Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

198*. NOVEMBER 22., KEDD 3 Javaslat az alapokmányra Változások a SZOT-ban Egy vízszennyezés utórezgései A kutak fele még zárva Vácott Elmúlt már hét éve, hogy Vácott, a déli városrészben a la­kások vízcsapjaiból gyógyszerszagú víz folyt. És mivel az íze sem volt a régi, érthetően rémület lett úrrá az ott lakókon. Gyorsan terjedt a híre, hogy a pánik okozója valamiképpen a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárának otta­ni telepe, ahonnan veszélyes anyagok jutottak a hálózatba. Hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. A testület megtárgyalta a tag­sági viták alapján a szakszer­vezetek decemberi országos értekezletére összeállított do­kumentumtervezeteket. Ezek magukban foglalják a szakszer­vezeti mozgalom megújítására, valamint az érdekvédelmi, ér­dekképviseleti tevékenység fő irányaira tett javaslatokat. A harmadik dokumentum javas­latot tartalmaz a mozgalom új alapokmányának alapelveire. Egyenrangú partnerek Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szóbeli kiegészí­tésében elmondta, hogy az or­szágos tanács elé terjesztett anyagok a nyáron tagsági vi­tára bocsátott elgondolásokhoz képest új hangsúlyokat, új elemeket is tartalmaznak, amit a politikai környezet változá­sa és a tagsági viták tapaszta­latai tettek szükségessé. Szólt arrór, hogy a tagság az orszá­gos értekezlettől a mozgalom megújítása mellett eddigi te­vékenységének kritikus elem­zését is várja. Rámutatott: a mozgalom új alapokon való szerveződését, működésének új minőségét fejezi ki az a javaslat, hogy a szakszerveze­tek tömörülése a Magyar Szak- szervezetek Demokratikus Szövetsége elnevezést vegye fel. A vitában felszólalók több­sége igényelte, hogy a doku­mentumtervezetekben határo­zottan foglaljanak állást olyan kérdésekben, mint az adórend­szer, a bérreform, a szociálpo­litika, az infláció. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a követelések megfogalmazá­sakor az ország helyzetével is számolni kell, ehhez azonban ismerni kell a tényleges terhe­ket. Mások arról beszéltek, hogy a hibás gazdasági dönté­sek következményeit nem le­het a végtelenségig a lakos­ságra hárítani. A szakszervezeteknek a párttal és a kormánnyal ki­alakítandó új kapcsolatáról szólva sokan rámutattak, hogy nem elegendő csak a szakszer­vezetek részéről deklarálni a partneri viszonyt, azt a másik félnek is meg kell tennie. Csak így lehet egyenrangú partnerekként tárgyalni. Nyitott kérdések Általánosságban nem igaz, hogy a mozgalom elvesztette a tagság bizalmát — mondták —, egyes személyekkel, intéz­kedésekkel és módszerekkel kapcsolatban azonban valóban megrendült a tagok bizalma. Ezért a munka tartalmi meg­újítása során a fő hangsúlyt a határozatok végrehajtására kell helyezni. Hétfőn ülést tartott a Mun­kásőrség országos parancsno­ki tanácsa, amely társadalmi és hivatásos munkásőrökből áll. A résztvevők értékelték a testület 1983-ban végzett munkáját, az idei kiképzést és a most véget ért szakaszt, valamint századgyűléseken el­hangzottakat. A fórumokon több tízezren mondtak véle­ményt. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának ezzel kap­csolatban közzétett jelentése megállapítja: annak ellenére, hogy a társadalmi munkás­őrök mintegy egynegyede a létminimum határán él, s mindannyian nehéz körülmé­nyek között dolgoznak, és so­kukat támadják a környeze­tükben a szolgálat vállalása miatt, továbbra is fegyelme­zetten helytállnak a testület­Többen elmondták, hogy nem értenek egyet a riasztó- és gázpisztolyok használatának engedélyezésével. A testület úgy határozott, hogy kéri az intézkedés felülvizsgálatát. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT főtitkára arról tájé­koztatta a testületet, hogy vár­hatóan november 28-án lesz a kormány és a SZOT képvise­lőinek újabb megbeszélése, ahol visszatérnek az előző ta­nácskozásukon nyitva maradt kérdésekre, megvitatják a jö­vő évi népgazdasági tervvel összefüggésben a dolgozókat leginkább érintő kérdéseket, valamint a Munka Törvény- könyvének tervezett módosítá­sával kapcsolatban az eltérő álláspontokat. Felmentés, kooptáiás A testület végezetül személyi kérdésekben döntött. Felmen­tette SZOT-tagsága alól a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának 45 tagját és kooptált 27 új tagot. A személyi jövedelemadó­rendszer sávjainak jövő évre tervezett módosítását vitatta meg az Országgyűlés reform-, korábban adóügyi elnevezésű — ad hoc bizottsága hétfőn. Villányi Miklós pénzügymi­niszter elmondotta, hogy az előzetes elképzeléseknek meg­felelően a személyi jövedelem­adó-törvény módosítását há­rom lépcsőben kívánják végre­hajtani. A pénzügyi Kprmány- zát már a parlament októheri ülésszakán olyan kisebb kiiga­zításokat terjesztett be, ame­lyek az adórendszer működé­sét hivatottak elősegíteni. Ezt a képviselők akkor el is fogad­ták. A második lépésben az Országgyűlés decemberi ülés­szakán az adósávokra vonat­kozó javaslatot fogják előter­jeszteni. A személyi jövede­lemadó-rendszer átfogó kon­cepcionális felülvizsgálatára, az adóztatás alapelveit érintő kérdések megvitatására jövőre a parlament nyári ülésszakán kerülhet sor. A pénzügyminiszter elmon,- dotta, hogy a jövedelmek nö­vekedésével az adófizetők automatikusan magasabb adó­sávba kerülnek, s ez mind ke­vésbé ösztönöz a többletfelada­tok vállalására. Ezért szüksé­ges • módosítani a jelenlegi sávokat. Ennek az az alapel­ve, hogy a nomináljövedelmek növekedése következtében az adóterhek ne növekedjenek. Emellett az adótáblázatban ki­alakult aránytalanságokat is csökkenteni kívánják. Villá­nyi Miklós szerint nem az adórendszernek köszönhető a dolgozók körében tapasztalha­ben. Ezt jelzi, hogy a felké­szítéseken, a gyakorlatokon 93-95 százalékos volt a meg­jelenésük. Az idén sokat tet­tek a lakosság nyugalmáért, segítették a rendőrséget a közrendvédelemben. Dolgoz­nak munkahelyeiken, s min­den eddiginél aktívabban vesznek részt a közéleti vi­tákban, kiállnak a szocialista út mellett, elhatárolják ma­gukat az ezt kétségbe vonó nézetektől. A parancsnoki ta­nács megállapította: o testü­let őrzi hagyományos érté­keit, emberközpontúságát, jó közösségi szellemét. Ez a légkör vonzza azt a 3 ezer munkásőrjelöltet is, akik eredményesen befejezték az előképzést. A parancsnoki ta­nács állást foglalt abban: a Munkásőrség a jövőben is az MSZMP reformtörekvéseit kö­veti. Űj elnök a kamarában Vita a tervről A Magyar Gazdasági Ka­mara elnöksége hétfőn a Ma­gyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében ülést tartott. Az ülésen részt vett Tatai Ilona, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes és Beck Tamás kereskedelmi miniszter, az MGK leköszönő elnöke is. Az elnökség ülésén az 1988. évi gazdasági folyamatokról tájé­koztatták a résztvevőket, akik ezután a népgazdasági terv elgondolásainak kamarai meg­ítéléséről tanácskoztak, amely­nek vitájában felszólalt Med­gyessy Péter miniszterelnök­helyettes is. Második napirendi pontként a kamara új elnökének meg­választására került sor. Az elnökség Gábor András sze­mélyében megválasztotta a Magyar Gazdasági Kamara új elnökét. Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgató­ja, a Magyar Gazdasági Ka­mara elnökségének tagja, a kamara csehszlovák tagoza­tának elnöke 37 szavazatot kapott az érvényes 59-ből. Je­löltek voltak még Dobrovits Péter, a Chemolimpex Külke­reskedelmi Vállalat vezér- igazgatója és Juhász Mihály, a Papíripari Vállalat vezér­igazgatója. tó teljesítmény-visszatartás. A bérszabályozás túl merev, ezért szükségessé válik annak jelentős korszerűsítése. Jövőre erre is sor kerül, a vállalatok sokkal szabadabb kezet kap­nak a bérek meghatározásá­nál. Az elképzelések szerint a költségvetési intézmények is szabadon gazdálkodhatnak a dologi kiadásokkal, illetve a bérekkel. Mindez remélhető­leg azt fogja eredményezni, hogy a’ jól dolgozó, jelentős teljesítményt nyújtó alkalma­zottakat meg tudják fizetni a munkáltatók. A pénzügyi kormányzat két — A és B — változatot készí­tett el az adómértékekkel kap­csolatban. Mindkét változatban az adómentes sáv határa évi 48 ezer forintos jövedelemről 55 ezer forintra emelkedik. Emellett mindkét változatban csökkennek az adóinértékek. Arról is szólt, hogy a pedagó­gusok és az egészségügyi dol­gozók jövedelmi gondjait nem az adórendszer keretében kí­vánják megoldani. A kor­mány azt tervezi, hogy a túl­óra-, valamint az ügyeleti dí­jak növelésére 2,5 milliárd fo­rintot biztosít e két terület dolgozóinak. A többgyermekes családok helyzetének javításá­ra pedig a családi pótlék eme­lésére tesznek javaslatot, szin­tén a parlament decemberi ülésén, a jövő évi költségvetés tárgyalásakor. Farkas Vince, a Dunamenti Regionális Vízművek igazgató- helyettes főmérnöke úgy em­lékezik arra a napra, mintha tegnap történt volna. Bennün­ket azonban az azóta eltelt időszak érdekel, pontosabban az, hogy mi lett a bezárt váci kutak sorsa, s mennyire sike­rült leküzdeniük a szennye­zettség nyomán keletkezett környezeti károsodást. Pezsgett a hó — A kérdés megválaszolá­sához szükséges a múlt fel­idézése. Az első gyanús jelre azonnal hozzáláttunk a szeny- nyezés okának felderítéséhez. Megvizsgáltuk vízbázisunk hidrológiai övezetét, s a Chi­noin telepe körül lévő úgy­nevezett észlelőkutatkat. Az egyiknél a fúrómesterünk je­lezte, hogy valósággal pezseg ja hó, s a talajból barna, sörsze­rű anyag jut a felszínre. Kide­rülj:, hogy a talajba szivárgott nagy mennyiségű gyógyászati hulladékanyag bomlásáról van szó. Elindult a GC-MS vizsgá­lat, amely példa nélküli volt alaposságát tekintve a hazai vízügy történetében. A kimu­tatott szerves, aromás szénhid­rogén jöhetett a Chinoin tér­ségéből, de a Duna felől is, hiszen a folyóban található fenol, ha klórral keveredik, máris a gyógyszertárakban ta­pasztalt illathoz hasonlót ad. — Hogyan fogtak hozzá a szennyezettséget kiváltó okok felszámolásához? — Tizenöt méteres mélység- ban szörnyű állapotokat ta­pasztaltunk. Ha akkoriban pattant volna ki a monori ve­szélyeshulladék-szennyezés ügye, az a váci mellett eltör­pült volna! Kemény központi intézkedések születtek, s a me­gyei vezetés a helyzet magas­latán állt. A szennyezés kap­csán született meg az addig hivatalosan nem létező, s a veszélyes hulladékokkal kap­csolatos szigorú szabályozás. A fertőzött talajt szinte az utolsó rögig Mogyoródra szál­lították egy hajdan használt agyagbányában, s ott a külvi­lágtól elzárva elhelyezték. Az eltávolított szennyezett talaj helyére pedig fertőző anyagok­tól mentes földet hordtak. Már akkor úgy döntöttünk, hogy nekünk nem szabad lemonda­ni a déli városrész ellátását biztosító vízbázisunkról. Egyébként egyetlen napig sem szünetelt az egészséges, más vezetékről biztosított vízszol­gáltatásunk. — Mi történt a szennyezett kutakkal? Hogyan viselkedtek a vízkorlátozás által érintett ipari üzemek? — A kutak vizének ötven százalékát az ipar hasznosítja. Egyébként ötven vízszint jelző kutat alaposan átvizsgáltunk és fertőtlenítettünk. Amíg a vizsgálatok folytak, példamu­tatóan viselkedtek az ipari üzemek. A víztakarékosságban a DCM, a Forte Fotokémiai Ipar és még több ipari létesít­mény segítőkész partnernek biÄinyultak. Aztán 1981 már­ciusában elhatároztuk, hogy előbbre hozzuk a VII. ötéves tervidőszakra megcélzott be­ruházásunkat, s megvalósítjuk a Szentendrei-szigetről a Du­na alatt átmenő vízvezetéket. A jól szervezett munkáknak köszönhetően már az év augusztusában minden előírás­szerűén működött. Szentendré­ről akár 10 ezer köbméteres napi vízmennyiséget is nyer­hetnénk, de szerencsére a ma­ximumot még nem kellett igénybe vennünk. — Mennyibe került az 1981 előtt elkészült vízrendszer, s mennyibe a szennyezés leküz­dése utáni állapot? — A kérdés első felére a vá­laszom az, hogy közel 45 mil­lióba, míg a másik felére az, hogy mintegy 60 millió forint­ba. Segít a WHO is — És az eredmény? — A Chinoin környékén számottevő a javulás. Vízmen­tő vizsgálatunkat az Egészség- ügyi Világszervezet, a WHO is programjába vette. Szakér­tői, együtt a VITUKI szakem­bereivel, több közös vizsgála-; tot végeztek. — ön szerint eljöhet az az Tétényi Pál, az OMFB elnö­ke héfőn sajtótájékoztatót tar­tott a központi műszaki fej­lesztési alapról szóló törvény- javaslatról, valamint a kutatá­si programok anyagi támoga­tásáról. Elmondta, hogy ha­zánkban harminc éve létezik a központi fejlesztési alap rend­szere. Jelenleg a vállalatok a hozzáadott érték alapján fize­tik be a hozzájárulásukat az alapba. A rendszer több szem­pontból korszerűsítésre szorul, egyebek között azért, mert a műszaki fejlesztés költségei eddig túl nagy mértékben ter­helték az ipart. Elkészült a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés ezen a héten megvitat. A javaslat célja a gazdaság műszaki színvonalának emelé­se, a műszaki fejlesztés meg­gyorsítása, valamint a tudo­mányos és műszaki eredmé­nyek elterjesztése. A központi műszaki fejlesztési alapba az állami vállatok, trösztök, a tröszti vállalatok, az egyéb gazdálkodó szervek, a szövet­kezetek, a szövetkezeti vállala­tok, az egyes jogi személyek vállalatai, valamint a pénzinté­zetek a megelőző év nyereség­adójának 4,5 százalékát fizetik be. A befizetők ezt az össze­get költségként számolhatják majd el. Nem kell a műszaki fejlesztési alaphoz hozzájárul­niuk azoknak a szervezetek­nek, amelyek évi árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. Tétényi Pál hangsúlyozta, hogy az új szabályozás szerint az alaphoz való hozzájárulás mértéke az ágazatoktól függet­len lenne, vagyis ezentúl nem egyedül az ipar viselné a mű­szaki fejlesztés legnagyobb terheit. Példaként említette, hogy az idén az ipar 4,8 mil­liárd forintot fizet be a mű­szaki fejlesztési alapba. Az új szabályozás szerint jövőre ez az összeg 2,9 milliárd forint­idő, amikor azokból a kutak­ból is lehet fogyasztani a vi­zet? — Talán, de hogy mikor, azt megjósolni nehéz. Lehet, még szükség lesz az aktívsze­nes kezelésre is. A WHO re­mélhetően többet tud majd mondani néhány év múlva a minőséggel kapcsolatban. A fertőzött kutakból a vizet rendszeresen szivattyúzzuk. A kiemelt mennyiséget szigorú ellenőrző vizsgálatok mellett az indokolt szűrési, fertőtlení- tési módokkal tisztítjuk. A szivattyúzás költségeit az ipa­ri üzemek biztosítják. KcH a csatornarendszer — Mit tesznek az eset után a vízbázisok védelme érdeké­ben? — Nagy jelentőségű, hogy Szob—Zebegény—Nagymaros —Verőce—Tahi—Leányfalu— Budakalász szennyvízcsator­na-rendszere kivitelezés alatt áll, sőt van, ahol mán meg is valósult. Mindenesetre a VIII. ötéves tervidőszak végéig a csatornázásokkal végezni kell. Nagymaros—Vác csatorna- rendszere az épülő vízlépcső miatt vált szükségessé. Léte­zik az úgynevezett anaerob szennyvíztisztító rendszer Vá­cott. Ez egy nagy hatású iszaptalanító berendezés. Gö­döllőn idén november 9-én hasonlót adtak át. Verőce és Szentendre, de az Ipoly-völgye is első osztályú vizet kap. A DMRV naponta 150 ezer köbméter ivóvízzel látja el fogyasztóit. Sajnos, valóban figyelmeztető, éppen az állandó vizsgálatok megál­lapításai miatt az, hogy az említett mennyiségből 40 ezer köbméternyi már fertőzött, de még az egészségre nem káros. Elsősorban ott, ahol a mező- gazdaságban a kemikáliák al­kalmazása vagy a csatorna- rendszer hiánya nagymérték­ben járul hozzá a káros anya­gok talajba jutásához. Gyócsi László ra csökkenne, vagyis az Ipar hozzájárulása 62 százalékról 34 százalékra változna. A központi műszaki fejlesz­tési alapba befizetett összeg­ből pályázat útján részesed­hetnek az igénylők. Elősegíti majd a műszaki haladás gyor­sítását, hogy az alap a kuta­tás-fejlesztés költségeinek fe­dezésén kívül felhasználható lesz a tudományos kutatási eredmények gyakorlati beveze­tését szolgáló beruházások fi­nanszírozására. Az OMFB el­nöke kitért arra is, hogy az alapban összegyűlő összeg fel- használásáról rendszeresen tá­jékoztatják majd a MTESZ tudományos tagegyesületeit. Amennyiben az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja, a jogszabály 1989. január elsején lép érvénybe. Ismertetés hangzott el a saj­tótájékoztatón az OMFB által kezelt műszaki fejlesztési alap összegének eddigi felhasználá­sáról. A VII. ötéves tervidő­szakban az OMFB 11 milliárd forinttal részesedik az alapból, s ehhez jön még 4—5 milliárd forint, amelyet a korábbi meg­bízások alapján fizettek visz- sza a vállalatok. Az OMFB kiemelten támogat három or­szágos kutatás-fejlesztési prog­ramot. Az elektronizáció, a hírközlési és automatizálási, továbbá a biotechnológiai, va­lamint a gazdaságos anyagfel­használás és hulladékhasznosí­tás kutatási és műszaki fej­lesztési programja együttesen csaknem 5 milliárd forint tá­mogatásban részesül. Mellette jelentős anyagi támogatást ka­pott és kap a műszaki fejlesz­tés infrastruktúrájának fej­lesztési programja, valamint kilenc, az OMFB ..Ital irányí­tott tárcaközi program. A tá­mogatás odaítélésénél az OMFB előnyben részesíti a konvertibilis exportot elősegí­tő. valamint tőkés importot helyettesítő vállalati műszaki fejlesztéseket. Ev végi értékelés a Munkásőrségben Őrzi hagyományos értékeit Új termek a Ramónából Új, rugalmas, úgynevezett gumifonal próbagyártását kezdték meg a Ramona Finomkötöttáru Szövetkezet gödi részlegében. A két nagy teljesítményű gép a vékony gumiszálat pamuttal vonja be, így az ezekből kötött passzék és az egyéb pamut­áruk már nem nyúlnak ki, tartják formájukat. A próbagyár­tás során készült importhelyettesítő anyagot máris felhasznál­ják az egészségügyi célokra készülő termékeikre. Felvételün­kön: Aszalós Istvánné az elasztikus szálakat igazítja a gyorsan futó bevonógépen (Hancsovszki János felvétele) Javaslat az ad hoc bizottság előtt Módosítják az adósávokat A központi műszaki fejlesztési alapról Csökken az ipar terhe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents