Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 309. SZÁM 1988. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Fennmarad-e az abonyi szakszervezeti bizottság? Még nincsen végleges döntés Politikai intézményrendszerünk korszerűsítésének egyik velejárója lesz a társadalmi és tömegszervezeteink egyes szerveinek, testületéinek megszüntetése, vagy mér­sékeltebb létszámmal való működtetése. Ennek megfe­lelően például az Abonyban működő községi szakszer­vezeti bizottság (korábban: szakmaközi bizottság) további fennmaradása is egyelőre kétséges. Mit tud erről: megszűnik vagy marad ez a koordináló szakszervezeti szerv? — kér-; deztíik Csabáné Retkes Erzsé­bettől, a bizottság titkárától. — A legutóbbi országos SZOT-értekezlet határozata szerint a miénkhez hasonló középszervek akkor maradhat­nak fenn, ha ezt az ailapszer- vezetek igénylik, ellenkező esetben megszűnik tovább mű­ködni. Az igenlő válasznak egyben azt is tartalmaznia kell, hogy testületünk anyagi támogatását ugyancsak vállal­ják, mivel felettes szervünk­től erre a jövőben nem szá­míthatunk. Márpedig pénz nél­kül aligha lehet bármilyen je­lentősebb megmozdulást szer­vezni. Az nagyon valószínű, hogy a helyi településpolitika megérzi hiányunkat. — Mennyire sikerült a köz­ség irányítóival partnernak lenni? — A helyi tanács mind az éves, mind az öt esztendőre szóló településfejlesztési prog­ramjának összeállításához kér­te bizottságunk álláspontját, amit mi rendszerint a testüle­tünk tagjaival közösen alakí­tottunk ki. Mivel mindany- nyian más-más munkahelyen dolgoznak, jól ismerik az ott dolgozók véleményét, s az ész­revételeket, információkat ösz- szegezve mondtuk el, mi ke­rüljön a készülő tervekbe. — Miben különböztek a vé­lemények? — A lakosság sürgeti az utak portalanítását. A tanács azt mondja — s ebben igazat kell adni —. hogy ott készül­het szilárd burkolatú út, ahová a gáz eljutott. Ezzel viszont az emberek nem értenek egyet, mondván: ha a korábban por- talanított utcákba sikerült el­juttatni a vezetékes energia- hordozót, akkor miért nem ke­rülhet sor máshol is előbb a portalanításra? Ez még nem lezárt ügy. — Manapság egyre többet hallani a két általános iskola korszerűsítéséről. Ezzel kap­Fűszerek, teák, kivonatok Vágyak és étvágyak A Csoknyayné vezette üzlet­be mindig skívesen lépek, mert általában meg lehet kapni a keresett cikkeket, s mindig marad idő egy kis diskurzusra, hisz a drogok szinte kimerít­hetetlen témát adnak. A bejá­rat melletti asztalkán prospek­tusok. a Herpesil gél fontos és keresett cikk, s a Fitolac, anyatej-kjválasztást serkentő teakeverék, amelyet azonban cukorbeteg nők nem használ­hatnak. Gyulladásokra javallt a Propur tabletta. A Reergin pe­dig a regenerálódást sietteti, amely azonban vesebetegek­nek nem való. A Natur GT ké­szítmények, különféle kozme­tikumsorozatok, fűszerek, teák, kivonatok, fürdősók kereset­tek, bár van amelyik időnként nem kapható. Az üzlet folyton kapcsolat­ban áld a szállítókkal, ottj ár­iamkor is az Energ-Innov ke­reskedelmi utazója hozott árut és vett fel rendelést. A Noni- cot, Nokalor a Bálint gyógy­szertári ' minőségű készítmé­nyek. Az első a dohányzás el­len, utóbbi kettő fogyasztásra való, s újabb bioaktív készít­mények is várhatók a cégtől. A Mecsek-család is bővül, van most vízhajtó és a cukrosok­nak való teakeverék. Dr. Guoth név alatt jegyzettek a készítmények; s itt van már a konkurens Bogumil-család el­ső tagja is. A Kukola saláta- olaj, bár a prosztatás problé­mákra ugyancsak jó, noha ét­kezési céllal használják. A Halimbárium 5 készítmé­nye is megvan Cegléden, a ha- limbai plébános készítményei nagy sikert arattak ország­szerte. De változatlanul kere­sik a Béres-cseppeket is, pl. volt nap. amikor szinte roham indult meg érte. A Crategil terméknév hibát jelez, hisz a galagonya neve Crataegus sp„ s a szívbetegeknek jelenthet segítséget. Sajnálatos módon még nem alakult ki a módszere annak, hogy a fitotékahálózatot ho­gyan kellene bekapcsolni az egészségügyi ellátásba, hisz a mostani forma az öngyógysze- rezés módszerét konzerválja. Lehetne pl. orvosi javaslatra (csak úgy, bizonyos) betegsé­gekre fitotékakészítményeket vásárolni... A ginzeng változatlanul slá­ger, a reumás betegségekre többféle készítmény is van, mint ahogy a Mecsek-család bővül állandóan, de bizonyos készítményeket kár keresni: férfiasító, májfehérítő, máj­barnító teával bizony nem szolgálnak, sőt Hypót sem le­het kapni — ugyanis azt Is ke­restek már itt. Furcsa módon a fűszerek iránti kereslet pe­dig lanyha, szegényes az ízlés, szegényesen fantáziátlan a konyhai gyakorlat. Keresletben is megfogalma­zódik az arckrémek, arcradír, pattanás, szemránc, napozó, hajfixáló, hajápoló, testápoló és más szépítőszerek iránti igény. Újdonság dr. Juga ké­szítménysorozata, s újabbak megjelenése is várható... A Mimóza sampon, a Miso szója- kréni, a currykeverék, a Pepo- nen kapszula és sok-sok érde­kes készítmény felsorolása azért felesleges, mert ezeket lehet ugyan szellemes csokor­ba kötni, de a cél inkább az, hogy minél többen betérjenek ide — az egészségért. S. D. A Közgép pályáján Pénteki teke A Közgép újjáépített Teleki utcai pályáján december 30- án, pénteken 8 órától 19 óráig megrendezik az immár ha­gyományos szilveszteri teke- versenyt, amelyen értékes dí- j, ,/kat lehet nyerni. csolatban mi volt a bizottság álláspontja? — A Gyulai-iskola gyors fej­lesztését tartottuk célszerűnek, mert az új épületrészt nem­csak az ottani tanárok és diá­kok birtokolhatják, hanem lé­nyegében az egész település. Tudjuk, ezzel a fejlesztéssel sokan nem értettek és értenek egyet. Ám ha valaki például egy hangverseny időpontjában beteszi oda a lábát, nyomban megérti, meglátja, hogy ott mindkét oktatási intézmény­hez tartozó szülő és gyermek megtalálható. Egyébként a két iskola közötti ltülönség nem újkeletű, száz évvel ezelőtt is volt. A különbözőséget azon­ban szűkíteni lehetne. Ha a Gyulaiba nemcsak a kedve­zőbb körülmények között élő szülők gyermekei járnának és a Somogyiba pedig a szegé­nyebbek. Mi minden tekintet­ben támogatjuk az utóbbi is­kola korszerűsítését, sőt mun­kahelyem, a Mechanikai Mű­vek gyáregysége ehhez már anyagilag is hozzájárult. Az üzem részéről korábban csak a Gyulai iránt nyilvánult meg ilyen támogatás. Amennyiben a felújítás, bővítés megtörté­nik, jobb feltételek lesznek, egészen biztos, az emberek is másként, tekintenek az intéz­ményre. — Ha megmarad a szak- szervezeti bizottság, mi kerül a közeljövőre szóló tennivalók középpontjába. Az új tervidő­szakban. milyen fontos tele­pülésfejlesztési feladatokat tá­mogatnának leginkább? — Már a jövő esztendőben többet szeretnénk foglalkozni a magányosan élő idős embe­rek helyzetének megváltozta­tásával. Aztán mindenképpen fel kell gyorsítani az egészség- megőrző központ megvalósulá­sát. Hiszen nagy igény van rá és ugyancsak szorgalmazói va­gyunk, leszünk, hogy a közép­iskolai képzés újra beinduljon Abonyban. Az új tervidőszak­ban az ívóvízellátás fejleszté­sét, a gázhálózat további épí­tését és az utak korszerűsíté­sét tartjuk fontosnak. Gy. F. Eredményes ágazatok a Zöldmezőben Egyre fogyatkozó létszámmal Az Űjszilvásl Tanács legutóbbi ülésén beszámoló hang­zott el a tápiógyörgyei Zöldmező Tsz tevékenységéről. A többi között szó volt arról, hogy a szövetkezet a nö­vénytermesztésre és az állattenyésztésre helyezi a fő­hangsúlyt, de az egyéb ágazatok is egyre fontosabb sze­repet kapnak a gazdálkodásban. Mintegy 3 ezer hektáron bú­zát, árpát, kukoricát, napra­forgót, ezer hektáron pedig cukorrépát, mustárt, olajlent, valamint lucernát, baltacímet és silókukoricát termesztenek. Természetesen a termésered­mények jelentősen függnek az alkalmazott agrotechnika színvonalától és az időjárástól. Ez évben a kalászosok re­kordtermést adtak, míg a töb­biek hozama sajnos alaposan a tervezett alatt maradt. Ez igencsak érzékenyen érintette a gazdálkodó egységet. Ráadá­sul ezen termények felvásár­lási ára rendkívül alacsony, ugyanakkor a termeléshez fel­használt ipari anyagok ára viszont magas. így aztán a nö­vénytermesztés várható nye­resége 1988-ban 12 millió, ami körülbelül 2 millió forinttal marad el a várttól. A jövőben az az egyik cél, hogy olyan növényeket , termesszenek, amelyek nyereségesebbek, mint az eddigiek. A vetés­szerkezet-váltás mellett fontos még a minél jobb piaci pozí­ciók keresése. Az állattenyésztés részará­nya az eredményekből mint­egy 20 százalék, fr. szövetkezet tejelő szarvasmarha- vala­mint sertéstenyésztéssel, illet­ve hizlalással foglalkozik. Ezek az ágazatok olyannyira ered­ményesek voltak ebben az esztendőben, hogy a nyereség- tervet megduplázták. Az idén foglalkoztak lúdtenyésztéssel is, amely bizony szerény ered­ményt hozott. Egyébként a marhahizlalást kizárólag Új­szilvásra koncentrálják, s az így felszabaduló györgyei te­lepre sertések kerülhetnek. A leendő felvásárlási árak itt kedvező hatást jelenthetnek. Az ágazat mutatói még tovább javulhatnak a becsületesen végzett munkával, mivel jelen­tős tartalékokkal rendelkez­nek. A tsz 550 hektáros erdészet­tel bír, amely ugyan nem be­folyásolja szerény eredményé­vel a nyereséget. Ám az itt dolgozók tevékenysége kedve­ző hatással van a rossz termő­képességű talajok hasznosítá­sában. Az ipari ágazat nem nagy jelentőségű, ám jól működik. Lakatos, illetve varrodai bér­munkát, valamint rugó-, ra­diátor-, közcsavar- és raklap­készítést végeznek. Számítá­saik szerint a várható 20 mil­liós árbevétel 18 millió forin­tos nyereséget hoz. Más tevé­kenységekhez viszonyítva egy­értelműen kiviláglik, hogy ezt a területet érdemes fejleszte­ni, s az itteni termelést fokoz­ni kell. A szövetkezet feladatait egyre apadó létszámmal és rosszabb műszaki színvonalú technikával valósítja meg. Er­Önállóak Új elnevezéssel, Traverz Általános Acélszerkezeti Vállalat néven kezdi az új esztendőt a Kecskeméti Fémmunkás Vállalat, az 1963-ban nagyvállalati szer­vezetbe tömörített gyár ugyanis januártól ismét önálló lesz. A függetlensé­get a nagyvállalati tanács közelmúltban hozott dönté­se alapján nyerték el, ami­re Báes-Kiskunban még nem volt példa. A Duna— Tisza közén mindeddig csak államigazgatási vagy szanálási eljárás miatt vál­hattak ki az üzemek a na­gyobb szervezeti keretek­ből. A volt központ és a gyár közötti többéves csatározás a függetlenség kimondásá­val ugyan még nem ért véget (a vagyonmegosztás­sal kapcsolatban valószínű­leg a bíróság mondja ki a végső szót), Kecskeméten azonban már az önálló ter­vek készítésére összponto­sulnak az erők. A két ün­nep között a termelés még szünetel, a vezetők viszont ezekben a napokban is dolgoznak az új feltételek kimunkálásán. re kényszeríti az érvényben levő szabályozórendszer. Be­bizonyosodott, hogy a jövede­lemadó teljesítményvisszatar­tó. Ez annál is inkább tovább nehezíti a helyzetüket, mert a mezőgazdasági munka kam­pány jellegű. A létszám 1986 óta fogyat­kozik, ekkor szűnt meg Újszil­váson egy varrodaüzem. A me­zőgazdasági egység továbbra is keresi a foglalkoztatás újabb’ lehetőségeit. Ezért vé­geznek ma már radiátorhe­gesztést és raklapkészítést. Bővíteni szeretnék a női fog­lalkoztatást, elsősorban a var­rodában. Míg az üzemekben, telepe­ken a szociális körülmények általában elfogadhatóak, ez nem mondható el a növényter­mesztésben, ahol a munka sa­játossága ezt kevésbé teszi le­hetővé. Á dolgozókat a mun­kahelyre szállítják— az ételt szintén —, ami jelentős plusz költségekkel jár. A munkatársak részére ház­táji juttatást adnak. Ez nem­csak pótjövedelmet nyújt a tagok számára, de egyfajta kötődést is jelent. Egyébként lehetőség nyílik a második gazdaságban való foglalkozta­tásra is. Mindezt a szövetkezet azzal segíti, hogy kedvezmé­nyes szálastakarmányt és sze­mesterményt ad a tagoknak. Területükön a sertés- és a szarvasmarhatartás a megha­tározó. Igény szerint vemhes- koca-kihelyezési akciót is vé­geznek, ily módon irányítják az állományfajta tervszerű te­nyésztését. Ez év őszétől a tsz nagyüzemileg művelt földte­rületeit bérbe adja — szük­ség esetén a gépeket is. Úgy tűnik, egyre többen élnek ez­zel a lehetőséggel, legalábbis a kérelmek ezt mutatják. Megújul az iskola Harmonikusan kapcsolódik az egészségügyi és mezőgazdasági szakközépiskola új szárnya a régi épülethez. A vakolat alá a szabványokban előírt szigetelőanyagot helyezik el — képün­kön — az építők (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A jobb sors reményében Tánctól dongott a kocsmapadló ben mint csavargó fogván te­kintetni. Ha vidéki származá­sú, születése helyére elkísér­tetik, ha pedig helybeli és nints oka miért szolgálaton kívül lenni, valahányszor kó­borlásba találtatik, mindany- nyiszor büntetés alá fog vonat­ni.” (Hirdetés 1848. január 1.) Az új év első három napját a béresek szilaj mulatozással töltötték, ősi táncoktól don­gott a kocsmapadló és panaszos éneküket százszor is eldalol­ták: Jaj Istenek, de bajos a szegénynek, / Elmondja azt a rossz gazda mindennek. / Ne mondjon el engemet a rossz gazda, / Elég a szegénynek a maga baja. (Ceglédi béresdal a múlt századból.) Aki a háromnapi mulatozás után sem vette föl a szolgála­tot, azt a városi bíróság meg­büntette. „Az új esztendei napokon a’ Cselédek által tartatni szokott tivornyázásokból eredni szo­kott botránkoztatások elhárítá­sa tekintetéből a’ Bíróság által ezennel figyelmeztetnek mind ŰJ ÉV első hetében a kato­likus templom előtt íeketéllett az emberpiac, a zsellérek árul­ták magukat éves szolgálatra. A béresek, cselédek, ostorosok, ökrészek, kocsisok, a kisbére- sek és öregbéresek, a szabad­ságukban erősen korlátozottak. Már a kiindulási helyzetük is megalázó volt, a nagygazdák által irányított városi tanács fékezte őket mozgásukban, még egy hetet sem lehettek munka nélkül kipihenni csont­jaikból a kakasszótól a lámpa­világig való folyamatos állat- gondozást, az ekék szarván meg nem pihenő kezük zsib­badtságát, az itatások nehéz vödreinek súlyos derékfájlaló izommunkáját, a kaszák erőt fogyasztó mozgását. A földes­gazdák lesték és a tanáccsal munkába terelték őket. ,,A’ Cselédekre nézve azon régi Tanátsi határozat ujjíta- tik meg, miszerint minden cse­léd ezen új esztendő 1-ső heté­ben elszegődni ’s elszegődésétől számítandó három nap alatt helyre állani tartozik, külön­a’ gazdák, hogy a’ fogadás al­kalmával cselédjeiknek har­madnapnál hosszabb tisztessé­ges mulatsági időt ne engedje­nek. Mint pedig a Cselédek, hogy a’ kik harmadnapra a’ megfogadás után gazdájoknál hon nem találtatnak, azok mint a’ bírói parancsnak elle­ne szegülő korhelyek a’ ke­mény bírói fenyítéseket semmi esetre ki nem kerülik.” (Hir­detések 1849. december 30.) A Ceglédi bíró-bíróság / Ki­vetette énrám a végsentenciát: / Huszonötöt vágatott / A gyenge faromra; / Ott állott a rózsám gyászba borulva. (Ceg­lédi gyűjtésem 1930.) A béres kint lakott a tanyán az istállóban télen-nyáron. Priccsen aludt és a feje fölött őrizte egy polcon a borotváját, citeráját, kenyerét, szalonnáját. Volt az istálló földjén egy kis szabad hely, a „placc”, azon tüzeltek a bogrács alá leves­nek. A tarhonyáért, laskáért s az anyjuk és feleségük mosta fehérneműért a városra jár­tak be kéthetenkénti szabad vasárnapjukon. A gazda, ha kint járt, az egész évben elzárt tanyaházban szállt meg, nyá­ron hetekre, ősztől tavaszig egy-egy napra. Tájhoz nem kötődő magya­rok voltak a cselédek, akik o jobb sors reményében gyakran messzi vidékekre is elvándo­roltak, hogy egy havas, varjú- károgásos január elsején ismét útra keljenek. Családtörténetük nem volt, maguk után süppedt sírokat hagytak, melyeken so­ha nem nyílt virág. Számos volt béressel beszéltem régeb­ben, érdeklődvén származási helyük után, a szülőkön túl már nemigen tudtak senkiről. Jó tíz éve annak, hogy a Kor- muth-dűlőben szóra bírtam Bakos Pál akkor nyolcvanesz­tendős tanyai lakost. „Szüleim szegények voltak, a nagyszü- leim is. A nagyszülőkről csak annyit hallottam, hogy amikor a negyvennyolcas forradalom elmúlt, valahol egy majorban cselédek voltak.” (Bakos Pál 1894.) A CSELÉDEK vándorlása 1945-tel megállt, földet kaptak és az utolsó pusztán megtele­pedtek. Meghonosodtak. Azóta van családi múltja fiaiknak. Hídvégi Lajos ISSN 0133—250» (Ceglédi HfrlapX

Next

/
Thumbnails
Contents