Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxxii. évfolyam. 297. szAm 1988. DECEMBER 14., SZERDA Anyaghiány a Mechanikai Müvek abonyi gyáregységében A kényszerszabadság kérdései A Mechanikai Művek gyáregysége Abony legnagyobb ................................................. is a legmagasabb. Csabáné Retkes Erzsébet szb-titkárt ^ azért kerestük meg, hogy a dolgozók hangulatáról tá- í jékozódjunk. — Az említett alkatrész- hiány mennyiben befolyásolja a gyáregység idei programjának teljesítését, s az ezzel összefüggő korábbi kényszerszabadságolást hogyan fogadták a dolgozók? Mi volt erről a szakszervezet véleménye? — Az idei 630 milliós tervünket nem tudjuk teljesíteni, hogy mennyivel, azt most nem lehet még pontosan meghatározni. Az azonban vitathatatlan: a tervtől való lemaradásnak egyedüli oka az anyaghiány. Ezzel függ össze a dolgozók évközi kényszerszabadságolása, amit az emberek nagy többsége megértett, s azt is elfogadták, hogy a kiesést pótolni kell, más alkalmakkor többet fognak dolgozni. Ez egyfelől jól jött, mert ha többet dolgoznak, több pénzt visznek haza, másfelől viszont negatív hatások jelentkeztek, amikor nyilvánvaló lett a plusz- vagy különmunkáért járó pénz megadóztatása, ugyanis ez rendszertelen jövedelemnek minősül, amiből mindenki személyi jövedelem- adót fizet. Ezért aztán volt olyan dolgozó, aki vagy nem szívesen vagy egyáltalán nem jött be ilyen esetben munkát végezni. Ebben a helyzetben annyit tehettünk', hogy igyekeztünk megértetni az emberekkel: menjenek el szabadságra, intézzék el otthoni ügyeiket és akkor dolgozzunk, — Taglétszámunk nem csökkent. sőt mióta a tagdíjat a munkabérből vonják le, nőtt a létszámunk: a korábbi 97 százalékos szervezettség 99 százalékra módosult — mondta az szb-titkár. — A többséget elsősorban saját öröme és bánata foglalkoztatja, de az országos gondokkal szemben sem közömbösek, sokan hangoztatják: szívesen vállalnának áldozatokat, ha értelmét, s a biztos megvalósulás esélyeit látnák. Az alapvető hangulati tényező azonban, hogy dolgozhassanak, mert ha munka van. jó a hangulat. Ebből a szempontból pillanatnyilag kedvező helyzetben vagyunk, bár az anyagellátás még möst sem tökéletes. — Ügy hírlik, mostanában több egymást követő szombaton is bejönnek a dolgozók, miért? — Decemberben három szombati műszakunk van, illetve lesz. Egy régi gyakorlat szerint a karácsony és az újév közötti munkanapokat év közben, előre ledolgozzuk. Az, hogy ez most erre a hónapra maradt, annak következők az indokai. Eredeti megbeszélés szerinj,.a.posta áz utolsó munkanapon is átveszi termékünket. de mégsem. így a két ünnep közötti időszakot előre kellett hozni ahhoz, hogy az utolsó munkanapon előállított termékért is pénzt kapjunk. Betértek, rongáltak Az irsai tejfölösszájiíak Előbb csak tejben-vajban fürödtek az albertirsai tejfölösszáj úak, s innen már egyenes út vezetett a betörésig. Élelmiszerbolti jegyzőkönyvek sora tanúskodik arról, hogy a 13 esztendős F Attila s a nála nem sokkal többet megért Z. Pál és K. Gábor valami különleges vonzalmat éreztek a tejtermékek iránt. Meditálás nélkül dézsmálták meg az üzletek elé lepakolt szállítmányokat: Túró Rudit, kefirt, tejfölt, túrót, kakaót stb. Persze korántsem azért, hogy kínzó éhségüket csillapítsák. hanem, hogy ifjonti hevülettel szétdobálhassák, a kirakatok üvégére s a parkoló autókra kenhessék a portékákat. A fehérjekedvelő brigád története még tavasszal kezdődött Ceglédbercelen néhány közlámpa kicsúzlizásával. És aztán folytatódott a temető földúlásával (a virágok, gyertyatartók széthajigálásával), a Romét kismotor ellopásával, szétszedésével, elásásával, a2 udvaron száradó ruhák meg- lovasításával. Amikor a fényképész vitrinjében álló fotóra fájdult meg a foguk, kővel és lábbal zúzták be az üveget Amikor megpillantották a vasútállomáson vonatra vá- kozó idős embert, nem soká tétováztak, ellopták a táskáját rádióval, elemlámpával stb. együtt. És amikor az egymás közötti cseréhez ellenértékre volt szükségük, betörtek egy tanyába. ahonnan rádiómagnót, mikrofont, kazettát hoztak el. Teke NB I Bravúros győzelem A férfi teke NB I őszi utolsó fordulójában nagy sikert ért el az osztály újonca. a Ceglédi Közgép A többszörös világbajnok Csányi Béla által vezetett Ferencvárosnál bizonyultak jobbnak Idegenben! A Közgép már az előző fordulókban is bizonyította hoev nemcsak a megszokott hazai környezetben kell számolni vele hanem ió eredményre kénes vendégként' is. A bravúr azt ie'enti hogy a csapat 14 ponttal zárta a sze ont mell vei a BKV Előre és a most legyőzött FTC mögött a harmadik helyen áll. s várja a tavaszi folytatást. Ez a remek szereplés pedig alaposan felülmúlja a várakozást, az optimista reményeket is. Ceglédi Közgép—FTC 6-2 (5261-5018) Mint az eredmény is mutatja, biztosan nyertek a ceglédiek Pontszerzők: Rimóczi l. 919 Szabó 915. Hergéth 889 valamint a Sándor, Szakter kettős 867 fával (Sándor játék közben megsérült, s le kellett cserélni). A Közgépben a felsoroltakon kívül m»e Korpácsi (841) és Rimóczi Z (830) játszott. U. L. amikor anyag van. összegezve: a meggyőzés várt ránk. — Korábban sűrűn sérelmezték az itteniek, hogy a törzsgyárnál magasabbak a jövedelmek. Ez ma is fennáll? — Igen. de pontos adat nincs erről, mivel a különféle mozgóbérek, amelyeket évközben kapunk, módosítják a helyzetet, így az eltérés százalékos arányát is nehéz megállapítani. A vita még tart. Eddig az eltérést azzal indokolták, hogy az abonyi üzem jóval fiatalabb a fővárosinál. Ezt azonban 20 év távlatából már nem tudjuk elfogadni, hiszen a helybéli ember szintén azért jön - be dolgozni, hogy annyit keressen, mint a törzsgyári. Én bízom a mielőbbi változásban, már azért is, mert itt a Mechanikai Művek két olyan terméke készül, amely előtt nagy jövő áll. — Milyen lényegesebb célkitűzései vannak az szb-nek? — Az egyik törekvés, hogy az új munka törvénykönyv ne nyirbálja meg a szakszervezeti bizalmiak jogkörét, mert ezzel a bizalmiság elveszti értelmét. Legutóbbi bizalmitestületi ülésünk ebben így foglalt állást. A másik: fokoznunk kell az érdekvédelmet. A megélhetés rosszabbodásának arányában jobban szeretnénk ügyelni a családok gondjaira': a többgyermekesekre, azokra a szülőkre, akik beteg gyermeket nevelnek, szóval, akik szociális gondokkal küszködnek. Hogy ez mennyire sikerül, a jövő évtől, illetve a szakszervezeti törvénytől függ. Aztán mindenképpen olyan irányba kellene haladnunk, hogy a befolyt tagdíjból több maradjon vissza az alapszervezeteknél, mivel az említett gondokat leginkább helyi közbenjárással lehet enyhíteni. Gy. F. A vb állást foglalt A helydíjak mérsékléséről Éppen húsz áruda épült fői az új piac területén. A zöldséget-gyümölcsöt és a virágé kínálók mellett megjelent tíz élelmiszeres pavilon. Utóbbiak a raktárak, hűtőkamrák, előkészítő helyiségek miatt jóval több pénzért készültek el, ennek ellenére a placc eladói (magánkereskedők, egy állami cég és két szövetkezet) együtt fordultak a városi tanácshoz helyfoglalási díjaik mérséklése érdekében. Köles Józseftől, a műszaki osztály vezetőjétől egyebek között arról érdeklődtünk: — Milyen arányban oszlottak meg a piac kialakítási költségei? — A tér kiformálását a tanács finanszírozta, a kereskedők pedig természetesen fizették saját átköltözésüket, és ugyanúgy megkapták a számlát a közművezetékekre való rácsatlakozásért. Csakhogy ez rendkívül sokba került, és végül is e'gy átmeneti időszakra kapott itt helyet a piac. — Ráadásul a tanács idén májusban emelte föl 40 százalékkal a piaci díjtételeket. — Igen, és éppen ezért kaptunk egy levelet a kereskedőktől, amelyben a helyfoglalási tarifák csökkentését kérik. Ezt a kérést a műszaki és termelés-, ellátásfelügyeleti osztály jogosnak találta. így került egy erről szóló írásos előterjesztés a végrehajtó bizottság elé. Az anyagban mindjárt két megoldási javaslat is szerepelt. — Milyen javaslatokról van szó? — Az egyik változat valamennyi pavilon díjának 50 százalékos mérséklését mondja ki. A másik pedig a zöldség- gel-gyümöiccsel és a virággal foglalkozó kereskedők díjából 50, az élelmiszeresekéből (tehát akik jelentősebb beruházással állították föl az árudákat) viszont 80 százalékot engedne el. Vagyis aki nagyoob összeget fordított a föltételek megteremtésére, az magasabb kedvezményt kapjon. — Mi volt erről a végrehajtó bizottság véleménye? — Elhangzott, például egv olyan észrevétel: lehet, hogv éppen a kevesebb pénzből megcsinált pavilonnak lesz majd több bevétele. Tehát érdemesebb volna azt az ajánlatot támogatni, ami az egységes, 50 százalékos mérséklést fogalmazza meg. Ezt a változatot a vb elfogadta, azzal, hogy a soron következő tanácsülés elé terjeszti. —a, —r. Hétfőn Tanácsülés A városi tanács legközelebbi ülése december 19-én 13 órakor lesz. A testületi összejövetel napirendjén szerepel a ceglédi földhivatal tájékoztatója a földügyi jogszabályok hatályosításáról a város területén és a környékbeli községekben. Terítékre kerül egy beszámoló a VII. ötéves terv városfejlesztési célok időarányos megvalósulásáról, a városi tanács és szervei 1989. évi munkaterve, a tanácsi szervek ügyfélfogadásáról és munkarendjéről szóló tanácsrendelet megalkotása. Vitára bocsátják a város lakosságának egészségi állapotáról, az egészségmegőrzés városi programjáról szóló jelentést. A tanácsülés nyilvános. Fogadóéra Sós János, a városi tanács elnökhelyettese december 14-én, szerdán délután 2-től fél 7-ig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. A kamarateremben Közgazdász e!öadó December 19-én, hétfőn 16 órakor a Kossuth Művelődési Központ kamaratermében dr. Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Rt. vezetője Lesz-e fordulat a gazdaságban? címmel tart előadást, amelyre valamennyi érdeklődőt várnak. Pénteken A vendég: Csurka December 16-án, pénteken 17 órakor az Iskola utca 1. szám alatt Csurka István vendégeskedik. A nemzetről és demokráciáról alkotott véleményét osztja meg az érdeklődőkkel. Ária szmokingban Egy ceglédi svéd énekes Egy nagyon kellemes hírt hallottam a minap. A ceglédi születésű operaénekes- nő, Csordás Klára fellépésre készül a stockholmi Volksoperban. Rossini Sevillai borbélyának női főszerepét, Rozinát fogja énekelni. Most néhány napot itthon töltött. — A hazai operát szerető közönség nem nagyon ismer téged. Mikor végeztél? — A Zeneművészeti Főiskola zenetudományi tanszakát 1983-ban végeztem el. Még főiskolásként szerepeltem a Zeneakadémián, a Mátyástemplomban, — Főiskola után, rögtön az indulásnál egy szép szerepet kaptál Flotow Mártájának tv- f elvételében. Ilyen kritikusi vélemény jelent meg az adás után, hogy „már most biztos, meggyőző zeneiségén túl egy kivételesen nemes és érdekes mezzoszoprán hanganyag tulajdonosa”. — Igen? Ezután a bécsi Zeneakadémia ének tanszakán is elvégeztem egy évet. A tanulás mellett szerepeltem a Koldusoperában, Pollyt énekelTűnodések Változtatni a beidegződéseken TÖBB SZÁZEZER társamhoz hasonlóan, az utóbbi időben előszeretettel és érdeklődéssel olvasom a közgazdasági tárgyú szakcikkeket, tanulmányokat, pedig nem vagyok közgazdász Társaságban szívesen hallgatom az új mellett okosan érvelőket, a reformokat, a szerkezeti változásokat sürgetőket, a gondokat nyíltan es kendőzetlenül bemutatókat. s néha kissé bizonytalanul és félve gondolok az elkövetkezendő hónapokra, évekre, s ezt kimondom A szakemberek ezt az aggodalmamat megértik, vagy éppen érvekkel is alátámasztják Van egy barátom, akit történelmünk forgószele messzire röpített hazájától Az NSZK- ban él, de minden második évben itthon tölti a szabadságát, s ilyenkor néhány órát együtt vagyunk így volt ez most is. amikor vendégül láttam egyik délután, másnap pedig ő vitt magával a fővárosba. Jártuk az utcákat, nézegettük a kirakatokat, s kellő bámészkodás után meglehetősen fáradtan leültünk Megszólalt Franz Blaubacher. az én gyerekkori barátom: — Nem erre voltam felkészülve, de azt is mondhatnám. hogy a tőletek hozzánk jutó hírek nem erre kés/iiet- tek fel Igyekszem, amennyire tudom, rendszeresen elolvasni a hazai (magyar) újságokat, hallgatni a hazai (magyar) rádiót, megismerni a politikai és gazdasági vezetők nyilatkozatait. Ezeknek a forrásoknak a hangneme tele van aggódással, mindenki a gondokat hangsúlyozza, a politikusok a jövőt beárnyékoló baljós tényezőkről beszélnek Én ma itt. otthon, egészen mást láttam. Hát igen. A nyárban zölden ragyogó határ, a tömött zöid- ségüzletek, az árubőségtől duzzadó piaci standok, az áruházak készlete, a lebarnult és nekivetkőzött leányokkal, asszonyokkal tarka utcakép, a rohanó autócsorda Először azt gondolom, nem leszek hitelrontó, a hazalátogató barátom dicsérő észrevételeit köszönettel nyugtázom, aztán eszembe jutott, hogy hetek óta nem kapni félcolos horganyzott vascsövet, országos hiánycikk, ötszáz kilométert autóztam, amíg ízlésemnek és zsebemnek megfelelő csempét kaptam, és kifordultam az üzletből, ahol ajándékba cipőt akartam vásárolni négyéves unokámnak. Minek titkolni a gondokat! Sorolom hát, hogy a zsúfolt kirakatokban persze az van, ami van, de a tolongásnak. zsúfoltságnak sokszor az az oka, ami nincs, amit keresni, hajszolni kell, amit csak csúszópénz ellenében vihetek ki a boltból. FRANZ HALLGAT, úgy tűnik, hogy nem érti dohogáso- mat. de hát annyi minden van, amit én sem értek, s ezért sokakkal együtt kérdezem: — miért drága a tojás, ha milliószámra tárolják a tojástermelő gazdaságok? Miért drága a krumpli, ha a termelő annyit sem kap érte, amiért érdemes lenne a földből kiszedni? Miért emelkednek a vendéglői árak, ha az üzletek tátonganak az ürességtől? Biztos, ezek csak a kisebb gondok, ettől sokkal na- gyobbakkal kell megküzde- nünk. Azt mondta egyik ismerősöm. hogy mi hajlamosak vagyunk az önigazolásra. — Sokak számára kényelmes mentség, hogy fenn elismerték a bajokat. így hát lenn sincs más, mint tördelni a kezünket. — A világpiaci környezet változását nem foghatjuk fel bibliai sorscsapásnak — hallottam AngtJal Mihály közgazdásztól —, hanem próbáljunk ellene védekezni. És ebben a védekezésben mindannyian részt vehetünk, sőt részt kell hogy vegyünk. A rossz beidegződésen változtatni ezerféle eszközzel lehet, NEM IJESZTGETEM én a gondokkal messzire szakadt hazánkfiát, de hát meg kell mutatni számára is gazdaságunk jelenlegi helyzetét. — És ti ismeritek? Mert ha igaz, akkor cselekedni kell — biztat barátom, miközben a kávéját kevergeti, s én igazat adok neki, mert értem velünk érző sürgetését. F. M. tem. Játszottam Klagenfurtban Rozinát, Liege-ben Cheru- bint. — Itthon nem is szerepeltél sehol? — Az Országos Fiharmónia szervezésében dalénekesként közreműködtem néhányszor orgona- és zongorahangversenyeken. — Kaptál egy újabb külföldi meghívást Bregenzből. A második dámát énekelted Mozart Varázsfuvolájában. A rádió kritikusának ilyen véleménye volt erről az alakításodról: Csordás sokat ígérő, gazdag, sűrű vibratójú mezzoszopránja természetszerűleg még nem érett be teljesen az ördöngösen megírt Rossini- koloratúrába. Ez több mint biztató. — Tagja lettem a mannhei- mi operaháznak. Hogy mit énekeltem ott? Rozinát. Hamupipőkét. Cherubint és a Denevérben Orlovszky herceget. — A budapesti Zeneakadémián 1986 őszén egy Kagel- hangversenyen szerepeltél a Levél című mű szólistájaként. Breuer János zenekritikus így értékelte ezt a szereplésedet: Csordás Klára technikailag magasrendű teljesítményt nyújtott s meggyőző szövegismerete alapján tökéletes muzikalitással, szólamát mélységesen átélve énekelt. — De nem lettem hűtlen a dalokhoz sem. A mezzoszoprán hang nagyon alkalmas a daléneklésre. Többször énekeltem Bach- és Schumann-öalokal. Olyan világhírű művész volt segítségemre a szakmai tanácsaival, mint Nicolai Gedda. — Egy bécsi plakát tanúsága szerint Pergolesi Stabit Materének alt szólamát énekli: Clara Csordas-Witt. — Hát igen. Férjhez mentem és Svédországba költöztem. Meghallgatásra jelentkeztem a stockholmi operaházban. — Az idén nyáron szerepeltél egy-egy Kagel-hangverse- nyen Lisszabonban és Frankfurtban. Ezek után résztvevője voltál egy stockholmi extra koncertnek is. — A meghallgatásra jelentkezők közül hárman kaptunk bemutatkozási lehetőséget. Dido búcsúáriáját angolul, egv Schumann-áriát és Rozina egyik áriáját németül, a Carmenból a Seguidillát franciául s egy áriát az Ariadnéból pedig svédül énekeltem. Az utóbbinál szmokingban jelentem meg, az előzőeknél esi í- lyi ruha volt rajtam. Ügy érzem, hogy már a megjelenésem is nagy hatással volt a közönségre. — A stockholmi Volksoper szerződtetett tagjának s egy szép feladatot is kaptál már. Remélhetőleg itthon is lesz alkalom majd látni-hallani téged »zínpadon. Borsos Hedvig ISSN 01S3—2500- (Ceglédi Hírlap)
