Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-24 / 280. szám

A MEGÉRTETT VALÓSÁG K egyeletes megemlékezéssel kezdte meg munkáját kedden reggel a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az elnöklő főtitkár a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulása hetve­nedik évfordulójára emlékeztetett, mint olyan ese­ményre, amely máig hatóan szolgál példával, irány- mutatással a kommunisták számára. A nemes példák­ra, a hetven év alatt felhalmozott értékekre a mai, bonyolult helyzetben nemcsak lehetséges, hanem egye­nesen szükséges is támaszkodni. Ami a kül- és a belpolitikai teendőkre egyaránt igaz. Meggyőző, de ugyanakkor sajnálatos esettel szolgált erre bizonyí­tékként a napirend első pontjának tárgyalása, amikor az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdések meg­vitatásakor kiemelt figyelmet kapott az a súlyos pro­vokáció, amelyre Bukarestben került sor. A román fél nemzetközi jogot sértő lépésére — és ezzel a Köz­ponti Bizottság egyetértett — a magyar kormány a szükséges intézkedésekkel válaszol. Egyetlen eleme az említett eset annak a bonyolult nemzetközi közegnek, amelyben hazánknak politikai­lag és gazdaságilag mozognia kell. A napirend első pontjáról kialakult vita azt mutatta — benne többek között Kárpáti Ferenc felszólalása —, hogy Magyar- ország külpolitikai aktivitása jól szolgálja érdekein­ket, elősegíti a hazánkról és törekvéseinkről kialakuló kép reálissá tételét. Ezeknek a törekvéseknek egyik, nem csekély súlyú alkotó eleme az a megkezdett munkamódszerbeli vál­tozás, amely a párt vezető testületéinek, a Központi Bizottságnak, a Politikai Bizottságnak a tevékenysé­gét jellemzi a májusi országos értekezlet óta. Látszat­ra a napirendnek ez a része ún. belső pártügy, való­jában azonban mind itthon, mind külföldön rendkívül nagy érdeklődés kíséri a pártirányítás tartalmi és stílusbeli megújításának, megújulásának formálódó rendező elveit és mindennapos gyakorlatát. A meg­értett valóság tükröződik a napirendi pont előadójá­nak, Grósz Károly főtitkárnak abban a megállapítá­sában, hogy „a párt belső életének megújítási folya­matát a Központi Bizottságon belül kell kezdeni.” Miközben naponta találkozunk a megyében a régi be­idegződések, a rossz politikai rutin, az irányítást a diktátummal összetévesztő gyakorlat figyelmeztető ta­pasztalataival, örömmel halljuk annak kimondását, hogy a párt vezető szerepe erősítésének érdekében új módszereket és stílust kell meghonosítani. Vannak ugyanis, akik e vezető szerep erősítését nem így, ha­nem másként, a „rend” frázisként történő emlegeté­sével, valójában a visszarendeződési hajlam felerősí­tésével képzelik el. A Központi Bizottság ülése ismé­telten megerősítette az elhatározást: o pártnak ügy­intézőből politizáló szervezetté kell válnia, s ez egy­ben válasz azoknak is, akik akarva vagy akaratlanul, de mindenképpen tévesen úgy értelmezik a helyzetet, hogy a napi ügyektől való visszavonulás egyben a vezető szerep feladása. Ennek éppen az ellenkezőjéről íran szó! A napi ügyekben tanúsított nagyobb önmér­séklet teremt kellő alapot a nagyobb határozottság­hoz, nyíltsághoz, következetességhez a társadalmat foglalkoztató, alapvetően befolyásoló politikai kérdé­sek eldöntésében. L ényeges eltérés ez a korábbi gyakorlattól, amikor a Központi Bizottság sok esetben szinte forgató- könyvét adta a teendőknek. Most viszont a tes­tület egyetértett azzal, hogy a Központi Bizottság a politikai döntések fóruma, s az ezeket a döntéseket előkészítő apparátusnak tartalmilag, szervezetileg egy­aránt, ehhez kell igazodnia. Amiből aligha elsietett arra a következtetésre jutni, hogy a párt területi tes­tületéi apparátusának is ebben az irányban kell vál­toznia, átalakulnia. A testület ülése a politikai dönté­sek fórumaként történő működésére friss példát szol­gáltatott azzal, ahogyan az országos és a helyi nép­szavazásokról megalkotandó törvény alapelveivel fog­lalkozott. Talán nem felesleges emlékeztetni rá: annak idején mekkora vihart kavart, milyen szélsőséges véleménye­ket gerjesztett a zsámbokiaknak az az elhatározása, hogy helyi népszavazáson döntenek településük önál­lóságáról vagy megmaradásáról a közös tanácsban. Ma viszont elfogadottá vált — amint azt a Központi Bizottság ülése kimondta —, hogy „o népszavazás ke­retül szolgálhat az eltérő érdekek kifejeződéséhez és ütköztetéséhez”. A megértett valóságnak, a felismert szükségszerűségnek a megfogalmazása ez a megállapí­tás, amint az szintén, hogy „a népszavazás hitele erős, eredménye hozzájárulhat a társadalmi közmegegye­zéshez.” Lehetségesnek, élőnek tartva a népszavazásnak a különböző formáit, a vezető párttestület legfontosabb­nak az ún. plebiszcitum jellegű voksolást tartotta. Ez a döntési mechanizmus akár az Országgyűlés, akár a tanácsok esetében kijelöli az elhatározások legfőbb tartalmát, avagy éppen átveszi (helyettesíti) ezt az elhatározási szerepkört az említett testületektől, tes­tületeknél. Régi adósságnak a törlesztése kezdődik meg a Köz­ponti Bizottság keddi ülésén hozott alapelveknek a gyakorlatba történő átültetésével, törvényjavaslattá fogalmazásával. Majdnem negyven esztendeje, 1949 óta létezik ugyanis' a népszavazás jogintézménye — az alkotmány tartalmazza ennek lehetőségét —, fel­tételeit és lebonyolítását azonban nem tisztázta jog­szabály. A joghézag persze tükre volt a politikai szán­dékok következetlenségének, esetlegességének is, amint annak szintén, hogy a hatalom szemszögéből nézve a népszavazás seregnyi kényelmetlenségnek a kútfője lehet. A megértett valóság, a társadalmi igény tiszte­lete tehát a Központi Bizottság helyeslő állásfoglalása a törvényjavaslat alapelvei mellett. B alső fejlődésünk bonyolult szakaszában járva bi­zonyosnak vehetjük, hogy az elkészülő törvény- javaslatnak a társadalmi vitája — mert hiszen nyilvánvaló, hogy lennie kell ilyennek — újabb is­kolája lesz a demokráciának. Természetesen nemcsak az állampolgár—választópolgár szemszögéből nézve, hanem a politikai, állami testületek, apparátusok ol­daláról megítélve is. Mindkét oldalon léteznek ugyan­is előítéletek, működnek rossz beidegződések, fellelhe­tő a bizalmatlanság. A népszavazás döntő eleme lehet o jogállamiság garanciális rendszerének, amivel lé­nyegében kimondtuk: nem cél, hanem eszköz. Eszköz, de szükségszerű ahhoz, hogy túl a különböző előjelű politikai nyilatkozatokon, valóban gazdái, öntudatos, felelős polgárai legyünk, lehessünk a szocialista Ma­gyarországnak. PEST MEGYEI VtlBG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 280. SZÄM Ára: l.ftO forint 1988. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Kis- és középüzem tagozat A kamarában A Magyar Gazdasági Kama­ra szerdán kis- és középüzemi tagozatot alapított, azzal a céllal, hogy a jövőben a kis- és középüzemek a jelenleginél erőteljesebb érdekképviselet­hez jussanak. A tagozatban lehetőség van arra, hogy az érintettek a munkájukat se­gítő információkat az eddigi­nél hamarabb ismerjék meg, részt vegyenek a jogszabá­lyok előkészítésében, javasla­taikat eljuttassák a kamará­nak. Emlékezés a tudósra Lukács-könyvtár Lukács György nevét vette fel szerdán az MSZMP Politi­kai Főiskola könyvtára. Ez al­kalomból a főiskola épületének falán felavatták Lukács György emléktábláját, Kiss István Kos- suth-díjas szobrászművész al­kotását. Az ünnepi eseményhez kap­csolódóan a könyvtár kiállí­tással is megemlékezik Lukács Györgyről. A két hétig nyitva tartó kiállítás — amely az MTA Filozófiai Intézet Lu­kács-archívumának közremű­ködésével készült — a tudós műveivel, pályáját és munkás­ságát felidéző dokumentumok­kal ismerteti meg a látogató­kat. A várható költségvetési hiány tizenötmilliárd Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdal ülésen jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését Spanyolországban és Franciaor­szágban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. Ezzel összefüggésben megvitatta a következő évek költségvetési bér­politikájáról és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság költség- vetéshez fűzött véleményéről készített előterjesztéseket. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1989. évi nyugdíjintézkedések tervéről és a kormányzati irányítás szervezeti korszerűsítéséről. A Minisztertanács ülése után Marosán György, a kor­mány szóvivője az alábbi nyi­latkozatot adta: A csütörtökön kezdődő Or­szággyűlés miatt a megszo­kottól eltérő napon és idő­pontban, szerda délután 14 órakor kezdődött a kormány ülése. A testület meghallgatta az utoljára elnöklő Grósz Ká­roly szóbeli tájékoztatóját Spanyolországban és Francia- országban tett hivatalos láto­gatásáról. Ezután egymással szorosan összefüggő előterjesz­tésekből álló hármas blokk ke­rült a kormány elé. A jövő évi állami költségvetésről, a kö­vetkező évek költségvetési bér­politikájáról volt szó. Az elő­Ma kezdődik az Országgyűlés téli ülésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ma délelőtt 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács az Országgyű­lés napirendjére személyi kér­dések megvitatását javasolja, várhatóan tájékoztató hangzik el a politikai intézményrend­szer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényja­vaslatok és intézkedések ütem­tervéről, beszámolót terveznek a kormány stabilizációs gazda­sági programjának végrehaj­tásáról és az 1989. évi gazda­ságpolitikai feladatokról, és is­mét beterjesztik a vállalkozói nyereségadóról szóló törvény- javaslatot is. Megvitatásra ja­vasolják a központi műszaki fejlesztési alapról szóló tör­vényjavaslatot, a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvénymódosításo­kat, illetőleg az 1988. évi álla­mi költségvetés egyes előirány­zatainak alakulásáról szóló tá­jékoztatót. Kormányfőre, áüammmiszterre A népfront javaslatai A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Az ülé­sen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott a Központi Bizottság november 22-i üléséről, az ott lezajlott vitáról és az elfogadott dön­tésekről. Ismertette a Központi Bi­zottságnak az Elnöki Tanács­hoz, illetve az Országgyűlés­hez eljuttatott egyhangú ja­vaslatát, miszerint Grósz Ká­rolyt, az MSZMP főtitkárát — saját kérésére — mentsék fel a Minisztertanács elnöki tisztéből, Németh Miklóst, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát válasszák meg a Miniszterta­nács elnökévé, Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság tagját pedig államminiszterré. Beható vita után, amely­ben a testület 15 tagja fej­tette ki véleményét, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége három el­lenszavazattal és két tartóz­kodással miniszterelnöknek ja­vasolta Németh Miklóst, két tartózkodással pedig állam­miniszternek Nyers Rezsőt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége közös ajánlását eljuttatta a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsához, illetve az Or­szággyűléshez. zőhöz a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság is véleményt fűzött. A költségvetés előirányzatai hűen tükrözik azokat a fe­szültségeket, amelyek az or­szág gazdasági helyzetét jel­lemzik. Ebből következnek azok a feladatok, amelyek vég­rehajtása az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket köve­tel. A tervezett költségvetési hiány 1989-ben csaknem 25 milliárd forint lesz. Ez jelen­tősen meghaladja az idén vár­ható deficit összegét, azaz a 15 milliárd forintot. A hiány további növekedésének meg­akadályozására számos továb­bi intézkedés szükséges. A KNEB előterjesztéséből azt a véleményt emelném ki — mondta Marosán György —, miszerint a költségvetési egyensúly javulása hosszú tá­von csak a termelési szerkezet átalakításától várható. Ezt a jelentést a kormány megküldi a képviselőknek. A Minisztertanács a követ­kező évek költségvetési bérpo­litikájával is foglalkozott. A statisztikák azt mutatják, hogy a költségvetési intézmények dolgozóinak keresete körülbe­lül 20 százalékkal elmarad az anyagi termelési ágazatokban foglalkoztatottakétól. Bár rö­vid távon itt sem lehet jelen­tős eredményt felmutatni, mindazonáltal már jövőre is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani erre a területre. A kormány indokoltnak tart­ja, hogy a jövő heti SZOT— kormány találkozón napirend­re tűzzék a kérdést. A Minisztertanács végül a kormányzati irányítás szerve­zeti korszerűsítéséről kapott tájékoztatást. A'kormány tu­domásul vette az elemzést, de indokoltnak tartja, hogy a konkrét lépéseket az érintet­tekkel egyeztessék. Mint ahogy a kommüniké­ben is szerepel, a kormány korábbi határozatának megfe­lelően a jövő évi nyugdíjin­tézkedésekkel is foglalkozott. A részletekről, a végleges döntésről a szakszervezetek­kel sorra kerülő megbeszélés után a közeljövőben adnak tájékoztatást. Öjragonddni a tapasztaladat A KMP 70. évfordulóján A Kommunisták Magyar­országi Pártja megalakulásá­nak 70. évfordulója alkalmá­ból ünnepi emlékülést rende­zett szerdán a debreceni Köl­csey Ferenc Művelődési Köz­pontban a Hajdú-Bihar me­gyei pártbizottság. Az emlék­ülés résztvevőit — köztük Ko­vács János veteránt, aki 1918 óta tagja a pártnak — Postás Sándor, a megyei pártbizott­ság első titkára köszöntötte, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára mondott beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ma, amikor az MSZMP megújulásán munkálkodunk, időszerű újragondolni az el­múlt 70 esztendő tapasztala­tait, az eredményeket és a hibákat egyaránt. Kötelessé­Pehelykönnyű anyagból Kovács Illésné válogatja, csokorba köti a tollat Albertirsán, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat tollfcldolgozó üzemé­ben. Az alig több mint egy tucat dolgozót foglalkoztató rész­legben kis- és nagypárnákat, valamint különféle eszközöket készítenek az ide szállított pehelykönnyű anyagokból (Hancsovszki János felvétele) günk ez azért is, mert az MSZMP az első magyar for­radalmi munkáspárt utódjá­nak tekinti magát. — Pártunk hét évtizedének tanulságait a magyarországi szocializmus mai helyzetének elemzéséből kiindulva kell összegeznünk — mondta Szű­rös Mátyás. — Szembe kell néz­nünk azzal a kínzó kérdéssel, hogy hol tartunk ma, olyan négy évtizedes időszak után, amelyet pártunk a hatalom egyedüli birtokosaként töltött el. Szaporodó gazdasági és mo­rális válságtüneteket mutató országunk — és tegyük hozzá: szocialista közösségünk — ál­lapota ma elengedhetetlenné teszi az őszinte szembenézést múlttal s jelennel. Napjainkra ugyanis nemcsak a sztáliniz­mus, hanem az egész hagyo­mányos szocialista fejlődés sok tekintetben zsákutcába jutott. Válságba került az a rend­szer, amely kikapcsolta a po­litikából a folyamatos társa­dalmi ellenőrzést, a demokrá­ciát, a gazdaságból pedig a piaci önszerveződést. Ez a gazdasági-társadalmi szerve­ződési modell nemcsak saját ígéreteit nem tudta beváltani, hanem puszta működőképes­sége is egyre több országban megkérdőjeleződik. A tanulságokat természete­sen a kezdetektől kell szám­ba vennünk — mondta a Köz­ponti Bizottság titkára, majd rövid áttekintést adott a ma­gyar kommunista mozgalom hét évtizedes történetéről. Részletesen szólt a pártegység kérdéséről, a tulajdonviszo­nyokról, a pártnak az értelmi­séghez és az ifjúsághoz való viszonyáról, majd kijelentette: — Hét évtized sikereit és kudarcait elemezve meg kell állapítanunk, hogy a kommu­nisták mozgalma csak akkor támaszthatott igényt az or­szág vezetésére — de képes is csak akkor volt rá —, amikor ténylegesen az egész nemzet érdekében és támogatásával cselekedett.

Next

/
Thumbnails
Contents