Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-30 / 285. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1988. NOVEMBER 30., SZERDA Anyagilag sem megalapozott Akik kiszolgáltatottak lesznek 5 A napokban a szakszervezetek városi bizottsága szer- 5 vezésében fórumot tartottak a munkanélküli-segélyről, g Az előadóval, dr. Garzó Lillával, a SZOT foglalkoztatás- ^ politikai tanácsának titkárával az esemény után beszélik gettünk. — Amennyiben január elsejétől bevezetik a munkanélküli-segélyt, ön szerint mennyire lesznek kiszolgáltatottak a dolgozók? A vállalatok köny- nyebben bocsátják-e el az általuk fölöslegesnek vélt embereket? — Mintegy 50—100 ezer főre becsülik azok számát, akik munkanélkülivé válhatnak. Valószínűleg nemcsak a számuk növekszik meg, hanem egyszerűen többen vetetik nyilvántartásba magukat. Hiszen ez a segély feltétele. Természetesen Budapesten, ahol könnyebb elhelyezkedni, kevésbé lesznek kiszolgáltatottak a munkások, viszont egy Cegléd léptékű városban annál inkább. Bár vannak az országnak sokkal veszélyesebb helyzetben lévő részei, gondoljunk csak Borsod-Abaúj- Zemplén megyére. ::::: ::::: — A tervezet szerint a pályakezdők nem kapnak majd segélyt. Milyen veszélyt lát ebben? — Azt a veszélyt, hogy azokat a fiatalokat, akik nem tudnak elhelyezkedni, a szülőknek kell eltartani. Egyetértek azzal, hogy a pályakezdőknek elsősorban és alapvetően munkahelyre van szükségük. Nem látom a leendő rendszerben erre a garanciákat. Mármint hogy ezért külön munkahelyeket fognak létrehozni és átképzési rendszereket indítanának be. — A fiatalok munkanélküliségének beláthatatlan morális következményei lehetnek ... — Valóban így van. A munkanélküliség morálisan mindenképpen romboló hatású. Itt bizony a város ifjúsági szervezeteinek, a tanácsnak és a szakszervezeteknek olyan érdekszövetséget kéne létrehozni, amelyik azon kezd el gondolkozni, hogy miként lehet munkahelyet teremteni száA ceglédi szárazmalmok. Ezzel a címmel közölt egy rajzot az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című munka 1891-ben megjelent VII. kötete. Kárpáti Aurél gyermekkori emlékeit idézve így írt róluk: „Tűnődve állok meg gondolatban a városkert kavicsos útjain, el-elbámészikodva a készülő artézi kút felszökő deszkatomyán, s látom a vásártér szélén az indián wigwamok módján terpeszkedő csúcsos tetejű szárazmalmot, amelynek fogaskerekeit a Sinkáék, Szúnyogék vagy Ságiék lámpáshomlokú pejlovai húzzák körbe-körbe, vigyáza- tosan, ha az orsó közelébe érnek.” Mindkét irodalmi közlés az elmúlás pillanatában állított emléket a XIX. század jellegzetes, városképet meghatározó épülettípusának, a szárazmalomnak. A ceglédi lakosság lélek- száma a XVIII. század folyamán rendkívül gyors ütemben növekedett. 1720 táján 2-3000 fővel számolhatunk, száz évvel később pedig tizennégy és fél ezer főről tudósít a statisztika. A népesség kenyérszükségletének kielégítésére szükség volt a gabonát lisztté őrlő szárazmalmokra a folyóvizekben szegény Cegléden. Egy korabeli helyi számítás szerint egy személy élelmezésére évente másfél-két mázsa gabonát számoltak. A katomukra. S a fiatalok mire képesek vállalkozni. Például elképzelhetőnek tartanám, hogy alakítanának egy menedzserirodát, mondjuk összeállna öt fiatal és két felnőtt, akik értenek a dolgokhoz. Felvennének kamatmentes kölcsönt — ha már öten vannak, az másfél millió forint lenne —, amiből elindíthatnának egy vállalkozást. Tehát ilyen kezdeményezések segíthetnének. S biztos, hogy akadna efféle lehetőség a városban. Csak kéne egy olyan szervezet, amely mindezt feltérképezi. — Az ügyeskedők, spekulánsok mindenütt felbukkannak. Aligha lehet őket ebből a körből kiszorítani. — Aki nem felel meg a feltételeknek, az nem kaphat segélyt. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy az ügyeskedők tökéletesen nem zárhatók ki. Ezt nem árt bekalkulálni. Am legyen egy közmegítélés — de nem lincshangulat —, amelyben az illető röstelli azt, hogy ő most arra rájátszik, hogy munkanélküli-segélyből él. Es nekem tényleg meggyőződésem, hogy az emberek nem ebből szeretnének élni, hanem a munkájukból. :i:ü — Ne haragudjon érte, ön ennyire optimista? — Igen. Ügy gondolom, hogy bizalom nélkül nem élhet meg egy ország. Ha nem bízunk a polgáraiban, akkor megette a fene az egészet. Minden embert meg kell tanítani erre. De ehhez közösségekre van szükség, ahol ők megmérettetnek. — Az adótörvény bevezetése is igazolja, hogy az ország sorsát maghatározó programokat gyorsan nem lehet jól megtervezni. Most úgy tűnik, hogy a munkanélküli-segély kidolgozására igencsak kevés idő jut, Nem érzi elhamarkodottnak a január elsejét? naság számára készült hivatalos jelentésben pedig azt írták a város elöljárói, hogy a szárazmalomban 4-5 óránként felváltott erős lovakkal 24 óra alatt 15-16 mázsa gabonát lehet megőrölni. Az egykori ceglédi jobbágygazdák számára jó üzleti befektetésnek tűnt a szárazmalom építése, ezért a malmok gomba mód szaporodtak. 1841-ben 41 szárazmalmot számláltak meg Cegléden, ezenkívül a csak tavasszal bővizű Gerje patakon további tíz vízimalom őrölte a ceglédiek gabonáját. Sok gazda nem szívesen sanyargatta jószágát a rendkívül nagy megterhelést jelentő őrlésben, ezek inkább szolnoki, újszászi, nagykátai, soroksári vízimalmokhoz szekerez- tek az őrienivalóval. A feudális korban a malomépítés a földesúri jogok közé tartozott, de meghatározott összegű éves díjért jobbágyaiknak is engedélyezték malmok működtetését. Ezekből a díjakból jelentős haszna származott a földesuraknak. 1841-ben a ceglédi földesúr, a vallásalapítványi uradalom felemelte a malomadót. Ez ellen a malmosgaz— Én azt mondom, hogy minél sürgősebben be kellene vezetni a munkanélküli-segélyt. De nem látom realitását annak, hogy ez január elsejétől történjen meg. Körülbelül másfél-két éve beszélünk arról, hogy a felmondási idő meghosszabbítását, illetve az elhelyezkedési támogatást ki kéne terjeszteni. Lett volna rá idő bőven. Nem szabadna elkapkodni ezt az intézkedést. Sajnos, minden így megy napjainkban. A személyi jövedelemadó a könyökünkön jön ki... Más. Ma egy vállalatot úgy számolnak fel, hogy évekig gyűlik az adóssága, mindenki tudja: csapnivaló a vezetése, ám hagyják. Egyszer-ikétszer szanálják, még mindig semmi. Míg végre megunják a veszteséget, s akkor egyszer csak azt mondják: na most már elég, s egy hónapon belül felszámolják a céget — annak minden társadalmi és emberi következményével együtt. Ezt a döntésmechanizmust alapvetően meg kellene szüntetni. — Ön szerint elképzelhető, hogy ez a dolog sem lesz igazi? — Igen, elképzelhető. Hiszen a költségvetés szempontjából sincs tisztázva. Ha ötvenezer főre becsüljük azok számát, akik kiesnek majd a munkaviszonyból, akkor ehhez 3 milliárd forintra lenne szükség. S ezt akarják fedezni a foglalkoztatási alap 2,4 mil- liárdjából? Szóval ezt a dolgot anyagilag sem látom megalapozottnak. Fehér Ferenc Újváry Lajos munkáiból Kórházi kiállítás December 5-én, hétfőn 13 órakor a kórházban megnyílik Újváry Lajos festőművész kiállítása. A tárlat december 16-ig — munkaidőben — tekinthető meg a tanácsteremben. dák kérvényt nyújtottak be, amelyben részletezték a malmok építési és fenntartási költségeit. Az építési költségek 1500 váltóforintra rúgtak, ez az összeg 25 hold föl vagy tíz ökör árának telelt meg. Folyamatos karbantartással a malom 30 évig állhatott, ez idő alatt a javítási költség 840 váltóforint volt. Ez az összeg a következő nagyobb munkák díját tartalmazta: tízévenként tetőjavítás, a tetőt tartó 11 tölgyfa oszlop cseréje 20 év után. malomkőcsere 15 év után, a fogaskerekek tízévenkénti újrafogazása somfa fogakkal, valamint a tengelyek kenésére évi két icce olaj és tíz font háj. Mindezen költségek mellett az őrlés vámjö- vedelme évi 60 váltóforint volt a malmosgazdák szerint. A szárazmalmok sajátos helyet foglaltak el a város településszerkezetében. A XVIII -XIX. században a lakóépületek és a Cegléden akolnak nevezett gazdasági udvarok egymástól térben elkülönülve helyezkedtek el, hasonlóan az Alföld számos településéhez. A város közepén a nagy tűzvész utáni mérnöki rendezés során kialakított szabályos Jé üzleti vállalkozás volt A házkiiszöb históriája Rajtuk nem múlik Mégsem nézhetjük karácsonykor y Lapunk hasábjain több alkalommal írtunk a köz^ ponti közösségi antennarendszer megvalósításáról. Ol- ^ vasóink kérésére utánanéztünk, hogy fogható lesz-e már ^ karácsonykor a városban müholdadás. Felkerestük Túri ^ Lászlót, a beruházó Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat 4 igazgatóját. — Mért vállalták ezt a beruházást magukra? — Talán egy kicsit nagyképűen hangzik, de mi úgy látjuk, hogy a szolgáltatások a mi feladataink közé tartoznak. Ez a paletta a központi antenna- rendszerrel, illetve a kábeltelevíziózással színesedhet. Voltaképpen három gazdálkodó egységet látogattunk meg — Kecskeméten, Szekszárdon és Baján —, hogy hol, miként vállalkoztak a kivitelezésre. Szerződés szerint — Végül kiderült, hogy a kábeltelevíziók legtöbb helyen a városgazdálkodási, illetve ingatlankezelő vállalatok kezében vannak. így hát egyértelműen adódott számunkra ez a feladat. — Ki milyen arányban vesz részt a beruházásban? — Egyedül mi vagyunk a beruházók. A szerződés szerint ránk vár a fejállomás kiépítése, a műholdantenna-rendszer, a földi adók és erősítőberendezéseik, valamint a kétezer lakáshoz tartozó vonalerősítő, Az ország lakosságának mintegy 20 százaléka szenved magas vérnyomásban (hipertóniában). A kialakulás okát nem tudják teljes részletességgel. Viszont az biztos, hogy a civilizációs ártalmak befolyásolják a betegség ilyen nagy számú előfordulását. így elsősorban az életmód, a helytelen táplálkozás és a mozgás hiánya, Miután a magas vérnyomás kezdeti stádiumában nemigen jár tünetekkel, ezért az emberek általában ritkán fordulnak orvoshoz. Legtöbbször már csak akkor mennek a rendelésre, ha valamilyen szövődmény lép fel. Természetesen ilyenkor megelőzésről, korai gyógyításról szó sem lehet. Pedig fontos lenne, hogy a hipertóniát lehetőleg panasz- mentes állapotban fedezzék fel, mivel ekkor még gyógyszeres kezelést sem kell alkalmazni. Csupán az életmódon, étkezési szokásokon kéne változtatni. Az étrendünkben szerepeljen minél több gyümölcs, zöld- főzelék, tejtermék, sovány húsok. Ugyanakkor kevés szénhidrátot és zsíros ételt iogyasz- szunk. A konyhasónak komoly szerepe van a betegség kialautcák mellett sorakozó lakóházak tömbjeit, szinte szabályos négyszög alakban 30-40 méter széles utak választották el a termények tárolására és az állatok elhelyezésére szolgáló akiok szabályozatlan halmazától, amelyek három oldalról körbevették a várost. Az élénk társadalmi élet színhelyéül is szolgáló szárazmalmok a 30-40 méter széles elválasztó utak mentén sorakoztak, mintegy fele úton a lakóház és a gazdasági udvar között, s gazdáik a malom eresze alatt pipázva, beszélgetve múlatták az időt. A szárazmalmok virágkora az 1860-as évek derekán véget ért. Ekkortájt egyre- másra épültek a természeti energiát hasznosító, az állatot nem kínzó szélmalmok, sőt 1863-ban a részvénytársasági gőzmalom is megkezdte működését. 1900-ban már hat gőzmalom, dolgozott a városban. amelyek egy nap alatt őröltek annyi lisztet, mint amennyit korábban az összes szárazmalom két hét alatt. Ekkor már magukra hagyva omladoztak a korszerűtlenné Vált szárazmalmok, jó játszó- és búvóhelyet kínálva a ceglédi gyerekeknek. Ma már csak a régi térképele és a szőlőbeli asztalnak vagy házküszöbnek felhasznált kopott malomkövek emlékeztetnek rájuk. Kocsis Gyula elosztó és egyéb alkatrészek beszerzése. A tervezés és kivitelezés a 25 százalék áíá-val és a 20 százalék küldőn adóval mintegy 6 millió forintba kerül. A tanácstól kaptunk 650 ezer forint támogatást. Bevallom: különösebben nem kerestünk partnereket. Így nem kell senkihez sem alkalmazkodni, és talán a kivitelezés és üzemeltetés is egyszerűbb lesz. — Az volt az elképzelés, hogy karácsonykor már jó néhány lakásban élvezhessék a műholdas adásokat. Ám most a kivitelezés előkészítése megtorpant. Miért? — A kivitelezést hátráltatja, hogy még nincs meg a kétezer lakás kábel- és erösítő- rendszer-terve. És persze az engedélyeztetése is hátravan. Folyamatosan érkezik — A szerződésben nem szerepelt határidő? — De igen. Ennek az ismeretében hangzott el az, hogy december végére már fogható lesz a műholdműsor, Egyébkulásában, tehát legyünk mértéktartóak. S végül nagyon fontos a sok mozgás. Mindenesetre kezdeti szakaszában a betegség egyensúlyban tartható, s nem vezet későbbi szövődményekhez, amivel gyakran találkozni: szívkoszorú- ér-elmészesedés, szívinfarktus, agyvérzés. December elsejétől a Rákóczi úti rendelőintézet első emelet 102-es szobájában naponta reggel 8-tól 16 óráig szakasz- szisztensek végzik a vérnyomásmérést. Ez nem orvosi rendelés, csupán egészségügyi szolgáltatás, amit bárki igénybe vehet. Akár az utcáról is bemehet valaki, néhány perc alatt megmérik a vérnyomását. S ha netán beteg vagy gondozásra szorul az illető, azt közlik vele szóban, illetve írásban, és a kezelőorvoshoz irányítják. Húszéves kor fölött mindenkinek érdemes felkeresni a rendelőintézetet, különösen azon családok tagjainak, ahol több magas vérnyomású beteg fordult elő. ként a parabolaantenna, az összes földi antenna, a kábelek már a raktárban vannak, s a többi alkatrész is folyamatosan érkezik be. Mi elvégeztettük a statikai számításokat is, hogy a Kozma Sándor út 5. számú tízemeletes épület födémje elbírja-e a súlyt, amit tartania kell. Minél többen — Rajtunk igazán nem múlik, hogy mikor kezdődik a kivitelezés. Addig még elvi építési engedélyt sem tudunk szerezni, amíg nem kapjuk meg a tervrajzokat — holott valamennyi közműtulajdonosnak nyilatkoznia kell. Hogy a megvalósítás a lehető legtökéletesebb legyen, alkalmaztuk a Posta Kutató Intézet munkatársát, aki a kábeltelevíziózás szakembere. S természetesen az első mozzanattól kezdve ellenőrzi a kivitelezést. — Végül is mivel biztathatjuk az érdeklődőket? — Ne haragudjon, de én nem mondok most felelőtlenül határidőt. Amint látja, rajtunk kívülálló okok miatt torpantunk meg. Ha valakinek, akkor nekünk valóban érdekünk, hogy az anyagok ne a raktárban porosodjanak. Amint megkapjuk a terveket,, szeretnénk felgyorsítani a kivitelezés ütemét. — Egy-egy lakosnak menynyit kell fizetnie? — Sajnos ebben a pillanatban ezt még nem tudjuk. Néhány ezzel kapcsolatos dolog most van egyeztetés alatt. Az biztos, hogy minél többen veszik majd igénybe a szolgáltatást, egy-egy családnak annál kevesebbe kerül a bekötés. F. F. Pályaválasztási hetek Várják az iskolába az érdeklődőket December 1-jén, csütörtökön 17 órákor a Hazafias Népfront városi székhazában a pályaválasztási hetek keretében a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola és Egészség- ügyi Szakiskola vezetői várják az érdeklődőket. A szülőket tájékoztatják a mező- gazdasági szakközépiskolai képzésről. December 2-án ugyancsak ennek az intézménynek a vezetői az egészségügyi szakközépiskola-szakiskola lehetőségeit ismertetik. Húzzuk a csíkot Mégse múló rosszullét volt hát, itt van, ismét kapható! Újfent vegyes érzelmekkel fogadtam a (vegyes) boltban osztogatott nemzetiszín-csíkos elemó- zsiás zacskókat és a (feltehetőleg hosszas kísérletezés árán kifejlesztett) csomagolópapírt. útóbbi különlegessége, hogy — Karinthy után szabad(j)on: ennek a másik sarkán vonul át a trikolór ... — Lerágott csont, lejárt lemez! — legyinthet most a tisztelt olvasó s én rábólintok, igen. az — sajnos. És ugyebár, étkezés után eltakarítunk: a küldetését teljesített csomagolóanyagot kidobjuk a szemétbe, esetleg begyújtunk vele (ahol ez még szokás ...). Ilyenkor mindig elfog a bizonytalanság és előtolakszik egy régi emlék. Az akkoriban még arany- (és szabadflábú labdarúgóink napóleoni győzelmet arattak a jókora mellényben érkező külföldi csapat fölött. A mérkőzés után, az éjszakai csípős hidegben — egyéb textília híján — a lelkesítőnek magammái vitt zászlóba burkolóztam. Még össze sem melegedhettünk a zászló meg én, máris megkaptam (hivatalos helyről!) a kioktatást, miszerint: hogyan merészelem én közönséges öltözékként hasznosítani nemzetünk e szép és ünnepélyes jelképét. Mindezt (természetesen?) kicsit nyersebben. Azért ez nem olyan régi emlék. Most meg itt hever az asztalomon a „kis színes" — a szürke őszi hétköznapok kellős közepén. És nem csak itt, hanem egyre több helyen: újságon, kerítésen, önmagunkon, okkal, ok nélkül. Mert mi ilyen vakon lelkesedők vagyunk, homlokunkon a piros-fehér-zöld sávval, bi- zseregve-borzongósan bűvös szavakat kiáltunk ki- pirultan, s közben észre sem vesszük, hogy a mell- döngetés rezgéseitől a nemzetiszín csík a szemünkre csúszott... Azt hiszem, nem fogom kidobni ezeket az ártatlan zacskókat, ellenkezőleg, szenvedélyes gyűjtőjükké válók. Évek múltán majd eldicsekedhetek fűnek-fá- nak. hogy nekem van a legnagyobb zacskógyűjteményem! (sztipi) ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Vérnyomásmérés a rendelőintézetben Az utcáról is bemehet
