Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
A jövő évi népgazdasági terv céljai előirányzatai és eszközrendszere A* Országgyűlés 1988. november 24—25-ei ülésszakán jóváhagyta a kormány stabilizációs programjának eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót, és felhatalmazta a Minisztertanácsot az elfogadott gazdaságpolitikai célok megvalósítására. A kormány ennek alapján — figyelembe véve az Országgyűlés december 20—22-el ülésszakán hozott döntéseket is — meghatározta az 1989. évi népgazdasági terv fő céljait, előirányzatait, valamint a végrehajtás — részben törvényekben és egyéb jogszabályokban rögzített — eszközrendszerét. Ezt ismertetjük az alábbiakban. Az 1988. évi gazdasági folyamatok jellemzői A magyar gazdaságban — az alapvető célokat tekintve — teljesülnek a kormány sta-. bili^ációs programjának 1988. évi követelményei. Számos részterületen azonban az elmozdulás kismértékű, átmeneti elemeken alapuló és feszültségekkel is terhes. a) Számottevően lassul az' adósságállomány növekedése. A konvertibilis fizetési mérleg hiánya — bár meghaladja a tervezett 500 millió dollárt — az előző évinél i lényegesen kisebb. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ugyanakkor — döntően az export növekedése következtében — 600—700 millió dollárral kedvezőbb az 1987. évinél. A rubel- elszámolású áruforgalom kismértékű bővülése, mérséklődő aktívuma lényegében megfelel a tervezettnek. b) A külkereskedelmi eredmények jórészt a világgazdasági konjunktúrának és az exportösztönző intézkedéseknek tulajdoníthatók, s kevésbé a hatékonyság javulásának, a termelési szerkezet tartós reményekre jogosító változásának. A termelés növekedése megközelíti a tervezett 1-1,5 százalékot. Kiemelkedő a mezőgazdasági termékek termelésének — az aszály ellenére elért — jelentős emelkedése. Az ipari termelés növekedése csekély, összetétele nem felel meg a kívánatosnak: elsősorban az alapanyag-ipari ágazatok teljesítménye bővül, a feldolgozó- iparé stagnál. c) Az összességében csökkenő belföldi fel- használáson belül nő a felhalmozás aránya. A beruházások — az előző években tapasztalt, túlzottan széles körű és mértékű fellendülés nyomán — a tervezett csökkenéssel szemben — kismértékben növekednek. A beruházásokon belül az állami beruházások csökkennek, a vállalati beruházások nőnek. A lakosság fogyasztása a stabilizáció követelményeinek megfelelően mérséklődik. A fogyasztói árszínvonal — az év közben szükségessé vplt központi árintézkedések hatására — megközelítőleg egy százalékkal nagyobb a tervezettnél. A reáljövedelem és reálbér összességében az előirányzottnál valamelyest kevésbé csökken. d) A gazdaságirányítási rendszerben nagy horderejű változás volt az új általános for- galmiadó-rendszer, valamint a személyi jövedelemadó bevezetése. Az átállás zavarai nem elhanyagolhatóak, de kisebbek a nemzetközi gyakorlatban tapasztaltnál. Az állami költségvetés jövedelem-újraelosztó szerepét nem sikerült mérsékelni. A költségvetés 20 milliárd forint körüli hiánya az előző évűnél lényegesen kisebb, de meghaladja a 10 milliárdos — tartalék nélküli' — előirányzatot. A gazdaság 1988. évi eredményei jelentősek, de a tartós fejlődéshez nem elégségesek. A korábbi másfél évtizedben felhalmozott, a világgazdasági fejlődés fő vonalától elszakadt gazdálkodásból származó terhek és kötöttségek súlyosabbak, így a megoldandó problémák és feszültségek is sokrétűbbek, mint amivel a kormányprogram számolt. Az 1989. évi gazdasági fejlődés fő voaásai Az 1989. évi népgazdasági terv fő célja, hogy a stabilizáció és a kibontakozás feltételeinek megteremtése érdekében a piacgazdaság feltételei gyors ütemben épüljenek ki. A kormány gazdaságpolitikájában a világ- gazdasági folyamatokba való tartós integrálódás megkezdését, a hatékony, a külpiaci feltételekhez igazodó termelési szerkezet kialakulását, annak ösztönzését helyezi előtérbe. Mindezt a rövid távon, szűk gazdasági mozgástér mellett, úgy kell megvalósítani, hogy. a külgazdasági egyensúly rövid távon is javuljon. A kormány mindezt az exportképesség javításával, a tartósan gazdaságos konvertibilis kivitel erőteljes növelésére kényszerítő és ösztönző piaci viszonyok megteremtésével, a vállalkozókészség és -képesség fejlesztésével, a kínálat bővítésével kívánja elérni úgy, hogy elsősorban azok a tevékenységek fejlődjenek, amelyeket a világpiac is gazdaságosnak ismer el. Az ezzel ellentétes tendenciák visszaszorítása érdekében a kormány vállalja az <úke- rülhetetlen kockázatokat, az átmeneti veszteségekkel, társadalmi feszültségekkel járó állami feladatokat is. A célokkal összhangban a kormány — jelentős belső szerkezeti módosulások mellett — arra törekszik, hogy az 1988. évihez képest javuljon a folyó fizetési mérleg egyensúlya. Ez a konvertibilis valutákban 50—100 millió dollárral kisebb passzívum, rubeleiszámo- lásban viszont 100—200 millió rubellel kisebb aktívum keletkezését "eltételezi. Ehhez a külkereskedelmi áruforgalomban 400—500 millió dollár konvertibilis kiviteli, rubelelszámolásban pedig legalább 100—150 millió rubel behozatali többletet kell elérni. A gazdaságpolitikai célok követelményeivel összhangban a termelés és a belföldi felhasználás változása — az 1988. évihez képest — az alábbiak szerint prognosztizálható: bruttó hazai termék termelése kb. 0% ipari termelés —1- 0% országos építés-szerelés kb.-2% mezőgazdasági termékek termelése 0- 1% bruttó hazai termékek belföldi felhasználása kb.-1% lakosság fogyasztása kb. 0% egy főre jutó reáljövedelem kb.-1% közösségi. fogyasztás —8- —7% népgazdasági beruházások 1- 2% Amennyiben a külgazdasági egyensúly, illetve a termelés a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul, a belföldi felhasználást (a beruházásokat és a fogyasztást) nagyobb mértékben kell csökkenteni; kedvezőbb helyzetben viszont a többletet részben a külgazdasági egyensúly javítására, részben a szerkezetátalakítás gyorsítására, illetve a szociális feszültségek enyhítésére lehet fordítani. a) A gazdasági szerkezet átalakulásának gyorsítása érdekében — a csökkenő belföldi felhasználás mellett is — bővül a jövedelmezően gazdálkodó szervezetek mozgásszabadsága, javulnak a vállalkozási tevékenység feltételei, egyúttal a kínálat bővítésének új lehetőségei nyílnak meg. Az önálló, versenyképes vállalkozások fejlődési lehetőségeit bővíti az importgazdálkodás, az árak és a bérek alakításának, a vállalati vezetők anyagi elismerésének számottevő liberalizálása, valamint a gazdálkodás felesleges adminisztratív kötöttségeinek oldására irányuló folyamatos kormányzati munka. A tulajdonosi viszonyok racionális átrendeződését célozza az állami vagyontárgyak értékesítésének, bérbeadásának ösztönzése és az állami vagyonkezelés intézményeinek kiépítése. A tőkeáramlás bővülését, a szervezeti rendszer korszerűsítését segíti elő a társasági törvény működése, és az ennek hatásosabb érvényesülését, elősegítő átalakulási törvény. 1989., évi bevezetése, .valamint a vállalati és szövetkezeti törvény módosítása. í A gazdasági szerkezet átalakítását az állam 1989-ben a korszerűsített exportpályázati rendszer működtetésével, központi műszakifejlesztési eszközök nyújtásával, a vegyes vállalatok alapításához, a központi gazdaság- fejlesztési programok megvalósításához járuló, illetőleg a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben megjelölt egyéb tevékenységek fejlesztését segítő kedvezmények alkalmazásával, a külföldi tőke beáramlásának ösztönzésével, a külföldi beruházások védelmére nyújtott garanciákkal, az infrastruktúra egyes területeinek fejlesztésével, a foglalkoztatási problémák egy része megoldásának átvállalásával segíti. b) A terv megvalósításának alapvető feltétele a hatékony ár- és pénzügypolitika, a szigorú, de szelektív vásárlóerő-szabályozás és a határozott antiinflációs kormányzati magatartás is. Ezért a szabad árak körének bővülésével és kevesebb árhatósági előírással erősödik a piac áralakító szerene. Az áraknak a hatékonyság növelésére kényszerítő hatását az importverseny erősödése, a világpiaci, külkereskedelmi árak nagyobb befolyásoló szerepe, a támogatások mérséklése is fokozza. A kormány határozott szándéka, hogy — amennyiben a béremelések a teljesítményekkel összhangban alakulnak — az áremelkedés mértéke alacsonyabb legven az 1988. évinél. A kormány az év közben szükségessé váló intézkedéseknél is azokat fogja előtérbe helyezni, amelyek kevésbé járnak az árszínvonal növekedésével. Az állami költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainál, a termelői és fogyasztói támogatásoknál szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. A stabilizációs program végrehajtása érdekében a kormány előkészületeket tesz arra, hogy 1990-től átfogó, lépéseiben összehangolt ár-, költségvetési, bér- és szociálpolitikai reform indulhasson meg. Ezzel is összefüggésben folytatódik a kormányzat szervezeti rendszerének korszerűsítése. c) A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban döntően a gazdaságos kivitel fokozása biztosítsa az export szükséges növekedését. A kivitelt a külniaci pozíciók megtartása és javítása mellett, főleg a fejlett tőkés és a fizetőképes fejlődő országok piacán kívánatos bővíteni. A gazdaságtalan exportot és az ehhez kapcsolódó támogatásokat gyorsabb ütemben kell leépíteni. A konvertibilis import szabályozásában lényeges változás történik a' behozatal liberalizálásának megkezdésével. Ennek eredményeként 1989-ben elsősorban a fellett technológiát és technikát meghonosító gép- és alkatrészimport növekedhet. A rubelelszámolású külkereskedelemben törekedni kell a fizetőképes kereslettel alátámasztott importlehetőségek feltárására. Az idegenforgalomban nemzetközi verseny- képességünk fenntartásával, rugalmas üzletéi árpolitikával, a vendéglátás színvonalának emelésével kell és lehet a konvertibilis bevételeket növelni. d) A termelés szerkezetének változását mindenekelőtt a tartósan gazdaságos konvertibilis export erőteljes növelése, továbbá a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításának üteme határozza meg. Az ipari termelés összetétele és színvonala — az adott piaci feltételek, a hatékony vállalkozások élénkítése és a szigorodó pénzügyi követelmények nyomán — igen differenciáltan alakul. A feldolgozóiparban — főként a gépek és alkatrészek hazai piacán — az import liberalizálása erős versenyhelyzetet hoz létre, ami a gazdaság más területein is javítja a hatékonyabb termelési szerkezet kialakulásának feltételeit. A rubel viszonylaté kivitelnek — a behozatali lehetőségek mérséklődése miatti — kényszerű szűkülése egyes, főként gépipari vállalatokat nehéz helyzetbe hoz. Az alapanyagipar termelése döntően a hazai kereslet és a külpiaci konjunktúra függvénye. A támogatások csökkentésének hatása elsősorban a szénbányászatban, a vaskohászatban és a műtrágyagyártásban jelentkezik a gazdaságtalanná váló termelés és export mérséklésében. Az energiafelhasználás — átlagos időjárási viszonyokat feltételezve — az 1988-ra tervezett szint körül alakulhat. Ezen belül maximálisan ki kell használná a rubel- elszámolású importlehetőségeket. Az élelmiszergazdaságban számottevő támogatáscsökkenés mellett kell alkalmazkodni a tartós külpiaci igényekhez és a hazai kereslethez. Az állattenyésztésben a gazdaságtalan termelés egy részét fel kell számolni. A növénytermesztésben bővül a gazdaságos és alacsony importigényű szántóföldi termelés; a zöldség- és gyümölcstermelésben fenn kell tartani a kistermelők érdekeltségét. A konvertibilis export növelése elsősorban a magas feldolgozottságú, megfelelő árakon értékesíthető élelmiszergazdasági termékekből kívánatos. Az építőipar új ágazati irányító szervezetének alapvető feladata az, hogy a kínálat mind teljesebb körben gazdaságosan és jó minőségben elégítse ki a csökkenő, szerkezetében változó keresletet. A tartósan veszteséges építőipari szervezeteket — beleértve a nagyvállalatokat is — át kell szervezni, illetve szükség esetén fel kell számolni. e) Az infrastruktúrában a távközlés jelentősen fejlődhet. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciójához a szolgáltatások dinamikus növekedéséből származó saját források, a vállalati és a lakossági tőke bevonása, valamint az állami támogatás szolgáljanak anyagi fedezetül. A távbeszélőhelyek száma 5 százalékkal nő; a telexhálózat- és az informatika- szolgáltatásokban az adatállomások száma bővül. A közlekedésben — az áruszállításban és a tömegközlekedésben egyaránt — az összességében romló műszaki feltételek mellett is meg kell őrizni a működőképességet. A vízszolgáltatásban további, az egészségre ártalmas vizű településeken kell megteremteni a közműves ivóvízellátás feltételeit. Gyorsul a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel összefüggésben kiemelt városok szennyvíztisztítóinak építése. Folytatódnak a Balaton vízminőségvédelmével kapcsolatos beruházások. Folytatódik a veszélyes hulladékok kezelésére és a levegőszennyezés .csökkentésére kidolgozott programok végrehajtása. A technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások számonkérése erősítse a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a gazdálkodási folyamatokban. f) A beruházási politikának a termelésben a technológiai korszerűsítést kell szolgálnia. Az állami beruházások aránya csökken, a vállalati beruházások részesedése nő. A vállalati beruházások volumenének mintegy 8 százalékos bővülése erősödő szelektivitás mellett valósulhat meg. A központi beruházások körében a távközlés és a felsőoktatás prioritása mellett a többi területen — a várható feszültségek ellenére is — döntően csak a folyamatban lévő fejlesztések megvalósítása finanszírozható. g) A közösségi fogyasztás a költségvetési kiadások szükséges visszafogásával összhangban reálértékben csökken. Különösen nagy mértékben mérséklődik a védelemre, a központi államigazgatásra fordítható pénzeszközök reálértéke. h) A nagyobb arányú szerkezetváltás következtében a munkáltatók által kezdeményezett munkaerőmozgás, a munkaerő területi és szakmai mobilitása gyorsul. A struktúraváltás hatására a munkanélküliek száma emelkedik. A szakképzetlen munkaerő munkában maradási és olhelvezkedési lehetősége romlik, és egyes szakmákban nehezen lesznek munkába állíthatók a pályakezdők is. Az átmenetileg munka nélkül maradók szociális biztonsága érdekében be kell vezetni a munkanélküli-segély rendszerét. Az 1988. évi mintegy kétszeresére nő a foglalkoztatási alap összege. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek akívan segítsék a pályaválasztásra kényszerülő dolgozók elhelyezkedését, folytassanak pályakorrekciós tanácsadást és szervezzék az átképzést. A pénzek felhasználását azokra a területekre (Borsod, Komárom. Nógrád, Szabolcs- Szatmár) kell koncentrálni, ahol a foglalkoztatási gondok kiélezettek. Növekvő pénzügyi eszközök szolgálják a gazdaságilag elmaradott területek feileszté- sét. valamint a gazdasági szerkezet korszerűsítésével koncentrá'tan érintett térségek prob'émáinak megoldását. Jelentősen emelkedik a területfejlesztési és szervezési alap költségvetési támogatása. Kiemelten kell kezelni a vaskohászat és a szénbányászat termelési szerkezetének átalakításával járó problémák megoldását, meg kell kezdeni az északmagyarországi régió fejlesztési koncepciójának megvalósítását. Fokozottan kell ösztönözni a helyi adottságokat jól hasznosítható, rugalmas, piacképes kisvállalkozások létrehozását. i) A gazdasági szerkezet átalakításának forrásigénye és a külkereskedelmi egyensúly javításának követelménye miatt a lakosság fogyasztása nem növelhető, a reálbérek — az ideinél kisebb mértékben (4-5 százalékkal) — tovább csökkennek. Az elkülönült keresetszabályozás megszűnik, a bérek növelésében, ágazati arányainak kialakításában nagyobb szerepet kap az intézményes érdekegyezteté_s. Az egészségügyben, oktatásban és közművelődésben dolgozók bérelmaradásának mérséklését az átlagos béremelésen felül 4,1 milliárd forint összegű központi bérnövelés szolgálja. A központi ár- és díjváltozások a ráfordításokat jobban tükröző árarányok kialakítását, a költségvetési támogatások mérséklését, a takarékosabb felhasználást segítik elő. A jelentősebb termék- és szolgáltatáscsoportok közül az átlagosnál jobban drágulnak egyes alapvető élelmiszerek, a háztartási energia- hordozók, a személyszállítás, a gyógyszer, a vezetékes ivóvíz, a csatornaszolgáltatás, a személygépkocsi, a hírlapok, valamint egyes postai szolgáltatások. Az alapvető termékeik és szolgáltatások drágulásának háromnegyed részét a nyugdíjban, a szociális ellátásban részeseteknél ellentételezni kell. Ennek megfelelően a nyugdíjak, a nyugdíjrendszerű rendszeres ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély, a sorkatonák családi segélye januárban 360 forinttal, májusban további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüliek és néhány más kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyugdíjminimumok társadalmi rétegkénti különbségei megszűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak januártól 300 forinttal nőnek. A szakmunkástanulók teljes köre jogosulttá válik családi pótlékra. A gyermekintézmények térítési díjait a megemelt élelmezési nyersanyag- normákhoz igazítják. Bővülnek a tanácsi szociális támogatás lehetőségei. A gazdálkodási kötöttségek oldásával, a fo- gyasztásicikik-import részleges liberalizálásával is javítani kell a kínálatot. _ A piaci verseny élénkítésével elő kell segíteni, hogy az — alacsony jövedelműek keresletének megfelelő — olcsó cikkek választéka bővüljön. A lakásellátottság javítását 45-50 ezer — ezen belül 4000 állami — lakás építése szolgálja. A személyi tulajdonú lakások építésére, vásárlására felvehető kölcsönök kamata piaci szintre emelkedik. A növekvő lakossági terheket a gyermekszámtól függően differenciált törlesztési támogatás és emelkedő szociálpolitikai kedvezmény mérsékli. Nagyobb vállalati támogatás segítse a fiatalok első lakáshoz jutását. A tanácsi bérlakásoknál a víz- és csatornaszolgáltatásokra vonatkozó átalánydíj bevezetése, valamint a felújítások központi támogatásának csökkentése azt szolgálja. hogy a lakók tehervállalása közeledjen a saját lakásukban élőkéhez, s egyidejűleg mérsékelhetők legyenek a költségvetési terhek is. A szociális és egészségügyi ellátás feltételeit elsősorban a megkezdett kórházrekonstrukciók folytatásával, valamint a műszerállomány korszerűsítésével lehet javítani. Folytatni kell az intézményi gazdálkodás és finanszírozás korszerűsítését. Az általános iskolákban a csökkenő gyer- m^klétszám nyomán javulnak az elhelyezési feltételek; külön program segíti a hátrányos helyzetű iskolákat. A középfokú oktatásban a nagy létszámú korosztályok elhelyezése érdekében a meglévő — eddig má> célra hasznosított — helyiségek átvételével és újak építésével tovább kell folytatni az intézmény- hálózat bővítését. A szakképzési alap bevezetésével növekszik a vállalatoknak a gyakorlati képzésben való érdekeltsége. A felsőoktatást kiemelten kell feileszteni. Ennek érdekében gondoskodni kell a működés színvonalának megőrzéséről, és jelentősen növelni keú a felsőoktatási fejlesztési alapot. Folytatódik a legnagyobb egyetemek rekonstrukciós nrogramia. megkezdődik az ELTE új fizikai tömbjének építése. Ar A gazdaságpolitika és az 1989. évi népgazdasági terv jóváhagyásával a kormány tudatosan a korábbi évekhez kénest, jóval nagyobb kockázatot vállal annak érdekében, hogy a gazdaságban bővüljön a vállalkozási mozgástér, fokozódjon a piaci viszonyok térhódítása és a verseny szelekciós hatása. Az import kezdődő liberalizálása masában rejti annak a veszélyét, hogy a konvertibilis áruforgalom előirányzott aktívuma — a behozatal számítottnál nagyobb növekedése miatt — kevesebb lehet, másrészt az új bér- gazdálkodási rendszerben fennáll annak a kockázata, hogy a béremelések jelentősen meghalad iák a teljesítményekkel alátámasztott mértéket. Az új gazdaságirányítási elemek nagy mértékben növelik a kormány és a gazdálkodó szervezetek, ezen belül a vezetők (vezetői testületek) és a kollektívák, továbbá az érdek- képviseleti szervek, felelősségét is a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósításában A kormány az árak. a bérek és a külgazdasági egvensú'y alakulását év közben folyamatosan figyelemmel kíséri. Beavatkozni azonban csak a tervezettől lényegesen eltérő folyamatok korrekciója végett áll szándékában. Ezt elsősorban az ár- és az árfolyampolitika, a fiskális és monetáris irányítás eszközeinek alkalmazásával kívánja elérni.
