Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

msr m m A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1988. NOVEMBER 14., HÉTFŐ Harmincfokos a fa gallya? Gravitáció és hormonok ^ Bizonyára kevesen vannak, akiket már megrázott egy í gyümölcsfa. Ezen ne csodálkozzunk, hiszen akkora elekt- 2 romos feszültség, illetve áramerősség nincs jelen a haj- ^ tások csúcsa és a gyökerek között, hogy rajtunk mér- ^ hető hatást okozzon. A hatás azonban éppen elegendő ^ ahhoz, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, miért hajt ^ ki jobban a ferde helyzetű gally, ág, miért csak a teteje i nő a függőlegesen állónak! Gazdasági segítség és társadalmi kontroll Sokoldalú az együttműködés í Szeptemberben múlt két éve, hogy az új oktatási tör- ■2 vény zöld utat engedett az általános és középfokú tan- intézményekben az iskolatanácsok megalakításának. ^ Nagykőrösön és egyben a megyében is elsőként az ^ Arany János iskola élt e lehetőséggel. Példáját nemso- ^ kára követték a többiek, utolsóként, de nem elkésve, a ^ kocséri Gábor Áron iskola jelezte iskolatanácsot alapitó í szándékát ebben a hónapban. A magyarázatot az úgyneve­zett geoelektromos elmélet adja. Látszólag ez csak tudó­sok számára érdekes adathal­maz, ám úgy véljük, a több ezer zártkertben található rengeteg gyümölcsfa okszerű metszése megér egy-egy olyan cikket, amelyben nem a konk­rét metszőolló-fogásokról írunk, hanem a dolgok elmé­leti alapjáról. Annál is in­kább, mert ezek rendkívül ér­dekesek, s rávilágítanak arra, hogy a modern fizika — és szolgálólánya, a matematika — a legkonkrétabb gyakorla­tot, a példánknál maradva, a zártkerti gyümölcstermesztést is elősegíti. Pozitív az alap Érzékeny elektromos mérő­műszerrel kimutatható, hogy a növények alapi részei pozi­tív, a csúcsok pedig negatív töltésűek, s közöttük mintegy 30 millivolt nagyságú, úgyneve­zett bioelektromos feszültség van. Ez természetesen senkit sem képes megrázni, ám arra teljesen elegendő, hogy a nö­vekedést meghatározza, azt egyértelműen befolyásolja. Először arra kell magyará­zatot találni, miért pozitiv töltésű a növények alapi ré­sze, gyökere? Nos, a tényre igen egyszerű a magyarázat: a gravitációs mezőben a na­gyobb sűrűségű, s többnyire pozitív töltésű molekulák le­felé mozdulnak el, s az ala­pon gyűlnek össze. Vagyis, ezek a molekulák a földhöz közeli részeken viszonylag na­gyobb, a csúcsoknál viszony­lag kisebb töménységben van­nak jelen a növények sejt­nedveiben. A töménység az ok Azt bárki tapasztalhatja, hogy a függőleges helyzetű képződményeknek csak a csú­csa hajt ki, addig a vízszin­tessel 60—45—30 fokos szöget bezáró képződményeken az alap felé is kihajtott rügyek jelennek meg. Talán azt is megfigyelték már, hogy az említett három szög közül a 30 fokosban álló képződmé­nyen végig egyenletes a rü­gyek kihajtása! Itt az ideje, hogy valamifé­le tudományosan is igazolható választ adjunk a megfigye­lésre. Nos, a növény hajtás­csúcsában egy bizonyos auxin nevezetű hormon termelődik, Pályázati felhívás Ösztöndíjra Moholy-Nagy László formaterve­zési ösztöndíjra hirdet pályázatot 1989. január 1-iétöl a Művelődési, az Ipari és az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium. A három­éves ösztöndíj célja, hogy előse­gítse a fiatal formatervezők rend­szeres, tervszerű munkán alapu­ló szakmai fejlődését. A pályá­zóknak olyan feladatot kell ma­guk elé tűzniük, amelynek meg­oldása segíti a hazai tárgy- és környezetkultúra fejlődését, az ipari termékek minőségének ja­vítását, a gyártmányok verseny- képességét. Az ösztöndíjra pályázhat min­den olyan, 35. életévét még be nem töltött felsőfokú végzettségű for­matervező, iparművész, aki önál­ló alkotói tevékenységet folytat. Az ösztöndíj odaítéléséről a há­rom .minisztérium által kinevezőit ösztöndíjbizottság dönt, s ez a bi­zottság kíséri figyelemmel és érté­keli évenként az ösztöndíjasok munkáját is. A pályázati kérelmet az OMF3 Ipari Formatervezési Tanácsa iro­dájához (1374 Budapest, Pf. 565.) kell beküldeni legkésőbb decem­ber 1-jéig. s ez szabályozza a növekedést. Igen ám, de nem mindegy, mekkora a töménysége! Ha ez alacsony, akkor növekedést serkent, de ha nagy, akkor tu­lajdonképpen hatástalanná vá­lik. Mármost a csúcsban ke­letkező, negatív töltésű auxin- molekulák nagy része a bio­elektromos feszültség hatásá­ra az alap felé mozdul el. Így jön létre egy olyan kedvező koncentráció, ami majd segí­ti a csúcs növekedését, ám ez­zel egyidejűleg az alapon meg­akadályozza a rügyeik kihajtá­sát. Az egyenletes, és ezzel együtt felkopaszodásmentes kihajtás szempontjából (mate­matikai módszerekkel itt és most ugyan be nem bizonyí­tottan) az a legkedvezőbb, ha a hajtás, vessző, gally, vagy ág teljes hosszában egyenletes a növekedési hormon eloszlá­sa, ami éppen a 30 fokos ál­lásnál valósul meg. Lekötözött hajtás Nos, a korszerű gyümölcs- termesztésben mindezeket fi­gyelembe kell venni. Ezért kö- tözikUe a termőrügy és a haj­tásképződés összhangjának biztosítására a hajtásokat. Be­látható, hogy éppen ezzel a le- kötözéssel s a korlátozott metszéssel fordíthatók korán termőre a gyümölcsfák. Külö­nösen nagy eredményeket si­került így elérni az egy síkban nevelt, lekötözött gyümölcs- termő növények összefüggő so­rával, a gyümölcssövénnyel, vagy az úgynevezett karcsú orsóval. És persze, ne felejtsük el: a legkorszerűbb televíziót is meglehet, elegendő egyetlen gomb érintésével bekapcsolni, ám soha ne feledjük, közben a megvalósult elmélet műkö­dik. Amint azt láthatjuk, nincs ez másként egy zárt­kertben sem.., Bevezetőként azt kérdeztem Sári Zoltán szobrászművész­től: O Hogyan került kapcso­latba városunkkal? — Mondhatom, teljesen vé­letlenül. A Képzőművészeti Főiskola negyedéves hallgató­jaként én is kerestem a lete­lepedés, a megélhetés lehető­ségét. Több kisebb városban pályáztam. A nagykőrösiek válaszlevele szívélyes hang­nemén túl lakást, kedvező ál­láslehetőséget ígért és bizo­nyos lehetőségeket is az al­kotó munkához. Feleségem­mel alaposan átgondolva mindent, elhatároztuk, hogy ide költözünk. $ Lépjünk talán vissza kis­sé a múltba, pályájának fon­tosabb állomásaihoz. — Békés megyében Füzes­gyarmaton születtem, gazdál­kodó családból. Az általános iskolát Törökszentmiklóson végeztem, jó rajzkészségemre ott derült fény. Felsősként Sindell Mihály rajztanár szak­körében kedvemre való idő­töltésre leltem. Határozott el­képzelés hiányában a debre­ceni Építőipari Szakközépis­Jótékony célú est A segélyalapra A Magyar Vöröskereszt vá­rosi vezetősége ma, hétfőn, 18 órai kezdettel, jótékony célú estet rendez. Ennek helye a református templom, célja a helyi segélyalap létrehozása a rászorultak támogatására. Közreműködik Baranyi Fe­renc költő, Bács Ferenc szín­művész, Dávid István orgona­művész, és Dévai Nagy Ka­milla ének-gitárművész. A közreműködők tiszteletdíjukat is felajánlották a nemes cél­ra. A jegyek ára egységesen 100 forint, s azokat a vörös- keresztes alapszervezeti titká­roknál, valamint a városi ve­zetőségnél lehet megvásárolni. Született: Vincze Ferenc és Horváth Ildikó: Ferenc; Ger­gely Zoltán és Vörös Szűcs Ildikó: Zoltán; Lovas Ferenc és Nagy-Kis Mária: Ferenc; Pásztor József és Reggel Má­ria: Mária; Varga Zsolt és. Vágó Erika: Anita nevű gyer­meke. Névadót tartott: Gimes Ti­bor és Ragimova Zsulette Ejjubovna: Tibor; Kerekes Jó­zsef és Halász Julianna: At­tila; Körtvélyesi Balázs és Medgyesi Katalin: Anett; Si­pos Béla és Kuczik Brigitta: Norbert nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kelemen András és Pagó Mária; Nyit- rai József és Barta Andrea; Batha Sándor és Gulyás Irén; Péli László és Vigh Eszter; Burján Ervin és Tóth Anikó. Meghalt: Szaniszló Pálné Tóth Erzsébet (Knézich u. 1.); Völgyi Sándorné Fehér Hermin (Kilián Gy. u. 54.); Pozsgai Péterné Tóth Lidia (Örkényi u. 31./b.); Bimbó Istvánná Kása Erzsébet (Tu- r,án u. 11J; Palotai Dénesné Molnár Ilona (Ady E. u. 16.); Pintér Lajosné Faragó Róza (Ságvári E. u. 1.); Barta Zsig- mondné Rása-Kovács Gizella (Losonczy u. 10/a.); Hőbe Ist­ván (Örkényi u. 79.); Körtvé­lyesi László (Vágóhíd u. 8.); Maksa Balázs (Barátszilos dű­lő 8.); Szabó Ferencné Sza­bó Ilona (Ceglédi u. 11/a.); Lengvári Sándorné Bácsik Mária (Ady E. u. 16.); Tasi kólában érettségiztem. Harma­dik osztályos voltam, amikor bekerültem a debreceni Med­gyesi Ferenc alkotókörbe. A társaság színessége, a közös­ség sajátos világa és művé­szetlátása egy új célt érlelt meg bennem, nevezetesen azt, hogy minden erőmmel arra törekedjem, képezzem a velem született adottságomat, így érlelődött meg bennem az elhatározás, hogy jelent­kezem a Képzőművészeti Fő­iskolára. 0 Ügy tudom, némi kité­rőkkel végül is sikerült az el­képzelése. — Konok elhatározásom legékesebb bizonyítéka, hogy a célomat csak évekkel később értem el. Addig sokféle mun­kahelyen megfordultam. Dol­goztam végzett szakmámban a Szépművészeti Múzeumban, a Képzőművészeti Vállalatnál, de voltam képesítés nélküli nevelő, sőt egy ideig újságárus is, 0 Ki volt mestere a főis­kolán? — Vigh Tamás Kossuth-dí- jas szobrászművész, ő mint ember és mint művész meg­határozó volt az életemben. Az iskolatanácsoknak van­nak történelmi hagyományai, de azok olyannyira a múlt kö­débe vesznek, hogy már csak kevesen emlékeznek azokra, így érthető, miért talált elég változatos fogadtatásra a tör­vény ezen ajánlása. Koránt­sem kiforrottan, de két tanév múltán már mutatkozik any- nyi tapasztalat, amennyiből többé-kevésbé objektív kép formálható az iskolatanácsok­ról. E tapasztalatokat össze­gezte a minap Szenczi Árpád, a tanács művelődési osztályá­nak munkatársa a szóban for­gó szervezetek társadalmi irá­nyítójának, a HNF-nak soros elnökségi ülésén. Kezdetben kétkedtek Az a tény, hogy az annak idején több helyütt észlelhető kétkedés és bizalmatlanság eloszlott, mihelyt tisztázódtak a hatáskörök és jogosultságok, arra enged következtetni, hogy alapvetően nem az iskolata­István (Széchenyi tér 5.); Sző­ke László (Bar,átszilos dűlő 35.). Nyolc óra tájt még át le­hetett látni a piac egyik végé­ből a másikba. Sem árusnak, sem vevőnek nem akaródzott a piacra menni a többfokos fagyban. Értelemszerűen a termékek választéka is nagyon szegé­nyes volt. A sárgarépát 10-15, a petrezselymet 20-25, a fok­hagymát 55-60, a krumplit 8-9, a fehér káposztát 10-12, a kelt 15-16 forintért kínálták. A fehér paprika darabra ment, 10 forintért, a hegyes erős ugyancsak darabra 3-ért, a zeller 25, a karalábé 15, a karfiol 25, a spenót rakása 6 forint volí. Kevés volt a gyümölcs is. Az alma 15-18, a tisztított dió 260-300, a héjas 80 forintba került. Néhány helyen sült tököt is kínáltak, szeletét 10-15 forintért, az egész nyers tököt 6-ért mérték kilónként. A baromfipacon a kakasok voltak többségben, párban 400 forintért, a nagyobb jércék 260, a tyúkok 240-300, a U­Tapintata, a tanítványok egyéniségének tisztelete, kor­rekciójának módja messze nem tanár—diák viszonyt te­remtett 0 Mi vonzotta a szobrászat­hoz? — A formák. A szobor kő vagy bronz teste, mely ellen­áll az Időnek. A szobor, mely­nek három kiterjedése van, amelyet körül lehet járni, meg lehet tapintani. Ebben a műfajban követ, fémet, fát kell kezessé tenni, belőle ki­bontani a benne rejlőt és meg kell találni a gondolatnak leg­megfelelőbb matériát. 0 Milyen lehetőségei vannak most az alkotó munkára? — Több nagyobb volumenű elképzelés él bennem, ezek­hez ä lehetőségeim nem adot­tak sem tárgyi, sem anyagi vonatkozásban. Ma már taná­ri diplomával magaménak tu­dom a megélhetés egy biztos forrását. A főiskola művész­képzős hallgatójaként komoly lehetőség a számomra, hogy a keretek között ingyen hasz­nálhatok műtermet, anyagot szerszámokat. Jelenleg kis­plasztikákat készítek, lehető­nácsok léte vagy nem léte volt a kérdés. Az iskolák igényel­ték azt a szervezetet, amely össze tudja fogni az őket se­gítő társadalmi erőket. A sok­éves együtt munkálkodás alap­ján választották ki a tanácsok tagjait. Az osztályok, üzemek és szocialista brigádok, az út­törőcsapatok pártfogói kapcso­latai voltak alapjai az iskola- tanácsok alakulásának. Számítógép és felújítás Meglehet, az iskolatanácsok munkájától a tantestületek nem voltak eleinte elragadtat­va. Mi tagadás, az intézmé­nyek ügyeibe való véleménye­zési, beleszólási jog néhol már- már súrolta a szakmai termé­szetű feladatokat. Mindeneset­re az iskolatanácsok éltek rá­juk testált jogukkal. Általában mindenütt felülvizsgálták az iskola működési szabályzatát, a tanév rendjét, a gyermek- és ifjúságvédelem, a pályavá­lasztás helyzetét, egészen a speciális helyi kérdésekig, mint az iskolabővítés lehető­sége vagy a nyelvoktatás hely­zete. A 15—17 tagú, igen változa­tos szakképzettségű és beosztá­sú emberek alkotta iskolataná­csok érzékeny és elég pontos regszitrálói egyben az iskolák bák 500, a gyöngyösök 210 fo­rintért tartattak. A tojás ára 3,80-ra szökött fel. A kocsis piacon egy szekér vágott tűzifát láttunk, má­zsánként! 160 forint egység­áron kelt el. Meghozták a hósöprűket is, viszonylag ol­csón, 70-ért lehetett kapni, de vevő nemigen volt még. A futás népszerűsítésére, körzeti mezei futóversenyt •rendeztek a nagykőrösi vásár­téren. Suba Lajost, az Arany János Gimnázium testnevelő­jét, a verseny egyik rendező­jét kérdeztük: — Kik rendezték a versenyt és kik indulhattak? — A körzeti DSB, a városi tanács vb művelődési, ifjúsá­gi és sportosztálya és az Arany János Gimnázium 3/D osztálya rendezte a versenyt. ségeim egyelőre ehhez adot­tak. A nagy álmok méretará­nyosan csak gipszben formá­lódnak meg, optimistább pil­lanataimban bronzból képze­lem el ezeket. A megvalósu­lás esélye ismert okok miatt csekély, a nagy hagyományú mecenatúra régen elhalt, sőt az állami, intézményi meg­rendelések lehetősége is na­gyon beszűkült. Jó néhány végzős társam távlatok hiá­nyában külföldön keres lehe­tőségeket. A nehéz körülmé­nyek nem szeretném, ha elfá- sítanának. s amibíciómat gyengítenék, még akkor sem, ha most csak korlátozott le­hetőségem van alkotó munká­ra. Az albérleti évek után egy átmeneti de saját otthont kaptam a várostól, ahol mó­dom van dolgozni. A helyi alkotóház használatának le­hetősége is biztató. — A várossal és hagyomá­nyaival most ismerkedem, emberi és művészi szempont­ból fontos lenne az otthonra találás, az a biztonságérzet, amely jó háttér a bennem élő ambíciók kibontakoztatá­sához. A nehézségek ellnére hiszem, hogy lehetőségem lesz az elképzeléseimet meg­valósítani. Érzek magamban ehhez kitartást és erőt még akkor is. ha bizonyos nehéz­ségek elállják a magam szá­mára kijelölt utat. Szendrődi Judit és a társadalom közötti káros és hasznos folyamatoknak. Kritikusabbak e téren, mint a nevelőtestületek, hamarabb rá­lelnek azokra az okokra, ame­lyek a tanulóifjúságot befolyá­solják a fejlődésben. Nem vé­letlen tehát, hogy az elmúlt egy-két évben több olyan ja­vaslat is elhangzott, amely a társadalom és az iskolák kö­zötti kapcsolatok átértékelésé­re utal. A gazdasági vezetők, szak­emberek legjobban az oktatás­ügy igen szerény anyagi lehe­tőségein döbbentek meg. Ezért a gazdasági egységek már ed­dig is számos felajánlást tet­tek olyan célokra, amelyeknek elérése elsősorban a pénzügyek függvénye. Jellemző például a tanulmányi kirándulások fi­nanszírozása, vagy karbantar­tások, felújítások az intézmé­nyek háza táján. Hogy konk­rétumot is mondjunk, a Petőfi iskolában lambériázás, számí­tógép adományozása a nyárs­apáti gyerekeknek, a Kossuth iskolában az új tagiskola épí­tésének előkészítése, a Rákó­cziban a tornaszoba bővítése, mind az együttműködés gyü­mölcse. Egymásra találnak Ma már a nevelőtestületek az iskolai élet demokratizáló­dásának egyik fórumaként tartják számon az iskolataná­csokat. Kapcsolataikra jellem­ző az őszinte érdeklődés, az egyre sokoldalúbban megmu­tatkozó jobbító szándék. A kezdeti fenntartásoknak, a konkrét szakmai, pedagógiai feladatok féltésének nem volt alapja. Nem szakmai, hanem gazdasági segítőtársként je­lentek meg a tanácsok, de nagyra értékelik a már emlí­tett társadalmi kontrollt be­töltő szerepüket is. Az iskolatanácsok tevékeny­ségének elemzésekor leszűrt sok pozitív tapasztalat mellett lényeges vonás az is, hogy a kapcsolattartás nem korláto­zódik csak a közös fórumok­ra. A konkrét azonnali cselek­vést kívánó helyzetekben is egymásra talál az iskola és az annak működéséért felelőssé-, get vállaló kollektíva. My. J. Nagykőrös és vonzáskörzete általános és középiskolás ta­nulói indulhattak, akiket diáksportkörük nevezett be. — Hány korcsoportban fu­tottak a versenyzők? — Öt korcsoportban, me­lyeknek a következők lettek a győztesei: I. korcsoport, általános isko­la 3-4. osztály, leány 600 m; Demeter Zita (Kossuth L.); fiú, 800 m: Tamari István (Kossuth). II. korcsoport, 5-6. osztályos leány, 800 m: Tóth Anita (Kossuth); fiú 1000 m: Szebe- ni László (Kossuth). III korcsoport, 7-8. osztá­lyos leány. 1000 m: Bogdanov Katalin (Kossuth); fiú 1300 m: Bocskai László (Petőfi). IV. korcsoport, középisko­lás 1-2. évfolyamos leány 1300 m: Jancsó Henriett (Tol­di); fiú, 2000 m: Boros Zoltán (Toldi). V. korcsoport, 3-4. évfo­lyamos leány, 1300 m: Kerek i Mercédesz (Toldi); fiú 2000 m: Kis István (Toldi). összesítésben, általános is­kolás csoportban: 1. Kossuth; 2. Petőfi; 3. Arany; 4. Kőcser; 5. Rákóczi. Középiskolásoknál; 1. Tol­di; 2. Gimnázium; 3. Szak­munkásképző. D. T. Kosárlabda. Gimnáziumi labdajáték-terem, 15 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Monori Gim­názium serdülő fiú, 16 óra: Nk Kgy Kinizsi II. leányok— Kecskeméti Mátyás király téri isk. fiúk mini, 17 óra: Nk. Kgy. Kinizsi I. leányok—Kecs­keméti Tóth L. isk. fiúk mi­ni, 18 óra: Nk. Kgy. Kinizsi II. leányok—Kecskeméti Má­tyás isk. leányok mini, megyei bajnoki mérkőzés. Petőfi tor­nacsarnok, 19 30: Kecskeméti SC III.,—Nk. Kgy. Kinizsi II., felnőtt férfi megyei bajnoki mérkőzés. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) Ballai Ottó Kezessé kell tenni az anyagot Gipszbe formált nagy álmok in Anyakönyvi hírekbe Megjöttek a hóseprűk Dideregtek az árusok Sikeres mezei futóverseny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents