Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1988. NOVEMBER 29., KEDD Beszélgetés Bállá Jánossal, a pártbizottság első titkárával Ezt a kockázatot vállalni kell sí Az elmúlt négy hónap közéletének legerősebb színeit y ^ Cegléden is a pártmunka folyamatai festették. Valasz- ^ ra várt jó néhány kérdés. Kell-e helyi pártértekezlet? ^ Milyen szilárd a városi pártbizottság és az apparátus ^ pozíciója? Tud-e a testület vonzó programot készíte- ^ ni? Mekkora hajlandóság mutatkozik a személyi meg- á újulásra? Hamarosan új postatörvény készül Hogyan alakul a lapok eladása? Az igényesebb munkához vezető út első kézzelfogható jele az úgynevezett káderelő­készítő bizottság megalakulá­sa volt. Ez a csoport persze nem csupán személyi ügyek­kel foglalkozott, hanem a párt­testületek és az apparátus tel­jes működéséről gyűjtötte ösz- sze a véleményeket és a ja­vaslatokat. Ebből aztán kide­rült, hogy a pártbizottság tag­jai lényegében elfogadhatónak tartják a tisztségviselők tevé­kenységét. Másként dolgozni Bállá Jánostól, az MSZMP városi bizottságának első tit­kárától egyebek között azt kérdeztük: — Vajon egyetértett-e azzal, ami személyesen az ön mun­kájának jellemzésekor elhang­zott? — A vélemények lényege az volt, hogy ezentúl másként kell dolgozni, s ebben semmi vitatnivalót nem találok. Az is igaz, bizonyos alapszerve­zetek rendezvényein gyakrab- nan jelentem meg, mint má­sokéin. Fölmerült, hogy föl­tétel nélkül hiszek az embe­rekben, s emiatt esetenként félrevezetnek. Igen, így van, de hát ezt a kockázatot — mármint, hogy lehet csalat­kozni is — vállalni kell. Más módon én nem tudnék dol­gozni. Hadd fűzzem hozzá, a megmérettetéskor talán érde­mes lett volna egy kevéssel több hangsúlyt adni az ered­ményeknek, már csak a tár­gyilagosság kedvéért is. És nem kizárólag a saját mun­kámról van szó. Mert végül is itt az volt a tét, hogy a tes­tületek, a tisztségviselők és az apparátus el tudják-e végezni a rájuk háruló irányító teen­dőket. A másik pedig: hasz­nosnak látnám, ha az egyéb­ként nagyon jó szándékú bí­rálatok nem pusztán kivételes alkalmakkor, hanem menet közben is folyamatosan han­got kapnának. Persze ez olyan légkört kíván, amelyben az ellenvélemények is természe­tes módon kerülnek napvilág­ra. — Sokan kérdezik: miért nem érdeklődtek a tagság vé­leménye felől abban a dilem­mában, hogy legyen-e Ceglé­den pártértekezlei? — A szeptemberi bizottsági ülésen született meg az a dön­tés, hogy nem tartunk párt­értekezletet. Az a pártbizott­ság úgy értékelte a helyzetét, hogy képes enélkül is meg­újulni és elvégezni a soron kö­vetkező teendőket. Ezt már csak megerősítette, hogy ab­ban az időszakban az alap­szervezetektől nem érkezett határozott kívánság a pártér­tekezlet összehívására. Ké­sőbb néhány helyről — főképp pedagógusberkekből — jelez­ték, hogy az értekezlet meg­tartása mellett szavaznának, minderről azt gondolom, nem érdemes okvetlenül sablonos eszközöket használni a meg­újuláshoz. Ennek ellenére, ha a tagság úgy akarja, összehív­juk ezt a fórumot. Viszont ha ez megtörténik, a javaslatunk szerint már nem a személyi kérdésekkel, hanem a terüle­ten föllelhető gondokkal, fe­szítő ellentmondásokkal kell foglalkozni. — Kapóra jön, hogy ezt mondja. Hiszen a pártbizott­sági ülések fölszólalói szinte kivétel nélkül arra hivatkoz­tak: nincsenek a városban olyan gondok, amelyek a párt- értekezlet megrendezését in­dokolnák. Vagyis — nekem úgy tűnt — mintha igyekez­tek volna egy látszólagos érv­vel elhárítani a kellő helyzet- értékelést. — Az eddig megtartott párt­értekezletek figyelme majd mindenütt a személyi kérdé­sek irányába tolódott el. És háttérbe szorultak az embere­ket foglalkoztató problémák. Azokon a helyeken merült föl elemi erővel a pártértekezlet iránti igény, ahol egy csomó baj gyülemlett össze a veze­tők háza táján, s ahol a rend kialakításához egy ilyen fó­rum felelősségére* volt szük­ség. — Elkészült a városi párt- bizottság feladatterve, ami a kongresszusig húzódó időszak legfontosabb tennivalóit tar­talmazza. Mi kölcsönöz ennek a feladatsornak ceglédi arcu­latot? Sajátos helyzet — Az a terület, ahol Cegléd fekszik, a korábbi években ki­esett a megyei vezetők látó­köréből. Máshová több pénz jutott. Ez azt jelenti, hogy egy sor olyan feladatot kellett ön­erőből megoldani (nem csak a városban, a községekben is), amelyekben központi segít­ségre nem számíthattunk. Ele­gendő, ha az utak építésére, a gázvezetékek lefektetésére gondolok, vagy a vízhálózat kiépítésére. Ez egy sajátos szi­tuáció, s belőle kiindulva a tervnek a településfejlesztés­sel foglalkozó része ad sajátos színezetet. Az, hogy a lakos­ság cselekvő közreműködésé­nek továbbra is rendkívül nagy szex’ep jut. Ebből pedig egyenesen következik, hogy most még az eddigieknél is jobban kell erősítenünk a la­kóterületi politikai munkát. Én azt érzékelem, hogy az em­berek, ha értelmes célt látnak maguk előtt — még a romló létföltételek ellenére is — hajlandók anyagi eszközöket, vagy fizikai, szellemi munkát fordítani a köz javára. Tavaly az egy főre jutó társadalmi munka értéke elérte a 2 ezer forintot. Ez olyan teljesítmény, ami a város eddigi történeté­ben példa nélkül áll. A feladatok köréből kiemel­ném még a gazdaságpolitikai. jellegűeket. Nem azért, mert ezek helyhez köthetők, hanem szeretném megerősíteni: nincs szükség arra, hogy a párt ope­ratív módon beavatkozzon a gazdaságba. Viszont a hosszú távra szóló célok kitűzésében részt kell vállalnia, és persze a végrehajtásban is. Mostaná­ban arra ösztönözzük az alap­szervezeteket, hogy elsősor­ban a szakszervezetben dolgo­zó kommunisták által gyako­roljanak befolyást a dolgozók, a vállalat, vagy akár a nép­gazdaság érdekvédelmére. — Amikor a káder élőké szí­tó bizottság visszatért a párt­bizottsági tagokkal folytatott beszélgetésekből, a személycse­rék határozott kívánalmát hoz­ta magával. Igen ám, csakhogy önök a lemondást mindenki­nek a saját belátására, elha­tározására bízták. Persze hogy majdnem mindenki ragaszko­dott a helyéhez. Ez volt a párt- bizottság önértékelése. Reális­nak tartja? Alkotó módon — Végül is kilenc pártbi­zottsági tag kérte a fölmenté­sét, a helyüket titkos válasz­tás útján töltötték be. A ki­alakult új testületek képesek arra, hogy kellőképpen változ­tassanak a helyi politikai munka minőségén és módsze­rein, az irányító tevékenysé­gen. (A frissítés kedvező ha­tásai már most megmutatkoz­nak.) A feladatra alkalmasak a bizottság tagjai külön-kü- lön is. Igaz, van még mit ta­nulni azért, hogy a terítékre kerülő témákat alkotó módon dolgozzuk föl. Vitával. Varga Sándor Abony Véradók napja A abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet vöröske­resztes alapszervezete decem­ber elsején délután a véradók napja alkalmából összejövetelt rendez. Itt adják át a mező- gazdasági nagyüzem legjobb véradóinak az önzetlenségü­kért járó jutalmat, kitüntetést. A múlt esztendő végén kez­dődött a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet javá­ra az alapítvány előkészítése. A Dél-Pest Megyei Áfész és a Budapest Bank döntött úgy, hogy egy évtizeden keresztül évi százezer forintot fizet egy közös bankszámlára annak ér­dekében, hogy a kórház, a ren­delőintézet és a körzetben mű­ködő orvosok műszerellátottsá­gát intézményesen javítani tudja. Természetesen az alapí­tói közösség remélte, hogy Cegléd és a környező községek cégei, intézmények, társadalmi szervezetek és magánszemé­lyek is csatlakoznak. S ezzel együtt szebb, jobban kezelhető formája alakulhat ki az egész­ségügy támogatásának, amely korábban is működött, de ke­vésbé szervezetten. Az alapítvány megfogalma­zása után a szokásos jogi rendben megtörtént a jóváha­gyás a városi tanács végrehaj­tó bizottsága döntése alapján. A számla 1988 áprilisában nyílt meg. S az első átutalások még ez- idő tájt be is érkeztek. Miután a számlán az összeg szépen gyarapodott, így no­vember 21-én sor kellett hogy kerüljön a bírálóbizottság, más néven kuratórium alakuló ülésére. A kuratórium társel­nökei, Sárik Jánosné és Varga Ernő, a két alapító szerv kép­viselői, titkára, dr. Kecskeméti Mihály. Tagjai: dr. Túri Jó­zsef, a kórház igazgató főorvo­sa, dr. Endrödi János, a mű­szerügyi bizottság elnöke, Mo- tyovszkij Mihály, a ceglédi Vasipari Elektromos Műszerész Szövetkezet elnöke és Józsa £ Minden szerkesztőség fa- '/f liújságjára kitetetném a j posta hírlapterjesztési gra- fikonját, amely hónapokra ^ bontva mutatja, hogyan ^ alakul egyes lapok előfize- ^ tése, eladása. Ugyanis egy ^ ilyen kimutatásról először ^ az derül ki, hogy az ol- í vasók egy adott pénzmeny- nyiséget szánnak sajtóter- ^ mékekre. Tehát ha egy ^ heti- vagy napilap iránt nő ^ az érdeklődés, szinte bizo- ^ nyos. hogy egyik-másik 4 iránt csökken. Néhány esztendeje még na­ponta tűzték tollhegyre az újságírók, illetve a felháboro­dott olvasók a postai hírlap- terjesztés hibáit. Manapság kevesebbet hallani róluk, bár alkalmanként szóba kerül, hogy meg kellene szüntetni a hírlapterjesztési monopóliu­mot. A postatörvény módosí­tásán mór dolgoznak—mond­ja Bor Sándor, a Budapest Vidéki Postaigazgatóság pos­taforgalmi és hírlaposztályá­nak vezetője. A Posta nem ragaszkodik a monopólium­hoz, de tény, hogy mostaná­ban, nagyközségekben, sokan rádöbbennek arra, hogy nem is olyan egyszerű dolog a lapterjesztés, mint az első pil­lanatban látszik. — A megyében hírlap- és folyóirat-ellátással hétszáz- nyolcvanhatan foglalkoznak, a nagyobb városokban hatvanöt dolgozónak kizárólagos munká­ja ez. A társadalmi árusok standjait is beleszámítva — ide tartozik a különféle bol­tok, a vendéglátóegységek, utasellátó büfék személyzete — összesen a megye kétezer­ötvennyolc pontjára kell egy időben, megfelelő mennyiség­ben és választékban eljuttat­ni mintegy hatszázféle sajtó­terméket. Ezek mellé jönnek a helyi . lapok, amelyek né­hány hónapos kínlódás után végül is rendszerint a postai terjesztést választják. Meglehetősen eltérőek az újságolvasási, szokások a me­gye egyes területein élőknél — vélekedik Bor Sándor. A főváros környékén in­kább az országos napilapokat keresik, míg Cegléd, Nagykő­rös, Monor, Nagykáta térségé­ben a megyei lap „az újság”. A postaigazgatóság alkalmaz­kodott a Pest megye sajátos helyzetéből adódó körülmé­nyekhez, s különjáratokat in­dít a megyei hírlappal, hogy István, a Lenin Tsz elnöke. Mivel az alapítványhoz hozzá­járultak magánszemélyek, kis szervezetek is, az ő képvisele­tükben is lesz a jövőben egy tag. Az eddig összegyűlt 1 mil­lió forintot meghaladó összeg felhasználásra vár. Ezért az alapszabálynak megfelelően a kuratórium ki fogja írni azt a pályázatot, amelyre valameny- nyi Cegléden és a környező községekben működő orvos jelentkezhet az igényével. A pályázatoknak december 31-ig kell beérkezni a kuratórium titkárához. Utána következik a rangsorolás, elbírálás. Ebben természetesen szakmai szem­pontoknak is kell érvényesül­niük. Ezért az előzetes véle­ményezés a kórház szakmai berkeiben történik meg. Ugyanis ismerni kell az egyéb, szokásos költségvetésből törté­nő beszerzéseket, az eljárás útját, módját, szakmai, tárgyi, személyi feltételeit is. Az azon­ban az előterjesztés alapján kellően demokratikus módon bonyolódik le. Mivel az alapí­tók és a hozzájárulok minden­képpen fenntartják a vélemé­nyezési jogot. Tehát a pályáza­tok mindegyike a kuratórium elé kerül, és így alakul majd ki egy fontossági sorrend. Ezen az ülésen hagyták jóvá a mű­ködési szabályzatot, amely részletesen tartalmazza a ku­ratórium feladatait, az anyagi eszközök felhasználását és a szavazás módját. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) a fővárostól legtávolabbi te­lepüléseken is legyen lap a pavilonokban, amikor a be­járók hajnalban munkába in­dulnak. De jut például a Pest Me­gyei Hírlapból a budapesti közlekedési csomópontokon található újságosstandokra is. Pedig ha jól dolgoznak a szállítók, és nem késnek a járatok vidéken, akkor a bu­dapesti példányok esetleg megmaradnak. Minden újság réme a remittenda, vagyis az el nem adott lap. Míg Nyuga­ton egyes sajtótermékeknél ez eléri a harmincöt százalé­kot, nálunk, éppen a papír­takarékosság miatt, jóval kisebb a megengedett arány. Igaz, a százalékos adatok olykor furcsa képet produkál­nak. Például, ha a kis perbá­Közeleg városunk 625. szü­letésnapja, a negyedszázaddal korábbi kerek évfordulóról a Magyar Posta megemlékezett. Az Évfordulók — események sorozatban 1 Ft névértékű, hosszúkás bélyeg jelent meg 470 ezer példányban, 3283 vá­gott, vagyis nem fogazott vál­tozat is készült. A bélyeget Fü­le Mihály ceglédi születésű, ma Érden élő grafikusművész tervezte. E képen a kék szín a meghatározó, különféle árnya­lataiban jelenik meg Kossuth arcképe és a lelkes hallgató­ság. A toborzóbeszéd megha­tározó esemény volt a város történetében, akárcsak az ok­leveles említése is a város­nak. Szép gesztusnak számított a posta részéről, hogy 1964. má­jus 8-án jelent meg az emlí­tett bélyeg. A közelgő jubi­leumra hasonló csemege nem várható, de a gyűjtök, pláne a ceglédi filatelisták számára egy emlékbélyegzés, díszes bo­ríték is öröm lehet. A motívumgyűjtésnek kétfé­le Irányzata van a világban: az egyik szigorúan kötődik a bélyegkép fő mondanivalójá­hoz, a másik sokkal jobban szolgálhatja az ismeretterjesz­tést, az ismeretek rögzítését. Nevek és bélyegek, amelyek Cegléd múltjában lényegesek: Kossuth Lajos, Dózsa György, Táncsics Mihály, Bajcsy-Zsi- linszky Endre, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond, Erdei Fe­renc, Károlyi Mihály és Nagy Lajos király, összesen 29 da­rab. li vagy kávai postahivatalban nem fogy el az a napilap, amelyből egyetlen példányt kaptak, akkor a remittenda 100 százalékos. Igaz, vannak apró postahi­vatalok, amelyek nyáron iga­zi nagyüzemet bonyolítanak. Az üdülőterületeken működ­nek, s ezek lapellátására kü­lönös figyelmet fordítanak. A személyzetet, is megerősítik, hogy a tavasztól őszig kint la­kók igényeit kielégítsék. Hi­szen sokan a lakásra járó la­pokat is átkérik a nyaraló­juk címére. Az üdülők egyébként is sok munkát adnak szezonban a postának, hiszen csaknem annyit telefonálnak, levelez­nek, táviratoznak, mint a helybeliek egész esztendőben. M. K. Egy városi múzeumi gyűj­teménynek valószínűleg a leg­érdekesebb része lehet a Nagy Lajossal kapcsolatos két bélyeg a magyar királyok sorozatban, de rá utal a király által ki­adott garas reprodukciója is, 1979-ben készítették a Pénz­nyomdában. Érdekes színfol­tok és tényleg ide tartoznak a városunk kis tudományos ku­tatóműhelyének eredményeit elismerő gyümölcsmotívumú bélyegek: magyar kajszi, mandula kajszi, s a múlt év­ben kiadott C. 235 magyar kaj­szi klón — törzsfája valaha a Budai úton élt — és a Piroska őszibarack. Jó lenne látni e bélyegeket 1989. május 8-án együtt. Bizo­nyosan nemcsak a város sze- retetére, hanem megismerésére is serkenthetnék az embereket. S. D. Fogadóórák November 30-án, szerdán délután 2-től fél 7 óráig Fekete Antal, a városi tanács elnöke fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. Köszönetét mondunk azoknak a rokonoknak, ismerősöknek, a Mo- nimpex és a Pevdi szabászat dol­gozóinak, akik a jó édesapa, nagy­apa, dédnagyapa, MACHACS JÁNOS temetésén részt vettek, sír­jára^ koszorút, virágot helyeztek. Részvétnyilvánításukkal fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. Kü­lön köszönetét mondunk a ceglé­di Toldi kórház I-es belgyógyá­szati osztály orvosainak és ápolói­nak a lelkiismeretes munkájukért. A gyászoló család. Főkönyvelői munka­kör betöltésére pályá­zatot hirdet a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat. Feltétel: közgazdasági egye­tem vagy pénzügyi és számviteli főiskola. A munkakör 1989. janu­ár 1-jétől tölthető be. — A pályázatokat önéletrajzzal kérjük 1988. december 15-éig. Címünk: Cegléd, Al­szegi út 7. 2700._______ A Dánszentmiklósi és Albertirsai Micsurin Mgtsz sertés törzste­nyészetéből csak egyénieknek, megvá­sárlásra ajánl (600 Ft/ db kedvezményes áron) sertéskanokat. Adásvétel 1988. dec. 23-áig. munkanapokon 8 órától. Érdeklődni: dr. Tóth János elnök- hph/ettesnél. Telefon: Albert.irsa, 13. Eladó 1200 n.-öl terü­let fele szőlő fele ker­ti föld. 32 nm-p' lak­ható pince épülettel. Helyben Cegléd. Ka- oás dűlő 188. sz. ócsai Ferenc. Kertes ház eladó 2 szoba, konyha, spáiz. re?léd TX. Ú1 utca 1*>. Érdeklődni du. 14—16- ig. Csaíádi ház eladó Cegléd, Csolnak u. 19 alatt. Összkomfort. 4 szoba, gázfűtés, kö­ves utca. Simson N 50-es segéd­motor eladó. Cegléd, Dessewffy 88. érdek­lődni bármikor. Cegléden, a Bajza ut­cában 1948 négyzetmé­ter és 1230 négyzetmé­ter közművesített épí­tési telikek eladók. — Érd.: Nagykőrös. Damjanich u. 4. 2750. Tel,: 51-056. _______ T ervező bérelne ja- nuártól 10—15 nm-es. világos, telefonos, köz­ponti fűtéses helyisé­get, iroda céljára. — Tel.: (20)-11-882. nap­közben. Elcserélném 1600 négy­szögöl portát lakóépü­lettel. Tanácsi l vagy másfél szobás lakásért. I. emeletig, özv. Bar- talits György né. Ceg­léd XIV. kér., Külső Kátai u. 36. Vasgyár mögött. ______________ E ladó Zaporozsec típu­sú személygépkocsi bontásnak, lejárt mű­szakival, áron alul Cím: Cegléd, Dohány u. 9. sz.. Érdeklődni le­het 16 órától.________ E ladó Pesti út mellett 382 négyszögöl beépít­hető terület, puszta, egy rész szőlő. Érdek­lődni Cegléd, Hollós u 3. szám, ________ 7 éves (garázsban tar­tott) Trabant gépko­csi eladó. Érdeklődni lehet este 6 és 8 óra között. Németh Lajos, Cegléd, Bem u. 2. Garázst vennék vagy bérelnék a Rákóczi úti új társasház köze­lében. Telefon 10-422/ 37 mellék. Éladó S 100 Skoda és egy utánfutó olcsón. Cegléd, Alszegi út 25. A Ceglédi Autójavító Kisvállalat munkatár­sakat keres autószere­lő, karosszérialakatos, tnnk-lakatos (hegesztői vizsgával), általános adminisztrátor, műsza­ki végzettségű admi­nisztrátor, gépjármű- technikus és raktári aynagkiadó munkakö­rökbe. Jelentkezni le­het a vállalat igazga­tójánál munkaidőben személyesen vagy a 10-741-es telefonon. Sürgősen eladó tanya. Cegléden, Örkényi út 513. alatt. Víz, villany van. Érdeklődni hely­színen Lugosinénál. Felveszünk ceglédi te­lephelyre mefegüzemi gyakorlattal rendelke­ző dolgozót (betanított munkást is). Jelent­kezni lehet: VIKUV ceglédi üv. munkaügy Cegléd. Rákóczi út 72. 2700. Nyitott ARO dízel S éves műszakival el­adó. Cegléd, Köztár­saság u. 27. Érdeklőd­ni délután 5-től és szombat, vasárnap. 3 hónapos óriás Schnauzer kiváló szü­lőktől eladó. Cegléd, Magyar u. 12/C. Bara- nyi. Csemő-Zöldhalom 600 négyszögöl zártkert eladó. — Érdeklődni Cegléd, Bocskai u. 5. Garázst bérelnék Cegléd területén. — Cím Szendrei László, Cegléd, Kossuth F. u. 36 I. 3. Egészségügy Milliós alapítvány Érdekes színfoltok Amiről a bélyeg beszél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents