Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-24 / 306. szám
1988. DECEMBER 24., SZOMBAT MEti VEI 15 FELE TÉSZTA, FELE TÖLTELÉK Fényes hátú kígyók titka Karácsonyi főszereplő az asztalon, szilveszterkor már csak dísznek tesszük a tálra. Újév napján már rá se tudunk nézni. Ez a bejgli. Persze, a jó karácsonyi tekercsnek is megvan a maga titka. Ha finomlisztből kelt tésztával készítik,. még víz- keresztkor is szégyenkezés nélkül tálalható a vendégnek. Mostanság rohanó világunkban egyre kevesebben vállalkoznak az otthoni sütésre, inkább készen megveszik. Cukrászok, pékek lettek készítésének avatott tudói. Mázsaszámra gyúrják,; töltik, sütik a rudakat. Ahol képeink készültek, Érden, Pataki János cukrász- mester üzemében, diós, mákos mellett még gesztenye- masszával töltött bejglik is öregbítik az üzlet hírnevét, ahogy ők csinálják, fele tészta, fele töltelék. Nevet Renáta, a tanuló, miközben a kemencéből szedi ki a töltelékkel teli süteményt Karácsony-karácsony „Köszöntelek, karácsony, / fagycsillagos éje... írja Weöres Sándor címadó versében. Á versidézet további négy sora a számozott sorokban ol- vasható! Beküldési határidő: egy hét! □ BESZÉQ NÉMETÜL ÁZSUI GYÍKOK EGYETEM VEZETŐJE HARCBA VAN D-KELET ÁZSIÁBAN EU! NÉP □ F&.MILFÉLIG NYER □ ? ? f ? ▼ E \ MEGJÖN ► JÓSZÍVŰ IGEJE ► V NYOMDA! HASÁB építész /IGNÁC / L NŐI HANGAfK ¥“ Él&KODÖ m AKTA bizonytalan ROSA TITOK - 9AN MAGYAR KÁRTYAE3 SEGÉD LELKÉSZ ► f MERRE » TUNYA . A ? ¥" f ♦ f RÓMAI EZRES ► VIRÁG - RÉSZ KIKÖTŐT VÉDI P FOSZFOR ► TALÁNYOK MINDEN RENDBEF. autonom TERÜLET ► SZÁMI- TÁSTECH NIKAI V. ► behajli- TOTT , TENYÉR V p ? VÁLÁS SZELÉN 2 £5. ► ¥ NYAKÁBA ► ¥ EGYKE 1 1» HOLLAND OLASZ AJ V^ROS □ ► ? MEGBÉLYEGEZ V SZÉKELY RANG V. S3 A NAGY MESEMONDÓ urán VJ TALAL ► ¥ taÍfkízó p tonna ► színész /SÁNDOR/ ász AKI FFINEV &*£ taszít ► V w 1 f s&r P V TENQER- SZÍNŰ r i BCRSZÓf ► " ¥ JAPA'N JÁTÉK ► □ SZEGECS KIETLEN TITKON FIGYELIK s ▼ D f-* ■S MORZEJEL ► SZAMÁR BESZÉD ► MÉRGEZŐ ► ÉSZAK RÖVIDEN A MAGAS RANGÚ KATOLIKUS FŐPAP CSUKLÓ7 PA1 NT ÁRA KEVERVE USA ÁLLAM SZÁRAZOAJKA 1 V ¥ DOKTOR p . -MÍG DÚRMÜG ► + puhítják STRÁZSA RONALD REAGAN ► csm ► ¥" OKTONDI ► f TövSbeö berlí vízben VAN ! ► LÉHA , HANGZÓK ▼ ► daRa'l ► ▼ OLASZ KIRÁLY ► indítéka FOLYÓ RÉSZÉ ANIKÓ HOLLAND TELEPES EGYIK napot. követően ► f V LÓCSEMEGE p V ANGOLA KÖZEPE P * SOROM RÍ SZÉLEI r, CSELSZOVŐK + AZ 01 TÍ EGYIKE > DÁNOK PÉNZE p EGYES! ► ...ha piszkaiét fognak, ei fogok szaladni Lyukas kulccsal zurrogattak A mi szokásainkról — a túlhajszolt városi ember karácsonyi szokásairól — már aligha lesz mit regöljön az utókor. Legfeljebb azt, hogy végigesszük, végigheverész- szük a jeles napokat, s ha nagyon muszáj, elmegyünk vendégségbe, akihez kell. Talán ilyenkor, karácsony táján még jobban irigylem a jószagú falusi portákat, ahol hangyaszorgalommal készülődnek a néhol még szokásaiban is élő karácsonyra. A régi paraszti társadalomban egy-egy naptári ünnepnek a földművelő és állattartó nép sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított, mint napjainkban. Ennek számos oka közül az egyik talán az, hogy közvetlenebb volt az ember és a természet kapcsolata. A gazdálkodó parasztok mindig is több szállal kötődtek a tájhoz, az őkét körülvevő természethez. Ezért a jeles napokhoz is több szokás, számos hiedelem fűződött, amelyekben felfedezhető az akkor élő emberek gondolkodásmódja, érzésvilága. Az alábbiakban a több mint négyszáz esztendős református falu, Szigetszentmiklós Ő lesz a jövendőbelim M ir csak a kortalan hölgyek emlékeznek rá, s mesélik, hajdanában-danában kristálygömb, javasasszony nélkül miként deríthették ki, milyen névre is hallgat majd a jövendőbeli, kivel egy életet szándékoznak leélni. Mert a szenteste nemcsak az ajándékokat hozta meg, hanem a hőn áhított nevet is. Nem kellett ehhez különösebb tudomány, csak egy irkalap, plajbász, s olló. Az ollóval egyenlő nagyságúra vágott papírdarabokra Luca napjának estéjén tizenkét fiúnevet írtak fel. Persze azok nevét, akik tetszettek, akikre gyakran gondoltak. S Luca napjától minden este egy összehajtogatott, ki nem bontott papírdarab — mert megnézni nem volt szabad — vált a lángok martalékává. S ami legvégére, karácsony estéiére maradt, azt lázas izgalommal bontogatták, majd mutogatták, mondván: Sándornak, Jóskának vagy Pistának hívják majd a jövendőbelim. S tartotta magát a babona, a gyerekes szokás évről évre, pedig mindig újabb és újabb nevek kerültek elő, mintegy dédelgetve az álmot, az év közben fellobbanó szerelmet. S hogy bejött-e közülük egy is? Ezerből talán kettő, ám a szokás sokáig tartotta magát. Mára azonban meg-, illetve elkopott. Talán a kemencék melengető lángjainak el- hamvadása, a ma már mutatóba is ritkán előforduló sparherdek hiánya miatt. Mert a fűtőtestre értelmetlen dolog papírt vetni, a konyhai gáztűzhelyre meg kockázatos... Kevésbé kockázatos Luca napjától kezdve tizenkét napon át kémlelni az eget, lesni az időjárást. S a kalendárium lapjainak szélére — ahogy a régi öregek tették — szorgalmasan róni a sorokat, megfigyelésünket. Mert ha december 14-e napsütéssel köszöntött ránk, akkor januárban száraz, csendes idő várható. Ha egy nappal később hull a hó, vagy esik az eső, akkor igencsak csapadékos lesz a február. S így tovább, a tizenkét nap alatt végigpergethetjük a tizenkét hónap időjárását. Prognózist készítve — netán ráhibázva egy-egy hónap majdani jellemzőjére. Ha csak nem tréfálnak meg bennünket a felettünk gyorsan cikázó, átvonuló időjárási frontok. Addig azonban játszhattunk, játszhatunk. Mert mi más ez, mint játék, a jövő kifürkészésére tett kísérlet, mely hozzátapad karácsony békéjéhez. V. E. Pajtások! Mai rejtvényünkben egy-egy szép karácsonyi dalt idézünk: „Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom? A dal folytatása a rejtvény két hosszú sorában olvasható! VÍZSZINTES! I. Nagyra növő halunk. 7. Névtelen (latin szól. 13. A dal folytatása (zárt betű: V.). 15. Szép leánynév, Kosztolányi verset frt róla. 16. Nagyon tág. 17. Néma tusa! 18. Nem is mögé. 19. Az olló közepe. 20. Fekete István regénye a fecskéről. 22. Az USA egyik tagállama, fővárosa: Columbus. 24. Messzire. 25. Most aktuális csapadék. 26. Fejetlenül tesz. 27. A trombita hangja. 20. Mesés, csodás történet. 30. Itt született Marx Károly. 32. Réei magyar kártyajáték. 35. Üdítőital márkája. 37. Csüng. 33. Ázsia eleA DECEMBER 9-1 REJTVÉNY HELYES MEGFEJTÉSE: Amilyenek Lucától karácsonyig a napok, olybá lesznek az eljövendő hónapok. 50,— FT-OS KÖNYVUTALVÁNYT NYERTEK: Szilveszter Ratnon, Göd, Stromfeld A. u, 45., Bíró Virág, Abony, Bakonyi út 12., Blau- bacher Jánosné, Iklad, Szabadság u. 118., Szabó Tibor, Csörög, Alkotmány u. 12., Vágány Károlyné, Tápiószele, Rózsa u. 4.. Karsai Béla, Vecsés. Ágoston u. 10.. Skrob Béláné, Tápngyörgye, Damjanich u. 25., Asztalos Imréné, Szigetújfalu, Varga Hedvig, Érd, Enikő u. 2 b., özv. Cserháti Józsefné, Vác, Petőfi u. 1. je. 39. Üres téri 40. Az orvosok neve előtt állő betűk. 41. Lét. 43. Jó zamata. 44. Visszahíl 45. Angol filmek végén olvassuk. 47. Romában vanl 48. Ellenérték. 49. Jóravaló. becsületes. 55. Indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nép. 56. Több ország pénzneme. FÜGGŐLEGES : 1. Gyakran mondjuk, amikor telefonálunk. 2. A juhok szállása. 3. Torinóban van. 4. Szamárgyerek. 5. A csűi közepe. 6. Becézett Albert. 7. Annyi mint, röviden. 8. Az influenza magyar neve. 9. Kis Orsolya. 10. A nikkel vegyjele. 11. Hozzám! 12. Ebben az ágyban palántákat nevelnek. 13. Magyar és olasz autójelek. 14. Növény része, 21. A hajótest hosszanti gerendája. 22. A múló Időt mutatja. 23. Nyíregyházához csatolt község. 25. A dal befejező sora (zárt betűk: A. G.). 26. R. T. kiejtve. 29 Estefele! 30. Te és ő. 31. piros németül. 33. Bogyós gyümölcs. 34 Balzsam. 36. Véd az eső és a tűző nap ellen. 39. Ókori egyiptomi város volt. 42 Togó fővárosa. 43. Szigetlakó európai nép. 44. Leánynév. 46. Az egyik német névelő. 48. A rámái közepe. 50. Én latinul. 51. Kicsinyítőképző. 52. Kétezer római számmal. 53. A gyöngy szélei. 54. Sakkfigura. Gyerekek! A megfejtett verssorokat, a többi decemberi megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — 1989 január 10-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyetlen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni! karácsonyi szokásaiból adunk közre egy szerény csokorra- valót. Az anyagot a most jubiláló honismereti kör tagjai gyűjtötték össze, felkeresve a faluban élő idős embereket. A feljegyzések 1975-ben készültek. A református faluban a karácsonyi szokások is puritánabbak, egyszerűbbek voltak, mint másutt a századforduló után. Egy-két babonás elem is rájuk rakódott, talán a katolikus keveredés miatt. Az ünnepség úgy Luca napja körül kezdődött akkoriban is. öregapáink idején az a szólás járta, hogy: Luca napkor nem szabad varrni, mert a tyúkok nem fognak tojni. Egy másik szokás is a baromfiakkal kapcsolatos. Faluhelyen akkoriban többnyire a fák ágain aludtak a tyúkok, Luca napjának éjjelén egy bottal megpiszkálták a farukat azért, hogy jobban tojjanak. A kántálásról is szólnak a szl- getszentmiklósi feljegyzések. A kántálás szenteste volt szokásban. Kisebb-nagyobb csoportokban járták a gyerekek a házakat. Ha valahol jól fogadták őket, oda kétszer - háromszor is visszamentek. Amikor a házhoz értek, egyikük beszólt az ablakon: szerencsés jó estét kívánok ki- gyelmetöknek! Engedje meg az én Istenem, hogy több karácsony estét érjenek erőben, egészségben, békességben! Ha egypár verséneket elmondanánk, meghallgatnák-e kigyel- metek? Ezután kiszólt a gazda: Kinek a fiai vagytok? Ha rokon volt köztük, behívták a gyerekeket, ha nem, az ablak alatt énekelték el a Krisztus Urunknak áldott születésén című ének 2. versét, amely így szólt: „Krisztus születés így hallék Angyali seregek éneklék. örülj tehát keresztyénség Ma született az idvesség... Melyben legyen részetek Több karácsonyt érjetek Mennyből áldás szálljon Rátok Végre az eget bírjátok -— 1 . Ámen” A visszaemlékezések szerint a kántálók 4—5 tagú csoportokban jártak. Egyikük bunkósbotot is vitt magával, az volt a „kutyaverő”, amely védte a társakat a dühös négylábúaktól. Miközben házról házra jártak, ezt a verset mondogatták. „Zörgetik a kúcsot, / pénzt akarnak adni, ,/ ha egy hatost nem adnak, / el sem fogom venni. / Ha kaláccsal kínálnak, / nagyot fogok harapni, / ha piszkafát fognak / el fogok szaladni.” A kántálók bére (jutalma) a kőtt kalács volt; mákos vagy diós, de szokás volt sütni a házaknál ilyenkor túrós lepényt is. A legények szenteste lyukas kulccsal zurrogattak. A kovácslegények készítették, kifejezetten erre az alkalomra. Vendégségbe akkor is karácsony másnapján jártak a családok. A fiatalság csak délelőtt ment a templomba. Délután a legények a kocsmáknál mulattak, a leányok pedig füzérben álltak vagy sétáltak az ivó előtt. Várták, hogy a legények behúzzák őket a táncba. (Ne feledjük. Akkor még másmilyen szerepe volt a kocsmának! Körülbelül akkora a különbség, mint a mostani eszpresszók és a régi kávéházak között!) Csak az mehetett be a kocsmába, akit a legények zsebkendővel behúztak. Ilyenkor a leányok egymásba kapaszkodtak, hogy bejuthassanak. Estig mulattak, utána hazamentek vacsorára/ Ha egy leány nem ment el a legénynyel táncolni, a legény kimu- zsikáltatta. A fenti szokások egynéme- lyike lehet az ember számára ma már megmosolyogni való. Mindenesetre érdemes mielőbb összegyűjteni őket, mert akad még el nem mondott emlék öreg szüléink, nagyszüleink tarsolyában. S remélhetőleg a karácsonyi ünnepelt alatt több időnk jut arra, hogy meghallgathassuk őket. Antal Piroska Pataki János gyúrja és tölti i tekercseket Az ifjabb János tojással ken, a rudakat
