Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
mrr « .WAO IFI 1988. DECEMBER 21.; SZERDA 3 MEGKEZDTE TANÄCSKOZASÄT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) közelítésben: szembe kell nézni a kormányzó párt fogalmának értelmezésével. Bejelentette: a Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés szüntesse meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, valamint a Közlekedési Minisztériumot, és Közlekedési. Hírközlési és Építésügyi Minisztérium néven új minisztériumot hozzon létre. A javasolt változtatás szoros összefüggésben áll a kormányzati irányítás struktúrájával, változó módszereivel és stílusával. A javaslattal kapcsolatos fenntartásokra utalva kitért arra is, hogy a nemrégiben létrehozott új minisztériumok megszervezése sem volt mentes bizonyos hibáktól. Nyilvánvaló, hogy ezek a lépések kockázatosak, egzisztenciákat érintenek, és a hangulatot sem mindig a kedvező irányban befolyásolják — mondotta. Ennek ellenére annak a véleményének adott hangot: folytatni kell a megkezdett kormányzati átszervezést, és a közeljövőben a most javasoltakon kívül további lépésekre is sort kell keríteni. A kormányzati irányítás megváltoztatásának jelenlegi szakaszában a korábbi lépések szerves folytatásaként kerül sor most a terület- és településfejlesztés, valamint az építés, közlekedés és hírközlés integrált kormányzati irányításának kialakítására. A tanácsi igazgatás, a terület- és településfejlesztés államigazgatási, kormányzati irányítását legcélszerűbb a Belügyminisztérium keretében egységesíteni. A konkrét kapcsolatrendszert és feladatmegosztást a jövő év április 30-áig alakítják ki. Ezeknek az intézkedéseknek a vonzataként szükség van a kommunális ellátás, a lakás- és helyiséggazdálkodás központi feladatainak átcsoportosítására is. Ezek közül több ugyancsak a Belügyminisztériumhoz kerül. E szervezeti intézkedések kellőképpen előkészítik a Belügyminisztérium Belpolitikai és Közigazgatási Minisztériummá való átalakítását — hangsúlyozta a miniszterelnök. A szervezeti korszerűsítés során tehát új típusú, komplex, úgynevezett szakmai funkcionális irányításra alkalmas szik alapul. Megállapíthatják annak bizonyos, mondjuk 70— 80 százalékában is. De ugyanígy viszonyíthatják a most beterjesztett három költség- vetési változat végösszegeinek valamelyikéhez is. Mindazonáltal a szakember azt reméli, a parlament elfogadja a költségvetést. Egy-két hónap múlva sem lehetne ennél sokkal jobbat előterjeszteni, mert az alapvető problémák és orvoslásának módozatai akkor is ugyanazok lehetnek, mint most. Ahogyan fogalmazott: nem szép, nem jó ez a törvényjavaslat. de megoldja egy adott év, 1989. költségvetését. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság titkára sokkal borúlátóbb. Újságírók előtt kijelentette: tragikus lenne, ha az Országgyűlés nem fogadná el a költségvetést. Rövid idő alatt leromla- na az ország fizetőképessége, mert hitelezőink megváltoztatnák magatartásukat. Csakhogy nincs mindenki tisztában a költségvetés elvetésének következményeivel. A párttag képviselők Igen. őket ugyanis megint összehívták az ülésszak előtt, s a — kiszivárgott hírek szerint — erről is kaptak tájékoztatást. Hát a többiekkel mi lesz? Mint tudjuk, a válasz nem késett sokáig: önszerveződési alapon kezdeményezték a pártonkí- vüli képviselők parlamenti csoportjának megalakítását. ★ Mik azok az egyebek? Erre volt kiváncsi Fetter Gyula (23. vk., Pilisvörösvár), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat főgazdasági ágazati minisztériumokat hoznak létre. Ennek alapján született az a javaslat, hogy a közlekedés és építésügyi kormányzat irányítását egy minisztériumban egyesítsék. Ezt követően azokat az elképzeléseket ismertette a miniszterelnök, amelyek szerint a jövőben a posta tisztán vállalati szervként működne. Első lépésként 1989. január 1-jé- től a Magyar Posta központjának, illetve elnökének állam- igazgatási feladatait az új minisztérium, illetve annak vezetője venné át. Ezt követően még a jövő év első felében, az új postatörvény elfogadása után fokozatosan kerülhetne sor a posta szervezetének átalakítására, a vállalatok megszervezésére. A közlekedés, a hírközlés és az építésügy kormányzati irányításának integrálásával párhuzamosan indokolt, hogy az ipari jellegű építőanyag-ipar irányítását január 1-jétői az Ipari Minisztérium vegye át — mondotta Németh Miklós. A továbbiakban kifejtette: a kormánynak a részérdekeket képviselő miniszterek tanácsa helyett az összérdekeket szem előtt tartó Minisztertanáccsá kell válnia. A kormányzati munka szervezeti feltételeinek megváltoztatásával meg kívánják teremteni a lehetőséget az érdemi társadalmi részvételre és beleszólásra. A kormány nem eltűri, hanem egyenesen számít az érdektörekvések erőteljes jelentkezésére, és erre a központi hatalom erősítésével készül fel. A kormányzati filozófiában a semlegesség helyére a nemzeti elkötelezettséget állítják. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat nem egyszerűen csak figyeli az autonóm társadalmi törekvéseket, hanem azok integrálására törekszik, a társadalommal közös célok vállalásával. A kormányzat a Magyar Szocialista Munkáspárt programját hajtja végre, olyan programot, amely össztársadalmi érdekeket fejez ki, és számít a pártnak mint társadalmi erőnek a támogatására. A nemzeti elkötelezettség tartalmába természetesen beletartozik a kormányzat szociális elkötelezettsége is. A kormány megköveteli a tisztességet, üldözi a korrupciót, de kiáll mindazok mellett, akiknek tisztességét alaptalanul kikezdik a hatalom destabilizá- lását óhajtó erők — mutatott rá végezetül a miniszterelnök. VILLÁNYI MIKLÓS: Cél a fizetőképesség megőrzése DERZSI ANDRÁS Derzsl András kSzIekedésl, hlr- kfizlésl és építésügyi miniszter 1945-ben született Kolozsvárott. A Budapesti Műszaki Egyetem épi- tőmérnöki karának közlekedésépítő szakán 19G8-ban szerzett diplomát, építőmérnök. Az Általános Épülettervező Vállalatnál tervező-szerkesztő mérnökként kezdte pályáját, munkáival több közlekedési és városrendezési tervpályázaton nyert dijat. A Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságán 1972-től dolgozott. A BME építészmérnöki karának vá- rosépités-városgazdaság szakán 197G-ban végzett, majd az MSZMP Politikai Főiskolájának területfejlesztési szakán szerzett diplomát 1983-ban. Ugyanettől az évtől töltötte be a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának vezetői tisztségét. 1988-ban a Fővárosi Tanács tagjává választották. 1972-től tagja az MSZMP-nek, nős, egy gyermeke van. kérdésében — hangoztatta Villányi Miklós, majd arra kérte az Országgyűlést, hogy a kormány által beterjesztett 1989. évi költségvetési törvényjavaslatot vitassa meg. s a javasolt intézkedési változatok közül a legmegfelelőbbet kiválasztva, a törvényt fogadja el. Villányi Miklós pénzügy- miniszter a költségvetésről szóló expozéjának bevezetőjében elmondotta: az előző ülésszakon az Országgyűlés már megvitatta a kormány stabilizációs programjának végrehajtásáról és a gazdaságpolitika jövő évi irányairól. céljairól szóló beszámolót. — A novemberi ülésszakon ismertetetthez képest a kormány—SZOT ülésen született megállapodások alapján a központi bérkeretet az egészségügyi, az oktatási, a közművelődési dolgozók béremelésére 2.1 milliárd forinttal, több mint 4 milliárd forintra emelték — mondotta Villányi Miklós, — Ennek társadalom- biztosítási járuléktöbblete az állami költségvetés számára további 800 millió forint. A nyugdijakat 360 forinttal terveztük növelni. Emiatt a szociálpolitikai csomag 1,4 milliárd forinttal nagyobb. A személyi jövedelemadó adómentes sávjának 55 ezer forintra emelése miatt 5 milliárd forinttal több jövedelem marad a lakosságnál. Ezáltal a reálbér nem 6, hanem 4-5, az egy főre jutó reáljövedelem nem 2. hanem 1 százalékkal csökken, s így jövőre összességében annyit fogyaszthaművezetője is. Ezért még a Pest megyei csoportülésen elkérte a Pénzügyminisztérium illetékesétől az erről tudósító listát. Feltehetően 5 volt az egyetlen képviselő, aki a bizottsági ülések előtt belemélyedhetett az anyagba. A többiek ugyanis csak később kaptak erről információt, ezért nem is tudtak róla vitatkozni. De a hírek szerint a tárca miniszterhelyettese sem állt a helyzet magaslatán, amikor az egyebekről faggatták. Ezért az. tán olyan tévhitek is lábra kaptak, miszerint ide süllyesztik el azokat a burkolt támogatásokat, amelyeket jobb eltitkolni. No, de nézzük magát, a listát, amely — az egyes változatok szerint — 16,9 és 18,6 milliárd forinttal számol. A 32 tétel között ilyenek szerepelnek: az orenburgi gázvezeték alaphiányának megtérítése; exporthitel-biztosítási veszteség megtérítése; adónyomtatványok előállítási költsége; a MÄV és a társadalmi szervezetek támogatása. És lássunk csodát: az egyebeken belül is van egy egyebek elnevezésű tétel. Fetter Gyula szerint a helyzetet bonyolítja, hogy időközben más adatok is rendelkezésre állnak, s ha azokat összehasonlítjuk, akkor — nem egy tételnél — többmilliós eltérések bukkannak elő. Különösen feltűnő ez a társadalmi szervek támogatásánál. Ám ezeket még eddig senki sem tudta megmagyarázni A képviselő azért bosszankodik. mert már többször szóvá tették: a pénzügyi tárca tunk, mint idén. Ez esetben viszont ami előnyös a lakosságnak, hiányzik a költség- vetésből. Méghozzá tetemes összegről, mintegy 9—10 milliárd forint jövedelemről van szó. A továbbiakban a pénzügy- miniszter kiemelte, hogy. az inflációt nem tervezik növelni az ideihez viszonyítva, hanem lehetőleg mérsékelni akarják azt. A jövő évi költségvetés tervét ismertetve annak, fő vonásai között emelte ki Villányi Miklós a következőket: pontosan és tételesen számoljon el. Az egyebekben kimutatott kiadás ugyan eltörpül az egész költségvetéshez képest, de amikor a hiány nem lehet 20 milliárdnál több és követelmény a takarékosság, akkor egy-két, levegőben lógó millióra is figyelni kell. ★ Már a múltkori ülésszakon is szóbeszéd tárgya volt, hogy a bős—nagymarosi beruházás vitájában, pontosabban a szavazás körüli hercehurcában játszott szerepe miatt egyesek Vida Miklós budapesti képviselő visszahívását kezdeményezték. Az is kiderült, hogy az aláírásgyűjtési kampány nem is elsősorban a körzet választópolgáraitól indult ki... Több forrásból származó értesülések szerint Pest megyében is vannak hasonló próbálkozások. A folyosói beszélgetéseken konkrétan Cservenka Ferencnének (4. vk., Gödöllő), az MSZMP Pest Megyei Bizottsága nyugalmozott első titkárának és dr. Berdár Bélának (25. vk., Budakalász), a i Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatójának a neve hangzott el. Ezért tőlük, a leg- érdekeltebbektől tudakozódtunk. Cservenka Ferencné már azelőtt elhárította a kérdéseket, mielőtt tudta volna, hogy mire vonatkoznak. Berdár Béla viszont kötélnek állt: — Az utóbbi hetekben többször is találkoztam választóimmal, de ilyen próbálkozásról nem értesültem Meglep a dolog, most hallok róla először .., Kövess László — A hazai és a nemzetközi közvélemény egyaránt azt várja, hogy megőrizzük az ország fizetőképességét, stabilizáljuk gazdaságunkat és a gyakorlatban is jelentősen előrelépjünk a reformok útján. Az előrelépés egyik záloga. hogy oldódjanak bizonyos gazdálkodási kötöttségek. 1989-ben az import-, a bér- és az árliberalizálás, a vállalati előírások egyszerűsítése nagy előrelépést jelent a reform irányába. A szabadabb gazdálkodás csak akkor nem veszélyezteti az ország nemzetközi fizetőképességét, a gazdaságban a versenyfeltételek erősítése útján megvalósuló gyorsabb szerkezetátalakulást. ha 1989-ben szigorú, következetes költségvetési és pénzpolitikát folytat a kormány. A 20 milliárd forint költségvetési hiány ennek a követelménynek még megfelel. — Az 1989. évi költségvetés fő vonása az is. hogy nem szándékozunk akkora terhet róni a lakosságra mint idén. amikpr is a fogyasztás 2,5—3 százalékkal csökken. A költségvetés mérlegében mutatkozó rést a lakosságot közvetlenül nem érintő kiadások mérséklésével és az előterjesztett variációk szerint eltérő mértékű vállalati jöve- delemelvonással tervezzük befoltozni. A költségvetés tervezett egyensúlyát 1989-ben inkább a támogatás csökkentésével. mint az elvonás növelésével teremtjük meg. Ezt követően Villányi Miklós a jövő évi költségvetés tervvariációiról beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a gazdaság új feltételrendszere kikényszeríti a munkanélküli- segélyezés bevezetését. A segélyek forrását a foglalkoztatási alapból a költségvetés biztosítja 1989-ben. A korábbi ígéretnek megfelelően a személyi jövedelemadóból. 1989-ben az egyes helyi tanácsok olyan arányban részesednek, amilyen arányt képvisel a területükön élők adója az országosan képződő összegből. Mivel ennek szóródására még nem rendelkezik adatokkal a kormány. Villányi Miklós azt javasolta, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe a tervezett személyi jövedelemadó-bevétel 98 százalékos mértékű teljesítésének garanciáját a megyei tanácsok számára. Ugyanakkor javasolta azt is. hogy ha 4 százaléknál nagyobb a többlet. azzal az állami költség- vetés rendelkezzék. Befejezésül a pénzügyminiszter arra kérte a képviselőket: az 1989. évi költségvetési törvényjavaslatról döntve mérlegeljék, hogy az országnak és a kormánynak a célja nem lehet más. csak a meglévő feszültségek mérséklése. Elengedhetetlen köz- megegyezésre jutni az ország stabilitását segítő, növekvő mértékben az ország saját erőire támaszkodó 1989. évi költségvetés kialakításának DR. JUHÁR JÁNOS: Negyedik változatot! Hozzászólásában bejelentette, hogy — elfogadhatóbb nem lévén — a terv- és költségvetési bizottság által javasolt negyedik variációt támogatja. Ezután a képviselői munkáról szólva szinte lehetetlennek ítélte, hogy egy . országgyűlési ülésszakra két hét alatt felkészüljenek. Ez abban az esetben még nehezebb, amikor olyan nagy fontosságú javaslatok szerepelnek a napirenden, mint az állami költség- vetés témaköre. Megemlítette azt is, hogy a felkészülés idején természetesen helyt kell állnia a képviselőnek a munkában is, s nem maradhat távol az egyre színesebbé váló közélettől sem. Mindez egyre nehezebbé teszi, hogy a képviselői tevékenységet és a civil foglalkozást harmonikusan összehangolják. A továbbiakban a most tárgyalt napirendhez egy, csak áttételesen kapcsolódó kérdéskörről, a családvédelemről beszélt. Vizsgálati adatokkal bizonyította; hogy ' egyre több a szorongó, neurotikus, viselkedési zavarokkal küzdő gyermek. Nézete szerint, mindez arra vezethető vissza, hogy a munkaterhektől, a megélhetési gondoktól feszült idegállapotú szülők és főként az édesanyák, valamint a hasonló problémákkal küzdő pedagógusok nem tudnak megfelelő környezetet teremteni a gyermekek számára. Ezért a gyermeknevelésre fordítható idő növelése érdekében javasolta: ahol erre lehetőség van, ott a nők ne a munkaidő leteltével, hanem munkájuk elvégzése után hagyhassák el munkahelyüket. - Bővíteni javasolta a nők részmunkaidős foglalkoztatásának körét is. Ellenkező álláspontok Villányi Miklós pénzügyminiszter expozéját követően megkezdődött a törvényjavaslatok feletti vita. Elsőként Puskás Sándor, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának előadója ismertette bizottsága álláspontját, mely szerint nem szolgálná a stabilitás folyamatát, ha a parlament elutasító magatartása miatt nem lenne, vagy csak átmeneti költségvetése lenne az országnak. Bizottsága véleményét összegezve kifejtette, hogy nem fogadják el az 1989. évi költségvetés 20 milliárdot meghaladó hiányának megszüntetésére kidolgozott három kormányjavaslatot. Ehelyett egy negyedik változatot ajánlanak. Dr. Péterfy Réka budapesti képviselő szerint a hirdetett és várt reformoknak ellentmond a bemutatott költségvetés. Változatlanul azt a kevésbé igazolt és megalapozott reménykedést sugallja, hogy majd a termelés megélénkülése biztosít nagyobb jövedelmet és több tőkét a szolgáltatás és a szellemi ágazat számára is. Dr. Velkey László Borsod- Abaúj-Zemplén megyei képviselő az általános költségvetési vitához kapcsolódva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyes tárcák érdemi megrövidítése nélkül is fel lehet kutatni a deficitcsökkentő forrásokat. Hangoztatta: nem elsősorban a félelmetes mértékű korrupcióra gondol, hanem arra a mindennapos gyakorlatra, hogy — központi vagy intézményi keretből — nagyfokú pazarlást folytatnak. Hozzászólásában Juhász Ferenc budapesti képviselő kifejtette: a beterjesztett három költségvetési variáció egyike sem megfelelő, ugyanis a lakásalap létrehozása nem oldja meg a lakásproblémát; a vagyonadó — mivel nem illeszkedik szervesen a magyar adórendszerbe — szintén elfogadhatatlan, s irritáló a kettes variációban szereplő pót- adó mértéke is. Pölösné Krizsán Ildikó az Országgyűlés ifjúsági és sport- bizottságának véleményét tolmácsolva szóvá tette, hogy az oktatás, a foglalkoztatás, a lakáshoz jutás, a gyermeknevelés terén az elmúlt esztendőkben súlyos gondok halmozódtak fel. A hozzászólók nagy részével ellentétben felszólalásában Gajdócsi István Bács-Kiskun megyei képviselő elfogadásra ajánlotta a költségvetés tervezetét. Ennek okaként az idei pozitív tendenciákat, a bizalmi válság elkerülését és egy esetleges átdolgozott költségvetés hasonló eredményeit említette.