Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-27 / 307. szám

NAGYKŐRÖSI Elsők lettek az egységben Közös szolgálatokra készülnek A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM 1988. DECEMBER 27., KEDD Érdemi munka az oktatásban A törvény szellemében GívaséinkSioz Mint ismeretes, decem­ber 13-i számunkhoz mel­lékelve ezer olvasónk kér­dőívet is kapott: újságunk­ról, munkánkról kértünk véleményt, hogy ennek alapján javíthassuk tevé­kenységünket, jobban dol­gozhassunk. Arra kérjük olvasóinkat, hogy aki még nem dobta be a város bármelyik pos­taládájába a kitöltött lapot — bélyeg nélkül —, az most tegye meg, ezzel is segítve munkánkat! 9 Nem tudom, jól látom-e, a parancsnoki összefoglaló konkrétabb, mint a korábbi évek beszámolói, ugyanakkor érezni benne némi feszültséget. Tükrözi ez tálán a század han­gulatát is? — Feltétlen, hiszen a pa­rancsnokban is többé-kevésbé ugyanaz az emocionális töltés van, mint a többiekben. Két­ségtelen, hogy a hangulat ná­lunk nem olyan már, mint akár néhány éve, de nem az­zal a tartalommal, ami lazulást idézne elő. Egyszerűen más. A munkásőröket sem hagyják érintetlenül a társadalmi moz­gások, de nem hiszem, hogy a meggyőződés megingásáról lenne szó, ha valaki eseten­ként lelki konfliktusba kerül a szolgálatokkal. Inkább fe- szélyezettségnek mondanám azt, amit jobbára a szolgálatok ^ A decemberi tanácsülés fő £ napirendi pontként az űj j oktatási törvény időarányos ^ megvalósítását tekintette ^ át a város alsó fokú oktatá- ^ si intézményeiben. A ter- ^ icdclmes előterjesztés hat £ oldalon, majd hat tábláza- '/ ton mutatja be a város al- ? só fokú oktatásügyének í minden fontosabb mutató­éi ját. Lényeges, hogy a' törvény életbe lépését követően Nagy­kőrös azonnal rá tudott han­golódni az új irányra, ami egyébként egyértelműen jelen­ti azt is, hogy itt már a tör­vény megjelenése előtt is jó színvonalú volt a munka. Az óvodai beíratás kiegyen­súlyozott, 94 százalékos, az óvónői ellátottság kedvező, hi­szen képesítés nélküli nevelő évek óta nincs. Az általános iskolai korosz­tály a demográfiai csúcshoz képest némileg csökkent. A pedagógusellátottság meg­felelő, de ez azt is jelenti, hogy továbbra sem sikerült betölteni minden nyelv, test­nevelő és ének-zene szakos állást. A bevezetett személyi jöve­delemadó-rendszer a pedagó­gusokat nagymértékben súj­totta, hiszen talán pines még egy szakma, ahol 18 forintot érne egy túlóra. Érdemes egyébként egy pillantást vet­ni a pedagógusbérekre. Óvo­dákban 6040 forint, általános iskolákban 7176 forint, a gim­náziumokban 8500 forint, a Toldi-iskolában 8280, a Vági szakközépiskolában 7976 fo­rint az átlagbér, természete­sen bruttóban. Ahogy egy hozzászóló fogalmazott, a leg­népesebb értelmiségi réteg te­hát a szakmunkások bére alatt visz haza. Dr. Kulin Sándor szerint a városban színvonalas az okta­tatás, ott is, ahol a körülmé­nyek nem kedveznek ennek. A továbblépéshez egy második idegen nyelv tanítása kellene, legalább egy iskolában. Gon­dot jelent az is — mondta —, hogy az ideologikus tantár­gyakban sikerül-e a napi vál­tozásokat követni. Ronkó Éva azt mondta el, hogy a városban működő négy általános iskola nem egyenlő feltételek mellett dolgozik, nem egyenlő a megbecsülés. Dr. Törös László arra mu­Vaspályán és közúton Új szállítási módszert alkalmaz a MÁV. Az eljárás lényege, hogy közúton és vasúton egyaránt szállítható csereszekré­nyekkel és félpótkocsikkal is fuvarozhatnak ezentúl, meg­kímélve a fölösleges áruátrakodástól a vasutat lett kiépülne ebből egy városi törzskábelhálózat is — hang­zott el a legutóbbi tanácsülé­sen. A testület a kérdést azzal napolta el, hogy a tanácstagok mérjék fel az igényeket körze­tükben. Ha a tanács vagy bármely más gazdasági egység nem támogatja a tervezett be­ruházást, akár 15 ezer forint­ra is rúghat az egy családra eső beruházási költség. Ha si­kerülne szponzorokat, érdekelt vállalatokat, intézményeket ta­lálni, s a beruházás kezdetén valamilyen gazdasági formá­ban az alapítást felvállalni, ez az összeg — reálisan — akár 5 ezer forintos családonkénti befizetésre is csökkenhet! Feb­ruárban újra megtárgyalják majd a kérdést. Megújuló egészségügy Betegség, ártalom A közegészségügy reformjá­val kapcsolatos tennivalók so­rában a közegészségügyi és járványügyi felügyelőségek, egyéb közegészségügyi intéze­tek, orvostudományi egyete­mek közegészségtani intézetei­nek vezetői szerint az egyik legfontosabb feladat a köz­egészségügy rendszerének megújítása. Szükséges, hogy a közegészségügyi kutatások eredményeit az eddigieknél jobban hasznosítsák a betegsé­gek, mindenekelőtt a szív- és érrendszeri, valamint a fertőző betegségek, a rosszindulatú da­ganatok, a mérgezések megelő­zésére. A környezeti ártalmak és a gyakori betegségek össze­függéseinek teljesebb megis­merése szintén a legsürgősebb teendők közé tartozik. miatti egyenesebb bírálatok szítanak egyes munkahelye­ken. Éppen ezért sokkal lénye­gesebbnek tartom a társadal­mi, gazdasági vezetés munkál­kodását abban, hogy e marok­nyi csapat tevékenységének lé­nyegéről tisztább képet kap­jon, s ezáltal több megbecsü­lést adjon a köz. 0 Az elmondottakat erősíteni látszik az a tény is, hogy a században mindössze két ko­molyabb fegyelemsértés tör- tést, s ebből is csak egy volt a szolgálattal közvetlenül ösz- szefüggő. A megrovások vagy ahogy itt stílusosan nevezik, fenyítések mégis gyakoribbak lettek. — Ebből a fegyelem romlá­sára lehetne következtetni, de valójában nem erről van szó. Mindenki tudja, hogy a tes­tület általános megítélése nem ugyanaz, mint tíz vagy akár csak öt éve. Ezzel mi is tisztá­ban vagyunk, s azzal is, hogy a belső védekező erők mozgás­ba hozása nélkül nem lehet pozíciót szilárdítani. Ide ér­tendő a fegyelem szilárdítása, a következetesebb számonké­rések, a munkásőri etika na­gyobb tisztelete, ezek egyszer­smind válaszreakcióknak is te­kinthetők a kihívásokra. ® Ha már itt tartunk, felve­tődik az is, hogy a munkás­őrség elkötelezettségét med­dig ismerik el? Tud-e élni ál­lampolgári jogaival úgy, mint bárki más ebben a nehezen ki­ismerhető világban? — Nos, az úgynevezett al­ternatív szerveződések felszín­re hoztak egy látszólagos di­lemmát, azt, hogy a munkás­őrök hogyan viszonyuljanak ezekhez. Szerintünk a helyzet egyértelmű, nincs mit vitázni rajta. Konkrétan arról van szó, hogy a hivatásos munkás­őrök semmilyen pártonkívüli szerveződésnek nem lehetnek részesei, a társadalmi állo­mány tagjainak ez a lelkiis­meretére van bízva. Azt nyil­ván nem szükséges részletesen megindokolni, hogy amennyi­ben, párt- vagy államellenes gyülekezetekkel vállal közössé­Sporthírek Kettős pályacsúcs D. (209) és Tajti L. (201). Arany János Mgtsz—Áfész Sportbüfé B 4-2 (838-715 fa); pontok: Kasza (251), Fekete (241), ill. Kecskeméti (211) és Bajczór (191). Áfész Sportbü­fé A—Konzervgyári KISZ 5-1 (782-684 fa); pontok: Har- sányi (203), Decsi (197) és Lá- posi (192), ill. Orbán (195). s. z. KÉZILABDASOK Az 1988/89-es tanévi megyei V. korcsoportos diák fiú ké­zilabda-bajnokságban, a Kini­zsi-sporttelepen : Nk. Toldi DSK—Dabasi Gimnázium 12-9 (4-3). Jó csapatjátéknak és ka­pusteljesítménynek köszönhe­tő a győzelem. Legjobb dobók: Fodor 5 és Nagy 3. A Pilis- vörösvári Gimnázium—Nk. Toldi IV. korcsoportos mér­kőzés elmaradt, mert az el­lenfél visszalépett. SAKKSIKER A kisipari szövetkezetek dolgozóinak Pest megyei sakk­versenyét Budapesten ren­dezték. A nyolcas mezőnyben Hévízi Jenő (Nk. Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövet­kezet) szerezte meg a végső győzelmet és a harmadik he­lyen végzett munkatársa: Ady Béla. Ezzel mindketten beju­tottak az országos döntőbe. Fájó szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, Ismerősöknek, szomszédoknak, munkatársaknak, a DEMASZ igaz. hatóságának, akik felejthetetlen Eérjem, édesapánk, nagyapánk, Frei Péter temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. A gyászoló család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) l A közmondás ma is érvényes Néhány házból néhány szokás Ahány ház. annyi szokás, tartja a régi, ám ma is érvényes közmondás. Példáinkból kiderül a szólás igazsága. Körülnéz­tünk városunk egy-két lakójának háza táján, ki hogy készült íz ünnepekre. A válaszok eltérők és sajnos megdöbbentők voltak, mert van olyan ember is, aki egyszerűen sehogy. M. I. géplakatos egy vidéki üzemnél. Feleségétől két éve elvált Gyerekük nincs. Most édesanyjával lakik egy szép családi házban. — Mi nem szoktunk ilyen­kor egymásnak ajándékokat vásárolni. Fölösleges kiadás. Az udvarbeli fenyőről vágunk egy szép ágat, azt feldíszítjük dióval, gyertyával, ezzel-az- zal. De minek is! Ha valami­re szükségünk van. akkor azt megvesszük év közben. Ha nagyon kell! A mama is meg én is idegenkedünk a használ­hatatlan ajándéktárgyaktól. Nézzen csak körül! Hol lát valami eiccset vaev nem a létszükségletet kielégítő dol­got? A berendezés valóban egy­szerű, pedig kívülről pompás­nak látszik a ház. Továbbmegyünk egy ház­zal. Két gyerek nyit ajtót. Az egyik hétévesforma, a másik még kisebb. Megállás nélkül hajtogatják: a papa nincs itt­hon, csak a mama! Sz.-né valóban egyedül van, s igencsak pironkodva tessé­kel beljebb. A haja feltűzve, otthonkát visel, nedves kezeit tördeli. — Elnézést a rendetlensé­gért, de nálunk ilyenkor min­dig ez van. Most is nyakig benne vagyunk a nagytakarí tásban. Mindennek csillogni villogni kell. így láttam má az édesanyámtól, ő meg a anyjától. A férjem és a gyere kék is megszokták már, bá ilyenkor nem szeretnek itt hon lenni. Azt elvárják vi szont, hogy karácsonyeste ra gyogjon a lakás, es bár húz zák az orrukat, azért segíte nek. Mándoki néni négy gyér mek édesanyja és kilenc ap róság nagymamája. A legjobb kor érkeztünk. Éppen pici esc magokat kötözött át csillog aranyszalagokkal. — Az unokáimnak lesz - mondta mosolyogva. — Ner nagy érték, de hát többre ner futotta. — Szabad megtudnunl hogy mi van ezekben? — A fiúknak gombfocit, a lányoknak meg varrókészle­tet vettem. Mindenkinek egy­formát, hogy ne veszekedjenek egymással. S. B.-nét még aranyvasár­nap az áruházból kijövet szó­lítottam meg. Két hatalmas csomagot cipelt a hóna alatt. — Ajándékot vásárolt? — Igen, ajándéknak vettem, ' meg a magam megnyugtatásá- [ ra is, de története van ennek. Otthon, a gyerekek mindig a földön hanyatt fekve nézik a tévét. Féltem őket, hogy fel­fáznak. Paplant nem teríthe­tek alájuk, plédünk pedig csak egy van, de azon is mindig összekapnak. Most vettem ■ még kettőt. így mindenkinek ■ jut. — Mit szokott főzni, sütni . karácsonyra, szilveszterre? — Szentestére halászlevet, . utána rántott halat. Ilyenkor i ezt szokás. Másnapra töltött , káposztát. Nagyon szeretjük mindannyian. Szilveszterre virslit vettünk. i Hargitai Bernadett Nagykőrösi Mészáros Tsz ! SK—Szentesi Vasutas 7-1 (2358-2152 fa). Az NB III-as csapatbajnoki . mérkőzésen a nemrég lesze- ; relt, tehetséges fiatal Nagy i Péter 429-re javította az egyé- . ni, és a Mészáros Tsz SK gárdája 2358-ra a csapatpá­lyacsúcsot, a következő össze­állításban: Kovács 395 (1), . Nagy 429 (1), Gállos — csere , Balogh 382 (1), Lóczy 396 (1), Szabó E. 423 (1), Farkas J. 353. A már megszokott pontos­sággal és a negyedik forduló újabb két találkozójával foly­tatódott a városi Téli Kupa­csapatverseny. Megszületett az első döntetlen (a múlt téli vetélkedőén egyetlenegy sem volt), s az Arany Tsz-beli Ka­sza Ferenc 60/251-re javította az egyéni pályacsúcsot. Az első játéknapon. PVCSV A—Mészáros Mgtsz B 3-3 (615-584 fa); egyéni pontszer­zők: Radics (211), illetve Dem- csik (234), Matuskáné (192) és Bálint Zs. (158). Volánbusz— PVCSV B 6-0 (829-680 fa); pontszerzők: Váradi (229), Bakhi (204), Balogh Zs. (201) és Balogh B. (195). A második napon. Rendőr­ség—Toldis diákok 5-1 (666- 629 fa); pontok: Tomicsek (197), Eszes (183) és Csernai (160), ill. Zsíros (218). Mészá­ros Mgtsz A—Toldis peda­gógusok 5-1 (855-676 fa); pont­fogók: Marsi (235), Zatykó (227) és Pesti (198), ill. Lados (201). A harmadik játéknapon. Volán TBF—Kocsér 4-2 (807- 782 fa); pontszerzők: Benyus (215), Kismarci (215), ill. Tajti / öttel tizenötezerig A kábeltelevízió jövője A városi kábeltévé-hálózat alapjainak lerakásához a taná­csi költségvetésből mintegy kétínilliió forintot kellene biz­tosítani. Ez tulajdoniképpen többszörösen megtérülő ki­adás, mert a tervezett térin­formatikai rendszer szinte ugyanennyi pénzbe kerülne. A nagyközösségi vevőrendszer, illetve a műholdműsor vételé­re alkalmas berendezés mel­2 A Munkásőrség parancsnokai mostanában tesznek je- ^ lentést a helyileg illetékes irányító pártszervezeteknek ^ az egységek, alegységek idei tevékenységéről. Minap az ; MSZMP városi végrehajtó bizottsága is napirendre tűz- £ te a nagykőrösi alegység vezetésének beszámoltatását. | Ezzel összefüggésben tettünk fel néhány kérdést Hege­id dús Sándor századparancsnoknak. get valaki, annak nincs töb­bé helye a testületben. A kü­lönböző szervezeteknek egyéb­ként nincs érezhető hatásuk a testületre. A jó szándékú út­keresőket mi is partnerként fogadjuk. 9 A közeljövő feladata, hogy a párt- és állami vezetés egy­értelműen tisztázza és dekla­rálja a munkásőrség helyét, szerepét a társadalomban. Vár­hatóan az eddigi tevékenység tartalmában is történnek vál­tozások. A körösi századnak hol szánnak több szerepet? — A közbiztonság erősítésé­ben. Kapunk bírálatokat, mi­szerint nem eléggé szoros az együttműködésünk a rendőr­séggel. Ez csak félig-meddig igaz, hiszen elég sok rendez­vényen bonyolítunk le közös szolgálatot. Igaz viszont, hogy ezeken túl valóban több közös tevékenységre lenne szükség. Remélhetőleg a munkásőrség és a belügyi szervek kapcso­latán is rövidesen módosít az új parancsnok, mi mindeneset­re több közös szolgálatra ké­szülünk fel. ® Ez ellentmond az igénybe­vétel csökkentését célzó szán­dékoknak. — Az, hogy a jövőben mi­ként alakulnak majd a szol­gálatok, azt több, tőlünk füg­getlen tényező is befolyásolja, kezdve az állami költségvetés­től a szervezésig. De úgy gon­dolom, nem az egy-két napos többletszolgálaton múlik a do­log, ki viseli továbbra is az egyenruhát, ha valóban sze­reti, tiszteli ezt a társadalmi vállalást. Természetesen ehhez a munkahelyeknek is több megértést kell tanúsítaniuk, a most még aggályoskodók ró­lunk alkotott véleménye Is minden bizonnyal változik, ha közvetlenebbé válik a társa­dalommal a munkásőrök kap­csolata. 9 Beszéljünk végül az ered­ményekről is. — Egységen belül a század első és kiváló lett a szocialis­ta versenyben. Az alegységen belül a Mészáros, az Arany Tsz és a Trakisz szakasza ért el kiváló eredményt. Az elis­merések, a személyes kitünte­tésekkel a januári egységgyű­lésen kerülnek ismertetésre. My. J. tatott rá, hogy a negyvenfős osztálylétszámok nem alkal­masak valódi nevelésre, ok­tatásra, az ismeretek megfele­lő szintű átadására. Dr. Bárdos József kifejtette most jut oda a város, hogj várhatóan mintegy tíz eszten­deig valamivel alacsonyabb létszámok stabilizálódnak ami hajlamosítana a spórolás­ra is. Ennél nagyobb hibát el sem lehetne követni — húzta alá, majd elmondta, a peda­gógusok bérezése égető gond arra megnyugtató megoldás: kellene találni. Dr. Makai Katalin tanács: osztályvezető válasza után a városi tanács egyhangúlag fo­gadta el a határozatot. Ennek értelmében a további tartal­mi korszerűsítést gátló körül­ményeket meg keli szüntetni, s a hiányzó objektív feltétele­ket kell biztosítani. Teljes kö­rűvé kell tenni a bevált kez­deményezéseket, s koordinálni az iskolai és a szociálpolitikai érdekvédelmet, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. B. O.

Next

/
Thumbnails
Contents