Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-05 / 289. szám

PEST MEGYEI világ Proletárjai, egyesüljetek; MA: ik AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TXNACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. DECEMBER 5., HÉTFŐ Befejeződött a szakszervezetek országos értekezlete Önálló politikai arculattal Tegnap befejeződött a szakszervezetek háromnapos országos tanácskozása. Az értekezleten összesen 156-an kértek szót, közülük 70-cn felszólaltak, 81-en pedig íiásban adták be észrevételeiket. Szombaton szólalt föl Grósz Károly, az MSZMP fótilkára. Kct Pest megyei küldött is elmondhatta véleményét: Oláh András, az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója és Széplaki Zoltán, a ráckevei Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet raktárellenőre. A vitát Nagy Sándor, a SZOT főtitkára foglalta össze. Ezt követően Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára, a szerkesztőbizottság elnöke tett jelentést munká­jukról. Az azt követően kialakult és hosszasan elhúzódó vita után szavazásra került sor. A tanácskozás végezetül egyhangúlag elfogadta a Magyar Szakszervezetek Országos Szintű Szövetsége alapokmányának alapelveiről szóló dokumentumot, mint aján­lás*. Egyúttal határoztak arról is, hogy bizottságot hoznak létre az új alapokmány előkészítésére, s a majdani tervezetet tagsági vitára bocsátják. A tanácskozás Paszternák Lászlónak, a vasasszakszervezet főtitkárának zár­szavával, majd az Internacionálé eléneklésével ért véget. Az előterjesztett dokumen­tumok és Nagy Sándor szóbeli kiegészítése feletti vitában szombaton, a szakszervezeti mozgalom szinte valamennyi területét érintették a felszó­lalók. A délutáni órákban — a szombati nap 30. hozzászóló­jaként — kért szót Grósz Ká­roly. — Kötelességemnek tar­tom kijelenteni, hogy az írá­sos előterjesztés és a szóbeli kiegészítés szellemével, törek­véseivel egyetértek — mondta. — Ez a közel háromnapos ta­nácskozás jelentős állomása ez egész társadalomban vég­bemenő politikai megújulás­nak. Nagy a változtatni aka­rás az egész országban, és ez jó. Ennek eredménye ma még nehezen mérhető, mert benne élünk az első roham Lendüle­tében. Az azonban máris lát­szik, hogy jó irányba hala­dunk) sok új érték születik, de van nemkívánatos mellék- termék is, ami megítélésem szerint természetes. Az útkeresés vitákkal is együtt jár. Nem hízelgő poli­tikai kultúránkra nézve, hogy az eltérő véleményeket még eokan nagyon nehezen viselik el. Enélkül pedig nincs part­nerség, nincs együttműködés és nincs kompromisszum sem. Ä szakszervezeti mozgalom megújulása egyben a politikai pluralizmus magyarországi ki­bontakozását jelenti — foly­tatta. — A pártértekezleten az a vélemény erősödött meg, hogy demokratikus továbbfej­lődésünk fő iránya a meglévő politikai intézmények moder­nizál ása. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak érdeke, hogy a dolgozókat olyan szakszerve­zeti mozgalom szervezze egy­ségbe, amelynek munkával szerzett tekintélye, tömegbázi­sa, önálló politikai arculata, érdekvédelmi koncepciója van —■ mondotta, majd arról szólt, milyen módon tud ehhez a párt hozzájárulni. A magyar gazdaságról szól­va megállapította, hogy igen alacsony hatékonysággal mű­ködik, nemcsak a fejlettebb nemzetgazdaságokhoz viszo­nyítva, hanem önmaga lehe­tőségeihez mérve is. Okát — mint mondotta — elsősorban elméleti tévedéseinkben látja. •— Ezen akarunk változtatni, ezt hirdettük meg, amit ön­magában is nagyon nehéz lesz teljesíteni, elsősorban a szem­léleti konzervativizmus miatt — hangsúlyozta. — Nehezíti fel­ismerésünk gyors megvalósítá­sát az a tény is, hogy az el­múlt 15 esztendő alatt akkora külföldi adósságállományt hal­moztunk fel. .amely a gazda­ságot lassan eljuttatja a mű­ködőképtelenség határáig. Ezt kívánja megelőzni az a prog­ram. amelyet a múlt év szep­temberében az Országgyűlés elé terjesztettünk. Látszik, hogy e rövid távú, három-négy esztendős prog­ram megvalósulását is nagyon nehéz megélni, mert minden, amiért itt' ma ebben a terem­bén bíráltak bennünket, az nem más, mint amit megfo­galmaztunk a kormányprog­ramban. Nem több, sőt, talán Szavaznak a küldöttek valamivel kevesebb is. A mos­tani tanácskozáson is csak ke­vés olyan igény, fogalmazódott meg, amely nem lenne jogos, csak éppen most nem teljesít­hető, nagyon egyszerű prózai okból — nincs miből. Én tehát nem a kormány vagy a veze­tés számára kérek türelmet! és megértést, hanem az ország számára és az ország érdeké­ben. A vitában sok, a párt számára is hasznos, meg­szívlelendő tanács, javaslat hangzott: el. Ezeket köszönöm, munkánk során figyelembe vesszük. Több dologban, rész­kérdésben eltér a véleményem a felszólalókétól, de ezt ter­mészetesnek tartom, ugyanis más élmények alapján ítéljük meg a valóságban végbemenő folyamatokat. Ez a jövőben is bizonyára így lesz, tehát töb­bet kell találkoznunk, beszél­getnünk, vitatkoznunk és esz­mecserét folytatnunk — mon­dotta végezetül Grósz Károly. A vita középpontjában a szakszervezeti mozgalom meg­újulása, az alulról jövő kezde­ményezések felkarolása, a szö­vetséggé való átalakulás és a szakszervezeti törvény iránti igény állt. Fodorné Birgés Ka­talin, a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának vezető tit­kára például arról szólt, hogy a pluralizmusnak egyre na­gyobb szerepe van a mozga­lomban, gomba módra szapo­rodnak az érdekvédelmi szer­vezetek is, programjaikkal gyakran egymást licitálják túl. Ugyanakkor tapasztalható, hogy az alulról jövő kezdemé­nyezésekre hivatkozva néhány apparátusbeli csoport egymás ellen is fellép, s ha ez így folytatódik, a mozgalom halá­lát jelentheti. ­A szövetséggé való átalaku­lásról szinte minden felszólaló említést tett. Elkerülhetetlen­nek tartották a mozgalom élén a generációváltást, és rendkí­vül fontosnak, hogy a szak- szervezeti munka súlypontja az alapszervezetekre helye­ződjön. Többen megfogalmazták, hogy a mozgalommal szem­ben bizalmi válság' alakult ki, és elkerülhetetlennek tartották az elmúlt évek szakszervezeti munkájának feltérképezését. Egy szövetségi rendszerben na­gyobb teret kell majd enged­ni az ágazati, szakmai véle­ményeknek — mondták töb­ben. Néhányan utaltak arra is, hogy például a pedagógusom körében kiilönutas törekvések is felszínre kerültek, de .a tag­ság, többsége bízik az egységes mozgalomban. Vita alakult ki a szakszer­vezeti mozgalom elnevezéséről is. Egyesek fontosnak ítélték, 'hogy a demokratikus szó he­lyet kapjon az új elnevezés­ben, mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván, hogy ezt a törekvést nem szavakban kell deklarálni. A küldöttek többsége kitért az életkörülmények és a szo­ciálpolitika alakulásával kap­csolatos szakszervezeti tenni­valókra. Valamennyien rámu­tattak, hogy az utóbbi évek­ben romlott a tagság anyagi helyzete. A családok életkörül­ményei tovább romlottak az idén bevezetett személyi jöve­delemadó-rendszer következ­tében. Ez teljesítmény-vissza­tartó hatású és különösen a (Folytatás a 3. oldalon.) LukácsJános Dél-Amerikában Páridelegácíó Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára pártküldöttség élén Uruguayba és Kolumbiá­ba utazott. A küldöttség részt vesz az Uruguayi Kommunista Párt XXI. és a Kolumbiai Kommunista Párt XV. kong­resszusán. A delegáció tagja Herczeg György, a KB mun­katársa. Kiadlak a légi kalózokat A Minyeralnjje Vodi—Tel- Aviv útvonalon repült IL— 76 gép parancsnoka, Alek- szandr""Bozskov a repülőtéren nyilatkozva beszámolt ar­ról, hogy a bűnözők repülés közben is többször megfe­nyegették a személyzetet. — Gondolkodás nélkül, ön­ként vállaltuk a feladatot, annak ellenére, hogy életün­ket kockáztattuk, hiszen gyermekek életéről volt szó, s ez minden ingadozást kizárt — jelentette ki.” (2. OLDAL) Családi vtssárnep 1ÍSSU«££ Szentendrén tórium, ahol az ő beteg­ségét sikerrel kezelhetik'. A költség azonban egymillió forint. Ebben benne van a teljes ellátás is. Mi, a család tagjai, minden értékesebb holminkat pénzzé tesszük. Fél év áll rendelkezésünkre, hogy az említett összeg meg­legyen...” (5. OLDAL) lencsehegyi 7,Az esti órákig ” 11' bányász bányaszerencsétlenség holttestét szál­lították a külszínre. A sérültek száma 28, közülük né­gyen életveszélyes égési sérüléseket szenvedtek. Tizen­kilenc sérültet, állapotuktól függően, a dorogi, az eszter­gomi, valamint a budapesti honvédkórházba vittek. Az életüket vesztett bányászok közül ketten lengyel ál­lampolgárok.” (8. OLDAL) Jövő év első felében kínai-szovjet csúcs Új szakasz a kapcsolatokban Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter moszkvai, tár­gyalásai új szakaszt nyitnak és minőségi ugrást jelente­nek a szovjet—kínai kapcso­latokban, s ez kedvező hatású a nemzetközi helyzet egészére is — hangoztatta Eduard Se- vardnadze szovjet külügymi­niszter a TASZSZ hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában. A kétoldalú kapcsolatok te­rén a múlt negatív örökségé­nek felszámolását, illetve a sokoldalú együttműködés jö­vőbeni fejlesztésének lehető­ségeit vizsgálták. Síkraszáll- tak amellett, hogy tiszteletben kell tartani egymás független­ségét, területi épségét, érde­keit. nézeteit, egymás tapasz­talatait — fejtette ki Se- vardnadze. hozzáfűzve: nagy teret szenteltek Moszkvában a kölcsönösen előnyös kereske­delmi. gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális együtt­működés elmélyítésének. Csien Csi-csen vendéglátói­val együtt a kambodzsai hely­zet politikai rendezésének, ki­látásait is áttekintette, megál­lapítva. hogy e konfliktus fel­számolásának már megvannak a szükséges feltételei. Nagy hangsúlyt kapott az ázsiai és csendes-óceáni térség békéjé­nek és biztonságának a kérdé­se. — Látogatásom eredményes volt: legfőbb hasznának azt tekintem, hogy a Mihail Gor- bacsovval és Eduard Sevard- nadzéval folytatott, összesen nyolcórányi eszmecserénk révén megkezdődött a kínai— szovjet viszony általános nor­malizálódása — hangoztatta szombaton elutazása előtt Csien Csi-csen. Személyében több mint három évtized után először látogatott kínai kül­ügyminiszter a szovjet fővá­rosba. Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter, útban hazafelé, vasárnap fél napra megszakí­totta útját Tokióban, A japán külügyminisztérium illetéke­seit tájékoztatta arról, hogy moszkvai tárgyalásainak az eredményeként a kínai-—szov­jet csúcstalálkozóra a terveit szerint a jövő év első felében Pekingben kerül sor. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert januárban vagy februárban várják Pe- king be. Az Űj-Kína hírügynökség vasárnap úgy értékelte Csien Csi-csen moszkvai megbeszé­léseit, hogy azok új szakaszt nyitnak a két ország kapcso­latában. Német és délszláv nemzetiségi kongresszusok Közös hazában, közös érdekek Iskolanévadó Nagykátán Váci Mihály nevét vette fel szombaton a nagykátai általános iskola. A Művelődési Minisztérium ezt tanúsító oklevelét dr. Novak István, a megyei tanács művelődési osztályának veze­tője adta át Heimann Győzőnek, az iskola igazgatójának (Gottlieb Géza felvétele) A németek lakta települések többségében még a kétnyelvű oktatás vagy a bővített német nyelvoktatás feltételei is hiá­nyoznak. A közéletben, az is­tentiszteleteken alig-alig hasz-: nálhatják anyanyelvűket. He­lyenként még mindig megnyil­vánul az előítélet, a meg nem értés a német ajkúak iránt. Az utóbbi időszakban folytatódott a német nemzetiség asszimilá­ciója. Ezt a folyamatot min­denekelőtt a német nemzetisé­gieknek kell megfékezniük. Ez az .igyekezetük azonban csak akkor lehet eredményes — hangoztatta —, ha az eddigi­eknél több támogatást kapnak a magyar államtól és segítsé­get adnak ehhez a németnyel­vű államok. Nemzetiségük fennmaradása a magyarság ér­deke is. — A nemzetiségi politikai gyakorlat megújítására irá­nyuló törekvések új reménye­ket ébresztettek a német nem­zetiségben. Bíznak abban, hogy a készülő nemzetiségi törvény rögzíti majd jogaikat és elő­segíti azok gyakorlását, nem­zetiségi tudatuk, anyanyelvűk, sajátos kultúrájuk megőrzését — hangsúlyozta a főtitkár. A vitában felszólalt Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, aki a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a hazai német nemzetiség küldötteit. Beszé­dében hangsúlyozta: a magyar társadalomnak is érdeke, hogy a hazai németség vállalja nem-; zetiségét, jól érezze magát eb­ben a hazában. Elmondta, hogy a májusi pártértekezlet által megindított társadalmi-politi­kai átalakulási folyamat része­ként az MSZMP Politikai Bi­zottsága áttekintette a hazánké ban élő nemzetiségek helyze-; tét és megállapította: hazánk­ban érvényesül a nemzetiségek egyenjogúsága, a nemzetiségi és a magyar lakosság viszonya zavartalan. A nemzetiségi la­kosság közérzete jó, elkötele­zetten vesz részt a szocialista társadalom építésében, ápol­hatja kapcsolatait anyanemze­tével. Tudatában vagyunk an­nak is, hogy az erőfeszítések ellenére nem sikerült, előreha­ladást elérni a nemzetiségi la­kosság azonosságtudatának megőrzésében, anyanyelv-; használatának, sajátos kultú­rájának fejlődésében. A nem-; zetiségi politikánk helyes el-; veit csak részben sikerült ér­vényre juttatni. Szólt arról is,’ hogy a Politikai Bizottság kez­deményezte a nemzetiségi tör-' vény előkészítését. Szükségei ugyanis, hogy törvény rögzítse a kisebbségvédelmi politika el­veit, a nemzetiség egyéni és kollektív jogait, ezek gyakor­lásának feltételeit, valamint az állami szervek ezzel kap­csolatos kötelességeit. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzetisé­gek gyermekei anyanyelvi ok­tatásban részesüljenek mind az óvodában, mind az iskolá­ban, a nemzetiségi lakosok a hatóságok, a bíróságok előtt is használhassák anyanyelvűket.' Az állam gondoskodjék a nem-l zetiségi pedagógusok, népmű­velők képzéséről is. Biztosítani kell a nemzetiségek képvisele­tét az Országgyűlésben, a he­lyi szervekben és a közhivata­lokban. ' j (Folytatás a 3. oldalon.) f A hét végén a hazánkban élő nemzetiségiek közül két szövetség is ülésezett. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége VII. kongresszusát tartotta az MSZMP Budapesti Bizottságának Ok­tatási Igazgatóságán. Szende Béla, a szövetség elnöke köszöntötte a hazánkban élő mintegy 200 ezer német nemzetiségű lakos csaknem 400 küldöttét, a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek, va­lamint a többi nemzetiség és a német nyelvű államok képviselőit. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége ugyan­csak szombat-vasárnap tartotta X. kongresszusát Pécsett, egy nem­zetiségi megye — Baranya székhelyén, a Palatínus Szállóban. A magyarországi délszlávokat — akiknek számát 100 ezerre becsüli a szövetség — 215 küldött képviselte. A kongresszuson megjelent kül­dötteket, a politikai állami és társadalmi vezetőket és más vendége­ket Rusz Márk, az MDDSZ e'nöke köszöntötte. Megyénkben több mint 60 ezer, különféle nemzetiségű lakos él. Mindaz, ami ezen a két napon elhangzott, számunkra is fontos, ér­dekes. Az alábbiakban rövid összefoglalót adunk a szombati és a vasárnapi eseményekről. Megfékezni az asszimilációt Hambuch Géza, a Magyaror- sági Németek Demokratikui Szövetségének főtitkára a: országos választmány beszá­molójához fűzött beszédéber felhívta a figyelmet arra, gon­dot okoz, hogy nincs egyetler igazi német óvoda, iskola sem

Next

/
Thumbnails
Contents