Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
Í988. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Titian 5 Mások vétkéért ne a gyermeket BALJÓS ELŐJELEK A törvény csak esélyt ad A legjobbjaik is hiányoznak a közélet fórumairól A Pokolhegy elnevezése Ráckeve történelmében keresendő, az egykor dúló ellenség rémtetteiből származik. Mai formájában már nem nevezhető külön cigánytelepnek, mert többé-kevésbé illeszkedik a község szerkezetéhez. A körzetet azonban többnyire e népcsoporthoz tartozók lakják. Egymásnak ellentmondó képet mutatnak a töpörödött és gondozatlan viskók, meg a mellettük épült családi házak. Egyikük emeletes, előtte ott áll a tulajdonos Lada személygépkocsija. Segély és autó — Vajon 6 is kapott segélyt a tanácstól? — hangzik a látogató csoport tagjai közül az abszurdnak ható kérdés, amire a válasz is meglepő, s nem vált ki helyeslést. Az előadó igent mond, azzal az indokkal, hogy a házban négy gyereket nevelnek. — No de autóra is telik — veti ellen valaki, s megindul a polémia azon, hogy kell-e ezt irigyelni. Abban hamarosan megegyeznek a társaság tagjai, hogy nem erről van szó. A feltételezhető jövedelmet mérlegelik, s azt bizonygatják a Pest Megyei Tanács vb cigány koordinációs bizottságának tagjai, hogy nem jó félreérteni a segély alapvető funkcióját, amit oda kell adni, ahol nincs. Ahol a nélkülözés megszüntetését önhibán kívül sem tudják feloldani munkával, tudással, szorgalommal, takarékossággal, mely kategóriákat egyébként tudatosítani kell. Ne tekintsék az emberek természetes járandóságnak a közösség javaiból kiszakított pénzeket, mert ezzel éppen magának a cigányságnak ártanak vele, ellenszenvet ébresztve a lakosság körében. Értekezleteken nem szívesen vesz részt az ember. Kivéve, ha átfogó tájékozódás lehetőségét reméli, amiben a kihelyezett testületi megbeszélésen nem csalatkozott. A titkár beszámolója után kibontakozó eszmecserén az itt részt vevő Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese általában mutatott rá, miként növekednek ma e területen a feszültségek, az ellentmondások, melyek feloldására helyes utat járva törekedett a megyei szerv. Didergő óvodások Közösségenként, egyénenként akár évszázados életmód és műveltségbeli eltérések mutathatók ma ki. Nagy a különbség például a rádi és letkési cigány családokkal szemben — akikről Gyermeki szemek tiszta fénye címmel lapunk XII. 6-i számáHuzalok akkutöltőbe Villamosipari termékeket, akkutöltő berendezéseket gyártanak Zsám- békon, a Vegyesipari Szövetkezet elektromos üzemében. Többek között megrendelőik közé tartozik a gödöllői Ganz Árammérő- gyár, amelynek mérőműszereibe készítik a mágnestekercseket. (Erdősi Ágnes felvétele) ban írtunk — Ráckevén. Ámbár az általános mellett itt is árnyalt a kép. Mert tudnak mutatni olyan portát is, melynek tulajdonosa megbecsült BKV-dolgozó és törzs- górdatag, mások a termelő- szövetkezet közeli telepén dolgoznak mindenki megelégedésére, s hallhatunk esetekről, amikor a segélyt csak természetben lehet kiutalni, az óvó néni veszi meg a fa- gyoskodó kisgyereknek ebből a pénzből a télikabátot, a ruhát, különben elúszna az ára. Emiatt sokan kárhoztatják az ilyen döntéseket, amivel. szemben Kozák Istvánná doktor, a Belügyminisztérium cigánykoordinációs bizottságának itt részt vevő titkára világos érvekkel vitatkozott, mondván: — Vannak szülők, akik nem érdemelnék meg a segítséget, de a gyerekeik erről nem tehetnek, őket tehát nem lehet közönnyel sújtani. A segélyekről szóló tájékoztatással különben is vigyázni kell, mert az emberek eltúlozzák, félreértik, az arányok pedig nem magasak. A helyzetet Raffay Béla ráckevei tanácselnök tanulmánynak is beillő jelentése tárta fel igen nagy pontossággal és őszinteséggel. Putrik és lakások' tarkítják a palettát, sok a betelepülő távoli rokon, ismerős, akin a szűkös anyagi körülmények között lehet, azon segítenek. Ám több tanácsi bérlakás kellene, több pénz az OTP- beugrókhoz. Népszerűbb a telepen kívüli építkezés, a tanács is ezt a törekvést segíti. Mint megállapították, általában romlott a 6—14 éves korú gyermekek egészségi állapota, ami alapvetően az életmódjukból következik. Még nagyobb baj ennél, az utóbbi időben aránytalanul több a szabálysértés, a bűnelkövetés, köztük az orgazdaság, a jármű-eltulajdonítás, az egyéb vagyon elleni cselekmény, nagyfokú a visszaeső bűnözés, főleg a fiatalok között. A jövő képe Nehéz felismerni, magyarázni, ami különben igaz, de nem jogalap erre a magatartásra, hogy mindez szintén az életmód, a történelmi lemaradás következménye, s azzal is összefügg, hogy a cigányság legjobbjainak bár ott lehetne a helyük, egyelőre nem látják őket a közélet posztjain. Az egész körzetben csak egy tanácstag, két népfrontbizottsági tag, három vöröskeresztes található a majdnem kétezer cigány közül. Kovács T. István B eszélik a Dunakanyarban, hogy a Temaforg Vállalat budakalászi kereskedelmi bázisán kilóra lehet venni jó minőségű ruhákat. Ám csak kiváltságosoknak, mert meghívóval lehet belépni a telepre. A rászorulók, a szegények ismét kimaradnak a kedvezményből. Legutóbb például a Szentendrei Városi Tanácson sorsolással döntötték el, hogy ki legyen az a 10 szerencsés, aki megjelenhet a Temaforg Nyugatról származó kilós ruháinak halmainál. Mielőtt a medvét vizsgálnánk, az ismeretterjesztés és a könnyebb megértés okán mutassuk be a vállalatot! Izgalmas kérdés: miként jutnak nagy mennyiségű használt ruhához? A budapesti székhelyű Temaforg valamikor textilmaradékkal kereskedett. Ma már ipari és kézimunkafonallal, nagykereskedelmi árusítással, hulladék- és maradéktextil-im- porttal is foglalkoznak. Az írás elején említett, főként női ruhákat, Nyugaton vásárolják, s itthon a Temaforg Skála GT boltokban forgalmazzák. Ezek az üzletek kiskereskedelmi árakon dolgoznak. A vállalat mellesleg MoháAlaptalan a híresztelés A vásár púp a háton csőn varrodát, Kunszentmik- lóson gyárat, Kisszálláson géptisztítórongy-üzemet, Tol- nanémediben géptisztítógya- pot-üzemet működtet. A budakalászi telep a kereskedelmi bázis. A híreszteléseket Papp György, a telephely igazgatója végighallgatja, s aztán azt mondja: — Nagyon bánt, hogy elterjedt, itt kiváltságos emberek vásárolhatnak. Tudniillik, következetesen törekedtünk arra, hogy a kétségtelenül kedvezményes árú használt ruhákból főként azok vehessenek, akik erre legjobban rászorulnak. Ezért ezekre a vásárokra elsősorban budakalászi lakosokat hívunk meg. Többször jöhettek már az itteni pedagógusok, bölcsődei, óvodai dolgozók. Az idén is mindössze \iz meghívót adtunk a Szentendrei Városi Tanácsnak éppen azért, hogy minél több helybeli juthasson hozzá a ruhákhoz. — Ahogy tudom, a Tema- forgnak nem lenne kötelessége ezeknek a vásároknak a tartása. — Persze, hogy nem. Mi nagykereskedők vagyunk, szétosztjuk a boltokba az árut és kész. Az egész úgy indult, hogy a dolgozóinkat segítettük a vásárlás lehetőségével. Aztán látva, hogy egyre nehezebben élnek az emberek, korlátozott számban beengedtünk másokat is. Főként helybelieket Ám kétségtelenül nagy nyomás nehezedett ránk a különböző hivatalokból. Bevallom, hogy a központtól az engedély máig is csak a saját dolgozók vásárlási lehetőségét foglalja magában. Azonban az is az igazsághoz tartozik, hogy sem Buda- kalászról, sem Szentendréről, sem máshonnan, még egyetlen vezető sem jelent meg az évente kétszer, háromszor rendezett kiárusításokon. A híresztelések tehát valótlanok. Ezt erősítette meg KeVagy az árakat emeljük, vagy tönkremegyünk Fogy a hízó Aggasztó jelenségről számolt be a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége mellett működő ipari szolgáltató tevékenységi bizottság, amikor megvitatta a szövetkezeti húsipar helyzetét, összehasonlították 1987 és az idei esztendő első félévének hústermelését, s az adatokból az derül ki, a jövő évben várhatóan két-háromszázezer hízott sertéssel kevesebb lesz az országban, s ez a szám 1990-re még további három-négyszázezer darab állattal csökkenhet. Komoly gondokkal küzd tehát a sertéstenyésztési ágazat A nehézségek oka főként a jövő esztendőben esedékes tápáremelésben keresendő: ugyanis már kiszámítható, hogy az a háztáji hízótáp, amelynek mázsája ma 525 forintba kerül, jövőre 594 forintot kóstál, s az a süldő, amely a neki való eleséget ma 559 forint áron falhatja, jövőre már 643 forint mázsánkénti áron kell hogy csámcsogja ugyanazt. Drágulnak a mezőgazdaság által használt ipari termékek is, a táp csomagolására szolgáló műanyag zsákok ára 10 forintról 24 forintra emelkedik. Ezen drágulásokat nem ellensúlyozza a sertések felvásárlási árának alig tízszázalékos növelése. A szövetkezetek máris érzik, hogy Pest megyében jóval kevesebb sertés hizlalására szerződnek a kistermelők. Hogy ez mennyire így lehet, idézzük a cím megjelölése nélkül a Pest Megyei Hírlap minapi számában megjelent apróhirdetést: „Száz darab hízó 120—350 kilogrammosok) 100 darab süldő malac és 4 darab magyar tarka vemhes üsző eladó.” T. B. E. „A társasági törvény a magyar gazdaság megújulásának mérföldkövét jelenti” — hangzik az új jelszó. Az elmélet — a korábbiakhoz hasonlóan — most is szép, de vajon mi jelent ez a gyakorlatban? Erről kérdeztük Légrádi Jánost, a letkési lpolyvölgye Termelő- szövetkezet elnökét. — Az új társulási formák alakítására lehetőséget nyújtó törvény szükségessége először a mezőgazdászok fejében fogalmazódott meg. Mennyire érződik az a lépéselőny a törvény szövegében? — Meglehetősein kevéssé, hiszen ami a szövetkezeteket illeti, mi feltétlenül hátrányos helyzetbe kerültünk, hiszen ez a gazdasági forma túlzottan megkövült az új lehetőségekkel szemben. A közös földtulajdon és más szövetkezeti vagyon új módon történő hasznosítása bonyolult adminisztratív, vagy ha úgy tetszik bürokratikus munkával jár, így mindenképpen óriási jelentősége lesz az új átalakítási törvénynek is. — A társasági törvény a jövőben lehetővé teszi a magán- személyeknél elfekvő, illetve a vállalkozó külföldi töke bevonását a termelésbe. Az Ipoly- völgye Termelőszövetkezetnek van-e vagy volt-e már korábban efféle elképzelése? — Természetesen van elképzelésünk. A tagjainknál lévő passzív pénzeszközök mostanra ugyan lecsökkentek, ám a már elavulttá vált részjegyrendszer továbbfejlesztésével most is próbálkozunk. Ezen kívül ültetvények és az állatállomány egy részének bérbeadásával is foglalkozunk. A külföldi tőke csábítása most időszerű. Elsősorban olyan gazdasági kapcsolat éri meg nekünk, amelynek keretében fejlett technikáért cserébe részben árukkal fizetünk. Ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításakor azonban számolni kell a deviza- és a bérköltségekkel. Ha ezeket a tényezőket felszabadítja a pénzügyi kormányzat, akkor a lépéshátrányunkat is sikerül csökkenteni. — Azt mondja, csökkenteni. Az ipari, illetve szolgáltató ágazatok utolérését miért tartja lehetetlennek? — A társasági törvény önmagában megadja az esélyt arra, hogy megfelelő kockázatvállalással és valóban a piaci helyzetet jól tükröző tervekkel felzárkózzunk, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni a különböző adókat, amelyek most ugyancsak napirenden vannak. A személyi jövedelemadó és a jelenleg még ugyancsak alkalmatlan bérszabályozási mechanizmus megakadályozza a nagyobb teljesítmények arányosan magasabb honorálását. Végül pedig nagyon fontos az agrárolló mielőbbi szűkítése, hiszen manapság a mezőgazdasági termékekben nincs nyereségtartalék, s ilyen helyzetben bármilyen formát is veszünk fel, vagy az árakat emeljük, vagy tönkremegyünk. B. Gy. Ünnep előtti hajrá a postánál Kevesebb csomag, több levél Még van néhány napunk karácsonyig, s valamivel több szilveszterig, de már jó ideje az év végi ünnepek lázában ég az ország apraja-nagyja. Ám a legnagyobb izgalommal talán a postások várták az ün. nepeket. hiszen ilyentájt megsokszorozódik munkájuk. Hogy milyen mértékben, s hogyan birkóznak meg a többletfeladatokkal. arról kérdeztük Kovács Ernőt, a budapesti 72-es postahivatal levélfeldolgozó üzemének vezetőjét, valamint Csombok Lászlót, a Mozgóposta Csomagfeldolgozó és Vámközvetítő Üzemvezetőjét. Kovács Ernő: — Jellemző az ünnep előtti forgalomra, hogy elsősorban a külföldre menő és onnan érkező küldemények darabszáma nőtt meg, az elmúlt év azolemen Jánosné dr., Budakalász vb-titkára is. — Le a kalappal a Temaforg előtt. Idős nyugdíjasoknak jegyeket küldenek kabátvásárlásra, a 64 pedagógusunk évenként egyszer 10 meghívóval rendelkezik, a Skálával közösen helyben nyitottak egy boltot, s ott olyan áron, mint a telepen belül, bárki hozzájuthat a ruhaneműkhöz. A kereskedelmi bázis dolgozóinak csak gondot jelentene» a vásárlók, ök csapnak fel eladóknak, szolgálják ki azt a 300 körüli vevőcsoportot, amelyik kilónként 250 forintért kíván ruhafélékhez jutni. A bevétel sem hajtja őket, mert a 360 milliós tervből legfeljebb l milliót hoznak az akciók. Azok, akik nem jutnak be, ugyanolyan áron nemcsak Bu- dakalászon, hanem Szentendrén, s távolabb az országban minden Temaforg Skála GT boltban vásárolhatnak. A bban semmi kivetnivaló nincs, hogy a kereskedelmi bázis vezetői elsősorban a budakalásziakat akarják lehetőséghez juttatni. És nem a kiváltságosokat, amint azt széliében terjesztik. V. M. nos időszakához képest 34 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy tíz vámos naponta 22 ezer kis- csomagot dolgoz fel. A külföldről érkező levélpostai küldemények száma átlagosan 230 ezer fölött van, de volt olyan napunk, amikor ez a szám meghaladta a 700 ezret is! A külföldre irányuló levélpostai küldemények a nem csúcsidei forgalomnak két és félszeresét teszik ki, ez 600 ezer darab naponta. Nagyon megnövekedett a belföldi forgalom is, elsősorban a levelezőlapoké. Éppen ezért nagy gondot okoz a postának, hogy tömegesen jelentek meg a forgalomban , a magánkiadású levelezőlapok, s ezeknek a papírminősége, a fehérjetartalma nagyon rossz, hiányos nyomással, rossz vágással kerültek piacra, illetve hozzánk. Ennek az lett az egyenes következménye, hogy míg hosz- szú éveken át az összes levélküldemények 72—78 százalékát tudtuk géppel feldolgozni, ez az arány napjainkra 53—57 százalékra csökkent. Ugyanis a hibásan vágott, rosszul nyomott levelezőlapokat, vagy amelyeknél az irányítószámot a keretre írták, nem képes a gép optikai számjel-azonosítója leolvasni. Ez óriási megterhelést ró 900 dolgozónkra és alkalmi segítőinkre, mert manuálisan kell feldolgozni a géppel nem válogatható levélpostai küldeményeket, az egy 24 óra alatti 8 milliónak a 43-47 százalékát! Érdekességként mondta, el Kovács Ernő, hogy 1984 óta növekedett az ünnepi levelezőlapok darabszáma, megítélése szerint azért, mert a költséges utazás, rokonlátogatás helyett inkább választják az emberek ezt az üdvözlési formát, kapcsolattartást. Csombok László: — Elsődlegesen a belföldi és külföldi csomagok szállítása, feldolgozása, egyik budapesti vasúti pályaudvarról a másikra való átközvetítése a feladatunk. Ez a munka az idén a szokásonál is nehezebb, mert tavasszal megkezdődött a Budapest Keleti pályaudvar rekonstrukciója, ezért május végétől a hivatalunk területén levő 1-es és 2-es vágányról szét kellett szórnunk a postavonatokat a szélrózsa minden irányába. A miskolci postavonat az Élmunkás híd alatt kialakított Nyugati 2-es kirendeltségünkről indul és oda érkezik be, a győri, a szombathelyi, a pécsi postavonat Kelenföld pályaudvar kereskedelmi vágányaira került ki, egy ideiglenes kirendeltségünkhöz. Október 10-től pedig a józsefvárosi kirendeltséget is meg kellett alakítani, a miskolci és a békéscsabai postavonatok in- dtására és fogadására. Elmondta Csombok László, hogy 1979 és 1980 fordulóján emelkedett utoljára a csomagforgalom, azóta csökken, évi 130—140 ezerrel. Az idén ez a csökkenés mérséklődött, nem lesz több 70—80 ezer darabnál az év végéig. Ám ez a csökkenés nem könnyíti meg a postás dolgozók munkáját, mert a csúcs idején több mint 70 ezer csomag fordult meg a hivatalban hétfő reggel hattól kedd reggel hat óráig. Külföldi csomag évtizednyi átlagban 270—280 ezer darab érkezik év végéig, ebből az utolsó napra mintegy 45 ezer marad. Az alkalmat megragadva, visz- szás dolgokról is szólt az üzemvezető. Elmondta, hogy a külföldi csomagok távirati értesítésétől a megérkezésig eltelő 2 hónapos átfutási idő 3 hónapra nőtt. Példaként említette, hogy az USA-ból az ottani postaigazgatás által szeptemberben indított csomagok még nem érkeztek meg. Ugyanakkor a november végén indítottak már megérkeztek. Igaz, a nagy átfutási idő eleve abból adódik, hogy az USA-ból, Kanadából hajón érkeznek g csomagok Rijekába. Az azonban mégis érthetetlen, hogy ha 10-én Gyékényesnél átléptették a csomagokat a határon, a Déli pályaudvarra érkezéshez miért kellett öt nap?! Aszódi László Antal
