Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

Erkel népdaléneklési verseny Bagra került a vándordíj Az Egészségügyi Világszer­vezet meghirdette a jól hang­zó programot: Egészséget min­denkinek 2000-re. Mit tesz ezért az egyén? Mi a fő cél? Ezek alapvető kérdések. A la­kosság általános egészségügyi állapota nem kielégítő. A be­számolóból kiderült, melyik az a négy terület, ahol gyors és látványos változás szükséges. Nem fogadják el Az egészséget befolyásoló életmódot meg kell változtat­ni. A rizikófaktorokat ki kell szűrni, az emberi környezetet kedvezően alakítani. Az egész­ségügyi ellátó rendszert fel­építésében és működésében meg kell változtatni. S ehhez szükséges még a megfelelő egészségpolitika, irányítás, kutatás és finanszírozás. Hazánkban az egészségneve­lés nem érte el azt a presz­tízst, amit Nyugaton. A mód­szerek inkább az oktatást cé­lozzák, mint a nevelést. Nincs olyan program, amely az em­berek értékrendjét megváltoz­tatná. A tömegkommunikáció sem segíti ezt. A legtöbb prob­léma az egészségre ártalmas életmódból adódik. Hogy ki miként él, általában tőle függ, de befolyásolják gazdasági, társadalmi, kulturális, öröklött és biológiai tényezők is. Nagy gond, hogy a társada­lom egyes rétegei nem fogad­ják el a megelőzési módsze­reket. Ma Magyarországon a halandósági statisztika a 30 év feletti népesség körében fo­lyamatosan romlik. Európa- szerte legmagasabb a halálo­zási arányszám. Az okok pedig ismertek, de senki nem veszi komolyan. A sok káros szenvedély, az alko­hol, a dohányzás, a kábítószer. A mozgás hiánya, a helytelen táplálkozás, a környezeti ár­talmak A balesetek megelőzé­se, a mentálhigiéné fejleszté­se és a család jelentőségének bizonyítása, mind segítene. A kórházi egészségnevelés kétirányú, beteget és dolgozót egyaránt céloz. A beteg a felvilágosítás mel­lett szórólapokról, plakátokról is tájékozódhat. A dietetiku­sok rendszeresen ellátják ta­nácsokkal őket. A kismamák a terhesség idejére és az azt kö­vető időkre kis füzetkéből tud­hatják meg a legfontosabba­kat. A fiatalság az abortusz ve­szélyeivel és a fogamzásgátlás­sal foglalkozó kiadványokat kap. De a leghatásosabb mód­szernek az egyéni, betegre szabott elbeszélgetést tartja az egészségnevelő. A Diána Ruhaipari Kisszövetkezet felvételre keres legalább 1-3 évi gyakorlatot szerzett, szakképzett és betanított varrónőt Jó kereseti lehetőség. Jelentkezés: Gödöllő, Isaszegi u. 11-12., munkaügyi csoport. A szülészeti osztályon szop­tatások alkalmával sokszor lát­ják el tanácsokkal a kisma­mákat. Tervezik a kismama­klub beindítását az 5. emeleti társalgóban. Cél lesz az anya­ságra nevelés, a szülésre va­ló felkészítés, a gyermekágyi időszak problémáinak, a cse­csemőápolás teendőinek meg­ismertetése. Szakemberek se­gítenek majd, és videofilmek vetítésével teszik szemlélete­sebbé a foglalkozásokat. A dohányzás igen nagy gond. Fontos lenne a példamu­tatás! De mit mond a beteg? — Én ne dohányozzak, az or­vos meg a nővér pedig lógó cigarettával a szájában szalad a folyosón? — S igaza van, hi­szen sokan tudjuk, hazánktól sem keletre, sem nyugatra nem divat, ez tiltott, magyar spe­cialitás. Életmódreform klub A dolgozók egészségnevelése nem könnyű feladat. Bár fel­sőfokú végzettségű az egész­ségnevelő, egyes orvosok nem mindig veszik jó néven, ha ÖT ÉVE, hogy minden má­sodik héten megfordulok a hatvani kórház rendelőintéze­tének kardiológiai gondozójá­ban. A vizsgálat nem tart hosszú ideig, ám a várakozás percei annál kínosabbak. Ha reggel hétkor megérkezem, már legalább nyolcan-tízen ülnek a székeken, s ha sze­rencsém van és a kezelőlapo­mat az első alkalommal átve­szik, tíz órakor indulhatok haza. De ez a két-három órán át tartó várakozás minden al­kalommal külön tanulmányt jelent számomra. Hogy kik várakoznak, kik estek át és kik közelednek az infarktus felé, ezekre a kérdésekre vá­laszt kaphat a kíváncsiskodó vagy egyszerűen csak érdek­lődve hallgató. Találkoztam én már itt a kartali Székely József tanár úrral, Boross Károly nyugdí­jas tsz-elnökkel, Tóth András galgamácsai tanácselnökkel, találkoztam Kalmár Elemérné üzletvezetővel, aztán ismerős háziasszonyokkal, növényter­mesztőkkel, MÁV-alkalmazot,- takkal, maszek zöldségessel, vállalati igazgatóval, orvossal, gépkocsivezetővel. Újabban egyre több a fiatal a várako­zók között. A harminc-negy­ven évesek. Úgy tűnik, körü­löttük csapkod a villám. Hétfőn mellettem ült egy ifjú férfi. (A hatvanévesnek a harmincnyolc éves igazán if­jú !) Az orvosi várókban gyor­san megy az ismerkedés, hi­szen könnyű dolog azonos hullámhosszra állni. — Há­nyadik volt? — Az elsőn va­gyok túl. Már öt éve — vála­szolom, s mindjárt kérdezem is. — És ön? — Szintén az elsőn — mondja és hallom is a történetét. — Nem tudom, mi lesz ve­lem. meg a családommal. Az intenzív osztályon az orvos­sal konzultálva arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy ná­lam feltehetően nem érelme­szesedés, nem szervi eredetű keringési rendellenesség, nem egy alacsonyabb beosztású pró­bálja őket tanácsokkal ellátni. Ezért indulnak előadássoro­zatok aktuális témákról, az AIDS-ről, a fogászati és a do­hányzással kapcsolatos kérdé­sekről, a szójatermékek alkal­mazásáról. Volt több termék- bemutató is, próbálják egész­ségesebb táplálkozásra szok­tatni a dolgozókat is, mert van köztük jó néhány túlsú­lyos. A termékbemutatókat a gödöllői művelődési házzal, termelőszövetkezetekkel, áfész- szel közösen rendezik. Szervez­nek még testsúlycsökkentő és gyógytornát. Sok dolgozó tagja a gödöllői Napvilág életmódre­form klubnak. Tudatossá kell tenni a szűrvizsgálatok fontos­ságát is. Szakasszisztensek A szakmai továbbképzések folyamatosak és igen magas színvonalúak. A körzetből és még más kórházakból és ren­delőkből is rendszeresen jár­nak ide előadásokat hallgat­ni. Jelenleg a szakassziszten­sek továbbképzésében vesz részt a kórház egészségneve­lője, Tóth Zoltánné. Beszámolóját az összegyűlt főorvosok bizonyára jónak és tartalmasnak találták. Hozzá­szólás nem volt, hiszen ez a munka nem mérhető, csak hosszabb idő után, akkor lát­ni, hatékony volt-e vagy csak harc, erőlködés. Árvái Magdolna alkoholizmus vagy erős do­hányzás, hanem a túlhajszolt, mozgáshiányos életmód hozta a betegséget. Utólag vissza­gondolva — bár soha nem éreztem magam túlhajszolt­nak, azt hiszem egy kicsit so­kat vállaltam. A főállású mun­kám sem volt konfliktusmen­tes, de ettől függetlenül min­den adódó munkalehetőséget elfogadtam, s előfordult, hogy párhuzamosan háromféle kü­lönmunkám is volt. Este, éj­szaka, s hétvégeken is dol­goztam. Nem kevés olyan szombat-vasárnapot éltem meg, amelyeket hajnaltól éj­félig az íróasztalom mellett töltöttem. Ez az állandó mun­ka az életformámmá vált. De hát kellett a jövedelem, kellett a pénz. A hetvenes évek második felében a fele­ségemmel, mint fiatal diplo­mások, körülbelül kilencezer forintot kerestünk ketten, mindennel együtt. Ennek elle­nére elégedettek voltunk, mert egy harmincnyolc négyzet- méteres tanácsi lakáshoz ju­tottunk és kettőnk számára megfelelő életszínvonalon él­tünk. Havonta eljutottunk színházba, fizetéskor öt-hat könyvet vásároltunk, néha ét­teremben vacsoráztunk, vi­szonylag divatosan öltözköd­tünk, minden esztendőben nyaraltunk, külföldön is meg­fordultunk. — Amikor a két gyerek megérkezett, kicsit beszűkül­tek a lehetőségeink, s mivel kevesebbet mozoghattunk, én közben a műszaki mellé köz­gazdász diplomát is szereztem, a feleségem pedig az orosz és az angol mellé németből si­keres felsőfokú vizsgát tett. — Szeretném elmondani és szeretném, ha megértené, hogy egyikünket sem a kapzsiság, y Az Erkel Ferenc Általános Iskola földszinti nagyter- ^ mében immár hatodik alka- ^ lommal nyitotta meg Mol- £ nár János igazgató az Er­ik kel Ferenc tiszteletére meg- 'j hirdetett népdaléneklési ^ versenyt. Tizenhárom iskola ^ nevezte be legtehetségesebb ^ tanulóit, illetve kórusát: íj Verseg, Túra, Dány, Bag, ^Veresegyház, Hévízgyörk. az 'j aszódi II. számú iskola, a £ kerepestarcsai II. és a III. j számú iskola, Szada, vala- í, mint a gödöllői Karikás, í, Damjanich és a rendez- ^ vény szervezője, az Erkel. ^ A benevezettek a vérségiek ^ kivételével valamennyien í megjelentek. A kinti hideget, hóesést pil­lanatok alatt elfeledtette a pódiumra lépők szívmelenge­tő éneke, akiknek tudását, felkészültségét háromtagú zsű­ri figyelte: Hintalan László, a művelődési központ művészeti előadója, Novák Lászlóné, az úttörő kulturális szakbizottság vezetője, valamint Benedek Krisztina, a Damjanich-isko- la tanítónője. — Miért jelentős ez az ese­mény? — Amikor hat évvel ezelőtt első ízben hirdették meg ezt a versenyt, akkor még csak a helyi iskolákat vonták be — mondta Novák Lászlóné a ren­dezvény szünetében —, azt követően pedig kiterjesztették az egész körzetre. Az egykori kezdeményezés jónak bizo­nyult, a tények azt mutatják, hogy meggyökeresedett. E ren­dezvény az egyetlen a körzet­ben, amelyen tehetségesen éneklő diákok megmérettethet­nek. tehát szükséges is. Ko­rábban erre az úttörő-sereg­szemlék adtak lehetőséget, most ott csak a kórusok lép­nek fel. A seregszemlékhez képest ez a találkozó tisztultabb, egyér­telműbb. Míg a szemléken út­törődalt, népdalt, műdalt kér­tek a gyerekektől, itt csupán népzenéből kell válogatni, s a kiírási feltételek sem . folyton változók. Az ilyen körzeti ver­senyekre. az énektanárok és a művelődési házak kórusait, pávaköreit irányítók műhely­munkájára épül kétévente a megyei verseny. A verseny során kilenc kó­rus, húsz szólóénekes lépett fel, a pénzsővárság hajtott és hajt Csak teltek az évek és amíg hetvenhétben elég volt a szo­lid értelmiségi létformához nyolc-kilencezer forint, most ugyanehhez legalább huszon- öt-harmincezer kellene. És eh­hez kértem az erőn felüli kü­lönmunkát. Nem kuporgatok, nem fektetek be, nem tőkésí­tek, csak anyagi gondok nél­küli, igényes, színvonalas élet­módot próbálok megteremteni, ám ennek megteremtése any- nyi időt és erőt vesz igénybe, hogy a munka válik életmód­dá, s a tartalmas életre alig- alig marad idő. Hallgatom az elgondolkod­tató szavakat, egy fiatal élet megfogalmazott gondjait, de mivel még nem hívják egyi­künket sem a rendelőbe, új ismerősöm folytatja. BEMEGYEK, s a főorvos­asszony megkérdezi: — Sokat dolgozott? — Mit válaszoljak? Mondjam el, hogy a gyerekek megnőttek, nagyobb lakás ké­ne, mondjam el, hogy vá­gyunk egy-egy tartósabb fo­gyasztási cikkre, hogy szeret­nénk lépést tartani a napról napra dráguló szakirodalom­mal és van olyan vágyunk is, hogy gyerekeinkkel együtt pi­henjünk a nyáron esetleg a Balatonnál. Még az a szeren­csém. hogy jó voltam a főnö­keimnél, hogy bizonyos szak­mai elismertségre és ismeret­ségre tettem szert, ezért most, alig három hónappal az in­farktusom után, már ismét van különmunkám. Biztatnak, ne essek kétségbe, mert ez a pótforrás nem apad el. Nyílik az ajtó, gyorsan ke­zet fogunk. Már fel is hang­zik az ismerős kérdés: — So­kat dolgozott mostanában? Fercsik Mihály s elhangzott négy énekkettős is. A résztvevők többsége lány volt. A dalcsokrok zömét kitű­nő szerkesztés, a hangnem és a tempó szerencsés megvá­lasztása jellemezte. Hintalan László az értékelé­se során külön kiemelte a ke­repestarcsai III. számú iskola kimagaslóan felkészült kóru­sát, amely bukovinai népdalo­kat hozott magával, ök nem csupán betanulták a dalokat. Felkészülésük során ellátogat­tak Sashalomra, s ott Romá­niából áttelepült magyarokkal találkoztak, figyelték, tanulták stílusukat. A kapcsolatuk egyébként a továbbiakban sem szakad meg. A kórusok közül négyen kaptak arany oklevelet: a ke­repestarcsai III. számú iskola, a dányiak pávaköre, a Damja­nich és az Erkel 7. a-s kóru­sa. A szadaiak fiúcsoportja ezüstöt, a Karikás, a Damja­nich és az Erkel 6. b-s kiskó- rusa pedig bronzot szerzett. A szólóénekesek közül a ba- giak aratták a legnagyobb si­kert: Kása Tünde első, Palya Beáta hatodik, Mosóczi Lívia hetedik osztályos tanuló egy­aránt arany oklevelet kapott, így ők vihették magukkal a fődíjat, a vándorserleget. Szin­tén arany oklevélre találta ér­demesnek a zsűri a szadai Orosz Erzsébet produkcióját. Ezüst oklevéllel jutalmazták a veresegyházi Karacs Erika, a hévízgyörki Csorna Anita, va­lamint az erkeles Friedrich Ágnes dalcsokrát. Bronz okle­velet kapott, a túrái Pázmándi Ilona, a dányi Dóczi Zsuzsa, valamint a hévízgyörki Kato­na Éva. B. M. Tisztelt Szerkesztőség! A Pest Megyei Hírlapban november 16-án megjelent cikk európai rangú műemlé­künktől szól. A hévízgyörki romtemplom helyreállításáról irt cikk többünket felháborí­tott. Mint nyugdíjasnak a kel­lemetlen hideg idő még több lehetőséget ad az újság érté­kelésére. Mi, nyugdíjasok, az ásatások­tól kezdve részt vettünk a templom helyreállításában a felszentelésig, tehát ismerjük az egész folyamatot. A hévízgyörki nyugdíjasklub tagjai kivették a részüket a munkából, de ezekről a sajtó még említést sem tesz. Ugyan­úgy nem szól a hévízgyörki asszonykórusról, amelynek tag­jai az ország különböző terü­letein felléptek és több esetben az arany fokozatot hozták haza. A katolikus templomból in­dulás előtt régi szép énekeket adtak elő, majd a műemléki templomunkban szintén több szép, ide illő énekkel ékesítet­ték a szentmisét. Néhány megjegyzés: „özv. Aszódi Pálné 6 éve kötött há­zasságot” — írták —, a tető- szerkezet építése pedig nem 2 ember babérjait ékesíti, mi­vel ők nem társadalmi mun­kában dolgoztak. A nyugdíja­sok pedig társadalmi munká­ban szögelték a deszkákat, rak­ták a kőzetgyapotot, a csere­pet és még sok mindent. Nagyobb körültekintést ér­demelt volna a cikk megírása. Kérem, szíveskedjenek e pár sort a gödöllői rovatban kö­zölni. Tisztelettel: Fercsik Gábor, a nyugdíjasklub elnöke ★ Amiben közös a vélemé­nyünk : európai rangú műem­lékkel gazdagodott Hévízgyörk. De vajon miért volt szegé­nyebb évtizedeken át? Évről évre a hideg téli estéken bi­zonyára sokat gondolkodtak ezen a község lakói. Kellemetlen hideg volt az újjáépített hévízgyörki rom­templom felszentelési ünnep­ségén is, ám a tudósító azo­nosult a püspök szavaival: a jelen eseményből melegség su­gárzott az emberi szívekbe. Ott és akkor nem az volt a fontos, ki énekelt! Az asszo­nyokén kívül jómagam férfiak hangjára is emlékszem. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Decemberben Falugyűlések öt falugyűlést rendeznek Aszódon és társközségeiben decemberben. December 2., péntek: Aszód, 1-es általános iskola. December 6., kedd: Aszód, napközi otthonos óvo­da, Falujárók útja. December 7., szerda: Iklad, általános is­kola. December 8.. péntek: Domonyvölgy, úttörőtábor. De­cember 9., hétfő: Domony, ál­talános iskola. Valamennyi összejövetel este 6 órakor kez­dődik. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Irodalmi művek filmen: Légy jó mindhalálig! 15 óra­kor. Emlékkiállítás Körösfői- Kriesch Aladár születésének 125. évfordulója alkalmából, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti kör­nyezetünk, Erzsébet királyné­emlékszoba, kiállítás, Helytör­ténet, városi múlt, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, helyőrségi klub: Maczkó Mária estje, este 7 órakor. A birodalom visszavág. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai sci-fi. 4 és 6 órakor. A Szalamandra. Színes, ma­gyarul beszélő olasz—angol krimi. Felemelt, I-es helyár! 8 órakor. Azt írtuk: a cselekvők sorát hosszú lenne lejegyezni... Sok helybeli lakos önkéntes, fizet­ség nélküli munkát végzett. Amennyiben a hévízgyörki nyugdíjasklubnak hévízgyöt- kiek a tagjai, akkor nem ma­radtak emiítés nélkül. Tovább idézve: A tetőszerkezet Balázs Vendel bagi és Kis Viktor aszódi ácsok munkáját dicséri. Mivel ők más településen él­nek, rájuk nem is vonatkoz­hatott a megállapítás: inpyen dolgoztak. Éppen ellenkezőleg. Pénzt kerestek, de munkájuk eredménye szép. Ami a nyugdíjasklub és a hévízgyörki asszonykórus saj­tóbeli szereplését illeti, Fercsik Mihály tollából számos írás méltatta tevékenységüket. A nyugdíjasok fontos munkájáról is írtunk már a romtemplom helyreállítása kapcsán. De hát nem ez a fontosabb, hanem a cselekedet. Azzal is egyet tudunk érteni hogy kétségek merülnek fel az emberben: vajon a cikkek pontosak-e? Sajnos, a sajtóhi­bák elkerülhetetlenek. Ebbe a kategóriába tartozik, hogy az említett házasságkötés csak hatéves múlttal jelent meg, ötvenhat helyett. Sajnáljuk, hogy így történt. B. G. Táléi erő- visszapótlás ideiében! Az AGRO-NOVO Gödöllői Állattenyésztő Vállalatnál (Gödöllő, Nagy-Remete, a 30. út 26—27. km-jelzés) jó minőségű, érett szarvasmarha- i siói ló trágya kapható. Kedvezményes ár! A vásárló szállítóeszközére ingyen felrakjuk. Érdeklődni lehet a jelölt címen, személyesen vagy telefonon (10-611, 30-as mellék), az állomásvezetönél, munkanapokon 7-től 16 óráig. Alapozza meg a jövő évi termését! Szolid létformában A pótforrás nem apad el Hozzászólás cikkünkhöz Értékelés a hidegben Főorvosi értekezlet a kórházban Az egészségnevelés kétirányú j A Pest Megyei Tanács Flór Ferenc Kórháza főigazgató ; főorvosa, Szabadfalvi András értekezletre hívta össze az í intézményben dolgozó valamennyi főorvost. Megvitatták í a kórház közművelődési helyzetét és feladatait. Második ; napirendi pontként az egészségnevelés gondjait, tenniva- í lóit terjesztette elő írásos anyagban Tóth Zoltánná ; egészségnevelő. A főorvosi értekezlet végén szó volt a ; kórházat érintő más kérdésekről és a közérdekű bejelen- í tésekről. XV. ÉVFOLYAM, 284. SZÄM 1988. NOVEMBER 29., KEDD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents