Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

A kötött pályán üzemelő da­ruk fontos része a képen lát­ható kis szerkezet, amely az elektromos energiát „közve­títi”. A Tápió-völgye Tsz ipari üzemében Cs. Szabó Józsefné készíti ezeket az egységeket. (Vimola Károly felvétele) Gyömrő Közlemény A Gyömrői Nagyközségi Ta­nácstól kapott tájékoztatás szerint a település rendezési tervével kapcsolatos 1/1988. számú tanácsrendelet a mai naptól hatályba lépett. ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 304. SZÄM 1988. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Átszervezés után A változások kényszere, haszna Az ecseri Rákos Mezeje Tsz vezetőségének 2. számú határozata a szövetkezet építő ágazatát, valamint a fémipari III. üzemét össze­vonta, ennek értelmében az új egység neve: építőipari és fémipari üzem — olvas­tuk az Utunk című üzemi lapban. Felvetődik a kérdés: mi tet­te mindezt indokolttá? Az, hogy ez szervesen illeszkedik a szövetkezet hosszú távú fej­lesztési és ipari koncepciójá­hoz. Ennek csak néhány éle­mét villantjuk fel, így pél­dául az iparvágány-építést, amely a takarmánykeverő ra­kodását könnyíti meg a bér­tárolást, a raktározást stb. Kezdő lépés Ide tartozik a központi te­lepen a raktárépületek építé­Jegyzet A derűt kínálják Vürt Ferencnek mond- hatnak bármit. A tisztes korú ősz péteri fér­fi nem hisz a lebiggyesz­tett ajkúaknak, akik ha mozdulnak is, legfeljebb a vállukat rángatják vagy legyintenek. Ók megmoso­lyogták akkor is, amikor néhányadmagával mondo­gatni kezdte: egy alig egy- ezernyolcszáz lelket szám­láló — társközségi státusú — kis faluban is lehet, ér­demes összefogni az időse­ket. Ügy esztendővel ezelőtt meg is alakították a nyug­díjasklubjukat, amely Sze- nyán Elek, a HNF községi bizottságának elnöke sze­rint valósággal felrázta a falu öregjeit. Ma már kö­rülbelül százhúszan vall­ják ilyen módon is össze- tartozónak magukat. S ak­kora a vonzerejük, hogy az összejöveteleikre sorra „odacsábultak” a felnőtt- és gyermektánccsoport, a kórus tagjai is ... Nem csoda. A péteri idősek ugyanis elhatározták, hogy tartalmat adnak a mon­dásnak: „öreg ember nem vén ember”. Utána kö­vetkeztek a tettek. Vagy­is a próbák, összeállítot­tak ugyanis egy „vidám­tarka” kétórás műsort, amiben a többi között a péteri lakodalmas is sze­repel. Sőt, azóta már fel is léptek vele otthon meg a szlovákiai Kispakán, Nagypakáv és Csukáspa- kán. Mindenütt telt műve­lődési házak előtt, viha­ros sikerrel. Az itthoni tiszta bevételt — ötezeröt­száz forintot — az erdélyi menekültek megsegítésére ajánlották fel. Ezt a gesz­tust akkor tudjuk igazán becsülni, ha emlékezünk: Péteri egy hazai kisebb­ség, a szlovákság apró, de fontos bástyája ... Fürt Ferencnek azután támadt még egy ötlete. Hátha másoknak is örö­met szereznének azzal, ha bemutatnák, amit tudnak. S még az is lehet, hogy példájuk nyomán más te­lepüléseken is több figye­lem jutna az értékes vagy egyszerűen csak szép régi hagyományokra. S talán mások is gondolkodnak azon, hogyan segíthetné­nek az Erdélyből hozzánk menekülök sorsán... S végül bekopogtatott szer­kesztőségünkbe, hogy szó­ban is, írásban is átadja az idős péteri emberek üzenetét: felajánlják, hogy műsorukat bárhol bemu­tatják, ahol erre valami­lyen szervezet, intézmény igényt tart, vállalja a szer­vezést, és azt, hogy a tiszta bevételt a péteri nyugdíjasklubbal közösen felajánlja az erdélyi ma­gyarok megsegítésére. Cse­rébe csak a körülbelül negyven szereplő oda- és hazaszállítását, megfelelő termet és színpadot kér­nek. A legalkalmasabbak a szombati vagy a vasárna­pi fellépések lennének. A péteri nyugdijasklub veze­tőségének Fürt Ferenc cí­mén (2209, Péteri, Kossuth u. 13.) lehet írni. Dersze még mindig akadnak pesszimis­ták. De Fürt Ferencnek mondhatnak bármit. Nem hisz a lebiggyesztett aj­kúaknak, ellenben bízik azokban, akik tudnak és akarnak mosolyogni, örö­met szerezni másoknak. Még ha ez manapság egy­re nehezebb is ... Vereszki János se, vegyes használatra, figye­lembe véve a vegyes vállala­tok igényeit, és a már megle­vő tevékenységüket, ilyen a Kühne—Nagel, az AGRORG, valamint a Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalat importtevé­kenysége. Ezekkel az új tevékenysé­gekkel, vállalkozói formákkal gondjaik voltak, a külső ter­vezés színvonala rossz volt és drága, ezen mindenképpen változtatni kellett, a szövet­kezet vezetősége úgy döntött, hogy Baron Jánost beruházá­si csoportvezetőnek nevezi ki és megbízza a tervezői tevé­kenység irányításával. Ettől a szövetkezet vezetősége azt várja, hogy a tervezés olcsóbb lesz, az épületszerkezetek job­bakká válnak. Az új, összevont üzem mun­kája pedig még jobban fellen­dül. Tevékenysége kibővül, több lábon áll, s ennek követ­keztében a szövetkezet veze­tősége eredménynövekedésre is számít.,. A nagykereskedelmi ágazat — rajta kívülálló okok miatt — nehézségekkel küzd. A la­kosság egyre növekvő terhei abban is megnyilvánulnak, hogy vásárlóereje csökken, egyre kevesebb pénzt tud for­dítani divatos ruhákra, hol­mikra. Ezért a vezetőség úgy határozott, hogy a nagykeres­kedelmi ágazat forgóalapját csökkenti. A meglevő ötven­millióról harmincötmillióra szállítja le a készletszintet. És ez csak az idei, kezdő lépés. Növeli a gondot — ezért is a radikális intézkedés! —, hogy a banki kamat húsz százalék fölé nőtt, így az áruval lekö­tött pénz kamata — időnként — több mint az árrésből szár­mazó eredmény (a költségek levonása után!)... Ezen lépés ellensúlyozására a vezetőség a következőt tet­te: idén, október 15-től, szer­ződést kötött a Kultúra Kül­kereskedelmi Vállalattal, 500 négyzetméter raktári tér bér­beadásárat de úgy, hogy a bé­relt területen szolgáltatási te­vékenységet végez. E tevé­kenység jövő év január else­jén kezdődik, s 1990-ben volu­menében is megnő. Az effaj­ta raktározás, azt jelenti, hogy az árukat nemcsak tárolják, .raktározzák, hanem ezekért felelnek is. Azaz a többlet- munkáért többletdíjat fizet a bérbe vevő... Többet, többet Jövőre még további öt-tíz­millióval kell hogy csökken­jen a készlet. Eredménypótlás Raktári térre szerződést kö­tött velük az AGRORG is, melynek magyar részvényese a MÜSZI, ők 300 négyzetmé­tert vettek bérbe, ez a raktá­ri tér vámszabad területként fog funkcionálni. A Kühne—Nagel cég beje­lentette, hogy Korgopack— Hungária nevű vegyes vállala­ta részére a 7. számú raktáruk­ban további 600 négyzetmé­ter területet vesz .igénybe — hosszú távú bérlet formájá­ban. Mindezek az intézkedések azt szolgálják, hogy a rajta kívülálló okok miatt lecsök­kent tevékenységű nagykeres­kedelmi ágazat hiányzó ered­ményét pótolják. Karácsonyfavásár Üllő az úgynevezett „hosszú falvak” közé tartozik, a felvég és az alvég távol van egy­mástól. így aztán az a három fenyőfa-árusító hely sem sok, ahol mostanában az ünnepi fát a helybéliek megvehetik. Göbölös Sándor zöldségkeres­kedő egyaránt 100 forintért adja méterét a lucnak és a feketefenyőnek, nem csoda hát. ha a fővárosból is fel­keresik. Képünkön Kovács Istvánná egy kicsi fát választ a kínálatból. — Egyedül élek. csak ma­gamnak veszem. Mégis, le­gyen mit földíszíteni az ün­nepen! (Vimola Károly felvétele) Utazók figyelmébe Menetrend-módosítás Az ünnepi szokásoknak megfelelően változik kará­csonykor az autóbuszok me­netrendje térségünkben is — kaptuk a tájékoztatást a Volánbusz monori üzemigaz­gatóságától. A módosítás december 24-re. szombatra vonatkozik. Eszerint Budapestről, a Nagy­várad térről Monorra az utolsó járat 17.40-kor, Monorról a fővárosba (ugyanezen a vona­lon) 16 órakor indul. Vecsés- ről, a Martinovics térről szin­tén délután 4 órakor lehet legkésőbb autóbusszal Buda­pestre indulni. A Béke térről Vecsésre 16.40-kor indul az utolsó autóbusz. A Nagyvárad térről 16 órakor közlekedik a legkésőbbi járat a vecsési vasútállomásra, míg onnan a fővárosba 14.55-kor lehet el­jutni. Budapestről, a rákos- keresztúri végállomásról szom­baton 16.10-kor lesz az utolsó autóbusz, Monorról ellenkező irányba 14.40-kor indul a leg­későbbi járat. Új sportegyesület alakult Önállóak a motorosok A közelmúltban — immár hivatalosan is — megalakult a vonzáskörzet központjának legújabb sportegyesülete, a Monori Motoros Klub. Eddig a Monori SE egyik szakosz­tályaként működtek, de min­dig vágytak az önállóságra. Ez most elérkezett, s 1988. december 1-je óta hivatalosan is függetlenek. A Monori Motoros Klub el­nökévé Kuszenda Józsefet, gazdasági vezetőjévé Fű Atti­lát választotta meg a tagság. Az elnökség tagjai közé vá­lasztották meg Vitéz Istvánt és Gecseg Imrét. A számvizsgáló bizottság elnöke Durján Tibor, tagjai: Lehota Géza és Nagy László lettek. Kulturális ajánlatok Ecseren csütörtökön 16 órá­tól a nyugdíjasklub foglalko­zása, 17-től autóvezetői tan­folyam. Gyomron 14-től az irodalmi klub foglalkozása, 16.30-tól karate. Mendén 18-tól a fotószak­kör és az ifjúsági klub össze­jövetele. Monoron 10-től 18-ig: Vasarely-kiállítás. A film­színházban 18-tól és 20-tól: Az ördög jobb és bal keze (színes, szinkronizált olasz— NSZK filmvígjáték). Péteriben 17-től a színját­szók próbája és a sportkör összejövetele. 18-tól filmvetí­tés. Úriban 14-től a nyugdíjas­klub összejövetele. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírtap) A z öreg kinyitotta a szemét. Nem gondolt semmire, ahogy az ágyon feküdt, csak belenézett a csendbe. Túl volt a nyolcvanon. Sok mindent átélt már, de megfontoltsága, hűvös logiká­ja, végtelen nyugalma sohasem hagyta cserben. A legnehezebb pillanatokban is hű tudott maradni önmagához, s talán ennek köszönhette, hogy még mindig itt van. Csak hát, amíg fiatal volt, addig tud­ta hogy mit akar, miért1 harcol. Ma már semmit sem tud. Hat hónapja, hogy a felesége meghalt. Azóta bús­komorság, mosolytalan hétköznapok jellemezték az életét. Három gyerme­ket neveltek fel együtt. Kettő ma is él... Igaz, messzire kerültek a csalá­di fészektől, de azért ők ketten, az asz- szonnyal, jól megvoltak a faluban. Ün­nep volt, ha a gyerekek az unokákkal megjöttek a régi házba ... Ilyenkor nem számított a lárma, a hangoskodás. Pedig az öreg szerette a csendet és a nyugalmat. De az unokáit még job­ban ... Amikor csaknem ötven esztendei házasság után a felesége halálakor egy­szer csak magára maradt, a nagyobbik fia összecsomagolta a ruháit, meg amit még fontosnak talált, és behozta ide a városba De más ez a világ! Itt a la­kótelepi ház második emeletén úgy él, mint akit börtönbe zártak. Nincsenek gyümölcsfák az épület előtt, nem nyíl­nak virágok, még a madarai? is elkerü­lik ezt a helyet. A lépcsőházban szin­te alig fogadják a köszönését, az em­berek a dolguk után rohannak, idege­sek. türelmetlenek Otthon, ha szép idő volt. kiült a kispadra a házuk előtt és nézelődött. Jött a szomszéd, az is­merősök. mindenkivel szót tudott válta­ni Itt meg. ha valamihez kedve támad rászól a fia vagy a menye, hogy „pa­pa. ez itt nem szokás, ezt nem így kell..." Az unokái is megváltoztak. Alig ér­ti már a szavukat Neki az. hogy szá­mítógép meg hogy video semmit sem mondanak Egész életében a földet művelte, tudta hogy mikor és hogyan kell a szőlőt, a gyümölcsfákat kezelni, mikor jön el a szántás, a vetés ideje, de máshoz nemigen ért Ezek a gyere­Hazafelét?) kék meg csak néznek rá, ha ilyesmit említ... Azt mondják, hogy ott van a