Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-07 / 291. szám
1988. DECEMBER 7., SZERDA 5 Segítséget adnak a Levéltári füzetek Jelen és jövő közös múltunkban A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának honismereti bizottsága és a Pest Megyei Levéltár immáron öt éve tartó közös erőfeszítéseket vállal, hogy a honismereti mozgalomban részt vevőket ösztönözzék, újabb és újabb ötleteket, módszertani útmutatókat adjanak számukra. Hogyan írjam meg...? A Levéltári füzeteknek elkeresztelt sorozat — amelyet együttesen jelentetnek meg — keretében elsőként Lakos János írta meg könyvét még 1983-ban Hogyan írjam meg falum történetét? címmel, amelyet Lakatos Ernő nyugalmazott levéltár-igazgató lektorált. E hasznos kiadvány segíti a honismerettel íoglalko-. zók községtörténeti kutatásban való eligazodását, megtanítja a leendő monográfiaírókat, hogyan ismerjék ki magukat a különböző bibliográfiákban és forrásmunkákban. Kiokítja őket a forrásfeltárás módszereire és gyakorlati teendőire, a kéziratkészítés és -megjelentetés feladataira. A könyv mellékletében közli a magyar- országi általános levéltárak névjegyzékét és bemutatja az eddig megjelent Pest megyei helytörténeti kiadványokat. Lakos János munkájának nagy sikerét mi sem jellemzi jobban, mint a tény: jövőre tervezik könyvének újabb kiadását. A Levéltári füzetek című sorozat következő köteteként jelent meg 1985-ben a Hogyan írjam meg termelőszövetkezetem történetét? — Szabó Attila tollából, majd ezt követte Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? című könyve, amely 1987-ben látott napvilágot. Ugyancsak az elmúlt évben jelent meg Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? című munkája, amely aktualitását tekintve pillanatnyilag a legfigyelemreméltóbb. Az idén volt ugyanis az iskolák államosításának 40. évfordulója. A könyv az iskolák múltja iránt érdeklődő amatőr helytörténészek, krónikaírók számára kíván segítséget nyújtani a téma levéltári forrásainak bemutatásával és a feldolgozásukhoz szükséges módszerek megvilágításával. Mivel a jubileumok szükségszerűen megélénkítik a történeti érdeklődést, a könyv megjelentetői remélik, hogy az évforduló pezsgőbbé teszi a Pest megyei honismereti mozgalmat, és sokan ragadnak majd tollat, hogy bemutassák egykori iskolájukat, esetleg jelenlegi munkahelyük közelebbi-távolabbi múltját. Regeszták a 18. századból Szándékuk, hogy amennyire csak lehetséges, megóvják — elsősorban a kezdő kutatókat — a buktatóktól, a nehézségektől, s figyelmüket a fő tennivalókra irányítsák. Teszik ezt abban a reményben, hogy ne csupán az iskola, mint intézmény, hanem az azt körülvevő világ múltja, tehát a mélyebb összefüggések is felszínre kerüljenek. Kisfaludy Katalin, a könyv szerzője közli a forrásokat 1945-től napjainkig, az általánostól a középiskolákig. A függelékben ismerteti az iskolatörténet-írás levéltári forrásait — 1868. és 1945. között az elemi népiskolák, a polgári iskolák és a gimnáziumok vonatkozásában — valamint felsorolja a szak- irodalmat és a levéltári segédleteket. Az iskolatörténeti munkák sorában készül már a dr. Szabó Imre által íyt: Pest—Pilis—Solt—Kiskun vártnegye iskoláinak államosítása című könyv kézirata, amely remélhetőleg könyvformában az új év első hónapjaiban naovilágot lát. A levéltár jövő évi tervei között ezenkívül szerepel a nagy sikerű Regeszták című sorozat folytatása. Pest—Pilis —Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái (1638—1711) öt kötetben láttak napvilágot folyamatosan 1983 és 1987 között. Az eddigi könyvek szerzője, Borosy András kandidátus, főlevéltár ros a Pest megyei intézményben. A levéltár jövő évi kiadványtervében szereplő sorozat 1712-től 1740-ig, Itfária Terézia trónra lépésének kezdetéig, megközelítően tíz kötetben dolgozza majd fel az említett vármegyék közgyűlési jegyzőkönyveit. A kutató- és feldolgozó munkában az előzőek szerzőjén kívül több más levéltári munkatárs is bekapcsolódik. A történelem fehér foltjai A szűkebb hazánk, Pest megye múltja iránt fogékony vagy alkotni vágyó olvasókban joggal felmerülhet a kérdés: hol lehet hozzájutni az előzőekben említett levéltári füzetekhez vagy bármely helytörténetírással kapcsolatos kiadványhoz? A kérdést magam is feltettem dr. Egey Tibor levéltár-igazgatónak. Válaszából Az idegenforgalmi értékű dunakanyari üdülőterületek és a nagyüzemi mezőgazda- sági művelésre alkalmatlan zártkerti területek arculatának védelmében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érintett Komárom, Nógrád és Pest megyei tanácsokkal közösen országos terv- pályázatot írt ki. A tervezőktől olyan üdülő- és zártkerti épületekre kérnek javaslatokat, amelyek a lakók célszerű elhelyezése és kiszolgálása mellett garanciát nyújtanak a tájba simuló, harmonikus beilleszkedésre, a környezet- és természetvédelmi követelmények teljesítésére. JavaslatoA JÖVÖ ÍGÉRETEI. Ha nagyon késlekedve is, de most már kezdjük felismerni, hogy olyan, természeti kincsekben szegény ország, mint a miénk, könnyelműen bánt azokkal az értékekkel, melyek gazdasági felemelkedésünknek is kézenfekvő alapjai lehettek volna — szellemi vagyonúnkkal. Ha hirtelen körbepillantunk a nagyvilágban, nincs olyan ország, ahol a.vezető tudósok, egyetemi tanárok körében, de a nagy horderejű dolgokat előkészítő munkacsoportokban is ne találnánk olyanokat, akik annak idején csupán szakmai érdeklődésüknek engedve ragadtak vándorbotot. Pedig hazánkban már a századforduló táján felütötte a fejét az intézményes tehetség- gondozás gondolata. Nem nekibúsult magyarok, hanem felvilágosult elmék igyekeztek ennek zászlót bontani. És most nem is elsősorban a későbbi Eötvös-kollégiumra vagy éppen a népfőiskolákra gondolok. A tehetséggondozás esetében némiképp többről van szó. Nem kevesebbről, mint arról, hogy ne kallódjon el egyetlen fiatal se, akiben szunnyad valamilyen tehetség, csak azért, mert családi vagy egyéb körülményei képességei kibontakoztatásához szűk határt szabtak. Igaz, nálunk is tettünk — főleg művelődési házak részéről — botorkáló lépéseket. A kormányzat viszont — a kényszerítő körülmények súlya alatt — most töri a fejét egy intézményes megoldáson. Sajnos, ebben is évtizedekkel le vagyunk maradva, ha a külhoni tapasztalatokat vesz- szük tekintetbe. Ami csak Európát illeti, Angliának, az NSZK-nak, Franciaországnak máris bőséges tapasztalataik vannak. Van mit tanulnunk — erről győződhettek meg azok a magyar résztvevők is a nemrégiben Zichben megrendezett első európai tehetI ségkongresszuson. A társaság kiderül, hogy e munkák elsősorban a megye levéltáraiban, illetve könyvtáraiban válnak hozzáférhetővé. Mint ismeretes, a megyében Vácott és Nagykőrösön is működik egy- egy fióklevéltár. Tehát az érdeklődők ott biztosan megtalálhatják a keresett könyveket, és ha idejében tudomásukra jut egy-egy újabb kötet megjelenése, akkor akár meg is vásárolhatják ezeket az alacsony, mindössze 6—800 példányban készült műveket. Budapesten, például a Városház utca 1. szám alatt az Akadémia Könyvkiadó Magiszter nevű könyvesboltjában is hozzájuthatnak. Az amatőr helytörténészek, a helytörténeti kutatáshoz vagy a helytörténet- és krónikaíráshoz kedvet érzők rendkívül sokat segíthetnének a megyénk múltjában még meglévő „fehér foltok” eltüntetésében. Történelmünk, hagyományaink ismerete nélkül ugyanis nincs jelen, s nem lehet jövendő sem. Antal Piroska kát várnak sík- és hegyvidéki területek beépítésére is. Az üdülőépületek hasznos területe 30—80 négyzetméterig, a zártkertieké 30 négyzetméterig terjedhet. Készülhet terv a zártkerti háza'k üdülővé alakításáról is. A pályázati kiírást átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s ugyanide kell eljuttatni a kész terveket legkésőbb jövő év február 27-ig. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására 540 ezer forintot irányoztak elő. A pályázat eredményét legkésőbb jövő év március 31-ig hozzák nyilvánosságra. vezetője megnyitóbeszédében nem is rejtette véka alá. hogy saját jól felfogott érdekükben a kormányokhoz kívánnak fordulni. A makacs tények ismertetésével akarták bizonyítani. hogy érdemes felkarolni mindenütt a mozgalmat, a befektetés sokszoros hasznot hajt. Abból kiindulva, hogy a tehetség az nem érdem, hanem adomány, úgy is kell az oktatás minden szintjén kezelni. Elherdálásuk ahhoz hasonló, mintha valaki a kagylóból kiszedett gyöngyöket visszaha- jigálná a tengerbe és csak a fogyasztásra éppen alkalmas tengeri adományt gyűjtené gondosan egy iszákba. A nemzetközi tanácskozáson természetesen sok szó esett a módszerbeli kérdésekről. Elsősorban a kiválasztásról. Abban mindenki egyetértett, hogy a főszerep kétségtelenül a pedagógusé. Sok múlik egyénisége sokszínűségén, a szinte naponta megújuló ismeretgazdagságán. Ugyanakkor a megfelelő tankönyvek és az iskolai körülmények sem elhanyagolhatók. A Tuscher Tünde összeállításában készült műsorban végül felvetődött, hogy mit tanulhattunk a kongresszus munkájából. Elsősorban azt, hogy nem kell mindent újrakezdeni. gazdag tapasztalattár áll a rendelkezésünkre. Ebből következően sok mindent csak át kell ültetni a mi társadalmunk televénvébe. A KÉPERNYŐ ÁRTALMAI. Sietve elárulom, hogy jelen esetben nem az otthoni tévé- fogyasztas volt terítéken, hanem egy új technikai műfaj, a fényszedés eddigi munkahelyi tapasztalatai. Az utóbbi időben ugyanis megsokasodtak a képernyő előtt dolgozók panaszai. A legtöbben a szemorvoshoz fordultak azzal, hogy romlik a látásuk. Mások a szakszervezethez folyamodtak, mert a nyolcórai egy helyben ff December 18-ig látja ff vendégül a jönköpingi Gal- ^ leri Páfágeln az Insula ff Csoport alkotásait; Szabó 4 Béla, Kéri Mihály, Somo- 'f gyi György festményeit, f. Kos Péter grafikáit. Közös törekvések Egy sikeres művészetpolitikai és festői folyamat nemzetközi hírig jutott fejlődésének lehetünk tanúi e bemutatkozással; a szigetszent- miklósi Szabó Béla, Somogyi György, Kos Péter és a ráckevei Kéri Mihály alkotásai érkeztek meg a svéd Jönkö- ping városába. Immár másodszor, miután műveiket látták az NSZK-ban, az NDK- ban, Lengyelországban, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában is. Hogyan jutott el ennek a közös értékteremtésnek a híre Európa messzi tájaira? Ügy, hogy Szabó Béla töretlen lendülettel alkot a Képző- és Iparművészeti. Szakközépiskola tanáraként és festőként is. Kos Péter becsülettel elvégezte az Iparművészeti Főiskolát, Somogyi György — Kocsis László tanítványaként — Kéri Mihály népművelőként nagy becsvággyal tört a magaslatok irányába. Ez a törekvés közös bennük és az érték is hasonlóan azonos, függetlenül attól, hogy korosztályuk és műfajuk is eltér, szemléletük szintén külön, egyéni árnyalat. Emellett évtizedekkel ezelőtt, 1968-ban, a megyei művelődéspolitika szorgalmazta a Nagy lstván- csoport létrejöttét. A tagok a megye déli része vizuális kultúrájának fellendítésére vállalkoztak. Űjabb osztódás révén alakult meg Szigetszent- miklóson az Insula Csoport, amelynek kibontakozását az akkor még nagyközségi tanács azzal támogatta, hogy közös műhelyként rendelkezésükre való ülés és fokozott figyelemösszpontosítás nagyon kimerhette őket és egy idő után egyre-másra betűt tévesztettek. Kapusi Rózsa riporter felkeresett mindenkit, aki ebben az ügyben érdekelt. A szedők mellett az orvost, a szakszervezet titkárát, sőt még az országos orvosi intézetet is. Egyelőre megtettek minden tőlük telhetőt, átalakították a belső berendezést, beleértve a megvilágítást is. a panaszokhoz igazodva. A folyamatos munka közben szüneteket vezettek be. A dolog azonban általában mindenki számára új. egyelőre gyűjtik a további tapasztalatokat és azokat hasznosítani fogják. Szombathelyi Ervin bocsátott egy házat, ahol a kör tagjai azóta is együtt dolgoznak, keresik és egyre inkább megtalálják a rejtőző és teremtődő festői, rajzi minőséget. Mindez a társadalom és a művészet művekben érzékelhető eredménye lett. Szabó Béla ereje a rajzi finomság és a tónusok érzékenysége, amellyel testesíteni tudja a Magyar táj jellegzetes anatómiáját és lelkületét. A hangulati tényezők és kiemelések karakterének részei. Mindig megalapozottan és hitelesen halad előre; nála a természeti élmény festői értékrenddé válik, úgy, hogy a látvány törmelékei — szárított virág, magányos együttlétre ítélt három fa, folyóparton felejtett szék, hegyritmus, ablakban tündöklő rózsa és egy képzelete koreográfiájával kiszakított Téli Duna-részlet — jelentőssé válnak a fogalom festői értelmében. Szépség és szorongás Ez az ő világa, hűséges hozzá; így és ezért válhat értékteremtővé festészete. Kéri Mihály abban újító — s ez szellemi hódítása és asz- kézise egyben —, hogy a benne élő látvány a benne seb- ződő sorssal lép szövetségre. Így születik mindig a Kéri- mű. Egyszerre kap ösztönzést a tájtól és belső rezdüléseitől. Mivel tiszteli minkét forrást, ezért az absztrakció művészetében élő, és szinte láthatóvá válik a láthatatlan. Szemünk és töprengésünk révén Kéri Mihály megszólaltatja bennünk a szépséggel a feloldást sürgető szorongást. A Harcosok összegabalyodottsága képben és képpel kérdezi, mikor szűnik meg a világ Szent Se- bestyén-állapota? Az Elszakadás is telitalálat, még akkor is. ha a szálakkal fűzött Ember előképe már Edvard Munch művészetében is megtalálható. sai tudatosak, s valamennyit tájélmény és gondolkodás előzi meg. A Kis Duna vagy akár az Egy kirándulás emléke is a maga összetettségében utal a valóság és az áhítat összefüggéseire, akár a Cím nélkül-i képrendszer: ismertté válik tudatunkban, színek összefüggő kavargása jelzi a címet. Lenyűgöző játékosság Kos Péter játékossága lenyűgöző. Az is, hogy e vonalfürgeség egyben hallatlanul intellektuális. A rajzi szellemesség nem puszta találékonyság, hanem a grafika európai látóhatárát figyelő, továbbteremtő szándék vonulata. így és ezért a Csodatáltos, a Boszorkányvár és a Háztűznéző legény a maga formai egyediségében sűrít általános emberi igazságokat. Jó érzés arra gondolni, hogy Pest megye képzőművészete az Insula Csoport műveivel most, karácsony előtt, a Vőí- tern tóra néző jönköpingieket örvendezteti az új képi híradás új üzeneteivel. Losonci Miklós Gödöllői kastély Felújítják? Magyar—francia közös tanulmányterv készül az európai építészeti ritkaságok között számon tartott több mint 200 éves gödöllői Grasslako- vich-kastély hasznosítására. A gödöllői tanács, a Váti, az In- tercooperation Rt., illetve a francia AMB építőipari vállalat közös finanszírozásával a jövő évben kidolgozandó terv feltárja, hogy a kastély rend- behozatala, idegenforgalmi hasznosítása kifizetődő-e, illetve lehet-e reálisan számolni a befektetett költségek megtérülésével. A Grassalko- vich Antal által építtetett bauumuyyi Kjyviyy ugj cUlUbdiS. egyéni, mert elvonatkoztatásuiuou paioia magyaron szág legnagyobb kastélya MICIMACKÓ Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm Walt Disney-produkció Rendezte: W. Reitherman—J. Lounsberry Decemberi bemutatók: Százhalombatta. Művelődési Központ — 10-én és 11-én Abony, Szabadság — 11-én Nagykáta, Rákóczi - 12-én és 13-án Monor, Csokonai — 17-én és 18-án Fát, Széchenyi - 18-án Gödöllő, Petőfi - 22-étől 26-áig Nagykörös, Stúdió - 25-én és 26-án Moziüzemi Vállalat Tervpályázat Üdülők a Dunakanyarban ■■■■R A D IÓ F I G Y E L Pest megyeiek Jönköpingben Kos Péter: Háztűznéző legény
