Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-29 / 309. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 309. SZÁM 1988. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Fennmarad-e az abonyi szakszervezeti bizottság? Még nincsen végleges döntés Politikai intézményrendszerünk korszerűsítésének egyik velejárója lesz a társadalmi és tömegszervezeteink egyes szerveinek, testületéinek megszüntetése, vagy mérsékeltebb létszámmal való működtetése. Ennek megfelelően például az Abonyban működő községi szakszervezeti bizottság (korábban: szakmaközi bizottság) további fennmaradása is egyelőre kétséges. Mit tud erről: megszűnik vagy marad ez a koordináló szakszervezeti szerv? — kér-; deztíik Csabáné Retkes Erzsébettől, a bizottság titkárától. — A legutóbbi országos SZOT-értekezlet határozata szerint a miénkhez hasonló középszervek akkor maradhatnak fenn, ha ezt az ailapszer- vezetek igénylik, ellenkező esetben megszűnik tovább működni. Az igenlő válasznak egyben azt is tartalmaznia kell, hogy testületünk anyagi támogatását ugyancsak vállalják, mivel felettes szervünktől erre a jövőben nem számíthatunk. Márpedig pénz nélkül aligha lehet bármilyen jelentősebb megmozdulást szervezni. Az nagyon valószínű, hogy a helyi településpolitika megérzi hiányunkat. — Mennyire sikerült a község irányítóival partnernak lenni? — A helyi tanács mind az éves, mind az öt esztendőre szóló településfejlesztési programjának összeállításához kérte bizottságunk álláspontját, amit mi rendszerint a testületünk tagjaival közösen alakítottunk ki. Mivel mindany- nyian más-más munkahelyen dolgoznak, jól ismerik az ott dolgozók véleményét, s az észrevételeket, információkat ösz- szegezve mondtuk el, mi kerüljön a készülő tervekbe. — Miben különböztek a vélemények? — A lakosság sürgeti az utak portalanítását. A tanács azt mondja — s ebben igazat kell adni —. hogy ott készülhet szilárd burkolatú út, ahová a gáz eljutott. Ezzel viszont az emberek nem értenek egyet, mondván: ha a korábban por- talanított utcákba sikerült eljuttatni a vezetékes energia- hordozót, akkor miért nem kerülhet sor máshol is előbb a portalanításra? Ez még nem lezárt ügy. — Manapság egyre többet hallani a két általános iskola korszerűsítéséről. Ezzel kapFűszerek, teák, kivonatok Vágyak és étvágyak A Csoknyayné vezette üzletbe mindig skívesen lépek, mert általában meg lehet kapni a keresett cikkeket, s mindig marad idő egy kis diskurzusra, hisz a drogok szinte kimeríthetetlen témát adnak. A bejárat melletti asztalkán prospektusok. a Herpesil gél fontos és keresett cikk, s a Fitolac, anyatej-kjválasztást serkentő teakeverék, amelyet azonban cukorbeteg nők nem használhatnak. Gyulladásokra javallt a Propur tabletta. A Reergin pedig a regenerálódást sietteti, amely azonban vesebetegeknek nem való. A Natur GT készítmények, különféle kozmetikumsorozatok, fűszerek, teák, kivonatok, fürdősók keresettek, bár van amelyik időnként nem kapható. Az üzlet folyton kapcsolatban áld a szállítókkal, ottj áriamkor is az Energ-Innov kereskedelmi utazója hozott árut és vett fel rendelést. A Noni- cot, Nokalor a Bálint gyógyszertári ' minőségű készítmények. Az első a dohányzás ellen, utóbbi kettő fogyasztásra való, s újabb bioaktív készítmények is várhatók a cégtől. A Mecsek-család is bővül, van most vízhajtó és a cukrosoknak való teakeverék. Dr. Guoth név alatt jegyzettek a készítmények; s itt van már a konkurens Bogumil-család első tagja is. A Kukola saláta- olaj, bár a prosztatás problémákra ugyancsak jó, noha étkezési céllal használják. A Halimbárium 5 készítménye is megvan Cegléden, a ha- limbai plébános készítményei nagy sikert arattak országszerte. De változatlanul keresik a Béres-cseppeket is, pl. volt nap. amikor szinte roham indult meg érte. A Crategil terméknév hibát jelez, hisz a galagonya neve Crataegus sp„ s a szívbetegeknek jelenthet segítséget. Sajnálatos módon még nem alakult ki a módszere annak, hogy a fitotékahálózatot hogyan kellene bekapcsolni az egészségügyi ellátásba, hisz a mostani forma az öngyógysze- rezés módszerét konzerválja. Lehetne pl. orvosi javaslatra (csak úgy, bizonyos) betegségekre fitotékakészítményeket vásárolni... A ginzeng változatlanul sláger, a reumás betegségekre többféle készítmény is van, mint ahogy a Mecsek-család bővül állandóan, de bizonyos készítményeket kár keresni: férfiasító, májfehérítő, májbarnító teával bizony nem szolgálnak, sőt Hypót sem lehet kapni — ugyanis azt Is kerestek már itt. Furcsa módon a fűszerek iránti kereslet pedig lanyha, szegényes az ízlés, szegényesen fantáziátlan a konyhai gyakorlat. Keresletben is megfogalmazódik az arckrémek, arcradír, pattanás, szemránc, napozó, hajfixáló, hajápoló, testápoló és más szépítőszerek iránti igény. Újdonság dr. Juga készítménysorozata, s újabbak megjelenése is várható... A Mimóza sampon, a Miso szója- kréni, a currykeverék, a Pepo- nen kapszula és sok-sok érdekes készítmény felsorolása azért felesleges, mert ezeket lehet ugyan szellemes csokorba kötni, de a cél inkább az, hogy minél többen betérjenek ide — az egészségért. S. D. A Közgép pályáján Pénteki teke A Közgép újjáépített Teleki utcai pályáján december 30- án, pénteken 8 órától 19 óráig megrendezik az immár hagyományos szilveszteri teke- versenyt, amelyen értékes dí- j, ,/kat lehet nyerni. csolatban mi volt a bizottság álláspontja? — A Gyulai-iskola gyors fejlesztését tartottuk célszerűnek, mert az új épületrészt nemcsak az ottani tanárok és diákok birtokolhatják, hanem lényegében az egész település. Tudjuk, ezzel a fejlesztéssel sokan nem értettek és értenek egyet. Ám ha valaki például egy hangverseny időpontjában beteszi oda a lábát, nyomban megérti, meglátja, hogy ott mindkét oktatási intézményhez tartozó szülő és gyermek megtalálható. Egyébként a két iskola közötti ltülönség nem újkeletű, száz évvel ezelőtt is volt. A különbözőséget azonban szűkíteni lehetne. Ha a Gyulaiba nemcsak a kedvezőbb körülmények között élő szülők gyermekei járnának és a Somogyiba pedig a szegényebbek. Mi minden tekintetben támogatjuk az utóbbi iskola korszerűsítését, sőt munkahelyem, a Mechanikai Művek gyáregysége ehhez már anyagilag is hozzájárult. Az üzem részéről korábban csak a Gyulai iránt nyilvánult meg ilyen támogatás. Amennyiben a felújítás, bővítés megtörténik, jobb feltételek lesznek, egészen biztos, az emberek is másként, tekintenek az intézményre. — Ha megmarad a szak- szervezeti bizottság, mi kerül a közeljövőre szóló tennivalók középpontjába. Az új tervidőszakban. milyen fontos településfejlesztési feladatokat támogatnának leginkább? — Már a jövő esztendőben többet szeretnénk foglalkozni a magányosan élő idős emberek helyzetének megváltoztatásával. Aztán mindenképpen fel kell gyorsítani az egészség- megőrző központ megvalósulását. Hiszen nagy igény van rá és ugyancsak szorgalmazói vagyunk, leszünk, hogy a középiskolai képzés újra beinduljon Abonyban. Az új tervidőszakban az ívóvízellátás fejlesztését, a gázhálózat további építését és az utak korszerűsítését tartjuk fontosnak. Gy. F. Eredményes ágazatok a Zöldmezőben Egyre fogyatkozó létszámmal Az Űjszilvásl Tanács legutóbbi ülésén beszámoló hangzott el a tápiógyörgyei Zöldmező Tsz tevékenységéről. A többi között szó volt arról, hogy a szövetkezet a növénytermesztésre és az állattenyésztésre helyezi a főhangsúlyt, de az egyéb ágazatok is egyre fontosabb szerepet kapnak a gazdálkodásban. Mintegy 3 ezer hektáron búzát, árpát, kukoricát, napraforgót, ezer hektáron pedig cukorrépát, mustárt, olajlent, valamint lucernát, baltacímet és silókukoricát termesztenek. Természetesen a terméseredmények jelentősen függnek az alkalmazott agrotechnika színvonalától és az időjárástól. Ez évben a kalászosok rekordtermést adtak, míg a többiek hozama sajnos alaposan a tervezett alatt maradt. Ez igencsak érzékenyen érintette a gazdálkodó egységet. Ráadásul ezen termények felvásárlási ára rendkívül alacsony, ugyanakkor a termeléshez felhasznált ipari anyagok ára viszont magas. így aztán a növénytermesztés várható nyeresége 1988-ban 12 millió, ami körülbelül 2 millió forinttal marad el a várttól. A jövőben az az egyik cél, hogy olyan növényeket , termesszenek, amelyek nyereségesebbek, mint az eddigiek. A vetésszerkezet-váltás mellett fontos még a minél jobb piaci pozíciók keresése. Az állattenyésztés részaránya az eredményekből mintegy 20 százalék, fr. szövetkezet tejelő szarvasmarha- valamint sertéstenyésztéssel, illetve hizlalással foglalkozik. Ezek az ágazatok olyannyira eredményesek voltak ebben az esztendőben, hogy a nyereség- tervet megduplázták. Az idén foglalkoztak lúdtenyésztéssel is, amely bizony szerény eredményt hozott. Egyébként a marhahizlalást kizárólag Újszilvásra koncentrálják, s az így felszabaduló györgyei telepre sertések kerülhetnek. A leendő felvásárlási árak itt kedvező hatást jelenthetnek. Az ágazat mutatói még tovább javulhatnak a becsületesen végzett munkával, mivel jelentős tartalékokkal rendelkeznek. A tsz 550 hektáros erdészettel bír, amely ugyan nem befolyásolja szerény eredményével a nyereséget. Ám az itt dolgozók tevékenysége kedvező hatással van a rossz termőképességű talajok hasznosításában. Az ipari ágazat nem nagy jelentőségű, ám jól működik. Lakatos, illetve varrodai bérmunkát, valamint rugó-, radiátor-, közcsavar- és raklapkészítést végeznek. Számításaik szerint a várható 20 milliós árbevétel 18 millió forintos nyereséget hoz. Más tevékenységekhez viszonyítva egyértelműen kiviláglik, hogy ezt a területet érdemes fejleszteni, s az itteni termelést fokozni kell. A szövetkezet feladatait egyre apadó létszámmal és rosszabb műszaki színvonalú technikával valósítja meg. ErÖnállóak Új elnevezéssel, Traverz Általános Acélszerkezeti Vállalat néven kezdi az új esztendőt a Kecskeméti Fémmunkás Vállalat, az 1963-ban nagyvállalati szervezetbe tömörített gyár ugyanis januártól ismét önálló lesz. A függetlenséget a nagyvállalati tanács közelmúltban hozott döntése alapján nyerték el, amire Báes-Kiskunban még nem volt példa. A Duna— Tisza közén mindeddig csak államigazgatási vagy szanálási eljárás miatt válhattak ki az üzemek a nagyobb szervezeti keretekből. A volt központ és a gyár közötti többéves csatározás a függetlenség kimondásával ugyan még nem ért véget (a vagyonmegosztással kapcsolatban valószínűleg a bíróság mondja ki a végső szót), Kecskeméten azonban már az önálló tervek készítésére összpontosulnak az erők. A két ünnep között a termelés még szünetel, a vezetők viszont ezekben a napokban is dolgoznak az új feltételek kimunkálásán. re kényszeríti az érvényben levő szabályozórendszer. Bebizonyosodott, hogy a jövedelemadó teljesítményvisszatartó. Ez annál is inkább tovább nehezíti a helyzetüket, mert a mezőgazdasági munka kampány jellegű. A létszám 1986 óta fogyatkozik, ekkor szűnt meg Újszilváson egy varrodaüzem. A mezőgazdasági egység továbbra is keresi a foglalkoztatás újabb’ lehetőségeit. Ezért végeznek ma már radiátorhegesztést és raklapkészítést. Bővíteni szeretnék a női foglalkoztatást, elsősorban a varrodában. Míg az üzemekben, telepeken a szociális körülmények általában elfogadhatóak, ez nem mondható el a növénytermesztésben, ahol a munka sajátossága ezt kevésbé teszi lehetővé. Á dolgozókat a munkahelyre szállítják— az ételt szintén —, ami jelentős plusz költségekkel jár. A munkatársak részére háztáji juttatást adnak. Ez nemcsak pótjövedelmet nyújt a tagok számára, de egyfajta kötődést is jelent. Egyébként lehetőség nyílik a második gazdaságban való foglalkoztatásra is. Mindezt a szövetkezet azzal segíti, hogy kedvezményes szálastakarmányt és szemesterményt ad a tagoknak. Területükön a sertés- és a szarvasmarhatartás a meghatározó. Igény szerint vemhes- koca-kihelyezési akciót is végeznek, ily módon irányítják az állományfajta tervszerű tenyésztését. Ez év őszétől a tsz nagyüzemileg művelt földterületeit bérbe adja — szükség esetén a gépeket is. Úgy tűnik, egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel, legalábbis a kérelmek ezt mutatják. Megújul az iskola Harmonikusan kapcsolódik az egészségügyi és mezőgazdasági szakközépiskola új szárnya a régi épülethez. A vakolat alá a szabványokban előírt szigetelőanyagot helyezik el — képünkön — az építők (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A jobb sors reményében Tánctól dongott a kocsmapadló ben mint csavargó fogván tekintetni. Ha vidéki származású, születése helyére elkísértetik, ha pedig helybeli és nints oka miért szolgálaton kívül lenni, valahányszor kóborlásba találtatik, mindany- nyiszor büntetés alá fog vonatni.” (Hirdetés 1848. január 1.) Az új év első három napját a béresek szilaj mulatozással töltötték, ősi táncoktól dongott a kocsmapadló és panaszos éneküket százszor is eldalolták: Jaj Istenek, de bajos a szegénynek, / Elmondja azt a rossz gazda mindennek. / Ne mondjon el engemet a rossz gazda, / Elég a szegénynek a maga baja. (Ceglédi béresdal a múlt századból.) Aki a háromnapi mulatozás után sem vette föl a szolgálatot, azt a városi bíróság megbüntette. „Az új esztendei napokon a’ Cselédek által tartatni szokott tivornyázásokból eredni szokott botránkoztatások elhárítása tekintetéből a’ Bíróság által ezennel figyelmeztetnek mind ŰJ ÉV első hetében a katolikus templom előtt íeketéllett az emberpiac, a zsellérek árulták magukat éves szolgálatra. A béresek, cselédek, ostorosok, ökrészek, kocsisok, a kisbére- sek és öregbéresek, a szabadságukban erősen korlátozottak. Már a kiindulási helyzetük is megalázó volt, a nagygazdák által irányított városi tanács fékezte őket mozgásukban, még egy hetet sem lehettek munka nélkül kipihenni csontjaikból a kakasszótól a lámpavilágig való folyamatos állat- gondozást, az ekék szarván meg nem pihenő kezük zsibbadtságát, az itatások nehéz vödreinek súlyos derékfájlaló izommunkáját, a kaszák erőt fogyasztó mozgását. A földesgazdák lesték és a tanáccsal munkába terelték őket. ,,A’ Cselédekre nézve azon régi Tanátsi határozat ujjíta- tik meg, miszerint minden cseléd ezen új esztendő 1-ső hetében elszegődni ’s elszegődésétől számítandó három nap alatt helyre állani tartozik, különa’ gazdák, hogy a’ fogadás alkalmával cselédjeiknek harmadnapnál hosszabb tisztességes mulatsági időt ne engedjenek. Mint pedig a Cselédek, hogy a’ kik harmadnapra a’ megfogadás után gazdájoknál hon nem találtatnak, azok mint a’ bírói parancsnak ellene szegülő korhelyek a’ kemény bírói fenyítéseket semmi esetre ki nem kerülik.” (Hirdetések 1849. december 30.) A Ceglédi bíró-bíróság / Kivetette énrám a végsentenciát: / Huszonötöt vágatott / A gyenge faromra; / Ott állott a rózsám gyászba borulva. (Ceglédi gyűjtésem 1930.) A béres kint lakott a tanyán az istállóban télen-nyáron. Priccsen aludt és a feje fölött őrizte egy polcon a borotváját, citeráját, kenyerét, szalonnáját. Volt az istálló földjén egy kis szabad hely, a „placc”, azon tüzeltek a bogrács alá levesnek. A tarhonyáért, laskáért s az anyjuk és feleségük mosta fehérneműért a városra jártak be kéthetenkénti szabad vasárnapjukon. A gazda, ha kint járt, az egész évben elzárt tanyaházban szállt meg, nyáron hetekre, ősztől tavaszig egy-egy napra. Tájhoz nem kötődő magyarok voltak a cselédek, akik o jobb sors reményében gyakran messzi vidékekre is elvándoroltak, hogy egy havas, varjú- károgásos január elsején ismét útra keljenek. Családtörténetük nem volt, maguk után süppedt sírokat hagytak, melyeken soha nem nyílt virág. Számos volt béressel beszéltem régebben, érdeklődvén származási helyük után, a szülőkön túl már nemigen tudtak senkiről. Jó tíz éve annak, hogy a Kor- muth-dűlőben szóra bírtam Bakos Pál akkor nyolcvanesztendős tanyai lakost. „Szüleim szegények voltak, a nagyszü- leim is. A nagyszülőkről csak annyit hallottam, hogy amikor a negyvennyolcas forradalom elmúlt, valahol egy majorban cselédek voltak.” (Bakos Pál 1894.) A CSELÉDEK vándorlása 1945-tel megállt, földet kaptak és az utolsó pusztán megtelepedtek. Meghonosodtak. Azóta van családi múltja fiaiknak. Hídvégi Lajos ISSN 0133—250» (Ceglédi HfrlapX
