Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-09 / 267. szám
LOGIKAI LUTRI T ermészetesnek tartható, ha a választójogi törvény — az 1983. évi III. törvény — módosításáról rendezett vitákon valóban vita van. Vita: vélemények, nézetek, felfogások ütköznek. Magunk is tapasztaljuk, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságánál összegyűlt ismeretek is igazolják: vannak sok érdeklődőt vonzó rendezvények és olyanok szintén, amelyeken alig néhányan jelennek meg. A létszámnak azonban nem függvénye a tartalom ... ! Annál inkább függvénye a résztvevők politikai felkészültségének, benne a törvénytervezet ismeretének, s még inkább függvénye azoknak a politikai szándékoknak, amelyek a megjelenteket vezérlik. Ezeknek a szándékoknak a döntő része nemes, jobbat akaró, a demokráciát komolyan vevő. Fel-felbuk- kannak ugyanakkor furcsa, meghökkentő, érzékelhetően mögöttes tartalmakat rejtő vélemények. Közös jellemzőjük az igazság kizárólagos birtoklásának a kinyilatkoztatása, a más véleményekkel szembeni türelmetlenség, a jelzők osztogatása. Azok, akik a „hatalom gyanús triikkjeiről”, a fülön csípett „visszarendeződési szándékokról”, a „tetten érhető' neosztáliniz- musról” beszélnek a törvénytervezettel kapcsolatban, először, mint legfőbbet, a tervezet 40. paragrafusát emelik ki bizonyítékként. Íme. az álarc nélküli rossz! Mert elveszi az állampolgárnak azt a lehetőségét, hogy a jelölőgyűlésen feláll jón, javaslatot tegyen újabb jelöltre, jelöltekre. Mi más lenne ez, mint „a hatalom görcsös igyekezete” a választópolgár jogainak „felháborító megkurtítására”? Mindezek után működni kezd a logikai lutri. Ha nem jön be az egyik állítás, majd bejön a másik. Ha valaki azt mondja, hogy de hiszen ez a jog (46. paragrafus, [2], bekezdés) megmaradt a tanácstagok jelölőgyűlései esetében, készen a válasz: ja persze, de elvették az országgyűlési képviselőknél! Elvették? Működik a logikai lutri. Múlt idő. Megtörtént. De ha már bekövetkezett, legalább leplezzük le a mesterkedést ... ! S ha valaki szól, de hiszen ez az egész tervezet csupán, azaz alapvetően formálódhat, átalakulhat, éppen a társadalmi viták nyomán, s ezen a módon lesz majd törvényjavaslattá — s még mindig csak javaslattá, amelyben ezer részletet másíthatnak meg a parlamenti bizottságok, s maga az Országgyűlés — ismét kéznél a logikai lutri újabb szerencseszáma: éppen ezért kell követelni, hogy maradjon meg a korábbi jog, a jelöltállítás lehetősége a jelölőgyűlésen. Most már nem arról van szó, hogy elvettek valamit, hanem az ellenkezőjéről: meg kell védeni, nehogy elvegyék... S tart a lutri tovább. Hiszen bíbelőd- nek-e a lutrizók olyan aprósággal, hogy a botránykővé tett 40. paragrafusban ott áll, a képviselőjelöltre „írásban ajánlást tehetnek ... lakóhelyi kollektívák.’’ Ami nem kevesebb, mint a korábbi egyéni javaslattevési jog, hanem — más. A közös akarat előtérbe helyezése, a jelölés komolyságának az erősítése, hiszen bármelyik választópolgár megszervezheti a maga lakóházában, utcájában stb. élőket, javasoljanak... Az a lehetőség valóban kikerült a tervezetből, hogy a 400 fős jelölőgyűlésen akár mindenki felállhat, s javasolhatja a mellette ülőt... Kár ezért a lehetőségért? L épjünk egyet. Nemcsak az említett esetben észleljük a logikai lutri térhódítását. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének országos iparági konferenciájáról tudósítva a Népszava (1988. október 31., hétfő, 3. oldal) alcímben közli: „Csak rátermett vezetőket támogatunk." Jól hangzik. Ez igen, ez bátor kiállás, végre valahára „keményen” fogalmaznak a szaktársak. Ezt gondolja az olvasó, ha bejön a logikai lutri éppen megtett száma. Ha nem? Akkor töprengeni kezd a főtitkári beszámolóból kiemelt cím olvastán arról, vajon korábban kicsodák és miféle határozatok kényszerítették s szakági szervezetet (és a többi ágazati szakszervezetet) a nem rátermett vezetőknek a támogatására? Szűkítve a kört: ha korábban nem volt fontos, kit, miért és hogyan támogat a szakszervezet a rátermett és nem rátermett vezetők közül, akkor először nem ezzel a múlttal kellene elszámolniuk az érintett tisztségviselőknek, testületeknek? S ebbe az elszámolásba persze az is beletartozik, hogy feltegyék a tagságnak a kérdést: mert úgy tettünk, ahogyan tettünk, vajon mi magunk rátermettek vagyunk-e? Mert éppen a logikai lutrinak ez a száma is kihúzható ... Amint kihúzható az a szám is, ha lutrivá tesszük a logikát, melyet az újabb és újabb vízlépcsőellenes tüntetések résztvevői kínálnak a markunkba. Valaha, jogosan, arról volt szó, hogy a környezet... Valaha, jogosan, arról volt szó, hogy az építés gazdaságossága ... Azután, jogosan, arról, miért nem az Országgyűlés döntött egy ilyen nagy horderejű beruházás sorsáról. Azután arról volt szó, ugyancsak jogosan, hogy ha utólagosan is, de foglaljon állást a képviselők testületé ... S amikor állást foglalt, pörögni kezdett a logikai lutri. Miként szavazhattak arról, amihez nem értenek? Miért nem kérdezték meg a választóikat? Egyedül illetékes a nép, legyen népszavazás... S most legutóbb, az október 30-i tüntetésen (Pest Megyei Hírlap, 1988. október 31., hétfő, 8. oldal) már elhangzott a javaslat a képviselők visszahívásáról, s a vélemény arról, vajon képes-e a parlament az új választójogi törvény tervezetének, az új alkotmány tervezetének az elbírálására. A képességeket az kérdőjelezi meg, hogy — pörög ám a logikai lutri szerencsekereke! — a képviselők a vízlépcső ügyében úgy döntöttek, ahogyan, s ezzel bebizonyították, nem a nép érdekeit képviselik ... Miként kerülnek össze nem tartozó dolgok egyetlen szerencse- kerékbe? Ezt csak azok tudják, akik a logikát lutrivá változtatják, illetve sejtéseink nekünk is vannak ... S ejtéseinkre hagyatkozva azt kell írnunk, hogy amivel kezdtük, a választójogi törvény tervezetének vitájával, s amivel befejezzük, az alkalmatlanná nyilvánított parlamenttel, azért kerülnek bele a logikai lutri szerencsekerekébe, mert ennek a keréknek a segítségével éppen a lényeg fedhető el. A lényeg pedig az a vaskövetkezetességű logika, amivel a logikai lutri szerencsekerekét pörgetik azok, akik korántsem a lutrira hagyatkozva próbálgatják kitapasztalni, mely számok bizonyulhatnak nyerőnek. Kerül, amibe kerül... Mészáros Ottó PEST MEGYE VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM Ár»: 1.80 forint 1988. NOVEMBER 9., SZERDA A Eellért-hegyen és a Kossuth téren Zászlólevonás Kedden a Gellért-hegyi fel- szabadulási emlékműnél ünnepélyes külsőségek közölt, katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyet a nagy’ októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából vontak fel. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelgéssel vonták be az állami zászlót a Parlament előtt, a Kossuth Lajos’ téren. Szófiába utazott HNF-delegácié Huszár Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével a Bolgár Hazafias Front meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra népfrontküldöttség utazott Szófiába. A szóvivő tájékoztatója Ülést tartott a Politikai Bizottság Kedden ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága. A testület megtárgyalta a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére; a KB munkabizottságainak, tanácsadó testületének és apparátusának feladatkörére vonatkozó előterjesztést. Javasolta, hogy a Központi Bizottság legközelebbi ülésén tűzze napirendre ezt a témát. A Politikai Bizottság fontosnak tartja, hogy a párt tegyen határozott lépéseket az állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal kialakítandó partneri viszony és munkakapcsolatok megteremtésére. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja a két vezető párttestület feladatkörének pontos elhatárolását: a Központi Bizottság — két kongresszus vagy pártértekezlet Megyei KlSZ-aktsvaértekezíet Szocializmust, de másképp Szocializmust, de másképp! — Ez a címe annak a politikai platformnak, amelyet a KISZ országos értekezletére készülve bocsátott ki az ifjúsági szövetség központi bizottsága. A tervezetet és az országos tanácskozás további dokumentumait tegnap kibővített ülésen vitatta meg a KISZ Pest Megyei Bizottsága. Az aktívaértekezletre — amelyet dr. Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára vezetett — a testület tagjain kívül meghívást kaptak a KISZ KB megyei tagjai,, a KISZ városi bizottságainak titkárai, a tizenegy városban az országos értekezletre már megválasztott küldöttek, és területenként egykét aktíva, összesen körülbelül hetvenen. Első napirendi pontként a résztvevők az állásfoglalásról mondták el véleményüket. Több hozzászóló hangsúlyozta, úgy érzi, a szocializmus mint politikai fogalom körül szellemi zavar figyelhető meg, általános értékei nem tisztázottak, ismérvei nincsenek összefoglalva. Egy vélemény szerint a dokumentumokban a KISZ megint olyasmit vállal, amit nem fog tudni teljesíteni, s ez újabb tekintélyyesztéséhez vezet. Megoszlottak az elképzelések a többi ifjúsági szervezethez való viszonyról is, a legnagyobb vita azonban az ifjúsági szövetség és a párt kapcsolatáról bontakozott ki. Voltak, akik úgy vélték, a párt mostani szorult helyzetét kihasználva lehetséges a nagyobb önállósulás, mások egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a KISZ megalakulásától az MSZMP ifjúsági szervezete volt s az is marad. Mint ilyennek pedig a párt irányvonalát és határozatait kell támogatnia. Az ülés részvevői második napirendi pontként megválasztották azokat a küldötteket, akik Pest megyét képviselik majd november 18-20- án Székesfehérváron, a KISZ országos értekezletén. A testület végül zárt ülésen folytatta munkáját, és megválasztotta az ifjúsági szövetség központi bizottságába delegált tagokat. Tavaszi modellek Battáról Százhalombattán, a Budapesti Ruhaipari Szövetkezet 1-es számú üzemében ez évben mintegy 2S0 millió forint értékű termék készül. Ezekben a napokban a battaiak már a tavaszi modelleket készítik, de mint például a téliesített kamasz farmer- zekékből még újabb 300 darabot varrnak a honi kereskedelem megrendelésére. Képünkön: Bíró Ilona a gyorsan öltő gépen ezeket a divatos ruhaneműket varrja (Hancsovszki János felvétele) között — a párt legfelső döntéshozó, irányító és ellenőrző testületé, míg a Politikai Bizottság a napi politikai kérdések mellett a döntések előkészítésére és végrehajtására összpontosítja figyelmét. A testület ugyancsak megvizsgálta a párt központi apparátusa munkájának korszerűsítését és szervezeti felépítésének módosítását. Ehhez kapcsolódó javaslatait a Központi Bizottság elé terjeszti. A testület megvitatta a SZOT elnökségének tájékoztatóját a szakszervezetek tevékenységének néhány időszerű kérdéséről. A Politikai Bizottság egyetértett a szak- szervezeti mozgalom helyzetéről adott értékeléssel és , a szakszervezeti munka megújításának tervezett irányaival. Megerősítette: a pártnak is alapvető érdeke, hogy a szak- szervezetek visszanyerjék tagságuk bizalmát és a munka- vállalók önálló arculatú, nagy tömegbefolyással rendelkező érdekvédelmi és képviseleti szervezeteivé váljanak. A párt változatlanul igényli, hogy a szakszervezetek a politikai és a gazdasági realitásokkal számoló partnerei legyenek az MSZMP-nek. és tevékenyen járuljanak hozzá a szocialista pluralizmus kialakításához. A Politikai Bizottság egyetértett azzal a kezdeményezéssel, hogy á szakszervezeti jogok és kötelezettségek teljes körét, az érdekegyeztetés mechanizmusát és eszközeit, valamint a kormányzattal és a munkaadókkal történő együttműködés elveit, gyakorlatát át kell tekinteni és azokat a mai követelmények szerint szükséges alakítani, szabályozni. A testület véleménye szerint a szakszervezetek szövetségi alapon tervezett átalakítása jobban szolgálhatja az érdekek kifejeződését és érvényesülését. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a munkahelyi szakszervezetek és pártszervezetek közötti együttműködést új alapokra kell helyezni. A párttagok fokozott aktivitással vegyenek részt a szakszervezeti munkában, legyenek kezdeményezői, tevékeny részesei a szákszervezeti mozgalom megújításának. A Politikai Bizottság megtárgyalta a párttagdíjfizetés módosításáról szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a kommunisták eleget tesznek tagdíjfizetési kötelezettségüknek és ezzel anyagilag jelentős mértékben hozzájárulnak a párt működéséhez. Egyetértett azzal, hogy a körülményekre tekintettel a tagdíjakat mérsékelni, a fizetés rendjét pedig egyszerűsíteni kell. Az erre vonatkozó javaslatot a PB a Központi Bizottság sorön következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításával is foglalkozott. Tudomásul vette, hogy az alaptörvény felülvizsgálatával párhuzamosan folyamatban van több olyan, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztését célzó törvény előkészítése, amelyek elfogadására és alkalmazására mielőbb szükség lenne. Ilyen többek között a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvények megalkotása, a választó- jogi törvény módosítása és az Országgyűlés ügyrendjének módosítása. Ezért már most is indokolt a jelenlegi alkotmány néhány rendelkezésének megváltoztatása. A PB javaslata alapján a Központi Bizottság is foglalkozik majd a kérdéssel. A testület a továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvények társadalmi vitájának főbb tapasztalatairól. A PB támogatja a törvénytervezetek átdolgozását, s egyetért azzal, hogy új jogi megoldásokat, árnyaltabb megfogalmazásokat alkalmazzanak. A törvénytervezetek társadalmi vitájának tapasztalatairól és a javasolt módosításokról a Központi Bizottság tájékoztatást kap. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy november 22- ére összehívja a Központi Bizottságot. Major László, a Központi Bizottság szóvivője és Kovács Jenő, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője tájékoztatta az újságírókat a napirendről és az elhangzottakról. Az alkotmány módosításával kapcsolatos viták tapasztalatait összegezve a szóvivő elmondta: miközben folyik az alaptörvény felülvizsgálata, szükséges a jelenlegi alkotmány módosítása annak érdekében, hogy a tervezett — egyesülési és gyülekezési — törvények életbe léphessenek. A cél az, hogy a jelenlegi alapokmányt a módosításokkal ne terheljék meg túlságosan, hiszen a revíziója amúgy is folyamatban van. Elkerülhetetlen azonban minden változtatás, amely az egyesületek működéséhez, a gyülekezési jog érvényesüléséhez szükséges. Ezt követően a szóvivő kérdésekre válaszolva elmondta: A Központi Bizottság a párt parlamentjeként kell hogy tevékenykedjen a két kongresz- szus, illetve a pártértekezletek között. Határozathozatalra csak a Központi Bizottság jo- jogosult, a Politikai Bizottság pedig előkészíti a KB döntéseit, gondoskodik az ellenőrzésről és a végrehajtásról. Fontos, hogy az apparátus munkája is alkalmazkodjon az új körülményekhez. Kelet-Európa egyébként legkisebb létszámú apparátusában — ha a Központi Bizottság úgy dönt — szervezeti módosításokat is végrehajtanak — mondotta. Kovács Jenő a napirend indoklásául kifejtette: jelenleg nincs olyan pártdokumentum, amely útmutatóul szolgálna alapvető szervezési kérdésekben. A tervezett módosítások egyébként azt a célt is szolgálják, hogy — az országos pártértekezlet szellemében — a kisebbségek jogait is tiszteletben tarthassák, érvényesíthessék. Egy további kérdésre válaszolva elmondta: az MSZMP politikai pártként kíván működni, s az úgynevezett ügyintézői szerep mellett leveti érdekkijáró és -képviseleti vonásait. A politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztése többek között azt a célt is szolgálja, hogy a párt- és a szak- szervezetek viszonya tisztább és világosabb legyen. A szak- szervezetekkel kapcsolatban sokszor elhangzó fogalmak — autonómia, elkötelezettség, önállóság, függetlenség — önmagukban kevesek. Ezek tartalmát magyarázni, pontosítani szükséges. A SZOT-on kívül létrejött szakszervezetekhez való viszonyról elmondta, hogy a SZOT az utóbbi időben nagyfokú nyitottságról tesz tanúbizonyságot. Hozzátette: a munkavállalói érdekképviselet javára válna, ha ez a nyitottság viszonzásra találna. Erre utaló jeleket látni, de ezek a jelek egyelőre bizonytalanok.
