Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

^PiMao 1989. JANUAR 18., SZERDA HÍRÜNK A VILÁGBAN • A magyar tudományos élet Iránti nemzetközi elismerés és bi­zalom öltött testét abban a dön­tésben. amelynek értelmében a Dubnái Egyesült Atomkutató In­tézet élére magyar igazgatót vá­lasztottak. A Moszkva melletti Dubnában kedden az intézet igazgatóságának megválasztásá­val foglalkozó ülésen Kiss Dezső akadémikust, a Központi Fizikai Kutató Intézet főigazgató-belyet- tesét választották meg igazgató­vá. Elődje, a szovjet Nyikölaj Bogoljubov akadémikus az inté­zet tiszteletbeli igazgatója lett. • Madridban Julio Anguita. a Spanyol Kommunista Párt főtit­kára fogadta hétfőn Petrovszki Istvánt, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagját, a KB osztály­vezetőjét, aki a spanyol kommu­nisták cgységkongresszusán vett részt. A spanyol kommunista ve­zető méltatta annak a politikai támogatásnak a jelentőségét, amelyet az MSZMP nyújtott az SKP-nak a pártegység helyreál­lításáért vívott küzdelemben. Ju­lio Anguita elmondta, hogy a spanyol kommunisták rendkívül nagy érdeklődést tanúsítanak a magyarországi társadalmi-gazda­sági kibontakozás lránt- A spa­nyol politikus magyarországi lá­togatásra szóló meghívást foga­dott el. • A Brazil Kommunista Párt érdeklődéssel és rokonszenvvel figyeli a magyarországi fejlemé­nyeket, amelyek véleménye sze­rint új lehetőséget tárnak fel a szocializmus előtt. Ami Magyar- -erszágon manapság végbemegy, az nagymértékben gazdagítja ta­pasztalatainkat a szocializmusról — jelentette ki Salomao Maiina, R Brazil KP főtitkára Simó End­rének. az MTI tudósítójának Sao Paulóban adott interjújában. Maiina vitába szállt azokkal, akik szerint a magyarországi vál­tozások gyengítik a szocializ­must, és azt mondta, hogy azok ; inkább a szocializmus erősödé­seként értelmezhetők. Ügy érez­zük, hogy a magyar elvtársak bátran szembenéznek a nehézsé­gekkel, és a tényleges problémák megoldása révén igyekeznek építeni a szocializmust. Tudjuk, hogy Magyarországon hagyomá­nyai vannak a többpártrendszer­nek, maga az MSZMP is több párt összefogásából alakult. Ma­gyar elvtársáink szerint nem kell félni attól, ha más csoportok, po­litikai erők is megnyilvánulnak égy szocialista társadalmi kor- megegyezés keretében. A párt új szerepe tehát az, hogy tagjai ré­vén. s a nép támogatásával irá­nyítsa a fejlődést — mondotta. • Tom Lantos amerikai kong­resszusi képviselő kedden az AFP budapesti tudósítójának ki­jelentette: küldöttsége javasolni fogja Mihail Gorbacsov szovjet párt- és államt vezetőnek, hogy kezdjenek közös nyomozást Raoul Wallenberg sorsának földerítésé­re. Wallenberg a második világ­háború Idejében Budapesten svéd diplomataként zsidók ezreit men­tette meg a megszálló náci csapatoktól és a nyilaskeresztes hatóságoktól, 1945 januárjában szovjet fogságba esett és sorsát azóta bizonytalanság fedi. A Szovjetunió 1957-brn közölte: Wal­lenberget a sztálini túlkapások következtében bebörtönözték és 1947-ben a moszkvai Ljubljanka börtönben szívroham következté­ben elhunyt. Félidőben a bécsi külűgymbtlszterí tanácskozás r Újabb fontos lépés a béke és a biztonság felé set Jelenti az enntelt kormá­nyok által elfogadott elvek­nek. Románia kapcsán — va­lamint Bulgáriát említve — azt mondotta, hogy az elmúlt években a kormánypolitika különösen keményen sújtotta a kisebbségeket. Mindazonál­tal úgy vélekedett, hogy a Szovjetunióban' és Kelet-Euró- pa néhány országában derű­sebb lett a kép bizonyos vo­natkozásban. Az amerikai ösz- szegzés szerint pozitív mérleg­gel rendelkezik a Szovjetunión kívül Magyarország és Len­gyelország is. Az amerikai külügyminisz­ter fellépésével, majd távozá­sával lezárult a kedd délelőtti felszólalások sora. A záródo­kumentumot, melyet a kül­döttségek még vasárnap elfo­gadtak, nem írják alá — ez nem szokás az európai utó­találkozókon. A délelőtti ülésen szólalt fel Törökország. Norvégia, Ciprus és Bulgária képviselője. A zárótamács/kozás első nap­ja Geoffrey Howe brit külügy­miniszter nyilatkozatával ért véget. George Shultz és Geoff­rey Howe a nap folyamán saj­tóértekezletet is tartott. A 33 európai, továbbá az Egyesült Államok és Kanada •küldöttségei vasárnap fogad­ták el a bécsi utótalálkozó zá­róokmányát, miután a görög és a török delegátus között az utolsó nézetkülönbségeket is sikerült elsimítani. Megfigye­lők szerint a záródokumentum tükrözi a kelet-nyugati kap­csolatokban történt javulást, a két nagyhatalom készségét a párbeszéd folytatására, és kö­telezi az aláíró országokat az emberi jogok következetes be­tartására. Alois Mock osztrák külügy­miniszter, a zárószakasz első szónoka hangoztatta: Európá­nak. amely a világ talán leg­inkább felfegyverzett földré­sze, különösen nagy szüksége van békére és biztonságra, s o bécsi utótalálkozó fontos lé­pést tett ezek megszilárdításá­ra. A kiegyensúlyozott és mély­reható bécsi záródokumentum közvetlenül a találkozó részt­vevőinek érdeme, de létreho­zását elsősorban a kelet— nyugati kapcsolatok utóbbi években végbement lendületes fejlődése tette lehetővé, amely­nek égjük- kiemelkedő állomá­sa volt az európai leszerelést nagymértékben előmozdító szovjet—amerikai rakéta­egyezmény aláírása. Az osztrák politikus kifej­tette, hogy az utótalálkozón jóváhagyott záródokumentum az elidegeníthetetlen emberi jogok érvényesítése tekinteté­ben a nyitás, a változások és A rendkívül bonyolult ör­ményországi helyzetben szá­mos párt-, állami és gazdasá­gi vezető bizonyult tétová­nak, passzívnak, nem voltak képesek határozottan állást foglalni — állapította meg az örmény KP KB Irodája hét­fői ülésén, amelyről kedden közölt beszámolót a Pravda. Az örmény párt vezető szer­ve kiemelté, hogy a helyzet destabilizációjáért, a naciona­lista gyűlölet szításának eltű­réséért, tétlenségért és más jogsértésekért csak december­ben 13 vezetőt zártak ki a pártból, 24 pártvezetőt váltot­tak le posztjáról (a városi és járási igazságügyi szervek élé­ről 12 vezetőnek kellett távoz­nia), és 68 pártfegyelmi bün­tetést szabtak ki. Több járási párt- és tanácsi vezető részesült pártbüntetés­ben. Az örmény KP KB Irodája végezetül felszólította a- párt- bizottságokat, hogy szigorúan vonják felelősségre azokat a kommunistákat, akik nem lépnek fel a társadalom nem­zetiségi alapokon történő megosztása ellen, szélsőséges megnyilatkozásokat engednek meg maguknak, nacionalista gyűlöletet szítanak. Az örményországi földren­gés halálos áldozatainak szá­ma 24 958, s jelenleg 2480 sé­rültet ápolnak kórházakban — jelentette be keddi sajtó­értekezletén Gennaqyij Ge- raszimov, a minisztertanács hivatalának a január 14-re kialakult állagotokat tükröző adataira hivatkozva. A jelen­tés nem tartalmaz informá­ciót az eltűntek számát ille­tően. A kitelepítettek száma meg­haladta a 115 ezret. állomás a hét végén azt je­lentette, hogy Örményország­ban két francia teherautót támadás ért. Geraszimov ez­zel összefüggésben az örmény belügyminisztérium tájékoz­tatására hivatkozva beszá­molt arról, hogy január 12-én egy francia kamiont — amely Jerevánból Szpitakba szállí­tott Franciaországból küldött iparcikkeket, az S.OJi.-Ör­ményország francia szervezet képviselőinek kíséretében — valóhan ki akartak rabolni. A helyszínre érkező karha­talmi erők azonban őrizetbe vették a támadókat, azonosí­tották őket, s jelenleg folyik a nyomozás a rablási kísér­let ügyében — hangsúlyozta a szóvivő. Az NDK-hatámn Megverték a lengyel turistát A lengyel vámőrség parancs­nokságának szóvivőjétől szár­mazó információ szerint NDK- beli vámosok súlyosan bán­talmaztak egy lengyel turistát, miután az szóvá telte, hogy gépkocsijának „precíz” ellen­őrzése során megrongálták az egyik fényszóróját. Először lökdösni kezdték, majd megverték az NDK vá­mosai Máriusz K.-t, akinek végül a lengyel vámosok kel­tek védelmére és visszavezet­ték a lengyel oldalra, egyben jelezték: készek tanúsítani a lengyel állampolgárral szem­ben elkövetett jogtalan tettle- gességet. A lengyel hivatalos szervek több alkalommal tiltakoztak az NDK- és a csehszlovák ható­ságoknál a lengyeleket érintő megkülönböztetett bánásmód miatt. a kölcsönös felelősségtudat ok­mánya. Az örményországl súlyos földrengés tapasztalatai — mondta a külügyminiszter — különösen világossá tették, hogy az európai együttműkö­dést célszerű lenne kiterjesz­teni az emberek Okozta vagy természeti katasztrófák esetén nyújtandó gyors és hathatós segítségnyújtásra. Mint mon­dottá, Ausztria szorgalmazni fogja, hogy erről mielőbb nem­zetközi megállapodás jöjjön létre. Mock méltatta annak Jelen­tőségét, hogy a záródokumen­tumban szerepel két jelentős katonai-biztonsági tanácsko­zás: az európai hagyományos fegyveres erőkről tartandó VSZ—NATO tárgyaláaok, va­lamint a bizalom- és biztonság- erősítési konferencia megren­dezése. Kijelentette: országa számára megtiszteltetés, hogy a helsinki folyamat e két pár­huzamos rendezvénye Bécsben zajlik le. Mint semleges állam, Ausztria fontosnak tartja azt a döntést, amely szerint a két katonai fórum közötti kapcso­latot megfelelő tájékoztató és tanácskozó mechanizmus bizto­sítja majd. A távozó amerikai külügy­miniszter, George Shultz vé­leménye szerint 1975, a hel­sinki záróokmány aláírása óta igen nagy haladás történt az európai együttműködési folya­matban, mindazonáltal az ideális helyzetig még hosszú út vezet. Ezzel a filozofikus akkorddal zárult le Shultz külügyminiszteri pályafutása kedden délben Bécsben, mi­után rövid beszédet mondott az utótalálkozó zárószakaszá­ban, s sajtóértekezleten vála­szolt újságírók kérdéseire. Az amerikai külügyminiszter már elutazott Bécsből. A sajtóértekezlet előtt el­hangzott felszólalásában in­kább az emberi jogi kérdések­re helyezte a nagyobb hang­súlyt a leköszönő külügymi­niszter. Név szerint bírálta Csehszlovákiát és az NDK-t, mondván, hogy éppen a bécsi utótalálkozó záródokumentu­ma elfogadásának óráiban kemény rendőrségi fellépés történt Prágában és Lipcsé­ben, ami közvetlen megsérté­Róma után Varsó Muszavi a pápánál Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök kedden Rómá­ban úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi körülmények között lehetetlen az 1973 óta római száműzetésben élő egykori af­ganisztáni uralkodó Zahir Sah visszatérése hazájába. Kétnapos hivatalos olaszor­szági látogatásának végén tar­tott sajtóértekezletén az Iráni kormányfő „mélységes elége­dettséggel” szólt római megbe­széléseinek eredményeiről. Muszavit kedden magánki­hallgatáson fogadta II. János Pál pápa. A Vatikán szóvivő­jének tájékoztatása szerint eszmecseréjükön az iraki és az iráni hadifoglyok kicserélésé­ről volt szó. Olaszországi láto­gatásának befejeztével az iráni miniszterelnöik továbbutazott Varsóba. Párizs A főtitkár véleménye Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­ra helyesli Francois Mitter­rand köztársasági elnöknek azt a döntését, hogy nem haj­landó látogatást tenni Romá­niában. A főtitkár televíziós nyilat­kozatában jelentette ki, hogy egyértelműen és határozottan elítéli azt, ami Romániában történik. és a németet együttvéve. A francia nyelvű középiskolák száma országosan 19, sok ben­nük a francia pedagógus. A két ország gazdasági együttműködése ugyanakkor jelentéktelen: Bulgária külke­reskedelmében nemcsak az NSZK, Olaszország vágj' a kis Ausztria előzi meg Párizst, hanem még a távoli Japán is. Szófiában ezért a franciákat okolják, akik indokolatlanul lekezelték a szocialista orszá­gokkal való kereskedést, el­avult termékeket kínáltak ma­gas áron, s elzárkóztak a vá­sárlások elől. A jelek -szerint a francia üzleti körök felis­merték tévedésüket. Mitter­rand módosult álláspontja is ennek a jele — vélik Bulgá­riában, ahol éppen ezért te­kintenek várakozással á lá­togatás elé. PRÁGAI TÖMEGT Kedden már az egymást követő harmadik napon újra több­ezrei tömés fyűlt össze a késő délutáni érákban Prágában, a Vencel téren. A rendőrség többszöri felszólítás ntán ismét vízágyúkkal éa rohamrendőrség bevetésével oszlatta tel a fü­tyülő, tapsoló. Szabadságot, szabadságot! jelszót kiáltozó, fő­leg fiatalokból álló tömeget. A cél világos: nyugtalanságot kelteni. Ezzel a címmel tudó­sított kedden a prágai tüntetésekről a Búdé Právo. A CSKP lapja kizárólag az ellenzéki csoportokat tette felelőssé a va­sárnapi ét hétfői Vencel téri eseményekért. Mint fogalma­zott, államellenes elemek néhány csoportja provokációt kísé­relt meg, amelynek célja az volt, hogy visszaéljenek Jan Pá- lach diák értelmetlen öngyilkosságának évfordulójával. A lap azt írta, hogy a provokátorok vasárnap előre elter­vezett forgatókönyv szerint mindenáron demonstrációt akartak tartani és nyugtalanságot kiváltani. A Búdé Právo maga is megállapította, hogy őszintén szólva nem volt szép látvány az, ami történt. Az újság a hétföl Vencel téri demonstrációval kapcsolatban megírta, hogy a tüntetés fennakadást okozott a tömegköz­lekedésben és megzavarta a belváros életét. Hozzáfűzte: ex alkalommal is kénytelenek voltak beavatkozni a rendfenntar­tó erők. A Veceml Praha című délutáni lap hétfőn A prágaiaknak elfogy a türelme címmel tudósított a tüntetésekről. A lap kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a főváros lakosai végre nyugalmat akarnak, békében szeretnének dolgozni, ezért egyetértenek a határozott fellépéssel á provokátorokkal és ak­cióikkal szemben. Mától három napon át Al­bánia fővárosában értekeznek a hat balkáni ország külügy­miniszter-helyettesei. A ta­valy júniusban Szófiában el­határozott tanácskozáson át­tekintik a balkáni külügy­miniszterek 1988. februári belgrádi értekezletén elért megállapodások végrehajtá­sának eredményeit, valamint konkrét tervbe foglalják az idei tennivalókat. Várhatóan az év második felére kitűzik saját harmadik találkozóju­kat, amelyen viszont a kül­ügyminiszterek — még Belg- rádban előirányzott — újabb értekezletének pontoS Jövő esztendei dátumát és helyét kell majd meghatározniuk. A balkáni országok köze­ledésének folyamata nemcsak sokoldalú és sokágú, de meg­lehetősen különböző nézeteket valló országokat kell benne közelíteni. A tiranai tanácskozás fon­tos állomása Albánia nyitá­sának is. Nemcsak azért, mert először a házigazdája egy jelentős nemzetközi ta­lálkozónak, hanem mert elő­ször engednek be az ország­ba hivatalosan és szervezet­ten külföldi újságírókat. Az úttest még a gyalogosoké Albánia ablakot nyit Európára NAGYKÖVETSÉGI SZINT­RE kívánja emelni az NDK és Bulgária után Magyarország is diplomáciai kapcsolatait Albá­niával, erőteljesebben szeret­né fejleszteni a 60-as években visszaesett együttműködést. A kis balkáni ország utóbbi idő­ben tett külpolitikai lépései, a világra való óvatos nyitása alapján remélhető, hogy a ma­gyar szándék megvalósulhat. Nem érdektelen, milyen ké­pet mutat ma ez az ország, amelyről — szinte hermetikus bezárkózása miatt — évtize­deken át olyan keveset lehe­tett hallani. A bolgár sajtó ér­deklődése is nagy iránta, s a közös „balkániság” alapján né­hány szófiai újságírónak már sikerült ellátogatnia Tiraná­ba. A főváros — írják útjukról beszámolva — nem dicseked­het a nagy európai városok ragyogásával, ám megvan a maga sajátos szépsége: a gaz­dagon zöldellő növényzet, a pálmák és a magnóliák suso- gása, a csend és a nyugalom. Tiranában az úttest még a gyalogosoké és a kerékpároso­lentősek szén-, olaj-, vasérc-, nikkel- és ólomtartalékai is, amelyek kitermelése szerény mértékben és elmaradott tech­nikával folyik. Vízkészleteit tekintve Albánia a második Európában Norvégia után. Villanyáramot exportál Jugo­szláviába, Romániába, Görög­országba és Ausztriába, miután saját szükségletét teljes mér­tékben fedezte. A megművelt földek 60 százalékát öntözik. Igaz, a művelésre alkalmas te­rület nem nagy ebben a csupa- hegy országban, ahol minden talpalatnyi földet meg kell művelniük a lakosság 66 szá­zalékát kitevő falusiaknak. SZORGALMUKRA már azért is szükség van, mert a mező- gazdasági gép kevés, s ami van, elhasználódott, elavult Az albánok igen büszkék eredményeikre, s — ha figye­lembe vesszük, honnan indul­tak — joggal. Egy példa a starthelyzetükre: Albánia volt Európában az egyetlen olyan ország, ahol a második világ­háború előtt még nem volt vasút és egyetem. Az első — 42 kilométer hosszú — vasút­vonal 1947-ben nyílt meg, a ti­ranai egyetem pedig 1957-ben. Az európai hálózatba is be­kapcsolt vasútvonalak hossza ma 400 kilométer, az egyete­men nyolc tanszék 63-féle dip­lomás szakma elsajátítását te­szi lehetővé. Gyárak, erőmű­vek, vízgyűjtők, utak, lakások épültek. Közben sok nehézsé­get kellett leküzdeni, s ma­radt is még elég. A bolgár új­ságírók szerint megvan a szük­séges realitásérzék, akarat és szorgalom is ahhoz, hogy eze­ken is felülkerekedjenek. Bulgáriából turistacsoport is járt már Tiranában, s ez épp­úgy az albániai nyitás tényét bizonyítja, mint az. hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke néhány év alatt 30 millió rubelről 70 mil­lió rubelre nőtt. A NYITÁS különösen a Bal­kán vonatkozásában tapasz­talható: bár élesek a két bal­káni NATO-ország közötti el­lentétek és a négy szocialista ország is erősen eltér egymás­tól, mégis szinte tapinthatóan érvényesül as új politikai gon­dolkodás hatása Enélkül nem jöhetett volna létre 1988 feb­ruárjában a félsziget történe­tének első külügyminiszteri találkozója, és Tirana nem képviseltette volna magát — az Interparlamentáris Unió történetében először — az IPU szófiai tanácskozásán. N. K. ké. Aluljárók itt szükségtele­nek: nemcsak magánautók, hanem villamosok és trolibu­szok sincsenek, s kevés az autóbusz és a taxi is. A valamivel több mint 28 ezer négyzetkilométernyi terü­letű ország lakossága — 26 éves átlagéletkorával — a leg­fiatalabb a lassan, de biztosan elöregedő Európában. Ezer la­kosra évente 21 élvesziiletés jut, amivel ugyancsak az élen jár Albánia. Az átlagos élet­kor erősen megnövekedett: 1938-tól 1986-ig 33 évről 71 év­re. Ez a két demográfiai adat azért érdekes, mert rácáfol ar­ra. hogy a magas születési arány csak a legelmaradottabb népekre lenne jellemző. Az át­lagos életkor ilyen nagyará- nyú meghosszabbodása ugyan­is elképzelhetetlen az életszín­vonal és az általános kulturá­lis szint emelkedése nélkül. Az ország gazdasági élete jócskán elmarad saját lehető­ségeitől, ez az elzárkózás kö­vetkezménye. A lehetőségekre pedig az jellemző, hogy a króm termelésében Albánia az elsők között van a világon, de je­\ Kedd óta a világpolitika középpontjában állt Becs, ■ Ausztria fővárosa. 35 ország külügyminiszterei megkezd- ; ték háromnapos zárótanácskozásukat, hogy megpecsétel- í jék a két. éve kezdődött bécsi utótalálkozó eredményes ! befejezését. A plenáris ülést Alois Mock osztrák alkan- í cellar, külügyminiszter nyitotta meg, majd George Shultz ; amerikai külügyminiszter emelkedett szólásra. A kereskedelmi kapcsolat is erősödhet Bulgária Mitterrand-t várja Mától bét napon át Szófia hivatalos vendége Francois Mitterrand francia köztársa­sági elnök. Ez lesz francia ál­lamfő első látogatása Bulgá­riában, ahol — ennek megfe­lelően — igen nagy jelentősé­get tulajdonítanak a küszöbön- álló megbeszéléseknek. Bizo­nyos értelemben annak próbá­jaként is tekintik, hogy meny­nyire jelent következetes poli­tikát Mitterrandnak az a no­vemberben Párizsban tett, majd Moszkvában megismé­telt kijelentése, amely szerint országa új politikát ldván folytatni a szocialista orszá­gok irányában. Bulgáriában a francia kul­túra, a francia nyelv befogá­sa régi és erős. Jellemző, hogy a nyelvet már az ötödik osztálytól tanulni lehet az ál­talános iskolában, s annyian választják azt, mint az angolt Balkáni külügyminiszteri tanácskozás r+.'rJt : .'U - - - —• 'ÍV í~. Sr. jfft réf; '>j* í * Tiranai eszmecsere Határozott állásfoglalás, felelősségre vonós h> •• i ki Örmény pártfcgyclmik «

Next

/
Thumbnails
Contents