Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
6 1988. DECEMBER 14., SZERDA Jogi tanácsok t r Ági öröklés ® Ú§ elfárás kezdeményezés© Megosztott lökés használata ® Felmondás • „Igazságtalanság” lgejd olvasónk .fölpanaszolja, hogy testvére csak tíz napot élt feleségével, mégis a vagyonát nem ő, hanem a házastárs örökli, aki pedig a szerzésben semmiféle módon nem működött közre. Olvasónk elkeseredettségét emberileg megértem, de tudomásul kell vennie, hogy a jogszabályok az öröklés rendjét meghatározzák, s attól eltérni csak végrendelettel lehet. Ha pedig az elhunyt a végrendelet készítését nem tartotta szükségesnek, feltételezni kell, hogy akarata arra irányult, hogy az öröklés úgy történjen, ahogy azt a jogszabályok előírják. A rendeletek nem határozzák meg, hogy a házastársaknak a házasságkötéstől számítva mennyi időt kell együtt élni, így akár egynapos házasság is megalapozhatja az öröklési igényt. Nem örököl a házastárs viszont akkor, ha a halál bekövetkezésekor nem élt együtt az illetővel és az eset összes körülményeiből nyilvánvaló az, hogy az életközösség visszaállítására nem volt remény. Vannak azonban olyan esetek, amikor ezek a szabályok nem érvényesülnek. Akkor ugyanis, ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés, vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ebből következik, hogy az ági öröklésnek két feltétele van. Egyrészt, hogy nincs leszármazó, másrészt pedig, hogy a vagyont nem az elhunyt, szerezte. Ági öröklésnek van helye testvértől, vagy a testvér leszár- mazójától örökölt, vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyak tekintetében. A vagyontárgy ági eredetét annak kell igazolni, aki arra ezen a címen igényt támaszt. A F. J-né szigetmonostori szövőnő munkaügyi vitát kezdeményezett. Kérelmét a döntőbizottság elutasította, mert nem tudott megfelelő bizonyítékokkal szolgálni. Most tudomására jutott olyan körülmény, amelyről valószínűsíthető az igaza. Mit tehetek? — kérdezi. A munkaügyi döntőbizottság határozatának jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt mind a dolgozó, mind a munkáltató a munkaügyi bíróságnál új eljárást kezdeményezhet. E kérelem olyan tényre vagy bizonyítékra alapítható, amelyet a munkaügyi vita során korábban nem bíráltak el. Ennek további feltétele az is, hogy elbírálás esetén a félre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor a döntőbizottság határozata a bíróság ítélete folytán emelkedett jogerőre. Természetesen előfordulhat, hogy a fél az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményről csak hat hónap után szerez tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezhessen. Ilyenkor a határidőt ettől az időponttól kell számítani. Három év után azonban új eljárás már nem kezdeményezhető. A Egy magát megnevezni nem kívánó tanítónő elvált házastársától. Közös lakásuk használatát a bíróság megosztotta. Volt házastársa most újabb házasságot kíván kötni és az új feleséget is oda akarja költöztetni. Mit tehetek ez ellen? Panaszosunk nem közölte, hogy a lakásuk tanácsi, vagy más bérelt lakás volt, vagy pedig az a közös tulajdonukat képezte. Amennyiben ugyanis bérlakást használtak a kizárólagosan használt lakrészbe — a lakásügyi jogszabályoknak megfelelően — a volt házastárs más személyt — kiskorú gyermekének kivételével — csak a másik fél hozzájárulásával fogadhat be. Más a helyzet, ha a közös tulajdon használatáról rendelkezett a bíróság. Ez esetben ugyanis a saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a másik felet csak az elővásárlási jog illeti meg. Nyilvánvaló, hogy a szabadon rendelkezést nem lehet a többi tulajdonostárs rovására gyakorolni. Ha tehát a befogadás sérti a másik házastársnak a kizárólagos, vagy a közös használathoz fűződő érdekeit, jogszerűen tiltakozhat és bírósághoz fordulhat. A Családi házának egy részét albérletbe adta Cs. N. vecsési lakos. Azt szeretné megtudni, hogy a jövedelmének hány százalékát kell az adó befizetésekor számításba venni. Olvasónk valószínűleg ösz- szetéveszti a fizetővendéglátásra vonatkozó szabályokat az albérletből szerzett jövedelemre irányadó előírásokkal. Abban az esetben ugyanis, ha a tulajdonos ingatlanát igazoltan fizetővendéglátás útján hasznosítja, a bevétel 60 százalékát kell bevételnek tekinteni. Ha a bevételt idegenforgalmi szervezet fizeti ki a tulajdonos részére, akkor csak 40 százalék tekintendő jövedelemnek. Más a helyzet, ha a lakás bérbeadásából, vagy albérletbe adásából származik a tulajdonos jövedelme. Ilyenkor ugyanis a jövedelmet csak a törvényben elismert, igazolt költségekkel lehet csökkenteni, évenként legfeljebb 12 000 forint (1989-től 24 000) összegig. Ha a felTÍZ NAP RENDELETÉI Különélési pótlék. A 9Y/1988. (XI. 29.) ÉVM-rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató munkáltatók számára felhatalmazást biztosít, hogy az építési-szerelési munkahelyeken foglalkoztatott dolgozók számára különélési pótlékot határozhatnak meg. A különélési pótlék mértékét a kollektív szerződés határozza meg, napi összege a fővárosban 60,—, vidéken 40,— Ft ösz- szegig költségtérítő jellegű. Így adómentes. Az ezt meghaladó különélési pótlék növeli a dolgozó adóköteles jövedelmét. Munkarend. A 21/1938. (XI. 29.) ÁBMH-rendelkezés az 1989. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet határozza meg. Termelői ár. Az Országos Árhivatal elnökének 8/1938. (XI. 29.) ÁH sz. rendelkezése a belföldi termelésű széntermékek termelői árát határozza meg. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 58. számában találhatóak. Karácsonyi bevásárlónap Dunakeszin, december 8-án, 15-én és 22-én. Reggel 8-tól 19 óráig várjuk kedves vásárlóinkat, a Pest Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat boltjában. Cim: Dunakeszi, Garas u. 13. merült költségek ezt a mértéket meghaladják, az elszámolásukra — előzetes bejelentés alapján — a vállalkozói adó szabályai szerint van lehetőség. Ezek a szabályok előírják az ellenőrzéshez, a bizonylatoláshoz elengedhetetlenül szükséges feltételeket. A J* S. ráckevei felszolgáló összekülönbözött a főnökével, aki a vita hevében közölte, hogy másnap ne is jöjjön dolgozni. Ezt az eljárást én jogszerűtlennek tartom, és igényt tartok a felmondási idő letöltésére — írja. A határozatlan időre létesített munkaviszonyt felmondással mind a munkáltató, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti. A munkáltatónak a felmondást írásban kell közölnie és a felmondás okának abból világosan ki kell tűnnie. Nem szükséges indokolni a felmondást, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a munkáltatónál. Ha gzonban a dolgozónak ez az első munkaviszonya vagy ha az indoklást kéri, a munkáltató azt nem mellőzheti. Amennyiben a munkáltató mond fel, az új munkahely keresése miatt a dolgozó részére szabadidőt kell biztosítani. A jogszabály a kötelező felmentés mértékét 15— 30 nap közötti időben állapítja meg. Konkrét mértékének meghatározását a kollektív szerződés tartalmazza. Ez idő alatt figyelembe kell venni a dolgozó kívánságát, és a felmentést összefüggően, vagy részben kell számára kiadni. A dolgozó részére a felmentés idejére átlagkereset jár. Mindebből következik tehát, hogy a felmondás jogszerűtlen és a sérelmet szenvedett dolgozó kérelemmel élhet a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. Sinka Imre Olvasóink részéra minden csütörtökön I?—19 óra között Ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp Vili.. Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Postabontás— VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PT.: 311 -1436 H SxoEgélfa a kötődést’ A Pest Megyei Hírlap budakeszi előfizetőinek száma nem változik. Ahány új olvasó kapcsolódik be a megye életének megismerésébe, hozzávetőleg ugyanannyi elmarad. De nem a postavezetésben, nem a hírlapfelelősben van a hiba. A lap jól szerkesztett. Minden megtalálható benne, ami tudást fejleszt, ismeretet bővít, tanultakat kiegészít. Az írások, a fotók, hű képét mutatják a megye történetének, és követik a fejlődés útját. Le merem írni, hogy évek múltával komoly forrásanyagot szolgáltat azoknak, akik Pest megye ezen korszakát fel akarják dolgozni. Viszont — véleményem szerint — nem elég aktív a lap előfizetőinek toborzása, főleg a fővárosba járó dolgozók között. Tenni kellene azért, hogy minél többen olvassák szűkeb b hazánk sajtóját, és ezért széles körű propaganda szükségeltetik. Budakeszi lakossága többnyelvű, sok hazánkbeli településről származó. A gyökértől való elszakadás után az új helyhez való kötődést a megyei sajtó is szolgálhatná. Padányi Lajos Budakeszi narancsfák Nyálon róluk, már nevelem az oltványokat. Nekem pedig egy évek óta termő narancsfám van. Ebben az évben mintegy harmincöt narancsot hozott, a legtöbbjük már érett... Tóth István Gödöllő Ás latsss hallgasson! November 29-én, a Vácról 11 óra 52 perckor Budapestre induló vonattal szerettem volna a fővárosba utazni. A vasútállomás hangosbeszélőjén egy kellemes női hang azt mondta be, hogy a vonat várhatóan tizenöt percet késni fog, kérik a türelmünket. Nos, ez a türelem 12 óra 33 percig tartott, ekkor jött meg a vonat Szob irányából. Az csak tovább borzolta a kedélyeket, hogy alig fértünk fel rá, hiszen Vácott több száz utas rohanta meg a szerelvényt. A kalauz jött és közölte, hogy ez nem az a vonat, amit vártunk, hanem egy későbbi, és nem kell az utasnak megjegyzéseket tenni a rossz tájékoztatásra. Ezek szerint a 11 óra 52-es vonat kimard.t. Hogy miért nem tájékoztatják erről az utasokat, az rejtély. N. J. Budapest k Nagy Lajos, a váci vasútállomás állomásfőnöke elmondta, hogy a kifogásolt vonat nem maradt ki, viszont negyven percet késett. Az a szerelvény az országhatárról túlról, Sturovo városból indul, és sajnos Magyarországra már ekkora késéssel érkezett. Tudomása szerint műszaki hiba miatt kellett ennyit várakozniuk az utasoknak. Hozzáfűzte, hogy ők általában csak a késés tényérő! értesülnek. a pontos időtartamról szinte soha. Ennek megfelelően igyekeznek tájékoztatni az utasokat, lehetőleg rövid időközönként, de tapasztalataik szerint ez sosem elég. Az okozott kellemetlenségért minden érintett szíves elnézését kéri. Válaszol az illetékes A Pest Megyei Hírlap december 7-i Postabontásában dr. Ábel János, Mende aláírással megjelent egy írás. Az aláíró álnév mögé bújt, ennek megfelelő valóságtartalmú a levelébe foglalt állításainak jó része is A való tényeket hamis színben tünteti fel, néhány helyen tudatosan. A végkövetkeztetéseit kénytelenek vagyunk visszautasítani, mert azok sértik a község lakosságát és a tanácsot. A korábbi körzeti orvos (dr. Csernik Zoltán) maga mondta fel munkaviszonyát. A kegyeleti szempontokra is tekintettel nem kívánjuk részletezni azokat a gondokat, amelyek miatt a felmondás visszavonását a tanács nem fogadta el. A döntést a többség, vagyis Mende község lakosságának megfelelő egészségügyi ellátása indokolta. Meghozni nehéz volt, de ma is vállaljuk. Reméljük, hogy az új körzeti orvos megfelelő szakmai és emberi munkája meggyőzi majd azokat is, akik e döntés helyességét ma még vitatják. Tréfák Józsefné tanácselnök Már több alkalommal olvastam termő narancs- vagy citromfákról olyan cikket a Pest Megyei Hírlapban, amin bösz- szankodnom kellett. Legutóbb a november 25-i számuk hátoldalán jelent meg egy kép erről, olyan aláírással, hogy ez a környéken ritka látványosság. Hát kérem, ez a környék fogalom nem tudom mit takar! ötven, vagy száz kilométert? Az ugyanis biztos, hogy Gyötöri nem egy, hanem tíz fa is hoz több-kevesebb termést. Ezeket egy magántermelőnél láttam, szereztem is gallyakat HoizészéSás és vélemény Sok kicsi sokra megy ügyészi szemmel az ifjúsági bűnözésről Kamasz válaszúton Fiataljaink döntő többsége becsületesen él: tanul, dolgozik. Az ország ifjúkorú népességének csak kis hányada helyezkedik szembe a társadalmi normákkal, tanúsít deviáns magatartást. Ez az Igen szűk réteg viszont évről évre újratermelődik, számuk hosszabb idő átlagában emelkedő tendenciát mutat. Pest megyében 1986-ban 998 fiatalkorú bűnelkövető volt. szemben az 1985. évi 903-mal, az 1984. évi 882-vel, az 1983. évi 789-cel és az 1982. évi 751-gyel. ' bűnözők utánpótlásának csökkentésére minden erőt mozgósítani kell, és a küzdelmet a *rsadalom legkisebb egységében, a családban kell elkezdeni. Erősíteni kell a gyámhatóságok tevékenységét is. A gondoskodás csak akkor lehet eredményes, ha az abban érdekelt, állami és társadalmi szervek — köztük a társadalmi és hi- vatáso pártfogók, a munkahelyi kollektívák — szorosan együttműködve és tevékenyen részt vesznek a rájuk bízott fiatalkorúak át- nevelésében. Kiemelkedő ebben a hivatásos pártfogók szerepe. Jelenleg a megelőzés a bűnüldöző szervek munkájához kapcsolódik, azonban a feladat nagy, az állami és társadalmi szerveknek önálló teendőik is vannak. A cél érdekében egy megfelelő szervezet létesítésére lenne szükség. Ennek megalakulására elsősorban a bűnözés szempontjából fertőzöttebb területeken lenne nagy szükség, mint Pest megyében és azon belül is különösen az agglomerációban. Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló határozata is rámutatott, hogy feladatainkat a legkritikusabb területekre kell koncentrálni; térben, időben és módszerben egyaránt. Tapasztalhatóan a kiskorúak veszélyeztetettsége s a fiatalkori bűnözés elleni küzdelem ott eredményesebb, ahol a gyermek- és ifjúságvédelemben érintett szervek közt hatékony együttműködés alakult ki. Ott, ahol az együttműködők tudják, hogy területükön milyen konkrét célok érdekében dolgoznak, az eredmények sem maradnak el, mint mutatja Budakeszi példája. Három éve ügyészi felmérés állapította meg, hogy a községben a bűnözők 41 százaléka az ifjúság köréből került ki. Bűnre csábító tényezőnek tekinthető a káros