Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

6 am 1989. JANUAR 18., SZERDA Jogi tanácsok • Gy. D. monor! olvasónk háta előtt gázvezetéket fek­tettek. Azt szeretné tudni, hogy ennek következtében mi­lyen mértékben jogosult adó- kedvezményre, mivel a köz­mű létesítéséhez ő is hozzá­járult. A közműfejlesztést az adó- jogszabályok kétféle módon támogatják. Az építkező egy­részt az előzetesen felszámí­tott adó visszaigénylésére jo­gosult. Vízi közműtársulattal azonos tevékenységet folyta­tó építőközösség jogosult az előzetesen felszámított adó visszaigénylésére, ha a mű la­kossági pénzeszközök bevoná­sával valósul meg. Abban az esetben, ha az építőközössé­get közmű, valamint út és járda építésére magánszemé­lyek hozzák létre, a beruházást terhelő, előzetesen felszámí­tott adónak a lakossági pénz­eszközre jutó hányadát visz- szaigényelhetik. A magánszemélyek egyéb módon is adókedvezményhez juthatnak A naptári évben fizetendő adóból ugyanis a •kifizetett út- és közműfejlesz­tési hozzájárulás, közműfej­lesztési társulási, illetve víz­gazdálkodási társulati érde­keltségi hozzájárulás 30%-a levonható. Az adótörvény leg­utóbbi módosítása során ezt a kedvezményt alkalmazni le­het az 1988. január 1-jét kö­vetően távközlési alaphálózat fejlesztéséhez fizetett hozzájá­rulás esetén is. • B. J. gödöllői olvasónk fizetővendéglátási engedéllyel rendelkezik. Lakását azonban az elmúlt évben egy kisszö­vetkezet használta iroda cél­jára. Az adó megállapítása so­rán milyen kedvezményre va­gyok jogosult? — kérdezi. v- A személyi jövedelemadóra Vonatkozó törvény a fizető- vendéglátói igazolással ren­delkező és szálláshelyet hasz­nosító magánszemély számá­ra kedvezményt állapít meg. E kedvezmény azt jelenti, hogy a bevétel egy részét a jövedelem eléréséhez szüksé­ges ‘plusztevékenység és költ­ség ellenértékéként elismeri a törvény. Ennek megfelelően, ha a fizetővendéglátás során elért bevételt az idegenfor­galmi szervezet fizeti ki, a bevétel 400'o-a a jövedelem, egyébként 60%-ot kell az adó megállapításánál figyelembe venni. Ez a kedvezmény ak­kor illeti meg az adózót, ha a helyiséget ténylegesen fize- tóvendéglátás keretében hasz­nosítják. Olvasóknak hiába van ilyen engedélye, ez a ked­vezmény nem illeti meg, mi­vel az építményt nem lakás céljára adja bérbe. Az ő ese­tében a bevétel 70°'o-át kell jövedelemként számításba venni és ez után kell adóz­nia. ★ Szerkesztőségi postánkban az elmúlt időszakban igen so­kán vetették fel a jubileum­ra, jogosító szolgálati idő kér­dését. Igen sokan kifogásol­ják, hogy nem kapják meg ezt a juttatást, annak ellené­re. hogy a nyugdíj megállapí­tásakor a jogszabályban elő­írt 25, 40, illetve 50 éves szol­gálati idővel rendelkeznek. Az eltérésnek az az oka, hog a nyugdíj megállapítása során a dolgozók érdekében szélesebben határozták meg a szolgálati idő fogalmát, mint azt a jubileumi juta­lom esetében tették a tör­vényalkotók. fgy például a ju­bileumi jutalom számítása so­rán a kisiparosként végzett munkát, de akár az újabbb jogszabályok szerint elismert felsőfokú nappali tagozatú ta­nulmányokat is figyelmen kívül kell hagyni. Ismételten felhívjuk tehát olvasóink figyelmét, hogy a jubileumi jutalom megállapí­tásánál csak a munkaviszony­ban, illetve szövetkezeti tag­sági viszonyban töltött időt le­het számításba venni. • „Dunakanyar" jeligéjű ol­vasónk egy szerződéses üzlet­ben dolgozott felszolgálóként. Az üzlet vezetője a munka- viszonyát minden indokolás •élkül felmondta és a jövőben őt nem akarja foglalkoztatni. Milyen jogok Illetnek meg? — kérdezi. A szerződéses üzemeltetés­re vonatkozó jogszabályok csak a vezetőre vonatkozóan határoznak meg eltérő elő­írásokat, a dolgozókra vonat­kozóan nem. Ennek alapján tehát egyértelmű, hogy a szerződéses üzletben dolgozó­kat ugyanolyan jogok, illetve kötelezettségek illetik meg, mint a munkáltató más al­kalmazottját. Következik a szabályból az is, hogy nem a szerződéses üzlet vezetője, ha­nem a cég alkalmazza a mun­kavállalót. Ez az állítás ak­kor is igaz, ha a kereskedel­mi vállalatot adott esetben az üzletvezető képviseli. A dolgozókra a Munka Tör­vénykönyvében meghatározott anyagi és fegyelmi szabályok az irányadóak, tehát őket akár fegyelmileg, akár anya­gilag a munkáltató által meg­hozott indokolt határozatban lehet elmarasztalni. Ez ellen természetesen a jogorvoslat lehetőségét sem szabad kizár­ni. A dolgozó munkaivszonya az általános szabályok sze­rint megszüntethető. A fel­mondást ilyen esetben a dol­gozóval írásban kell közölni és a munkaviszony megszün­tetése okánák abból ki kell tűnnie. Dr. Sinks Imre Olvasóink részére minden csütörtökön lí-13 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. VIII., Blaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett le­velekre pedig folyamatosan válaszolunk. § Tíz nap rendelete! § Az állami tulajdonban állő házingatlanok elidegenítésé­nek szabályairól szóló rende­letet módosította a 90/1988. (XII. 22.) MT számú rendelet. A Minisztertanács 91/1988. (XII. 22.) sz. rendeletével mó­dosította az ingatlanközvetí­tésről szóló korábbi jogsza­bályt. A szövetkezeti tagok által jegyzett részjegyek után járó osztalékról és a célrészjegyek utáni részesedésről szól a Mi­nisztertanács 92/1988. (XII. 22.) sz. rendelete. A lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti dijak­ról szóló 45/1982. (X. 7.) MT- rendeletet egészítette ki a Mi­nisztertanács 93/1988. (XII. 22.) sz. rendelete. 94/1988. (XII. 22.) számmal rendeletet hozott a Miniszter- tanács a vagyonjegyekről. Űj rendelet született — 93/1938. (XII. 22.) MT — a személygépkocsik megrendelé- ses vásárlásáról. A v í zközm üt á r s ul at ok gaz­dálkodási rendjét határozza meg a 99/1988. (XII. 22.) MT sz. rendelet. A mezőgazdasági tevékeny­ség egyes adózási és támoga­tási kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) sz. MT-rendeletet mó­dosította a 100/1988. (XII. 22.) MT sz. rendelet. 12/1988. (XII. 22.) KM ren­delet szabályozza a közlekedé­si szakértők működésének, en­gedélyezésének előírásait. A 24/1988. (XII. 22.) MM rendelet a nevelési-oktatási intézmények szálláshelyeinek az ifjúsági turizmus szolgála­tába állításáról szóló jogsza­bályt módosította, valamint egyes művelődési jogszabá-, lyokat hatályon kívül • helye­zett. A felszámolási eljárás során felmerült költségek meghatá­rozásáról szóló 20/1988. (VII. 16.) PM sz. rendeletét módo­sította a pénzügyminiszter a 49/1988. (XII. 22.) sz. rendele­tével. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PL: 311 -1446 írják ki úgy, mint régen! Azon kéréssel fordulok önökhöz, hogy legyenek szíve­sek a rádió- és televízió-mű­sort mindennap úgy kiírni, ahogyan korábban is tették. Hetvenhét éves, beteg szemű özvegyasszony vagyok, és a mostani napi programot na­gyon nehezen böngészgetem. 1977 óta vagyok a lapjuknak előfizetője, az idei első ne­gyedévre is befizettem, de ha nem lesz megváltoztatva a műsor kiírása, akkor a máso­dik negyedévi újságot már nem fogom kérni. Varró Andrásné Tápiószecső ★ Ha nem érkezett volna ezen­kívül még számos vélemény az új müsorközlésl rendszerünk­re, akkor erre levélben vála­szolnánk. Csakhogy még min­dig naponta cseng a telefon emiatt. Rengeteg olvasónk kér­te, hogy közöljük az újságban a műholdas televíziós adások programjait. Ez megtörtént. De mivel ugyanakkora hellyel tu­dunk gazdálkodni, mint koráb­ban, kicsit összezsúfoltuk a so­rokat. Viszont minden pénteki számunkban, eredeti nagyságá­ban meghagytuk a rádió- és te­levízió-mellékletünket ahol a magyar adások programja ol­vasható. Tehát ésszerű komp­romisszumra törekedtünk, nem gondoltunk azokra, akiknek bosszúságot okoz a változás. Megjegyezzük azért, hogy szá­mos olvasónk üdvözölte azt az elhatározásunkat, hogy az új évben rendszeresen közöl­jük a műholdas adások műso­rait Is. Hol vesznek mintát? 76 éves vagyok. Sajnos na­gyon gyengén hallok, ezért szükségem van nagyothalló készülékre. A fülbatétet, ami ehhez szük­séges, Budapesten, a Báthori utcában készítik — hallottam. De azt nem tudtam meg, hogy melyikben, pedig sok ilyen el­nevezésű utca lehet a főváros­ban. Szükségem lenne a pon­tos címre, mert senkit sem küldhetek magam helyett, ugyanis a fülemről kell venni ehhez gipszmintát. Kérem önöket, tájékoztassa­nak! Papp Imréné Pilis •k Hosszú telefonálgatás után megtudtuk, hogy a Fogtechni­kai Vállalat — nem tévedés — 32. számú, szem- és fülprotéti- ka laboráról van szó. Ez a fő­város V. kerületében lévő Báthori utca 15. szám alatt ta­lálható. A telefonszámuk: 113-415. Hétfőtől—péntekig 03.00- tól 13.00 óráig van ügyfélfoga­dásuk. Ez a Báthori utca a Bajcsy-Zsilinszky útról nyílik, nem messze a Nyugati pálya­udvartól. Az úttorkolattól még körülbelül 200-250 métert kell gyalog megtenni. Íz a vonat mindig késik 1 1 Azok a naponta utazók, akik rendszeresen igénybe veszik tömegközlekedési eszközein­ket, tudják jól, hogy mennyi gond és panasz gyűlik össze az emberben az utazások folya­mán. Ügy érzem, hogy egyes vonatoknál a csatlakozásokat, vagy a vonal terheltségét, a menetrend szerkesztői nem veszik figyelembe. A Budapest—Miskolc között közlekedő, 5015. számú sze­mélyvonat az év egészének kö­rülbelül 60 százalékában késik. Olykor — függetlenül az idő­járástól — 25-30 percet is. Volt időszak, mikor ezt azzal magyarázták, hogy a Cracovia expressz késése miatt kell csatlakozásra várnia, valame­lyik Hatvan előtti állomáson. De az utóbbi időben ez a nem­zetközi gyorsvonat hiába érke­zik pontosan ... Különösen kellemetlen az említett sze­mélyvonat késése azokon az állomásokon, ahol az érkezésé­hez autóbuszok csatlakoznak. Ilyenkor gyalogolni kell, vagy várni a következő járatra. Kedves MÁV! Nem lehetne ennek a vonatnak a menet­rendjét a körülményekhez iga­zítani, vagy a körülményeket úgy megváltoztatni, hogy pon­tosabban közlekedjen! Gólya József Ferenc Túra Hozzászólás és vélemény Nem tudom, mennyi leve­let tudósítást, híranyagot küldtem eddig a Pest Megyei Hírlapnak, és azt sem számol­tam, hogy mennyi jelent meg. Ügy látszik, soraimat szíve­sen veszik, hisz rendszeresen közük azokat. Sohasem korlá­toztak; véleményemmel, alap­állásommal ellenkező sorok megírására nem késztettek. Mint sajtólevelező-tudósító- helytörténész-krónikaíró úgy érzem, hogy mindig az igazat, a mai valóságot tártam lel­kiismeretesen az olvgsó elé. A Buda környéki emberek bizalommal fordulnak hozzám. Nagyon sok dolgot elmonda­nak nekem, de ezeknek esak egy részét adom ki magam­ból. Főként az örömeink ma­radnak a jegyzeteimben, in­kább a hiányosságokról szó­lok. Ez magával hozza azt, ,Szabadlábra helyezésemet kérem!" Botrányos jelenet a bíróságon A kerepestarcsai gyilkos­ságot valószínűleg nem sorol­ják majd az évtized nagy bűnügyei közé. Történt ugyan­is, hogy alig egy éve, egy feb­ruári délelőttön két cigányfiú — egyikük 19, a másik 14 éves volt akkor — elindult lovat venni. Néhány órával később az idősebb. Kanalas Attila brutálisan bántalmazta, meg­fojtotta. maid kifosztotta szin­te még gyermekkorú társát. A véren vett pénz aztán még aznap éjjel gazdát cserélt Ér­den egy kártyaparti során. Ennyi az egész — mondhat­nánk egyre érzéketlenebbé váló korunk tanulékony részt­vevőjeként. Ennyi az egész, ha lehet egyáltalán így fogalmaz­ni, hisz a szava,k^egy ember haláláról tudósítanak. Január 11-én szerdán reg­gel már jóval a tárgyalás megkezdése előtt izgatottan gesztikuláló csoportok foglal­ják el a bíróság épületének földszintjét. Szinte valameny- nvien az áldozat hozzátarto­zói. Cigányok. Cigányok, ahogy Kanalas Attila is ci­gány. Az asszonyok ujján a vastag gyűrűk meg-rnegvil- lannak egy mozdulat nyomán. Fojtottan, visszafogott indu­lattal beszél mindenki. A fe­szültség valósággal tapintha­tó. „Itt nem lesz rendbontás”, közli- hangosan egy törzsőr­mester, a négy kivezényelt rendőr közül. Kijelentését mintegy alátámasztandó, a két szájkosaras németjuhász meg­emeli a fejét. Végre kinyílik a terem aj­taja és a körülbelül 50-55. ér­deklődő elhelyezkedik s kar­zaton. A vádlott sovány arcú, fekete hajú, izzó szemű fiú. Sötét dzsekit visel, mikor be­vezetik. A helyiségen halk moraj fut végig. „Gyilkos” suttognak néhány an. A bíró­nő figyelmeztet, ezúttal nem szeretné, ha az előző tárgya­láson történtekhez hasonló dolgok ismétlődnének meg. Ahogy azonban végignéz a sorokon az ember, mintha nem is Magyarországon, de Szicíliában lennénk. A bosz- szúvágy valósággal süt az ar­cokról. Itt mindenki minden­kit megfenyegetett már, , az áldozat hozzátartozói a gyil­kos családját, és viszont. A halott gyermek sírjáról állító­lag rendszeresen lelopják a virágot. Az első két tanú. Kanalas Attila édestest vérei érezhetően félnek valamitől. „Húzzák fel!” — mondja izgatottam Kanalas György, mintegy a közhangulat hatása alá ke­rülve. A kék garbó?, rózsa­szín mellénye«, szürke nad­rágba és barna zakóba öltö­zött fiatalember akadozva vá­laszol a kérdésekre. Írástu­datlan, jelenleg segédmun­kásként dolgozik, akárcsak testvére, aki éppen előtte vallott. A bírónő mindkettő­jüknél újabb és újabb ered­ménytelen kísérletet tesz azért, hogy kiderítse, vajon tud­tak-e a vádlott hozzátartozói arról, honnan származott Ka­nalas Attila pénze? A vallo­mások ellentmondanak egy­másnak, csak úgy, mint ami­kor tisztázni próbálná, hogy azon a bizonyos estén a kár- tyapartnereknsk volt-e sej­telmük a gyilkos fiúnál lévő bankók eredetéről. Végül a bíróság szünetet rendel el. Kanalas Györgyéknek ez idő alatt lehetőségük nyílik beszélni a vádlottal. „Oda ne menj”, hangzik máris a ki­vonuló tömegből a fenyegetés. Mindenki ijedten álldogál a bírónő asztala előtt. Most hogy jutunk ki? — kérdezi valamelyikük, aztán valahogy megoldódik a probléma. Mi­közben a cigányok odakinn a rendőrkutyákat bosszantják, a bennrekedtek egy külön kijá­raton szinte kiíopóznak az épületből. Negyedórával később az iratok ismertetésével folyta­tódik a tárgyalás. Még szin­te tartanak a szörnyülködés sóhajai, mikor az ügyésznő feláll és beszélni kezd. Ez az ügy egyáltalán nem minden­napi, emeli ki bevezetőiében. A gyilkosságot a vádlott faj­testvére ellen követte el. még­pedig nem bosszúból, hanem hideg számításból. A korá­nál, testalkatánál fogva felé bizalommal forduló gyerme­ket különös kegyetlenséggel bántalmazta. Az orvosszakér­tők megállapítása szerint az áldozat testén lévő 15 sebből 11 a fején található. A gyer­mek halálát végül fulladás okozta, mely ez esetben való­színűleg szintén igen nagy fájdalommal járt. Az ügyész- ‘ nő felhívja a figyelmet arra, hogy az elmeszakértők nem támasztják alá Kanalas Attila epilepsziás rohamra vonatko­zó elbeszélését, akire — tekin­tettel annak életvezetésében és személyiségében megnyil­vánuló nagyfokú társadalmi veszélyességre — életfogytig­lani, f egyházban letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozza. Mindezt a te­rem helyeslő suttogással ve­szi tudomásul. Következik a védőbeszéd... A szakállas, kopaszodó férfi a nyereségvágyat mint indíté­kot vitatja, helyette a kifosz­tás bűntettében való elma­rasztalást javasolja a bíróság­nak. Érezhető azonban, sokat nem tehet védence érdekében, aki egyébként már elfogása­kor beismerő vallomást tett a rendőrségen. A védő min­denesetre végigpróbálja a le­hetőségeket. Emlékeztet a vádlott életkorára, megbáná­sára. Álmatlan éjszakák fel­idézésével próbál hatni a bí­róságra. A semminél ez is több. Végűi határozott ideig tartó szabadságvesztés meg­állapítását indítványozza. „Szabadlábra helyezésemet kérem", mondja viszont má­sodpercekkel később Kanalas Attila és mintha egy látha­tatlan zsilipet húzna meg ez­zel. amely eddig úgy ahogy kordában tartotta az indulato­kat. Szinte egyszerre ugrik fel az ötven ember. „Megöl­lek!” „Kötelet neki!” — kiál­tozza a karzat. Percek múlva botrányos jelenetek után vo­nul vissza a bíróság tanács­kozni. Az ítélet azóta már ismere­tes. Kanalas Attilát nyereség- vágyból, különös kegvetlen- séggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó, fegy- házban letöltendő szabadság- vesztésre ítélte a Pest Megyei Bíróság. F. Zs hogy bizony — mivel a hi­bát senki sem szereti, ha fel­tárják — gyakran szemrehá­nyást kap a sajtólevelező. Elő­fordul olyan is, hogy — név­telen levélben — jól letorkol­ják az embert. De aki vállal­ta a társadalmi tevékenység levelezői formáját, annak az Ilyen megnyilatkozást is el kell tudni viselni... Ha levelező kollégám meg­említi a sportoldal szíptelen- ségét, akkor én a kulturális rovatot bírálom: A festőmű­vészeinket, azok tevékenysé­gét. kiállításait hiányosan mu­tatják be. Többször a me­gyénk határát átlépve, a „me­nő” művészek munkájáról ka­punk képet, holott érdekel bennünket, hogyan és miket csinálnak Pest megyében a mieink. Lapunk a megyei élet­ről hivatott keresztmetszetet adni. Ezt szeretnénk megkap­ni' Nem bánnám, ha néha a megye északi vagv déli csücs­kében történtekről is halla­nék. Az újságot olvasva, egy kicsit az a véleményem, mint­ha a riportereik csa,k a párt, vagy a közigazgatás íróasz­taláig jutnának. Kozmetikázás nélküli bemutatást szeret­nénk! Például; a nemzetisé­geink, itt a fővárcs gyűrűjé­ben, elégedettek-e? Az eddig visszafogott indulatok előjön­nek a népből. Ezeket is — po­litikusán. de emberségesen helyre kell tenni. Egyébként köszönöm a saj­tónapi ..szerény” ajándékot, és a több évtizedes munkás­ságomért kapott főszerkesztői levelet. Ez Utóbbit legszíve­sebben beksreteztetném, mert nagyon jól estek sorai. Padányi Lajos Budakeszi Z. L.-né, Duunakeszi: A szilvesz­teri számunkban selejtes falinap­tárt kapott, és vissszaküldte azt a szerkesztőségünkbe. Megnyug­tatjuk olvasónkat, ez nem újévi tréfa volt. Sokkal inkább né­hány ember figyelmetlen mun­kájának következménye, ami mi­att szíves elnézését kérjük. (A fa­linaptárról lemaradtak a fekete, kék és zöld színek.) Rövidesen postára adunk ehelyett egy hi­bátlan kivitelezésű naptárt. M. I.-né, Gödöllő: Olvasónk azt kéri tőlünk, hogy legalább a pénteken megjelenő, heti rádió­műsorban közöljük a Petőfi adó Napközben című adásának rövid tartalmát. Tudomásunk szerint azonban ezt akkor még nem le­het tudni. A napi téma állan­dó változásban van, az aktuali­tásoktól függően. Gyakran csak az előző napon derül ki. de olyan is előfordult már, hogy aznap reggel. A másik kérését tudo­másul vettük, igyekszünk telje­síteni. \ Adókedvezmény a közműfejlesztéshez Adó a fizetővendéglátás után • Jubileumi jutalom számítása • Felmondás a szerző­déses üzemeltetésű munkahelyen üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents