Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

1989. JANUÁR 19.. HÉTFŐ Lehet egy megállóval kevesebb? Kinyitom az újságot. Kicsit félve, kicsit ódzkodva, de ki­nyitom. Áremelések. A tej, a vaj, a hús, minden. Csak úgy kavarognak a szemem előtt a százalékok. Nem baj, gondo­lom keserűen, ezentúl kevesebbet fogok vásárolni. Kevesebb tejet, kevesebb vajat, kevesebb húst, kevesebb Mindent. Ke­vesebbet fogok élni, felélni eztán. De tessék mondani... az utazás! Azzal mi lesz!? Szálljak le egy megállóval előbb? Ezt azért mégsem tehetem. Mert utazni kell — fogalmazódik át bennem a hajdanvolt szállóige. Február l-jétől új tarifa­rendszer . bevezetését rendelte el az Országos Anyag- és Ár- hiVatal. És ahogy felesleges hibáztatni a péket, mert drá­gább a kenyér, esetleg a te­henet a tejárak emelkedése miatt, úgy a BKV sem ön­szántából határozta, amit ha­tározott — mondja rögtön be­szélgetésünk elején Keltái Ist­ván, a kereskedelmi főosztály vezetője. Am minket most jobban is érdekel a miértnél a hogyan. A döntések után már hiába nézünk a kulisz- szák mögé. Tehát: hogyan alakul az utazás a fővároson kívül? r Újabb haf forint — Az agglomerációs terüle­ten összesen húsz autóbusz- vonalat érint az új szisztéma — magyarázza Keltái István. — Közülük néhány csupán át­lépi a közigazgatási határt,' néhány viszont teljes egészé­ben azon kívül található. A februártól megemelkedett árú buszjegy ezentúl csak Buda­pesten lesz érvényes, a határ­tól újabb 6 forintos jegyet kell lyukasztaniuk az utasok­nak, Kicsit bonyolultabb a helyzet a bérleteknél, melyek árai' a határtól való távolság függvényében változnak. Két szakaszra osztottuk a vonzás- körzetet. Ha a ,,Budapest” tábla és a végállomás közötti, rész öt kilométernél keve­sebb, úgy azon a szakaszon 260 forintos bérlettel lehet majd közlekedni. A fővárosba történő utazás esetén termé­szetesen a határt elhagyva jegyre lesz szükség, illetve onnan már a budapesti bér­letek érvényesek. Létezik azonban egy másik megoldás is. Eszerint, ha valaki csak a busz fővárosi végállomásáig kíván eljutni, tehát csupán a bejövő buszvonalat veszi igénybe, úgy erre az első sza­kaszból egy 400 forintos bér­letet válthat. — Első hallásra ez is meg­lehetősen költségesen hang­zik ... — ... jobban utánaszámolva azonban nem olyan drága. A munkáltató ugyanis a bérle­tek 80 százalékát köteles ezen­túl a bejáró dolgozónak ki­fizetni, így pedig a bérlet gyakorlatilag kevesebbe kerül, mint eddig. Fontos tudnivaló viszont, hogy a fővárosi bér­leteknél ehhez hasonló térítés nincs. A munkáltató fizeti — Az előbb két szakaszt említett. Mi a helyzet a má­sodikkal? — Ez a rész az ötödik kilo­méter után kezdődik. Aki a határ utáni mindkét szakaszt busszal akarja megtenni, an­nak 440 forintos bérletet kell váltania. Ha viszont csak az •egyik vagy a másik szakaszon kíván közlekedni, úgy 260 fo­rintba kerül majd a bérlete. Az előbb említettekhez ha­sonlóan itt is lehetőség nyílik a két végállomás között egy vonalbérlettel utazni. Az ezért kifizetendő 580 forint 80 szá­zaléka szintén áthárítható a munkáltatóra. — Nincsenek tehát harma­dik, negyedik és további sza­kaszok. — Nincsenek, a nagy' távol­ságra kifutó buszok tarifája is a második szakasz szerint alakul. A határon kívül köz­lekedő úgynevezett rendszer- idegen járatoknál, mint a 188-asnál pedig csak erre a vonalra érvényes 110 forintos dolgozói bérletet árusítunk. Itt azonban nem vehető igénybe a 80 százalékos térítés. — Gondolom, az elmondot­tak szerint alakulnak a diák- és nyugdíjasbérletek árai is. — Így van. Az ilyen bérle­tek ára 35 és 70 forint között mozog majd. A 70 év feletti magyar állampolgárok, vala­mint a sorkatonai szolgálatu­kat teljesítők viszont vala­mennyi BKV-járatot ingyen használhatják. — Nem beszéltünk még a HÉV-ről... — A fővároson belül to­vábbra is egy villamosjeggyel lehet' majd utazni, ám azon kívül a HÉV vonalai zónákra lettek felosztva. Ez eltér az eddigi rendszertől, hisz más­hol húztuk meg a zónahatá­rokat. A lényeg: minden ha­tárnál öt forinttal ugrik a ta­rifa. — Hogyan történik mind­ennek a technikai megvalósí­tása? — A járműveken két lyu­kasztót helyezünk majd el, „Bp.” és „V.” jelzéssel. Ez utóbbin, mely barnára lesz ráadásul festve, kell érvénye­síteni a határon túli utazásra jogosító jegyeket. A buszve­zetők különösen az első idők­ben rendszeresen fel fogják hívni a figyelmet arra, hogy a járat elhagyta a városha­tárt. A Budapesten kívülre in­duló buszok tábláit egyébként egy átlós barna csíkkal látjuk el a jövőben. — Mivel annyi új bérlet kerül febj-uártól forgalomba, valószínűleg ezen a területen is lesznek változások. — Szeretnénk néhány idő­szakos bérletpénztárat felállí­tani, elsősorban Budakeszin, Törökbálinton, illetve, ha el­készül az ottani autóbusz-vég­állomás, Budaörsön. Értelem­szerűen csak azokban a pénz­tárakban lehet azonban majd a környéki bérleteket megvá­sárolni, melyek legközelebb esnek a felhasználó terület­hez. Türelmet kérnek —‘ Mindezt végighallgatva az emberben akaratlanul is ,megfogalmazódik a kérdés: mióta tart az új rendszernek a kidolgozása? — Szinte- már a 85-ös ta­rifaemelés óta hol gyorsabb, hol lassabb ütemben folyik az előkészítő munka. Igyekszünk és igyekezni fogunk a mun­katársakat és a pénztároso­kat nagyon gondos és körül­tekintő oktatással felkészíteni erre a feladatra. Valamire azonban tekintettel kell Lenni: az ismertetett változások a BKV dolgozóinak is nagyrészt újak. Kérjük tehát a lakossá­got, legyen türelemmel. Falussy Zsigmond Beszakadt az utca Barlang a hegy alatt? Barlangászok kutatnak a Naphegy alatt. Miként Adam- kó Péter, a rózsadombi Kini­zsi barlangkutató sportegyesü­let elnöke elmondta: néhány nappal ezelőtt kezdték meg a feltárást, miután december vé­gén egyik napról a másikra beszakadt a föld a Tigris utca középső szakaszán az egyik ház előtt. Az ott lakók értesí­tették a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Barlangtani Intézetét. A bar­langászok leszálltak a kráter­be, s mintegy 10 méter mély­ségben az úttest alatt föld alat­ti vízfolyásra bukkantak. A barlangkutatók azt tapasztal­ták, hogy a vízfolyás a föld alatti járatokban eltűnik. Ezért feltételezik, hogy a környéken hajdan feltört hévizek egyik forráskürtőjét találták meg. Esetleg a Naphegy alatt is barlangrendszer húzódik, mi­ként a Rózsadomb és környé­ke alatt, ahol 1904 és 1984 között öt. több kilométeres hosszúságú hévizes barlangot fedeztek fel. kány, sőt, a menyét is, a nyesi elegánsan elvihar- zott, a galagonya a tópart­ról üzente, vidra jár a hó­ban, hatalmas állat, ural­kodó. Tölgyek gyökerei ha­sítanak rést a mocsári tek­nősnek, hogy álmát az idén jól aludja, s amott egy megfagyott, kalapos gom­ba szoborként idézi az őszt. Erre is, arra is csönd van. Hang nélkül követel tiszte­letet az erdő, s ha elég alá­zatosan közelítesz felé, lel­két, mint magányos asz- szony, úgy halál felé, kitár­ja feléd. Gyémántok ra­gyognak a nyírek hajlé­kony ágain, nyárfák harag­szanak., hosszan, égretörőn. Csíkos vadmalac röfög ser­dülőn a szegényes kínálat asztalánál, s dámok, hihe­tetlen gőggel viselik koro­nájukat. Lépteikben re­ménytelenség, honnan ez a nagy büszkeség? — Tavasz! — sírja a tiszafában a kis­madár, ágai bokros csönd­jében megújulásra vár. Ta­vasz !