baráti környezet, valamint a szabad idő értelmes eltöltésének a hiánya. Ekkor vetődött fel egj^ mo- trrosklub létesítésének a gondolata. A községben társadalmi összefogással, az országos jelentőségűnek tekinthető kezdeményezés eredményeként az MHSZ-en belül motorosklub szerveződött. A klub segítésére Kilenc különböző állami, társadalmi és gazdasági szerv képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. Tapasztalat, hogy ugyanazon célok érdekében működő különböző intézmények nem is ismerik egymás törekvéseit, holott erőik koncentrálásával több fiatalt lehetne megmenteni. Budakeszi jó példa ebben is, ahol tavaly hat különböző szerv részvételével arra született megállapodás, hogy összehangoltan segítik a fiatalok szabadidős tevékenységénes megszervezését, és a családvédelmet. Budakeszin a közel negyedik éve tartó hatékony ifjúságvédelmi munka eredménye, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők száma az 1934. évi 27-ről 1985-ben 14-re csökkent, 1988- ban ugyanennyi volt, 1987-ben pedig tizen- ke* Nem lehet közömbös számunkra, hogy mit teszünk utódaink egészséges fejlődése érdesében. Illyés Gyula szavaival: „Van egy mondás, amely szerint minden kamasz bűnözőjelölt. Ez túlzás; minden kamasz válaszúton áll s jaj annak a társadalomnak, amely nem tudja segíteni kamasz fiait.” Dr. Orell Ferenc János főügyészségi tanácsos van a városban, hogy működnék-e, nem tudom. A mi házunkban hatvanhat család lakik. A kaputelefonunk egy éve mm működik, de rendszeresen fizetjük a díjat. Igaz, az csak hat forint havonta, lakásonként... Én csak magyarul tudok, s mivel a hatvanadik életéveimet — ha nem is régen, de — betöltöttem, nem valószínű, hogy más nyelvet meg fogok tanulni. Viszont a televízióantenna-dí- jam is — bár csak havi két forinttal — megemelkedett, a szlovák adás miatt. Ugyancsak a november 30-i számukban foglalkoznak a. kábeltévével is. Ha épületenként hetvenöt százalékos lesz a lakók igénye, akkor bekötik. Ha igaz, angol és francia nyelvű adások lesznek, ezek bármelyike olyan nekem, mint a némafilm. A cikkben olvastam továbbá, hogy akik befizetnének az új szolgáltatásra, de erre anyagilag képtelenek, néhány esetben a településfejlesztési hozzájárulásból támogathatók. Tehát aki szeretné beköttetni a kábeltévét, de nem tudja, annak majd a más által befizetett tehóból rendezhető a tartozása. A százalékos arány így növelhető, de szerintem rossz vicc az. hogy én valamit szeretnék, de esetleg más pénztárcájára. Ezek az én meglátásaim, s megírtam anélkül, hogy ezzel bárkit is a legcsekélyebb mértékben bántani, megsérteni akarnék. Hargitai István Vác üzenetek Sz. F.-né, Tápiószccső: Telefonon beszéltünk a nagykátai Gelka vezetőjével, aki feljegyezte olvasónk adatait, panaszát, és gyors ügyintézést ígért. Ha megoldódnak a problémák, vagy ha mégsem keresnék fel, kérjük, értesítsen bennünket! K. Am Vác: Véleményünk szerint a megbeszélt levelet felesleges lenne elküldeni, hiszen a lapunk váci különkiadása kimerítően foglalkozott az üggyel. Ha olvasónk mégis ezt kívánja, keressen fel vagy hívjon fel bennünket. A Pest Megyei Hírlap 1988. november 30-i Postabontásában Sok kicsi sokra megy címmel olvastam egy írást, ehhez szeretném az alábbiakat hozzáfűzni: Szanálás miatt 1980 elején kerültem tanácsi lakásba. Akkor a beépített bútorok havi használati díja húsz forint volt, ezt nemrég huszonhétre emelték. Senki sem mondta, hogy miért. Sok kaputelefon
