Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

ÄZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ÉS A MEGYEI TAHACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROIETABJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Ar«i: 1,550 forint 1988. NOVEMBER 22., KEDD A politikai könyvnapok Pest megyei megnyitója Ami aktuális, gazdára talál Ma: ülésezik a KB Tanácskozott a Politikai Bizottság .•'••‘ü&te MM Egy vízszennyezés , ->A fertö)z8tt kutak­m bol a vizet rendszere­uferezgései sen szivattyúzzuk. A kiemelt mennyiséget szigorú ellenőrző vizsgálatok mel­lett az indokolt szűrési, fertőtlenítési módokkal tisztít­juk. A szivattyúzás költségeit az ipari üzemek bizto­sítják.” (3. OLDAL) Hét esztendő „Annak idején Tele­edJíífcwww» ^ ki Sámuel a saját va­egy lecparcmorerr gyonát fordította tu­dományos kedvtelései finanszírozására. Manapság vi-. szont az expedíció legelső — feltehetőleg még a sza­vannajárásnál is nehezebb és megerőltetőbb — felada­ta. hogy támogatókat találjon vállalkozásának.” (5. OLDAL) RSxeznwítattak „Bebizonyítottuk a nyitartssn nyáron Vácról a Rá­Haász Sándornak ba partjára költöző Haász Sándornak, hogy- szűkös anyagi lehetőségeink ellenére is képesek voltunk egy olyan gárdát összeko­vácsolni, amely legyőzhette a jobb kondícióval rendel­kező győrieket.” (7. OLDAL) A politikai könyvnapok Pest megyei megnyitójára tegnap délután Szentendrén, a megyei művelődési központ könyvtári olvasótermében került sor. Ahogy bevezetőjében Hercze- nik Gyula, a Pest megyéi pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának veze­tője hangsúlyozta, a politikai ismeretek iránti igény az utóbbi időben megnövekedett. Ennek egyik fokmérője az is, hogy a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent, ak­tuális politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekkel foglal­kozó művek igen gyorsan gaz­dára találnak, elfogynak. A megnövekedett érdeklődés, a könyvpiacon kialakult verseny a pártot és kiadóját új helyzet elé állította. S ebben az új helyzetben a versenyt állniuk kell. A megnyitót követően a po­litikai könyvek propagálásá­ban, terjesztésében kiváló tel­jesítményt nyújtóknak Miiéi Lajos, a kiadó igazgatóhelyet­tese elismerést adott át. A Po­litikai Irodalom Népszerűsíté­séért cmlékplakeitet kapta He­gedűs Mihályné, az MSZMP Pest Megyei Oktatási Igazga­tóságának dolgozója. A Kiváló Terjesztő Emlékplakettet vette át Varga Albert, az abonyi áfész, Erdélyi Sándor, a buda­örsi Vízgépészeti Vállalat, Snychola Istvánná, a Dunake­szin lévő szociális foglalkozta­tó és Sáreczki Jánosné, a ve- csési nagyközségi pártbizottság dolgozója. A kiadó tevékenységéről, el­képzeléseiről Milei Lajos, a Miért maradna langyos ezután? Hiányzott a propaganda Forrong körülöttünk az egész világ, miért legyen a mi szervezetünk, küldöttgyű­lésünk langyos ezután is? — tette fel a költői kérdést az egyik küldött a Pest Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsé­gének tegnapi részküldött­közgyűlésén. Arra a kérdésre persze, hogy miért is lehet (lehetett) langyosnak nevezni az eddi­gi tevékenységet, szinte vala­mennyi jelenlévő megadhat­ta volna a választ. Idő és bá­torság híján azonban csak néhányon mondták el — na­pirenden kívül —, mi a vé­leményük. Elhangzott, hogy a KISZÖV, illetve az ipari szö­vetkezeteket országos szinten képviselő OKISZ még min­dig nem hallatja elég erősen hangját, Illetve a tagság nem is tudja, valójában mit, kit és hogyan képvisel e két szer­vezet. Sokan úgy látják, hogy érdekképviselet helyett ma még jórészt adminisztrálás, hivatali és hatósági munka folyik e testületekben. Nos, hogy az észrevételek, kritikák nem egészen alapta­lanul érték a megyei és az országos szervezetet, azt dr. Bernáth Tibor, a Pest Megyei KISZÖV elnöke, az OKISZ alelnöke Is elismerte. Ám, hogy valójában milyen mun­kát folytatnak, azt az érin­tettek — megfelelő „szócső” híján — nem tudják. így nem értesültek arról, milyen indítványokat, véleményeket, javaslatokat juttatott el az ipari szövetkezetek érdekkép­viselete a kormány és a Pénz­ügyminisztérium felé, illetve hogy a szövetkezeti szektor­ban milyen harcot kell vív­nia a lényegesen erősebb me­zőgazdasági és fogyasztási szövetkezetekkel szemben ér­dekeinek érvényre juttatá­sáért. A tegnapi részküldöttköz­gyűlésen mindezekről szó esett. Mint ahogy sokan mondták el napi gondjaikat, az életüket, munkájukat be­folyásoló nehézségeiket, s ahogy a KISZÖV elnöke vá­laszt is adott arra, mit tesz az érdekképviselet e problé­mák megoldása érdekében. A likviditási nehézségek, az alapanyaggondok, a bérsza­bályozás jelenlegi formája, s még megannyi kérdés ugyan­is szinte valamennyi hagyo­mányos formában, illetve kis­szövetkezetként működő ipari szövetkezetünket érinti. Mindaz azonban, amit idáig tettek, ha jelentős is, még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a szövetkezetek bizalma hosszú távon rendületlen ma­radjon a megyei és az orszá­gos szervezet iránt. Ezért ha­tározta el a KISZÖV, hogy megújulása, tagjainak jobb érdekképviselete végett kéri a tagság véleményét arról, mer­re, hogyan haladjon tovább. Most ugyanis ez, a helyes út kijelölése a legfontosabb fel­adat. Ezt tették szóvá azok is, akik kifogásolták, hogy a testület jóformán már senkit nem érdeklő, idejét múlt je­lentéseket tűzött írásban teg­napi ülésének napirendjére. Mint mondták, nem csoda, hogy a postázott 113 meghívó ellenére csak 73 küldött je­lent meg. P. Zs. Fogyna több is, ha nem fagyna Nem lesz árengedmény Az erős éjszakai lehűlések hatására befagytak a halas­tavak, nehezítve az esedékes késő őszi lehalászásokat. Mégis a közelmúltban a fő­városban. a Tolbuhin körúti vásárcsarnokban kedvezmé­nyes áron lehetett hozzájutni a sokak által kedvelt ponty­hoz. A fogyasztók jó része tudni vélte, hogy ez az áren­gedmény valószínűséggel elő­jele a karácsonyi ünnepekre szánt halkínálatnak. — Százhalombattán, a Temperáltvíz ű Halszaporító Gazdaság igazgatója, Tőig Ist­ván a hír hallatán csak mo­solygott, mondván, az esetről nem tud, az valószínűleg va­lamelyik termelőszövetkezet egyéni akciója. Az idén január 1-jétől nem­hogy olcsóbb, inkább drágább lett a hal. Százhalombattán, a halszaporító gazdaság tó­rendszerében mindenesetre mintegy 100 vagonnyi úgyne­vezett egynyaras ivadék és szintén hasonló nagyságrendű növendékhal teleltetésére ké­szültek fel. Az igazgató saj­nálkozva mondta, hogy mi­vel a haltenyésztők már nem részesülnek a 16 százalékos termeltetői árkedvezményben, így a piacra szánt, illetve ér­tékesítésre kerülő halak sem lesznek olcsóbbak, inkább drágábbak. Pillanatnyilag, ép­pen a nehézkes lehalászások miatt, szó szerint áll a hal­piac, Gy. L. A mezőgazdasággal és a vegyiparral ismerkednek Testvérmegyei delegáció «*.» Sl 1 Lénárd László, a Test megyei pártbizottság titkára fogadta az omszki delegációt ji_ (Erdős! Agnes felvétele) Kossuth Könyvkiadó igazgató- helyettese tájékoztata a részt­vevőket. Többek között szólt arról, hogy az aktuális témák­kal az átfutási időket lerövi­dítve kívánnak a jövőben fog­lalkozni. Életrehíyták a kiadó­ban a politológiai szerkesztő­séget is, mely. az alapvető munkák megjelentetésén túl az új témákkal is foglalkozik. Amit viszont az olvasó, az érdeklődő joggal kér számon, az a korszerű közgazdasági és gazdaságpolitikai ismeretter­jesztés. Ehhez munkastílus­váltásra s olyan szerzői gárdá­ra van szükség, amely gyorsan reagálva képes párbeszédet folytatni az aktuális témáról. Ilyen szerzői gárda nem áll még rendelkezésükre. A kiadó gyakorlatában új, hogy nyílt piaci árusítással megy az igé­nyek elé. S hogy az aktuális témákra jól, időben mozdul rá, reagál a kiadó, annak példája: a po­litikai könyvnapra jelent meg H. Varró Rózsa: Válsághelyze­tek a szocializmusban című könyve. A szerző az olvasók­kal ankéton találkozott a meg­nyitó után. V. E. Dante Fascell képviselőnek, az Egyesült Államok képvise­lőháza külügyi bizottsága el­nökének vezetésével törvény­hozási küldöttség folytatott megbeszéléseket Budapesten. A képviselőket és William Roth szenátort hétfőn fogad­ta . Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Nyers Rezső, a Po­litikai Bizottság tagja, az Or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottságának elnöke. A Parlamentben Szűrös Má­tyás, a KB titkára, az Ország­November 21-én, hétfőn ülést tartott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága. A testület áttekin­tette a Központi Bizottság november 22-1 ülése elé ke­rülő előterjesztéseket. Amint arról már korábbi híradásainkban beszámoltunk, november 22-re összehívták az MSZMP Központi Bizottsá­gát. A testület a Politikai Bi­zottság javaslatára megvitat­ja az időszerű nemzetközi és politikai kérdésekről szóló tá­jékoztatót, a Központi Bizott­ság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamód­szerére, a KB munkabizottsá­gainak és apparátusának fel­adatkörére, az országos és he­lyi népszavazásról szóló tör­vény elveire, a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítá­sára, a Központi Bizottság 1989. évi munkatervére, vala­mint személyi kérdésre vonat­kozó előterjesztéseket. gyűlés külügyi bizottságának elnöke és Stadinger István, az Országgyűlés elnöke folytatott megbeszélést az amerikai poli­tikusokkal. A Külügyminisz­tériumban Várkonyi Péter külügyminiszter találkozott a republikánus és demokrata párti kongresszusi tagokkal. Stadinger István hétfőn este fogadást adott a Parlamentben a delegáció tiszteletére. A megbeszéléseken részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagyköve­te és Kovács László külügy­miniszter-helyettes. Omszki pártdelegáció érke­zett megyénkbe tegnap. A küldöttséget, amelynek veze­tője Miljutyin Genagyij Fjo- dorovics, az Omszk megyei pártbizottság mezőgazdasági titkára, tagjai pedig Dobro- vin Anatolij Vaszilijevics, az Omszk megyei pb osztály­vezetőije, és Jeltonogov Alek- szandr Konsztantinovics, a poltáviai járási pártbizottság első titkára, Lénárd László, a Pest megyei pártbizottság tit­kára fogadta a Ferihegyi re­pülőtéren. Később a megyei pártbizottság épületében ő, valamint dr. Kocsis Péter osztályvezető tájékoztatta a vendégeket szűkebb pátriánk politikai életének tapasztala­tairól, a gazdasági és társa­dalmi stabilizációs program­ból adódó feladatokról. A küldöttség a délutáni órákban Szentendrére utazott. Mai programjukban Százha­lombattán a pártbizottság ve­zetőivel találkoznak, majd a Dunai Kőolajipari Vállalathoz látogatnak el. Részletes in­formációkat kaphatnak a Szénhidrogénipari Kutató-Fej­lesztő Vállalat munkájáról is, befejezésül pedig az érdi földrajzi múzeumot keresik fel. Szerdán a ceglédi városi pártbizottságon kezdődik az omszki delegáció programja. Abonyban az Vj Világ Ter­melőszövetkezet az úticél, dél­után pedig a Nagykőrösi Konzervgyárba várják a ven­dégeket. Csütörtökön előbb a Pest Megyei Műanyagipari Vállalatot keresik fel, délután pedig budapesti városnézésre invitálják őket a vendéglátók. Pénteken is érdekes prog­ramokat ajánlanak testvérme­gyénk küldöttségének. Elláto­gatnak a Herceghalmi Kísér­leti Gazdaságba, a Zsámbéki Tanárképző Főiskolára és az ottani lámpamúzeumba, vé­gül pedig a toki Egyetértés Termelőszövetkezetbe. Amerikai törvényhozók látogatása Megbeszélések Budapesten K épes beszéd a gazda­ság seregnyi nyava­lyájáról? Először erre gondol az ember, idegen­kedve hallgatva a három rossz emlegetését. Ez a három rossz ugyanis egy­szerre telepedett rá a gaz­daságra, nyomja, nyomo­rítja, s ki tudja; mikor kezdhetjük meg a felegye- nesedést a terhek alól. Illő most már, hogy leírjuk, mi is az a három rossz. Az el­ső az adósságnövekedés, a második az életszínvonal csökkenése, a harmadik a technológiai rés tágulása. Ez valóban három, nagyon rossz dolog, csakhogy... veszedelmes a vélekedés, ami szerint ezek egy­szerre telepedtek a nya­kunkba. Ezzel a véleke­déssel azonban most már . sorozatosan találkozunk, politikai testületi üléseken éppúgy, mint gazdasági ta­nácskozásokon a megyében. S minél sűrűbben emlegetik a három rosszat — érthető okokból az emlegetők gaz­dasági vezetők és tisztség- viselők — annál inkább úgy tűnhet: sorscsapásként, már-már átokként kell vi­selnünk. S mit tehet a sors­csapás, még inkább az átok ellen az ember?! Fél évtized távlatában a legalacsonyabb termelésnö­vekedést mutatta fel tavaly a megye ipara. Az idei — eddigi — eredmények vala­mivel jobbak, de korántsem olyanok, amelyek a holt­pontról való kimozdulást, a kibontakozás kezdetét mu­tatnák. A termelés lassú változása önmagában per­sze még nem lenne baj, ha mögötte felfedezhetnénk a termelési és a termékszer- ket átalakulásának a jeleit. Erről azonban nincsen szó. Kecsegtető üzleti lehetősé­gek maradtak és maradnak például kihasználatlanul azért, mert a megyei ter­melők a külföldi partner­nek egész egyszerűen nem tudnak mit (kellő mennyi­ségű és minőségű árut) fel­kínálni. Amit kínálnak, az annyira közepes minőségű (vagy éppen gyatra), s olyan drága, hogy a part­ner riadtan távozik; ő üz­letet akar kötni s nem tönkre menni. Ahol a ter­melésnek az átlagosnál na­gyobb élénkülését láthatjuk — így a megyében az épí­tőanyag-ipari cégeknél —, ott sincsen szó bármilyen lényegi (minőségi) változá­sokról. Csupán arról tanús­kodnak a tények, hogy a felfokozott belföldi keres­let — amit erőteljesen táp­lál az infláció okozta pénz­értékvesztés — lehetővé te­szi bárminek az eladását. (Bizonyos gépipari fogyasz­tási cikkek esetében ha­sonló a helyzet.) Az ilyen jellegű termelési többletből azonban aligha lesz adós­ságtörlesztés nemzetközi pénzügyi kapcsolatainkban. A termelés stagnálása, illetve lassú növekedése — a megyében az idén valójá­ban a termelés szerény bő­vülése is kizárólag a szö­vetkezeti iparra korlátozó­dik, az állami ipar esetében jelentéktelen a változás — ezerféle áttétellel hat az életszínvonalra; annak csökkenése döntően a bér­jellegű keresetek reálérté­kének a mérséklődésére ve­zethető vissza. S mert ke­vés az áru, mert csekély a minden piacon értékesít­hető termékeknek az ará­nya, a külkereskedelem bevételeinek az egyre na­gyobb hányadát köti le az adósság törlesztése (és ott is, sajnos, elsősorban a ka­matoknak a fizetése), azaz szinte jelképes összegek maradnak annak a bizo­nyos technológiai résnek a szűkítésére. S mert manap­ság kevés pénzből nem le­het technikai, technológiai megújulást finanszírozni, a rés nem hogy szűkülne, ha­nem tágul. Ha pedig tágul, akkor holnap még kevesebb fedezete lesz mind az élet- színvonal növelésének, mind a technológiai rés szűkítésének. Akkor tehát a három rossz olyan bűvös körbe kényszerít be ben­nünket, ahonnét nincsen szabadulás. Ezek szerint mégis van alapja a három rossz sors­csapásként történő viselésé­nek? A három rosszat nem a sors mérte ránk, sokkal inkább a világgazdasági változásokra való lassú (vagy semmilyen) reagálás, a lassúságot tetéző hibás döntések, a felvett kölcsö­nök téves (fogyasztásra tör­ténő) felhasználása rakta a vállunkra. A gondok nem most sokasodtak fel, hapem most lettek nyilvánvalóak, mert nevükön nevezhetők. A három rossz sem egy­szerre szakadt a nyakunk­ba — a technológiai rés tá­gulása már akkor észlelhe­tő volt, amikor az ország adósságállománya a mainak a töredékét tette ki csupán —, s éppen ezért lehetet­lenség azoktól egyszerre megszabadulni. L elhetők receptek a ter­hek ' fokozatos könnyí­téséhez? Természete­sen igen. A többi között a gazdaság egészének jelentős liberalizálása, vele össze­függésben a vállalkozás ösz­tönzése, mindezektől elvá­laszthatatlanul a túlszabá­lyozottság minél gyorsabb felszámolása, s az ún. rest­rikció (például a támogatá­sok leépítésével, a csődel­járásokkal stb.) felerősítése. A nagy baj az, hogy ezek­nek a recepteknek a részle­teit közösen kellene kiala­kítani (a társadalmi köz- megegyezés döntő eleme­ként), ám jelenleg a közös figyelem még mindig az el­osztás körében kering, nem észlelve kellő súllyal: fo­gyatkozik az elosztható.., Mészáros Ottó A HÁROM ROSSZ V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents