Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

A humanizmus jegyében Köszönet a véradóknak G ödöllő és vonzáskörzetében évente körülbelül 2000 li­ter Vért adnak a jóérzésű, hu­mánus emberek a beteg gyer­mekek, felnőttek, a haemophy- liás vérzékeny személyek ré­szére. Az életet adó vér pon­tos menetrend szerint érkezik meg Gödöllő vérellátó köz­pontjába. Véradás a vérellátó állomáson, illetve üzemekben, intézményekben kiszállásos formában történik. A donorok kétféle módszert választhatnak. Normál vérvé­telnél 4 deci vért adnak. Nap­jaink fejlettebb, modernebb véradási módja a plazmafere- zis. A plazmavétel előnye, hogy a vörösvértesteket — melyeket a vérvétel után cent- rifugálással a plazmától elkü­lönítettek — visszaadják a véradónak. A levett plazmát a szerve­zet órák alatt pótolni tudja. Az utóbbi eljárással levett vérből vérkészítményeket, gyógyszere­ket állítanak elő. Közismert, hogy minden véradó AIDS- szűrésen esik át, csak egész­séges vért tárolnak. A szervezés, szállítás, a vér- készítmények kezelése, tárolá­sa olyan magas szintre emel­kedett, amely révén a rászo­ruló azonnal megkaphatja a megfelelő segítséget. Hogyan állunk a véradással, milyen az emberek hozzáállá­sa? A válasz: nem kielégítő! A vöröskeresztes aktivisták­ra, véradószervezőkre igen nagy feladat hárul. A fiatalok meggyőzéséhez nagy türelem, kitartás szükséges. A rendsze­res véradók többnyire azok, akik régóta részt vesznek a mozgalomban. Mi lesz, ha már ők nem adhatnak vért? A fiatal korosztályoknak a A nap programja November 26-án: Gödöllő, művelődési ház: Bolhapiac, 13 órakor. A bolond és a királynő — a brnói színház vendégjátéka, este 7 órakor. Emlékkiállítás Körösfői- Kriesch Aladár születésének 125. évfordulója alkalmából, megtekinthető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti környe­zetünk, Erzsébet királyné-em­lékszoba, kiállítás, Helytörté­net, városi múlt, állandó kiál­LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 282. SZÄM 1988. NOVEMBER 26., SZOMBAT Találkozás a képviselővel A fő célokat az idén elérjük Gödöllő és Isaszeg országgyűlési képviselője, Cservenka Ferencné tartotta meg az ilyen időtájt szokásos tájékoz­tatóját, azoknak a választóknak, akik zsúfolásig megtöl­tötték a népfrontbizottság klubházát. Az idei összejövetel annyiban különbözött a korábbiaktól, hogy a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete is meghívta a képvi­selőt. Cservenka Ferencné először áttekintést adott az ország gazdasági helyzetéről, majd a választók kérdései­re válaszolt. — Jankovich Irma grófnő­nek hatalmas parkja volt Ba- latonlellén, ott volt az apám íőkertész — kezdi történetét a zsámboki Molnár Ferenc. Világos szeme fölvidul az em­lékezéstől, arcán a ráncok szertefutnak, s hipp-hopp, szinte eltűnik az a nyolcvan­két év, amelyet már megélt. — Ott lábatlankodtam apám mellett, de persze, nekem csak a nem szeretem munka jutott, az ásás, sarabolás, gereblyé- zés. De bántam is én, már a föld illata is megrészegített, így aztán kapva kaptam az al­kalmon, amikor a Jankovich család szőlősgyörki kastélyá­ban kínáltak munkát. — Két ember tartozott a ke­zem alá, s minden reggel bol­dog volt a szívem, ahogyan láttam a szépen metszett, ala­kított fákat, a tobzódó virágo­kat. Csokorszóm vittem őket a kastélyba, gyönyörű vázák­ban pompáztak ott, rájuk néz­ni is melegség volt. Zsámbok- ra 1936-ban kerültem, itt a Peacsevics család szolgálatába sorkatonák mutatnak példát. Ők lelkes véradók. Sokszor egész életre elkötelezik magu­kat a véradásnak, ha katona­idejük alatt felismerik a vér­adás jelentőségét. Sok fiatal éppen sorkatonai szolgálata alatt ad vért először, és utána rendszeres véradóvá válik. A lakosság egészségügyi ál­lapotát figyelembe véve, igen rossz helyen állunk a világ országainak lakosságához ké­pest! Egyre több a beteg em­ber, a kórházi műtéteket már nem is említve. Az operációkat sokszor vérátömlesztés kíséri (segíti). Baleseteknél, szervi műtéteknél szinte elmaradha­tatlan a nagy mennyiségű vér. A második kérdés: elegen- dő-e a lakosság egészségügyi ellátásához szükséges vér­mennyiség? Kijelenthetjük, hogy nem. Vagy éppen hogy! Kevés a vér. Gondoljunk a katasztrofális helyzetekre, tö­megbalesetekre! A készenléti donorokat nyilvántartjuk, kü­lönösen a ritka vércsoportú személyeket. A jövőben ké­szenléti véradó brigádok fel­ajánlásait várjuk. A véradások idejére felhívó plakátok láttán — a lázas, be­teg gyerek hívó szavára: né­nik, bácsik, segítsetek! — a se­gítőkész emberek azonnal je­lentkeznek. M indazok nevében, akiknek életet jelent a vér, a Vö­röskereszt városi vezetősége köszönetét fejezi ki minden véradónak, a vasárnap első ízben megtartandó országos véradónap alkalmából. Soós Lászlóné. a Vöröskereszt városi vezetőségének titkára lítás, megtekinthető 10—18 óráig. November 27-én: Gödöllő, művelődési ház: A bolond és a királynő — a brnói színház vendégjátéka, délután 3 órakor. Cantata profana, stúdiószín­házi' előadás, este 6 órakor. Emlékkiállítás Körösfői- Kriesch Aladár születésének 125. évfordulója alkalmából, megtekinthető 10—18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény programja megegyezik a szom­batival. szegődtem, adtak szolgálati házat is, ma is ebben lakunk, sokféle terménnyel fizettek, meg havi ötven pengőt kap­tam. Kommenciós munka volt, a tűzifa, a kukorica, krumpli, bab, ha szűkösen is, de elég volt az öttagú családomnak, az ötven pengőből, ha nem is legénykedve, de megéltünk. — A háború után némely öreg épületet meghagyott a földosztó bizottság a fiatal grófnak, tőle vettük meg a há­zat, ötezer forintért. Én meg beléptem a kis téeszbe, így hívták akkor, s emlékszem, a legelső munkánk a krumpli csíráztatása volt. Nem éppen rózsaliget, gondoltam, de mégiscsak a hivatásom ez is, a föld és a rajta élő növények élete az enyém. Tennivalók jövőre Összhangban a különböző sajtóorgánumokban nyilvános­ságra került értékeléssel, el­mondta, a fő célok többségét ebben az évben elérjük vagy megközelítjük. Az export a vártnál nagyobb mértékben nőtt, az import három száza­lékkal mérséklődött. Az év ed­dig eltelt idejében egy száza­lékkal emelkedett a termelés, az esztendő végére mértéke kétszázalékosra növekedhet. Szólt a közismert kedvezőtlen jelenségekről is, munkanélkü­liségről, az árszínvonal tizen­öt-tizenhat százalékos emelke­déséről. Ehhez később egy fel­szólaló hozzáfűzte, hogy sze­rinte az infláció mértéke meg­haladja a húsz százalékot. A továbbiakban szólt a képviselő a gazdagodok csoportjáról, megemlítve, hogy egynémely körökben tizenöt százalékkal nagyobb fogyasztás mutatható ki a múlt évinél. A jövő évi legfontosabb teendőket négy pontban fog­lalta össze: a fizetésképesség megőrzése, a belső fogyasztás egyszázalékos csökkentése, a belső, külső egyensúly meg­őrzése, a gazdasági reform folytatása. Ha sikerül a há­rom évre tervezett stabilizá­ciós program középső eszten­— Aztán nagyon szegény sorba jutottunk, 51-ben ki is léptem a szövetkezetből, tudja, akkoriban mindenki paran­csolni akart, dolgozni meg egy sem. Tóalmásra mentem, a SZOT-üdülőbe, aztán meg a tanácshoz. Még mindig él a kis park, amit csináltam, de már nagyon gazos, földúlt szegény. Hatszáz forint volt a fizeté­sem, ezzel mentem nyugdíjba 1970-ben. — Hozzáláttam, hogy a ma­gam kezével felépítsek itthon egy kis üvegházat, ahol nem szakadok el a növényeimtől. Kicsi ez a házacska, de korán reggel itt talál meg a napfény, s estig elszöszmötölök. Mon­dom mindig magamnak, mikor kicsit rosszabb a közérzetem, no, Feri, abba kéne hagynod. De aztán mégis újra és újra dolgozgatom benne. Az öreg ember, ha leül, nemigen aka- ródzik felállnia, én azonban úgy vagyok, ha nem dolgozom, elhal bennem a lélek is. — Látom ezt a harsogó, zöld burjánzást, a bohócarcú virá­gokat, a tűzszirmúakat, s fé­nyes lesz ismét a világ. Nem tudok én megválni ezektől a virágoktól, s még azért is fáj a szívem, hogy a kerti kak­tuszdáliákat szemétre kellett dobni az ősszel, halott virá­gok voltak már. Milyen jó lenne, ha télen is ragyogná­nak! Beszorultam hát ide, az üvegházba, de látja, itt is van­nak színek — lila és rózsaszín a fokföldi ibolya, tízféle piros a muskátli. Száz és száz szín szőtte át a lelkem hosszú éle­tem alatt, ilyen lesz talán a halálom is. Bellér Agnes deje, akkor már valami fény­leni fog az alagútban — je­lentette ki. A feltett kérdések átfogták mindazokat a problémákat, amelyek manapság bármilyen hasonló összejövetelen fölme­rülnek. A következőkben az általunk legérdekesebbnek tartottakat ismertetjük, és a fontosabb válaszokat. Elöljá­róban még annyit, hogy a kér­dezők bemondták a nevüket. Pártállásukat azonban nem. Mivel azt mi sem tudjuk, a félreértések, félre- és belema- gyarázások elkerülése végett eltekintünk a nevektől. A kér­dések élessége egyébként sem kötődött pártálláshoz. Aki nem ismeri, bízvást gondolhatta volna, hogy valamelyik Fidesz- tagról van szó, amikor az egyik KISZ-es fogalmazta meg aggályait. Elismerés, tisztelet A kérdések: miért mindent a kisemberekkel fizettetnek meg, miként képviseli válasz­tói akaratát, érdekeit, például hogyan szavazott Bőá—Nagy­maros ügyében, mit szól a többpártrendszerhez, a mai parlament a nép érdekeit kép­viseli-e, az MSZMP költség- vetését fedezik-e a tagdíjak, hogyan lehetséges, hogy a nyugdíjba vonult vezetők, akik ide juttatták az országot, har- mincezer-negyvenezer forint­nyi nyugdíjat élveznek, a Munkásőrségnek nincs becsü­lete, nem számolják-e föl, mi­lyen az ország ifjúsági politi­kája, a régi ifjúsági törvényt nem kellene-e felülvizsgálni, a hároméves programmal elér­hetjük-e céljainkat? Cservenka Ferencné első­ként arra a megjegyzésre rea­gált, amely szerint tájékozta­tójában semmi újat nem mon­dott. Kifejezte reményét, akadt azért olyan is a teremben, aki­nek mondott valami újat. A felelősségről: mindenki, aki dolgozik, érez és vállal fele­lősséget. Ö is vállalja a maga részét, annál is inkább, mert az a párt, amellyel osztozik Ezekben a hetekben beszél­getések zajlanak az úttörő- csapatokban, -elnökségekben, -tanácsokban, ifitanácsokban, pártoló testületekben, szülői munkaközösségekben, ame­lyekkel igyekeznek föltárni az úttörőszövetség tagjainak, el­sősorban a gyerekeknek a vé­leményét arról, hogy mi a szerepük közösségük működé­sében, programjának alakítá­sában, s arról, hogy ma és a jövőben szerintük miért ér­demes a mozgalomhoz tar­tozni, továbbá hozzájárulja­nak az úttörőszövetség helyze­tének tárgyilagos megítélésé­hez. A beszélgetések tapasz­talatai adják az úttörőmozga­lom helyi és átfogó fejleszté­séről szóló gondolkodás kiin­dulópontját. Gödöllőn és körzetében pil­lanatnyilag harmincnégy út­törőcsapat van, s alakulóban a harmincötödik. Összesen tizenhatezer gyerek tartozik a csapatokhoz. Ennyi gyerek be­eredményekben és kudarcok­ban, a közelmúltig elismerés és tisztelet közepette fejtette ki tevékenységét, s reméli, az el­ismerést és tiszteletet vissza fogja szerezni. A többpártrendszerről egyfe­lől azt mondta, • ám legyen, másfelől, hogy még nincs e kérdésben állásfoglalás. (A vá­lasztói gyűlés az e heti KB- ülés előtt volt. A KB-ülésen, mint ismeretes, a párt főtitká­ra azt mondta, a többpártrend­szer irányába menjünk.) Szükség lehet rájuk Bős—Nagymaros. A képvi­selő felidézte a beruházás elő­történetét, majd kijelentette, ő az építkezés folytatása mel­lett adta le szavazatát. Egye­bek között azért, mert nincs helyette jobb megoldás. Saját képviselőségéről: nagyon bol­dog volt, amikor a többség rá szavazott Gödöllőn és Isasze- gen. Szívvel-lélekkel szolgálja a várost, külön fizetség nélkül. A parlamentben a párttagok és pártonkívüliek aránya jelentős részben az eredeti elképzelé­sektől eltérően alakult. Úgy szerették volna, ha a pártta­gok aránya kisebb, a jelölő­gyűléseken azonban számotte­vően módosultak az arányok. Az MSZMP részletes költség- vetése megjelent a Heti Világ- gazdaság című lapban. A nyu­galmazott legfelsőbb vezetők minden-országban hasonló ja­vadalmazásban részesülnek. A Munkásőrség a helyén marad, jelentette ki határo­zottan, nem rajtuk akarunk spórolni, még szükség lehet rájuk. A válaszadás után sokan újabb kérdéseket akartak föl­tenni, véleményt mondani, de a levezető be akarta rekeszte- ni a gyűlést. A széksorokban néhányan heves szócsatákat vívtak. A szópárbaj elülte után fejeződött be a találkozó. K. P. Hétfőtől Filmkörkép Közép-kelet-európai film­körkép címmel kezdődik soro­zat a városi művelődési köz­pontban hétfőn, november 28- án. Elsőként az Elakadás cí­mű feliratos csehszlovák fil­met vetítik, este 7 órakor. szélgetését megszervezni meg­lehetősen nehézkes volna, ezért az úttörőelnökség kéri, hogy a nevelési értekezlete­ken, fogadóórákon. szülői munkaközösségek értekezle­tein mondja el ki-ki a véle­ményét. Gyerekek és felnőttek levélben is megírhatják, sőt telefonon is elmondhatják az úttörőelnökségnek. Címünk: 2100, Gödöllő, Szabadság tér 10. Pf.: 96. Telefon: 20-924. November 26-án és 27-én: Száguldó falka. Színes, ma­gyarul beszélő kanadai kaland­film. 4 órakor. Hálószobaablak. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai bűn­ügyi film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) ■ Szombati jegyzet■ Hógolyó A tizenöt hónapos Esz­ter meglepetéssel szemlél­te a reggelre fehérbe öltö­zött tájat az ablakból. Szü­leinek első teendője volt azon a hajnalon felemelni őt az ablakhoz. Már a múlt télen is nézhette ezt az ér­dekességet, de most már — talán — látta is azt. Természetesen néhány év­nek még el kell telnie ah­hoz, hogy pontosan meg­értse, mi történik akkor, amikor a felhőkből nem eső, hanem hó érkezik a földre. Mi már pontosan tudjuk az események okát. felnőt­tünk. Mégis csodálattal te­kintünk szét az udvaron, az utcán, a fákon, a földe­ken, legalább az első ha­vazás után. Nincs olyan gazdag és szellemes munka­társakkal dolgozó filmstú­dió, amely szebb díszletet tudnia varázsolni, mint a hópelyhek milliárdjai a természet novemberi szür­ke csontvázára. Amikor megáll a szál- lingózás, véget ér a hózá­por. a havazás, rövid idő­re minden változatlan ma­rad, mintha azt hirdetné, most jöhetnek a fotóripor­terek megörökíteni a vi­lágszépét. Azután a fehér ruha percről percre, órá­ról órára vészit vakító tisztaságából. Látom, téged már meg- hógolyóztak! így üdvözöl ismerősöm, aki utánam ér­kezett a forgalmas busz­megállóba, a Szabadság téren, a Pálma cukrászda épülete elé. Messziről lát­ni kabátomon a koszos, nedves foltokat. Nem csak engem ért a baleset. Egy autós úgy előzte a teher­gépkocsit, hogy jobbról vá­gott elé, abban a sávban, amely mellett várakoztunk. A már elkoszolódott ned­ves latyakkal alaposan be­terítette a hazautazókat. Micsoda város! — döb­bennek meg mellettem. Már délután van és a leg­forgalmasabb buszmegálló­ból nem tudták elkotorni a havat! Álljon meg a me­net, mondom magamban. Igazuk van, de nemrégen jegyezhettem le a tanács­elnök kijelentését: Gödöl­lő még nem igazán város. Húsz esztendő alatt nem lehet várost teremteni. Egyébként Pesten is beta­kart egyszer egy busz a zebra szélén állva. Az autó vezetőjének kel­lett volna a fenekére ver­ni, mert elfelejtette, vagy talán meg sem tanulta, hogy hógolyózni, csak a szűziesen fehér, tiszta pe- helyből gyúrt labdával sza­bad. A hógolyó, úgy ülik, fe­hér legyen. A Vöröskereszt havilapjában sorozatban hólabdáznak. Azt a for­mát nevezik így, amely­ben a kérdezett a beszél­getés végén egy általa ki­választott másik embert javasol riportalanynak. Az ilyen hólabdát az újságíró viszi tovább. Meglehet, hogy a hólab­da csak abban a cikksoro­zatban hófehér és a gyer­mekek önfeledt játékában. Bár közöttük is előfordul, hogy túl keményre gyúr­ják az öklömnyi golyót, vagy nehéz, kásás hóból készítik és az már nagyot csíp a meghógolyózott ar­cán. A példa pedig raga­dós. A társadalmat úgy is fel­foghatjuk, hogy az az em­berek hógolyózó közössé­ge. Csak az a kérdés, mi­lyenek azok a hógolyók, amelyek az emberek kö­zötti kapcsolatokat közve­títik. Milyen hógolyókat gyúrunk a munkában, a magán- és közéletben? Azok az emberek például, akik Túrán az autóbusz- megállók öblét aszfaltoz­ták, hasonló hólabdát küld­tek az utasoknak, mint a fent említett autós. Lelki- ismeretlen, vagy tehetség­telen munkájuk eredmé­nyeként? Káraként! A víz mindig megmarad az öb­lökben, s ha nem figyel­nek a sofőrök, nem ügyel­nek a várakozók, ugyanaz történik, mint a város­ban, a Szabadság téren. B. G. Olyan kicsike ez az üvegház, de azért megférünk benne én és a virágaim — mutatja Molnár Ferenc (Vimola Károly felvétele) Harsogó burjánzásban A kelő nappal én is kelek Kinek mi a szerepe a mozgalomban Úttörőkkel - úttörőkről

Next

/
Thumbnails
Contents