Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

A nyilvánosságról A megújulásért Lapunk korábbi számaibcn beszámoltunk az MSZMP Monori Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága idei utolsó ülésének vitájáról, amelyben a testület megcrlclte ál­lásfoglalását saját munkája nyilvánosságáról. Az aláb­biakban a szavazással elfogadott dokumentumot kö­zöljük: Az országos pártértekezletet megelőző pártvitákon nagy hangsúlyt kapott, és ennek megfelelően a pártbi­zottság politikai programjában is megfogalmazódott a politikai nyilvánosság fejlesztésének szükségessége, mely a testületi munka elhatározott megújításának nélkülöz­hetetlen eleme, a pártdemokrácia érvényesülésének egyik alapvető feltétele. Eszköze továbbá a társadalmi környe­zetben meglévő különböző érdekek megismerésének, egyeztetésének, a pártonkívüliekkel a kölcsönös bizalom kialakulásának. A' testület megítélése szerint a politikai nyilvánosság nagyobb lehetőséget teremt a területen fo­lyó politikai munka párton belüli és társadalmi kontroll­jához. elősegíti a testületi döntések megalapozottságát és a végrehajtás eredményességét. A monori pártbizottság célkitűzése politikai munkájának, egyben nyilvánossá­gának fejlesztésekor, hogy a vonzáskörzeti szintű poli­tikai munka a pártszervezetek és párttagok számára nyil­vánossá váljék, hogy a lakosság tájékozottságát elősegít­se a Monor és vonzáskörzetét érintő politikai törekvé­sekről. A párton belüli nyilvánosság fejlesztése érdekében: erősíti a tervezőmunka demokratizmusát, biztosítja a partszervezetek alkotó bekapcsolódását a politikai munka tervezésébe, épít javaslataikra. A döntés-előkészítés meg­alapozottsága érdekében kezdeményezi a fontosabb állás- foglalások, határozatok előzetes megvitatását, vélemé­nyezését a témában érdekelt területi, üzemi, intézményi párttestületekben, vezetőségekben, aktivisták körében. Szükség szerint párton kívüli szakemberek bevonásával szakmai csoportot is működtet. A párttagság egészét érintő kérdések eldöntésében szá­mít az alapszervezetek kezdeményezésére. Éves munka­tervében meghatározza, mely témákhoz keld előzetesen kérni a tagság egészének vagy egy részének véleményét. Igényli a tájékoztatást a határozatok végrehajtásának menetéről, a munka ellenőrzéséről. A pártbizottság éves üléstervében meghatározza, hogy mely napirendek kapnak teljes körű nyilvánosságot. A testület megszervezi és biztosítja, hogy a vonzáskörzet parttagjai, a téma iránt érdeklődő pártonkívüiiek a nyílt üléseken tanácskozási joggal részt vegyenek. Zárt ülés el­rendelése esetén is gondoskodik arról, hogy a párttagság gyors, részletes és tartalmas tájékoztatást kapjon a dön­tésről, az azt megalapozó érvekről. A pártbizottság tagjai — a községi, üzemi pártszervek és alapszervezetek rendezvényein való gyakoribb részvé­telük, területfelelősi feladataik folyamatos teljesítése so­rán — rendszeresen tájékoztassák választóikat, a párt- szervezeteket, párttagokat a vonzáskörzeti politikai mun­káról, a testületi döntést megelőző viták lényegéről, a döntést megalapozó tényekről és összefüggésekről, a tes­tületi ülésen képviselt álláspontjukról. A végrehajtó bizottság tevékenységének nyilvánossá­gát elsősorban a pártbizottság részére indokolt érvénye­síteni. Ennek alapján: ülésterveit a pártbizottság hagyja jóvá. a napirendek előkészítésébe vonjon be pártbizott­sági 'és munkabizottsági tagokat, ütéseire' hívja meg a tár- gyált témában érintett pártbizottsági tagokat, biztosít­son lehetőséget arra, hogy a pártbizottság tagjai igény szerint — előzetes jelzés alapján — részt vehessenek a végrehajtó bizottság ülésén, a megyei pártbizottság mo­nori vonzáskörzetet képviselő tagjait rendszeresen hívja meg üléseire. A saját tevékenységével összefüggő — párton belüli és a közvélemény felé irányuló — tájékoztatás formájá­ról a végrehajtó bizottság maga dönt az adott napiren­dekért felelős titkár javaslata alapján. Rendszeresen gon­doskodjon azonban arról, hogy munkájáról a községi, üzemi pártbizottságok, a közvetlen irányítású alapszer­vezetek titkárain keresztül az információ a legrövidebb idő alatt eljusson az érintettekig. A fegyelmi bizottság és munkabizottságok rendszere­sen tájékoztassák tevékenységükről a pártbizottságot. Maguk döntsenek arról, hogy a párttagságot és a köz­véleményt milyen formában szükséges tájékoztatni az ál­taluk megtárgyalt témákról. A politikai munka nyilvánosságának fejlesztése meg­követeli a párton belüli információs és tájékoztató mun­ka megújítását: az jnformációs munka javításának fel­tételeit úgy kell megteremteni, hogy az képes legyen a politikai közhangulat és közvélemény alakulásának rend­szeres, rétegdifferenciált értékelésére, elősegítse a meg­alapozott döntés-előkészítést. Az írásos visszacsatolás gyorsabbá, tartalmasabbá tételével elő kell segíteni a tes­tületi tagok, a pártszervek és szervezetek színvonalas, fo­lyamatos informálását, tájékoztatását — nagyobb figyel­met kell fordítani a szóbeli és írásos tájékoztatás össze­hangolására, a politikai szükséglethez igazodó módszer megválasztására. A monori pártbizottság tevékenységének társadalmi nyilvánossága a jövőben is elsősorban a Monori Hírla­pon keresztül valósul meg. A testület továbbra is igényli a részletes, hiteles tudósításokat a testületi ülésekről, a vitákról, a döntést megalapozó tényekről, összefüggősé­gekről és a feladatok végrehajtására történő mozgósítást. Ezen túlmenően a Monori Hírlap rendszeresen ismertes­se — a párttagságot és a lakosságot érintő kérdésekben — a döntés-előkészítés folyamatát, lehetőséget adva ez­által az előzetes véleménynyilvánításra is. A politikai együttműködés eredményessége érdekében a pártbizott­ság biztosítja a testületi munkával összefüggő folyama­tok. dokumentumok, események, rendezvények megis­merését. A folyamatos információáramlás érdekében a politikai apparátus is tartson szoros munkakapcsolatot a szerkesztőséggel. A pártbizottság testületé azt kéri a szerkesztőség ve­zetőitől és tagjaitól, hogy elkötelezett, felelős újságírói magatartással végezzék munkájukat, melyben a valóság­feltárás, Monor és a vonzáskörzet fejlődésének szolgála­ta, a közélet tisztaságának erősítése, a politikai kiegyen­súlyozottság elősegítése érvényesül. A politikai, társadalmi nyilvánosság fejlesztése szük­ségessé teszi, hogy a pártbizottság,* a fegyelmi bi­zottság, a munkabizottságok tagjai és a politikai appa­rátus a pártrendezvényeken kívül is rendszeresen vegye­nek részt olyan lakossági fórumokon, rendezvényeken, ahol a szóbeli tájékoztatás, az agitáció, a konzultáció le­hetőségét felhasználhatják a közvélemény formálására. A pártbizottság szükségesnek, egyben lehetségesnek tart­ja, hogy a vonzáskörzetet érintő jelentősebb, általános érdeklődést kiváltó kérdésekről aktívaértekezleten ismer­tesse álláspontját. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1988. DECEMBER 19., HÉTFŐ Az önállóság útján Az ellenzők is beálltak a sorba Fél hónap sincs már hátra az önálló úri tanács megalakulá­sáig. Hosszú út vezetett idáig, mégis az önállóság formai visz- szaszerzése után a hétközna­pokban dől majd el Űri jövője. Néhány évvel ezelőtt egy fa­lugyűlésen hangzott el először a különválást sürgető hozzá­szólás, majd az idén már jól átgondolt taktika szerint zaj­lottak az események. Ezek eredménye az önnáló Úri. A lakossági véleményt megszó­laltatok egyike Jámbor Sándor, a Hazafias Népfront helyi bi­zottságának elnöke volt. Vele beszélgetünk az önállóság ki­vívásáról és a jövőről. — Országunkban ma általá­nosan elfogadott, hogy növek­vő jelentőséget tulajdonítunk a különböző közösségeknek. A mai politika támogatja az ön­állóságot minden szinten, így ez volt az a lehetőség, amelyet Űri megragadott. A jövőben az eddigiekhez képest nagyobb mértékben fogunk beleszólni saját községünk életének irá­nyításába, s ezzel jól szolgáljuk a párt politikáját is — mondja Jámbor Sándor. — Ezt az elképzelést nem mindenki vallotta, amint a rendkívüli falugyűlés is tanú­sította. — Voltak ellenzők, pedig tő­lük-vártuk volna a legnagyobb támogatást. A lényeg az; hogy a lakosság nagy arányban meg­szavazta a Sülysáptól való kü­lönválást. Örömmel látom, hogy az egykori ellenzők is be­álltak a sorba ma már, s ten­ni akarnak az új tanácsért. — Sokáig kérdéses volt a me­gyei tanács támogatása. Most már tudjuk: az új úri tanács­elnök és végrehajtó bizottsági titkár bérét megkapta a köz­ség. Nincsenek még azonban, akik fölvegyék ezeket a bére­ket. Mi erről az ön vélemé­nye? ság egyik célját teszik semmis­sé. Üriban önálló, független és ezért főállású tanácselnökre van szükség. A tulajdonképpe­ni kérdésre azt tudom monda­ni, hogy ha jobban körülné­zünk, megoldhatók ezek a sze­mélyi kérdések. — Az egyik elöljáróság! ülé­sen, még "a nyár elején ja­vaslatként elhangzott a tiszte­letdíjas tanácselnöki megbíza­tás. Akkor most miért ilyen fontos a főállású tanácselnök? — kérdezem. Beszélgetőpartne­rem meggyőződéssel vallja: — A főállású tanácselnök a község gazdája. Az úriak min­dig is szerették látni a falut já­ró, a lakók gondjait jól ismerő tanácsi vezetőt. Most különö­sen fontos lenne az olyan po­litikai vezető — mert a ta­nácselnök az —, aki az embe­reknek segítene eligazodni a mai bonyolult dolgokban. Agi­tálni is kell majd, hiszen ren­geteg dolgunk van. — Hogyan rangsorolná a köz­ség előtt álló tennivalókat? Jámbor Sándor mindenek­előtt az össz,etogás megterem­tését említi. A tanácstagok vál­lalták tovább funkciójukat, így ez a testület zavartalanul dol­gozhat tovább. A lakosság pe­dig türelemmel, megértéssel támogassa a község vezetőit a feladatok megoldásában. A Ha­zafias Népfront úri bizottsá­gának elnöke nagyon fontos­nak ítélte gz utak járhatóvá tételét, a falu szépítését. Köz­bevetem : — Ezekhez a feladatokhoz társadalmi munkára is szükség lesz. Az elmúlt években igen­csak csökkent e munkák hite­le. — Magunknak fogunk dol­gozni, a saját elnökünket kö­vetni fogjuk — fejezi be gon­dolatát a népfront elnöke. A tavaszi rendkívüli falu­Jámbor Sándor: — Szerintem, nem lesz ilyen nagymérvű az a hiány. Seme­lyik szervezetnek és senkinek nem lehet érdeke, hogy ez a község hátránnyal induljon új életében. Másrészt takarékos- sági intézkedésekkel és jó ta­nácsi munkával megoldhatók gazdasági feladataink is. — Országunk megélénkült po­litikai életében a Hazafias Nép­front jelentős szerephez jutott. Űri életében van-e, lesz-e ilyen szerepe ennek a mozgalomnak? — volt a következő kérdés. — Nagyon fontosnak tartjuk a község minden lakosát be­vonni feladataink megoldásá­ba — mondta Jámbor Sándor. — Számítunk fiataljainkra. Mi megteremtettük az önállóságot, élni már elsősorban ők fog­nak vele, az egész község ja­vára — fejezte be a beszélge­tést Jámbor Sándor, az úri Hazafias Népfront elnöke. Bényén, Káván Fogadóórák Választókörzetében tart fogadóórákat Vereszki Já­nos megyei tanácstag. Bényén ma, december 19- én 18-tól 20 óráig a helyi tanácskirendeltségen várja az állampolgárokat. Káván holnap, december 20-án, ugyancsak 18-tól 20 óráig a községházán fogad­ja a helybelieket. A megyei tanácstag kéri választóit, hogy a fenti idő­pontokban minél többen keressék fel ügyes-bajos dolgaikkal, közérdekű beje­lentéseikkel, egyéni pana­szaikkal. Téeszüdülő A tengerparton Jövőre már az Adria melletti dalmát tengerparton is üdül­hetnek az ecseri Rákos Mezeje Tsz dolgozói. A termelőszövetkezet vezető­sége ugyanis döntött arról, hogy egy üdülőegységet vesz bérbe 15 esztendőre a gyö­nyörű vidéken. A számítások szerint a bérlet tíz év alatt ki­fizetődik, s a hátralévő öt év már nyereséget hoz a gazda­ságnak. Mivel a közlekedés eléggé viszontagságos és nem minden­kinek van gépkocsija, ezért autóbusszal viszik majd le az üdülni vágyókat. Karácsonyi ünnepség Erdélyieknek Az Erdélyiek Baráti Körének ka­rácsonyi ünnepségét rendezik ma, december 19-én este hat órai kez­dettel Monoron, a művelődési köz­pontban. Lukács István Idősek napja Évek óta hagyomány Már hagyománynak számít Bényén, hogy az év vége felé, karácsony közeledtén megren­dezik az idősek napját. A szervezők — a helyi elöl­járóság, a HNF községi bizott­sága, a pártalapszervezet — ma délután három órakor 60 nyugdíjas férfit és nőt látnak vendégül az általános iskolá­ban. Az intézmény irodalmi csoportjo és citerazenekara rö­vid műsorral kedveskedik a koros embereknek. A közös tanács jóvoltából a köszöntő szó mellé egyszeri segély is jut a bevásárlásokhoz, az asztalra pedig--“ a gombai Fáy András Tsz, a vasadi Kossuth Szak- szövetkezet, a Monorvidéki Áfész, a Vöröskereszt körzeti vezetősége gesztusának köszön­hetően — sütemény, édesség és egy-egy üveg üdítő, pohár bor is kerül. A tanács egyre nehezebb pénzügyi helyzetének ismere­tében nem tudni, meddig sike­rül megőrizni ezt a szép ha­gyományt. A szervezők remé­lik, hogy azért erre mindig jut pénz. — Ügy látom, hogy társadal­mi tanácselnöki posztban gon­dolkodik a megye. Én ezt nem tartom jó megoldásnak, mert attól tartok, hogy- ezt egyesek véglegesnek szánják. Ezzel az intézkedéssel pedig az önálló­gyűlésen elhangzott tájékozta­tó az önállóság esetére több százezer forintnyi támogatás elmaradásával is számol. — Hogyan tudja majd az ön­álló, de gazdaságilag nem elég erős község legyűrni ezt az anyagi hátrányt? Jegyzet Napi csaták csendjei Az ember már nem lepődik meg azon, ha az ABC-ben, a hentesnél, a piacon vagy zsú­folt autóbuszon egyik pillanat­ról a másikra parázs vita ke­rekedik. Kegyetlenül kemény szavak csattannak. A szópár­bajnak nincs kódexe, nincs benne a lovagiasság leghalvá­nyabb szikrája sem. Nem érvé­nyesül az „első vérig” erköl­csi szabálya sem ... Különösen az emberekkel közvetlen, mindennapi kapcso­latban lévő szolgáltatók pa­naszkodnak: az eladók, a jegy­kiadók, a postások, a gépkocsi- vezetők. Persze egymás között is türelmetlennek bizonyulunk, a családban, a munkahelyen. Türelmetlennek, bizalmatlan­nak és közömbösnek. Hát még az idegennel, ismeretlennel szemben... A másféle példa annyira üdítő, hogy szinte megszédü­lünk tőle. Nemrégiben egy moz­gáskorlátozott olvasónk arról irt, mennyire emberségesen segítettek rajta kétszer is a Volánbusz monori dolgozói. Utána pár nappal épp ennek a cégnek az egyik gépkocsive­zetője hívott föl. Sallai András azt mesélte el, milyen jó ér­zéssel tapasztalta épp a leghi­degebb napok egyikén az em­beri segítökészség és együttér­zés jeleit... Az történt ugyan­is, hogy az általa vezetett autó­busz vízpumpája Ecseren föl­mondta a szolgálatot, és kény­telen volt a helyszínen szét­szerelni. Először a helyi iskola igazgatója sietett egy edénnyel a segítségére, hogy ne kelljen a drága fagyállót a földre en­gednie. Utána pedig az iskola melletti ház lakói jelentek meg — látva a zimankóban ügykö­dő sofőrt — egy csésze forró teával. Később pedig beinvi­tálták: mossa le a kezét, mele­gedjen át. Még egymás nevét sem kérdezték meg, pedig jól elbeszélgettek ... Ritkán ta­pasztalni ilyet, mondta a tele­fonba a gépkocsivezető. Sajnos, valóban ritkán. Az a gyakoribb, hogy nagy ívben kikerüljük az utcán fekvő ala­kot, hiszen csak részeg lehet. Lassítás nélkül elhúzunk az út szélén toporgó stoppos mellett, mert hátha egy rabló fagyos- kodik a széllel bélelt kiskabát- ban. A másféle példa annyira üdítő, hogy meg is feledke­zünk róla — az lenne a termé­szetes. J. Kulturális ajánlatok Ecseren hétfőn 17 órától autóvezetői tanfolyam, zenés torna óvodásoknak, 17.45-től 18.30- ig és 19.15-től dzsesszba- lett, 20-tól női kondicionáló torna. Gyömrőn 15-től a batikszak- kör foglalkozása, filmvetítés 10.30- tól és 14.30-tól: Erdő ka­pitánya. 17.30-tól: Egy marék­nyi dollárért (színes olasz wes­tern). Mendén 18-tól a népi együt­tes próbája és ifjúsági klub- foglalkozás. Monoron 10-től 18-ig Pál Aranka festőművész és Vasa­rely kiállítása. A filmszínházban 18-tól és 20-tól: Rocktérítő (magyar film). Péteriben 16-tól a nyugdíjas­klub, 17-től a sportkör össze­jövetele, 18-tól filmvetítés. Sülysápon 14-től a népi tánc­csoport próbája, 17-től isme­retterjesztő előadás a facseme­ték téli védelméről. Úriban 17-től angol nyelv- tanfolyam, 14-től a nyugdíjas­klub foglalkozása. Kosárlabda Biztos hazai győzelem Kosárlabda, megyei női baj­nokság: Monori SE—Gödöllői EAC 71-51, Monor, 50 néző. Monor: Nagy Judit (14), Kaltenecker Rozália (16), Vla- dár Melinda (16), Rendek Krisztina (12), Gál Krisztina (4), csere: Szalai Éva (7), Pausch Andrea (2), Horváth Dóra. Edző: Pausch Andrea. Az egyetemista hölgygárda alaposan ráijesztett a hazaiak­ra, mert tíz ponttal elhúztak ellenfelüktől. Az első félidő utolsó perceiben sikerült ren­dezni a sorokat, s a félidő már monori előnnyel zárult. Szünet után nem forgott ve­szélyben a győzelem, hiszen a lelkesen és fegyelmezetten ját­szó monoriak egyre jobban be­lelendültek, s végül húszpontos győzelmet arattak. Jó: Kaltenecker Rozália, Vladár Melinda, Nagy Judit. A bajnokság állása: 1. Monori SE 3 3 — 196-156 6 2. Gödöllői EAC 3 — 3 156-196 3 A bajnokság jövőre folytató­dik. A monoriaknak már csak egyetlen győzelmet kell arat­niuk, hogy kivívják a bajnoki címet, s ezzel ismét feljussa­nak az NB II-be. A szépséghi­ba csupán az, hogy a bajnoki mezőny mindössze ebből a két csapatból áll. —ér (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents