Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
( 1988. NOVEMBER 28.; SZOMBAT 3 TÉLI ÜLÉSSZAKA A Pest megyei képviselők csoportja (Hancsovszki János felvételei) kező helyzet alakult ki: a gazdálkodó szervezetek, támogatása az ez évi várhatónál 24 százalékkal lesz kisebb. A mérséklés főként az élelmiszer- gazdaságra, a szénbányászatra, a rubelelszámolású export árkiegyenlítésére, az ivóvíz- csatornaszolgáltatásra koncentrálódik. A fogyasztói árkiegészítés előirányzata megegyezik az ez évi várhatóval. A jövő évi tervezett fogyasztói árszínvonal emelkedése egyes területeken ugyanis csak a támogatások szinten tartását eredményezi. A beruházási támogatások csak a folyamatban lévő beruházások forrásaira nyújtanak fedezetet, néhány esetben az eredetileg tervezett ütemnél lassúbb megvalósítás mellett. A vállalati beruházások támogatására összesen 9 milliárd forint szolgál. Az 1989. évi támogatáscsökkentési javaslatok a fogyasztói árszintnövekedés korlátái és a szociálpolitikai ellentételezési kötelezettségek miatt az eredetileg elképzelt nagyobb összeggel szemben csak 25 milliárd forintot tesznek ki. A társadalombiztosítás helyzet. Gyakorlatilag ugyanis a lakosságot érinti az is, hogy alig jut pénz az infrastrukturális beruházásokra, például útépítésre, -korszerűsítésre. S méginkább az, hogy ismét tetemes összegekkel csökken a tanácsok állami támogatása. A fejlesztésekre idén is alig volt mód, pénzügyi bűvészmutatványok kellettek a már meglévő intézmények zökkenőmentes működtetéséhez is, jövőre pedig már az ellátás színvonalának megőrzése is gondot okoz. Valószínűleg az egészségügy, az oktatás, a kultúra területén újabb visszalépésre lehet számítani. Elterjedtek olyan hírek is, hogy nem egy megyei tanácsnál úgynevezett válságterveket készítenek az illetékes osztályok, amelyek például azt is tartalmazzák, mely kórházi osztályokat kell bezárni a működési költségek fedezetének drámai csökkenése esetén. Pest megyében ez nem fordulhat elő! Ezt Balogh Lászlótól (29. vk., Szob), a Pest Megyei Tanács elnökétől hallottuk. Igaz ugyan, hogy jövőre kevesebb pénz jut annál, mint amennyi az intézmények normális működéséhez szükséges lenne, ám arról szó sem lehet — a példánál maradva —, hogy kórházi osztályokat bezárja— reformja első lépéseként — a jövő évben önálló alapként leválik az állami költségvetésről. Az ellátások biztonságát törvény garantálja. A kiadások várhatóan 43 százalék járulék- fizetést igényelnek, s teljes egészében a társadalombiztosítás bevétele lesz a 10 százalékos nyugdíjjárulék is. Ez az önállósághoz feltétlenül szükséges, szerény mértékű tartalék kéDzésére is elegendő. A kormány korábbi ígéretének megfelelően a felsőoktatásban és a központi kutatásban a támogatás növekedése a folyó kiadások reálértékének megtartásán túl fejlesztést is lehetővé tesz, az egészségügyi és szociális ellátásban, a közoktatásban a pénzügyi források együttesen megközelítik a működés szinten tartását. Az összes többi területen — különösen a központi igazgatásban és a védelemnél — a kiadások reálértéke csökken. Az állami költségvetés egyéb kiadásait a nemzetközi kötelezettségek és az adósságállománnyal kapcsolatos korábbi terhek határozzák meg. Külön intézkedések nak. Ez fel sem merülhet, mert ha minden kötél szakad, akkor inkább egy-egy beruházás megvalósítását lassítják, halasztják el. Most, november végén, úgy látszik, hogy 10 százalékkal kell csökkenteni a kiadásokat, ami — Balogh László szerint — reálértékben ennél is kedvezőtlenebb lehet. Bizonyos, hogy nem lehet minden jogos igényt kielégíteni. Ilyen helyzetben mire számíthat a megye lakossága 1989- ben? November 29., a megyei tanács ülése után tudhatunk meg többet erről. Az ország- gyűlési képviselők részvételével alternatívákat is tartalmazó koncepciót vitat meg a testület. Számba veszik a különböző variációk előnyeit, hátrányait, s a lakosság szempontjából legjobb megoldást keresve formálódik a terv. Elfogadására az év végén, újabb tanácsülés keretében kerül sor. Azután, hogy az Országgyűlés decemberben megtárgyalja a jövő évi tervet és költségvetést. A Tisztelt Ház tegnap hosz- szas vita után, s ismét tragikomikus szavazási procedúrát követően fogadta el a kormány beszámolóját. Sajnos ez volt az egyetlen, amin — keserű szájízzel — derülhettünk. Kövess László — például a lakásfinanszírozás rendszerének változása — nélkül itt akkora terhek jelennének meg, amelyek a pénzügyi folyamatok szempontjából kezelhetetlenek. A jelzett bevételi és kiadási előirányzatok mellett a költségvetés hiánya mintegy 70 milliárd forint lenne. Ezzel szemben a gazdaságpolitikai célok megvalósítása, a belső folyamatok kézben tartása, a belső és külső egyensúly 20—25 milliárd forint hiány kialakulását engedi meg. Ez az a szint, amely mellett még az ország hitelképessége fenntartható. Ezért a kormány javasolni fogja a központi lakásfinanszírozási alaphoz való hozzájárulást — jelentette be Villányi Miklós, majd azt indítványozta: a biztonságosabb bevétel és a jobb áttekinthetőség érdekében — az osztalék helyett — 55 százalék általános nyereségadót fogadjanak el. A nyereségadó megnövelt mértéke a versenysemlegesség és a terhek igazságosabb megosztása szempontjából jobb megoldásnak tűnik, mint az állami tulajdon utáni részesedés fizetése. A kormány tudatában van annak, hogy a vállalatokat, vállalkozásokat terhelő összes jövedelemelvonás magas. Hosz- szú távon kifejezett szándéka az adóterhelés — a gazdaság reális lehetőségeivel összehangolt — mérséklése. Villányi Miklós vitaösszefoglalójában elmondta, hogy a törvénytervezet a nyereségadózás területén jelentős előrelépést jelent. Az adó a tervezett ötven százalékról ötvenöt százalékra történő emelését az egységesítésre való törekvés indokolta, ugyanis az 50 százalékon felüli esetleges további-adóelvonások sokkal zavaróbbak lettek volna. A 10 millió forintos kedvezményes árértékhatár — amit az egyik képviselő javasolt — nem elfogadható, hiszen ez azt jelentené, hogy nem csak a kisvállalkozásokat preferálnák. A képviselők a vállalkozási nyereségadóról a terv- és költségvetési bizottság javaslatát, az 50 százalékos mértéket fogadták el nagy többséggel. Ezt követően Tétényi Pál előterjesztette a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke leszögezte, hogy a törvényjavaslat szemléletében és tartalmában korszerű. Az eddigi gyakorlattal szemben a befizetések a jövőben szektorsemlegesek és normatívak lesznek. A hozzájárulás adójellegű lesz, a vállalatok költségeik terhére fizetik majd. A központi műszaki fejlesztési alap jobban kiszámítható bázisokra kerül. Létrehozása jelentősen szolgálhatja a tudományos műszaki haladás meggyorsítását — mutatott rá Tétényi Pál. Az Országgyűlés ma reggel 9 órakor a törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. Megyénk képviselői is nagy figyelemmel hallgatták a hozzászólásokat Egyetemisták petíciója Pénteken petíciót juttattak el az Országgyűléshez a budapesti egyetemisták és főiskolások csütörtöki nagygyűlésének képviselői. A jegyzékben egyebek között megfogalmazták, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók és oktatók európai színvonalú tárgyi és anyagi feltételek megteremtését, valóságos intézményi autonómiát, az intézmények belső demokráciáját és tan- szabadságot követelnek. Az országgyűlési képviselőket kérték, hogy ismerkedjenek meg a felsőoktatás gondjaival, és mérjék fel a felsőoktatás elhanyagolásának következményeit. Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke a petíció átvétele után elmondta, hogy tanulmányozzák majd annak tartalmát. Kifejtette, hogy az egyetemisták igényét érthetőnek tartja, nyitott kapukat döngetnek, hisz az ország ismeri gondjaikat. Sok igényük jogos, de hogy milyen sorrendben lehet azokat kielégíteni, azt az ország mindenkori anyagi helyzete határozza meg. ígéretet tett arra, hogy jegyzéküket az Ország- gyűlés illetékeseihez továbbítja. Ugyancsak hasonló tartalmú petíciót juttattak el írásban az Országgyűléshez a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem hallgatói, oktatói is. Csepelen csíkozzák, Nagykőrösön szerelik Vegyesvállalatot alapítanak A legutóbbi BNV-n történt, hogy egy neves ausztrál pénzintézet munkatársai megjelentek a nagykőrösi Transzformátor és Hegesztőgépgyártó Leányvállalat standján. Megtekintették a bemutatott termékeket. A magukkal hozott számítógép és egyéb mini technikai eszközök segítségével gyors számolást végeztek és közölték, hogy hajlandóak egymillió dollárral részt venni a leány- vállalat gépparkjának korszerűsítésében, ha január 1- jétől teljesül a nagykőrösiek vágya, s vegyesvállalat, vagy kft. formájában működhetnek tovább. Tájékozott ausztrálok Rácz Zoltán, a Transzformátor és Hegesztőgépgyártó Leányvállalat igazgatója elmondta, hogy az ausztrál szakemberek bámulatos tájékozottságról tettek tanúbizonyságot, mintegy jelezve, hogy figyelemmel kísérik ennek a leányvállalatnak a nemzetközi piacon kivívott sikereit. Az utóbbi néhány évben erősödött a konkurencia. A nagykőrösiek ugyan biztosan tartják pozícióikat az angol, holland, osztrák és NSZK-beli piacokon, hiszen olyan hegesztőgépeket kínálnak, amelyek készítése rendkívül munkaigényes, s amelyek lelke a megbízható transzformátor. Termelésiérték-bevé- telük 40 százalékához az exA hirtelen lehullott és nagy mennyiségű hó nem érte váratlanul a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet növény- termesztési ágazatának dolgozóit. Ugyanis a tervezett időre végeztek az őszi mélyszántási és betakarítási munkákkal. Némi iróniával mondta Tisza András, a szövetkezet elnöke, hogy legkönnyebb dolguk a kukoricával volt. Azt már az aszály olyannyira helybenhagyta, hogy különösebb erőkifejtést nem igényelt a tengeri vágása. Természetesen, a kiesett termést mindenképpen pótolniuk kell, hiszen a 2 ezer 500 vagonod tápkeverő üzemük nem nélkülözheti a szükséges alapanyagokat. Néhány nappal ezelőtt 600 vagonnyi kukoricát vásároltak, jórészt az ország keleti megyéiben működő gazdaságoktól. És ami már most figyelmeztető, annak mázsán- kénti ára 460—560 forint között mozgott, a szállítási költségek nélkül. Kint a határban mintegy 250 hektárnyi területen a szakadó hóesésben is dolgoztak a szerves trágyát szóró gépek. Az áremelkedés ellenére sem spórolnák ugyanakkor a műtrágyával. Amit a talaj megkíván port révén jutnak hozzá. Az idén ennek mennyisége elérheti a 115 millió forintot. Természetesen jócskán jut a hazai piacra is. Annál is inkább, mivel a nagykőrösiek a hazai hegesztőtranszformátorokat gyártó piacon egyeduralkodónak számítanak. Partnereik a tsz-ek melléküzemágai, és a Nagykőrösi Gépgyártó Ipari Szövetkezet. Rácz Zoltán két évtizede áll ennek a leányvállalatnak az élén. Lehetősége volt tehát arra, hogy figyelemmel kísérje a védőgázas félautomata ívhegesztő gépek, huzaltolók, hordozható ívhegesztő transzformátorok, ívhegesztő egyenirányítók korszerűsödését, sa tőkés ipacon irántuk mutatkozó érdeklődést. Profiljuk kialakítását az itt dolgozó törzsgárda igyekezetének tulajdonítja. A jelenben és a jövőben is célként jelölte meg a kiváló minőséget, s azt, hogy figyelniük kell a konkurens nyugati cégekre. Szüntelenül szükség van a szakmai megújulásra. Hárman együtt A már említett vegyesvállalat, illetve kft. megalakítása számukra elérhető közelségbe került. Az említett, de név szerint még meg nem nevezett ausztrál pénzintézet mellett január 1-jétől társuk lehet két hazai cég is: a Transelektro Külkereskedela jó termés érdekében, azt ki is juttatják a földre. Ezerötszáz hektáron vetették el a jövő évi kenyérnekvalót. Az idén kevesebb búzát és több rozsot. A vastag hótakaró a legjobbkor jött, így legalább jobban fejlődik a gabona, s a remélhetően tartós hótakaró megkíméli a növényzetet a kifagyás veszélyétől. Gy. L. Egyelőre tíz részvényes, hozzávetőlegesen mintegy húszmillió forintos betéttel Duna Füszért Rt. néven tegnap részvénytársaságot alapított. A részvényesek között éppúgy találunk bankot, mint élelmiszert előállító céget, kiskereskedelmi vállalatot, s eladót, mint amilyen például a Halért. Az alakuló ülésen a részvénytársaság tagjai elmondták, vagyonukat később újabb részvénykibocsátásokkal bővíteni szeretnék. Az új társami Vállalat és a Trakis Szövetkezet. A leányvállalat igazgatója az ausztrálokkal kapcsolatban mintegy mellékesen azt is elmondta, hogy eleinte 4 millió dollárral kívántak belépni a vállalkozásba. Annyi már bizonyos, hogy ők a megalakítandó közös cégben már biztosan helyet kapnak. Annál is inkább, mert tőlük függ, hogy minél előbb hozzájussanak a nagykőrösiek a világszínvonalon álló nyugati technológiához. A korszerű gépek termelésbe állításával lehet majd igazán szélesíteni a tőkés piacon a még biztosabb térnyerésüket. Jogtanácsosuk most dolgozik az alapító okirat szövegezésén. Olyannyira, hogy akár néhány héten belül sor kerülhet az alapítók ünnepélyes kézfogására. Speciális körolló Vannak azonban a nagykőrösi leányvállalat működésének, pontosabban gazdaságos üzemeltetésének sajnálatos árnyoldalai is. Ezekről Rácz Zoltántól megtudtuk, hogy az utóbbi két évtizedben egyetlen alkalommal sem kellett annyi hitelt felvenniük talpon maradásukhoz, mint az idén. Csaknem 50 millió forintról van szó, amelyet 15 százalékos kamat terhel. Az 1988-ra tervezett amúgy is csekély nyereségből mintegy 8 millió forintot kénytelenek átutalni a különböző törlesztésékre. Megdrágultak a csak nyugati importból beszerezhető alkatrészek és alapanyagok is. Az idei exportjuk 30 százalékát fordítják anyagbeszerzési célokra. A Transzformátor és Hegesztőgépgyártó Leányválla- tot hosszú évek óta kapcsolatok fűzik a Csepeli Transzformátorgyárhoz. A csepeliek egykoron exportsikerekkel büszkélkedhettek. Úgynevezett olajos technológiájú transzformátoraikat különösen a harmadik világ országaiban keresték. Az arab országokban bekövetkezett fejlődés, és a sajátos külpiaci igények azonban az említett típusú transzformátorokat már egyre kevésbé részesítik előnyben. A mind szűkösebb beruházási lehetőségek vezettek el odáig, hogy lépéshátrányba kerültek a csepeliek a transzformátorgyártásban. A nagykőrösiek számára ma is a csepeliek csíkozzák a transzformátorlemezeket. Ezek az anyagok a Szovjetunióból érkeznek 4-5 tonnás tételekben. A Ganz Villamos- sági Művek szolnoki gyáregységében is végeznek hasonló munkákat a nagykőrösiek számára, olyan anyagokból és olyan technológiával, amelyeknél minimális az anyagveszteség. Speciális körolló csíkozza, vágja a lemezeket. Ha létrejön a vegyesvállalati, vagy kft.-s működési forma, akkor a gyártás előkészítésének nagyon lényeges műveleteit is meg tudják majd házon belül oldani. Gyócsi László sági formától azt várják, hogy tőkéjük más befektetési formáknál jobban kamatozik, de mint dr. Sticzai Jenő, a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat igazgatója hozzáfűzte, számukra a betétek olyan plusztőkét jelentenek, melynek segítségével Pest, Komárom és Nóg- rád megye területén bővíthetik áruik mennyiségét és választékát. A vállalat fmtol- gatja azt a megoldást is, hogy nagyobb önállóságot adva tíz raktárházának újabb részvénytársaságokat hoznak létre. Szájtátva Válogatás Sokféle jele bizonyítéka van a nemzetiségi múlt és jelen létezésének Sződön, az Öreg házak megőrizte építési, díszítési módoktól a szobabelsőkön, szőtteseken át az olykorolykor (sajnos, egyre ritkábban) felbukkanó ünnepi öltözetekig. A gyerekeknek már nem nagyon kell ez, mondja a nagymamakorú asszony, s nem tudni, az a bizonyos ez vajon a szlovák kultúra ezernyi kincsére vonatkozik-e általában, avagy csupán arra a gazdagon díszített szőttesre, amely ágyterítőként szolgál. Kanyarog erre, arra a beszélgetés, szóba jön az is, vajon mi az oka (s bizonyos, nem egyvalami hanem ezer minden) annak, hogy a fiatalok, a gyerekek nem tulajdonítanak fontosságot nemzetiségi származásuknak, az idősek között azonban nagyon is számon tartott az, ki milyen családban látta meg a napvilágot. Hihetné ennek hallatán az ember, nagy alapossággal méricskélték, válogatták ki azokat, akik képviselőik legyenek a tanácsban, ám az idős asszony legyint egyet, s azt mondja, ugyan, nem számít az, csak az a fontos, rendes ember legyen. Nem számít? Szájtátva hallja azután a hírlapíró, amikor kellő segédlettel összeszámolják az érintettek, hogy a tanácstagoknak a hetven százaléka nemzetiségi lakos. Akkor most minek tudja be ezt az arányt? Valami titokzatosan érvényesített statisztikai szemléletnek, avagy annak, hogy a rendesek és rátermettek válogatása közben véletlenül ez jött ki eredménynek? S ha egyik vagy a másik, fontos lenne, melyik az igaz? Bizony, fontos. A puszta statisztikáért ugyanis nem szabad senkire tisztséget erőltetni, amint a választópolgárra sem illendő bárkit rátukmálni. Az azonban aligha a véletleneknek a teremtménye, hogy a rendes emberek, a rátermettek keresése, válogatása közben ilyen arány alakuljon ki. Mert ez jelzi, hogy sem pro, sem kontra, nincsenek e válogatás közben elfogultságok, előítéletek. Rendes emberek, rátermettek annál többen vannak ... MOTTO A hétakaró a legjobbkor jött Drágább lett a kukorica Az ellátás is javul Füszért-részvényesek