piac, minek görnyedni annyit a kert­ben. Csak hát ma már, amikor minden olyan drága, nem lehet csupán a piacról élni. A fia tudja ezt, ezért is nem adták el a régi falusi házat... Ha a kert már nem is olyan, mint régen, azért sok minden megterem benne. Az ősszel, amikor utoljára ott iártak. még összeszedték a termést. Minden ott van a pincében. Ide a második eme­letre, alig hoztak magukkal valamit. Az a néhány kilónyi alma is tönkre­ment, amit a kosárkába tettek a gye­rekek számára. Meg aztán hely sincs ... Az öreg a falat bámulta és a felesé­gére gondolt. Mindig azt hitte, hogy ő fog korábban elköszönni a világtól és nem a társa, de a dolgok másként ala­kultak .. Szomorúság tört rá. Ügy érezte, vissza kell mennie a faluba. Oda, ahol az egész élete tovagördült, ahol tudott örülni és ahol sok-sok ke­serűség is érte „Juliska is ezt akarná”, gondolta. Csakhogy a felesége már semmit sem akart. Bár az öreg sok­szor álmodott vele ... A másik szobában megszólalt az éb­resztőóra. A csörgés széttépte gon­dolatainak láncát. Tudta, hogy fél hét van. Kati. a menye mindig ekkor kel fel Nyolcra jár a hivatalba. Jóska, a fia éjszakás, nincs még itthon Kilenc óra is van hogy álmosan, fáradtan ha­zatér Micsoda élet, alig találkozik a feleségévell Az öreg hallot+a. amint a másik szo­bában az asszony felkel és ébreszti a gyerekeket Középiskolás mind a ket­tő, a nagyobbik már utolsó éves... Építész akar lenni. Szép dolog, de ha ilyen „dobozokat” fog tervezni, mint ez is akkor iobb. ha más foglalkozást választ, gondolta. Feküdt az ágyon és hallgatta az átszűrődő neszeket. Egy óra múlva már csend lesz, mindenki a dolgára siet. A konyhában az asztalon ott várja majd a reggelije, amit Kati sebtiben elkészített, mielőtt indult vol­na... Tudta, hogy most senki sem fogja zavarni, hiszen a papának pihennie kell, aludjon csak... De egész életé­ben hajnalban kelt, miért éppen most lustálkodjon? Lassan itt a karácsony... Mennyi idő még, talán két-három nap ... ? Igen, az ünnepeket nem tölthe­ti máshol, csak a faluban. Ügy, mint régen, Juliskával. Ott legalább is­mer mindenkit, az emberek is má- sabbak. Jc ez a lakás. Kényelmes. Meg szép is, de hiányzik valami belő­le. Hiába igyekszik a fia meg a me­nye mindig a kedvében járni, csak te­her ő nekik ... Meg is mondja, ha majd utánajönnek, hogy nem akar többé elmenni a házától. Amíg mozdulni tud, ellátja ő magát... Az idő lassan tovakullogott. Behal­latszott a szobába az unokái búcsúzá­sa, amint az iskolába indultak. Az öreg tudta, hogy az anyjuk sem időzik már sokat a lakásban. Készülődni kezdett. Felkelt, a szekrényhez ment. Kivette megkopott öltönyét. Az inget meg a fehérneműket is az ágyra tette. Most valahogy jobb kedve lett. Für­gébben mozgott, mint máskor. A menye közben elment. Az öreg megvárta, amíg kiért a ház elé. A szo­ba ablakából nézett az asszony után. Szerette volna megköszönni az eddigi gondoskodást, de tudta, hogy nem te­heti Akkor nem engedik el. Pedig ez a város.., Kiment a fürdőszobába és rendbe szedte magát A konyhába is benézett, de csak néhány kortynyi kakaót ivott, mást nem kívánt most izgalmában. A szobában összeszedett pár személyes tárgyat. _ aztán visszasietett az előtérbe és magához vette a lakás kulcsait. A télikabátja már rajta volt. hogy in­duljon, de eszébe jutott, hogy ott hagyta a felesége fényképét az ágya mellett Most nem nézegette, mint máskor, hanem gyorsan a zsebébe tet­te és kifelé indult Gondosan bezárta a lakást, majd a kulcsot bedobta a be­járati ajtón lévő postaszekrénybe. So­ha még nem ért le a második emelet­ről ilyen gyorsan Uideg decemberi szél vágott az ar- ■ » cába. amikor elindult a pályaud­var irányába... Csitárl János \ Áramszedők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents