Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
MEGKEZDTE TANÄCSKOZÄSÄT AZ ORSZÁGGYŰLÉS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI XXXII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ára: l,JBO forint 1988. DECEMBER 21., SZERDA Március 15-éí munkaszüneti nappá nyilvánították Megkezdődött az Országgyűlés Kedd délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grősz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az ülést megnyitva Stadinger István megemlékezett az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány 44 évvel ezelőtti megalakulásáról. (Az évforduló alkalmából egyébként kedden délután a Parlament előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással, ünnepi külsőségek között felvonták az állami zászlót.) Stadinger István ezután egy képviselői Indítványt ismertetett. Grósz Károly és Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára írásban benyújtott javaslatában azt kérte, hogy március 15-ét, a magyar nemzet e jeles ünnepét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a javaslatot. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat. Bejelentette, hogy három képviselő nyújtott be interpellációt, és öten fordulnak kérdéssel az érintett tárcák vezetőihez. A törvényhozó testület ezután egyhangúlag elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat és személyi javaslatok tárgyalása; © Az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása a kapcsolódó törvényjavaslatokkal együtt; Tájékoztató a nemzeti kl- sebbségek jogainak tiszteletben tartását szorgalmazó pápai üzenetről; O A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának törvényíílUíKlíltíl * © Az illetékről szóló 1988. évi I. törvény módosításának törvényjavaslata: O A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosításról szóló törvény módosításának tárgyalása, együttes vitában; O A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása; © A külfödiek magyarországi befektetéséről és a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; © Az alkotmány módosításáról; az egyesülési jogról; a gyülekezési jogról szóló i.y i Megkezdte decemberi ülésszakát az Országgyűlés törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának törvényjavaslata; O Az Országgyűlés ügyrendje módosításának tárgyalása; ^^interpellációk, kérdések. A testület az ülésszak tárgy- sorozatát egyhangúlag elfogadta. NÉMETH Javaslat az új minisztériumra Ezt követően Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjesztett elő törvényjavaslatot a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítására. Elöljáróban kiEz történt Az els5 napirendi pontként elhangzott mtnlszterelnSkl expozéhoz kapcsolódva Szilágyi Gábor, az építési és közlekedési bizottság titkára kért szót. Hangsúlyozta, hogy különösen az építészek fájlalják a nagy hagyományú Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium megszüntetését. A bizottság sokoldalú vitája után javasolta az Országgyűlésnek az 1987. évi VII. törvény módosításának elfogadását. A változtatás, a minisztériumi összevonás helyességét kérdőjelezte meg Bodonyl Csaba építőművész, aki többek között indítványozta egy építészeti kamara létrehozását. Németh Miklós válaszában elmondta, hogy a konkrét feladatkörök kialakításánál a kormány kész figyelembe venni az összes észrevételt, bírálatot. Levonta azt a tanulságot, hogy a társadalmi szervezeteket hamarabb kell tájékoztatni. A hatáskörök megállapítása azonban a Minisztertanács feladata, azt nem ruházhatja át. Az építészeti kamara létrehozásának Javaslatát jó, támogatandó gondolatnak nevezte a kormányfő. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a minisztériumok felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot — 21 ellenszavazattal és 54 tartózkodás mellett — elfogadta. Ezt követően rátértek az ehhez kapcsolódó személyi Javaslatok tárgyalására. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az MSZMP Központi Bizottsága és a HNF Országos Elnöksége egyetértésével — Javaslatot nyújtott be Urbán Lajos közlekedési miniszter, valamint Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter — érdemeik elismerése melletti — felmentésére. Indítványozta továbbá Derzsl Andrásnak, a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatósága vezetőjének megválasztását közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterré. Urbán Lajos és Somogyi László felmentését az Országgyűlés elfogadta. Derzsl András miniszterré történő megválasztásakor 25-en szavaztak a Javaslat ellen és I15-en tartózkodtak. Ezt a szavazást azonban — képviselői Indítványra — megismételték. Ekkor 128-nak bizonyult a tartózkodók száma, a 25 ellenszavazat nem változott. Az Országgyűlés tehát többségi szavazattal Derzsl Andrást közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterré megválasztotta. Kállai Gyulát előrehaladott korára és más elfoglaltságára való tekintettel a parlament saját kérésére felmentette az alkotmány-előkészítő bizottság elnöki tisztsége és tagsága alól. Az alkotmány-előkészítő bizottság új elnökévé a testület eddigi titkárát, dr. Gajdács! Istvánt választották meg, a bizottság titkárának személyére később tesznek Javaslatot. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, a lakásalapról szóló törvényjavaslat, valamint a vállalkozások 1989. évi eredménye után fizetendő kiegészítő adóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Villányi Miklós pénzügyminiszter expozéja után a törvényjavaslatokról szóló vitában tegnap 19 képviselő — közöttük dr. Juhár János, Pest megye 24. választókerületének képviselője — kért szót. A törvényjavaslatok vitája ma folytatódik. * Az Országgyűlés tegnapi ülésének szünetében nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Derzsl András, a megválasztott közlekedési. hírközlési és építésügyi miniszter. A sajtótájékoztatón Faragó András, az Orszárgvfllés sajtóirodájának vezetőié belelentette. hogv az Országgvűlés nem párttag képviselői indítványozták önálló képviselői csoport létrehozását. Indokként szt jelölték meg. hogv a párttag képviselők rendszeresen kapnak kiegészítő Információkat, s Ilyesfajta Ismeretekre a nem párttagoknak Is szükségük van. A sajtóiroda vezetője elmondta, hogy az önálló képviselői csoport létrehozó>a az új házszabály szerint lehetséges lesz, de csak önszerveződéssel jöhet létre. poemelte: a Jelenlegi helyzet egyik fő sajátossága, hogy végre egyidejűleg halad az egymástól korábban elválaszthatónak hitt gazdasági és litikai reform. Ugyanakkor a két területen a haladás sebessége jelentősen eltér egymástól. Sokáig a gazdaságra korlátozódott a reform, napjainkban a folyamat kiszélesedett, sőt a politikai intézményrendszer reformja, a társadalmi demokrácia és az ezt kísérő nyilvánosság kibontakozása any- nyira felgyorsult, hogy már reális veszély a folyamatok kezelhetetlensége, s ennek következményeként a társadalom destabilizálódása. Ez a veszély nem a folyamatok leállításával kerülhető el, hanem csak az új alapokon nyugvó, a politikai pluralizmus talaján álló közmegegyezéssel. A továbbiakban arról szólt: ha pártunk és kormányunk már nem lesz egy tömbből faragott, mint évtizedekig volt a gyakorlatban, akkor meg kell jeleníteni a sajátos szer rephez tartozó saját arculatot, ki kell alakítani az újszerű kapcsolatrendszert és működési mechanizmust. Más meg(Folytatás a 3. oldalon.) Hangot kaptak az eSIendrukkcrek? Lemondott a tanácselnök Nagykovácsiban Lemondott Tokodi Zoltán, a Nagykovácsi Községi Tanács elnöke. Mint arról már lapunk is beszámolt, ez évben a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága adóigazgatási, építés- hatósági és pénzügyi gazdálkodási hiányosságok miatt szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta a tanácselnököt, s javasolta a vizsgálati anyag ismeretében, hogy a helyi tanács döntsön arról, alkalmas-e Tokodi Zoltán eddigi funkciójának betöltésére. A testület tagjai közül mindössze négyen voksoltak a tanácselnök távozására, húszán viszont maradása mellett szavaztak. Mindennek alig több mint egy hónapja, ezért is különös Tokodi Zoltán lemondása. Tegnap délután már üresen tátongott a tanácselnöki szoba. A váróhelyiségben négy tanácsi dolgozó ült. — A községi végrehajtó bizottság titkára sincs bent, jelenleg nincs ügyvezető, de reméljük, holnap bejön a tanácselnök — mondják. Utána sorolni kezdik: — Nézze, megírhatja a nevünket. de nem érdemes, amit egyikünk mond, azt valamennyien mondjuk. Mi nagyon kedveljük Tokodi Zoltánt, ha bántódása esik, talán még itt is hagyjuk a hivatalt. Kilenc éve Ide még lajtos kocsi hozta a vizet, s most tessék, nézze meg, milyen szép lett Nagykovácsi. Hogy közben hibázott? Hát ki nem hibázik? Az volt a baj, hogy túlságosan rendes volt, nem bánt el a rosszakaróival. Szemethy Lászlóné, az MSZMP Budaörsi Városi Bizottságának első titkára, aki éppen szabadságát tölti, tárgyilagosan válaszol: — Hogy történt-e valami az utóbbi napokban Nagykovácsiban, nem tudom. Arról természetesen van tudomásom, hogy a megyei tanácson több, Tokodi Zoltánnal kapcsolatos üggyel is foglalkoznak, ezekre azonban szerintem túl erős a többször használt „törvény- sértő” jelző. Vitathatatlan, hogy a munkájában előfordultak súrlódások, nemegyszer túlságosan leegyszerűsítette az ügyintézést. Komolyabb összeütközésbe került a községi orvossal, s a tanácsi munkában hangot kaptak az ellendrukkerei. Nem hinném, hogy különösebb szenzáció lehetne a lemondása körül: négy pici gyermeke van, a legkisebb még csecsemő, sok a kötelezettsége, s a tanácselnöki fizetésért nem sokan csinálnák ezt a nehéz munkát, különösen úgy nem, hogy már harminc- egynéhány éves kora ellenére átesett egy súlyos betegségen. T. B. E. Gödöllői Ganz Árammérőgyár: Részvénytársaság Az előzetes terveknek megfelelően december 20-án ülést tartott a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár vállalati tanácsa. A kiadott írásos előterjesztés, valamint Szabó István vezér- igazgató szóbeli kiegészítése alapján, a vállalati tanács elfogadta azt a javaslatot, hogy a Ganz Árammérőgyár az érdekelt belföldi és külföldi partnerekkel együtt jövőre a szervezőmunka függvényében, alakítsa meg a Ganz Árammérőgyár Részvénytársaságot. A részvénytársaság megalakulásával egy időben a vonatkozó jogszabályok értelmében a vállalati tanács megszűnik. Az alapítók szándéka szerint a részvénytársaság megalapítása elősegítheti a technika megújítását, a piacok bővülését és a termékszerkezet korszerűsítésének gyorsítását, valamint a vállalati és dolgozói jövedelmek lényeges javítását. Segítség az örményeknek Újabb véradókat várnak Egy egész ország mozdult meg, fogalmazhatnánk képletesen, az örmények megsegítésére. Pest megyéből vajon mekkora a segítség? — kérdeztem dr. Pethő Edét, a gödöllői vértranszfúziós állomás vezető főorvosát. — Az első napokban rengetegen jelentkeztek önkéntes véradásra. Tudni kell azonban, hogy a most levett vér nem kerül még a Szovjetunióba. A szállítmányokat, meSenki nem mond egy rossz szót sem Családi tragédia Öcsön MTI-hír: Ócsán, az utcán Nyers Imre 49 éves autóbusz- vezető, helyi lakos egy engedély nélkül a birtokában tartott pisztollyal két lövéssel megsebesítette volt feleségét, Sponga Piroska 43 éves óvónőt, majd egy közeli kertbe menekült, ahol öngyilkossági szándékkal fejbe lőtte magát. Nyers Imre kórházba szállítás közben meghalt, az asszony pedig súlyos sérülést szenvedett. Takaros ház, szépen rendben- tartott kert. Idős nénike tessékel be. A bácsika vacsorához készülődik. — Űjságíró? Nem engedjük, hogy bárki is bemocskolja fiunkat. Nem tudunk semmit, nem értünk semmit... Hazudnak az újságok, a fiunk ötvenegy éves, a felesége pedig nem sérült meg súlyosan, tegnap a két unokám meglátogatta a kórházban, már járt is, Pénteken kiengedik, úgy mondták az orvosok. Csendesül a felháborodás, a nénike pityerég, a bácsi szeme is vörös. — Üljön le, ha már itt van — kínálnak hellyel. — Tényleg nem értünk semmit — mondja csendesen a bácsíka. Akik olvassák majd a hirt, azt hiszik majd, a fiam lumpolt, garázdálkodott. Szó sincs róla. — Nem iszik a fiunk — mondja a nénike, és nem veszi észre, még mindig úgy beszél róla, mintha bármelyik pillanatban betoppanhatna. — Névnapján este hétkor csak egy sört ivott meg, mert másnap reggel kezdett. — Tanácselnök-helyettes volt a fiam öcsán, aztán kamio- nos lett, kellett a pénz a fiatal házasoknak. Bejárta az egész világot, volt úgy, hogy napokig, hetekig se láttuk. A két gyereket is szinte mi neveltük ... — Aztán betegeskedni kezdett az asszonyka — folytatja a bácsi a megszakadt mondatot. — Akkor határozta el a (Folytatás a 8. oldalon.) lyek sűrített vérplazmát, úgynevezett albumint tartalmaznak. az országos tartalékból küldik a földrengés helyszínére. Az általunk levett vér csupán a kijuttatott mennyiséget pótolja. — Ez azonban mit sem von le a véradás értékéből. — Természetesen, bár a kezdeti lendület mára jelentősen visszaesett. Havonta átlag 1600 véradó fordul meg nálunk, ehhez képest 350-400 jelentkezővel nőtt mindössze az állomás forgalma. Betudható persze ez egyrészt az ünnepeknek, de a gazdasági helyzet is érezteti hatását. A művezetők általában azért nem szeretik a véradást, mert addig áll a termelés. — De most egy egészen kivételes helyzetről van szó. — Az alapállás azonban nem sokat változik ettől sem a termelés, sem a társadalom szintjén. Azt kell mondanom, ugyanazok jöttek el most is segíteni, akik eddig. Sajnos úgy fest a dolog, hogy van az országban mintegy 550 ezer véradó, a lakosság fennmaradó része pedig tudomásul veszi ezt a tényt. Persze azért az örmény katasztrófa -vök a kát megmozgatott. Aj i feladj Ipari Műszergyár például autóbuszt küldött a vérvevő brigádért, tehát az orvosokért, asszisztensekért. Tápiószecső- ről viszont ugyancsak busz- szal, de a véradókat szállították hozzánk. Ám mindennek ellenére úgy tűnik, a nekibuzdulás csak eddig terjedt.