Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
MEGKEZDTE TANÄCSKOZÄSÄfAZ ORSZÁGGYŰLÉS az MSZMP PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI XXXII. ÉVFOLYAM, 281. SZÄM Ára: 1,110 forint 1988. NOVEMBER 25., PÉNTEK Bizalmat szavaztak a miniszterelnöknek a honatyák Csak népfrontos kormány lehet működőképes Stadlnger István elnökletével tegnap megkezdte munkáját az Országgyűlés. Részt vett az ülésszakon Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Az első napirendi pont tárgyalása során Posta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Elnöki Tanácshoz eljuttatott, a Minisztertanács elnöke felmentésére, illetve az új miniszterelnök megválasztására vonatkozó átiratot. Az Országgyűlés Grósz Károlyt felmentette miniszterelnöki tiszte alól,, majd Stadingcr István méltatta a kormányfő másfél éves tevékenységét. Ezután Grósz Károly kért szót. GRÓSZ KÁROLY: A tettek mezejére — Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott segítségüket, és önökön keresztül az ország lakosságának megértését és türelmét — mondotta. — Mindig éreztem jó szándékú segítőkészségüket. Sok tanácsot kaptam, és amit tudtam, megszívleltem. Ha több mindent nem tudtam megvalósítani tanácsaikból, javaslataikból, az nem elsősorban akaratomon múlott, hanem képességeimen. Mérlé'get nem készítettem. Tetteimet, magatartásomat megítélni nem az én dolgom. Nyugodtan állíthatom azonban: az önökkel együtt kidolgozott kormányprogram fő iránya az a tény, hogy a reformszavak birodalmából a tettek mezejére léptünk, továbbá, hogy törekvéseink mellé jóindulatú nemzetközi támogatást tudtunk biztosítani. Ez az az út, amelyen a jövőben is járnunk kell. Ez türelmet, következetességet, higgadtságot és konfliktusvállaló képességet követel. Sajnos, időigénye is van e programnak, hiszen a vezetés nem tud egyik napról a másikra, tértől és időtől függetlenül dönteni, és ugyanúgy, mint a természetben, a politikában is a termésnek a vetés és az aratás között be kell érnie. — Sajnos, hibákat is követtem el, sok tévedés és következetlenség érhető tetten munkámban. - Igyekeztem menetközben kijavítani, amit felisEzt követően Németh Miklós emelkedett szólásra. Beszédében kifejezte meggyőződését, hogy az Országgyűlés felelős cselekvésre adott megbízást számára és Nyers Rezsőnek. Hangoztatta: — A reformok útján haladva nehéz szakaszhoz érkeztünk. Olyan terepen kutatjuk az utat — éledő önbizalommal és összefogást keresve —, ahol előttünk senki sem járt. A tét nagy. A szocializmus perspektívája az ezeréves Magyarország történelmi sorsával kapcsolódik össze. Természetes, hogy olykor belső feszültséget, bizonytalanságot érzünk, azt viszont biztosan tudjuk, hogy a kibontakozás tartós pilléreit kell kiépítenünk a gazdaságban, a társadalomban és a politikában egyaránt. Ezek a pillérek: a modern jogállamiság, az ország hídszerepe — amely a magyar—szovjet szövetség szilárdságán és nyitott nyugati kapcsolatainkon alapul —, a mertem, vagy amelyhez hozzásegítettek, hogy felismerjem. Kötelességem ugyanakkor azt is elmondani: úgy érzem, vigyáznunk kell, hogy az új útkeresés vágya és szenvedélye, a jogos türelmetlenség át ne csapjon kezelhetetlen anarchiába. Ennek a veszélye mostanában megnőtt. A múlt értékeinek teljes tagadása, a felkészületlenségből vagy szereplési vágyból fakadó demagógia, az önmérséklet hiánya olykor efelé sodor bennünket. Ügy tapasztalom, ezzel a veszéllyel egyesek nincs rnek tisztában. Ennek a parlamentnek történelmi felelőssége, hogy ösztönözze a reszocialista piacgazdaság, a minőségi termelést kikényszerítő verseny, a vállalkozói lelemény és a megújulás készsége, a szocialista pluralizmus fokozatosan, alulról felfelé kiépülő intézményrendszere és az abban megnyilvánuló nemes politikai versengés, a társadalmi szolidaritás és a megértés érPOZSGAY IMRE: A kormány javasolja, hogy az Országgyűlés még az idei decemberi ülésszakon tárgyalja meg az egyesülési, a gyülekezési jogról, a sztrájkról, illetőleg a még most esedékes alkotmánymódosításról szóló javaslatokat; az 1989-es esztendőben az Országgyűlés első félévi ülésszakai az előtérjesz-- tést az alkotmány korszerüsíléptünk formmozgalom lendületét, de őrködjön a társadalmi rend felett. Ellenkező esetben pillanatok alatt romhalmazzá válhat egy nép több évtizedes alkotó munkájának eredménye, és évtizedekre elbukhat a magyarországi reformmozgalom. Ez beláthatatlan károkat okozna népünknek és a nemzetközi haladásnak, melynek szolgálatába szegődtünk. Végezetül pedig tisztelettel kérem az Országgyűlést, bárkit választ meg a Minisztertanács elnökének, támogassa munkájában, mert tapasztalataim birtokában, felelősségem teljes tudatában mondom: rászorul. tékei szerint épülő közösségi viszonyok. — Mindnyájan felelünk azért, hogy történelmünk sorsdöntő éveiben képesek leszünk-e összefogni. A feladatok sokrétűek, olykor nehezen összeilleszthetők. Ügy kell a szocialista piacgazdaságot építeni, hogy közben a hátrányos tésének koncepciójáról, a bíróságokról szóló törvény módosítását, a közigazgatási bíráskodás bevezetését, a sajtóról szóló törvény módosítását. • A választásról szóló törvény módosítása szintén a jövő év első felében lenne esedékes. Még 1989-ben a törvényhozás elé szükséges hozni a szakszervezetekről szóló törvényjavaslaAz ülésteremből helyzetű csoportokon is segítsünk. A termelési struktúrán úgy kell változtatni, hogy vállaljuk a szociális feszültségeket és konfliktusokat. Az ösztönzési rendszer javításával erősíteni kell az alkotó, teremtő energiák kibontakozásának lehetőségét, ugyanakkor az oktatást, az egészségügyet, a népesedést, a társadalmi beilleszkedést egyaránt magába foglaló, átfogó társadalompolitikai stratégia kidolgozásával megalapozni a hosszú távra szóló békés, alkotó, nyugodt élet feltételeit. Ezt a feladatot csak teljesítménypárti és az emberi problémák iránt fogékony kormányzat teljesítheti, amelynek tettre- készsége erősödik, ha a tudásra támaszkodva áttöri a hivatali bürokráciát, és a munkát — öncélú presztízsharc helyett — szakértői csoportok együttműködésének és egyeztetésének keretében végzi. Németh Miklós ezután rámutatott: a kormányzat minden szinten és teljes körben felelős a népképviseleti intézményeknek, hiszen csak egy népfrontos kormányzat lehet működőképes. Most és a közeljövőben a kormányzat, a parlament, az összes népképviseleti intézmény, a párt, a társadalmi szervezetek, a tömeg- mozgalmak és az alternatív szervezetek egyaránt megmérettetnek, mégpedig tetteik alapján. A kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy csak a kitartó és állhatatos szorgalom, a kemény-munka, a tisztességes emberi magatartás mozdíthatja ki a társadalmat a holtpontról. Ezt csak közösen, együttműködve tehetjük meg — mondta végezetül, kérve a törvényhozó testület s általa az ország népének támogatását a kormány munkájához. tot, valamint az alkotmánybíróságról, a népszavazásról, a nemzetiségekről és a társadalmi viták szervezésének és lebonyolításának rendjéről, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló javaslatokat. Beszéde további részében Pozsgay. Imre kiemelte annak (Folytatás a 3. oldalon.) Grósz Károly szól az Országgyűléshez NÉMETH MIKLÓS: Összefogássá! a járatlan úton A jogok garantálása nem vigaszdíj----- Ez történt ---C sütörtökön délelőtt 10 órakor Stadlnger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés, ülésszaka. A törvényhozó testület elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. Személyi javaslatok tárgyalása; 2. Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvény- javaslatok és intézkedések ütemtervéről; 3. Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokról; 1. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. A Központi Műszak Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatok együttes vitája; 7. A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról; 8. Az Elnöki Tanács jelentése a két ülésszak alatt alkotott törvényerejű rendeletéiről; 9. Kovács Lászöné képviselő módosító Javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosításáról; • 10. Interpellációk, kérdések. A tárgysorozat ismertetését kővetően Király Zoltán (Csong- rád m. 5. vk.) képviselő kifogásolta annak sorrendjét. Szerinte a személyi javaslatokról, közöttük a miniszterelnöki tiszt betöltéséről csak a második és harmadik napirend végeztével döntsön az Országgyűlés. Felvetette azt is, hogy Grósz Károly távozásával a kormánynak is le kellene mondania. Az új miniszterelnök kapjon szabad kezet a kormány tagjainak megválasztásához. A képviselő ezután a ház elnökének, Stadlnger Istvánnak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásolta, mert szerinte akkori tevékenysége — a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy visszatetszést keltett. Azt ezt követő vitában több képviselő mondta el véleményét. Készben azon az állásponton voltak, hogy az Ország- gyűlés elnöke nem sértette meg az ügyrendet, mások szerint csak formai és nem lényegi hibát vétett, megint mások Király Zoltán képviselő felszólalását kifogásolták. Ezután ismét Stadlnger István vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések tárgyalása következett. Az Országgyűlés 28 ellenszavazattal és 13 tartózkodással felmentette miniszterelnöki tisztsége alól Grósz Károlyt, aki rövid beszédben köszönte meg a munkájához kapott támogatást. Az Országgyűlés az Elnöki Tanács átiratának megfelelően Németh Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát — 27 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett — miniszterelnökké választotta. A törvényhozók — 10 ellen- szavazattal és 15 tartózkodással — Nyers Rezsőt államminiszterré választották. Az ülés a kormány elnökének és államminiszterének eskütétele után folytatódott. Ezt követően Németh Miklós köszönte meg a képviselőknek a bizalmat. Németh Miklóst követően szót kért Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), aki az új kormányfő munkafeltételeinek javítása érdekében azt javasolta: tegyék lehetővé, hogy megválaszthassa munkatársait, tehát az Országgyűlés decemberi ülésszakán terjeszthesse elő a parlamentnek az új kormány- listát. Németh Miklós válaszában elmondta, hogy a változtatáshoz Időre van szükség, ezért később teszi meg erre vonatkozó javaslatát. Németh Miklós válaszát a képviselők tudomásul vették. A politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az azokhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről szóló tájékoztató vitájában dr. Antalffy György (Csongrád megye), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a jogi, igazgatási cs igazságügyi bizottság elnöke, dr. Kereszti Csaba (Ha>dú-Bihar megye), dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár megye), Csipkó Sándor (Bács-Klskun megye), Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár megye), Király Zoltán (Csongrád megye) szólalt fel. Pozsgay Imre válasza után határozathozatal következett: az Országgyűlés Jóváhagyólag tudomásul vette az államminiszter tájékoztatóját. Ezt követően Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette a képviselők elé a kormány stabilizációs gazdasági munkaprogramjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaság- politikai feladatokról szóló beszámolót. A vitában Puskás Sándor, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Kt. vezérigazgató-helyettese a terv- és költségvetési bizottság véleményét tolmácsolta. A képviselők közül hozzászólt Smidt Ernő (Vas megye), Hütter Csaba (Nógrád megye), Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár megyei, Zarnó- czi József (Budapest), Karvalits Ferenc (Zala megye). A napirend vitájában Beck Tamás kereskedelmi miniszter többek között hangsúlyozta: tartós, minőségi változás a kereskedelemben is csak hosszabb távon érhető el. Kezdetben a reformintézkedéseknek lesznek negatív hatásai is. Ilyen a külkereskedelmi jog kiszélesítéséből vagy a világútlevél bevezetéséből eredő mellékhatások. Ezzel az országgyűlés csütörtöki munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Stadinger István, Vida Miklós, Jakab Itóbertné és Horváth Lajos — befejeződött. Pénteken a kormány stabilizációs munkaprogramjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdasági feladatokról szóló beszámoló feletti vitával folytatja munkáját a képviselőtestület. A Pest megyei képviselők nagy figyelemmel hallgatják az , expozét
