Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

6 Mucret 1988. DECEMBER 3.; SZOMBAT ír lan A Csepel Autógyár holnapjáért Megbecsülni a szaktudást K A közelmúltban megtartott pártértekezleten nem kisebb X feladat várt a 750 Csepel autógyári kommunistát képviselő J 121 küldöttre, mint hogy döntsön a végrehajtó bizottság ki- ^ iktatása után létrehozandó egylépcsős irányítási rendszer ki- 6 alakításáról, valamint pártbizottságot és pártbizottsági tit- X kárt válasszon. Azon a fórumon, amely mintegy nyolc órán ^ át tartott és nem kevesebben, mint húszán kértek szót, hogy ^ megtegyék észrevételeiket az előzetesen kiadott írásos anya- ^ gokhoz és a szóbeli vitaindítóhoz. A vállalati pártértekezle- 4 ten a küldöttek a „gyárkapun belüli dolgaikról” beszéltek v elsősorban. Magyarán arról, hogy a kommunistáknak egyé- V nenként és az alapszervezeteikben közösen összefogva mi a X teendőjük a gyári szervezet és gazdaság megerősítéséért, £ megújításáért. Egy egész falut nem lehet beperelni A lakosság felelős a késésért? Annál is inkább, mivel mindjárt az elején Jenei Mi­hály, a pártbizottság titkára is ilyen szellemben adott rö­vid helyzetelemzést, melyen főként a gazdasági munka hiányosságait állította ref­lektorfénybe. A Csepel Autó­gyár gazdasági helyzetéről szólva többek között megál­lapította: megtört a vállalat korábban tapasztalt fejlődési dinamikája, nőtt a bizonyta­lanság a jövőt illetően. Ez utóbbival összefüggően túl­zott a gyár függése, kiszol­gáltatottsága az Ikarus vál­lalattal szemben. A vitaindítót követően hú­szán fűzték hozzá saját vé­leményüket az írásban ki­adott anyaghoz s a szóbeli kiegészítéshez. Lukácsi Gá­bor vezérigázgató például rögtön vitába is szállt né­hány megállapítással. Túlzot­tan borúsnak ítélte meg a vállalat jelenlegi helyzetéről, jövőjéről és az Ikarushoz fűződő kapcsolatáról mondot­takat. A gyár tisztes ered­ménnyel zárja az idei évet — mondotta —, és meggyőződé­se, hogy 5—10 évre a jövője is biztosított, valamint véle­ménye szerint a gyár nincs kiszolgáltatott helyzetben az Ikarusszal szemben. Különben is: „nem arról kell beszélni, hogy mi választja szét a két vállalatot, hanem arról, hogy mi köti össze”. Egyébként a vezérigazgató is és később még többen arra utaltak, a kialakult nehézségek döntő hányada külső, a vállalattól független okokban keresendő. Ugyanakkor azonban el­hangzott másfajta vélekedés is, történetesen Horváth Jó- szef szerelő, az MSZMP KB tagja fogalmazta meg: az igaz, hogy a vállalat nehéz helyzete jórészt külső okok­ra vezethető vissza, de az nem létezik, hogy ez a kol­lektíva ne tudjon úrrá len­ni ezen az állapoton. A to­vábbi hozzászólások során is többen rámutattak a gazdál­kodásban tapasztalható hiá­nyosságokra, valamint ezzel összefüggően a párt és a gazdaság kapcsolatának meg­Egy pillanatra mi olvasók is úgy láthatjuk a Kisdunatáj legújabb számának segítségé­vel Szigetszentmiklóst, mint a madár. A lap első oldalán ha­talmas fotó, melyen akár a sa­ját, vagy a szomszéd ház tetejét is kibogarászhatjuk. Ám nem is ez az érdekes, hanem az, hogy honnan készült a felvé­tel. A fotós a most épülő re­formátus templom tetejéről irányította gépének objektívjét a városra. Izgalmas vitát olvashatunk a második oldalon. Hogy ki volt bátor a nagymama szok­nyája mögül — a vitázók fo­galmaztak így, kiderül az írás­ból. Vágják a fákat Szigethal­mon. Ez a tény egyeseket fel­háborít, mivel amúgy is fogy­nak az erdők hazánkban, má­sok már fenik a fogukat egy jó kis Duna-parti telekre. Hogy mi lesz belőle, kiderül a har­madik oldalon található cikk­ből. De megtudhatjuk azt is, hogy milyen egészségügyi ká­rosodások jellemzik a körzet lakóit. A számok megdöbben­tőek: a vizsgált nőbetegek húsz százaléka további orvosi ellátásra szorul. Vidámabb híreket olvasha­tunk a lap negyedik és ötödik oldalán. Milyen előnyökkel jár a vállalkozás, s mennyit hozhat a takarékoskodás? De nem maradhatott ki olyan örökzöld téma sem, mint a lakás. Megvegyem, ne ítélésében tapasztalható za­varra. Az álláspontok vég­letei: a politika vonuljon ki a gazdaságból, illetve: miért nem avatkozik bele közvet­lenebbül a gazdasági folya­matok irányításába a párt a kedvezőbb eredmények ér­dekében. Hozzászólt a vitához az értekezleten jelen lévő dr. Balogh Pál is, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára. Többek között el­mondotta, hogy a közelmúlt­ban két ízben is a megyei párt-végrehajtóbizottság na­pirendjén szerepelt a válla­lat helyzete és mindkét alka­lommal ajánlásokat tettek a gyár politikai és gazdasági vezetésének. Így például a jövedelemtermelési képesség növeléséért a belső ösztön­zési rendszer továbbfejleszté­sét, stratégiai terv kidolgozá­sát és az egyprofilúság meg­szüntetését. is javasolták. De a boldogulás érdekében fon­tos feltételként jelölték meg a nyílt eszmecserét, o szak­tudás megbecsülését és a vállalatközi kapcsolatok javí­tását. Mindezekhez a Csepel Autógyár a jövőben is meg­kapja a megyei pártbizottság támogatását — mondotta —. de nem olyan formában, mint korábban, amikor az úgyne­vezett. ..kijárás” volt a di­vatban. Dr. Balogh Pál vége­zetül arról szólt, hogy a kö­zelmúltban a megyei és az autógyári pártbizottságok tagjai eszmecserét folytattak a jövőről. Ezen szóba ke­rült többek között a sziget- szentmiklósi és a gyári párt- bizottság összevonásának gon­dolata. Az ötlettel — úgy íté­lik meg — érdemes foglal­kozni, de az összevonásról csak akkor lehet szó. ha azt mindkét terület párttagságá­nak többsége akarja. Az elhangzottak összegzése és azok alapján a tennivalók meghatározása az újonnan megválasztott pártbizottságra vár. Arra a pártbizottságra, amelynek titkárául újfent Jenei Mihályt választották meg végül. Bódi István vegyem? Aki megvette, miért tette, s miért, aki nem? Erről a lap hatodik'oldalán olvasha­tunk. Természetesen nemcsak nagy terjedelmű, komoly írá­sokat közöl a Kisdunatáj, ha­nem rövid hírekben is tájé­koztatja az érdeklődőket az aktuális eseményekről. Lapunk október 15-1 számá­ban írás jelent meg „Lesz-e telefonbotrány Ürömön?” cím­mel. Ebben arról tájékoztattuk az olvasókat, milyen aggoda­lommal tölti el azokat, akik harmincháromezer forintot fi­zettek be telefonra. A kése­delmes tervezés és kivitelezés miatt ugyanis nem biztos, hogy az ígért határidőre, december 31-re hozzájutnak a civilizá­ció e jelentős áldásához. Idéz­tünk abból a levélből, amit az igénylők eljuttattak a helyi ta­nácshoz és a postához, s a tanácselnöknek azt az ígéretét, amelyet a Budapest-vidéki Postaigazgatóság igazgatójá­nak garanciájára hivatkozva tett: az esztendő végére lesz a telefon. Nem sokkal a cikk megje­lenése után csörögni kezdtek a szerkesztőségi telefonok. A tervező és kivitelező Kerek­hegyi Építőipari Kisszövetke­zet — az egyik hívó — azt kifogásolta, az írásban, hogy nem mutattunk rá a késedel­mes tervezés okára. A helyi tanácsot képviselő jogász sé­relmezte azt a megjegyzést, hogy a tanács megtagadta az információkat a lakosság ál­tal választott képviselőtől, és alaptalannak tartotta egy ürömi telefon igény lő aggá­lyait, miszerint a tanács eset­leg elherdálja a telefonra be­szedett pénzt. A szövetkezet álláspontja A Kerekhegyi Építőipari Szövetkezet — KÉSZ — írás­ban is eljuttatta hozzánk ész­revételeit, amit az alábbiak­ban megismertetünk olva­sóinkkal is. (Terjedelmi ko«- látok miatt azonban nem tud­juk az egész levelet közölni, hanem csak az általunk leg­lényegesebbnek tartott mo­mentumokat emeljük ki.) Ugyanakkor sűrű levélváltás kezdődött meg a megyei ta­nács jogtanácsosa és a la­punknak nyilatkozó ürömi la­kos között is. Ügy véljük, nem árt ezekből sem idézni néhány gondolatot. íme, a KÉSZ mondandója: „Kisszövetkezetünk' a tele­fonhálózat tervezése során ál­landó tervmódosítási kérel­mekkel találta magát szembe, sőt az előfizetők pontos és nács túl nagy feladatokra nem vállalkozhat a közeljövőben. Megtette ezt már korábban, amikor hozzákezdtek a torna- csarnok építéséhez, melynek nemcsak kivitelezési munkái, hanem a több mint 15 millió forintos költsége is több évre lekötötte erőiket és pénzüket. A kétszintes épületet, melyet az 1986-ban használatba vett új iskolával összekötnek, jö­vőre adják át a 330 iskolásnak és a község lakóinak. Ez utób­biak, illetve a sportkör tagjai is alig várják, hogy birtokba vehessék a létesítményt. A tornacsarnok építésére összegyűjtött településfejlesz­tési hozzájárulás csak egy végleges névsora még ma sem áll rendelkezésünkre. Ebből adódik, hogy tőlünk függet­len okok miatt a tervezési munka még ma sem befeje­zett. Megrendelőnk (a Bu­dapest-vidéki Postaigazgató­ság) kérésére azonban 1988. október 17-én mégis elkezdtük a kivitelezést. A részfeladatok elvégzése előtt tervegyeztetést tartunk, s ez akadályozza a tervszerű, folyamatos munka­végzést és indokolatlan több­letköltséget okoz. Cégünk 1988 januárjában a tanács megrendelésére díj­mentesen költségbecslést ké­szített, melynek tizenhárom millió forint volt a végössze­ge. A becslés nem tartalmaz­ta a tervezés során felmerült új igényeket és az olyan több­letmunkát, amely a tervbe vett 400 kilovoltos, nagyfe­szültségű távvezeték kiépítése miatt vált szükségessé. Erről korábban nem volt tudomá­sunk. A kivitelezés valós ér­téke mintegy 14,4 millió fo­rint lett volna. Tudomásunkra jutott azonban, hogy csak 12 millió forint jött össze e cél­ra, ezért üzletpolitikai meg­fontolásból nyolcszázezer fo­rint árengedményt adtunk, és 14,4 millió helyett, 13,6 mil­lióért vállaltuk a megbízást. Ezzel mintegy 2 ezer ötszáz- 3 ezer forinttal járulunk hoz­zá minden bekötéshez. Ügy gondoljuk, hogy ezért inkább megbecsülést érdemelne kis­szövetkezetünk, mintsem el­marasztalást. A cikk szerzői a demokrá­ciával hozzák összefüggésbe, hogy .hol és mikor kezdjük a kivitelezési, és mennyi mun­kát végezzünk el. Kérem, hogy a munlmszervezesbe a demok­ráciát csak annyiban vonjuk bele, amennyiben odatartozik és semmi esetre se akarjuk a demokráciával helyettesíteni a gazdaságosságot, a szerve­zést. az értelmes munkavég­zést. Nem hisszük, hogy a tele­fonhálózat építésénél a köz­pénz elherdálásával lehetne igen kis részét fedezi a költ­ségeknek. Éppen ezért volt szükség minden bevételt növe­lő lehetőség számbavételére és kihasználására Sóskúton. Így ingatlanok és telkek értékesí­tésére is. De e források is fci- merülőben vannak, ezért jövő­re előreláthatólag 4 millió fo­rint hitelt is kénytelenek igénybe venni. Az anyagi lehetőségek szű­kös volta miatt, egyelőre nem tervezhetik az artézi vizű kút felújítását, bár a tanulmány- tervet már elkészítették. Az olajjal fertőzött kút eltömedé­kelése és felújítása is egyaránt nagy költséggel járna, ezért döntöttek a felújítás mellett. No meg azért is, mert a köz­ség lakói ragaszkodnak a kút­hoz. De a pénz most fontosabb dolgokra kell... Hasonló a helyzet a belvizes házakkal is. Készítettek tanul­mánytervet, de a magas talaj­vízre egyelőre nem találtak magyarázatot, s az sem biz­tos, hogy nem emelkedik, s nem érint több házat, mint a mostani hármat. A sóskútiak tudják, hogy nincs könnyű helyzetben a ta­nács, nemcsak megértik, de megpróbálnak segíteni is. Így azok a hetven éven felüli nyugdíjasok is, akik bár men­tesültek a településfejlesztési hozzájárulás fizetése alól, egy- re-másra fizetnek be kisebb- nagyobb összegeket, 300—500 forintokat a teho számlájára. Csak a társközség Pusztazá- mor hallgat. Pedig tudnak a sóskútiak erőfeszítéseiről, de a településfejlesztési hozzájáru­lásra nemmel szavaztak, pedig gyermekeik ugyanabban a tor­nacsarnokban fognak sportol­ni, amelyhez csak a sóskútiak járultak hozzá. U. E. a tanácsot vádolni, amikor egy 14,4 millió forintos beru­házást maximum 12,8 millió­ból valósítanak meg postai hozzájárulással. Az eddig eltelt időszakban a lakosság, a tanács és más helyi szervek maximálisan se­gítették munkánkat, amelyet ezúton is szeretnénk megkö­szönni. Kapcsolatunk egyet­len szépséghibája, hogy az 1 millió 142 ezer 713 forint ösz- szegű tervezési díjból eddig csupán ötszázezer forintot fi­zetett ki részünkre az Ürömi Tanács. Reméljük, hogy az időjárás kedvező lesz és 1989. március 31-re a telefonhálózat elké­szül. A rendszer tervezésére és építésére erősen kihatott a két falu közötti ellentét. Pi- lisborosjenőn már 1988 jú­liusában megkezdhettük vol­na a kivitelezést, ha a tanács hajlandó lett volna külön-kü- lön szerződést kötni a két helységben folytatandó mun­kára, és ha az ürömi lakosok kis hányada nem támaszt in­dokolatlan aggályokat. Ellen­kező esetben az ürömiek is előbb jutottak volna telefon­hoz, így csak önmagukat hi­báztathatják a történtekért. Végezetül még valamit az újságírói megközelítésről: a sajtónak nem az elkerülhető botrányok kirobbantását kell elősegíteni, hanem a problé­mák valós feltárását.” Kegyet gyakorolnak ? Mivel a szövetkezet veze­tői által megfogalmazott gon­dolatok csak alátámasztják azokat a kétségeket, amelye­ket az ürömiek elénk tártak, és azokat lapunk hasábjain a nyilvánossággal megismertet­tünk. fontosnak tartunk né­hány megjegyzést. A tervezőnek jogszabályban rögzített feladata a közmű- egyeztetés, így a szövetkezet­nek tudnia kellett a több, mint tíz esztendővel ezelőtt tanács­ülés által jóváhagyott ren­dezési tervről. Ebben már kijelölték a négyszáz kilovol­tos távvezeték helyét. Arneny- nyiben erről hiányos egyez­tetés, vagy adatszolgáltatás miatt nem tudtak, mondjuk a tanács hibájából, nem hárít­hatják át a plusz tervezői költségeket a lakosságra. Így nem is gyakorol kegyet azzal a kisszövetkezet, hogy nyolc- száz-ezer forinttal kevesebbért vállalta a tervezést és kivite­lezést. Az ürömiek joggal hi­vatkoztak a demokráciára, mert a szövetkezet leveléből kiderült, hogy még kész sem voltak a tervek, máris többe került volna a hálózat, mint azt eredetileg tervezték. Így érthető az az aggodalmuk is, hogy ha kevesebb igénylő irá­nyában indul meg az építke­zés, Idő előtt elfogy a pénz, és a többség csak pluszki­adással jut telefonhoz. To­vábbá: lehet, hogy jó kapcso­lat alakult ki az építők és a tanács között, ám az esemé­nyek nem ezt igazolják, és a csúszást tisztességtelen dolog az „indokolatlan aggályokat támasztó ürömiek” nyakába varrni. Szomorúan kell ta­pasztalnom azt is, hogy hiába volt a postaigazgató garan­ciája arra, hogy december 31-re lesz telefon, a szövet­kezet már a következő év március 31-ét jelöli meg ha­táridőnek. Végezetül az újságírói meg­közelítésről. Valahányszor egy vitás kérdést akarunk ki­bogozni, feltételezzük, hogy felelős emberek saját hatás­körükben az igazat mondják Nem tehetjük meg, és nincs is hozzá jogunk, hogy két­ségbe vonjuk egy kérdésre vá­laszt adó ember szavahihető­ségét. A botrányt pedig soha nem a sajtó robbantja ki. legfeljebb nyilvánosságra hoz­za a mások által botrányosnak ítélt dolgokat. Jelen esetben nem hiszem, hogy az lenne a hiba: megírtuk, milyen két­ségeik vannak az ürömieknek, sokkal inkább tartom hiba­mák a kivitelező, a tanács és a lakosság között kialakult bizalmatlanságot. Nem az új­ságíró tehet a késedelmes ki­vitelezésről és a telefoniigény­lő aggályairól. Jogsértő nyilatkozat Mint a bevezetőben már utaltunk rá, sűrű levélváltás kezdődött meg az ürömi tele­fonigénylők nevében szót kért dr. Bárdos Petemé és az Ürömi Tanács képviseletében eljáró megyei tanács jogtaná­csosa között is. Ezek tartalmát igyekszünk röviden ismertetni. A levelezés azért indult meg, mert a nyilatkozónak az a megjegyzése, miszerint a tanácson megtagadják az in­formációt a lakosság által választott képviselőtől — s nem tudják, hogyan gaz­dálkodtak korábban a köz­pénzekkel, de a sajátjukat nem hagyják elherdálni —, a jogász szavai szerint a ta­nácsiak személyiségi jogait és a jó hírnév védelmét sérti. Mivel ez a sajtó útján nagy nyilvánosságot kapott, a ta­nács képviselője fel kíván lépni a nyilatkozóval szem­ben a tanács védelmében. Kérték az ürömi lakost, hogy írja meg, elismeri-e magáé­nak a leírtakat, s ha igen, milyen elégtételt kíván nyúj­tani? Ezután dr. Bárdos Pe­temé részletezte, milyen kije­lentést tett az újságírónak, ám ez nem felelt meg a tanács jo­gi képviselőjének. Megkérdez­te a nyilatkozót, hogy kéri-e a cikkben foglalt, általuk ki­fogásolt állítás kiigazítását a szerkesztőségtől. Majd így folytatta: „Amennyiben nem lenne hajlandó, kénytelenek leszünk ön ellen a pert meg­indítani.” Erre a következőket írta dr. Bárdos Petemé: „Amikor először összehívta a tanács a telefonigénylőket, a lakosság már bizalmatlan volt a hivatallal szemben, és ezért képviselőket választott a be­ruházás figyelemmel kíséré­sére. A képviselőket a tanács hónapokig nem vonta be, sem a tervezővel való szerződés- kötésbe, sem a szakmai meg­beszélésekbe. Később, amikor a telefonigénylők képviselői határozottan felléptek, nem mindig kaptak a tényleges helyzetnek megfelelő informá­ciót. Több fórumon elhang­zott — legutoljára a népfront­klubban — a tanácsi vezetők jelenlétében, hogy a közpén­zek elfolyna,k, megfelelő el­lenőrzés nincs. Ha engem, mint tanácsi vezetőt ilyen tá­madás érne, az ügy tisztázása érdekében vizsgálatot kérnék magam ellen. Több ízben fel­hívtuk a tanácselnök figyel­mét, szóban és írásban, hogy ez a beruházás abban kü­lönbözik a korábbiaktól, hogy itt az emberek a telefonberu­házásra saját zsebükből fizet­ték a pénzt, ezért sokkal job­ban odafigyelnek arra, ho­gyan gazdálkodnak vele.” Személyes sértés Az ürömi lakos és a tanács jogi képviselőjének levelezése láttán óhatatlanul felvetődik az emberben néhány kérdés. Mikor jutunk el odáig, hogy a választott tisztségviselő a munkájával kapcsolatban fel­merült kritikát ne személyes sértésnek, hanem egy orvo­solandó hibára utaló jelzésnek fogja fel? Tudjuk érzékenyek ma az emberek. De épp ezért, manapság egyre több. kritikai észrevétellel találja magát szembe az, aki nagy nyilvá­nosság előtt — mondjuk egy falu szeme láttára — végzi munkáját. Nem hiszem, hogy az oldaná meg a telefonprob­lémát, hogy a véleményt nyilvánítani merészelőket per­rel fenyegetik. Egv egész fa­lut ugyanis nem lehet bepe­relni . .. Fiedler Anna Mária Izgalmas vita a Kisdunatájban Telekre fenik a fogukat F. A. M. Porból keményfémet Esztergakésekhez készítenek váltó lapkát a budaörsi Ipari Sze­relvény és Gépgyár keményfémüzemében. Gálán Ilona órán­ként 350 darabot présel fémporok keverékéből (Erdősi Ágnes felvétele) Olajkút Sóskúton? A társközség hallgat A Sóskúti Községi Közös Ta-

Next

/
Thumbnails
Contents