Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

1988. DECEMBER 2„ PÉNTEK 3 Meggyes szaloncukor is van Még néhány nap és befejezik a szaloncukor csomagolását Va­sadon, a Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetkezet élelmiszer­csomagoló üzemében. A fenyődiszítő édességekből' a hazai igény egyharmadát, mintegy 1050 tonnát csomagoltak be szí­nes papírokba az itt dolgozók. A hagyományos konzum, már­tott zselés és a karamell ízesítésű mellett az idén meggyes szaloncukor is növeli a választékot (Hancsovszki János felvétele) Közös demonstráció lakásügyben? Egymással is vitatkoznak Ä Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Taná­csának (MISZOT) tisztségvise­lői — a vasárnap megtartott alakuló közgyűlés után négy nappal — találkozóra hívták a magyar sajtó képviselőit az­zal a szándékkal, hogy a nyil­vánosság előtt is lehetőség nyíl­jék a tisztázatlanul maradt, a kételyeket, kétségeket ébresz­tő, illetve az újonnan megfo­galmazódott kérdések megvá­laszolására. A Hotel Ifjúság­ban csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón Stumpf Ist­ván, a MISZOT elnöke, vala­mint a KISZ, a FIDESZ, a Vállalkozók Országos Szövet­sége és a Magyarországi Egy­házak ökumenikus' Tanácsa ifjúsági bizottságánák képvise­lője válaszolt az újságírók kér­déseire. Bevezetőben Stumpf István hangsúlyozta: olyan érdek­egyeztető fórum jött létre, amely alkalmat teremthet a konszenzusra. Népfront jellegű intézményről van szó, amely az ifjúság általános érdekeit kívánja képviselni, de ezt tisztségviselői csak akkor te­hetik, ha a tagszervezetek kö­zös állásfoglalást fogadnak el, konszenzusra jutnak az egyes kérdésekben. Senki sem kép­viselheti a MISZOT-ot semmi­féle fórumon, ha nem alakult ki egységes álláspont — hang­zott e! immár a kérdésekre válaszként. A MISZOT december 19-ére tervezi első fórumát. Az elő­készítő bizottságnak az volt a javaslata, hogy ezen vessék fel: részt kíván-e venni a MI­SZOT az Országos Érdekegyez­tető Tanács munkájában, avagy sem — erről ugyanis még ma is megoszlanak a vélemények. Szó esett a tájékoztatón ar­ról is, hogy a KISZ országos demonstrációt tervez saját la­káskoncepciója mellett decem­ber 6-án. Mi Vei az ifjúsági szövetség úgy véli, á ’lakás- helyzet .javításában a fiatalok jelentős része érdekelt, a de­monstrációhoz való csatlako­zásra felkéri a MISZOT tag- szervezeteit is. Elhangzott az is, hogy a MI­SZOT 25 millió forintot kér az állami költségvetésből műkö­déséhez. A MISZOT tisztségviselői el­mondták azt is: jelenleg még egymással is vitatkoznak az új érdekegyeztető fórum nyilvá­nosságának lehetőségeiről, a megoldási módozatokról, az önálló sajtó megteremtésének szükségességéről. Alternatív szolgálat Levélben üdvözlik Az Országos Béketanács el­nöksége és a Kelet—Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör közös levélben fordul az MSZMP Politikai Bizottságához, a Mi­nisztertanácshoz, az igazság­ügyi, a honvédelmi és a bel­ügyminisztériumhoz. A levél­ben üdvözlik, hogy az ország vezető szervei foglalkoznak az alternatív katonai szolgálat kérdéskörével, és megszülető­ben van az erről szóló tör­vény. Egyúttal kezdeményezik, hogy az erre vonatkozó jog­szabálytervezetet hozzák nyil­vánosságra és biztosítsák a vé­leménynyilvánítás lehetőségét. Szájtátva Forintkeringő A laikusok már régen, a szak­emberek azonban csak újab­ban küszködnek a meg nem érthetőnek a megértésével. Ami persze fából vaskarika, avagy vasból fakarika, mindegy. Az azonban nem mindegy, hogy a beruházásoknál meg nem érthető, de nagyon is valósá- gosL mert erőteljesen érzékel­hető folyamatoknak vagyunk a tanúi. Meg nem érthető: amikor a népgazdaság pénz­ügyi egyensúlya a kötéltáncot lejtő helyzetéhez hasonlatos, a számítottnál, a tervezettnél mindig és mindig több a pénz beruházásokra. Mint most is. Nem volt olyan cég az év első negyedében az iparban, a mezőgazdaságban, a keres­kedelemben, ahol a feltett kér­désre másként és ne úgy vá­laszoltak volna, hogy nincsen pénz, az adóprés tönkreteszi a vállalatokat. Most, túl a harmadik negyedéven, kiderül: van tisztességes mennyiség­ben pénze a vállalatoknak. (A legtöbbnek.) Még az esztendő közepén is arról jajongtak az építő és szerelő cégek irányí­tói, hogy megrendelés híján vannak, mi lesz így velük?! Eltelt az évből a már felmér­hető kilenc hónap, s mit lát­hatunk? Azt láthatjuk, hogy a vállalati döntési körben meg­valósuló beruházások —- folyó áron — 13 százalékkal emel­kedtek. Na persze, az inflá­ció ... Na persze, az infláció­nak is része van ebben a nö­vekedésben, ám a tervezés a vállalati beruházások csökke­nésével számolt . . . ! Az elő­zetes várakozások szerint ugyanis a cégeknek kevesebb pénze jutott volna ilyen célok­ra, mint tavaly, s erre fel mi történik? Megértést követel a meg nem érthető: tart a fo­rintkeringő. itt, ott, amott buk­kan fel a pénz. AU szájtátva az ember, mert nem akar hin­ni a seregnyi ténynek. Ha úgy tervezték, ha azt panaszolták, hogy ne legyen, hogy nincsen, akkor honnét a csudából ke­rülnek elő ezek a forintok? Itt valami titoknak kell lennie! Mondjuk olyasminek, hogy az a sokat panaszolt pénzügyi korlátozás valójában nem kor­látoz . .. MOTTÓ A szűk lépcsőházban nem fértek el a papírtekercsek A nyomda nem ad malactápot Rosszul terveztek, de ezért aligha feddhetők a Dobást Nyomda vezetői: erre az év­re nyolc-kilenc millió forint nyereséggel számoltak, de lesz az tizennégy-tizenöt millió is. Lehet, ugyanilyen „rosszul” tervezik jövő esztendei tőkés exportjuk értékét, mely az idén megközelítőleg huszon­nyolcmillió forintot tesz ki, de jövőre ennek duplájával kalkulálnak. S ami nem mel­lékes: egy dollárt ötvenkét forintért termelnek. Hogyan? Bálint Csaba, a nyomda igaz­gatója válaszolt a kérdésre. — Sohasem ültünk fel a pillanatnyi gazdasági divatok­nak. Sohasem akartunk nagy­üzem lenni, terjeszkedni, lét­számot, eszközparkot bővíte­ni pusztán azért, mert az ilyent valahol növekedésnek lehet elkönyvelni. Nem va­gyunk nagyüzem ma sem, de azzal szemben, hogy tizenhat esztendeje nyomdailag igény­telen főiskolai jegyzeteket ál­lítottunk elő, addig ma — bár a jegyzetnyomtatást to­vábbra is vállaljuk — igé­nyes, színes nyomású, cérna- fűzéses könyveket is tudunk készíteni. Hozzá tehet j ük: olyanokat, amelyek megállják helyüket a világpiacon. Á Dabasi Nyom­dában már tíz esztendeje a piac igényeinek megfelelő ter­mékek gyártásához rendelik alá fejlesztéseiket. Ez külö­nösen akkor értékelhető, ha megemlítjük, hogy akkoriban igen sok budapesti mamut­nyomda követett el beruházá­si baklövéseket: volt, ahol olyan óriási, nyugati gépet vásároltak, amelyhez képte­len volt a magyar papíripar megfelelően nagy papírt elő­állítani. A papírgyár átalakí­tása után teherautó, majd lift nem akadt az óriási papíro­sok szállítására, de még a lépcsőház is szűknek bizo­nyult a papírt gyalog hordó segédmunkások számára ... A Dabasi Nyomdában min­den berendezés, még a csúcs- technológiát képviselő, szá­mítógéppel összekötött, a szí­nes fényképeket szinte élővé varázsoló gép is állandóan, hasznot hozóan dolgozik. En­nek biztosítéka a dolgozók folyamatos szakmai tovább­képzése: akadt olyan eszten­dő, amikor a nyomda négy­száz alkalmazottja közül száznyolcvanán koptattak va­lamiféle iskolapadot. Jó szak­embergárda gyűlt itt össze az évek folyamán, a fiatal háza­sok közül többen is lakáshoz, otthonhoz jutottak. Gondot inkább — mint azt a portán virító tábla is mutatja — a segéd- és betanított munká­sok hiánya okoz. — Mint vidéki nyomda, hátrányban vagyunk a helyi mezőgazdasági üzemekkel szemben, ha munkást aka­runk felvenni. Mi ugyanis nem tudjuk úgy segíteni dol­gozóink háztáji gazdaságát, nem tudunk — például — malactápot adni. Tudnak biztosítani azonban tisztes megélhetést, biztos ke­nyeret ebben a nyomdában, mely tizenhat esztendő alatt a legegyszerűbb termékek gyártásáról tudott tőkésex- port-képes mestermunkákat gyártani. — Hogy megvetettük lá­bunkat a nyugati országok piacán, nem olyan nagy do­log. Másoknak talán azért nem sikerült, mert sokan csak nagy példányszámokban, több milliós értékekben képe­sek gondolkodni, s így való­ban nehéz ott terméket el­adni. Mi kis tételekkel kezd­tük, kis példányszámban, de jó minőségben. így követik egymást' az újabb és újabb megrendelések, melyek között valóban akadhat már „nagy” is — fejezi be az igazgató, de mielőtt becsuknám jegyzetfü­zetemet, elolvasom az íróasz­talára helyezett jelmondatot: „Ti, akik lehetetlennek tart­játok, legalább ne akadályoz­zátok azokat, akik megold­ják”. ' T. B. E. A KSH Pest Megyei Igazgatóságának jelentése Háromnegyed év eredményei A megye gazdálkodó szer­vezeteinek pénzügyi helyzete a III. negyedév végére tovább romlott. Az egyes népgazdasá­gi ágakat tekintve a legrosz- szabb a helyzet az ipari szer­vezeteknél, majd ezt követi sorrendben a mezőgazdaság, az építőipar és a kereskede­lem. Ipar A megyében települt szocia­lista ipar termelésének növe­kedése a III. negyedév során lelassult, s így az év első ki­lenc hónapjában együttesen 2,2 százalékkal termeltek töb­bet az egy évvel korábbinál. Az emelkedést változatlanul teljes egészében a szövetkezeti szektor dinamikus fejlődése eredményezte. A termelés ala­kulását több tényező befolyá­solta. Serkentően hatott, hogy az év eddig eltelt időszakában több új termelőkapacitást he­lyeztek üzembe, néhány ter­mék iránt pedig megnőtt a kereslet. Ezzel szemben a ter­melés növelését gátolta többek között, hogy a film és a fotó­papír iránt mérséklődött a külföldi vevők érdeklődése. Az életszínvonal csökkenésé­vel párhuzamosan egyes terü­leteken — mint például a ru­házati cikkek, üdítőitalok, tej­termékek — visszaesett a bel­földi igény. Az anyagellátás helyzete továbbra sem problé­mamentes, s ez az ipar leg­több ágazatában gondot oko­zott. A termelés szerkezetének módosulásában a tavalyi ten­dencia folytatódott. A leg­gyorsabban a vegyipar és a gépipar növelte termelését, míg a könnyűiparé nem érte el az egy évvel korábbi szin­tet. Az élelmiszeripar terme­lése az átlagosnál lényegesen szerényebb mértékben emel­kedett. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és szövetkezetek saját termelésből származó értékesítési árbevétele szep­tember végéig 130 milliárd forintot tett ki, ami folyó­áron számolva csaknem két­ötöddel haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés teljes egészében az áremelke­dés következménye, az érté­kesített termékek mennyisége ugyanis kevesebb volt, mint tavaly. Változatlanul kedvező az ér­tékesítés irányonkénti alaku­lása. A belföldi eladások csök­kenése mellett a rubelelszá­molású kivitel volumene min­den ágazatban mérséklődött, a konvertibilis exporté viszont 15 százalékkal emelkedett. A megye szocialista ipara az év első kilenc hónapjában át­lagosan 83 793 főt foglalkozta­tott, 0,2 százalékkal többet, mint tavaly. A létszámnöve­kedés az új szervezetek hatá­sára a szövetkezeti szektorban következett be. Az élőmunka termelékenységének fejlődési üteme is mérséklődött, az egy foglalkoztatottra jutó termelés volumene az év eddig eltelt időszakában 2,0 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. , Építőipar A kivitelező építőipar tevé­kenységében, ezen belül is mind a szerződéskötésekben, mind az elvégzett feladatok teljesítésében elmaradás ta­pasztalható az elmúlt évihez képest. Az év első kilenc hónapjá­ban a megyei székhelyű ki­vitelezők 2,9 milliárd forint értékű saját építési-szerelési munkát végeztek, ami össze­hasonlítható áron számolva mintegy 4 százalékkal marad el az elmúlt év azonos idősza­káétól. A fenntartási munkák aránya tovább növekedett, a befejezett vállalkozói termelés 54 százalékát tette ki. Tovább folytatódott a kivi­telezők lakásépítési tevékeny­ségének mérséklődése is, ami különösen a kivitelezés alatt álló lakások számának vissza­esésében mutatkozik meg. Az épülő 438 lakás 171-gyel ke­vesebb, mint tavaly ilyenkor volt. A megye kivitelező építő­iparában 1988. I—III. negyed­évében átlagosan 13 363-an dolgoztak, 1,1 százalékkal ke­vesebben, mint az elmúlt év­ben. A termelékenység az 1987. évinél lényegesen sze­rényebb, 1,6 százalékkal emel­kedett, teljes egészében a szö­vetkezeti kivitelezők hatására, ugyanis az állami vállalatok­nál e téren visszaesés követ­kezett be. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági üzemeinek növénytermesztési eredményei az 1987. évi szint körül alakulnak, az állatte­nyésztésben pedig elmaradás tapasztalható. A kalászos gabonafélékből az idén több mint 2600 hek­tárral nagyobb területről ta­karították be a termést, mint egy évvel korábban. Ennek és a kedvező hozamoknak kö­szönhetően összességében 25 százalékkal több kalászos ga­bona termett a megyében, mint 1987-ben. Búzából pél­dául az átlaghozam meghalad­ta az 5 tonnát hektáronként, és az egyes termőterületek között nem voltak olyan nagy különbségek, mint tavaly. Ebben az évben a nagyüze­mek lényegesen nagyobb te­rületet öntöztek, és a kiön­tözött víz mennyisége is je­lentősen meghaladta az egy évvel korábbit. 1988. szeptember 30-án a megye nagyüzemi gazdaságii 95 ezer szarvasmarhát, 169 ezer sertést, 77 ezer juhot és 2,2 millió tyúkfélét tartottak. Az állomány szarvasmarhából nőtt, sertésből, juhból és a tyúkfélékből viszont keveseb­bet tartottak a nagyüzemek, mint egy évvel korábban. A vágóállatok és állati ere­detű termékek értékesítése — 1981. évi változatlan árakon számolva — a megyében ösz- szességében növekedett. Ezen belül vágómarhából keveseb­bet adtak el, mint a tavalyi év első kilenc hónapjában, sertésből és tejből viszont lé­nyegesen nőtt a felvásárolt mennyiség. A vágóbaromfi- értékesítés visszaesett és to­vább romlott a tojás kínálata. Az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben folytatódott a létszámfogyás, melynek üteme mindkét szektorban megha­ladta az 1987. évit. Az állami gazdaságok 10 370, a termelő- szövetkezetek pedig 69 470 főt foglalkoztattak, ami az egy évvel korábbitól 2,1, illetve 4,6 százalékkal volt kevesebb. Életkörülmények A megyében foglalkoztatot­tak I—III, negyedévi nettó át­lagbérének növekedési üteme egyik megfigyelt népgazdasági ágban sem közelítette meg a fogyasztói árindexet. A legna­gyobb arányban az egyéb anyagi tevékenységben foglal­koztatottak átlagbére emelke­dett, de még így is a második legalacsonyabb béreket fizető ágazat. A közlekedésben, a vízgazdálkodásban és az ipar­ban viszonylag gyorsabban, az állami gazdaságokban, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben, az építőiparban és a kereskedelemben pedig mérsékeltebben emelkedett a dolgozók átlagbére. A megye munkaerőhelyzetét összességében még mindig a jelentős túlkínálat jellemzi. Gondot az okoz, hogy a mun­káltatók az álláshelyek túl­nyomó részére szak- és beta­nított munkásokat várnak, a jelentkezők pedig zömmel se­gédmunkások. A munkaerő­kínálat területileg sem ott je­lentkezik, ahol a kereslet. Folytatódott a közhasznú munka szervezése. A III. ne­gyedév végén 10 településen folyt ilyen jellegű foglalkoz­tatás, átlagosan 65 fővel. A megyében a lakossági be­tétek állománya szeptember 30-án 17 milliárd forint volt, amely 5,4 százalékkal haladta meg az igén alacsony bázist. A betétállomány ez évi növe­kedése az elmúlt évinek csu­pán 28 százaléka volt, ezen belül a III. negyedévben állo­mánycsökkenés következett be. A lakossági hitelek állomá­nya a III. negyedév végén 30,4 milliárd forint volt, 16 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb mér­tékben a hosszú lejáratú épí­tési kölcsönök állománya nőtt. A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme az év folya­mán negyedévről negyedévre mérséklődött. Az év első ki­lenc hónapjában a megye boltjai 34,5 milliárd forint ér­tékű árut forgalmaztak — fo­gyasztói folyóáron — 12 szá­zalékkal többet, mint tavaly. A vizsgált időszak alatt a kis­kereskedelmi árak 16,8 száza­lékkal emelkedtek, legerőtel­jesebben a vendéglátásé, 24,4, de a ruházati cikkeké is 18,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az árvál­tozásokat figyelembe véve az eladott áruk mennyisége — a tavalyi emelkedéssel szemben — összességében 3,8 százalék­kal kevesebb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Legnagyobb mértékben a ven­déglátás és a ruházati cikkek forgalma esett vissza, majd ezt követte a vegyes iparcik­keké, valamint az élelmiszere­ké. A vásárlásokat egyes terü­leteken hátráltatta az import­lehetőségek szűkülése, de je­lentős hatása van a keresetek csökkenő vásárlóértékének is. A mérsékeltebb kereslet a kereskedelem kínálati pozíció­ját javította, s így ebben az évben szűkült a hiánycikkek köre. Ennek ellenére válto­zatlanul rossz az ellátás hűtő- szekrényből, fagyasztóládák­ból, kerékpárból, varrógépből, de akadozott az ellátás acél­csőből, horganyzott lemezből, zár-lakatból, gázüzemű készü­lékekből, csavarokból is. Vá- lasztékhiányós az olaj- és zo- »máftef estékek, a babápolási cikkek, a gyermekbútorok kí­nálata. Viszonylag kiegyensú­lyozott volt az áruellátás az alapvető élelmiszerekből, bár itt sem tudták biztosítani a folyamatos ellátást az olcsóbb tőkehúsból és belsőségekből. Az idényáras cikkek felho­zatala a burgonya és néhány gyümölcs kivételével megha­ladt a tavalyit. Ez az árak változásában is éreztette ha­tását, a lakosság ezeket a cik­keket átlagosan 2,5 százalék­kal olcsóbban vásárolhatta meg. Ezen belül a burgonya 9,4, a gyümölcsfélék 6,5 szá­zalékkal drágábbak voltak, a zöldségféléket viszont 8,6, a tojást pedig 6,1 százalékkal olcsóbban szerezhették be. A tojás ára szeptemberben je­lentősen megemelkedett, 21 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. 1988. I—III. negyedévben 181 ezren keresték fel a me­gye kereskedelmi szálláshe­lyeit, 3,1 százalékkal keve­sebben, mint 1987-ben. Ugyan­akkor kedvező, hogy nőtt a külföldi vendégek száma, 4,5, és az általuk eltöltött vendég- éjszakáké is 1,0 százalékkal. Ezen belül a nem szocialista országokból idelátogatók nö­vekedése volt a meghatározó. Az e területről érkezett ven­dégek száma 16 százalékkal emelkedett. A megyében szeptember vé­géig 2651 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, 22 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Ez fő­ként annak a következmé­nye, hogy az előző év végén műszakilag átadott OTP-beru- házású lakásokra a használat­bavételi engedélyek kiadása nagy számban húzódott át er­re az évre. A megyében vál­tozatlanul a magánerős épít­kezés az általános, a lakások­nak már csupán 0,5 százaléka épült állami erőforrásból. Ezért különösen kedvezőtlen, hogy az építőanyagok iránti keresletet a megye Tüzép-te- lepei sem mennyiségben, sem minőségben továbbra sem tudták kielégíteni. Valameny- nyi építőipari és faipari ter­mékcsoportot érintette az áru- és választékhiány. A legna­gyobb gondot a fenyőfűrész­áru, a nyílászárók, a parketta, az égetett tetőcserép és a szi­getelőanyag beszerzése okozta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents