Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
6 1988. DECEMBER 10., SZOMBAT A munkanélküli-segélyről SZOT-elnökség Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megtárgyalta a munkanélküli-segély rendszerének állami elképzeléseit. Az elnökség változatlanul már 1989-től szükségesnek tartaná, hogy a biztosítás és a segélyezés rendszerp egymásra épüljön, tudomásul veszi azonban, hogy ertnek feltételei a jövő év elejéig nem teremthetők meg. Ezért támogatja, hogy 1989- ben — átmeneti megoldásként — az eddiginél szigorúbb feltételek mellett kibővítsék a munkanélküli-ellátásra jogosultak körét. A szigorítások mértékét azonban a testület több kérdésben is kifogásolta. Így például ellenzi azt, hogy a munkanélküli-segélynek ne legyen meghatározott minimális mértéke. Azzal sem ért egyet, hogy olyan új munkahely elfogadására kötelezhessék a segélyben részesülőket, ahová a bejárás, illetve a hazautazás együttesen akár napi 3 órát is igénybe venne. Hangsúlyozta továbbá, hogy megoldást kell keresni az első munkahelyet nem találók, ,vagy az egy éven túl is munká nélkül maradók megélhetésének biztosítására is. A testület úgy foglalt állást, hogy 1990-től komplex módon kell gondoskodni a munkanélküliek ellátásáról és az ehhez szükséges előkészületeket meg kell kezdeni. Az elnökség a továbbiakban megvitatta az iparági-ágazati szakszervezetek és a SZOT 1989. évi költségvetésének elkészítésére vonatkozó javaslatokat, majd a mozgalomban függetlenítettként dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdésekről fogadott el előterjesztést. Tájékoztatót hallgatott meg a lencsehegyi' bányaszerencsétlenségről és annak következményeiről. Ügy határozott, támogatást nyújtanak az áldozatok hozzátartozóinak, illetve a katasztrófa sérültjeinek. Az elnökség mély megrendüléssel értesült a Szovjej-öív ményországot ért, emberek tízezreinek életét követelő természeti csapásról. A testület a magyar szervezett dolgozók szolidaritásának kifejezéseképpen hárommillió forint értékű segélyt ajánlott fel a földrengés károsultjainak. A Magyar Gazdasági Kamara javaslatai Az állam kiadásait csökkentsék A Magyar Gazdasági Kamara szükségesnek tartja a reform gyorsítását, eszköz- rendszerének bővítését, a gazdaság liberalizálását — mondta Gábor András, a szervezet elnöke, a Tungsram vezérigazgatója pénteken, a Duna Intercontinental Szállóban tartott sajtótájékoztatón, A kamara alapvető feladata: a munkáltatók érdekeinek következetes képviselete. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kamara nem egyszerűen a vállalati kérelmek továbbítójaként kíván a jövőben a kormánnyal és a SZOT-tal tárgyalni, bár a gazdálkodás objektív értékmérőinek hiányában időnként ezt is meg kell tennie. Hozzá tartozik a kamara tevékenységéhez, hogy esetenként önmérsékletre intse a vállalatokat, így például a jövő évi szabadabb bérgazdálkodás tekintetében. A közeljövőben ajánlással fordulnak a vállalatokhoz, hogy kerüljék el a bérek teljesítmények nélkül való emelését. Azokat a vállalatokat, ahol mégis ezt tapasztalnák, a kamara a maga eszközeivel etikailag vagy más módon elmarasztalja. A kamara egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint elsőbbséget kell biztosítani a műszaki-technológiai haladásnak, s javítani kell a műszaki értelmiség megbecsülését. A kamara az ár- és bérreformról is kialakította a mága álláspontját: a piaci mechanizmusok fejlesztése mellett sem szabad megfeledkezni a szociálpolitika jelentőségéről. A továbbiakban arról szólt, hogy a kamara támogatja az adósságállomány csökkentését. A kedvezőbb struktúrájú állami költségvetés kialakításáról szólva elmondotta: a kamara ajánlást dolgozott ki a költségvetés jövő évi hiányainak mérséklésére. Elgondolá- sáík szerint a költségvetés helyzete összességében mintegy 40—42 milliárd .forinttal javítható. A költségvetési hiányok pótlásának forrását nemcsak a vállalatoktól való elvonásban, hanem a költségvetési kiadások csökkentésében is keresni kell. Erre tett javaslatai között szerepel egyebek között: az egészségügy és az oktatás kivételével a költségvetési szervek támogatásának differenciált csökkentése; a társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatások legalább 20 százalékos mérséklése; az állami tulajdonban levő telkek. üzlethelyiségek, lakások értékesítésének növelése. A kamara véleménye szerint az a tervezett intézkedés, amely jövőre kötelezővé tenné a vállalatok számára előző évi nyereségük bizonyos százalékának befizetését a központi lakásalapba, mesterségesen növelné a termelés költségeit, erősítené az inflációt. Ha mégis sor kerülne erre az intézkedésre, indokoltnak tartanák, hogy a befizetendő összegnek legalább a felét kapják vissza a vállalatok saját dolgozóik lakásépítésének segítésére. A lakásépítési, vásárlási hitelekhez kapcsolódó költségvetési kiadások csökkentésének egyik módszereként a kamara azt javasolja, hogy az eddigieknél is nagyobb kedvezményben részesüljenek azok, akik idő előtt visszafizetik korábban felvett, kedvezményes kamatozású hiteleiket. Kiemelten foglalkozott a vállalatok külgazdasági kapcsolatainak fejlesztésével. Gábor András bejelentette: a kamara ügyvezetőségének döntése szerint 250 ezer forint segélyt nyújtanak az örményországi földrengés károsultjainak. Egyben felhívással fordult azokhoz a vállalatokhoz. amelyeknek üzleti kapcsolataik vannak a katasztrófa sújtotta térség üzemeivel, hogy keressék a lehetőséget a segítség nyújtására. Hz Országos Béketanács nyilatkozata Bizalomerősítő döntés Az Országos Béketanács elnöksége pénteken nyilatkozatban üdvözölte a Mihail, Gorbacsov által bejelentett döntést, amelynek értelmében a Szovjetunió félmillióval csökkenti katonái létszámát, három szövetséges ország területéről pedig hat tankhadosztályt von' ki és oszlat fel. Az Országos Béketanács szerint e lépések logikusan következnek a gorbacsovi politikai gondolkodásmódból, amely a tényleges leszerelést nem az erő pozíciójából, hanem gyakorlati tettekkel kívánja elérni. A döntés jelentős mértékben erősítheti a bizalmat, különösen az európai kontinensen. Az Országos Béketanács — törekvéseivel összhangban — különös fontosságú eredményként értékeli, hogy, lyjagyar- orszáigról is kivonnak szovjet csapatokat. Reményét fejezi ki, hogy ezzel megkezdődik a külföldi csapatok európai országokban való állomásoztatá- sának felszámolása. A haderőcsökkentési lépések jótékony hatással lehetnek a nemzetközi leszerelési fórumok, köztük az ENSZ munkájára, s remélhetőleg a NATO köreiben is konkrét leszerelési intézkedésekhez vezetnek ott, ahol a nyugati erőfölény nyilvánvaló. A harcos elődökre emlékeztek Koszorúk Pilisvörösvárott Bányászokra emlékeztek tegnap Pilisvörösvárott, hajdanvolt fiúkra és férfiakra, akik közül ma már csak né- hányan vannak életben. Hatvan évvel ezelőtt mintegy 2 ezer bányász tette le a munkát a községben, és hónapokig tartó és részeredményekkel végződő sztrájkba lépett, hogy emberibb körülményeket követeljen magának, családjának, A Bányamunkás korabeli száma a következőket írta erről: „A bányamunkások, asszonyok és gyerekek négyes sorokban álltak, hogy bejöjjenek a fővárosba, hogy megmutassák rongyaikat és igazságtevésre, segítségre szólítsák fel a hatalmas kormányférfiakat.” Tisztelettel adózva tettüknek, ezen a tegnapi nyirkos délutánon is virágok kerültek a pilisvörösvári bányászemlékmű lábához. A szitáló esőben koszorúkat helyeztek el a nagyközségi pártbizottság és az irányító pártbizottság, a nagyközségi tanács és a társadalmi szervek, valamint az Országos Érc- és Ásványbánya és a Nyugdíjas Bányász Szakszervezet nevében. Az ünnepségen részt vett dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára és Bartha István, a budaörsi városi pártbizottság titkára. Más-más szolgálati idővel alternatív formák Mi változik a néphadseregben? Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának csütörtöki ülésén Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter a védelmi költségvetés vitájában bejelentette, hogy a hazai gazdasági, helyzet miatt lényegesen módosítani kellett az ötéves terv hadikiadásai- Á miniszter, elmondta, hogy 1989-ben a tervek szerint 39,7 milliárd lesz a néphadsereg költségvetése, ez az összeg azonban az infláció miatt reálértékben 16,7 százalékkal kevesebb az ideinél. Kárpáti Ferenc kérdésekre válaszolva elmondta, hogy haFest megyei képviselők a költségvetésről Egy terv három változatban terhet? Dr. Mondok Pál (23. vk., Dunakeszi), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke is az apparátusok, a bürokrácia leépítését sürgette. A legtöbben azt tették szóvá, hogy nem adminisztratív eszközökkel, hanem a termelés oldaláról kellene megteremteni a költségvetés fedezetét. A legnagyobb visszhangot Balogh László (29. vk; Szob) hozzászólása váltotta ki. A Pest Megyei Tanács elnöke újólag nehezményezte, hogy a költségvetési pénzek elosztásánál méltánytalanul hátrányos helyzetbe került szőkébb pátriánk, s az illetékesek figyelmen kívül hagyták a megyei vezetés érveit. Azt például, hogy az egy lakosra jutó támogatás Pest megyében a legkevesebb. A Pénzügyminisztérium főosztályvezetője is elismerte, hogy a lélekszám- hoz viszonyítva valóban — hosszú ideje — így áll a dolog, mégis azt bizonygatta: a felzárkóztatás elkeződött. Ehhez csatlakozott Pál Ilona, az Országos Tervhivatal osztályvezetője is, akinek mondandóját zúgolódással, közbeszólásokkal fogadták a képviselők: ez a régi nóta, ezt már jól ismerjük! Időzavarban a kormány Az ülésen fölszólalt Hámori Csaba is, akit — mint ismeretes — nemrégiben választottak meg az MSZMP Pest Megyei Bizottsága első titkárává, s aki tegnap első alkalommal vett részt a megyei képviselők tanácskozásán. A kormány és a képviselők, illetve a parlament kapcsolatáról szólva emlékeztetett rá, hogy a központi szervek korábban nem mindig voltak fogadókészek a kérdésekre, javaslatokra, kez- -deményezésekre. A helyzet azóta megváltozott, de most meg az a baj, hogy a kormányzat időzavarba került, miközben a képviselők egyre türelmetlenebbek. Kölcsönös az elégedetlenség. A feszültségek feloldására az egyik oldalról tárgyilagos szakértelemre, a másik oldalról pedig felelősségre van szükség. . Kettős a feladat Lapunk munkatársának kérdésére válaszolva Hámori Csaba elmondta: bár az országos listán került be a parlamentbe, mégis nyilvánvaló, hogy Pest megyében dolgozva a helyi érdekeket is képviselni fogja. Ugyanakkor az országos gondok megoldása, a népben, nemzetben gondolkodás nem kevésbé fontos. Ügy látja, hogy ez utóbbi a gyengébbik oldala a képviselők munkájának. Érzik a választóik nyomását, de nem látjáx tisztán az ország helyzetét. Erről győzte meg a legutóbbi ülésszak vitája, amikor a kormány javaslata ellenére nem 55, hanem csupán 50 százalékban határozták meg a vállalkozási nyereségadót. Hámori Csaba a szavazás után több képviselőt is megkérdezett: tudják-e, mit jélent a költségvetésnek ez az 5 százalékos kiesés? Nem tudták, mint ahogy a2t sem, mivel lehetne pótolni az elmaradó bevételt. Akkor lett volna felelős és határozott a kiállásuk, ha alternatívákat is javasolnak. Kövess László zánkból az itt állomásozó 62 ezer szovjet katona negyedét vonják ki várhatóan két éven belül, de emiatt nem kell növelni a Magyar Néphadsereg létszámát. A honvédelmi miniszter azt is bejelentette, hogy a védelmi kiadásoknál jövőre 4*9 müii^i, megtakarítást terveznek, s jelentősen csökkentik az évente behívott tartalékosok számát is. A hadseregben várható változásokról, ezek hátteréről dr. Szabó Egon vezérőrnagyot, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét kérdeztük. — Hogyan ítéli meg a Magyar Néphadsereg létszámát? Nem tartja-e már a közeljövőben időszerűnek, lehetségesnek a hivatásos és sorozott állomány létszámának csökkentését? — A kérdés gyakran felmerül, úgy is, hogy kell-e nekünk ekkora hadsereg. A magyar politikai-katonai vezetés áttekinti a magyar katonai doktrínát. Újrafogalmazzuk a hadsereg feladatait és ezzel összhangba hozzuk létszámviszonyait, struktúráját, kiképzési rendjét, harci-technikai eszközeit. Ennek megvalósítása már megkezdődött, megtörtént a szárazföldi hadsereg és a hátországvédelem átszervezése, s ez év végéig befejeződik a Honvédelmi Minisztérium korszerűsítése is, ami létszámcsökkenéssel jár együtt. Korai lenne arról beszélni, hogy az egész hadsereget illetően konkrétan mi csökken és milyen mértékben. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy minden vonatkozásban növekedni fog néphadseregünk minőségi jellege, ebből adódóan akcióképessége, erősödni fog védelmi jellege. — Napjaink egyik sokat vitatott kérdése a hadkötelesek alternatív katonai szolgálatának ügye. Mi ebben a hadsereg vezetésének? az álláspontja? — A hadsereg vezetésének nincs külön álláspontja az alternatív katonai szolgálat kérdésében. A mi felfogásunk megegyezik a párt, az állam vezetésének, a józanul gondolkodó állampolgároknak azon véleményével, hogy egyfelől a haza védelme minden magyar állampolgár szent kötelessége, másfelől ennek a kötelezettségnek többféle módon lehet eleget tenni. Ebből a felfogásból táplálkozik az a javaslat — és ezzel a kormány egyetért —, hogy az általános hadkötelezettségnek a jövőben három módon lehessen eleget tenni: fegyveres szolgálattal, fegyver nélküli szolgálattal és polgári szolgálattal, természetesen másmás szolgálati idővel. A feltételek és a szükséges szabályozások kidolgozása folyik. 1989-ben már módjuk lesz a bevonuló fiataloknak választani. Változtatunk az egyetemisták katonai szolgálatának rendjén is. A jövőben az egyetem elvégzése után csak 12 hónap lesz a szolgálati idejük, a végzett szakmájuknak megfelelő vagy ahhoz közel álló beosztásban, tartalékos tisztként, illetve tiszthelyettesként szerelhetnek le. Segítik a Romániából menekülteket Egyházak közötti találkozó '>■■ Paskai László bíboros, esztergomi érsek meghívására pénteken második alkalommal találkozott Esztergomban a római katolikus egyház és a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa küldöttsége. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa delegációját dr. Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke vezette. Mint megállapították: az első találkozó óta eltelt egy esztendőben jelentős eredményeket sikerült elérni az ökumenikus együttműködés területén. Közülük kiemelkedik a római katolikus püspöki kar és a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa közös bizottsága által elkészített „Miatyánk és apostoli hitvallás” ökumenikus fordítása. A tanácskozás foglalkozott a Romániából menekültek megsegítésével is: ebben az egyházak hatékonyan részt vesznek. Az 1989. évi ökumenikus imahét megnyitása Budapesten a Szent István-bazilikában lesz, január 15-én, valameny- nyi egyház részvételével. Az imahétre közös énekfüzet kiadását tervezik. A kormány három változatban terjeszti a parlament elé a jövő évi költségvetési tervet, körülbelül 12-15 százalékos inflációval számol és mérsékli a pedagógusok, egészségügyi dolgozók túlóráját sújtó adóterheket — hangzott el az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportjának tegnapi ülésén. Lesz-e lakásalap ? Ezúttal is az történt, hogy a képviselők késve vagy egyáltalán nem kapták kézhez az írásos beszámolót, a Pénzügyminisztérium illetékese pedig menetrendszerűen elnézést kért ezért. Ez utóbbi azonban nem változtatott azon, hogy a honatyák megint beszélgetés nem vitapartnerként vettek részt az eszmecserén. Németh Zoltán pénzügyminisztériumi főosztályvezetőtől megtudhattuk: bár a gazdálkodók a vártnál több jövedelmet termeltek, ám ezt — a többletkiadások miatt — alig érezte meg a költségvetés. Annál inkább a inflációs hatásokat. Különösen nagy gondokat okoz a lakosságnál kintlévő 260 milliárd forintot meghaladó hosszú lejáratú lakáskölcsön, amelynek kamatait a költségvetésnek kell kiegészítenie. Ez jövőre 43 milliárdos kiadással jár. A költségvetési tervet három változatban terjesztik elő, s valamennyi variáció 20 milliárdos hiánnyal számol. Az első szerint a terhek nagy részét a gazdálkodók viselnék. 1 Szerepel benne egy állami la- 1 kásailap létrehozása, amely í ezen a címen vonna él pénzt a i vállalatoktól. Ugyanakkor a i jelenleginél több jutna az 1 egészségügyre, az oktatásra és 1 kultúrára, de ez is csak arra 1 elegendő, hogy a támogatás < reálértéke ne csökkenjen. A i második alternatíva a kiadási oldalról érvényesíti a költség- 1 vetési szempontokat. Eszerint 1 a honvédelem és a fegyveres 1 erők, a költségvetési intézmé- i nyék, a tanácsok és a rubel- 1 elszámolású export támogatá- '■ sán takarékoskodnának. A i harmadik változat ugyancsak a 1 kiadásokat csökkentené, fűsze- i rezve az' első alternatívában i is szereplő lakásalap megte- i remtésével. Hátrányos helyzetben ■ Az előterjesztést élénk vita : követte, több képviselő fogalmazta meg kifogásait. Dr. Cseleiéi László (2. vk., Aszód), a Gödöllői Agrártudományi , Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára például egy felmérés tanulságos tapasztalatait tárta a jelenlévők elé. Eszerint a mezőgazdasági vállalatoknál, nagyüzemekben úgy tartják: alkalmazottaik 40—60 százalékára van csupán szükségük, a többiek központi érdekeket szolgálnak, vagy valamilyen előírás miatt kerül sor foglalkoztatásukra. Hasonló lehet a helyzet más ágazatokban is. A költségvetés miért vállalja ezt a
