Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-28 / 308. szám

PEST MEGYEI mnC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 308. SZÄM Ára: 1,80 forint 1988. DECEMBER 28., SZERDA Példátlan környezetszennyezés Apajon Kétezer hordó méreg sorsa ismeretlen Példátlan környezetszennye­zés nyomára bukkantak a Kis­kunsági Állami Gazdaság te­rületén a rendőrség, valamint az eset vizsgálatába bevont környezetvédelmi szakembe­rek. A tegnapi legfrissebb in­formációk szerint mintegy 400 tonnányi, feltehetően veszélyes hulladék nagy részének sorsa ismeretlen. Bár az eddigi ku­tatások során már megtaláltak 253 szétkorhadt, esztendőkkel ezelőtt a földbe ásott fémtar­tályt, a szakértők véleménye szerint mintegy kettőezer hor­dó elásásának helye még fel­derítésre vár. De mi is történt tulajdon­képpen Apajpusztán? A szálak a korábbi évekre nyúlnak visz- sza, amikor is az állami gaz­daság létrehozta vegyipari Éciazatát A kis üzemben egye­bek között oldószerek regene­rálását végezték, de felvállal­ták veszélyes hulladékok ége­tését és átmeneti tárolását is. Emellett — bár ez a környe­zetszennyezésnek csak amo­lyan mellékterméke — felvá­sároltak nagy mennyiségben fáradtolajat, s annak jelentős részét úgy adták tovább jóval drágábban, hogy hozzá sem nyúltak. Mint a vizsgálatok során ki­derült, már az elmúlt eszten­dőkben is többször _ fizettek nagy összegű bírságot "a veszé­lyes hulladékok helytelen tá­rolásáért, illetve égetéséért. A jegyzőkönyvek tanúsága sze­rint 1983-ban az akkori Orszá­A vizsgálatok szerint a víz még nem mérgező, de nem tudja senki, mi van a hordókban gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal vezetőjének jogerős határozata szerint mintegy 2 millió 875 ezer fo­rintot kellett befizetniük bír­ság címén az államkasszába. Metró—vasút találkozó Völgyhíd épül Zebegénynél A vasút folyamatban levő, s várható fejlesztéseiről kér­tünk tájékoztatást Maráz Bé­lától, a MÁV műszaki főosz­tálya vezetőjétől. Először is megyénk ingázó dolgozóinak tízezreit közvetve vagy közvetlenül érintő válto­zásokról, munkálatokról, szóit Maráz Béla. Elmondta, hogy jövőre is folytatódik a pálya­karbantartás Óbuda és Veszprém között, valamint Budafok-Fláros és Érd szaka­szon az építés. Elsősorban a főváros területén sok vasúti hidat cserél ki jövőre a MÁV, s hozzálátnak a zebegényi völgyhíd teljes átépítéséhez, s mellette a dömösi átkelésnél a sziklarések védelmét is javít­ják. Kisebb javítások, felújítások várhatók a ceglédi, a szobi, a rákosi vonalon, s megkezdik Pestimre állomáson a korszerű biztosítóberendezés szerelését. Jelentős összegeket költ a MÁV és a Metróber az újpesti megálló jdalakítására, hogy mire a metró észak felé ha­ladva odaér, a Piliscsaba és Pilisvörösvár felől érkező uta­sok számára meggyorsíthassák a közlekedést. Addig is az esz­tergomi vonalat kell olyan ál­lapotba hozni, hogy sebesség­korlátozás ne lassítsa a vas­utat. Az új év első napjaiban már hozzálát a MÁV a, tárnoki állomás- átépítésének ' előké­szítéséhez. Eszerint átépítik a fővágányokat, s 1990-ben egy kis aluljárót kap Tárnok vas­útállomása. A beruházásba a tervek szerint • a község is be­száll, de, hogy mekkora ösz- szeggel, azt majd az első fa­lugyűlés dönti el. Ugyancsak jövőre kezdik el Dunakeszi alsón a perontető építését, s 1990-ig befejezik. A teljesség igénye nélkül adott tájékoztatást Maráz Bé­la, hangsúlyozva, hogy jövőre igazán nagy építkezésekbe, mint amilyen napjainkban is folyik Nagykátán, nem fog a vasút a szűkös anyagi lehető­ségek miatt. Inkább az elővá­rosi forgalom kialakítása lesz a legfontosabb feladat az észak—déli metróvonallal ösz- szeköttetésben, s Szob irányá­ban tovább fejlesztik. Érd és Cegléd irányában is tervbe vette a MÁV az elő­városi forgalom kialakítását, de ez már a kisvonatok be­szerzési lehetőségeinek függ­vénye ... A. L. A. Gyilkosság Budaörsön Őrizetben a gyanúsított Gyilkosság történt Budaör­sön. A tegnap reggeli lapok még be sem számolhattak ar­ról, hogy — valószínűleg — december 23-án 18.00 óra és 24~e 18.00 óra között — isme­retlen tettes bántalmazta, majd hálóingével megfojtotta budaörsi, Rába , köz 3. szám alatt lévő lakásán Sági József- né 58 esztendős nyugdíjast, de a gyors nyomozás eredménye­képpen máris hírül adhatjuk, hogy a rendőrség a gyilkosság elkövetésével alaposan gyanú­sítható személyt vett őrizetbe: Hajnal István 24 éves buda­örsi lakost. A nyomozás szakértők bevo­násával folyik, az újabb rész­letekről lapunk részletesen be­számol. Ugyancsak abban az évben 750 ezer forintjuk bánta, hogy nem az előírásoknak megfele­lően égették el a mérgező anyagokat. Arról is szól a fá­ma, hogy azzal úszták meg az érinél is nagyobb büntetést, hogy mintegy 50 méterrel egy­szerűen arrébb helyezték a nemzeti park határát jelző táblát, s ezzel bizonyították, hogy amit tettek, az nem a kiemelten védett területen tör-1 tént. Két évvel ezelőtt is volt már a gazdaságnak egy ügye. Ak­kor egy bejelentés alapján kez­dődött meg a helyszíni vizsgá­lat. Mire a szakemberek a gazdaságba érkeztek, többol­dalas jegyzőkönyvet tettek elé­jük, amelyben az ágazat veze­tői és dolgozói egyöntetűen vallják: semmiféle szennyezés­ről nem tudnak. Ennek elle­nére a tüzetesebb kutatás ered­ményeként 11 szétrohadt, mér­gező anyagokat tartalmazó hordót sikerült megtalálni. De térjünk vissza arra, hogy mi is történt az idén Apaj­pusztán. Az esztendő elején szerzett tudomást a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság ar­ról, hogy feltehetően az eddi­ginél sokkal jelentősebb kör­nyezetszennyezés történt Apaj­pusztán. „Jelentem, hogy a mai napon a délutáni órákban telefonon felhívott egy álta­lam ismeretlen férfi, és az alábbiakat hozta a tudomá­somra: korábban a Kiskunsági Állami Gazdaságban dolgozott a vegyipari ágazat területén, mint betanított munkás ...” — olvasható a rendőrség egyik munkatársának január 19-én kelt feljegyzésében, s tulajdon­képpen ezzel indult el a nyo­mozás. A kezdeti adatgyűjtés után április 26-án az ügyben felkért szakértők a helyszínen próbáltak bővebb információ­kat szerezni. Azt tudták, hogy az egyik szennyezőforrást a Lánczi kerületben kell keres­niük, ám némi zavart okozott, hogy a gazdaság vezetői tulaj­donképpen nem a szakemberek által megjelölt helyre irányí­tották a kutatókat. Így azok az erdőben csupán mezőgazdasá­gi fóliákat találtak. Később azonban valaki egy térképet adott át nekik, s ennek segít­(Folytatás a 6. oldalon.) A Pentü kezdeményezésére Műanyagért autó A Pest Megyei Műanyagipari Vállalat ismét új vállalkozás­ba kezd. Terveik kiinduló pontja, hogy a gépkocsigyár­tásban használt anyagok, al­katrészek 17 százaléka mű­anyag. Minthogy kellő felké­szültséggel rendelkeznek, bár­milyen műanyag termék előál­lításához, részletes tervet jut­tattak el az ipari miniszterhez arrólj hogy milyen módon kap­csolódhatnának be a hazai autóipari termelésbe. Terveik jól megalapozottak, miután előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy dél-koreai autó­gyárral és a japán Suzukival olyan irányban, hogy a két partner a Pemüben gyártott különböző műanyag autóalkat­részek ellenében kész gépko­csikat szállítana Magyaror­szágra. Az elképzelés nagy elő­nye, hogy gyakorlatilag sem­miféle beruházásra nincs szükség, miután a Pemü je­lenlegi gépparkja, felszereltsé­ge, megfelelő szervezeti mun­kával, az új feladat ellátására tökéletesen képes. Ha a minisztériumtól ka­pott felhatalmazás alapján a külföldi partnerekkel jövő év elején az együttműködés lehe­tősége megszületik, akkor 1989- ben már ötezer darab 1200- 1500 köbcentis japán, illetve dél-koreai gépkocsi kerülhetne az országba. K. Z. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A pártsajtónak t ■■ .1 ■ i I« I I.» ....un ......... ..... ■■ mtr v állalnia kell a vitát Kedden ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága. A testület megvitatta a poli­tikai nyilvánosságról, a tájé­koztatás megújításáról és a párt sajtótevékenységéről foly­tatott pártviták tapasztalatait. Megállapította, hogy az eszme­csere átfogó belpolitikai vitá­vá szélesedett. A vitában sokan hangsú­lyozták, hogy a politikai nyil­vánosság megteremtésének legfőbb forrása a párton be­lüli nyilvánosság. és nyíltság. Olyan belső mozgalmi nyilvá­nosságot igényeltek — elis­merve az utóbbi hónapokban e területen is bekövetkezett jelentős változásokat—, amely nem egyszerűen „beavatja” a tagságot a politikába, hanem lehetővé teszi, hogy a kommu­nisták tevékenyen vegyenek részt a politika alakításában, a döntések előkészítésében, meghozatalában és ezek vég­rehajtásába. A vitában felhív­ták a figyelmet a nyilvános­ság jogi, politikai rendezésé­nek hiányából adódó veszé­lyekre és szóvá tették a szél­sőséges megnyilvánulásokat is. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a politikai nyilvánosság mai szintje és működési módja — a kedvező tendenciák ellenére — jG1."» tősen elmarad a demokratikus politizálás által támasztott kö­vetelményektől. A társadalom pluralista szerveződésének természetes következménye a különböző színezetű lapok megjelenése, valamint az, hogy — az alkotmányos rend alap­ján — az új szervezetek is te­ret kaphatnak az országos or­gánumok hasábjain, műsorai­ban. A párt arra törekszik, hogy képviselői az új sajtóter­mékekben' is fejtsék ki néze­teiket, és szánjanak vitába a nemzet érdekeit sértő felfogá­sokkal. Az ilyen jellegű vitát a pártsajtónak is vállalni^ kell. A testület beszámolót hall­gatott meg a nem szocialista országokban működő pártok­kal folytatott együttműködés­ről. Megállapította; hogy az idén folyamatosak, jók voltak kapcsolataink a tőkés és fej­lődő országokban működő test-' vérpártok, túlnyomó többségé­vel. Szinte kivétel nélkül nagy érdeklődést tanúsítanak gaz­dasági ég politikai reform­jaink iránt. Ez évben érzékel­hető előrelépés következett be a szocialista, szociáldemokra­ta pártokkal fennálló kapcso­latainkban. Érdemi párbeszéd bontakozott ki velük több fon­tos kérdésben. A Politikai Bizottság — a bevált kedvező tapasztalatokra építve — Szükségesnek tartja az együttműködés továbbfej­lesztését a kommunista és munkáspártokkal. Az MSZMP a kapcsolatok fejlesztésére törekszik a szo­cialista, a szociáldemokrata, a polgári, a centrista és a ke­reszténydemokrata pártokkal is. Szolidaritásunk a fejlődő országok testvérpártjaival, nemzeti felszabadító mozgal­maival változatlanul kapcso­latrendszerünk szerves része — állapította meg a Politikai Bizottság. A Politikai Bizottság a to­vábbiakban egyéb, hatásköré­be tartozó kérdésekről döntött és foglalt állást. ★ A testület tanácskozásán szereplő két napirendi pontról Major László szóvivő és Csi­kós József, a KB agitációs és propagandaosztályának ■ alosz­tályvezetője tájékoztatta az újságírókat a Központi Bizott­ság székházában. Erről a 3. ol­dalon számolunk be. Idézőjelben a mezőgazdaság eredménye A beruházást vetették el Ahogyan a gazda fürkészte hajdanában az eget, úgy für­készik most a mezőgazdászok a táblázatokat, bankpapírokat, jelentéseket: milyen termés várható? Mert ugyan a táblák már üresek a határban, a cu­korrépát is majdnem minde­nütt kiszedték a földből, de hogy a termények mennyit ér­nek, azt valójában csak a számlák, a kiadások és bevéte­lek, a szabályzók és rendeletek ismeretében lehet felbecsülni. De vajon milyen eredmény ■ várható el a magyar mezőgaz­daságtól 1988-ban? Attól az ágazattól, melyet ez évben tqb­bek között hetvenmillió darab tojás indokolatlan importja hozott lehetetlen helyzetbe, ahol a gyapjú átvételi árát csak két hónapos felesleges hu­zavona után lehetett megálla­pítani, ahol — és ez megyénk­re különösen jellemző — dúlt a málnaháború, ahol két hó­napot kellett várni a búza má­zsánként kétszáz forintos fel­árának a kifizetésére, ahol alacsony volt a — más helyről diktált — szőlő átvételi ára ... A Mezőgazdasági Szövetke­zetek Pest Megyei Területi Szövetsége elkészítette jelenté­sét a várható eredményről. Három kérdés, három válasz Hol vannak olcsó telkek? Sajnos, nem jó szelek fújdogálnak a magánerőből építke­zőkre: emelkedő építőanyagárak, magas hitelkamatok, megfi­zethetetlen telekárak riogatják az érdeklődőket. Valóban ki­látástalan, s egyre kilátástalanabb a helyzet? — tudakoltuk a Pest Megyei Tanácsnál, Ilisz Istvánná főelőadótól. ® Milyen a telekalakítás gyakorlata Pest megyében, hol, milyen házhelyhez le­het olcsón hozzájutni? — Mivel nincs megyeszék­helyünk, a többi megyétől el­térően városainkban általá­ban azonos szinten alakul a telkek ára. Talán a Durra mel­letti üdülőövezet az, ami a legdrágább: Visegrád, Szent­endre, Ráckeve, ahol az átla­gos méretű állami építési telek ára megközelíti az egymillió forintot. E vidéknek azért nőtt meg az ázsiója, mert nemcsak a helybéliek érdek­lődnek iránta, hanem a fővá­rosiak is szeretnének a közeli településeken egy kis házat, nyaralót. Budapest közigazga- tási határától 3—400 méternyi­re lényegesen olcsóbbak a tel­kek, mint pár száz méterrel odébb, a városhatáron belül. 9 Milyen lehetőségek vannak az agglomeráció­ban? — Átlagos nagyságú terüle­tért 300—400 ezer forintot kérnek. Mégis alig van lehe­tőség tanácsi telkekkel kielégí­teni az igényeket, inkább a magánforgalom felé orientál­ják a helyi tanácsok a vásárol­ni szándékozókat. Máshol az ellenkezője tapasztalható: még a tanácsi telek sem fogy el például Bernecebarátin, ör- bottyánban, Tóalmáson, Far­moson, Törteién, Dánybán. Ilyen helyeken igen olcsón le­het építési telekhez jutni: az Ipoly melletti Kemencén pél­dául 40 ezer forintért 200 négy­szögöles, úttal, villannyal ellá­tott, részben közművesített házhelyet kaphat a vásárló. 9 Meghaladja a telek- igénylők száma azokét, akik végül valójában vásárol­nak? — Idén a helyi tanácsok 4950 telekigénylőt tartottak számon, a beépíthető telek ennél keve­sebb volt, 4512, amiből 3663-at a helyi tanácsok közművesítet­tek, parcelláztak. Érdekes, hogy az eladott telkek száma mégis mindössze 1652 volt. Ez azt mutatja, hogy nem ott vannak a telkek, ahol az em­berek építkezni szeretnének. Jövőre 40—40 építési telek ki­alakítására kerül sor. Valkón, Pusztazámoron és ugyanennyi — 200 négyszögöles — telket parcelláznak Csobánkán, ahol az OTP is beszáll a telekalakí­tásba. Cz. V. E szerint a búza hektáronkénti 5,2 tonna termésátlaga me­gyénkben kimagasló, a kukori­cában viszont nagy kárt oko­zott az aszály. A cukorrépa a tavalyihoz hasonló hozammal, de kisebb területen termett, s a napraforgó, a tavalyi siker­növény a tavalyinál tizenöt százalékkal kisebb hozamát tovább rontotta az alacsony át­vételi ár. A zöldségtermesztés feltéte­lei tovább romlottak, a termő- terület — mely már így is év­ről évre zsugorodik — tovább csökkent. Legnagyobb vissza­esés a borsónál tapasztalható. A gyümölcsösöket késő tavaszi fagy érte, de ennél az ágazat­nál a bizonytalan, nyomott fel- vásárlási ár is gondokat oko­zott. A TESZÖV gyorsjelentése azonban legalább annyit kell hogy foglalkozzon a pénzügyi feltételek romlásával, mint az időjárás szeszélyeinek kárával. Megállapítják, hogy a pénzellá­tás radikális és sokszor átgon­dolatlan szűkítése rontotta a gazdasági kapcsolatokat, csök­kentette az eddig is gyenge szerződéses fegyelmet, megbíz­ható üzlettársak váltak telje­sen fizetésképtelenné. Nem csoda hát, hogy a jelen­tés utolsó oldalán lévő táblá­zatban az eredmény rubrika idézőjel alatt szerepel: az idei termelési érték mindössze két százalékkal rnagasabb a tava­lyinál. S hogy mi várható a jö­vőben? A lehetséges aszály, a fagy kárairól még nem tudha­tunk semmit,' de valamire már következtethetünk, ha a pénz­ügyi feltételek változását vesz- szük, alapul: a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásai har­mincöt százalékkal maradnak el a tavalyitól. Ez a szám egye­sek szerint felér egy komor meteorológiai jóslattal. T. B. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents