Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

PEST MEGYEI f HÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mii BiB> XXXII. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. DECEMBER 14., SZERDA Straub F. Brúnó Gödöllőn Straub F. Brúnó, áz Elnöki Tanács elnöke kedden Gödöl­lőre látogatott, ahol felkereste az épülő mezőgazdasági bio­technológiai kutatóközpon­tot. Az építkezés színhelyén Pék János ügyvezető igazgató tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a beruházási munká­latokról, s mint elmondta, a kivitelezési munkálatok terv­szerűen haladnak, így az épü­letek előreláthatóan elkészül­hetnek az eredeti határidőre, vagyis 1989 augusztusában a kutatóközpont megkezdheti a működését. Vegyes bizottság Egyéves munkaprogram Kedden elutazott hazánkból a Willy de Clercq, az EGK bizottságának tagja, a kül- kapcsolatok, kereskedelmi megállapodások felelőse ve­zette közös piaci delegáció, amely a magyar—EGK keres­kedelmi és gazdasági együtt­működési vegyes bizottság ala­kuló ülésén vett részt. A Beck Tamás kereskedel­mi miniszter által vezetett magyar delegációval folyta­tott tárgyalásokon áttekintet­ték a közelmúltban kötött két­oldalú megállapodás végre­hajtásának legfontosabb kér­déseit, és a kapcsolatok fej­lesztésének tennivalóit. Meg­állapodás jött létre arról, hogy a jövőben évente megrende­zendő vegyes bizottsági ülések között tárgyalásokat folytat­nak a mezőgazdasági keres­kedelemben alkalmazandó kölcsönös engedmények nyúj­tásáról és esetleges vámköny- nyitésekről. , ^ Az MSZMP Politikai Bizottságának ülése a külföldön élő magyarokról Közelebb kerültünk egymáshoz Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg hazánk és a külföldön, elsősorban Nyugaton elő magyarság kapcsola­tairól, valamint arról a tevékenységről, amelyet Magyarország folytat a nyugati emigráció irányában. A Politikai Bizottság örven­detesnek tartja, hogy az utóbbi időszakban főként humanitá­rius és gazdasági téren köze­lebb kerültünk egymáshoz. Fi­gyelemre méltó, hogy az emig­ráció 'kóréhén kedvezően vál­tozott a Magyar Népköztársa­ság politikájának megítélése. Bel- és külpolitikai törekvé­seink, a társadalmi és gazda­sági reformfolyamat, a fel­gyorsult demokratizálás széles körű érdeklődést . és pozitív visszhangot váltott ki a nyu­gati országokban élő magyarok között' is. Az emigráció Magyarország­hoz való viszonyában fontos tényező a befogadó ország és hazánk kapcsolatainak rende­zettsége. A Magyar Népköztár­saság elismeri és feltétlen tisz­teletben tartja a külföldön élő magyarok állampolgári hűsé­gét. A kapcsolatok ápolásában jelentős szerepe van a kulturá­lis, tudományos és gazdasági élet képviselői mellett a ma­gyarországi egyházaknak is. A külföldi magyarság kor- összetétele az elmúlt években tovább módosult. Általában jellemző azonban, hogy a har­madik generációs magyarok is — bár szüleiktől és nagvszü- leiktől eltérő módon — vállal­ják magyar származásukat. A Politikai Bizottság véle­ménye szerint a külföldön élő magyarokkal való kapcsolatr tartás a társadalom legszéle­sebb értelemben veit közös feladata. Időszerűnek tartja az e téren kialakult felfogások és beidegződések felülvizsgálatát, s a kapcsolatépítés — belső és Gyógyszert csomagéinak Százhalombattán, a Kőbányai Gyógyszerárugyár kiszerelő üze­mében jelenleg mintegy hétféle gyógyszert csomagolnak. A gyorsan kattogó gépekbe öntött kalmopyrinek vagy a más fáj­dalomcsillapító pirulák higiénikus szelvényekben jönnek ki (Hancsovszki János felvétele) nemzetközi lehetőségeinkkel, igényeinkkel összhangban lévő — feltételeinek megteremtését. Célszerűnek ítéli, hogy a ma­gyar állampolgárok, a ha­zánkban élő nemzetiségek, a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek és a más államokban magukat magyar­nak valló emberek egymáshoz és az anyanemzethez való vi­szonyát azonos alapelvek sze­rint értelmezzük. Így biztosít­ható a bel- és külpolitika össz­hangja, a sajátos egységet al­kotó feladatok egységes egész­ként történő, átfogó kezelése. Ebben mind az állami, kor­mányzati, mind a kormányon kívüli szervekre, szervezetekre, mozgalmakra feladat hárul. A Politikai Bizottság megál­lapította: a sajtónak nagy fele­lőssége van abban, hogy reá­lis, túlzásoktól mentes kép ala­kuljon ki a külföldi magyar­ságról a hazai közvélemény­ben. A testület ajánlásokat foga­dott el. Olyan intézkedéseket javasol az állami szerveknek, amelyek elősegítik a külföldön élő magyarság és hazánk kul­turális, gazdasági, tudományos intézményei, személyiségei közötti természetes kapcsola­tokat. A Politikai Bizottság átte­kintette 1989 első félévének politikai ünnepeit. Egyetért az­zal, hogy március 15-ét, az 1848—49-es forradalom és sza­badságharc évfordulóját a KISZ és a Hazafias Népfront által szervezett múzeumkerti nagygyűléssel, ifjúsági tömeg­felvonulás keretében, a 48-as emléktáblák és emlékhelyek megkoszorúzásával ünnepelje meg a budapesti lakosság. Ajánlja, hogy országszerte tartsanak emlékünnepségeket. Ügy határozott, hogy a párt­szervek mindenütt vállaljanak részt a rendezvények szerve­zésében. ★ A Politikai Bizottság ülésén elhangzottakról — a kialakult szokásoknak megfelelően — délután Major László tájékoz­tatta az újságírókat. A szóvivő mellett foglalt helyet Kimmel Emil, akinek osztályvezető-he­lyettesi kinevezését mai ülé­sén hagyta jóvá a Politikai Bi­zottság. E tisztében a felállí­tandó sajtóiroda munkáját szervezi majd. Az első napirendi ponthoz kapcsolódva Major László em­lékeztetett arra, hogy csaknem másfél milliónyira tehető azoknak a magyaroknak a száma, akiket az úgynevezett nyugati emigrációhoz sorol­nak. Az Egyesült Államokban az 1980-as népszámlálás al­kalmával 730 ezren vallották magukat magyarnak, s további 1 millió amerikai állampolgár A PÁÉV VÁLLALATI TANÁCSA KÖLCSÖNÖS MEGEGYEZÉSSEL FELMENTETTE AZ IGAZGATÓT tartozik a második, harmadik generációs magyarsághoz; Ka­nadában 140 ezer a magyar származásúak száma, míg Nyugat-Európában csaknem 320 ezren vannak. A szóvivő elmondta azt is, hogy bizonyos adminisztratív korlátok még mindig hátrál­tatják a külföldön élő magya­rok hazalátogatását. Ezeket az idegenrendészeti korlátozáso­kat mihamarabb le kell épí­teni, megkönnyítve ezzel a kint élők magyarországi lá­togatásait, illetve a végleges hazatelepülésüket. A jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a harmadik generációs ma­gyarokkal való kapcsolattar­tásra is. Származásuk gyökereit ku­tatva, közülük mind többen vállalják magyar identitásu­kat. Sokat profitálhatna a ma­gyar gazdaság, a magyar tu­domány, ha erősödnének azok a szálak, amelyek a külföldön élő szakembereket, kutatókat, kulturális személyiségeket Ma­gyarországhoz fűzik. A Ma­gyarok Világszövetsége mellett ebben sok más szervnek is feladata van. A jövő évi jeles ünnepeket áttekintve, a Politikai Bizott­ság úgy foglalt állást, hogy a március 15-ei megemlékezé­sekben a különféle alternatív szervezetekre is számít. Várják őket a rendezvény társadalmi előkészítő bizottsá­gában is. „Március 15-ét sen­ki nem akarja kisajátítani, az minden progresszív gondolko­dású magyar ünnepe” — szö­gezte le a szóvivő. Egyben utalt arra is, hogy a testület ülésén felmerült: március 15-e legyen munkaszüneti nap. Er­ről azonban bővebb felvilágo­sítást egyelőre nem adott. Ami május 1-jét illeti: amennyi­ben az együttműködő partne­rek ezzel egyetértenek, nagy­gyűléssel emlékeznek meg az ünnepről. GYŰJTŐAKCIÓ A MEGYE PÁRTSZERVEZETEIBEM Gyorssegély a földrengéskárosultaknak Kedden elrepült az első magyar segélyszállítmány az örményországi földrengés károsultjainak. A Magyar Vöröskereszt küldeményében antibiotikumok, egyszer használatos injekcióstűk találhatók. A következő külön- repülőgép csütörtökön indul. Ebben már élelmiszerek, gyermektápszerek és vérkészítmények is találhatók. Akik segíteni szeretnének a bajba jutottakon, az anyagi támo­gatáson túl önkéntes véradással is hozzájárulhatnak az életmentéshez. Pest megyében a pártszervezetek kezdeményezésére indult gyűjtőakció, s az első információk szerint már az első nap is több tízezer forintot ajánlottak fel e célra a párttagok. Akik közvetlenül a Vöröskereszthez akarják eljuttatni adományukat, pénzt „Az örmény károsultaik részére” megjelöléssel az MNB 325—90 171—8147 szám­laszámra fizethetnek be. A Pest Megyei NEB vizsgálta Célszerűbbnek tartják a megalkuvást Sokféle oka lehet nemzet- gazdaságunk alacsony teljesí­tőképességének, mindeneset­re az okok sorába tartozik a szerződéses fegyelem hiánya is. A Pest Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság legutóbbi vizsgálata — miként négy év­vel ezelőtt is — feltárta azok­nak az igazságtalanságoknak, kiszolgáltatottságoknak, a helyzettel való visszaélések­nek a sorozatát, amelyek a gazdálkodó szervezetek kap­csolataiban naponta jelentkez­nek, működési zavarokat idéz­nek elő, a jog eszközeivel mégsem szüntethetők meg, mert a gazdaság eddigi struk­túrájának és mechanizmusá­nak természetes velejárói. Az alábbiak könnyebb meg­értése végett tudni kell, hogy szerződéses fegyelmen a meg­kötött megállapodások pontos betartása, az azokban vállalt kötelezettségek hiánytalan tel­jesítése és a hozzáfűződő jo­gok érvényesítése értendő. Kezdjük hát az elején, vagyis ott. hogy a monopol­helyzetben lévő. erőfölényét fitogtató vállalat gyakran el­zárkózik a szerződéskötés elől. A kicsiny megrendelő — há nagyon bátor — ilyenkor a bíróság Segítségével kikény­szerítheti a szerződéskötést, de utána nem sokáig ízlelgetheti a diadal mámorát. Csak egyet­len példát említünk — mert nincs is több az ilyen vak­merőségre —, a Duna Élelmi­szer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalatét. Ez még bírói úton kényszerítette a Szegedi Sza­lámigyárat harminchét tonna csomagolt zsír szállításának szerződésbe foglalására, de a szegedi szállító ezután már csak erre a mennyiségre volt hajlandó szerződést kötni ak­(Folytatás a 3. oldalon.) (Cikkünk a 3, oldalon.) LENYELNI ÖTVENMILLIÓT? Nem vagyok üzletember, ám annak a faramuci aján­latnak még én sem dőlök be: amit nyertem a réven, azt úsztassam el a vámon. Gyártsak egy terméket veszteséggel, s amit itt buk­tam, azt a hagyományos, vagy gumiékes tolózárak­ra, pillangószelepekre ter­heljem rá. Azaz érjem be a kisebb nyereséggel, s nyel­jem le azt az ötvenmilliót, ami elúszott. Elúszott, mert a szabályzók úgy változtak, hogy a járműiparban a termelői árakat visszavet­ték 11 százalékkal. A ru­belszorzó is előnytelen, s a szállító partner két száza­lékkal emelte a meztelen — tehát megmunkálásra váró — tengelyek árát. Igen, arról az árvitáról van szó, mely 1987 októberében kezdődött — a szabályzók nyilvánosságra hozatalakor — az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Csepel Autó­gyár, s az Ikarus között. Az ISG az ötvenmilliót nem akarta elkönyvelni veszteséglistáján, meg akar­ta kapni a két felhaszná­lótól. Mondván, korábban is minimális volt a nyere­sége a buszokhoz szüksé­ges, úgynevezett mellső-, s a csuklósok utánfutó ten­gelyein. Éves, egymilliárd forintos árbevételéből mindössze 4,5 százalékot képviselt, mint nyereség. Volt itt már minden. Le­vélváltás, gyártás- és szál­lításleállítás — az ISG ré­széről —, vita a tévé ka­merái előtt. Ám a főható­ság megfellebbezhetetlen döntése változatlan ma­radt, le kell nyelni azt az ötvenmilliócskát. Ám az ISG nagy, megemészthetet­len falatnak tartja. Mert a megmunkált tengely — me­lyet az ISG maglódi gyá­rában készítenek — dara­bonként kétezer forint ér­téket képvisel abból a há­rommillióból, amibe a csuk­lós busz manapság kerül. Ám ahogy az lenni szo­kott: ez sem enged, az sem hagyja. No, ölre nem men­tek, hajba nem kaptak, de az ISG és a szigetszent- miklósi Csepel Autógyár régi kooperációs kapcsola­ta felbomlik. A Csepel Autó sem vitatkozik to­vább, hazaviszi a tengely­gyártást. S az ISG maglódi gyára, ahol 220 ember ezzel a pro­fillal foglalkozott? Épít­keznek, javában fúrnak, faragnak, rendezkednek Maglódon. Mert január el­sejétől április 30-ig foko­zatosan leadják Sziget- szentmiklósnak a profilt. S helyette itt is az ipari nagy­fogyasztóknak, beruházók­nak, a piaci kereslethez alkalmazkodva, tolózára­kat, csőkarimát gyártanak. De új csarnok kell ehhez: a régi alacsony, a fürge targoncák nem férnek be. Ahogy Konrád Anselm gazdasági igazgató mond­ja, egyetlen ember sem ke­rül utcára. Néhányat azon­ban átképeznek. Miközben a negyven-ötvenmilliós egyszeri költségből a futó­műgyártó profilt szerel­vénygyártóra alakítják át. Átcsoportosítva a beruhá­zásra máshol felhasználni szándékozott összegeket. Mert csak egyszer kell 40 —50 milliót kiadni, nem a veszteséget folyamatosan lenyelni... Kézenfekvő a megoldás, ha éppoly mereven nézem a tényeket, mint amilyen mereven a felsőbb hatóság az árszabályzókat alkal­mazta. Figyelmen kívül hagyva, hogy két céget — az ISG-t, s a Csepel Autót is — pár milliócska kiadá­sára késztet. Hiszen amit az ISG felszámol, annak kialakítása a Csepel Autó­ra vár. S ebben a csatában — melybe két Pest megyei vállalatot is belehajszol­tak — csak a hovatovább szentként, sérthetetlenként, kezelt szabályzón nem esett csorba. Varga Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents