Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-24 / 280. szám

4 1988. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Ember- és értékvédelem a postánál A gázpisztoly nem csodaszer A második ruhacsere-akció Nagycsaládosok egyesülete Az emberek többsége fél a különböző önvédelmi eszközök elterjedésétől, egyes szakmák művelői ugyanakkor megköny- nyebbültek. Gondolok például a postásokra, egyesített kézbe­sítőkre, a mozgópostái vasúti menetek, közúti jegyzókelő és közvetítő járatok, illetve az egy-ikét személyes, többnyire városperemi postahivatalok dolgozóira. Ugyanis eddig né- hányan tartottak maguknál ri­asztó jellegű önvédelmi eszkö­zöket, s valószínű, hogy ma is van ezekből egyikük-másikuk birtokában. A kérdések tehát önmaguktól adódtak, de a pos­tás dolgozók is föltették mos­tanában. Ezért is továbbítottuk azokat Petik István üzembiz­tonsági osztályvezetőnek a Budapest-Vidéki Postaigazga­tóságra. Egyénileg nem kap — Igénylik-e a postás dolgo­zók a riasztó jellegű önvédelmi eszközöket? Ha igen, kik s mi­lyen úton-módon kaphatnak azokból? — Bár még nagyon rövid idő telt el a belügyminiszteri ren­delet megjelenése óta, azt már­is elmondhatom, postás dolgo­zó egyénileg, közvetlen nem juthat riasztófegyverhez vagy akár spray-hez. Először is a munkahelyi vezető dönti el, hogy jogos-e az igény. Majd a vállalati hierarchia szerint az igazgatóságok • továbbítják ma­gasabb postai fórumhoz a tényleges igényt. De a dolog még ezek után sem egyszerű, hiszen a posta egész rendsze­re tipizáláson alapul. Ebből következik, hogy előbb ki kell majd választani az önvédelmi eszközök közül azt a mondjuk 3—4 típust, amelyek az egyes munkakörökben a leginkább megfelelőeknek bizonyulnak. Értem ezalatt azt, hogy a pos­tahivatalok osztályba sorolásá­tól, tehát az ott kezelt értékek nagyságától is függ, hogy me­lyeket célszerű ott bevezetni. Azonban a típusok kiválasz­tásánál még nem tartunk, hi­szen a hazai kereskedelem nincs felkészülve megfelelő kí­nálattal a tömegigények kielé­gítésére, sem választékkal, sem azonos márkák nagyobb szériáival. — A riasztófegyver sokak szerint nem lesz csodaszer az emberek biztonságérzetének növelésében... — Valóban nem csodaszer. A posta eddig is használt más­féle biztonsági berendezéseket és módszereket, s ezeket folya­matosan fejlesztjük, hiszen a bűnözők technikája is fejlődik. Az önvédelmi eszközök csakis kiegészítők lehetnek, azok vol­tak eddig is. — Milyen szervekkel műkö­dik együtt a posta saját biz­tonsága érdekében? — Természetesen a belügyi szervekkel, polgári és fegyve­res testületekkel. Példaként említhetem a polgári fegyveres őrséget vagy a rendőrséget. De ha már itt tartunk, el kell mondanom, hogy vasúti moz­góposták és a közútiak biztosí­tása nem a BUVIG feladata. A vasúti mozgóposta biztonsá­gáról a MÁV gondoskodik, a közúti járatokéról pedig a Posta Központi Járműtelepe, amely a gépkocsikat és a so­főröket állítja ki. Mi inkább a hivatalaink és az utcán is közlekedő kézbesítőink bizton­ságára fordítunk nagyobb gon­dot. Civilben járnak — Mennyiben fedi az eddi­giek alapján a valóságot a megfogalmazás, miszerint fegyverkezik a posta? — Ez igaz is meg nem is. A közvetlen biztosítás az em­lített fegyveres testületek fel­adata. A mi dolgozóink, bár néhány esetben hatékonyan hárították el a támadást, sem­mi esetre sem kell, hogy fel­fegyverkezzenek. Tőlük inkább azt várjuk el, hogy adott eset­ben higgadtan, a helyzetnek megfelelően viselkedjenek, jó megfigyelők legyenek, adjanak minél pontosabb személyleírást a támadóról, vagy a kellő pil­lanatban riasszanak. Az óva­tosság, a felkészülés persze nem árt, mert megszaporodtak az erőszakos cselekmények. — Sok támadás érte a pos­tás dolgozókat az utóbbi két évben? — Szaporodott az ilyen erő­szakos cselekmények száma, de erről pontos adatokat nem mondhatok, mert hivatali tit­kot képeznek. — Valóban hivatali titokról van szó, vagy attól fél, hogy néhány postás megijed, ha az adatokat olvassa, és esetleg ki­lépnek? — Nem hiszem, hogy ezért bárki is elmenne innen, mert Rekordidő alatt készült el a szigetszentmiklósi 208-as szak­munkásképző intézet új tan­termi szárnya. A bővítés so­rán négy oktatóhelyiséggel és két szertárral gazdagodott az iskola. A kivitelező költségve­tési és kommunális üzem a szombathelyi Falco Faipari Vállalat betonypelemeiből ké­szítette el az új részt hat hét alatt, és a napokban már meg­történt az épület műszaki át­adása is. x, A létesítményt a megyei ta­nács támogatásával és a vá­rosi pénzeszközök felhaszná­lásával valósították meg. Ez­zel lehetővé vált száz olyan diák beiskolázása az esztergá­bizonyos kockázattal eddig is számolt minden postás kollé­ga, aki olyan munkakörben dolgozik. — A riasztó- és a valódi fegyvereken kívül más bizton­sági eszközökről is szólt. Ami­kor jó öt évvel ezelőtt láttam egy postás járati gépkocsin a sofőr saját CB-rádióját, az akkor még szabálytalan volt... — Már akkor iis voltak gép­kocsijaink, amelyekbe riasztó- berendezést építtettünk, rádió- telefont vagy rádió adó-vevő berendezést. Ezekből a techni­kai eszközökből egyre több lesz, de a posta beszerzésében. — Rebesgetik, hogy nem sa­ját dolgozókat is megbíz a pos­ta az értékek védelmére. Igaz ez a hír? — Van arra konkrét lehe­tőség, hogy őrzési, ellenőri vagy megfigyelési feladattal nem saját dolgozókat is meg­bízzon a posta. Közöttük van­nak olyanok is, akik beléphet­nek postai intézmények, hiva­talok területére, mások csak külső megfigyelők. Ezek az emberek civilben járnak, ez­által feladatukat inkognitóban látják el, a nagyközönség tud­tán kívül. Kártérítést fizet? — Ha egy postahivatalt rab­lótámadás ér, s ott megsérül vagy vagyoni kárt szenved egy ügyfél, fizet-e kártérítést a posta? — Nincs jogi gyakorlata az ilyen esetleges kártérítések­nek. De magánvéleményem szerint a későbbiekben nem lehetetlen, hogy a posta ilyen esetekben is fizessen kártérí­tést. Ezt azonban nem szabad ígéretnek venni, mert annak megerősítése vagy akár cáfolá­sa a Magyar Posta központjá­nak a joga — fejezte be rész­letes tájékoztatását Petik Ist­ván, a BUVIG biztonsági osz­tályának vezetője. Aszódi László Antal lyos szakmában, akiket más oktatási intézménybe nem vettek fel. A vasútállomásnál senki ™ sem akart taxiba ülni. Pedig az érkező vonatok for­galma nagyobb volt az át­lagosnál. A piros magántaxi vezetője megvárta, amíg el­néptelenedik a környék, az­tán indított és a buszpályaud­varhoz hajtott. Talán ott több szerencséje lesz ... Tévedett. Az autó mellett elsiető emberek unott vagy közönyös arccal bámultak rá, senki sem akadt, aki beült vol­na mellé a kocsiba. Zsiga ke­rülte az éjszakai munkát. Kü­lönösen azóta nem taxizott késő este, amióta a gyilkos­ság történt Székesfehérvá- rojj... Neki családja van, há­rom gyereke, nem engedheti meg magának, hogy felelőt­len legyen. Nem volt külö­nösebben bátor, de gyáva sem. Igaz, akadtak olyan utasai is, akiktől igyekezett minél előbb szabadulni. Ha csak rajta múlna, be sem en­gedné őket a kocsijába. De hát mit tehet? A családnak pénzre van szüksége, neki pedig ez a munkája ... Im­már egy éve taxizik. Marad­hatott volna a szervizben is, hiszen a jó autószerelőre min­dig szükség van. De neki ez kellett! Ágnes, a felesége ugyan előre figyelmeztette: nem aranybánya a taxizás, ne add fel a biztosat a bizony­talanért. Igaza volt. De hát Sanyi, a barátja addig erős- ködött. míg meggyőzte őt ar­ról, hogy megéri. Az első idő­ben jól ment a bolt. Akadt néhány külföldi vendége is, akik több napra lekötötték. Augusztusban egy hétig a Balatonnál volt egy kanadai házaspárral. Fizették a szál­lást, az étkezést, úgy élt, mint a menők. Mindezért csak autóznia kellett, mosolyognia és udvariasnak lennie. A ka­Együttműködéssel Vetőmagtermelés Jövőre az eddiginél is na­gyobb területen folytatnak kí­sérleteket magyar növényfaj­tákkal és hibridekkel a Szov­jetunióban. Az Állami Gazda­ságok Országos Egyesülése az orosz, az ukrán és a tadzsik köztársaságok üzemeivel ko­rábban létrejött kapcsolat fenntartásán tül az üzbég és a kazahsztáni mezőgazdasági minisztériummal is megálla­podást kötött különféle, ma­gyar nemesítést! szaporító anyagok közös kísérletére. 1989-ben ötvennél több szovjet nagyüzemben, összesen mintegy 2500 hektáron, kis- parcellás kísérletekben pró­bálják ki a magyar vetőmago­kat. A parcellák mintegy 80 százalékán a nálunk már jól bevált 20-22 féle hibridkuKo- ricával folytatnak kísérleteket. A hároméves szerződés alap­ján Kazahsztán környéken négy megyében tíz rövid te­nyészidejű hibriddel, az orosz köztársaság négy megyéjében pedig hét hibriddel folytatna« kísérleteket. Hasonlóképpen zajlanak a nagyüzemi próbák Kazahsztánban napraforgóval, cukorrépával, az orosz föde­rációban pedig cukorrépával, cirokkal, repcével, valamint lucernával és vörösherével. A kísérleteket a szovjet és a magyar szakemberek együtt folytatják. Az állami gazda­ságokból származó szaporító anyagokat a szovjet gazdasa­gok vetik el, és a növénye« ápolását Is Ők végzik. Az együttműködés azonban — például a cukorrépa-termesz­tési kísérletek egy részénél — harmadik partnerrel is bővül, ugyanis a speciális gépeket szállító NSZK-beli Becker cég szakemberei is ott lesznek a vetésnél. Az elmúlt években a kispar- cellás kísérletek mellett a nö­vények naigy üzemi szaporítása is rendszeres volt. 1988-ban az orosz köztársaságban például 55 ezer hektáron vetettek el napraforgót a Magyarország­ról kapott vetőmaggal. A nap­raforgó vetőmagjáért a szov­jet partner ipari feldolgozás­ra alkalmas napraforgóval fi­zetett, egy tonna napraforgó- hibridért 15 tonnát. Az Ágker kft., az állami gazdaságok kereskedőháza az utóbbi időben évente 54-55 ezer tonna vetőmagot expor­tál a KGST-országokba, en­nek több mint a felét a Szov­jetunióba szállítja. nadaiak persze kihasználták őt, de akkor is megérte. Több pénzt kapott tőlük búcsúzóul, mint a szervizben olajban, koszban dolgozva egy hónap alatt. De az utóbbi hetekben rosz- szul mentek a dolgok. Az em­berek inkább gyalog járnak, busszal vagy vonattal. Aki mégsem, azt vagy másik taxi, vagy az állami cég pilótái „csípik” el. Talán benne van a hiba, hogy nem elég erősza­kos, nem „lopja" el az uta­sokat. Ügy, ahogy azt néhány­szor a konkurencia már meg­tette vele. Túl sok ma már a személyszállító kisiparos. Leg­alábbis a forgalomhoz ké­pest ... Az órájára nézett: mindjárt hat. Érdemes kimen­ni a kórházhoz. Lassan vége a beteglátogatásnak, biztosan akad valami, gondolta. Hárman ácsorogtak a kór­ház kijárata előtt, taxira vár­va, de négy-öt szabad kocsi is volt még előtte. Beállt a sor végére. Egy idősebb férfi bicegett feléje, aztán kinyitot­ta a kocsi hátsó ajtaját és lassan, nagyokat szuszogva beült. Zsiga indítani akart, amikor az előtte várakozó autó pilótája hirtelen kiugrott a Ladájából és integetve elin­dult feléje — Ezt megjegyzem magam­nak, haver, hogy elviszed az utasainkat — mondta a má­sik dühösen. — Találkozunk még ...! Zsiga nem szólt, csak a vál­lát vonogatta és vigyorgott. Tudta, hogy a játékszabályok szerint igaza van a másiknak, hiszen az korábban érkezett. De az utast, aki az ő kocsiját — A legnagyobb haditény a mogyoróhegyi rendezvény volt — mondja Szabados Já­nos erdőmérnök, a szentend­rei nagycsaládos tagegyesület vezetője —, legalább ezer em­ber vett részt rajta, még Nagykanizsáról és Szegedről is érkeztek. Október elején ren­deztük ezt az erdei művelődé­si ház körül, a Pilisi Park­erdőgazdaság hathatós támo­gatásával. Három túravezető vitte körül a résztvevőket, akik a természeti értékekkel ismerkedtek. Volt gombasze­dés, táncház, gyerekjátékok. Budapestről különhajó hozta a vendégeket. Szentendrén egy ízléses Ko­vács László utcai villában be­szélgetünk, amely a házigazda szolgálati lakása. Szabados .Tánoson kívül itt található Csizmazia András matemati­kus is, aki a visegrádi nagy- családos egyesület vezetője. Három, illetve öt gyermeket nevelnek. Mindketten a Pilisi Parkerdőgazdaság dolgozói. — Esztendeje alakult mindkét egyesület — mondja Szabados János. — Nálunk 27, Visegrá- don 17 család a tagja. Most rendezzük meg a második ruhacsere-akciónkat. Erre ho­zott András két zsák holmit Visegrádról. A kinőtt ruhákat összegyűjtjük, s a tagok tet­szésük szerint válogathatnak belőlük. De még szomszédok, ismerősök is jönnek. A kato­likus egyház hittantermében lesz a „vásár", a maradék ru­hát a szeretetszolgálat az er­délyi menekülteknek juttatja el. Csináltunk már túrát Ki­rálykáira, s levetítettük egy amerikai nőgyógyász videó- filmjét, a Néma sikolyt. Ez a magzati életet követi nyomon, s az abortuszok ellen emel szót. Tevékenységünk fontos része az anyaság védelme, a A világhírű NSZK-beli Tetra-pak-cég és az Országos Takarékpénztár — a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium közreműködésével — szerződéses megállapodásra jutott csomagolási program megvalósítása ügyében. A szerződés értelmében a part­választotta, nem dobhatja ki... Gázt adott és indított. A másik férfi valami gorombát mutatott neki. de ez már nem érdekelte. Az úti cél felől kér­dezte az öregembert. Az mo­tyogva megadta a címet, az­tán hallgatott. Egész úton ... Zsiga az iménti jeleneten gondolkodott. Lám, nemcsak neki mehet rosszul a bolt, ha­nem a konkurenciának is. Ma már semmin nem lehet cso­dálkozni, gondolta. Közben megérkeztek. Nem volt valami nagy haszonnal járó fuvar, de több a semmi­nél. Az öreg kifizette a kért összeget, aztán mindössze öt forint borravalóval toldotta azt meg. Zsiga megköszönte, pedig kevesellte a pénzt. De azt is látta, hogy utasa nem azok közé tartozik, akiknek módjuk van számolatlanul költekezni. Zsiga megfordult a taxival és a belváros felé hajtott. Ott talán akad valami, gondolta. Ha nem, akkor mára befeje­zi a munkát. Illő lenne vacso­rázni már, meg Ágnessel is beszélni kell. Az asszony az utóbbi hetekben sokat vitá­zik, durcáskodik a taxizás miatt. Más munka után kel­lene nézni. De mi lenne a jó? Ismét a szerviz? A többiek kinevetnék, hogy „csődbe” ju­tott. Nem, arról szó sem le­het ! Meg aztán a kötöttség ... Reggeltől estig csak' a robot. Igaz, ott legalább biztosan csurran-cseppen valami, de Zsiga annál sokkal többet akart. Beért a belvárosba. Az ut­cákon élénk volt a forgalom. nagycsaládokban keletkező ér­tékek felmutatása. — A közelség folytán Is, gyakran együttműködünk a szentendreiekkel — mondja Csizmazia András. — Viseg- rádon inkább a kulturális megmozdulások a jellemzőek. Volt már előadás miiünk a Család a művészetben cím­mel. Legutóbb Berencz And­rás néprajzos a gyimesi tájról tartott vetítettképes előadást, énekelt népdalokat, mondott gyimesi meséket. Alapvető tö­rekvésünk, hogy nem szabad bezárkóznunk, hanem kapcso­lódnunk kell a kiscsaládokhoz. Sőt, később ha megerősödünk, megpróbálunk valamiképpen hatni a deviáns családokra is. Példánkkal is, konkrét életvi­teli segítséggel is vagy saját gyermekeink útján tévelygő, csavargó gyerekeiket körünk­be vonni. — Kialakult már társasági élet az egyesületben? — öt-hat család jár össze. De ennek a lakásprobléma is gátat jelent — mondja Sza­bados János. — Tíz évig lak­tunk Pomázon, de itt egy év alatt több barátot, jó ismerőst szereztem, mint ott. S ez az egyesület szervezésével, a rendezvényekkel függ össze. — S az érdekvédelem? — Nehéz dolog, s nem a tanácsi szerveken múlik. Hisz eleve nincsenek meg az anya­gi eszközök. így ha valame­lyik nagycsalád lakásproblé­májának megoldásához kérjük a segítséget, egyetértenek, de legtöbbször nincs módjukban segíteni. Ennek ellenére igen eredményesnek érezzük tevé­kenységünket, hisz a családi élet rangjának visszaszerzése lehet csak a társadalom meg­újulásának alapja. Átányi László nerek közös vállalatot alapí­tanak, ennek keretében Ma­gyarországon 2,3 milliárd fo­rintos beruházást valósítanak meg a minden szempontból korszerű Tetra-pak technoló­giát alkalmazó nagyüzem lé­tesítésére. Egy férfi állt a járda szélén, taxira várva. Zsiga kitette jobbra az indexet és megállt Az utas jelölt imbolyogva lé­pett a kocsihoz, majd lehup­pant a hátsó ülésre. — Vigyen haza — mondta akadozó nyelvvel. Zsiga már bánta, hogy meg­állt, hiszen a férfiből dőlt az italszag, s a jelek szerint csak halovány fogalma volt arról, hogy hol is van. — Hová vigyem? —kérdez­te bosszúsan. — Haza... — böfögte az idegen, aztán többszöri kísér­let után sikerült végre kinyög­nie a címet. Zsiga elindult, de alig tett meg pár saroknyit, amikor utasa horkolására lett figyelmes. Gázt adott, hogy minél előbb kiérjen a város szélére, ahová a férfi menni akart. Már közel volt a cél­hoz, amikor az utas váratla­nul felnyögött, forgolódni kezdett... — Hányingerem van... — kezdte volna, de a mondatot már nem tudta befejezni... Zsiga iszonyú dühbe gurult. Lehúzódott az út szélére és megállt. Kiszállt a kocsiból, hátrament és kirángatta a férfit a hátsó ülésről. — Az istenit! — mondta közben. — Ez sokba fog ke­rülni ... A férfi bambán nézett rá és vigyorogni kezdett: — Majd a feleségem ... m... kifize­ti... Nálam nincs egy fillér sem ... — mondta, aztán mint­ha semmi sem történt volna, otthagyta a taxit és elindult az utcán. 7siga döbbenten bámulta, ^ aztán utána vetette ma­gát Elkapta a férfi kabátjá­nak a szélét, a földre lökte az utasát és ütni-verni kezdte ... Csitári János Flakonokban a testápoló Kerepestarcsán, a Szilasmenti Termelőszövetkezet Silanus ága­zatában évente, mintegy 70 millió forint értékű különféle koz­metikai cikket gyártanak. A Silanus fantázianévre keresztelt cseppek, krémek, haj-, test- és kézápoló szerek családja ma már meghaladja a húszfélét. Üj termékük a három darabból álló Erzéria hajápoló, amelyet a Közel-Keletre, az arab fér­fiak részére fejlesztettek ki természetes anyagokból. Legújabb cikkük a kamillás testápoló, amely júliusban került az üzle­tek polcaira. Felvételünkön: Búzás Erika dobozba rakja a húszdekás flakonokba töltött testápolótejet Száz esztergályostanuló Termek rekordidő alatt Közös vállalatot alapítanak Szerződés a Tetra-pakkal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents