Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 265. SZÄM 1988. NOVEMBER 5., SZOMBAT Keresettek a facsemeték A Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolája Nagykőrösön is tart fenn lerakatok Kovács Sándorné, a Mintakert utcai telep , vezetője nagy választékot kínál a vevőknek. Nagy előnye e te­lepnek az is, hogy a szakképzett vezető — ha igénylik — ko­moly szakmai tanácsokat ad a telepítéshez (Varga Irén felvétele) Javul az alkatrészellátás Bon-kombájnok érkeznek Jövőre harminc Don—1500 típusú kombájnt vásárol, ösz- szesen mintegy 45 millió fo­rint értékben az Agrotek me­zőgazdasági termelőeszköz- kereskedelmi vállalat a szovjet Traktoroexport külkereskedel­mi vállalattól. Idén a búza, kukorica, nap­raforgó és szója betakarításá­ban 26 nagy teljesítményű, korszerű Don-kombájnnal dol­goztak a hazai nagyüzemek­ben. A gép elnyerte a szakem­berek tetszését, egyelőre a gép ára is megfelelő, s vi­szonylag könnyebben hozzá­juthatnak, mint a tőkés or­szágokból importált gépekhez. Jelenleg 24—25-féle gépet szállítanak a szovjet mezőgaz­dasági gépgyárak Magyaror­szágra, az érvényben levő szer­ződések alapján. Az orosházi Mezőgép Vállalat a magyar és a szovjet nagyüzemek számá­ra a bon-kombájnokhoz gyárt a napraforgó betakarításához fontos kiegészítő berendezést. A kombájn fejlesztésén az el­múlt években sikerrel dolgoz­tak a szovjet konstruktőrök, s figyelembe vették a magyar szakemberek észrevételeit is. A most aláírt szerződésben foglaltakon felül is szállítanak kombájnt, ha erre igény mu­tatkozik. A szovjet kombájn­gyár konszignációs raktárai létesít jövőre Magyarországon az alkatrészellátás javítására. Másodolvasó A minap találkoztam egy ré­gi barátommal. Sorra kerültek az ismert és közös témák. Majd mikor a szokásos kölcsönös ér­deklődés kimerülni látszott, búcsúzkodás előtt barátom je­lezte, hogy megy az újságo­kért. Hát arrafelé nincs is hír­lapárus — mondom neki az általa jelzett irányba mutatva. Nem is oda megyek! Heten­ként járok egy rokonomhoz, ő teszi félre nekem a Nagykőrö­si Hírlap példányait. Hát ezek szerint — mondom neki in­cselkedve — te egy illegális új­ságolvasó vagy, mivel nem is fizetsz elő és példányonként sem vásárolod a lapot. Hát így is lehet mondani — közli ne­vetve. Nehogy azt hidd, hogy egyedül teszem ezt, sokan csi­nálják. De hiszen elő is lehet fizet­ni a megyei újságra — mon­dom csodálkozva. Igen ám — feleli barátom —csakhogy én egy országos napilapra fizetek elő már régóta és nem szíve­sen akarok költeni újabb lap­ra. Na és mi van akkor — bo­nyolítom a problémát —, ha a rokonodnál a kölcsönkérendő újságokat például véletlenül aláteszik a forró levesestálnak és körben rálötyög a zsíros lé, vagy esetleg valamelyik __ nap elfelejtik félretenni számodra. Hát ilyesmi előfordult már, gondolhatod, hogy kitátottám a számat. Na, látod, ez az — mondom neki —, ha így ked­veled a Nagykőrösi Hírlapot, mégiscsak egyszerűbb lenne, ha előfizetnéd. Helyedbe viszik, napközben, vagy este bármikor kényelme­sen olvashatod, így meg akár­milyen zord idő van, neked kell érte menned. — Hát az biztos, hogy előbb-utóbb rá­szánom magam az előfizetésre — mondja búcsúzkodás közben. Cs. S. A legújabb alkotások Szovjet filmklub Szovjet filmklub alakult Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A klub filmek vetítésével és előadások rendezésével a leg­újabb szovjet alkotásokat és a szovjet filmművészet sajátos­ságait, új jelenségeit kívánja megismertetni a magyar szak­emberekkel, valamint a hazai közönséggel. A filmklub el­nöke Veress József, a Magyar Filmintézet tudományos igaz­gatója lett. Modern mese, mai mese Évtizedekre előre gondolkodnak inden úgy kezdődött, mint a mesében, olyan valószínűtlennek tűnt az egész. De hol volt, hol nem volt-tál mégsem kezdődhet a történet, mert igaz mese, mai mese ez. Szóval, a megyének ebben a déli csücskében él egy nagy csapat ember. Két városnak, és vagy fél tucat falunak a fiai, de jól ismerik, sőt ked­velik egymást, mondhatni, jó barátok. Egy napon elha­tározták, hogy építenek ma­guknak egy házat, amelyben elhelyezhetik közös ingóságai­kat. Mindegyiknek van gép­pisztolya, gázálarca, ilyen­olyan fölszerelése, amiket ed­dig Cegléden, Nagykőrösön és Abonyban őrizgettek. Nem sokat teketóriáztak, hívták is mindjárt a terve­zőt, aki rajzpapírra vetette álmukat: karcsú, kétszintes épületet. Nyomban el is ne­vezték elhelyezési körletnek. Mivel nagyon szép és prak­tikus körletet akartak, az iro­dák, raktárak mellé még kul- túrszobát is rajzoltattak, le­gyen meg akkor minden, ami­re csak a munkásörnek szük­sége van. Mert hát el is felejtettem mondani, hogy ez a seregnyi ember mind munkásőr. Ró­luk pedig az a hír járja, hogy nem ijednek meg az árnyé­kuktól. Ám amikor kiszá­molták, mennyibe, kerül a körlet, a lélegzetük is el­akadt. Ennyi pénz talán a vi­lágon sincs, jó ha az építő­anyagra futja! Csüggedésük nem sokáig tartott, mert eszükbe jutott, hogy ennyiő- jük közt csak-csak van egy­két kőműves, akik élére áll­nak a munkálatoknak. Akadt bizony, kapásból vagy nyol­cán, utánuk az ácsok is elő­sorakoztak, a vízvezeték-szere­lőket, lakatosokat már meg se számolta a parancsnok. Vál­lalatok, szövetkezetek is ajánl­koztak, hogy szállítással, ezzel- azzal segítenek a munkában. Mi pedig, a kezetek alá hord­juk az építőanyagot — így a többiek, s azzal összeállt a tekintélyes létszámú építöbri- gád. Ennyien persze el se fértek volna a telken. Beosztották hát a munkát, volt akire a hétfő jutott, másra a csütör­tök, többen pedig még a hét­végéket is az építkezésen töl­tötték, de később már a na­pokat sem számolták. Eddig több mint 8 ezer munkaórát teljesítettek az egység tag­jai, Pálfi József, a városgaz­dálkodási vállalat és az ugyancsak nagykőrösi Szé- csény Dénes, a Lakás- és Ga­rázsszövetkezet dolgozója egyenkint vagy harminc na­pot dolgoztak. Amikor első nap kézbe vették a kőműves- kanalat, álmukban sem gon­dolták, hogy idén személyes résztvevői lehetnek a dísz­szemlének a Vörös téren. Tíz­napos szovjetunióbeli kirán­dulás lett a jutalmuk kiemel­kedő munkájukért. — Jártak-e már Moszkvá­ban? — Mindketten most me­gyünk először. Őszintén szól­va magunk sem tudjuk, egy­általán mikor jutottunk vol­na el oda. Ilyen költséges ki­rándulásokra sajnos nem na­gyon gondolhatunk a ma­gunk pénzéből. Nem mon­dom, sokat dolgoztunk a kör­leten, de ekkora jutalom ben­nünket is nagyon meglepett — mondja Pálfi József. — Ha jól meggondoljuk, nem is volt ez a szó szoros értelmében vett társadalmi vállalás, hiszen javarészt mun­kaidőben tevékenykedtek oda­át. — Én azt hiszem, pusztán a magunk lelkesedéséből nem Ahcgy a miniszterhelyettes látja Harcban a borháLrúk ellen Rossz termés után eladatlan készletek, tiltakozás az import ellen, borháború Kiskőrösön. Egymásnak el­lentmondó érdekek, vitatkozik a termelő és a felvásár­ló. a rendteremtést pedig mindenki felülről várja. Sa­játosan magyar helyzet, amikor nem a piaci törvények érvényesülnek. Még jó, hogy mindezen már túl va­gyunk. Vagy ez nem is olyan biztos? Erről beszélget­tünk Raisz Gusztáv mezőgazdasági miniszterhelyettessel. Korábban a piac szívó ha­tása miatt a viszonylag gyön­gébb minőségű bor is jól el­adható volt. A hazai fogyasz­tás azonban visszaesett, be­szűkült a szovjet export. A nyugati országokban évtizedek óta csupán a csúcsminőségű termékek lehetnek jelen, de ott is egyre erősebb a harc a vevőkért. • Ebben a helyzetben az a legelső teendő, hogy csökken­tik a felvásárlást árat? Így még azoknak is elmegy a kedvük a munkától, akik mindmáig kitartottak. — Tavaly gyönge termés volt, ezért a reálisnál maga­sabb áron kelt el a szőlő. Változatlanul az a vélemé­nyem, hogy az elmúlt eszten­dei felvásárlási ár mínusz húsz százalék a reális összeg. Természetesen a fokozatosság elvét be kell tartani, s az normális dolog, ha ennél na­gyobb árdifferenciák is ki­alakulnak. — A MÉM egyébként a ter­melőket sem hagyta cserben. Támogatásunkkal a megmaradt készleteket felvásárolták, még a gyenge minőségű borokat is. Ez utóbbiak javarészt tovább- feldolgozást igényelnek, pél­dának okáért borpárlatok ké­szülhetnek' belőlük. Mindazon­által ez csupán átmeneti meg­oldásként jöhetett szóba, a szerkezetátalakítással egy per­cet sem várhatunk tovább. ® Akkor most az követke­zik, ami az almafáknál: ki kell vágni az ültetvényeket? — Nem azt akarjuk, létez­nek átmeneti megoldások is. Például a borpárlatok, de ko­moly tartalékaink vannak az üdítőital-gyártásban is. Saj­nos a mezőgazdasági üzemek közül kevesen vállalkoznak és a feldolgozók sem élnek elég­gé ezzel a lehetőséggel. A gyöngébb minőségű mustok­ból sűrítmény is készülhet, a bor javítására felhasználható adalék előállítását a MÉM tá­mogatja is. Végeredményben arra kell beállnunk, hogy a hazai fogyasztás és az export mintegy négymillió hektoliter bor előállítását teszi reálissá. Már csak a tájjellegnek meg­felelő, modern kultúrákat sza­bad telepíteni. Ahol előre gondolkodtak, ott ez eddig is így volt. Tény, hogy akkor lenne kevesebb a vita, ha azonos sokra jutnánk. Ennek az ösz- szefogásnak igazi értéke ab­ban van, hogy a munkahe­lyek is megadtak és megad­nak minden segítséget, ami csak tőlük telt. Voltaképpen nekik is érdekük fűződik ah­hoz, hogy munkásőreikre mi­nél kevesebb szolgálat jus­son. Márpedig, ha elkészül a bázis, jelentősen lecsökken az ügyeleti szolgálati igénybevé­tel. — Azt mondják, igazán csak a ceglédiek örülnek a körlet­nek. a többiek legszívesebben visszacsinálnák az egészet. — Dehogy csinálnák. Űk is számolnak, évente milliókat nyernek a munkahelyek e könnyítéssel. Az igaz, hogy így még kevesebbet találko­zunk. márpedig az ügyeleti szolgálat egy fontos színtere a kapcsolatoknak. De nemcsak a munkásőrök ódzkodnak el­szakadni a várostól, a város sem akar engedni bennün­ket. Reméljük, hogy a pa­rancsnokság talál valami megoldást e kételyek feloldá­sára ... 'Tizenegy éve munkásőr x Pálfi József, jelvénye ar­ról tanúskodik, hogy a kivá­lók közül való. Szécsény Dé­nes hat éve akasztotta vállá­ra a fegyvert, ő sem újonc már, gyökeret vert az egység­ben. De éppúgy a többiek is. hiszen akik körletet építenek maguknak, évtizedekre előre gondolkodnak. Miklay Jenő érdekek érvényesülnének a termelő, felvásárló, feldolgo­zó, eladó szervezeteknél. Ahol mindez egy kézben van, ott egyszerűbb a helyzet. A kí­vülállókra is szükség van, s ezért az állami gondoskodás sem maradhat el. Ilyen intéz­kedésként említhetem, hogy feloldottuk a hitelezési sto­pot: készpénzben vagy váltó­forgalomban mindenkinek ki tudjuk fizetni a szőlő vagy a bor árát. Amelyik eladó pél­dául nem kéri azonnal az el­lenértékét, az tíz-húsz száza­lékos engedményt kap. Van aki eleve úgy köti a szerző­dést, hogy az összeg csupán hatvan százalékára tart igényt a szüret után, húsz százalékát decemberben, húsz százalékát pedig márciusban kéri. Ez természetesen további ked­vezményekkel jár. 0 Hovatovább minden bor minőségi, asztali bort már az Alföldön sem termelnek? Egy­általán hogyan állunk mi a fajta- és márkavédelemmel? — Számtalanszor hallottunk már arról, hogy a magyar bort külföldön hamisítják, de itthon is van hol söprögetni. Sajnos elég sokan csak a na­gyobb árbevételt tartják szem előtt: kihoznak valamilyen új márkanevet, s máris megta­lálták a minőség kiskapuját. Mert az egyszer elfogadott terméken nem szabad változ­tatni, azt viszont már nem akadályozzák a rendeletek, hogy hasonló fantázianévvel egészen más összetételt pro­dukáljanak. Tehát vissza kell szerezni a régi minőségi ka­tegóriák becsületét. A minő­ség- és márkavédelemben nagy segítséget jelenthetnek véleményem szerint a most alakulóban lévő egyesületek, amelyek egvben saját érdekü­ket is védik. • Az idén ismét közepes, gyönge a termés. Az árvita bármikor fellángolhat? — Az egyezkedések nem fejeződtek be, ám ez egyebek között azért van így, mert nagyon szélsőséges hozamok vannak. A Dunántúlon való­ban nagy károkkal kellett szembenézniük a gazdaságok­nak, az északi hegyekben vi­szont hektáronként százhar­minc-száznyolcvan mázsa sző­lőt is szüreteltek. • Akkor most megint el­kezdődik majd az országjá­rás, az egyik felvásárló ráli­citál a másikra és azok jár­nak a legrosszabbul, akik betartják a szerződéseket? — A piaci változások miatt szerintem a korábbi évekhez képest jóval kevesebb lesz a mozgás. Meg aztán a nyári borháború intő példa volt mindenki számára, hogy nem mindig, s a jövőben egyre ke­vésbé jönnek be a kivárásra játszó, mesterséges hiányt te­remtő manipulációk. • Most már csak egyet sze­retnék tudni. Az átlagosnak nevezhető, kilónkénti tízforin­tos szőlő-felvásárlási ár mel­lett hogyan kerülhet a legol­csóbb bor literje is ötven-hat- van forintba? — Erre csak címszavakban válaszolhatok, mert az igazi okát nem tudom megmonda­ni. Mindenesetre a lánckeres­kedelem és az adók körül van a hiba. Nekem változatlanul az a véleményem, hogy a kulturált borfogyasztás, amely hozzátartozik a normális élet­vitelhez, csak akkor lehet ma­gyar szokássá is, ha az élet- színvonalnak megfelelő ára­kon kínáljuk a hordók tartal­mát. B. Ä. Az ünnep után Áramszünetek A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat nagykőrö­si üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy november 10-én és 11-én reggel 8 órá­tól délután 3 óráig áramszünet lesz a Ceglédi úton a Ménesi utcától a Niklosz János ut­cáig, a Ménesi utcán végig, a Balaton utcában a Kárpát ut­cától a 22. számig. Sporthírek Az eredmények biztatók Jászberényben a hideg szél és az eső kedvezőtlen volt az országos Lehel Kupa-viadal résztvevőinek, de a Nk. Kgy. Kinizsi gerelyhajítói így is ér­tek el figyelemre méltó ered­ményeket. A felnőtteknél: 3. Szűcs Ambrus 60.92 (II. osztá­lyú szintű). 7. Szabó Károly (még serdülő korú) 45,10 m. A serdülő B korcsoportosoknál: 1. Szabó Károly 51,54 m (aranyjelvényes szintű ered­mény). — Dunakeszin a megyei gyermek atlétikai bajnoksá­gon, a szokáshoz híven nagyon sok induló volt. Tehetséges fiataljaink több jó helyezést értek el — mondta Tóth Ti­bor edző. 1976-os születésű fiúk. Kis- labdahaiítás: 1. Kőműves Csaba 66 méter. 800 méteres síkfutás: 2. Szebeni László 2 perc 40 másodperc, 3. Fehér Gábor 2:46 perc. 1976-os leányok. 60 m: 6. Pan Márta 9,54; 7. Hupka Helga 9,84; 9. Harsányi Hen­riett 9,97 másodperc. 800 m: 1. Hupka Helga 2:48.4; 2. Tóth Edit 2:59; 3. Árgyelán Klára 3:01.1 pere. Magasugrás: 3. Barcsay Zsuzsanna 110 centi­méter. Kislabdadobás: 2. Vin- cze Barbara 42; 4. Tóth Edit 39; 5. Árgyelán Klára 31 m. 1977- es leányok. 4X100 m-es váltófutásban: 4. Nk. Kgy. Ki­nizsi (Harsányi. Hupka. Pap, Vincze) . :03.58 perc. Kislabda: 4. Szaniszló Rita 36 m. 1978- as fiúk. 800 m: 1. Mé­száros Gábor 2:50.25 perc. Távolugrás: 4. Bieük Ároád 374; 8. Bogdanov Péter 345 m. Az országos ifjúsági csapat­bajnokságon a Pest megyei válogatottba két körösi fiatal is bekerült, de az indulásról nem kapták meg az ígért ér­tesítést és így nem utaztak el a miskolci csoportviadalra. Szegeden Pick Kupa elneve­zésű nemzetközi esti utcai fu­tóversenyt rendeztek. A hat­van éven felüliek kategóriá­jában id. Bocskai László 'Nk Toldi DSK) második lett. a hét és fél kilométeres távon. S. Z. Gyorsabb betegellátás Szemészeti körzetek A Nagykőrösi Városi Tanács egyesített egészségügyi intézmé­nye a szemészeti szakrendeléseket is körzetesítette. A következőkben tehát a területtől függően kell felkeresnünk a szemorvosokat. I. körzet, orvosa dr. Ozsváth Mária Területhatárok: Örkényi út páratlan oldala, Petőfi út páratlan oldala, Kálvin tér 1., Kustár utca páros oldala, Bajza utca páratlan oldala. Somogyi utca páros olda­la, Vadas utca páros oldala. Vá­góhíd utca páros oldala és az et­től északra eső városrészek, va­lamint Kocsér. Rendelési idő: hétfő 12—18, kedd 7—13, szerda 12—18, csütörtök 7— 13 péntek 12—18 óráig. II. körzet, orvosa dr. Szelei Fló­ra. Területhatárok: Örkényi út páros oldala, Petőfi út páros ol­dala., Kustár utca páratlan olda­la. Bajza utca páros oldala, Somogyi utca 1., 3.. 5.. Vadas ut­ca 1—15-ig, Vágóhíd utca párat­lan oldala és az ettől délre eső városrész, valamint Nyársapát. Rendelési idő: hétfő 7—13, kedd 12—18, szerda 7—13, csütörtök 12 —18, péntek 7—13 óráig. ISSN 01S3—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents