Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
Vecscsi tapasztafatölc A béke nem a viták csendje JJ Izgalmas napokat élünk. A monori körzetben a közelmúlt- ^ ban több település kommunistái tartottak küldöttértekezletet, 6 és tértek át az egytestületes irányítási rendszerre. Szakmánk- y bélieknek korábban sokszor komoly tehertételt jelentettek a y hasonló fórumokról „elvárt” tudósítások, különösképp, ha a V gondolatok szűkösségét a szavak bősége igyekezett palástolni. y Éppen egy hete a vecsési küldöttek tanácskozásán vehettem Jl részt, ahol ízelítőt kaptam az előbbiek ellenkezőjéről, s bizony- ^ Ságot arra: viszonylag kevés szóból is kikerekedhet sok okos g gondolat. A vecsési pártbizottság és végrehajtó bizottság nevében Lőrincz Ferencné titkár jelentette a küldöttértekezletnek, hogy a helyi kommunisták közössége „az MSZMP XIII. kongresszusát követő években munkájával biztosította a lakosság döntő többségének cselekvő részvételét a felsőbb pártszervek által meghatározott községpolitikai célok valóra váltásában.” A pártbizottság folyamatosan törekedett a politikai munka állandó megújítására, hatékonyságának növelésére — mondta Lőrincz Ferencné. A terjedelmes és részletes beszámoló a gazdaságpolitika értékelésekor hangsúlyozta, hogy a vecsési gazdasági egységek rugalmasan alkalmazkodtak a változó célokhoz, feltételekhez. Ez az igyekezet eredményezte, hogy a területen jelentős szervezeti változásokra is sor került. Ugyanakkor az is igaz, hogy a párt- bizottság néhány esetben nem tudott érdemi irányító, befolyásoló lenni. A beszámoló összefoglalta a párttagkönyvek cseréjével kapcsolatos beszélgetések vecsési tapasztalatait is, amik összecsengenek az országszerte elhangzott, általánosítható véleményekkel. Ezekből az aggodalom ugyanúgy kicsendüí, mint a tenni akarás. Sőt a felsőbb pártvezetésnek, a kormánynak címzett kritika is. A hozzászólók sorában ősz Béla iskolaigazgató, a HNF helyi bizottságának titkára a kölcsönös megbecsülés fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve: „Még jobb népfrontot érdemel ez a nép.” Császi Sándor a Ferroelektrika Kisszövetkezet elnöke a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetésének hátrányos következményeit ecsetelte. Kifogásolta, hogy bár két éve döntés született róla, a vecsési pártbizottság még mindig nem került közvetlen megyei irányítás alá. Kérész Sándor, a GOV részlegvezetője a beszámolóból a politikai programot hiányolta, és nem kis iróniával azt kérdezte, vajon dicsekvés vagy önkritika akar-e lenni az a megállapítás, miszerint végrehajtották a felsőbb pártszervek utasítását. Ő is beszélt a kormánnyal szembeni bizalom csökkenéséről a helyi erők mozgósításának szükségességéről. Szírt László, a 4. számú alapszervezet tagja saját konkrét gondjaikról beszélt. Ugyanezt a konkrétságot hiányolta viszont az országos kérdésekben, például az újraelosztás folyamatában is. Dob- rovitz József, a Ferihegy Tsz elnöke szerint rendkívül fontos a nemzetiségi, kulturális hagyományok őrzése, ápolása. Kifogásolta, hogy az elavult sztálini gazdasági modell helyett még mindig nincs új modell, ő is szólt a fiatalok gondjairól, amiket Molnár JáA versek igézetében Kell egy percnyi megállás A nyáregyházi községi klubkönyvtár zsúfolásig telve, amikor belépek. Valóban ennyien kíváncsiak Galambos Pál verseire vagy csak könyvet jöttek kölcsönözni? Még 10 perc és kezdődik a költő bemutatkozása falubelijei előtt. Egyre többen érkeznek. A szomszéd szobákból is hoznak pótszékeket. Távozni senkinek nincs szándékában. Galambos Pál költői tevékenységét már bemutatta a Pest Megyei Hírlap, néhány verse más lapokban is megjelent. Ma tizedszer találkozik azokkal, akik kedvelik a művészetet, olvassák, szeretik verseit. Erre az alkalomra az „Adj csak egy jelet!” című összeállítását hozta el közönségének. E szerelmi ciklusa gondos válogatás. A versek hangulatát emelte, megértésüket segítette a gyönyörű gitárzene, amely aláfestette a műsort. Ezekben az írásokban a szerelem, ez a csodálatos érzés elevenedett meg teljes egészében: a vágyaktól a vívódásokon, gyötrelmeken át a beteljesülésig. Az „Igazgyöngy” egy részlete is erről tesz bizonyosságot: „Ahogy a csendben születő / álmod fel nem ébreszt, / ahogy a csendben szerető / hangod el nem téveszt / — úgy legyek benned / veled összeférhetetlen / úgy legyek mégis / sérthetetlen.” Az előadás után közvetlen beszélgetés alakult ki a költő és olvasói között. Aztán „Versesfüzetét” dedikálta, amely a Monori Családi Iroda gondozásában immár másodszori kiadásban jelent meg, s pillanatok alatt elfogyott. Az egyórányira tervezett rendezvény kissé elhúzódott, de akik itt voltak, gazdagabbak lettek egy tiszta élménynyel és a költő ajándékával — ez az elhangzott összeállítás írott anyag, s minden jelenlevő megkapta emlékül. A találkozón látottak, hallottak arról győztek meg, hogy igenis kell egy percnyi megállás ebben a kapkodó világban; kell az a belső harmónia, amelyet a költészet ad. Jó lenne minél többször találkozni azokkal, akiktől ilyen szép élményt kaphatunk. — mó — A Pilisi Ruházati Kisszövetkezetben exportra és hazai forgalmazásra varrnak télikabátokat. Képünkön Mayer Istvánné a bélésanyagot szabja a vágóasztalon (Vimola Károly felvétele) Téiikabátokat exportra is A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1988. NOVEMBER 5., SZOMBAT Nehéz hónapok a járműgyárban A szerkezetváltás rögös útjai ? Megszokott hétköznapi kép: az Ipari Szerelvény- és % Gépgyár maglódi járműgyárában a kapun ki- s beha- ^ ladnak a villástargoncák. A gyár területe ugyanis az ^ utca mindkét oldalára kiterjed, következésképpen még ^ a járda, az út is az ő felségterületük. Találomra szólítok ^ meg egy overallos munkásembert, s kérdezem tőle: — ^ Milyen most a gyárbeliek hangulata? A tréfás válasz 4 nem késik soká: — Köszönjük, jól vagyuk! Pedig már 4 tudunk azokról a változásokról, amelyek vastagon ^ érintenek bennünket. Hát majd meglátjuk... E vil- ^ láminterjú jól érzékelteti a járműgyárbeliek hangula- ^ tát. Azt, hogy általában optimisták az emberek, s biza- 2 kodva tekintenek a jövőbe. nos, a helyi KISZ-bizottság titkára tételesen felsorolt. A bérezés, a családalapítás problémáin túl bírálta a helyi kereskedelmi ellátást, a lassú változásokat. Gulyás Tibor a Ferihegy Tsz alapszervezeti titkára is kritikusan beszélt a párt szerepéről, feladatairól, arról, hogy az irányító tevékenység került előtérbe. Kifogásolta, hogy arról, kell-e Pest megyében pártértekezlet, a régi testület tagjai döntöttek. Kadrinecz László, aki maga is tagja a megyei párt- bizottságnak és a GOV alapszervezeti titkára, egyetértett azzal, hogy a testület tagjainak többet kell találkozniuk az általuk képviselt kommunistákkal, sőt a kiválasztásuk rendszerét is javítani szükséges. Tóth János iskolaigazgató azt hangsúlyozta, hogy az alapszervezetekben dől el, milyen lesz a párt egésze, ezért kevesebb beszédre, több cselekvésre van szükség. Csá- nyi János tanácselnök a községpolitikai feladatok végrehajtásának nehézségeiről beszélt, A küldöttértekezleten, amelynek vitáját Lőrincz Ferencné összegezte, felszólalt Szent- györgyvári István, a monori városi jogú pártbizottság első titkára is, aki a legtöbb hozzászólásra részletesen reagált. Miért van ilyen vita? — kérdezte, s válaszolt is: A jó értelemben vett önálló gondolkodás jele ez is. Jogos a türelmetlenség abban az értelemben, hogy szeretnénk minél rövidebb idő alatt minél több eredményt elérni — mondta egyebek között, visz- szautasítva ugyanakkor a demagógiát, a hangulatkeltést, az „egymás cukkolását”. Mint a közbeszólásokból kiderült, az első titkár véleményével sem mindenben értett egyet minden jelenlévő. Végül is azonban a beszámolót a küldöttek — azzal a kiegészítéssel, hogy sürgetik a közvetlen megyei irányítás alá történő sorolást — egyhangúlag elfogadták, majd zárt ülésen megválasztották az új 17 tagú pártbizottságot, amelynek első titkára ismét Lőrincz Ferencné lett. V Nyilván akadtak, akik a kül- y döttértekezlet hangulatát, a y. hozzászólók hevességét szokat- y. lannak találták, akik fejcsó- y válva hallgatták a békétlenke- j döket. Talán némileg meg- j nyugtatja őket a bevezetőben j már említett idézet folytatása: ^ „Aki békén a viták és harcok í abbahagyását érti, az a régi y kör felfogásához tér vissza. y A pártban mindig lesznek vi- í ták és harcok, csupán párt- 7 szerű mederbe kell szorítani j őket.” Ezt egyébként nem ^ most fogalmazták meg. Több < mint hetven esztendeje írta le y egy forradalmi gondolkodó. y. Leninnek hívták. Vereszki János Nyíltan, őszintén Az ISG több mint tizenegy évvel ezelőtt kapcsolódott be a közútijármű-programba a maglódi gyár révén. A mellső és hátsó futóművek szerelése volt a feladatuk, amelyeket aztán az Ikarus autóbuszokba és a Csepel Autó járműveibe szereltek be. A „nyers” alapanyag a Szovjetunióból érkezett Maglódra. Hosszú éveken keresztül nem volt semmi probléma a szállítások ütemével, tavaly azonban rendszeresen késve, s nem megfelelő minőségben kapták kézhez a futóműveket, amely szaporította a gondjaikat. Ehhez párosult a tavaly októberben született döntés, amely szerint idén január 1-jétől ár- visszaindexelés történt, mely a jármű végtermékre vonatkozó értékének 89 százaléka csupán. — Tizenegy százalékkal kevesebbet kapunk az idén a futóművek szereléséért, s ezt hosszú távon képtelenek vagyunk lenyelni — mondja Vígan Lőrinc, az ISG maglódi járműgyárának igazgatója. Eleddig 4-5 százalékos tisztességes hasznunk volt ezen a munkán, ez az intézkedés ugyanennyi mínusszal járt volna. Hosszú és végtelen levelezésbe kezdett vezérigazgatóságunk. Nemcsak az érintett (Csepel Autógyár) vállalattal, de a Kereskedelmi Minisztériummal, az Országos Anyag- és Árhivatallal is kapcsolatba léptünk a döntés megváltoztatásáért, kevés eredménnyel. Ezek után nem hatott meglepetésként, hogy a vállalati tanács határozata szerint kilépünk a járműprogramból. Szerencsénkre a Csepel Autógyárral vagyunk olyan jó kapcsolatban, hogy amíg ők átveszik tőlünk a futóműszerelést (1988. január 1-jéig) addig megtérítik nekünk azt a mínusz öt-hat százalékot, következésképp nullszaldósak leszünk az idén, és jövőre, az első negyedévben. Mivel, komoly erőfeszítésükbe kerül nekik is az átállás, az alkatrészeket jövő április 1-ig legyártjuk és leszállítjuk, sőt még azután is egy ideig. Nekünk azonban már a jövőre kell felkészülnünk, a stratégia kidolgozása máris megkezdődött. Arról van szó, hogy a szerkezetváltás rögös útjára léptünk. Szerencsénkre az itteni mun-kásgárda megértette gondjainkat, problémáinkat, s készen áll az új fogadására. Ehhez hozzájárult az is, hogy több munkásgyűlésen nyíltan ismertettük velük az elképzeléseket, az elkövetkezendő évek merész terveit. Bővülő üzemcsarnok De miről is van szó tulajdonképpen? A belső vállalati munkamegosztás keretében fokozatosan áttérünk a tolózárak, csökarimák és különböző bányaműszaki termékek előállítására. Ezeket az ISG szerelvény-kovácsoltáru gyárban készítik, valamint egyes darabjait, alkatrészeit a gyöngyösi és a mátészalkai gyárban. Mivel azonban a belföldi felhasználás, illetve az igény várhatóan tovább fog növekedni ezekből a termékekből, logikusnak látszott, hogy részt vegyünk mi is a gyártásban. Ehhez azonban először meg kell teremtenünk a feltételeket. A jelenlegi 800 négyzetméteres üzemcsarnokot a duplájára kell bővítenünk. Megteremtjük a feltételeit egy darupálya kiépítésének, ahol a célgépeket, s egyéb műszaki berendezéseket munkába állíthatjuk. Mindez több mint 50 millió forintjába kerül vállalatunknak. Ha most önállóak lennénk, bedobhatnánk a törülközőt, így viszont nem maradtunk magunkra gondjaink felszámolásában. Segített az ISG nagy családja, a kétezres munkásgárda, amely évente 300—350 millió nyereséget tesz le a népgazdaság asztalára. Most mi kerültünk fókuszba, rajtunk segítenek a testvér gyáregységek. Túlórában is Ügy tervezzük, hogy már a jövő' év második felében megkezdjük a kész termék-kibocsátást, de 1990. január 1-jétől már külső bábáskodás nélkül is képesek leszünk a korábban említett gyártmányúk előállítására, komplettírozá- sára. Az őszinte, nyílt párbeszéd, amelyet munkásainkkal folytattunk az elmúlt hónapokban, úgy érzem, eredményes volt. Ennek is betudható, hogy ma már nem kell senkit sem agitálni a túlóráért, még szombaton és vasárnap is szívesen vállalnak munkát. Pedig ugye, a jövedelemadó őket is sújtja, ök azonban tovább látnak, s előre tekintenek. Saját jövőjüket alapozzák, s ezért aztán nem akármilyen áldozatok vállalására is képesek. Gér József Felbomlóban a házasság A Magyar Közlöny idei 46-os számában az úriak által régen várt elnöki tanácsi határozatot olvashattuk. Ebből értesültünk Úri és Sülysáp különválásáról, a közös tanács megszűnéséről. Úriban 1989. január 1-jétől tehát ismét a régi, az önálló közösséget szolgáló tábla áll a ma kirendeltségnek nevezett épület falán. Érdekes a mai helyzethez vezető utat végigtekinteni, hiszen tanulságokkal bőven átszőtt folyamatról nyerhetünk képet. Sülysáp és Úri egyesülését a hetvenes évek második felében nem igazán demokratikus elvek alapján szervezték meg. Ez aztán a mintegy évtizedes házasság mindennapjaiban hol jobban, hol kevésbé érezhetően, mindig is jól kitapintható volt az úriak közérzetében. Űri fejlődött, gyarapodott az elmúlt évtizedben is — ezt a legutóbbi falugyűlésen is elismerték a hozzászólók. Az önérzet, a község iránti lokálpatriotizmus volt a fő mozgatója a Sülysáptól való elszakadásnak. Így is hangzott el a tavaszi falugyűlésen: az önállóságra elég okot ad az úriak érzelmi fűtöttsége. Arról a falugyűlésről lapunk is beszámolt. írtunk a soha nem látott aktivitásról, a forró légkörről. Szó esett az elszakadást ellenzők háttérbe húzódásáról is. Végül is a falugyűlés nagytöbbséggel megszavazta a különválást elindító tanácsi intézkedést. A közös tanács és az elöljáróság teljesítette feladatát, a községben népszavazást rendelt el. Ez egy kicsit tovább borzolta a kedélyeket. Nem minden alap nélkül említették az úriak példaképpen az egyesülést: ha akkor nem kellett népszavazás, miért kell most a szétváláshoz. „Ez a demokrácia” és „ne essünk a múlt hibáiba” — volt a válasz. A népszavazást május 28-án megtartották. Az elszakadást a vártnál nagyobb arányban hagyta jóvá a lakosság, 83 százalékuk adta áldását az önállóságra. Ezek után már csak az Elnöki Tanács határozata váratott magára. Ez — mint a bevezetőben már utaltunk rá — kedvező az úriak számára. A közelmúltban az úri tanácstagokat tömörítő elöljáróság fő napirendként tárgyalta a különválásból következő, már most látható feladatokat. Köbli Antal elöljáró elmondta, a jelenlegi tanácstagokból alakul meg az önálló tanács. Javasolta, hogy mindenki vállalja a jövő évi választásokig a tanácstagi funkciót, hiszen megbízatásuk így szól. Ezt a kérdést fontos volt tisztázni, mert előzetesen voltak olyan vélemények, amelyek néhány tanácstag lemondását jelezték. Az önálló tanács törés és megrázkódtatás nélkül alakulhat meg, mert minden tanácstag továbbra is vállalta feladatát. Tanácstagok tehát vannak, de még gondot okoz az elnök és a végrehajtó bizottság titkárának személye. A megyei tanács támogatná a társadalmi megbízatással működő tanácselnöki intézményt, így az elöljáróság is így gondolkodott. Az elnök ilyen formájú funkcióját az elöljáróság tagjai meleg szavakkal Köbli Antalnak, a jelenlegi elöljárónak szánták. A jelölt ezt nem vállalta, de kérésre a következő elöljárósági ülésig még gondolkozik a javaslaton. Hasonlóképpen függőben maradt a négyfős végrehajtó bizottság megalakítása is. Ehhez a következő ülésig a pártvezetőség és a Hazafias Népfront elnöksége véleményét kérik. Az önállóság bizonyossá vált, ezért jó végrehajtó bizottsági titkárt keresnek az úriak. Jelölt van több is, de a velük történt beszélgetés után tisztázódik, hogy közülük kerül-e ki a községi tanács vb-titkára. A közös tanács megszűnte a közös vagyon arányos szétosztását is megköveteli. Már most látszik e feladat bonyolultsága. Sem Sülysápnak, sem Úrinak nem lesz könnyű az osztozás után. Nemcsak a tanácsi apparátusoknál kell újra szétosztani a feladatokat, de feszültségek várhatók az óvodai, iskolai étkeztetésben is. Míg Sülysápon kapacitás- hiány lép föl, addig Úriban éppen csökken a főzési adagszám. Ez utóbbi esetleg létszámfölösleghez vezethet a konyhai dolgozók között. Türelmes és becsületes együttműködésre van szükség a jelenlegi közös gamesz-ból Űrit illető rész meghatározásához is. Az elöljáró elmondta, hogy a vagyonmegosztásban a megyei tanács jó partnere az osztozkodóknak. A lakosság széles körű tájékoztatása érdekében az elöljáróság falugyűlést hívott össze november 15- re. Lukács István IS-SN 0133—2651 (Monori Hírlap) Népszavazás után jövőre önállóak
