Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

1988. NOVEMBER 29., KEDD ^áian 5 fdén a havazás még a Télapót is megelőzte. Még né­hány hét, és a téli szünidő is megkezdődik. A Miku­lás puttonyában és a karácsonyfa alatt a téli sporteszkö­zök, játékok mellett bizonyára az idén is helyet kap­nak a könyvek. A hagyományos gyermekkönyvhét, amely már tavaly ünnepelte 10. születésnapját, az idén is gazdag kínálattal várja a kisebb és nagyobb olva­sókat. összesen 29 müvet jelentetett meg a Móra Könyvkiadó, 900 ezer példányban. Ebből 15 könyv kö­tődik szorosan a gyermekkönyvhéthez, a többi majd karácsony környékén jelenik meg. Közhelyeink száma sajnos minden esztendőben gya­rapszik. Most már ide kell sorolnunk azt is, hogy mi­lyen sok olyan gyerek van, aki nem tud, nem szeret ol­vasni. Ennek ellenére a szülőknek mindent el kell kö­vetniük azért, hogy a kicsinyekkel és az iskolásokkal megszerettessék a betűk világát, hogy a jövő nemze­dék is élvezhesse az olvasás gyönyörűségét. Talán a gyermekkönyvheti ajánlatunk is hozzásegíti az édesanyákat, édesapákat a választáshoz, a gyerekeket pedig ahhoz, hogy átérezzék: a könyvnél nincs jobb barát. A KÖNYVNÉL NINCS JOBB BARÁT Csak tudnánk, ki ő? Az ország, amelyről mesé­lek, természetesen az Óperen­ciás tengeren is túl volt. A ki­rály gyönyörű szép palotában lakott; színaranyból volt a teteje, ezüst a kerítése, csil- logó-villogó kristályból az ab­lakai. így kezdődik Kovács Paula Nagymama mesél cí­mű könyve, amely alcíme sze­rint egy mesebeli királyi csa­lád története. Ez a história a számtalan, más mesében meg­szokott módon indul: a pász­torfiú — hiába az öreg király ellenkezése — elnyeri a gyö­nyörű királykisasszony kezét. Ám amíg a többi rege itt vég­ződik, minden jó, ha a vége jó summázattal, addig ez a mesefüzér csak itt kezd el bonyolódni. A pásztorfiú cso­dafurulyájától megbűvült Gyöngyvirág boldogan él pár­jával egy kis faházikóban, míg sikerül megbékíteniük a haragos királyt, s trónra ül­hetnek. Születik három kis­fiúk — és ez már modern vonás, nem mintha régen nem léteztek yokra hármas ikrek* de mesében aligha for­dulták elő. De Szép, Okos, és Erős képtelen békében élni egymással, mindhárman a ha­talomra sóvárognak. S ha ők jó fivérekhez méltóan ki is egyeznek egymással, felesé­geik, a három vörös hajú, zölden villogó szemű boszor­kány veszekedést szít közöt­tük. Alig hunyja örök álomra szemét Gyöngyvirág és ura, felborul a békesség. Nem is áll helyre, míg a három go­nosz asszony le nem leplező- dik, s csúnya fekete varjúvá nem változik. Király feleség nélkül ter­mészetesen nem élhet, meg­nősül hát Okos, s varázslat­tól megváltott kedvese Ibo­lya nevű kislányt szül. Ezzel, ha jól számoltam, a szerte­ágazó családnak immáron ne­gyedik nemzedéke bukkan fel Kovács Paula NAGYMAMA MESÉL Magyar mesék és mondák a kanyargós történet során, nem is beszélve a többi test­vér csemetéiről. Így a mesé­nek induló elbeszélés a sze­münk láttára szép lassan csa­ládregénnyé bővül. S ahogyan egy igazi családban előfordul mindenféle természetű em­ber,.,út is találkozunk gonosz- szál és jóságossal, megfontolt­tal és ostobával, egvügyűvel és furfangossal. A kötet a mese hagyományossá vált ele­meit is felhasználja; akad benne boszorkánytól óriáson át csodaszőlőig és varázslatos búzáig sokféle kellék. És mi­vel egy család történetét so­ha nem lehet igazán befejez­ni, hiszen nem is ér soha vé­get, ez a história is csupán abbamarad: a szereplők ma is élnek, ha meg nem haltak, túl az Öperencián. Különö­sebb egyéni ötletek nélküli, de színesen és a gyerekek számára szórakoztatóan meg­írt könyv a Nagymama mesél (bár, hogy ki a címbeli nagy­mama, végig nem derül ki). A kötetet Csáky Lajos kedves, helyenként a firenzei rene­szánsz festészetet idéző raj­zai illusztrálják. Három kötetre tervezi a Könyvértékesítő Vállalat és a Móra Kiadó Magyar mese és mondavilág című könyvét, amelyet Benedek Elek meséi­ből állítottak össze. Az első tavaly jelent meg Reich Ká­roly illusztrációival. Ugyan­csak ő készítette a kiadvány második kötetének rajzait. A fekete kisasszony című reprint kiadás illusztrátora azonban sajnos időközben elhunyt. A reprint kötet meséi erede­ti összeállításban, gazdag szó és mesemagyarázattal jelentek meg. Feltüntetik a mesék for­rását, származását, további útjait, ugyanakkor az egyes mesékről gazdag történeti, ter­mészeti és lélektani magyará­zatokkal is szolgálnak. A számos ismert mese — amelyeken mi magunk is fel­nőttünk — mellett igen sok olyan is található a gyűjte­ményben, ami élvezetes olvas­mány a felnőttnek, hiszen nemigen találkozhatott vele eddig. Mert A kis gömböcöt, a Világszép nádszál kisasszonyt, a Szélike királykisasszonyt, a Tündér Erzsébetet, vagy éppen a Kacor királyt valamennyien ismerjük. De a Tárnán és Ámán című mesét vagy Réka királyné sírját már kevésbé. Külön öröm tanulmányozni a szómagyarázatot, amelyből például megtudhatjuk, hogy a fordítva befogott ökröket a népnyelv úgy fejezi ki. hogy csást hócból, hócbelit csából, vagy hogy az eszénkedik any- nyit tesz, hogy magához tér, Á1AGYAB.ME«£~ Á\ONDAVnÁQ .«ESÄT.TR BBSÍEDEti ELRK ­UXVSÍDUtt* V9X>1 KtiaxX Az orrszarvú-akció Az alkotómunka élménye Az ácsai nomád táborban formált agyag sütőharang fényképe díszíti annak a könyvnek a címlapját, amely az agyagból és gipszből ké­szült tárgyak legegyszerűbb alakítási módjaival, a faze­kasság és a szobrászat alap­jaival ismerteti meg az olva­sót. A művészetek kialakulá­sának kezdetén még szét nem vált két mesterség alkotóinak nyomdokaiba léphet az a vál­lalkozó, aki Kardos Mária Agyagművesség című köteté­nek biztatására az ismét fel­elevenített technikák segítsé­gével edényeket, állat- és em­berfigurákat, domborműve­ket formáz. A szerző mintáit több ezer éves régészeti anyagokból, va­lamint a kezdetleges edényké­szítési technikákat ma is al­kalmazó népek fazekasságából vette. A hazai mesterektől csak olyan példákat szerepel­tet, ahol mázatlan és nem korongon készült tárgyakról, vagy az egyszerű edényeken is alkalmazható díszítésekről van szó. Hiszen a könyv nem vállalkozik arra, hogy meg­tanítsa olvasóit a korongozás, mázazás mesterfogásaira. Az Agyagművesség megis­mertet a képlékeny anyagok­kal; az agyagon kívül a tész­tával, gyurmával, viasszal, és az agyag ötféle halmazállapo­tával. A cserépkészítéssel még soha nem próbálkozott átlag­ember nem is gondolná, hogy létezik képlékeny, bőrkemény és száraz agyag. Néhány mon­datban felidéződnek a régi homok- és sárjátékok, közöt­tük egy abonyi gyerekektől gyűjtött homokdobálós mon­dóka: Ennyi tetű fejembe,/ ennyit anyám kiszedett,/ eny- nyi maradt benne. Kitér a könyv arra is, hol és hogyan lehetséges agyagot bányászni, vásárolni, sőt még két buda­pesti kisiparos nevét és cí­mét is megadja segítségként. Ugyanígy megemlíti a föld­festékek beszerzési helyét. A kiadvány egyik legnagyobb erénye, hogy nem korlátozó­dik elméleti fejtegetésekre és utánzásra csábító illusztrá­ciókra, hanem valóban pontos útmutatást nyújt a bemuta­tott tárgyak elkészítéséhez. S hogy a felsorolt módszerek igazán követhetőek, bizonyít­ják a könyv fekete-fehér és színes fotói, például a felsö- pakonyi nomádtáborban ké­szült kemencekészítésről szóló összeállítás. A kőkorszaki, egyszerű for­máktól a modern, csavarral, csipesszel, cipőtalppal készített díszítésekig, a könnyen for­málható domborművektől a korongozott edényekre meg­tévesztően hasonlító csupro­kig, bögrékig terjed az Agyag­művesség által bemutatott anyag. A kezdő fazekasnak is nagy segítséget nyújtó könyv az alkotómunka élményével ajándékozza meg olvasóit. A kötet — a varrás, kötés, horgolás és egyéb kézimun­kák népszerűsítésére szolgáló füzetek után — a Hobbi-so­rozat részeként jelent meg. vadorzók üldözése a három jő barát ügyesen szervezett üldö­ző akcióival izgalmas, fordu­latokban bővelkedő kalandre­génnyé alakítja a Brahmaput­ra folyó partján játszódó dzsun­geltörténetet. A Móra Könyvkiadó gondo­zásában megjelent Piknik könyvefc-sorozat legújabb kö­tete, Az orrszarvú-akció egy fiatal indiai regényíró, Arup Kumár Datta munkája. A könyv Lorschi Katalin remek fordításában jelent meg. A kö­tetet a Szecskó család: Ta­más, Ágnes és Péter, a tizen­évesek életkori sajátosságait jól ismerő, azokhoz alkalmaz­kodó rajzai színesítik. Szabadság és szépség a pezderkedik pedig, hogy el­lenszegül. Benedek Elek 90 esztendővel ezelőtt a Cimbora gyerekújság szerkesztőjeként egyszer azt írta: nagy lelki örömmel hal­lom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja, s az is­kolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei ezek a mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Az elképzelt álom valóság lett, hiszen az ország­ban mindenki, gyerek és fel­nőtt egyaránt szereti a meséit, amelyek nemcsak a könyvek útján terjednek, hanem to­vább élnek mindmáig a nép ajkán. Kellemes meglepetés a Se­villai altatódal című kötet. A gyerekeknek szóló, spanyol verseket és meséket Teresa de la Vega és Dobos Éva válogat­ta, valamint szerkesztette. Mindjárt az elején sokat ígér a mottó. Juan Rámán Jimé- nez A költészethez című ver­séből idéznek: „Madár s szél kettős szárnya-muzsikája / száll tömlöcödre két vágyat becézve: / szabadság s szépség vágyát a szívedben ...” Szép számmal kerültek a könyvbe népköltészeti alkotá­sok s híres szerzők művei. Közöttük található Miguel de A csapdába esett rinocérosz a sápadt fényben óriásnak tűnt... Erős kötélből lasszót fontak, és ráhurkolták a rino­cérosz orrára, nyakára és lá­baira ... A férfi az állat há­tára ereszkedett. Fölemelte a daót, és nyiszálni kezdte az or­ra tövét, hogy levágja a szarvat. Az állat összerándult fájdalmában. Vér lövellt az orrából, mintha szökőár vol­na. A férfi csak tovább kasza­bolta. Magasba tartotta, hogy a többiek is lássák. Kimászott a veremből. A távoli Indiában három jó barát, akik osztálytársak az is­kolában, a nyári szünidőben egy falujukhoz közeli rezervá­tumban csatangolnak. Eközben bukkannak rá egy orvvadász- akció áldozatára, egy kivesző­ben lévő nagyvadra. A ret­tenthetetlen ikrek: Bubul és Dzsónti azonnal fölpattannak legidősebb barátjuk — a ti­zennégy esztendős Dhanai — kedvenc elefántjának, Makhó- ninak a hátára és elindulnak, hogy értesítsék az erdei ható­ságot. A rinocéroszokat kihalással fenyegető orwadászbanda le­leplezése új fordulatot vesz, amikor a körzeti erdőfelügye­lő — a srácok régi jó barát­ja — kinevezteti a három mo­dem Mauglit tiszteletbeli erdő­felügyelőnek. A veszedelmes Cervantes, Lope de Vega, Fe­derico Garda Lorca, Fernand Caballero. Talán ezek a nevek már elég biztosítékot jelentenek ahhoz, hogy a fordulatos tör­ténetek, kedves versikék nyel­vezete milyen gazdag. íme: „Szebb muzsika, mint amit a fúvósok játszanak az urak lakosztályaiban rendezett mu­latságokon, a hajnal muzsiká­ja, amikor a madárkák dal­lal köszöntik a pirkadatot a rózsás színű andalúz égen.” Ám nem lenne teljes az összkép a könyvről, ha nem szólnánk külön az illusztrá­ciókról. A Szentendrén élő és alkotó Rényi Krisztina festő- és grafikusművész készítette a bőséges számú litográfiát. Ezek hol iniciálék, hol pedig szövegközi vagy éppen azt keretező — rajzokként jelen­nek meg. Akinek van türelme egyenként tanulmányozni mindegyiket — természetesen miután már a történeteket megismerte —. tapasztalhatja, hogy a művésznő mennyire együtt él a szereplőkkel. Tudjuk, hogy a kisgyerekek számára milyen fontos a képi megjelenítés. Biztos vagyok abban, hogy ha ezeket megné­zik. kedvet kapnak az olva­sáshoz is. Úgy gondolom azon­ban. hogy szüleik is szívesen forgatják majd a kötet lapjait Boldogok a tárgyak Azok a szülők, akiknek ka­maszkorú gyerekeik vannak, bizonyára ugyanúgy irigyked­nek, ha a kicsinyeknek szánt könyvkínálatot nézegetik, mint a recenzió írója. Bizony tíz­egynéhány évvel ezelőtt még nem volt olyan szépen illuszt­rált, óvodásoknak vagy kisis­kolásoknak szóló verseskönyv, amihez még külön kazetta is tartozott, a versek megzenésí­tett változatával. A tavalyi nagy sikerre va­ló tekintettel most megjelent a Kaláka együttes új zenés könyve, Az én szívemben bol­dogok a tárgyak címmel. A válogatásban kedves vagy tré­fás költemények találhatók a bútorokról, a szerkezetekről, a hangszerekről, a játékokról, a ruhákról és mindenféle egyéb dolgokról. A szerzők közül nem könnyű válogatni, hiszen Kosztolányi Dezsőtől Petőfi Sándorig, Weöres Sándortól Zelk Zoltánig és Christian Morgensternig számos kiváló költő gyerekek számára él­vezhető alkotása szerepel ben­ne. A verseket a Kaláka együt­tes zenésítette meg, csupa szívet melengető dallammal. A zenés könyv tehát dupla örömet jelent, hiszen az em­ber csak lenyomja a magne­tofon gombját, s együtt éne­kelhet a Kalákával, miközben nézegetheti a kötet színes, Csíkszentmihályi Berta és Gáspár Imre által készített rajzait. Kegyed miért dorombol? Nem vagyok macskabarát, de bárhol is találkozunk össze — akár utcán, akár vendég­ségben —, mindig szívesen ta­nulmányozom őket. Ez a kí­váncsiság elég régről fakad. Betegágyam szélén ülve, anyám mondta el egy kötet leghosz- szabb meséjét. Ez pedig nem volt más, mint Rudyard Kip­ling — Jékely Zoltán által fordított — története: A ma­gányosan sétáló macska. Már akkor feltűnt e házi­állat furcsának mondható ter­mészete. Ügy is fogalmazhat­nám: egyénisége. Azóta termé­szetesen módomban volt sok­féle macskát látni — még szín­padon is. A karmoló-doromboló jó­szágok egész kavalkádjával találkozhatunk a Kandúrhat- námságok című könyvecskében is. Azt ugyan nem tudom el­dönteni, hogy a képeskönyv grafikus alkotója kedveli-e vagy sem e négylábúakat. Ám meggyőződésem: tökéletesen ábrázolja őket. Viktor Csizsikov szovjet mű­vészről van szó, aki kifeje­zetten a Móra Kiadó számára készítette egyedi rajzait. Hihe­tetlen sok humorral telítve ka- rikírozza a rendkívül szerte­ágazó tulajdonságokkal rendel­kező macskákat. A rajzok alá-fölé az egy-két mondatos szöveget Rigó Béla írta. A gyermekversek ismert költője nem lehetett könnyű helyzetben, amikor a sok rajz­hoz össze is illeszthető szöve­get készítette. Ez azonban oly­annyira sikerült, hogy néha — azt hiszem — nem is macskák­ról, hanem emberekről van szó...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents