Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-12 / 295. szám
megyei] 4 uitm 1988. DECEMBER 12., HÉTFŐ Januártól gyártják az Amino-reget Csontkovács Budaörsön Lesz-e belőle gyűjtemény ? Adomány Pomáznak A hír ennyi: Oltvainé Dancsó Ilona festőművész mintegy húsz zsűrizett, igen értékes alkotását adományozta a Pomázi Nagyközségi Tanácsnak. Az eset azért keltett feltűnést a településen, mert eddig hasonló adománnyal nem kedveskedtek Pomáznak, a környéken élő művészek ugyanis Szentendréhez kötődnek. Oltvainé Dancsó Ilona kivétel, mert neki már a szülei is Pomázon éltek, ő pedig a régi épületet nyaralóvá alakította, s gyakran tölti benne szabadidejét. A kérdésre, hogy miért ajándékozta el a műveket, azt mondja, hogy Pomázon rendezett több kiállítást, a legutóbbit a közelmúltban szép sikerrel. Losonci Miklós Párnáztál Párizsig című könyvét, amely Dancsó Ilona pályáját, e mintegy hatvan festményét mutatja be, a tanácsnál is árusították, s egyébként is neki olyan kedves a Dera patak völgyében fekvő település, mint több kollégájának Szentendre. A nagyközségben már található egy helytörténeti kiállítás, amelynek anyagát a Nyári Pál-féle hagyaték képezi. Ezt is nagy szeretettel kezelik a helybeliek, gyönyörűen felújították a régi épületet, amelyben elhelyezték. Oltvai- né Dancsó Ilona hajlik arra, hogy esetleg még több munkáját engedné át a pomázi- aknaJk, ha lehetőség teremtődne néhány, kiállításra alkalmas helyiség kialakítására. A község vezetőitől sem idegen az elképzelés. A két fél között a kapcsolat mindenesetre szívélyes. A Szentendrével szinte azonos lélekszámú nagyközség lokálpatriótái lelki szemükkel szinte már olvassák azt a néhány év múlva megjelenő tudósítást, amely az eddig csak nagyüzemeiről híres település első képzőművészeti gyűjteményének megnyitásáról szól. Vicsotka Mihály Talán nincs még egy megye az országban, amely annyira kiszolgáltatott helyzetben lenne a környezeti ártalmak szempontjából, mint szűkebb pátriánk. Ennek a kiszolgáltatottságnak pedig elsősorban a főváros közelsége az oka. Míg Budapest számtalan csábító előnye miatt vonzza az ország minden részéről az embereket — munkahely, ellátottság —, addig ez a helyzet törvényszerűen megszüli működésének melléktermékét is. Adott esetben a környezeti ártalmakat. Szorgalmazni keli Ha hulladékról van szó, elég a legprózaibbra gondolni, a kommunális hulladékra. Kétmillió ember több ezer tonnányit gyűjt össze vödrönként, s ez a kétmillió ember már nemigen tud gondoskodni e szemét elhelyezéséről. Mivel a város különböző területein felhúzott lakótelepek, családi házas övezetek, intézmények, gyárak majd minden talpalatnyi helyet elfoglaltak, örök gondot jelent a szemételszállítás megoldása. Márpedig ha Budapesten nincs mód az elhelyezésre, a város határain kívül kell alkalmas területet találni. Megyénk legszebb részein gyűlnek a szeméthegyek, a Pilis különböző községeiben keresték a lerakásra alkalmas helyet a szakemberek. Nem sok hiányzott, hogy a Külső Bécsi út mellé emeljenek kommunális hulladékból hegyet a fővárost óvó környezetvédők. Szerencsére a közvélemény tiltakozására elálltak e tervüktől a szakemberek, de soha nem lehet tudni, mikor vetnek szemet egy másik domboldalra, ■mint például Nagykovácsi határában 'áz elhagyott bányára, amely egy fővárosi IKV szemétlerakója lett. Nehéz helyzetben vannak azok, akik e kérdés megoldásán fáradoznak, hiszen ha végre találnak alkalmas helyet, kiderül, hogy védett madarak, különösen ritka növények élnek ott. Máskor az emberek saját lakóhelyüket féltik, amikor ellenzik a főváros hulladékának lerakását. De legalább ilyen gondot jelent a levegő tisztaságának védelme. Hazánkban északkeleti az uralkodó szélirány, így az érdiek akarva-akaratlan szívják a Nagytétény felől érkező illatorgiát. A sertéstelep közelségére a Duna túlpartján elő halásztelkieket is rendszeresen emlékezteti a levegővel érkező híradás. Ám a nagytétényi hizlalda nemcsak lég- szennyezésével okoz gondot, hanem a talaj piszkításával is. Ügy akartak segíteni bajukon a hizlalda szakemberei, hogy a Duna alatt vezetik át a tété- nyi hígtrágyát a Csepel-sziget- re, ahol a termőtalaj trágyázására használnák fel. Az ötlet megvalósítása óriási pénzekbe került volna, de még nagyobb környezeti károsodással járna. Szerencsére a józan belátás győzött. Mivel a Csepel-sziget talaja laza szerkezetű, könnyen átengedi a nedvességgel a föld felszínére érkező szennyező anyagokat. Szinte akadálytalanul jut a mélybe, ahonnan az ivóvizet kapják a szigeten élők és a fővárosiak. Mivel az elmúlt évtizedekben a következményekkel mit sem törődve szennyezték a sziget talaját, veszélybe került a főváros egy részének és a Cse- pel-szigeten lakók ivóvize. A környezetvédők több éves S. O. S.-jelzései után végre megszületett a döntés: a szigeten meg kell szüntetni a szemételhelyezést, és szorgalmazni kell a szennyvizek eltávolítását is. S ebbe a koncepcióba nem fért bele a Duna alatt megépülő hígtrágyavezeték. Jobb belátásra bírni Ám a környéken élők legnagyobb tyánata mégis a Kis- Duna. A nádasokkal, zsombé- kosokkal átszőtt gyönyörűséges horgászparadicsom valaha olyan tiszta volt, hogy a szi- getszentmiklósiak a Duna- parti strandon tölthettek a hétvégeket. Gyerekek, felnőttek vígan bukdácsoltak a folyóban — alig húsz esztendeje is. Ma már csak az öltözőkabinok maradványai emlékeztetnek minderre. S a parton állónak eszébe sem jut megmártózni a piszkos vízben. Hogy is jutna? Hozza a főváros minden szennyét, ipari mocskát. S bár a Ráckevei- Dunába minden vizet csak tisztítva szabadna beengedni, a fővárosban bevezetett folyadék kilencvenöt százaléka tisztítatlanul érkezik a folyóba. Fizetik ugyan a bírságot a szennyező vállalatok, de ez az összeg a töredékét sem fedezi a valódi kárnak. Hogyan lehetne jobb belátásra bírni ezeket a cégeket? Nagyobb bírsággal, érdekeltséggel, netán azzal, hogy a lelkűkre beszélnek a környezetvédők? Aligha. A Ruhr-vidéken kitaláltak egy jó megoldást. A folyóból vizet nyerő vállalatok legjebb emelhetik ki a vizet, mint ahogy a tisztított anyagot a folyóba engedik. Parancsra nem lehet Ám mielőtt azt hinné bárki is, hogy a megyében fellelhető környezetszennyeződések egyedüli okozójaként a fővárost szeretnénk kikiáltani, meg kell jegyezni, hogy a Pest megyéd ben található gazdálkodó intézmények is sokat tesznek életterük elpusztításáért. A Pemü a megengedettnél jóval nagyobb mennyiségű freont bocsát ki a légtérbe, károsítva ezzel az ózonpajzsot, a Pestvidéki Gépgyár galvániszap- pal, kohósalakkal „gazdagította” a szigetet, s ugyanez mondható el a Csepel Autógyárról is. A tököli repülőtér hatásairól pedig jobb nem beszélni: kopaszodó gyerekek, az orvosi szakirodalomban unikumszámba menő megbetegedések, légúti és bőrrákosodá- sok. S a .zaj.. A.hangrobbanás miatt neurotikusak a gyerekek. Folytassuk? Úgy véljük, nem érdemes, hiszen közhelyszámba mennek ezek a tények. Ismét felidézni ezeket akkor lesz érdemes, ha végre valami változás történik. Változásra pedig minden téren szükség van. Elsősorban az emberek gondolkodásában, szemléletében. Parancsra ugyanis nem lehet környezetet védeni, nem lehet szeretni a természetet, az élővilág értékeit. F. A. M. A Kisiparosok Országos Szervezete az idei adó könyvviteli lezárásához és az adóbevallások kitöltéséhez szükséges ismeretek elsajátításához az elmúlt hetekben háromnapos tanfolyamokat szervezett. Hazánkban jelenleg mintegy 154 ezer kisiparos dolgozik, s mintegy 60 százalékuk a lakosságnak nyújt különféle szolgáltatást. Elsősorban a főváros peremkerületeiben és a kistelepüléseken dolgozó kisiparosoknak — e mesterek bevétele és forgalma viszonylag csekély, sokan pedig a nyugdíjkorhatáron túl is dolgoznak — okoz gondot a megnövekedett adminisztráció. A kisiparosok jelenleg részben vállalkozói, részben személyi jövedelemadót fizetnek, és bevételeikről, valamint kiadásaikról a korábbiaknál jóval nagyobb adminisztrációs terhet jelentő naplófőkönyveket is kell vezetniük. Bonyolítja a helyzetet, hogy a bevallási ívekhez még nem juthattak hozzá, mert azok nincsenek kinyomtatva. Az adózás módszere a kisvállalkozók túlnyomó többsége számára túlságosan bonyolult, a szabályokat az iparosok nem ismerik kellőképpen. Ugyanakkor az adóbevallási ívek késedelmes benyújtása miatt vagy a rossz kitöltés következményeként a kisiparosok — minden más adózóhoz hasonlóan — bírságot fizetnek. Ennek elkerülésére szervezett a KIOSZ Országos Továbbképző Központja előadásokat. Kovács Károly budaörsi szabómester a reggeli sétáját végezte a Kálvária-domb tövében, mikor megállt mellette egy Lada. Utasai a Nyírségből jöttek, s a csontkovácsot, Szabó Szigfridet keresték. Ki lehet ez a nevezetes csontkovács, aki iránt már Amerikából. Kanadából, Belgiumból jött. látogatók is érdeklődtek? Budaörsön, egy hatalmas, Szellő utcai házban találom meg a keresettet. Egy jókora várószobán keresztül jutottam hozzá, amelyből lábmosófülkék nyílnak, s a falon egy ismertető szövegből megtudom, hogy már az ókorban ismeretes volt a szervek és a láb bizonyos pontjai közötti összefüggés. A szobában egy vidám ember ül, Takács József, aki elmeséli, hogy 16 éve érszűkületben szenved, a bal lábán a keringés lenullázódott. S ez azután történt vele, hogy már volt egy szimpatektomia- műtéte, amelynek során az idegpályákat felszabadítják és a nyirokér látja el a csontokat, szöveteket oxigéndús vérrel. Most beütött a krach, ha szerencséje van, elvegetálhat még egy ideig, de térd fölött amputálni kell a lábát. Szüntelenül erős fizikai fájdalmat érez, éjszakákat nem alszik. Napi nyolc Algopyrin és két Ridol az adagja. Ennek ellenére vidám ember Takács József, mert a félórás kezelés szinte csodát tett vele. Megszűnt a fájdalma. Erősen sántítva lépdelt be a kezelőbe, most meg normális léptekkel halad. Mutatja a lábfejét. A nagyujja teljesen lila volt, a lábfejét élettelen szaruréteg borította, most normális színt mutat, megindult a rendes vérkeringés benne. — Ez csoda, szinte hihetetlen! — hajtogatja boldogan. A csoda előidézője Szabó Szigfrid, akit csontkovácsként emlegetnek. De ki ő valójában? Kertészeti technikus, tapétázó, gyógymasszőr, reflexoló- gus. Most egy fiatalember jön be. Az ívfény begyullasztotta a szemét hegesztéskor, húsz percig borogatta, s megszűnt a könnyezés és a szúrás. Az Amino-reg elnevezésű regeneráló oldat, Szabó Szigfrid Ezeken eddig mintegy 500-an vettek részt, elsősorban azok az érdekképviseleti szervezetnél dolgozó munkatársak, akik e fontos tudnivalókat ezután folyamatosan megismertetik a tagsággal. Hirlapkézbesítöt, takarítót (6 órás munkarendben), postai felvevőt, postai helyi ellenőrt (heti 42 órás munkarendben) keres a Törökbálinti Postahivatal. Jutalék, alkalmi hétvégi munkalehetőség biztosított. Férfi műanyag-feldolgozó szak- és betanított munkásokat keres a Pannonplaszt Műanyagipari Vállalat budapesti központjába. Automatagép-beállitó szakmunkás (két műszak), női betanított gépmunkás jelentkezését várja a PEVDI írószer Gyáregysége — Szentendre. Férfi betanított munkást (három műszak), női betanított munkást (két műszak), tmk-lakatost, villanyszerelőt, csőszerelőt, hegesztőt keres a PEVDI Vegyi Gyáregysége gyömrői telepére. Gyengeáramú villanyszerelőt (IC. automatikához) —, esztergályost keres felvételre az ICO Iró- szergyár — Pomáz. Szövőt, gépmestert, segédmestert alkalmazna a BUDAFLAX Rt. Budakalászon. találmánya, tett ilyen csodahatást. Tizenegy aminósavból áll, ebből öt esszenciális. A károsodott sejtek építőköve ez a folyadék. A bőrön keresztül felszívódik, és ott használódik fel, ahol szükség van rá. Rendkívüli a fájdalomcsillapító hatása. Használható reumatikus fájdalmak ellen, ideg- gyulladásnál, baleseti zúzó- dásnál, porckorongsérvnél vagy akár egy fogfájásnál is. Ha nem gennyes a fog. — Mit szól az ön folyadékához az orvostudomány? — Már elvégezték a klinikai vizsgálatokat, szabadalmaztattam, s januárban megindul a gyártása. 250 forintba kerül egy liter, s nem emelem az árát. Egy férfi kopogtat most. Sárospatakról jött, két liter Amino-reget vásárol, egy helybeli idős doktornő javaslatára. — Önhöz messze földről jönnek a páciensek masszázsra vagy csodavízért. Mi az, amin nem tud segíteni? —' A sokízületi gyulladáson, az érelmeszesedésen, a skizofrénián, az epilepszián, a rosszindulatú daganaton (a jóindulatút el lehet tüntetni), és a szklerózis multiplexen. Átányi László Kató nénit is köszöntik A falu hírei Sokszor foglalkoztunk azzal, miként próbálnak a helyi tanácsok közvetlenebb kapcsolatot kialakítani a lakossággal, miként igyekeznek jobb tájékoztatással, nyíltabb település- politikával megnyerni őket. ötlet sokféle van. Az egyik a' helyi kiadvány szerkesztése. A városok némelyikének már telik nyomtatott sajtóra is, míg a községek, kisebb anyagiakkal bíró települések a stencilezett, fénymásolt füzetek kiadásával próbálkoznak. E „kőnyomatosok” sorában megérkezett szerkesztőségünkbe a Visegrádi Tanács és a helyi népfrontbizottság közös kiadványa, amely mindazzal foglalkozik, ami mostanában a festői szépségű településen téma lehet. Így a járdaépítésekkel és javításokkal, az aktuális adóügyekkel, közli, kik milyen ipar gyakorlására kaptak jogosítványt a tanácstól, hogyan alakul az ünnepi nyitva tartás. S még arra is kiterjedt a figyelem, hogy néhány sorban megemlékezzenek a bölcsőde harmincöt éves szolgálat után nyugdíjba vonuló, s nyilván közszeretetnek örvendő dolgozójáról, akitől ezután nem kérdezik meg a gyerekek: „mit főztél ma, Kató néni?... Statisztikust, általános adminisztrátort keres felvételre a Délpesti Kenyérgyár. Aruátvevő, árukiadó, áruellen- ör jelentkezését várja a Kőbányai Sörgyár. Felvesz továbbá általános adminisztrátort is. Számviteli munkakörbe jelentkezőket keres az AUTOKER Vállalat budapesti központjába. Női betanított munkást a kosdi könyvkötészetre, férfi betanított munkást a rádi könyvkötészetre, festő-mázoló szakmunkást a budapesti telepére, valamint fóti központjába bérelszámolót keres a Vörösmarty Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Mcó-elienört (közép, vagy felsőfokú végzettséggel), forgácsoló szakmunkásokat keres a Pest Vidéki Gépgyár Szigethalmon. Hálózatszerelők, főközpontos műszerészek, mechanikai műszerészek jelentkezését várja a Budapest Távbeszélő Igazgatóság. Várjuk azon vállalatok, szövetkezetek jelentkezését, akik fiatalkorúak, illetőleg bedolgozók foglalkoztatását meg tudják oldani. Gombó Pál: a^ani Win déhozzunh ? Mert szeretteinknek vermi kell valamit, ajándékozni kell és különben is, ők is ajándékoznak nekünk-. Persze más szabályok és lehetőségek vonatkoznak a gazdagokra és a szegényekre. Mindjárt más például szeretteink köre. A gazdagok olyanok, mint a Nyuszi a Micimackóban, vannak barátaik és üzletfeleik is, sőt mivel demokratikus társadalomban élünk, hivatali barátaik is, főnökök és döntnökök, akiktől sok függ, tehát szeretik őket. A szegény emberek viszont lecsökkentik szeretteik körét a legszűkebb családra, még a házfelügyelőt sem szeretik, ezért ha elromlik a vízcsapjuk, vagy a kulcs beletörik a zárba, úgy is marad, mert a vállalkozások ezekre a szakmákra nem terjednek ki, csak a piaci nagykereskedelemre meg a butikokra, ahonnan viszont a szegény amúgy sem vesz... Na szóval, mit szerezzünk be? Mindenekelőtt kell karácsonyra karácsonyfa, gazdagnak, szegénynek egyaránt. A gazdagnak kettő is, egyet vesz a nagyszobába. akkorát, amely a plafonig ér, a másik amúgy is ott áll a kertjében, azt csak státusszimbólumként lámpafüzérekkel kell feldíszíteni, kis piros, zöld és kék (nemzeti érzelmek esetén fehér) körtécskékkel. De a szegény sem marad fácska nélkül, utolsó napon vásárol egy ágacskát, amelyet beleilleszt egy faléc keresztbe. Ha nyugdíjas, és arra sem telik, tör egyet a hegyi fenyőről, ha mászni sem tud, kitipeg a közparkba megvárja, amíg nincs a közelben sem rendőr, sem huligán, akkor letör egy ágacskát, a kabátja alá rejti és hazatipeg. A gazdag fogja a világútlevelét, kimegy Bécsbe, ott megtölti gépkocsiját csomagocskákkal. Feltétlenül vesz egy pornó-videóka- zettát, ami behozható, mint össznépi szükséglet, saját használatra, a többit a pótkerékbe rejti, hátha a nagy forgalomban nem szúrják ki a vámosok. Ezekből juttat hivatali barátainak, köztük annak, aki mellette vásárolt telket tízezerért, amely telek most a közerkölcs sérelme nélkül csak úgy a piaci Viszonyok alapján hétmilliót ér. Továbbá, ha már Bécsben van, vásárol egy Mercedest is, amely, mivel új és nem kétütemű, tehát környezetvédő jellegű, minimális vámmal behozható. Ehhez persze szerez egy ajándékozót is, ha megkérdeznék, honnan volt rá pénze, és ha az ajándékozó nem sógora, és azt firtatnák, miért kapta, legföljebb azt mondja, hogy férfiszerelem fonódott köztük, a homoszexualitás nem büntetendő. Mivel azonban ő csak álhomokos, ha beutalnák AIDS-vizsgálatra, nem ijed meg, legföljebb még két deci vért áldoz a Mercedesre. Ha nem ér rá Bécsbe utazni, kaphat Pesten is egyet és mást, női bundát már 80 000-ért, csizmát a hölgynek 7-8000-ért, pulóvert alig hét ezresért, és valami számítószerkezetet, hirdet is, kom, kom, kom, to-to-to-to, ba- ba-ba-ba stb. A szegények a legjobban teszik, ha felhalmozzák, ami jövőre drágább lesz. Például a vizet. Tárolják hordókban, ha az sincs, vissza nem váltott üvegekben. Energiát nehezebb tárolni, de töltsék meg gázpalackjaikat, nem robbanásveszélyesebb, mint a vezetékes gáz. Az áramot a legnehezebb összegyűjteni, ahhoi akkumulátorok is kellenek. Ha nincs ilyen - a háznál, ki lehet kapcsolni a mérőórát, és az olyan, mintha felhalmozta volna, csak rá ne jöjjenek. Készíthet azután ki-ki saját kezűleg ajándékokat. Például építhet üvegpalackba vitorlást avagy űrrepülőgépet, fahulladék csak akad hozzá. Továbbá tóparti nádból lehet pipát faragni nagypapának, lábtörlőt fonni nagymamának. A rongy is kiválóan formálható, készülhet belőle nagykabát, van olyan tartós, mint a macskabunda, mely hullajtja szőrét, nem is szólva a gyerek-szabaidőru- háról, amely egy hét után szitává válik, főként térdben és könyökben. A rongyszőnyeg sem megvetendő ajándék, a szoba dísze is lehet. A legkönnyebb persze a gyerekeknek, ők az iskolában készítenek szép rajzokat, ráírják, hogy Anyunak, Apunak, Nagyanyunak, Nagyapunak, szeretettel és ujjongó örömmel szorítják szívükre a címzettek. A nagy gyerekek pedig készítenek kis jászolt. A fiatal szülők, akik meghúzzák magukat a nagyszülői otthon sarkában, vágyakozva mondják majd: De jó is lenne egy saját jászol, tehénfűtéssel! Akadhat, akinek telik még a férje számára egy alsónadrágra is, ne sajnálja rá a százötven forintot, mert karácsonykor is érvényes a mondás, hogy Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Tanfolyam az adóbevalláshoz Kisiparosoknak segítenek Mint olvasóink az elmúlt hetekben tapasztalhatták, a Pest Megyei Hírlap fórumot nyitott — állásbörzét közöl — minden hétfőn. Az alant olvasható ajánlatokról részletes felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál (Budapest XI., Karinthy Frigyes u. 3.) telefon a 850-238, valamint a 850-411 (149. 191, -192 mellék), illetve a körzetekben található tanácsi közvetítő szerveknél, a helyi tanácsi munkaügyi szakigazgatási részlegnél. Irodánk várja az állást keresőket a következő munkahelyekre: / Szemétgyűrű a főváros körül
