Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-21 / 277. szám
2 ^ßfflCTP 1988. NOVEMBER 21., HÉTFŐ BEKEDÜASOK Az amerikai közvélemény és 31 ország diplomáciai képviselőinek részvételével vasárnap San Franciscóban ünnepi rendezvényt tartottak abból az alkalomból, hogy egy amerikai t*r*adalmi szervezet Mihail Goroacsovnak és Ronald Rea- gannek ítélte oda idei nemzetközi békedíját. A Háború Nélküli Világ elnevezésű társadalmi szervezet évről évre olyan személyiségeket, illetve államokat tüntet ki, akik, illetve amelyek a legtöbbet tették a béke erősítésére, a háborús veszély elhárítása érdekében. Madrid és Párizs után újra Budapesten Grósz Károly nyilatkozata Két országot érintő spanyolországi és franciaországi útjáról hazatérőben Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke válaszolt a kíséretében levő újságírók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy a felCorbacsov befejezte indiai látogatását Kapcsolatok magasabb szinten Mihail Gorbacsov indiai hivatalos, baráti látogatásáról vasárnap visszaérkezett Moszkvába. A szovjet vezetőt, illetve a kíséretében lévő politikusokat a szovjet főváros repülőterén az SZKP KB Politikai Bizottságának több tagja, illetve póttagja, valamint a KB titkárai, más hivatalos személyiségek fogadták. A nemzetközi kapcsolatok demilitarizálását, demokratizálását és emberivé tételét szorgalmazza a Szovjetunió és India. Erről tanúskodik a vasárnap aláírt szovjet—indiai közös közlemény Mihail Gorbacsov 48 órás hivatalos indiai látogatásáról. A dokumentum szorgalmazza, hogy egyetlen állam se tartson fenn saját nemzeti határain kívül katonai támaszpontokat. A közlemény szerint mindkét fél egyetért abban, hogy napjainkban a legfőbb kérdés a leszerelés, s ezen belül a nukleáris leszerelés. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke vasárnap a tervezettnél is sűrűbb programot bonyolított le, majd délben hazautazott az indiai fővárosból. A látogatás utolsó napjára maradt a megállapodások, szerződések aláírása. összesen négy okmányt írtak alá a szovjet vezető kíséretéhez tartozó személyiségek indiai kollégáikkal. Az 1989—1990-re szóló kulturális, tudományos és oktatási csereegyezményt; a kettős adóztatás megszüntetéséről szóló megállapodástól egyebek között azt várják, hogy ösztönözni fogja a Szovjetunióba irányuló indiai exportot. Aláírtak két energetikai együttműködési megállapodást is. Az egyik értelmében a Szovjetunió 400 millió rubeles hitelt nyújt egy hőerőmű második blokkjának kulcsrakész megépítéséhez. Az erőmű kapacitása 1000 megawatt lesz. A másik egyezmény értelmében a szovjetek a kilencvenes évek közepére két, egyenként 1000—1000 megawatt teljesítményű atomerőművet építenek fel Indiában. Mindkettőt a legkorszerűbb nyugatnémet biztonsági berendezésekkel szerelik föl. Mihail Gorbacsovtól és kíséretének tagjaitól az elnöki palotánál Ramaszvami Venka- taraman államfő köszönt el, a repülőtéren pedig Radzsiv Gandhi kormányfő vett búcsút. Hasznosaknak és termékenyeknek bizonyultak Mihail Gorbacsovnak az indiai vezetőkkel tartott tárgyalásai. A szovjet vezető saját szavai szerint „a két ország kapcsolatai új szintekre helyeződtek politikai, gazdasági és emberi téren egyaránt, a világbiztonság iránta elkötelezettségünkben pedig új együttműködési módokat; tártunk fel”. Radzsiv Gandhi azt nyilatkozta, hogy a látogatás eredményeként a szovjet—indiai viszony igen jelentős mértékben javult. Megerősítették: a nemzetközi kapcsolatok átalakításra irányuló törekvéseiket a jövőben is a delhi nyilatkozatban az erőszaktól és atomfegyverektől mentes világ megteremtéséről lefektetett elvek fogják vezérelni. A fontosabb nemzetközi kérdések közül szóba került Mihail Gorbacsovnak az ENSZ székhelyén teendő tervezett látogatása. Megvitatták egyfelől az indiai—kínai, másfelől a szovjet—kínai viszony alakulását, mégpedig Radzsiv Gandhi küszöbönálló pekingi látogatásának és a szovjet—kínai csúcstalálkozó lehetőségének fényében. Érintették Pakisztánt is: nevezetesen az ott lezajlódó demokratizálási folyamatokat és az általános választások utáni állapotokat. Afganisztánt illetően a két külügyminiszter megbeszélésén merültek fel részletes kérdések. Megvizsgálták egyrészt azt, hogy a Szovjetunió és India milyen gazdasági segítséget nyújthat külön-külön a kabu- li kormánynak, másrészt azt, hogy van-e lehetőség háromoldalú (szovjet—indái—afganisztáni) gazdasági támogatási programra. A közös közlemény egyébiránt külön témaként érintette az afgán helyzetet. Foglalkoztak Kambodzsával is: szintén szóba hozták, hogy Moszkva és Új-Delhi együttműködhetne a Kambodzsának és más indokínai országoknak nyújtandó gazdasági segítségben. Véleménycserét folytattak a dél-ázsiai helyzetről is, köztük Srí Lankáról és a Maldiv-szigetekről. keresett országok politikusai és üzleti körei hogyan ítélik meg Magyarország gazdasági helyzetét és reformtörekvéseit elmondta, hogy tapasztalatai szerint néhány hónap alatt sokat csökkentek a magyar gazdasággal és a politikai útkereséssel szembeni fenntartások. A miniszterelnök szerint mostani látogatásainak is volt forintokban és dollárokban mérhető haszna, de a cél elsősorban az, hogy a gazdasági és politika: együttműködést hosz- szabb távra sikerüljön kimunkálni. Mostani partnerei is kifogásolták a bonyolult és nehézkes vegyesvállalati engedélyezési rendszert, vagy a magyar import megkötését. Ezzel kapcsolatban Grósz Károly megemlítette, hogy a jövő évi gazdasági terv jelentős importliberalizációval számol. Grósz Károly szólt arról, hogy Mitterrand francia köz- társasági elnök és Felipe Gon- zález spanyol miniszterelnök megnyugtatta, az EGK egységes belső piacának megteremtése nem irányul a szerződésen kívül állók ellen. A magyar miniszterelnök véleménye szerint hazánknak 5-10 esztendeje van arra, hogy beilleszkedjék ebbe a struktúrába. „Ennek titka roppant egyszesű: versenyképes termékeket kell gyártani, pontosan, határidőre kell szállítani, állandóan kutatni kell az új lehetőségeket.” Amennyiben a parlament jövő heti ülése elfogadja Grósz Károly miniszterelnöki lemondását, e tisztében ez volt az utolsó külföldi útja. Ezzel kapcsolatban a politikus elmondta, hogy az MSZMF-nek az a feladata, hogy a politika alakításának legfontosabb műhelye legyen; teremtsen olyan szilárd hátországot, amely lehetőséget teremt a kormány eredményes munkájához. „Az MSZMP politikai vonala nagymértékben erősítheti azt a bizalmat, amit kibontakozni látok a magyar reformprogram Rendkívüli pártkonferencia Koszovóban Felengedett a feszültség Pristinában szombaton éjszaka esni kezdett a hó, és éjfél után a pártszékház körül meg a városközpontban szétoszlott az a nyolcvan-százezres tömeg, amely a Koszovói Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottsága albán nemzetiségű tagjainak csütörtök esti lemondatása, valamint az 1974-es jugoszláv alkotmány módosítása ellen tiltakozott. A reggeli órákban azonban jugoszláv és albán zászlók meg vörös lobogók alatt újból ki- sebb-nagyobb csoportok gyülekeztek és vonultak a város utcáin. A Koszovói Kommunista Szövetség mintegy 500 fős aktívája újabb ülést tartott. Ezen részt vett Ivan Brigics, a JKSZ KB Elnökség tagja és Vgljesa Uzelac, a JSZK KB Elnökségének végrehajtó titkára is. A tanácskozást követően, éjfél után, Remzi Kolge- ci, a tartományi pártbizottság elnökségének ideiglenes vezetője közölte, hogy elhatározták a rendkívüli pártkonferencia összehívását. Vasárnap délre visszatért a rendes kerékvágásba az élet. A város utcái nyugodtak, sehol sincs tüntetés, felvonulás. Koszovo tartomány egész területén felengedett a feszültség, megszűntek a tömegmegmozdulások. A déli órákban összeült a koszovói tartományi pártbizottság elnöksége. A tanácskozáson részt vesz a JKSZ KB és a Szerb KSZ KB Elnökségének több tagja is. A tartományokban is csak koaíisióvaf Abszolút többség nélkül A pakisztáni tartományi választások eredményeként a2 ázsiai országban a pártviszonyok talán még bonyolultabmm Csak BULGÁRIÁBA ÉRKEZETT vasárnap esté ötnapos hivatalos látogatásra Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke. Személyében először fordul meg nyugatnémet államfő a balkáni szocialista országban Weizsäckert útjára feleségén kívül elkíséri Hans-Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter is. II. JANOS PÁL pápa szombaton Vatikánvárosban kérésére magánkihallgatáson fogadta Alexander Dubceket, a CSKP KB volt első titkárát. BEZÁRTÁK szeptemberben a grúziai Goriban levő Sztá- lin-múzeumot — adta hírül szombati számában a Trud. bá és bizonytalanabbá váltak, mint a hét közepén megrendezett általános választások nyomán. A szombati szavazás eredményei ugyanis azt tükrözik, hogy míg a szövetségi parlamentben legtöbb szavazatot megszerző Pakisztáni Néppárt (PPP) fölényesen győzött Szindh tartományban, a többi háromban viszont alulmaradt fő vetélytársával, a nyolcpárti Iszlám Demokratikus Szövetséggel (IDA) szemben. Igaz, hogy az utóbbi sem tudott abszolút többséghez jutni, tehát a tartományi kormányok megalakítása érdekében kénytelen lesz koalíciós tárgyalásokat folytatni. iránt. Ha az MSZMP nem lesz következetes, a kormány hiába lesz erőfeszítéseket.” A magyar—román viszony alakulására vonatkozó kérdésekre válaszolva a főtitkár elmondta: Mi nem akarunk Románia belügyeibe beavatkozni, egyértelműen leszögeztük, hogy a második világháború után kialakult határokat véglegesnek tekintjük. De ugyanakkor arról sem hallgattunk: nyugtalanít bennünket, hogy a Romániában élő magyar nemzetiségiek nem gyakorolhatják a Helsinki Záróokmányban is rögzített jogaikat. Nyelvüket gyakorlati lag nem fogadják el hivatalos nyelvnek, a magyar nyelvű oktatás csökkenő tendenciájú. A magyar kultúra értékei nagyon nehezen jutnak el vagy el sem jutnak az ott élő magyarokhoz, nem tapasztalunk semmi olyat, amely segítené a két ország közötti együttműködést és az ott élő magyaroknak az anyaországgal, itt levő rokonaikkal való zavartalan kapcsolattartását. A legutóbbi esetről szólva: elfogadhatatlannak tartjuk az olyan intézkedéseket, amelyeket a Magyar Nagykövetség egyik munkatársa ellen tettek. Az esetet érthetetlennek tartjuk, célját és szándékát meg kell fejtenünk. Mert mindaz, amit vádként megfogalmaznak diplomatánkkal szemben, egyszerűen hihetetlen számunkra. Elképzelhetetlen, hogy egy magyar diplomata kocsit lopjon, elképzelhetetlen, hogy egy magyar diplomata úgy okozzon balesetet, hogy ne vállalja érte a felelősséget, elképzelhetetlen, hogy egy magyar diplomata a befogadó országban az ország vezetése ellen rágalmazó és ellenséges tartalmú röpcédulákat szói’. Mi pontosán tudjuk, hogy kiköt küldtünk diplomáciai szolgálatra, bízunk bennük. Arról az emberről is, akiről szó van, tudjuk, hogy színvonalasan, nagyon igényesen dolgozott korábban idehaza is, és ió szívvel szolgálta a magyar— román gazdasági együttműködést állomáshelyén is. Azt hiszem, nekünk pontosan meg kell még válaszolnunk a magunk számára, hogy milyen szándék vezette azokat, akik, megítélésem szerint, a magyar—román viszony megrontására törekednek. A hivatalos román álláspont Közlemény a kiutasításról A román hírügynökség szombaton első ízben számolt be a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosával, Győrfi Károllyal hétfőn este történtekről. Az Agerpres a román külügyminisztériumnak az események bukaresti verzióját ismertető közleményét hozta nyilvánosságra. A román sajtó, a rádió és televízió szombaton estig nem adott hírt a magyar Külügyminisztériumnak a Bukarestben történtekről szóló, pénteken közzétett közleményéről. A román külügyminisztériumi közlemény szövege a következő: November 14-én este 20 óra 40 perckor néhány román állampolgár értesítette a főváros rendőri szerveit arról, hogy a CD 231-es rendszámú személy- gépkocsiból román- és szocialistaellenes tartalmú, pártunk és államunk politikáját befeketítő röpcédulákat terjesztettek. A román állampolgároknak sikerült megállítaniuk az autót, és átadniuk annak vezetőjét a rendőri szerveknek. Figyelemre méltó, hogy az autó megállítása után kis idővel megjelent a Magyar Népköz- társaság nagykövetségének konzuli kérdésekkel foglalkozó első titkára és a nagykövetség diplomáciai munkatársa, akiket senki sem értesített és senki sem hívott. A fővárosi rendőrségen megállapították, hogy az autó, amelyből a röpcédulákat terjesztették, Magyarország bukaresti nagykövetségének a tulajdonában van, s vezetője Győrfi Károly, a nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. . A gépkocsiban egy másik személy is tartózkodott, aki a magyar nagykövetségen háztartási munkákat végez magyar diplomaták számára. November 15-én reggel a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetét berendelték a Román Szocialista Köztársaság Külügyminisztériumába, s átadták neki á Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának címzett jegyzéket azokról a különösen súlyos cselekedetekről, amelyek ösz- szeegyeztethetetlenek Győrfi zKartéu 'magvar tanácsos diplomáciai státusával. Ugyanakkor ss~ azzal a szándékkal, hogy ezt az esetet az országaink közötti baráti és jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére irányuló, következetes román politika szellemében oldják meg — a magyar Külügyminisztériumtól követelték, hogy hívja vissza a magyar diplomatát. A követelést azzal pontosították, hogy ha magyar részről elfogadják a javaslatot, akkor a román hatóságok nem tesznek újabb lépéseket, és nem hozzák nyilvánosságra a magyar diplomata által elkövetett cselekedetet. A magyar Külügyminisztérium ahelyett, hogy alaposan elemezte volna Győrfi Károly diplomata súlyos lépését, és tiszteletben tartotta volna a román félnek azt a törekvését, hogy útját állja a két ország kapcsolata romlásának, közölte Románia budapesti nagykövetségével: a magyar diplomata állítólag ártatlan, és nem fogják visszahívni őt posztjáról. November 18-án este a magyar Külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé, amelyben a cáfolhatatlan bizonyítékokkal alátámasztható, nyilvánvaló tények ellenére védelmébe veszi a magyar diplomata ellenséges tetteit, és teljesen megalapozatlanul a román felet illeti váddal. Tekintettel a magyar diplomata román- és szocialistaellenes provokatív cselekedeteire és arra, hogy nem hívták vissza őt posztjáról, a Román Szocialista Köztársaság Külügyminisztériuma közölte a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumával, hogy Győrfi Károlyt „persona non gratának” nyilvánította, és három napon belül el kell hagynia Románia területét. A Román Szocialista Köztársaság Külügyminisztériuma követelte a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumától: tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy ilyen cselekmények ne történjenek meg a jövőben, és érvényesüljenek a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott, a kétoldalú megállapodásokban és a mindkét ország által aláírt nemzetközi szerződésekben rögzített normái. A Román Szocialista -Köztársaság Külügyminisztériuma ismételten megerősíti Románia óhaját, hogy tovább munkálkodjon a Magyarország és Románia közötti együttműködés, a kölcsönös megértés és jószomszédság fejlesztésén. Ezenkívül kifejezi reményét, hogy a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma is olyan álláspontra helyezkedik, amely megfelel a két ország és nép, valamint a szocializmus és a jó szándékú együttműködés szellemének — állapítja meg végezetül a román kül- . ügyminisztérium közleménye. Pártértekezlet SzigetszentmikSésca A közös akarat kap&ii hangot Pártértekezleten vitatták meg szombaton a politikai munka megújításának módját és mikéntjét, a XIV. kongresszusig terjedő időszak feladatait Szigetszentmiklós cg vonzáskörzetének kommunistái. Az értekezleten részt vett Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője és Lénárt László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára. Nagy József- nének, a szigetszentmiklósi pártbizottság első titkárának — a feladattervhez, illetve a pb mellett működő munkabizottságok működési rendjéhez és munkamódszereihez fűzött — kiegészítője után huszonnégyen kértek szót a vitában, mondták el véleményüket a dokumentumokról, a pártmunka tervezett formai és tartalmi változtatásairól. A vita végeztével zárt ülé- ülésen a pártértekezlet a korábbinál kisebb létszámú, egytestületes pártbizottságot választott, amelybe a tagok felét az alapszervezeteik közvetlenül delegálták. A küldöttek titkos szavazással megerősítették tisztségében Nagy Jó- zsefnét, valamint a sziget- szentmiklósi pártbizottság két titkárát: Lerner Henriket és Szilágyi Zoltánt. Kritikus hangvételű, a hibákat őszintén feltáró helyzetjelentést kaptak a pártér - tekezlet részvevői. Az előkészítés során, felhasználva a tagkönyvcserével kapcsolatos elbeszélgetések során kapott véleményeket, összesen csaknem két és fél ezer párttag, illetve pártonikívüli tapasztalatait, véleményét összegezték. Mindezekből kiderült, hogy a párttestületek döntéseiről csak egy szűk aktívagárda rendelkezik pontos információkkal. A párttagsághoz ezek az ismeretek csak részben jutnak el. A többség alig lát bele a testületi munkába. így a kitartó, olykor keserves munkával elért eredmények sem válnak ismertté a párttagság körében, illetve a lakosság előtt. Napjainkban lehetetlen helyzet, hogy legföljebb a beszámolási időszakban élénkül meg az alapszervezeti munka. Az új munkastílusra való törekvés és a megcsontoso-. dott régi gyakorlat még egyszerre van jelen. Hiszen nyíltságról, őszinteségről, a párton- kívüliek felé való nyitásról szólt a pártértekezlet elé tárt feladatterv, ám a fejlécén még mindig ott díszeleg a „bizalmas” szócska. Mint ahogy több küldött is ellentmondást látott abban, hogy az egytestületes pártbizottságok mellett működő, az érdemi politikai munkát erősítő munkabizottságokat akarnak létrehozni, mégis a XIV. kongresszusig elkészített feladatterv minden kitűzött cél felelőse mellé a titkárokat írta. Fontos kérdés volt a vitában az is, miiként lehetne erősíteni a lakóterületi pártszervezetek politikai erejét. Egy műszakos párttag vagyok, ismerték be többen is a felszólalók közül. Arra célozva, hogy csupán munkahelyükön végeznek pártmunkát, a lakóterület kommunistáival semmiféle kapcsolatuk nincs. Sokan túlléptek az egyszerű önkritikán, felvetve a kettős párttagság lehetőségét. Többen is támogatták, azt a véleményt, hogy a városi párt- bizottság, illetve a tanács apparátusi alapszervezetének tagjai igazoljanak a lakóhelyi ' kommunistákhoz. Legyen kevesebb a városi pártbizottság elé kerülő napirend, illetve határozat, javasolta a pártbizottság új munkamódszerét kialakító dokumentum. Akadt, aki ezt a megfogalmazást nem találta elég konkrétnak, s valamiféle százalékos meghatározást sürgetett. Mások, miközben az elbürokrati- zálódott, politizáló helyett ügyintézővé vált pártot bírálták, azt javasolták, hogy felvetett javaslataikra írásban válaszoljon a pártbizottság. Ezek
