Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
6 Mucret 1988. DECEMBER 3.; SZOMBAT ír lan A Csepel Autógyár holnapjáért Megbecsülni a szaktudást K A közelmúltban megtartott pártértekezleten nem kisebb X feladat várt a 750 Csepel autógyári kommunistát képviselő J 121 küldöttre, mint hogy döntsön a végrehajtó bizottság ki- ^ iktatása után létrehozandó egylépcsős irányítási rendszer ki- 6 alakításáról, valamint pártbizottságot és pártbizottsági tit- X kárt válasszon. Azon a fórumon, amely mintegy nyolc órán ^ át tartott és nem kevesebben, mint húszán kértek szót, hogy ^ megtegyék észrevételeiket az előzetesen kiadott írásos anya- ^ gokhoz és a szóbeli vitaindítóhoz. A vállalati pártértekezle- 4 ten a küldöttek a „gyárkapun belüli dolgaikról” beszéltek v elsősorban. Magyarán arról, hogy a kommunistáknak egyé- V nenként és az alapszervezeteikben közösen összefogva mi a X teendőjük a gyári szervezet és gazdaság megerősítéséért, £ megújításáért. Egy egész falut nem lehet beperelni A lakosság felelős a késésért? Annál is inkább, mivel mindjárt az elején Jenei Mihály, a pártbizottság titkára is ilyen szellemben adott rövid helyzetelemzést, melyen főként a gazdasági munka hiányosságait állította reflektorfénybe. A Csepel Autógyár gazdasági helyzetéről szólva többek között megállapította: megtört a vállalat korábban tapasztalt fejlődési dinamikája, nőtt a bizonytalanság a jövőt illetően. Ez utóbbival összefüggően túlzott a gyár függése, kiszolgáltatottsága az Ikarus vállalattal szemben. A vitaindítót követően húszán fűzték hozzá saját véleményüket az írásban kiadott anyaghoz s a szóbeli kiegészítéshez. Lukácsi Gábor vezérigázgató például rögtön vitába is szállt néhány megállapítással. Túlzottan borúsnak ítélte meg a vállalat jelenlegi helyzetéről, jövőjéről és az Ikarushoz fűződő kapcsolatáról mondottakat. A gyár tisztes eredménnyel zárja az idei évet — mondotta —, és meggyőződése, hogy 5—10 évre a jövője is biztosított, valamint véleménye szerint a gyár nincs kiszolgáltatott helyzetben az Ikarusszal szemben. Különben is: „nem arról kell beszélni, hogy mi választja szét a két vállalatot, hanem arról, hogy mi köti össze”. Egyébként a vezérigazgató is és később még többen arra utaltak, a kialakult nehézségek döntő hányada külső, a vállalattól független okokban keresendő. Ugyanakkor azonban elhangzott másfajta vélekedés is, történetesen Horváth Jó- szef szerelő, az MSZMP KB tagja fogalmazta meg: az igaz, hogy a vállalat nehéz helyzete jórészt külső okokra vezethető vissza, de az nem létezik, hogy ez a kollektíva ne tudjon úrrá lenni ezen az állapoton. A további hozzászólások során is többen rámutattak a gazdálkodásban tapasztalható hiányosságokra, valamint ezzel összefüggően a párt és a gazdaság kapcsolatának megEgy pillanatra mi olvasók is úgy láthatjuk a Kisdunatáj legújabb számának segítségével Szigetszentmiklóst, mint a madár. A lap első oldalán hatalmas fotó, melyen akár a saját, vagy a szomszéd ház tetejét is kibogarászhatjuk. Ám nem is ez az érdekes, hanem az, hogy honnan készült a felvétel. A fotós a most épülő református templom tetejéről irányította gépének objektívjét a városra. Izgalmas vitát olvashatunk a második oldalon. Hogy ki volt bátor a nagymama szoknyája mögül — a vitázók fogalmaztak így, kiderül az írásból. Vágják a fákat Szigethalmon. Ez a tény egyeseket felháborít, mivel amúgy is fogynak az erdők hazánkban, mások már fenik a fogukat egy jó kis Duna-parti telekre. Hogy mi lesz belőle, kiderül a harmadik oldalon található cikkből. De megtudhatjuk azt is, hogy milyen egészségügyi károsodások jellemzik a körzet lakóit. A számok megdöbbentőek: a vizsgált nőbetegek húsz százaléka további orvosi ellátásra szorul. Vidámabb híreket olvashatunk a lap negyedik és ötödik oldalán. Milyen előnyökkel jár a vállalkozás, s mennyit hozhat a takarékoskodás? De nem maradhatott ki olyan örökzöld téma sem, mint a lakás. Megvegyem, ne ítélésében tapasztalható zavarra. Az álláspontok végletei: a politika vonuljon ki a gazdaságból, illetve: miért nem avatkozik bele közvetlenebbül a gazdasági folyamatok irányításába a párt a kedvezőbb eredmények érdekében. Hozzászólt a vitához az értekezleten jelen lévő dr. Balogh Pál is, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára. Többek között elmondotta, hogy a közelmúltban két ízben is a megyei párt-végrehajtóbizottság napirendjén szerepelt a vállalat helyzete és mindkét alkalommal ajánlásokat tettek a gyár politikai és gazdasági vezetésének. Így például a jövedelemtermelési képesség növeléséért a belső ösztönzési rendszer továbbfejlesztését, stratégiai terv kidolgozását és az egyprofilúság megszüntetését. is javasolták. De a boldogulás érdekében fontos feltételként jelölték meg a nyílt eszmecserét, o szaktudás megbecsülését és a vállalatközi kapcsolatok javítását. Mindezekhez a Csepel Autógyár a jövőben is megkapja a megyei pártbizottság támogatását — mondotta —. de nem olyan formában, mint korábban, amikor az úgynevezett. ..kijárás” volt a divatban. Dr. Balogh Pál végezetül arról szólt, hogy a közelmúltban a megyei és az autógyári pártbizottságok tagjai eszmecserét folytattak a jövőről. Ezen szóba került többek között a sziget- szentmiklósi és a gyári párt- bizottság összevonásának gondolata. Az ötlettel — úgy ítélik meg — érdemes foglalkozni, de az összevonásról csak akkor lehet szó. ha azt mindkét terület párttagságának többsége akarja. Az elhangzottak összegzése és azok alapján a tennivalók meghatározása az újonnan megválasztott pártbizottságra vár. Arra a pártbizottságra, amelynek titkárául újfent Jenei Mihályt választották meg végül. Bódi István vegyem? Aki megvette, miért tette, s miért, aki nem? Erről a lap hatodik'oldalán olvashatunk. Természetesen nemcsak nagy terjedelmű, komoly írásokat közöl a Kisdunatáj, hanem rövid hírekben is tájékoztatja az érdeklődőket az aktuális eseményekről. Lapunk október 15-1 számában írás jelent meg „Lesz-e telefonbotrány Ürömön?” címmel. Ebben arról tájékoztattuk az olvasókat, milyen aggodalommal tölti el azokat, akik harmincháromezer forintot fizettek be telefonra. A késedelmes tervezés és kivitelezés miatt ugyanis nem biztos, hogy az ígért határidőre, december 31-re hozzájutnak a civilizáció e jelentős áldásához. Idéztünk abból a levélből, amit az igénylők eljuttattak a helyi tanácshoz és a postához, s a tanácselnöknek azt az ígéretét, amelyet a Budapest-vidéki Postaigazgatóság igazgatójának garanciájára hivatkozva tett: az esztendő végére lesz a telefon. Nem sokkal a cikk megjelenése után csörögni kezdtek a szerkesztőségi telefonok. A tervező és kivitelező Kerekhegyi Építőipari Kisszövetkezet — az egyik hívó — azt kifogásolta, az írásban, hogy nem mutattunk rá a késedelmes tervezés okára. A helyi tanácsot képviselő jogász sérelmezte azt a megjegyzést, hogy a tanács megtagadta az információkat a lakosság által választott képviselőtől, és alaptalannak tartotta egy ürömi telefon igény lő aggályait, miszerint a tanács esetleg elherdálja a telefonra beszedett pénzt. A szövetkezet álláspontja A Kerekhegyi Építőipari Szövetkezet — KÉSZ — írásban is eljuttatta hozzánk észrevételeit, amit az alábbiakban megismertetünk olvasóinkkal is. (Terjedelmi ko«- látok miatt azonban nem tudjuk az egész levelet közölni, hanem csak az általunk leglényegesebbnek tartott momentumokat emeljük ki.) Ugyanakkor sűrű levélváltás kezdődött meg a megyei tanács jogtanácsosa és a lapunknak nyilatkozó ürömi lakos között is. Ügy véljük, nem árt ezekből sem idézni néhány gondolatot. íme, a KÉSZ mondandója: „Kisszövetkezetünk' a telefonhálózat tervezése során állandó tervmódosítási kérelmekkel találta magát szembe, sőt az előfizetők pontos és nács túl nagy feladatokra nem vállalkozhat a közeljövőben. Megtette ezt már korábban, amikor hozzákezdtek a torna- csarnok építéséhez, melynek nemcsak kivitelezési munkái, hanem a több mint 15 millió forintos költsége is több évre lekötötte erőiket és pénzüket. A kétszintes épületet, melyet az 1986-ban használatba vett új iskolával összekötnek, jövőre adják át a 330 iskolásnak és a község lakóinak. Ez utóbbiak, illetve a sportkör tagjai is alig várják, hogy birtokba vehessék a létesítményt. A tornacsarnok építésére összegyűjtött településfejlesztési hozzájárulás csak egy végleges névsora még ma sem áll rendelkezésünkre. Ebből adódik, hogy tőlünk független okok miatt a tervezési munka még ma sem befejezett. Megrendelőnk (a Budapest-vidéki Postaigazgatóság) kérésére azonban 1988. október 17-én mégis elkezdtük a kivitelezést. A részfeladatok elvégzése előtt tervegyeztetést tartunk, s ez akadályozza a tervszerű, folyamatos munkavégzést és indokolatlan többletköltséget okoz. Cégünk 1988 januárjában a tanács megrendelésére díjmentesen költségbecslést készített, melynek tizenhárom millió forint volt a végösszege. A becslés nem tartalmazta a tervezés során felmerült új igényeket és az olyan többletmunkát, amely a tervbe vett 400 kilovoltos, nagyfeszültségű távvezeték kiépítése miatt vált szükségessé. Erről korábban nem volt tudomásunk. A kivitelezés valós értéke mintegy 14,4 millió forint lett volna. Tudomásunkra jutott azonban, hogy csak 12 millió forint jött össze e célra, ezért üzletpolitikai megfontolásból nyolcszázezer forint árengedményt adtunk, és 14,4 millió helyett, 13,6 millióért vállaltuk a megbízást. Ezzel mintegy 2 ezer ötszáz- 3 ezer forinttal járulunk hozzá minden bekötéshez. Ügy gondoljuk, hogy ezért inkább megbecsülést érdemelne kisszövetkezetünk, mintsem elmarasztalást. A cikk szerzői a demokráciával hozzák összefüggésbe, hogy .hol és mikor kezdjük a kivitelezési, és mennyi munkát végezzünk el. Kérem, hogy a munlmszervezesbe a demokráciát csak annyiban vonjuk bele, amennyiben odatartozik és semmi esetre se akarjuk a demokráciával helyettesíteni a gazdaságosságot, a szervezést. az értelmes munkavégzést. Nem hisszük, hogy a telefonhálózat építésénél a közpénz elherdálásával lehetne igen kis részét fedezi a költségeknek. Éppen ezért volt szükség minden bevételt növelő lehetőség számbavételére és kihasználására Sóskúton. Így ingatlanok és telkek értékesítésére is. De e források is fci- merülőben vannak, ezért jövőre előreláthatólag 4 millió forint hitelt is kénytelenek igénybe venni. Az anyagi lehetőségek szűkös volta miatt, egyelőre nem tervezhetik az artézi vizű kút felújítását, bár a tanulmány- tervet már elkészítették. Az olajjal fertőzött kút eltömedékelése és felújítása is egyaránt nagy költséggel járna, ezért döntöttek a felújítás mellett. No meg azért is, mert a község lakói ragaszkodnak a kúthoz. De a pénz most fontosabb dolgokra kell... Hasonló a helyzet a belvizes házakkal is. Készítettek tanulmánytervet, de a magas talajvízre egyelőre nem találtak magyarázatot, s az sem biztos, hogy nem emelkedik, s nem érint több házat, mint a mostani hármat. A sóskútiak tudják, hogy nincs könnyű helyzetben a tanács, nemcsak megértik, de megpróbálnak segíteni is. Így azok a hetven éven felüli nyugdíjasok is, akik bár mentesültek a településfejlesztési hozzájárulás fizetése alól, egy- re-másra fizetnek be kisebb- nagyobb összegeket, 300—500 forintokat a teho számlájára. Csak a társközség Pusztazá- mor hallgat. Pedig tudnak a sóskútiak erőfeszítéseiről, de a településfejlesztési hozzájárulásra nemmel szavaztak, pedig gyermekeik ugyanabban a tornacsarnokban fognak sportolni, amelyhez csak a sóskútiak járultak hozzá. U. E. a tanácsot vádolni, amikor egy 14,4 millió forintos beruházást maximum 12,8 millióból valósítanak meg postai hozzájárulással. Az eddig eltelt időszakban a lakosság, a tanács és más helyi szervek maximálisan segítették munkánkat, amelyet ezúton is szeretnénk megköszönni. Kapcsolatunk egyetlen szépséghibája, hogy az 1 millió 142 ezer 713 forint ösz- szegű tervezési díjból eddig csupán ötszázezer forintot fizetett ki részünkre az Ürömi Tanács. Reméljük, hogy az időjárás kedvező lesz és 1989. március 31-re a telefonhálózat elkészül. A rendszer tervezésére és építésére erősen kihatott a két falu közötti ellentét. Pi- lisborosjenőn már 1988 júliusában megkezdhettük volna a kivitelezést, ha a tanács hajlandó lett volna külön-kü- lön szerződést kötni a két helységben folytatandó munkára, és ha az ürömi lakosok kis hányada nem támaszt indokolatlan aggályokat. Ellenkező esetben az ürömiek is előbb jutottak volna telefonhoz, így csak önmagukat hibáztathatják a történtekért. Végezetül még valamit az újságírói megközelítésről: a sajtónak nem az elkerülhető botrányok kirobbantását kell elősegíteni, hanem a problémák valós feltárását.” Kegyet gyakorolnak ? Mivel a szövetkezet vezetői által megfogalmazott gondolatok csak alátámasztják azokat a kétségeket, amelyeket az ürömiek elénk tártak, és azokat lapunk hasábjain a nyilvánossággal megismertettünk. fontosnak tartunk néhány megjegyzést. A tervezőnek jogszabályban rögzített feladata a közmű- egyeztetés, így a szövetkezetnek tudnia kellett a több, mint tíz esztendővel ezelőtt tanácsülés által jóváhagyott rendezési tervről. Ebben már kijelölték a négyszáz kilovoltos távvezeték helyét. Arneny- nyiben erről hiányos egyeztetés, vagy adatszolgáltatás miatt nem tudtak, mondjuk a tanács hibájából, nem háríthatják át a plusz tervezői költségeket a lakosságra. Így nem is gyakorol kegyet azzal a kisszövetkezet, hogy nyolc- száz-ezer forinttal kevesebbért vállalta a tervezést és kivitelezést. Az ürömiek joggal hivatkoztak a demokráciára, mert a szövetkezet leveléből kiderült, hogy még kész sem voltak a tervek, máris többe került volna a hálózat, mint azt eredetileg tervezték. Így érthető az az aggodalmuk is, hogy ha kevesebb igénylő irányában indul meg az építkezés, Idő előtt elfogy a pénz, és a többség csak pluszkiadással jut telefonhoz. Továbbá: lehet, hogy jó kapcsolat alakult ki az építők és a tanács között, ám az események nem ezt igazolják, és a csúszást tisztességtelen dolog az „indokolatlan aggályokat támasztó ürömiek” nyakába varrni. Szomorúan kell tapasztalnom azt is, hogy hiába volt a postaigazgató garanciája arra, hogy december 31-re lesz telefon, a szövetkezet már a következő év március 31-ét jelöli meg határidőnek. Végezetül az újságírói megközelítésről. Valahányszor egy vitás kérdést akarunk kibogozni, feltételezzük, hogy felelős emberek saját hatáskörükben az igazat mondják Nem tehetjük meg, és nincs is hozzá jogunk, hogy kétségbe vonjuk egy kérdésre választ adó ember szavahihetőségét. A botrányt pedig soha nem a sajtó robbantja ki. legfeljebb nyilvánosságra hozza a mások által botrányosnak ítélt dolgokat. Jelen esetben nem hiszem, hogy az lenne a hiba: megírtuk, milyen kétségeik vannak az ürömieknek, sokkal inkább tartom hibamák a kivitelező, a tanács és a lakosság között kialakult bizalmatlanságot. Nem az újságíró tehet a késedelmes kivitelezésről és a telefoniigénylő aggályairól. Jogsértő nyilatkozat Mint a bevezetőben már utaltunk rá, sűrű levélváltás kezdődött meg az ürömi telefonigénylők nevében szót kért dr. Bárdos Petemé és az Ürömi Tanács képviseletében eljáró megyei tanács jogtanácsosa között is. Ezek tartalmát igyekszünk röviden ismertetni. A levelezés azért indult meg, mert a nyilatkozónak az a megjegyzése, miszerint a tanácson megtagadják az információt a lakosság által választott képviselőtől — s nem tudják, hogyan gazdálkodtak korábban a közpénzekkel, de a sajátjukat nem hagyják elherdálni —, a jogász szavai szerint a tanácsiak személyiségi jogait és a jó hírnév védelmét sérti. Mivel ez a sajtó útján nagy nyilvánosságot kapott, a tanács képviselője fel kíván lépni a nyilatkozóval szemben a tanács védelmében. Kérték az ürömi lakost, hogy írja meg, elismeri-e magáénak a leírtakat, s ha igen, milyen elégtételt kíván nyújtani? Ezután dr. Bárdos Petemé részletezte, milyen kijelentést tett az újságírónak, ám ez nem felelt meg a tanács jogi képviselőjének. Megkérdezte a nyilatkozót, hogy kéri-e a cikkben foglalt, általuk kifogásolt állítás kiigazítását a szerkesztőségtől. Majd így folytatta: „Amennyiben nem lenne hajlandó, kénytelenek leszünk ön ellen a pert megindítani.” Erre a következőket írta dr. Bárdos Petemé: „Amikor először összehívta a tanács a telefonigénylőket, a lakosság már bizalmatlan volt a hivatallal szemben, és ezért képviselőket választott a beruházás figyelemmel kísérésére. A képviselőket a tanács hónapokig nem vonta be, sem a tervezővel való szerződés- kötésbe, sem a szakmai megbeszélésekbe. Később, amikor a telefonigénylők képviselői határozottan felléptek, nem mindig kaptak a tényleges helyzetnek megfelelő információt. Több fórumon elhangzott — legutoljára a népfrontklubban — a tanácsi vezetők jelenlétében, hogy a közpénzek elfolyna,k, megfelelő ellenőrzés nincs. Ha engem, mint tanácsi vezetőt ilyen támadás érne, az ügy tisztázása érdekében vizsgálatot kérnék magam ellen. Több ízben felhívtuk a tanácselnök figyelmét, szóban és írásban, hogy ez a beruházás abban különbözik a korábbiaktól, hogy itt az emberek a telefonberuházásra saját zsebükből fizették a pénzt, ezért sokkal jobban odafigyelnek arra, hogyan gazdálkodnak vele.” Személyes sértés Az ürömi lakos és a tanács jogi képviselőjének levelezése láttán óhatatlanul felvetődik az emberben néhány kérdés. Mikor jutunk el odáig, hogy a választott tisztségviselő a munkájával kapcsolatban felmerült kritikát ne személyes sértésnek, hanem egy orvosolandó hibára utaló jelzésnek fogja fel? Tudjuk érzékenyek ma az emberek. De épp ezért, manapság egyre több. kritikai észrevétellel találja magát szembe az, aki nagy nyilvánosság előtt — mondjuk egy falu szeme láttára — végzi munkáját. Nem hiszem, hogy az oldaná meg a telefonproblémát, hogy a véleményt nyilvánítani merészelőket perrel fenyegetik. Egv egész falut ugyanis nem lehet beperelni . .. Fiedler Anna Mária Izgalmas vita a Kisdunatájban Telekre fenik a fogukat F. A. M. Porból keményfémet Esztergakésekhez készítenek váltó lapkát a budaörsi Ipari Szerelvény és Gépgyár keményfémüzemében. Gálán Ilona óránként 350 darabot présel fémporok keverékéből (Erdősi Ágnes felvétele) Olajkút Sóskúton? A társközség hallgat A Sóskúti Községi Közös Ta-