— mondom én, s ki­felé tartó lépteim fejtekén olvad a hó. B. A. A fataliga nem talicska Rákosi Mátyás dobta az első lapát földet — A talicska, ugyebár, nem ugyanaz, mint a taliga —kez­di magyarázni a dabasi Ma­gyar Imre, s hogy nyomaté- kot is adjon a szavainak, el­irányít a „félszer” felé. — Láthatja — mutat az egyke­rekű alkalmatosságra —, ez a talicska. A taligának már két kereke van, s nemcsak ember húzta-vonta, lovat is foghat­tak elé. Még ember is bele­ült, ha lusta volt a lába gya­logolni, ilyenkor aztán hamar rámondták a népek, ott megy a kordés paraszt! Az idős mester édesapjától örökölte a talicskakészítés tu­dományát. Kecskemétről szár­maztak Dabasra, ahol aztán házat építettek. Az utcát ma Ady Endréről nevezték el, de akkoriban az emberek csak ta­licska köznek hívták, két mes­ter is dolgozott ott. Nagy ke­letje volt a talicskának, gyár­tójának nem kellett attól tar­tania, hogy nem keresi meg az ételrevalót. ezeket a rönköket, a deszkák­ba meg beleesett a szú. A kitermelt nyárfát lehé- jazzák, így készítik a gép alá. Ha göcsörtös, az ördögit szid­ja a mester, ha sima, szép, hát örömködik. A deszkára vágott nyárból sablon alapján*fűré­szeli ki a talicska oldalfala­it, a végdeszkákat. A feneket két alsó heveder rögzíti, s fa- szögek fogják össze. Háromfé­le méretben készítették a ta­licskát, egyet, kicsikét, a gye­rekeknek, legyen mit tologatni az udvaron. A nagyobbacska asszonynak való volt, kerti munkára, moslékhordásra. Az emberest a kubikosok, vályog­vetők használták, rakottan elég volt megemelni is, nemhogy tolni. — Ma is van, aki nem szí­vesen „tolja a talicskát”, in­kább hátat fordít — mondja Magyar Imre. — Mikor di­vatba jött a vastalicslui. rám se nyitották az ajtót többet. Akadt ugyan, aiki kipróbálta a fémalkalmatosságot, aztán legyintett egyet rá, inkább ren­delt fatalicskát nálam. De ilyen kevés volt. Legutóbb, s annak is van már vagy há­rom éve, a színészeknek ké­szítettem talicskát, Pestre, va­lami filmhez kellett, s hiába kutattak égen-földön, nem lel­tek sehol sem ilyet. Nem hi­szem, hogy sokan lennénk az országban, akik tudunk még talicskát készíteni, eljárt az idő a mesterség felett. Még pár esztendő, s az emberek már csak rajzokról ismerik ezt az eszközt, aztán később meg talán már úgysem. Kár pe­dig. Ha újra születnék, me­gint csak ezt a mesterséget vá­lasztanám, pedig már leáldo­zott a napja, Bellér Ágnes — Aztán, ahogy teltek az évelt, esett az ázsiója a mes­terségnek — mondja Magyar Imre. — 1957-ig egyedül „vit­tem a boltot”, dolgoztam éj­jel-nappal, bele is rokkant a kezem. Az isten talicskája sem volt elég, állandó lemaradás­ban voltam. Akadt olyan kun­csaftom, aki fél év alatt el­koptatta a talicska kerekét, másnak meg huszonöt évig is kitartott. A kubikusok, persze, gyakran rendeltek nálam. Amikor a Duna—Tisza-csator- nát építették, az állam tőlem vásárolta a talicskákat, Rákosi Mátyás Harasztiban az álta­lam készített talicskába dobta az első lapát földet az építke­zésnél. A jó talicska nyárfából ké­szül, esetleg fűzből. Ezek könnyű fák, s ki az a bolond, aki nehéz akácból készült ta­licskát tologatna, ha beérheti könnyebbel? A keréknek, agy­nak, küllőnek keményfa való, időt álló, jóféle fa. A nyárfát a mesterek maguk termelték ki, s szállították a műhelybe. Szép pénzt kellett fizetni egy- egy vastagabb fáért, aztán még abban sem lehetett biztos az ember, hogy jól jár. Kívülről szép volt, tetszetős a fa, s el­fűrészelve látszott csak, hogy a közepe korhadt. — Emberben is van ilyen, nem igaz? — kacsint egyet a mester, s mutatja az udvar végében fölhalmozott rönkö­ket. — Látja, milyen szép da­rab ez is itt ni, aztán semmi­re se jó. Bőgős a közepe, mal­iik szét, ha csak ránéz az em­ber. Igaz, én már nemigen né­zegetem, jó pár éve már, hogy nem dolgozom a műhelyben. Tűzre használiülr már rsnlr Nagy lemaradásunk a vezető nyugati országok mögött egy vonatkozásban megszűnt. Nálunk is volt bombariadó. Hála a tájékoztatás nyíltságának, rádió­ban, tévében, minden napilapban szó esett róla, de hiteles és teljes történettel csak mi szolgálhatunk. Egy szép hóeséses és viharos délelőtt megszólalt a tűzoltóság 05-ös telefonja és egy magyarul törve beszélő hang szólalt meg: Vigyázat, vigyázat, figye­lem! Itt az Általános Terrorista Csoport fontos közleménye nyilatkozik meg! Mi óva figyelmeztetünk: ma délután lesz nagy bumm három helyen. Egy: a Mar­git kórháznál, Óbudán. 2. A Lánchídnál, 3. A tévében. Közlemény vége! Mene­küljön. aki csak tud! A telefonos-kisasszony berohant a ve­zetőséghez és csakhamar nagy forgalom indult meg az intézményközi telefono­kon. Tüstént összeültek a vezérkarok és velük egy időben az illetékes pszicho­lógusok. A lélekszakértők megbeszélésén a rendőrség képviselője elnökölt. „Sajnos a riasztó hívásról hangfelvétel nem áll rendelkezésünkre, így a sötétben tapo­gatóztunk. Kérem, ki-ki fejtse ki a véle­ményét. Erre megindult a demokrácia és a következő feltevések születtek. 1. Valamelyik arab terrorszervezet tele­fonált, ők szoktak figyelmeztetni. 2. Le­hetett valamelyik német vagy olasz terrorista szervezet, amely így akar bosszút állni nyugatnémet és olasz gaz­dasági kapcsolataink felvirágzása miatt. 3. Lehetséges az IRA vagy a baszk szer­vezet is. mert sajtónk ellene foglal ál­lást. 4. Mivel ilyen elnevezésű szervezet az Interpol szerint ismeretlen, esetleg a terrorizmus magyar begyűrűzéséről van szó 5. Mindenesetre a figyelmezte­tést komolyan kell venni, lám az ame­rikai »repülőgép is lezuhant. 6. Feltéte­Gombó Pál: (Jdomharia dó lezhető egy gyerekes csíny is, de felelős­séget vállalni nem engedi az idők fe­nyegető szelleme. Testületük verzióit az illetékesek elé terjesztették, akik már közben meg­kezdték az erők mozgósítását, és a ki­merítő szakvéleményeik alapján a riasz­tás megtörtént. A Margit kórházat a karhatalmi zászlóalj alakulatai vették körül, azzal az utasítással, hogy civilt látogatási idő alatt se bocsássanak be. Az esetleg a portán hagyott csomagokat a vámkeze- lőség munkatársai kutatták át, az épü­letet a tűzszerészek. Nagy riadalmat keltett egy csomag, amelyben hallha­tóan egy óra ketyegett. Egy rohamkocsi- tüstént lakatlan területre vitte a cso­magot, ahol a tűzszerészek benne egy elemes órát találtak, amelyet a kísérő­levél szerint egy ágyhoz kötött beteg kért Anvucikámtól. Közben számos lá­togat^ átmászott a kerítésen, egyikük közben kitörte a lábát, a kirendelt men­tőügyelet átszállította a János kórházba, ahol begipszelték és rendőri figyelmez­tetéssel a sérültet hazabocsátották. A Lánchídnál mindenekelőtt lezárták a forgalmat. Az autókat a közlekedés­rendészet egységei átirányították a Mar­git híd, illetve a Szabadság híd felé, készségesen magyarázva a kerülőutaikat, ámde fölöslegesen, mert a Lánchíd időnkénti lezárásához a kocsivezetők már hozzá voltak «Jzve. Közben a tűz­szerészek átvizsgálták először a lánc­kamrákat, majd a szolgálati járatokat, aztán részben tűzoltóautók létra segít­ségéve] a láncokat. A forgalom négy órakor újra megindulhatott, de csak bátraknak, saját felelősségre. Egy tűz­szerész gyanús plasztikot talált a rács­ra felkenve, de azt alapos vizsgálat Piért-eredetűnek találta, nyilván egy tanuló használta nem rendeltetéssze­rűen. A tévé okozta a legnagyobb gondot, mert ott nemcsak a lezárás volt hatalmas feladat, hanem a színészek és egyéb sze­replők eltanácsolása is, de főként a sok elektronikus eszköz is, amelyek mind­egyike gyanút keltett, különösen a ká­beles mikrofonok. De a kirendelt ku­tyák nem jeleztek bombaszagot és a tűzszerészeknek a tévé műszaki sze­mélyzete is segítséget nyújtott. A kórházat nem ürítették ki. mert a betegek és orvosok hiánya más bajok­ra vezethetett volna, a tévét sem, mert az amúgy is veszélyes intézmény, és a riporterek követelték, hogy a nyilvá­nosságtól ne fosszák meg őket. külön­ben is például Chrudinák frontról front­ra jár. így aztán 17.45-kor megkezdő­dött az adás és a műsorvezetőnő be­mondta, hogy a Bumm játékót levették a műsorról és helyette a Torpedó játék került napirendre. Ezzel a nagy bumm nélkül játszódott le a dolog, és igazi magyarázatot csak Frász Jenő kapott kenyeres pajtásától, Dévaj Hugótól. — A Lánchidat értem, mert jó kis zűr volt a közlekedésben, a tévét is, mert ott kellett volna elhan­gozzék a nagy bumm, de a Margit kór­házat miért vontad be az ügybe? — kérdezte Frász Jenő. — Mert ott vették ki a vakbelemet — válaszolta Déyaj Hugó. MUNKAKÖZVETÍTŐ SAROK . Áz alant felsorolt állásajánlatokról részletes felvilágosí­tást adnak az érdeklődőknek a Pest Megyei Munkaügyi Szol­gáltató Irodánál (Budapest XI., Karinthy Frigyes u. 3.), tele­fonon a 850-238, valamint a 850-411 (140, 191 és 192-es mellé­ken), illetve a körzetben található tanácsi közvetítő szervek­nél, a helyi tanácsok munkaügyi szakigazgatási részlegénél. írószer Szövetkezet, Pomáz keres elektronikai műszerészt, mechani­kai műszerészt. Bér megegyezés szerint. Pemü Műszaki Cikkek Gyára mű­anyag-feldolgozó szakmunkást, vil­lanyszerelőt. hidraulikalakatost, gépszerelő lakatost keres. Államigazgatási szerv felvenne jogi előadót, pénzügyi előadót (fel­sőfokú végzettséggel) adóügyi elő­adót (középfokú). ÉPTKK Vállalat műszaki osztály- vezetőt keres (felsőfokú vegyipari végzettséggel). Bér megyezés sze­rint. Bajai Híradástechnikai Kisszö­vetkezet elektronikai, számítás­technikai felsőfokú és középfokú végzettségű munkatársakat keres (bérlakást biztosítanak). Bér meg­egyezés szerint. Kőfaragó és Műkőipari Szövet­kezet kőfaragó és műköves szak­munkásokat, illetve betanított munkásokat (lehet kőműves is) ke­res. Bér megegyezés szerint. Kerepestarcsai Családsegítő Szol­gálat pszichológust keres. Bér megegyezés szerint. Penomah ceglédi gyára felvesz gyári bér- és munkaügyi osztály- vezetőt (pályázat útján) és pénz­ügyi osztályvezetőt. Bér megegye­zés szerint. Tél az erdőben Jég reccsen, zízzen, törik. Hó ropog. Ágak terhe zúz­mara. Szél borzolja, üveg­hangon csilingel át a hang az erdők ösvényein. A fe­hér csöndben lábnyomok, hóba süppedő jelek. Nagy­legény a tél, éles kardjával fényt hasít, jeges hangjá­val eltaszít. Nyúl fut ijed­ten, fagyalbokrok hószok­nyája alól sandít rémülten. Szél nevet félelmén, s dó­ré kedvvel megrázza a bok­rok ágait, édes kacagással továbbsuhan. Óz jár a nyiladékban, gyanútlan. Róka setten­kedik. Magának való táj ez itt, ember nem járta rend. Kékre sápad a hó a téli fényben, s fölállnak kö­röm a fák_ az örök létben. Győzz le — galangolnak je­ges ágaikkal, győzz le, kis­ember! Szarka esetten, farktolla csíkot hasít a le­vegőben. Kicsi bokrok, gyerme­kek. Óvatosan simulnak nagy fák törzseihez, védel­met keresve. Halkan su­sognak egymásnak, kishitű álmokról, erdei pletykák­ról. Mert itt járt a cic-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents