Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-06 / 290. szám

1988. DECEMBER 6., KEDD 5 Az idei téli könyvvásár kínálata rendkívül gazdag. Soha ilyen széles választék nem volt még így december elején a könyvesboltokban, mint most. A megjelent 226 kiadvány között minden bizonnyal bárki talál magának olyat, ami érdekli, vagy amit ajándékozásra szán. Ez utóbbira — az árakat elnézve — egyre inkább alkalmas­sá válnak a kötetek, hiszen akad köztük olyan is, ami több ezer forintba kerül. A számos szép kivitelű album, reprint kiadású kötet mellett azonban kevés az igényes irodalom. Ügy tűnik, a kiadók a téli könyvvásárt inkább a szórakoztatás je­gyében rendezik. Talán ezért van mindössze hozzávetőleg tíz szépirodalmi mű. a világirodalmat négy regény kép­viseli, plusz egy verseskötet. Ezzel szemben rendkívül gazdag a vallástörténettel, a Bibliával foglalkozó iroda­lom, amelyben gyerekek és felnőttek egyaránt találhat­nak olyat, amit haszonnal forgathatnak. „Ahá! Te Mab-királynénak hiszel! A tündér-bába — ő lepett meg éjjel! Oly csepp alakban jár, mint egy agátkő szenátorok pecsétgyűrűiben.” Mercutio mesél ezekkel a sza­vakkal Rómeónak a titokzatos álomtündérről, s a veronai if­jú annyi más Shakespeare-hős- höz hasonlóan, ha magyarul szól, Mészöly Dezső nyelvén beszél. Állítólag a nagy angol drá­maíró minden más országban népszerűbb, mint hazájában. Ennek egyetlen oka van: Nagy- Britannia lakói roppantul büszkék világhírű szerzőjükre, ám XVII. századii veretes nyel­vét ma már nem nagyon értik. Ezzel szemben a nem angol nyelvű országokban modern fordításban kerülnek színre a Shakespeare-darabok. S ha nálunk drámái, színművei a kedvelt és gyakran játszott művek közé tartoznak, az kö­szönhető nem utolsósorban Mé­szöly Dezsőnek, a Shakespeare- nyelv egyik legavatottabb magyar tolmácsolójának. Jú­lia, Lear király, Othello, Pros- pero — csak néhány azok kö­zül a hősök közül, akik neki köszönhetik magyar szavaikat. A tizenegy általa fordított drá­ma — a korai Lóvátett lova­goktól a Shakespeare delelő- jén Született Vízkereszten át a késői korszakából származó Viharig — most egy kötetben jelent meg Űj magyar Shakes­peare címen. A válogatás ér­dekessége, hogy helyet 'kapott benne a Morus Tamás című tragédia is, amelyet a dráma­író más társszerzőkkel együtt Örvénylő ösztönök írt, s amely a magyar összki­adásokból mindeddig hiány­zott. A darabot annak idején, ma úgy mondanánk, letiltot­ták, politikai okokból sem szín­padra, sem a könyvpiacra nem kerülhetett. Az új Mészöly Dezső-kötet nemcsak válogatott drámafor­dításokat tartalmaz, hanem esszéket, vitairatokat is. Egy tanulmányból megtudhatjuk például, miért fordította le az író a Rómeó és Júliát, s hogy mi a véleménye Roman Po­lanski nagy hírű Macbeth- filmjéről. A Shakespeare-napió című fejezet esszéi jó ötlet­ként kerültek egy kötetbe ma­gukkal a drámákkal. Segítsé­get nyújtanak az érdeklődő ol­vasónak a mű értelmezéséhez, rávilágítanak a kuícspontökra, felhívják a figyelmet az első olvasásra esetleg homályban maradó részletekre. Shakespeare indexen dik. A szólás a cselédéletből származik. A medvét fog ki­fejezés a nyomtatáshoz kap­csolódik, mert a cséplőgép ál­talános elterjedéséig a gabona­szemek elválasztásának fő módja a nyomtatás volt. Az említett szólással régóta fog­lalkozik a nyelvészeti szakiro­dalom, de eredetét mindmáig nem tisztázta teljes bizonyos­sággal. Két jelentése is van: az első szerint akkor fog med­vét a nyomtató gazda, mikor a szérűn, az eső közeledtére, hirtelen összetaszítják a szét­rakott búzát, az úgynevezett ágyást, és szalmával befedik. A másik jelentés szerint med­vét fog a szalma, a szem, ha eső éri. A szólás jelentése az évek során még tovább bő­vült. A második fejezet a föld­rajzi és személyneveket elem­zi. Megtudhatjuk belőle, hon­nan ered Debrecen neve, mi is az a csicsogó, szó esik a Bar- ta családnévről és a hajdúhad­házi divatjamúlt becenevekről is. A harmadik fejezetben a művelődéstörténet nyelvi em­lékei kapnak helyet. Megis­merkedhetünk a viganó pálya­futásával, s megtudhatjuk, mióta pepita az aprókockás kelme. A kötet befejező részében nyelvhelyességi kérdésekről esik szó. Ez az a rész, amit, ha lehetne, bízvást kötelezővé tennénk minden magyar ál­lampolgárnak, hiszen mind­azok, akik egy kicsit is szere­tik és tisztelik nyelvünket, tudják, hogy szóban és írás­ban egyre többen fejezik ki magukat úgy, hogy az igen­csak ellentétes a magyar nyelvhelyesség szabályaival.., diákok egyaránt jól hasznosít­hatják, akárcsak Mész László- né Drámaértelmezéseit, amely szintén az előbb említett so­rozat részeként jelent meg. A szerző elemzi Shakespeare Ró­meó és Júliáját, Gorkij Éjjeli menedékhelyét, Babits Mihály Laodameia című művét, Füst Milán Boldogtalanok és IV. Henrik király című drámáját, valamint T. S. Eliot: Gyilkos­ság a székesegyházban című művét. Foglalkozik Weöres Sándor színjátékaival és Ná­das Péter drámáival is. Ugyancsak a Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg É. Kiss Sándor „Értsd is a szót....!” című munkája, amely nyelvművelő írásokat tartalmaz. A négy nagy feje­zetre tagolódó kötet első ré­szében szólás- és szómagyará­zatok vannak. Megtudhatjuk belőlük, hogy ha valaki be- akasztja a szúrt, az annyit je­lent, hogy szolgálatba szegő­TÉLI KÖNYVVÁSÁR, 1988 A fiatal Danes István Por­nó című elbeszéléskötetének hősei kiélezett élethelyzetben, artistaként egyensúlyoznak szüntelen, úgy, hogy a legki­sebb lökés vagy a legcseké­lyebb változás is kibillentheti őket. E kibillenés pillanatai­ban ismerhetjük meg összefo­nódott, mégis magányos sor­sukat, Az író tiszta, áttekinthető, szinte drámai formába zárja az alig artikulálható indulatok, feszültségek, ösztönök körfor­gását. Félszavak, kicsorbult gesztusok teremtenek az ott­honosnak hitt hétköznapokból sejtelmes, kiismerhetetlensé- gében fenyegető világot, ame­lyet az elfojtott szorongás tesz még plasztikusabbá. Az elbeszélő kötet történe­teiben mintha mindig elpat- tanással fenyegetne a túlfeszí­tett húr. Az írói fegyelem, a művészi mérték pontos isme­rete azonban szavatolja azt a formát, amelyben az indulatok egyensúlyba kerülnek, nem következik be az összeomlás, így megszületik az enyhület, amely azonban mégsem hagy­ja, hogy akár egy percig is végleges megoldások lehetősé­gével áltassuk magunkat. Család, varázslat, másvilág és tárta egységes összefüggés­rendszerben olvasói elé, ha­nem az anyagkezelésben, a se­gédtudományok eredményei­nek felhasználásában és stílu­sában úgyszintén máig is mintaszerű. A Múzsák Közművelődési Kiadó most arra vállalkozott, hogy a reprint kiadással is­mét hozzáférhetővé tegyen egy olyan alapművet, amely a széles nagyközönségnek ké­szült, s amely eddig elérhe­tetlen -volt. A könyv foglalkozik azzal, milyen is volt hazánk képe a honfoglalás idején: milyen volt a föld, miféle állatvilág élt rajta, beszél az avarságról, valamint a székelység kérdés­köréről és az akkori szláv né­pekről. Elemzi a honfoglalás kori magyar nagycsalád szer­kezetét és föltárja, miről ta­núskodnak az egy évezred előtti temetők. Megismertet bennünket azzal, hogyan is dolgoztak őseink; mi volt, az asszonyok és a férfiak felada­ta, milyen mesterségeket űz­tek. Szól arról is, hogyan él­tek a kis családok; megtele­pedésükről, a születésről, a névadásról, a nevelésről, a házasságról, az akkori viselet­ről. A kötetet számos rajz, tér­kép és fotó tesz még teljeseb­bé. A régészettel foglalkozók vagy az iránt érdeklődők tud­ják, milyen nehéz volt az elmúlt évtizedekben László Gyulának, a kolozsvári egye­tem tanárának A honfoglaló magyar nép élete című mun­kájához hozzájutni. A köny­vet 1944-ben jelentették meg. A kötet a kérdéskörrel foglal­kozók számára mindmáig alapműnek számít, bár a szer­ző célja elsősorban nem a szakma, hanem a nagyközön­ség érdeklődésének kielégíté­se volt. László Gyula nem­csak a megíráskor hozzáfér­hető ismereteket dolgozta föl, Egy ismereden író Kosztolányit idézve. A könyv második részében az egyéni hangú író kritikai tevékenysé­gével ismerkedhetünk meg. El­ső recenziója Maugham örök szolgaság című regényéről szól, s az Xjj Magyarság Vasárnap­jában látott napvilágot. Is­mert és kevésbé ismert szerző­ként elemez örley: foglalko­zott Babits mesejátékával, A második énekkel, Kaffka Mar­git kiadatlan elbeszéléseivel, Hunyady Sándor két novellájá­val, de Bánffy Miklós írásaival és Bartalis János összegyűjtött verseivel is. Megszólal a szín­házjáró kritikus hangja, ille­tőleg a színikritikákkal elége­detlen recenzensé: az Iroda­lom a színházban című izgal­mas tanulmányában azt vizs­gálja meg, kik, miért és ho­gyan írtak különböző újságok­ban egy és ugyanazon műről, Illés Endre Méreg című, akkor frissiben színre vitt darabjá­ról. Éles szemmel veszi észre a tehetségtelen vagy éppen rosszindulatú kollégák tévedé­seit, ironikusan világít rá nyelvezetük, fordulataik, meg­ítéléseik hibáira. Egyik írásá­nak — a téma Herczeg Ferenc Aranyszárnyak című színmű­ve — új műfaji megjelölést adott már főcímében is: kriti­ka helyett meditáció. A válo­gatást három Márai-tanul- mány zárja. „Bárhova nyúlt tollával, ott nyomot hagyott, de olyant, amely még ma, huszonöt-har­minc év távlatából is élő, va­lóságos gondolatokat sugároz” — állapította meg az ismeret­len íróról a kötetet összeállító Persei Ferenc. Első és sajnos egyben utol­só könyve az 1945-ben 32 éves korában elhunyt írónak, örley Istvánnak a most megjelent kötet A Flocsek bukása. Az utolsó bombák egyikének esett áldozatul a mindenki által nagy reménységnek tartott no­vellista és kritikus a második világháború végén, így meg- íratlanul maradt nagy regé­nye. Hátrahagyott írásaiból, kisregényeiből és tanulmá­nyaiból állította össze a mos­tani könyvet Pergel Ferenc. Illyés Gyula bevezető tanul­mányát követően tizenöt no­vella kapott helyet a kötetben, köztük a címadó, 1936-ból származó írás. önéletrajzi ele­mekkel átszőtt kisregény a Farsang, témaválasztásában és időnként hangjában is kissé A viganó pályafutása Rendkívül hasznosak a Tan- könyvkiadó mostanában meg­jelent kötetei'. A Műelemzé­sek kiskönyvtára című soro­zatban jelent meg Imre László tanulmánya: Arany János bal­ladái címmel. Az MTA Soros­alapítvány támogatásával ké­szült könyv elemzi a ballada­író Arany pályafutását, nem feledkezve meg arról sem, hogy kitérjen rá, hogyan éltek to­vább Arany János balladái a magyar költészeti hagyomány­ban. Ismerteti az Arany-balla­dák különféle rétegeit és az egyes művek világát is. A könyvet pedagógusok és A király emberi nagysága Több mint ezer esztendeje született és kilencszázötven éve halt meg István király, aki Európába történt beillesz­kedésünkkel államot alkotott, megvetve ezzel létünk és meg­maradásunk alapját. Istvánról, az államalapítóról eddig számos könyv, tanul­mány született, jóllehet saját korából alig-alig maradt fenn hitelt érdemlő tárgyi vagy írásos emlék, hiszen a ma­gyarság akkor még éppen hogy csak megkezdte az is­merkedést a tőle és nyelvé­től oly messze álló latin nyelvvel, a kor tárgyú hagya­tékát pedig az idő vasfoga a szó szoros értelemben el­emésztette. István rendkívüli jelentőségű történeti szemé­lyiség volt, akinek élete ha­lálával csak fizikai értelem­ben fejeződött be, szellemisé­ge, alkotásainak élete pedig a mai napig sem ért véget. Szinte minden történeti kor megalkotta a maiga lstván- portréját, amely gyakran job­ban hasonlított a portrét lét­rehozó kor eszmevilágához, semmint István korához. Ist­ván legnagyobb történelmi tette kétségkívül a magyar állam megalkotása volt. Üj, korábban nem létező erőszak­szervezetet kellett létrehoz­nia, s így hatalma gyakorlá­sa közben néha maga sem nélkülözhette az erőszakot, kiváltképp nem egy olyan tör­ténelmi korszakban, amikor egy korszakhatáron át a ma­gyar törzsnek egyre lazábbá lett a szövetsége. Istvánban, a kegyetlenben azonban mind­végig ott lakozott az irgalom és a szelídség. Egyszerre volt rettenetes és mélyen aláza­tos, kegyetlen és kegyes, egy­szerre tartotta kezében a kar­dot és a keresztet. Igazi po­litikai nagysága abban állt, hogy ereje volt változtatni és í volt szeme meglátni a váltás s szükségességét. r Jelen kötet. Az államalapító í című sem vállalkozhat arra, i hogy Istvánról teljes képet ad- j jón, viszont néhány ponton \ részletekbe menő képet villant e fel István egyéniségéről, ural- 1 kodásának bel- és külpolitikai % vonatkozásáról, törvényhozó- 1 sáról, vagyis abból a sokszí­nű problematikából, amely , István alakját, emberi nagy- ( ságát jellemzi. , A kötet a Zrínyi Katonai j Kiadó gondozásában jelent meg István király halálának j 950. évfordulóján.. A könyv ] illusztrációi zömében a Ké­pes Krónikából valók, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum mindenki által megtekinthető ereklyéit ábrázolják. A könyv szerkesztését Kristóf Gyula végezte, tanulmányainak szer­zői pedig: Jánosi Mónika, Kordé Zoltán, Koszta László, Petrovics István és Szegfű László. A könyv borítóján Szent István kardja látható, amely Prágában a Szent Vi- tus-székesegyház kincstárában található. A kötet tanulmányainak szerzői remélik, hogy munká­jukkal hozzájárulnak annak tudatosításához, mit köszön­het a magyarság és Európa í Szent Istvánnak. Százhalombatta. Művelődési Dunaharaszti. Béke. Dec Központ. Dec. 10-én 3 és fél 10-én 5 óra, Carmen I—II., 5 óra. Micimackó, mb. am. 6 ol.—am. Dec 11-én 5 óra, óra Rocktérítő, magyar, dec. Fantasztikus labirintus mb. 11-én 12-én 6 óra. Az istenek am. Dec 12-én 5 és 7 óra, So- fegyverzete, hongkongi, dec. ha, sehol, senkinek, magyar, 13- án 6 óra. Farkaslak, cseh- Dec. 14—15-én 5 és 7 óra, szlovák. Az istenek fegyverzete hong­Szentendre, Felszabadulás, kongi. dec. 8—9-én, 5 óra. Titánia, Budaörs, Szabadság. Dec, Titánia, avagy a dublőrök éj- 9-én 6 óra, Most és mind­szakája I—II., magyar. Dec. örökké, am. Dec. 10—11, 6 10-én, 3 óra, Hupikék törpi- óra, Maraton életre, halálra, kék és a Törpicur, mb. bel- mb. am. Dec. 12-én 6 óra, ga. 5 és 7 óra, Szökevényvo- Aladdin, mb. ol. Dec. 13-án 6 nat, mb. am. Dec. 11-én 5 és óra, Távol Afrikától I—II., 7 óra. Szökevényvonat, mb. am. am. December 12-én 3 óra, Gyál. Dózsa. Dec. 8-án fél Hupikék törpikék és a Tör- 6 óra, Mici néni két élete, picur, mb. belga, 5 és 7 óra, magyar. Dec. 9-én fél 6 és fél Rocktérítő, magyar. Dec. 13— 8, Becéző szavak, mb. am. 14- én 5 és 7 óra, Mr. Uni- Dec. 10-én fél 6 és fél 8 óra verse, magyar. és dec. 11-én fél 6 óra: Rocky Dunakeszi. József Attila. Horror Picture Show, am. Dec. 11-én fél 6 óra, Élni és Dec. 12-én fél 6 és fél 8 óra, meghalni Los Angelesben, mb. Britannia gyógyintézet, ang. am. Dec. 12—13-án fél 6 óra, Ráckeve. Szabadság. Dec. Kalózok, francia—am. Dec. 8—11-én, Panoráma mozi vi- 14-én, fél 6 óra, Soha, sehol, deó, videofilmek külön prog- senkinek, magyar. Vöröscsil- ram szerint. Dec. 12—13-án lag. Dec. 8—9-én, háromne- 6 óra, A dzsungel könyve, mb. gyed 6 és 8 óra, A Beverly am., 8 óra, Nyomás utána, ol. Hills-i zsaru. mb. am. Dec. Dabas. Kossuth. Dec. 8-án 10-én fél 4 óra, Az erdő ka- 6 óra. Vágyra járók, fr. Dec. pitánya, magyar, háromne- 9-én 6 óra, Miss Arizóna, ma­gyed 6 és 8 óra, 48 óra, am. gyár. Dec. 10-én 6 óra és dec. Dec. 11-én fél 4 óra, Az erdő 11-én 4 és 6 óra, A bolygó kapitánya, magyar. Háromne- neve: Halál, mb. am. Dec. gyed 6 és 8 óra, Gengszterek 12-én 6 és 8 óra, Nyitott ab- klubja, am. Dec. 12-én há- lak, magyar, romnegyed 6 óra, Híd a Kwai Nagykáta. Rákóczi. Dec. folyón I—II., mb. ang. 8 és 9-én 6 és 8 óra, A ki­Szigetszentmiklós, Kossuth, lencfarkú macska, ol. Dec. Dec. 9, 6 és 8 óra, ’53 hideg 10—11-én 6 és 8 óra, Akit nyara, szovj. Dec. 10—11-én buldózernek hívtak, mb. ol. 6 és 8 óra, Hálószobaablak, Dec. 12—13-án 6 óra, Mici­mb. am. Dec. 12—13 6 és 8 mackó, mb. am, 8 óra, A for- óra, Szökevényvonat, mb. am. róvérű kísértet, mb. oh

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents