ban alig akadt jó tapasztalat, annál inkább a formális, nem- kívánatos elemeknek jutott főbb szerep. Alapvető hiba, hogy működésüket csak a párttestületek elemezték — az állami jelügyelet csak a tör­Alakítják a fák koronáit vényesség kérdését vizsgálta. Éppen ezért 1987-ig a gazda­ságirányítási rendszer hiányos­ságai, az állami gazdaságszer­vező munka erőtlensége miatt több egyedi beavatkozásra volt szükség. Ez az út azonban ma már nem járható, mint ahogy 1988-ban is az elemző, a jelző funkciók kerültek előtérbe a gazdasági folyamatok, tenden­ciák átfogó vizsgálatával együtt. Ideológiai helyzetünkről szólva többek között az is megfogalmazódott, hogy a szükséges elméleti következte­tések levonásával adósak ma­(Folytatás a 3. oldalon.) Nagy nyilvánossággal Munkásőrök egységgyűlései Ezen a hétvégén újabb 35 városban tartották meg egy- séggyűléseiket a munkásőrök. A nagy nyilvánosság előtt megrendezett eseményeken részt vettek a kormány tagjai, a társadalmi szervezetek ve­zetői is. Közöttük Győrben Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Le- ninvárosban Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, Kiskörösön Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége főtit­kára, Budapesten, a XV. ke­rületben Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke, Szegeden dr. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, Balassagyarma­ton dr. Medve László szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkár, Vásárosnamény- ban Székely János vezérőr­nagy, a BM határőrség orszá­gos parancsnoka szólt a mun­kásőrökhöz. Hódmezővásárhe­lyen Faustino Beato, a Kubai Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit. Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter Hajdú-Bihar megyei látogatásának befeje­zéseként szombaton előadást tartott az egyetemi és főis­kolai pártbizottsági titkárok első országos tanácskozásán. A Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem elméleti tömbjé­ben megtartott eszmecserén csaknem 60 felsőoktatási in­tézmény képviselője mellett ott voltak a debreceni egye­temi KISZ-szervezetek és al­ternatív csoportosulások kép­viselői is. Pozsgay Imre a politikai intézményrendszer reformjá­ról s a reform időszerű fel­adatairól szóló előadása után a résztvevők kérdéseire vála­szolt. A többpártrendszer lét­rejöttének lehetőségét firtató Nem az alma pirosabb Vevőre várt a vásár Csendes a határ, csak a gyümölcsöskertekben, szőlőültetvények környékén lehet a metszőollók csattogását hallani. Képünkön: gépekkel s kézi metszéssel alakítják a fák koronáit Dánszent- miklóson, a Micsurin Mgtsz almásában MAVOSZ—IBUSZ Vadkereskedelmi Rt. Vadászok vállalkozása Nemrég írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amely­nek értelmében a Magyar Va­dászok Országos Szövetsége és az IBUSZ egy vadkereskedel­mi részvénytársaságot kíván alapítani. A belépés feltételei­ről — az árlistáról, a vadásza­ti szerződésről — információs csomagot adtak át a MAVOSZ Pest Megyei Intéző Bizottsá­gának legutóbbi küldöttgyűlé­sén a jelenlevőknek. Q Miért előnyös a vadá­szoknak az új vállalkozás? — kérdeztük Heltay István me­gyei vadászmestertől. — Szeretném előrebocsáta­ni, hogy egyelőre csupán a szándéknyilatkozat aláírásáról van szó, s valamennyi vadász- társaság maga dönti el, hogy tagja lesz-e a részvénytársa­ságnak. Akik emellett voksol­nak, azoknak legalább egy da­rab részvényt meg kell vásá­rolniuk, s ez 50 ezer forintba kerül. Cserébe az új cég se­gíti a vadászati lehetőségek mind jobb kihasználását, kül­földiek bérvadásztatását, va­lamint az élővad és a vadhús eddiginél jövedelmezőbb érté­Trete ífp'spf • Az új rt. tehát tulajdon­képpen a MAVAD-nak lesz versenytársa? — A MAVAD-nak is, hiszen jelenleg hét kereskedelmi vál­lalat foglalkozik hazánkban hasonló feladatokkal. Az igaz, hogy vadásztársaságaink dön­tően eddig a MAVAD-dal szer­ződtek, ám várható, hogy a részvénytársaság megalakulá­sa után több közösség inkább az új lehetőségeket igyekszik kihasználni. O Mekkora az érdeklődés? — A küldöttközgyűlésen, ahol részletes információkat adtunk a tervezett vállalko­zásról, nagyon sok kérdést kaptunk a jelenlevőktől. Ezek jelzik, hogy a vadásztársasá­gok — Pest megyében 84-nek van bérelt területe, tehát első­sorban ők érdekeltek az ügy­ben — a lényegesen kedve­zőbb árakra való tekintettel több részvényt vásárolnak majd. Emellett az rt. tagjai­nak a MAVOSZ más előnyt is kínál. Nevezetesen azt, hogy a négy vadgazdaságban esz­tendőnként keltetett mintegy 1 millió 400 ezer fácáncsibét elsősorban az értékpapírok birtokosai között fogja érté­kesíteni. Józsinak az a baja, nem csípi már a csaja — bömböli világgá a szomorú tényt a ka­zettaárus magnója. A puló- veresbódé másik sarkánál azt tudhatjuk meg, hogy Júlia nem akar a földön járni, két asztallal odébb pedig a londo­ni slágerlista legújabb éllova­sai kínálgatják magukat a gyáli közönségnek. A zeneirodalom egymással birkózó remekműveinek hang­zavarában a fél falu ott lök­dösődik a piactéren és a kör­nyező utcákban. Jönnek távo­labbról is, a szomszédos tele­pülésekről és a közeli fővá­rosból. A gyáli piac hírnevét Pestre is elvitte a szél. Nem a zöldség frissebb, az alma pi­rosabb itt, mint odahaza, ha­nem itt árulnak most a Bu­dapest forgalmasabb csomó­pontjairól kiszorult, kiszorí­tott lengyelek, ez itt a fő att­rakció. A tér nagyobbik részét azért a hagyományos árusok foglalják el. Alma, krumpli, répa minden mennyiségben és árban, csirke tollasán és ko­paszon, liba, gyöngytyúk, ki.s- nyúl .— vajon kinek van szí­ve levágni? Legyezőfülű ap­rócska csacsi lucernáskccsit húz, puha orrával a nézelő- dök tenyerét bökdüsi, kocka­cukorra vadászik, öt nem el­adni hozták, de a kajla kis­kutyákat igen, egyelőre még nem akadt gazdájuk, önfeled­ten birkóznak egy nagy papír­dobozban. Bádogos, kárpitos, fafaragó és könyvárus; a ponyvára kerülni régen is af­féle nem hivatalos besteller- 1 istát jelentett, most csodál­kozva fedezem föl Moldova György és A szeretkezés cí­mű, fel világosítónak álcázott kiadvány mellett a magyar helyesírás szabályainak leg­újabb gyűjteményét A forgatag vásári; és az áruk is. Christian Dior ter­vezte kollekciót senki nem itt fog beszerezni, annál na­gyobb a választók a kelleme­sen nyúlós műszálból kötött, fekete mintás szürke és szür­ke mintás fekete pulóverből. Nem nagyon kapkodják, pe­dig valaki csak viszi, külön­ben az eladó már régen pro­filt váltott volna. A dzseki­árus is eredménytelenül pró­bálja meg közelebb csalogatni az alkalmas méretű vevőket, jobbára egyedül toporog a sát­ra előtt. Amilyen nagy a tö­meg, olyan kevés a vásárló. Üzletek nagyobbrészt csak a zöldséges és savanyúságos asz­taloknál köttetnek, enni csak kell, és így még mindig ol­csóbb. mint a boltban. De a Lakodalmas rock gyöngysze­meit inkább csak itt élvezik, ahol ingyen harsog, és hiába a hírverő nagy betűk, nadrág, pulóver még leértékelve sem fogy. Annál gyorsabban cserél gazdát forint és áru a feke­te rendszámú kocsik tövében. Cipő, gverekruha, törülköző, lepedő, üvegpohár, kozmeti­kum, és mindez a hazai eget ostromló árak töredék részéért. Isten tudja, a sokszorosan megszigorított vámszabályok, tüzetes vizsgálatok, többórás, olykor többnapos határ előt­ti várakozások, megalázó je­lenetek ellenére, hogy jut el ide ez a töméntelen áru, több kilónyi szemfesték, maroknyi szürkeróka gallér. Fél Európa termékei ott sorakoznak a kocsik csomagtartóján. A tömegbe kék-fehér rend­őrkocsi úszik be, lépésben vé­gighajt a nemzetközi nyüzsgé­sen. A hangszóróból lengyel szöveg, majd magyar figyel­meztetés hallatszik: vigyáz­zunk, zsebtolvajok járnak a piacon. Egy pillanatra min­denki ösztönösen a pénztár­cájához kap, aztán folytató­dik a cserebere. A hátsó ülésen két egyenruha között farmerkabátos fiatalember igyekszik láthatatlanná válni; ezt elkapták, nyugtázza elé­gedetten két borostás képű férfi. A lengyelek titka gyorsan megfejthető: olcsóság, mosoly és gyors reagálás. Mindenütt azt kínálják, amire ott szük­ség van. A lipcsei állatkert­ben nem próbálkoznak gyer­mekruhával, és nálunk cso­koládéval. Látszatra minden­ki jól jár: az eladó pénzhez jut, a vevő olcsó áruhoz. De szomorú, hegy egy nép Euró- pa-szerte mint félelmetes csempész jut hírnévhez, egy másik pedig arra kényszerül, hogy a hétvégi tolongásban maga után rángassa cseme­téjét, mert csak így tud ol csó gyerekholmit venni. Mörk Leonóra Hiába a leértékelés, nem fogynak a pulóverek (Hancsovszki János felvétele) Életveszélyes roncsolás plasztiklövedéktől A miniszterelnök jónak látta, ha sürgősen felkeresi az egyik háborgó katonai egységet. A találkozón egy fiatal izraeli katona elkeseredetten mondta Samir- nak: úgy érezzük,- hogy ártatlan lakosokra nyitunk tüzet,. hiába csupán plasztiklövedékek hagyják el fegyvereink csövét, a sebesülések nemegyszer iszo­nyatosak. Amikor így beszélt, orvosok küzdöttek kétségbeesetten két fiatalember életéért. Mindkettő­jüket akkor érte a plasztiklövedék-találat, amikor részt vettek egy olyan tüntetésben, amelyet az iz­raeli megszállás ellen, immár tizenhárom hónapja tartó akciósorozat részeként rendeztek a palesztinok. A plasztiklövedékek használata ellen az Egyesült Államok is tiltakozott, de mint Samir izraeli mi­niszterelnök mondta: katonái folytatják e veszélyes lövedékek bevetését, mert le akarják törni a pa­lesztin akciókat. (Cikkünk a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents