Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Ára: 4,II0 forint 1989. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Lehet hogy elpazarlunk néhány millió dollárt? Vácott dömpingre számítanak Videoton, Orion, Vilati, BHG, Telefongyár, sárisápi tsz és a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára. Lista — a teljesség igénye nélkül — azok­ról a cégekről, amelyek már évekkel ezelőtt megkezdték a nyomtatott áramköri lapok gyártását. A piacot — annak rendje és módja szerint — fel­osztották maguk között, s ha időnként élő is fordulnak súr­lódások a vevőkért folytatott küzdelemben, nagy általános­ságban azt mondhatjuk, mind­egyikük megtalálta a számítá­sát. Ügy hírlik, az általuk gyár­tott termékekkel megfelelő mennyiségben és minőségben Nem a gépgyártók lelkén szárad Mitől nyílik az agrárolló? „A gödöllői mezőgazdasági tudományos napok keretében az agrártudományi egyetemen tegnap és ma zajló XIII. ku­tatási-fejlesztési tanácskozás elmaradhatatlan program ja­nuárban. Az esemény része a magyar tudományos életnek, legfőbb szerepe az, hogy kor­szerű ismereteket közvetít.” — Vélhetően a hazai mezőgépész- szakma véleményét is tükröz­ték ezek a szavak, melyeket dr. Petrasovits Imre rektor mondott a keddi plenáris ülé­sen. A jelenlegi ötéves tervben esztendőnként átlagosan 261 millió forint jut ezekre a cé­lokra. Az összeg negyede, az öt év alatt összesen 336 millió forint, a mezőgazdaság elekt­ronizálását és automatizálását szolgálja. Ez a jelentős arány is alá­támasztja Soós Gyula ipari miniszterhelyettes megállapí­tását, aki szerint korunkban a harmadik műszaki-tudomá­nyos forradalmat éljük. Ez pedig az elektrónizáció jegyé­ben teljesedik ki. A magyar mezőgépipar helyzetéről szól­va azt hangoztatta, hogy a ha­zai gyártmányú mezőgazdasá­gi gépek ára alacsonyabb, mint az ipari gépek átlagára. Más­ként fogalmazva, az agrárolló nyílását nem a mezőgépipar gerjeszti! A tanácskozás tegnap befe­jeződött. B. G. ADÖISKOLA - KISKERESKEDŐKNEK Még nem kell sietni Az átlagosnál is nehezebb napok köszöntenek ránk ha­marosan — el kell készíte­nünk a személyi jövedelem­adó alapjául szolgáló kimu­tatásokat, bevallásokat. Sokan életükben először fognak majd birkózni ezzel a feladattal, de azoknak sem lesz könnyű dol­guk. akik vállalkozókként már korábban is adóztak. Ezt felis­merve határozta el a Kiske­reskedők Országos Szervezeté­nek Pest megyei apparátusa, hogy az érdekképviseletébe tartozó vállalkozókat felké­szíti, kioktatja az új feladatra. E hét elején — előzetes ér­tesítés alapján — megkezd­ték az oktatást. Megyénk 11 településén tartanak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal Pest megyei szakemberei­nek közreműködésével cso­portértekezleteket. Itt az ér­deklődők választ kaphatnak kérdéseikre. A tanfolyamokat január 26- án fejezik be, s valamennyi helyszínen felhívják az érin­tettek . figyelmét arra, hogy február 13—23. között az APEH szakemberei a megye 10 településén és a KISOSZ területi székházában (Buda­pest, XI. Tétényi út 100/c.) se­gítséget adnak az adóbevallá­sok ellenőrzésében. Ez azért különösen fontos, mert a hibá­kat ebben az esetben még szankcionálás nélkül javíthat­ják ki a kiskereskedők. A KISOSZ megyei szerve­zetének vezetői egyébként ké­rik az érdekképviseletükhöz tartozókat, hogy ne siessenek az adóbevallások elkészítésé­vel — hiszen annak határide­je február 28. —, hanem vár­ják meg, míg megkapják a szükséges tájékoztatást és se­gítséget az említett időpontok­ban a szakemberektől. P. Zs. Hátizsákot készítenek A bedolgozókkal együtt hetvenen dolgoznak az AlagI Bőripari Kisszövetkezetben. Kevesen vannak, de ez nem jelenti azt, hogy termékeikkel (mintegy félszáz darab a repertoár) ne ta­lálkoznánk az igényes árut kínáló butikokban. Az idén 30 milliós tervet tűztek maguk elé. Képünkön: Sarkadi Lászlóné reklámhátizsákokat varr a szövetkezet dunakeszi üzemében. (Hancsovszki János felvétele) ki tudják elégíteni a keresle­tet. Ezért hatott meglepetés­ként a hír, miszerint rész­vénytársasági formában nyom­tatott áramköri lapokat gyár­tó-és tervező üzem létesül Bu­dapesten, a Híradástechnikai Szövetkezet — amelynek el­nöke Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke .— telephelyén. A vállalkozásban résztvevők — köztük az OKISZ — 510 millió forintot költenek az új üzemre, s a gyártáshoz szük­séges berendezések vásárlásá­ra felhasználják a Világbank 4,6 millió dolláros hitelét. Pádár Sándor, a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rának igazgatója ismeri az ügy előzményeit. Ügy tudja, hogy az új vállalkozás a szö­vetkezeti szektor igényeit elé­gíti majd ki. Abban azonban csak bízik, hogy azok, akik a nyomtatott áramköri lapok gyártásába fogtak, előre fel­mérték az igényeket. A HAGY ugyanis másfél év­vel ezelőtt kezdte meg hason­ló témában 2 millió dollár ér­tékű rekonstrukciós beruhá­zását. A munkálatok hama­rosan befejeződnek, s akkor hagyományos megrendelőik­nek a korábbinál jobb minő­ségben és nagyobb mennyi­ségben szállítanak majd ter­mékeikből. Azoknak a nyák­lapoknak az értékesítésére, amelyeket az említett partne­reik körében nem tudnak el­adni, még új piacokat kell ta­lálniuk. Pádár Sándor — ha bízik is abban, hogy az új nyákla­pokat gyártó üzemet szintén a piaci igények alapján hozzák létre — a lelke mélyén tud­ja, nagy gondjaik lesznek a nyáklapdömping miatt. Kérdés, hogy az elektroni­kai központi fejlesztési prog­ram keretében az Ipari Mi­nisztérium tudtával megvaló­suló váci beruházásnak van-e ilyen körülmények között ér­telme? P. Zs. MSZMP és MDF eszmecseréje A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Demok­rata Fórum képviselői talál­koznak az MSZMP Politikai Főiskolája vitafórumának legközelebbi, január 20-i ren­dezvényén. Az MSZMP-tag szakértők és az MDF vezetői a demokrácia intézményesülé­sének alternatíváiról folytat­nak eszmecserét. A pénteken 13 órakor kez­dődő rendezvényre várják az érdeklődőket is, akik külön teremben, képernyőről követ­hetik nyomon a vitát. Három kérdés — három válasz Lesz-e létszámcsökkentés? Ebben az évben még Pest megyében is folytatódik a közigazgatás korszerűsítése, ennek egyik fázisa a kétszin­tű helyi-területi igazgatás ki- terjesztése. Az első ütemben újabb húsz helyi tanács kerül megyei irányítás alá. Egyes jogkörök, hatáskörök — me­lyeket eddig a vonzáskörzet­ben levő városi tanácsok gya­koroltak — a megyéhez kerül­nek, illetve növekszik a helyi tanácsok önállósága. Elsőként azt kérdeztük Er­délyi Lászlótól, a Pest Me­gyei Tanács szervezési és jo­gi osztályvezető-helyettesétől, milyen szakembermozgással, esetleg létszámcsökkentéssel, átcsoportosítással jár a kor­szerűsítés. — Minden érdekelt városi ta­náccsal alapos tárgyalásokat folytattunk a létszámcsökken­tésről és a velük kötött egyezség alapján határoztuk meg, melyik várostól hány munkatársi, ügyintézői állás­helyet veszünk el. Valójában a létszám átcsoportosításánál nem álláshelyekben, hanem bérben gondolkodtunk. Az állami támogatás összegét csökkentettük azokon a helye­Egy év múlva népszámlálás Előkészületek a megyében A világ országaiban kevés eltéréssel, nagyjából azonos időszakonként tartanak nép- számlálást., Hazánkban utol­jára 1980-ban került erre sor, s tíz év után 1990-ben is­métlik meg az újabb adatok összegyűjtését, a változások számbavételét. Az előkészü­letek azonban már az idei év első napjaiban megkezdőd­tek. Tegnap délelőtt ezzel kapcsolatban tartottak előké­szítő megbeszélést a Pest Me­gyei Tanácson dr. Petrik László, a végrehajtó bizott­ság titkára elnökletével, Ba­logh Lászlónak, a megyei ta­nács elnökének, s a KSH megyei és országos központ­ja munkatársainak jelenlété­ben. A helyi tanácsok népszám­lálási felelőseinek, vb-titká- rainak a szakemberek adtak tájékoztatást a már most so­ron következő feladatokról, melyek közül első lesz az alapkérdőívek előkészítése, melynek egyszerű szerkezete lehetővé teszi, hogy minden állampolgár maga tölthesse ki, de természetesen a kér­dezőbiztosok is segítenek, ha ez valakinek gondot okozna. A reprezentatív kérdőívekkel csak a lakosság 20 százalékát keresik majd fel, s a kapott adatok alapján vonják meg a mérleget. Előreláthatólag a harmadik negyedévben kez­dik az összeírók eligazítását. Közben el kell készíteni a települések népszámlálási tér­képeit, melyek alapján az adatgyűjtők elindulhatnak s munkához láthatnak. Azt ké­rik a szakemberek, hogy a tanácsok lehetőleg most ne változtassanak utcaneveket, gondosan vegyék számba az elmúlt tíz év változásait, pon­tosítsák a külterületek föld­rajzi neveit, határait, nehogy ezek miatt kerüljenek félre­vezető adatok a listákra. Az 1990-es népszámlálás adminisztrációja egyszerűbb lesz, mint az 1980-asé volt — közölte Kerekes Jánosné, a KSH megyei igazgatója. ken, ahol kevesebb-lett a ta­nácsi szakemberek feladatkö­re. Azokban a községekben viszont, ahol növekedett a helyi önállóság, egy-egy ügy­intézői státus . létesítésére csoportosítottunk át összege­ket. Egyébként a tanácsoknál nincs kötött igazgatási lét­szám, a bér összegét kapják meg a helyi tanácsok és ők maguk döntik el, hogy keve­sebb ügyintézővel — és ma­gasabb fizetéssel — vagy több munkatárs alkalmazásá­val, de szerényebb bérezéssel végzik-e el a rájuk háruló munkát. — Vannak üres, betöltetlen állások a tanácsoknál? — Tapasztalataink szerint a városi tanácsok általában 80— 90 fős állományából 6—8 ál­láshely különböző okok miatt nincs betöltve. A tanácsok, ha alaposan felmérik felada­taikat és lehetőségeiket, élnek a munkaszervezés korszerűsí­tésével, rugalmasan gazdál­kodhatnak a rendelkezésre ál­ló bérekkel. Sőt, az sem ki­zárt, ha valahol mégis úgy kí­vánja a munka, hogy a meg­levőnél több munkatársra — ügyintézőre — van szükség, akár maguk kigazdálkodhat- ják a bérét, ebbe a megyei tanács nem szól és nem is szólhat bele. — Mivel a feladatok egy tekintélyes része átkerül a vá­rosi tanácsoktól a megyei ta­nácsra, azaz itt növekednek a tennivalók, nem tervezik-e a megyei tanácson az ügyin­tézői létszám növelését? — Semmiképpen sem ter­vezzük. Most végzünk — va­lószínűleg év közepére el is készülünk vele — egy átfogó funkcióvizsgálatot, teljesen önmagunk számára. Ez választ ad arra, melyek azok a szak­területek, ahol megnöveked­tek a tennivalók, hol lett ke­vesebb a munka, miként le­hetne ésszerűsíteni az ügyin­tézést, a tanácsi munkát. De — az állásfoglalás szerint — a meglevő létszámkereten be­lül. A megyei tanács dolgozói­nak létszáma nem növekedhet, inkább — a feladatok gondos felmérése alapján — csökken­het. De létszámleépítésről je­lenleg nincs szó, legfeljebb az üres, vagy megüresedő helyeket nem mindenütt kí­vánjuk betölteni. Az év köze­pén erről is többet tudunk majd mondani... p. a K ikerülni, avagy észre sem venni a tapasz­talatot, most már le­hetetlen. Egyre több he­lyen találkozik a hírlap­író riadt, meghökkent em­berekkel, akik arra sze­retnének választ találni, a bűn polipjának egy-egy karja miként nőtt akko­rára, hogy most már ko­rábban csendes helyekre is rátelepszik? Ezek a csen­des helyek általában kis­községek. Olyan falvak, ahol a családok jelentős része ismeri egymást, min­dennapos közöttük a kap­csolat, az idegenre felfi­gyelnek az ott élők, azaz az évek folyamán bizo­nyos biztonságérzet ala­kult ki, erősödött meg a lakosság körében. Igen, azokban a kisköz­ségekben, ahol csekély a letelepedőknek és az el­költözőknek a száma, ahol nincsenek nagy forgalmú vasútvonalak és közutak, egy-egy kocsmai összeszó- lalkozás is hetekig téma volt. Az pedig már egye­nesen izgalmasan nagy ügynek számított, ha né­hány tyúknak lába kelt a baromfiólból valamelyik éjszaka. Évek teltek el úgy ezeken a helyeken, hogy nem történt bűncse­lekmény és a szabálysér­tési hatóságnak sem akadt sűrűn dolga. Mostanában azonban sajnálatosan vál­tozik ez a helyzet. A csendnek, a nyugalomnak vége. Elillant a biztonság- érzet. Lopások, betörések híre kavarja fel a közvé­POLIPKAROK leményt, s akad ennél durvább eset is, amikor idős embereket rabolnak ki, súlyosan bántalmazva őket kényszerítik ki a bű­nözők csekélyke értékeik átadását. Esztendők óta folyama­tosan emelkedik a me­gyében. mind az ismertté vált bűncselekményeknek a száma, mind a benne részt vevőké. A megye, sa­játos helyzeténél fogva, bizonyos bűncselekmé­nyeknek elkerülhetetle­nül a terepe. Ilyen pél­dául a hétvégi üdülők fel­törése, kifosztása, a fővá­rosból kiszorultak, kitil­tottak felbukkanása és bűncselekmény-sorozata elsősorban az agglomerá­ciós övezet településein. Ilyen, a sajátos földrajzi helyzetből következő gond az ún. átmenő, illetve mozgó bűnözésnek az erő­teljes jelenléte a megyé­ben. Az átmenő forgalom tisztátalan szándékú részt­vevői, a mozgó bűnözésre berendezkedettek kemény próba elé állítják a bűn­üldöző szerveket és ugyan­akkor félelmet keltenek a lakosságban; gyanússá vá­lik minden idegen. A po­lipnak tehát több olyan karja van, amely eddig sem volt ismeretlen, amely eddig is fojtogatott, szipo- lyozott nemes részeket a társadalom testén. óhajainkkal, vágyaink­kal ugyan ellenkezik, de le kell írnunk a realitást: a társadalomnak a bűnö­zés bizonyos mennyiségé­vel számolnia kell. Elke­rülhetetlen selejt ez. Csak­hogy akkor, amikor most már szaporodik azoknak a településeknek a tábora, ahol rövid idő alatt meg­kétszereződtek a bűncse­lekmények, akkor, amikor kisközségek nyugalmát dúlják fel korábban ott ismeretlen bűncselek­ményfajták, hiba lenne észrevétlenül hagyni a té­nyekben rejlő figyelmezte­tő erőt. A Börzsönyben megbújó kies falvacskák- ban, a Galga-vidék né­mely kisközségében, avagy olyan, korábban éveken át bűncselekménymentes te­lepülésen, mint Péteri, most már sorra-rendre hallhatjuk a panaszt, mi történt; bűncselekmény történt. S gyakran ez a bűncselekmény az elköve­tés módját illetően brutá­lis, a sértettek idős, véd­telen emberek. Szakemberek állítják, te­hát kell benne lennie igazságnak: a gazdasági helyzet nehezedése, a jö­vedelmek differenciálódá­sa törvényszerűen magá- yal hozza a bűncselekmé­nyek számának emelkedé­sét. A személyek javait károsító, vagyon elleni bűneseteknek a száma a megyében az összes bűn- cselekményeknek a felét teszi ki. Bizonyára való­ban szerepe van a törvény korlátáinak átlépésében a nehezebb gazdasági hely­zetnek, de talán annak is, hogy az alvilág, az annak bűvkörébe kerültek, a könnyű élet hívei úgy ér­zik: a sok oldalról bírált, támadott államhatalom most nem ér rá velük bí­belődni. Ha sok mindent lehet és szabad, amit ko­rábban nem lehetett a társadalmi élet seregnyi területén, akkor a bűn is „szabaddá” lesz, növeked­hetnek a polipkarok ... T úloznánk az alvilág­nak az okoskodását papírra vetve? Alig­ha. A garázdaságok, a rablások számának növe­kedése, a hivatalos, köz­feladatot ellátó és hivata­los személy támogatója el­leni erőszak eseteinek so­kasodása azt mutatja: az említett okoskodás jellem­ző ideológiává válik az al­világban. A társadalom­nak persze nem „ideoló­giai” vitát kell folytatnia az alvilággal, a bűnözők­kel, hanem azt kell érez­tetnie: nem tűri a tűrhe­tetlent, a bűnt. Ma azon­ban ennek érzékeltetése következetlen, a bűnüldö­ző szervek nem minden­kor érzik a társadalom tá­mogatását, el-elbizonyta-, lanodnak tehát, azaz meg­történhet: újabb polipka­rok fonódnak körénk. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents