Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

6 1988. NOVEMBER 19., SZOMBAT HÉT VÉGIVILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Zökkenőmentessé tenni az átmenetet Elénk visszhangot kelteti a nem hivatalos csúcstalálkozó híre Latolgatják a palesztin állam kikiáltásának következményeit A pakisztáni választások eredménye befolyásolja a térség helyzetét — «w ■*-«- i. » '*•», ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Százhuszonöt rózsa volt a vá­zában. amikor a héten sor ke­rült egy nosztalgikus ünnep­ségre a washingtoni Fehér Házban. Reagan elnök fényes estéllyel búcsúzott a nyolc­éves elnökségtől, s erre az adott alkalmat, hogy Marga­ret Thatcher brit miniszterel­nök asszony Washingtonba lá­togatott. Az első vendég volt, amikor Reagan elfoglalhatta annak idején a helyet a vég­rehajtó hatalom élén, s az utolsó külföldi kormányfő lett most, akit hivatalosan foga­dott. A brit miniszterelnök asszony, ,a meghatott szavakon túl. másnap reggel azonban már az utód felé fordult, aki­vel neki. is csakúgy, mint a nemzetközi politika más ve­zetőinek, az elkövetkező évek­ben együtt kell működnie, dolgoznia. Mielőtt távozott volna az amerikai fővárosból, Thatcher asszony eszmecserét folytatott George Bushsal is. De nemcsak Thatcher asz- szony sietett ennyire, hogy megismerje az Egyesült Álla­mok új elnökének nézeteit a választási hadjárat korteske­dései után, amelyek nyilván amolyan torzító tükörként is működnek. Igaz, a Fehér Ház­ban nem lesz őrségváltás ab­ban az értelemben, hogy a két párt helyet cserél. A de­mokraták továbbra is ellen­zéki pozícióban lesznek, bár uralják a törvényhozás mind­két házát, s ez, ha csak Bush nem keresi a kompromisszu­mok útját, előidézhet belpoli- ' tikai válságokat is, s esetleg le kell mondania olyan prog­ramokról, amelyeket kor­mányzati szinten elhatároztak. Sőt a puszta személycserének is különlegességet biztosít az a tény, hogy ezúttal az Egye­sült Államok történetében rendkívül ritka módon egy alelnök emelkedhet az elnöki tisztségbe. S ha ez az alelnök nyolc esztendőn át, azaz két hivatali cikluson, részese volt minden kormányzati döntés­nek, s a Fehér Ház távozó ura úgy korteskedett mellette, hogy megválasztása esetén nem kell tartani attól, hogy drámai módon változik az ed­digi politika, akkor a világ- politikában joggal számítanak folyamatosságra Bush január 20-i beiktatása után is. Csakhogy a politikát embe­rek csinálják, s ezek arculata eltérő, még ha néha csupán árnyalatokban is. Ugyanúgy a színre kerülő új kormány­zati tisztviselők is magukkal hoznak bizonyos újdonságo­kat, s a folytonosság bizonyos ingadozások által, a személyes érdekháttereket érvényesítő különbségeket is jelenthet. tárgyalás A MÜZEUMBAN bér első napjaiban New York­ban lesz, miért ne tarthatna nem hivatalos megbeszélést Ronald Reggannel és George Bushsal. Mivel azonban Bush még csak megválasztott elnök a január 20-i ünnepélyes beik­tatásig, a protokollszakértőkre várt a feladat, hogy a megfe­lelő körülményeket megte­remtsék. Így jött létre a megegyezés, hogy a Metropo­litan Múzeum legyen színhe­lye e megbeszélésnek. Ameny- nyire rendhagyó volt, hogy egy alelnököt válasszanak el­nökké, annyira különleges e tanácskozás is. Tükröződik benne, hogy immár mindkét oldalon teljesen átérzik a kö­zös felelősséget a világpoliti­ka alakulásáért. Bushnak ja­nuár 20-án programot kell hirdetnie, hogyan, miként kí­vánja irányítani az elkövetke­ző négy esztendőben az Egye­sült Államok külpolitikáját is. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az egyeztetés a másik oldallal. Szovjetunió véleményének valóban első kézből való meg­ismerése. Az észak-atlanti fővárosok­ban arról cikkeznek, hogy Mi­hail Gorbacsovnak jó esélye van arra, hogy további előre­haladást érjen el a New York-i találkozón amerikai partnerének meggyőzésében az új gondolkodásmód szüksé­gességéről. A november 8-i választást követően tették köz­zé Washingtonban a legújabb számokat a költségvetés, a kereskedelmi és a fizetési mérleg fokozódó hiányáról. Ez azonnal a dollár helyzetének gyengülését idézte elő a főbb tőkés államok tőzsdéin. Csakis az illető nemzeti bankok drasztikus felvásárlása tette lehetővé, hogy az amerikai de­viza helyzete ne romoljon to­vább nem kívánatos módon. Ugyané üzleti körökből szár­mazott a figyelmeztetés Wa­shingtonba a megválasztott el­nöknek: a deficit növelésének politikája nem tartható fenn. Bushnak tehát máris felad­ták á leckét, hogy csökkentse a hiányokat. A hadikiadások megnyirbálása jó kezdet le­hetne ehhez, s ez a szovjet vezetésnek is érdeke, amely vallja, hogy a fegyverkezési terhekből felszabaduló össze­gek jelentős javulást jelente­nének a lakossági ellátás megjavításában. A New York-i találkozón, bár ez nem hivatalos jellegű, körvo­nalazhatnának újabb leszere­lési intézkedéseket, amelyek január 20-a után hivatalos tárgyalások témái lehetnének. A január 20-ig hátralévő időszakot az új kabinetbe való kinevezések és azoknak a sze­mélyeknek kiválogatása jel­lemzi, akik majd szerepet kap­nak más vezető tisztségekben. Az ily hosszúra nyúlt hata­lomváltás azonban mai fel­gyorsult világunkban nem je­lenthet teljes bénultságot a világpolitikai színtéren azzal a felkiáltással, hogy az egyik világhatalom ' újrarendezi a vezető testületek összetételét. Éppen ezért fogadták világ­szerte megelégedéssel, hogy Mihail Gorbacsov hivatalos kubai és angliai látogatása kö­zé beiktatott, egy New York-i megállót is. A szovjet pártfő­titkár, államfő már régóta ké szült arra, hogy az ENSZ köz gyűlése előtt kifejtse vélemé­nyét az új politikai gondolko dásmódról, s a világszervezet székhelyén tanácskozást foly­tasson Pérez de Cuellarral az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Logikus volt ezek után a javaslat, hogy ha Mihail Gorbascov már úgyis decem­TÖRTÉNELMI DÖNTÉS ALGÍRBAN A határozathoz meg kellett érniük a feltételeknek. Ebben nagy szerepet játszott az a megmozdulássorozat, amely az 1967 óta Izrael által megszállt Ciszjordániában és a gázai övezetben immár tizenegy hó­nap óta zajlik. Bebizonyoso­dott, hogy mindhiába törek­szik Tel Aviv ezeknek a terü­leteknek Izrael államba való beolvasztására, képtelen el­nyomni az erőszak legvégső eszközeinek bevezetéseivel, a katonai sortüzekkel sem, a pa­lesztinok felkelését. Túl ezen egyetértésre kellett jutni a palesztin mozgalmon belül is abban a kérdésben, hogy el­ismerik-e azokat az ENSZ-ha- tározatokat, amelyek tartal­mazzák a realitást, Izrael ál­lami létét, és hogy elhatárol­ják magukat a terrorizmustól. Az algíri értekezlettől távol­maradtak ugyan a palesztin mozgalom szélsőséges frakciói, de a független állam megte­remtéséért küzdők zöme ott volt, s igennel szavazott a bé­kés kibontakozásra, amelyet nemzetközi konferencia való­síthatna meg. Arab országok voltak az el sók természetesen, amelyek elismerték az új állam kikiál tását. Kedden ért véget az algíri értekezlet, s csütörtökön már 26-ra nőtt azok száma, amelyek igent mondtak az új államra. S pénteken a Szov­jetunió is csatlakozott közé­jük. Az elismerést Besszmert- nih, a szovjet külügyminisz­ter első helyettese jelentette be moszkvai sajtóértekezleten. Az izraeli kormányzat, amely már megelőzőleg, a várható esemény előtt, kijá­rási tilalmat rendelt el a megszállt területek legna­gyobb részén, csütörtökön kénytelen volt ezt feloldani. Azonnal tüntetések kezdődtek, s a katonaság igyekezett vér­be fojtani a megmozdulásokat. Jelentések szerint harminc palesztin sebesültje volt ezen az egyetlen napon az össze­csapásoknak. Valamennyiüket lőfegyverből származó sebe­süléssel kezelték a kórházak­ban. Tel Aviv attól tart, hogy az elismerési hullám tovább terjed, ezért az izraeli fővá­rosban összehívták azokat a diplomatákat, amelyek orszá­ga hivatalos kapcsolatokat tart fenn Izraellel, hogy el­riasszák kormányaikat a pa­lesztin állam elismerésétől. Aligha valószínű azonban, hogy a diplomáciai retorziók­kal való fenyegetés hosszabb távon széles körben hatásos volna. MINISZTERELNÖK ASZ- SZONY ISZLÁMÁBÁD­BAN? Ami akár fél éve még telje­sen elképzelhetetlen volt: a Benazir Bhutto vezette Pa­kisztáni Néppárt (angol nyel­vű rövidítése alapján PPP) kapott többséget a csütörtöki parlamenti választáson. Mint emlékezetes, Benázir apját Ziaul Hakk ítéltette el és vé­geztette ki. Ö viszont egy ma is felderítetlen repülőgép­szerencsétlenségben vesztette életét. A PPP 92 képviselői helyet szerzett meg a 237 tagú par­lamentből. Riválisa, a konzer­vatív Iszlám Demokratikus Szövetség mindössze 55 man­dátumot kapott. Benazir Bhut- tónak, ha kabinetet akar ki­alakítani, meg kell szereznie kisebb, független programmal indult pártok támogatását. Ha ez sikerülne, s Benazir Bhutto kormányt alakíthatna, először fordulna elő, hogy egy iszlám vallású állam élén miniszterelnök asszony álljon. A köztársasági elnök még nem adott megbízást Benazir Bhuttónak, s a hírek szerint, a rivális és vereséget szenve­dett iszlám szövetség is koalí­ciós partnereket keres, hogy kabinetet alakíthasson. Mindenesetre a világ azért figyeli különleges érdeklődés­sel a fejleményeket, mert Pa­kisztán eddig megsértette a genfi egyezményeket, amelyek az Afganisztán ügyeibe való külső beavatkozást tiltották meg. Egy kormányváltozás Iszlámábádban a választás nyomán, a megfigyelők sze­rint a politikában is változást hozna, s befolyásolná a térség helyzetét. Árkus István Bsrecz János Carlssonnáf Jó együttműködés Ingvar Carlsson svéd mi­niszterelnök, a Szociáldemok­rata Munkáspárt elnöke pén­teken fogadta a hivatalos svédországi látogatáson tartóz­kodó Berecz Jánost, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Központi Bizott­ság titkárát. Berecz János át­adta Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének leve­lét a svéd kormányfőnek. A szívélyes, baráti hangvé­telű megbeszélésen megelége­déssel állapították meg, hogy a két ország közötti kapcso­latok dinamikusan fejlődnek. Megerősítették, hogy mindkét fél érdekelt a sokoldalú együtt­működés elmélyítésében, a kölcsönösen előnyös gazdasá­gi-kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztésében. Gocbacscv és Gandhi msgbaszélései Híven a delhi nyilatkozathoz A világpolitikai fejleménye­ket és a kétoldalú kapcsola­tokat érintő kérdések széles köréről tárgyalt Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitká­ra, a legfelsőbb tanács elnök­ségének elnöke és Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök pénteken Újdelhiben. A két és fél órás négyszemközti talál­kozón hivatalos közlés szerint Véleményt cseréltek azokról a fontos változásokról, amelyek a nemzetközi színtéren és a két ország belső életében vég­bementek a legutóbbi, 1936-os csúcsértekezletük óta. A szov­jet vezető pénteken érkezett meg az indiai fővárosba hiva­talos látogatásra, az elsőre, amelyet államfői minőségében külföldön tesz. Kétclda’ú tartalmas eszmecsera Vórkonyi Péter Portugáliában A magyar diplomácia vezetője pénteken kezdte meg hivata­los látogatását a portugál fő­városban. ahol fogadta őt Ma­rio Soares köztársasági elnök is. A magyar külügyminiszter kollégája, Joao de Deus Pinheiro meghívására érke­zett Lisszabonba. A pénteken megkezdett hivatalos tárgyalá­sokon a felek áttekintették a politikai kapcsolatok és a gazdasági együttműködés ala­kulását. A magyar és a portugál kül­ügyminiszter a kétoldalú esz­mecserét követően sajtóérte­kezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Várkonyl Pétert ezután hivatalában fogadta Eurico de Meló miniszterel­nök-helyettes, aki egy sze­mélyben nemzetvédelmi mi­niszter is. Péntek este a magyar kül­ügyminisztert fogadta Mário Soares, Portugália köztársa­sági elnöke. A portugál állam­fő méltatta azt a szerepet, amelyet Magyarország jelen­leg betölt a különböző társa­dalmi berendezkedésű álla­mok közötti párbeszédben. Ugyancsak péntek este Joao de Deus Pinheiro külügymi­niszter díszvacsorát adott Vár- konyi Féter tiszteletére. A kétoldalú viszonyt ille­tően Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi feltárta azokat a lehetőségeket, amelyek az együttműködés kölcsönös ér­dekeket szolgáló bővítésére kínálkoznak. Kinyilvánították készségüket, hogy továbbmé­lyítik a kapcsolatokat a már lefektetett alapokra és a ki­bontakozott irányzatokra tá­maszkodva. Megvizsgálták azokat az eszközöket, amelyek igénybe­vételével a Szovjetunió és India együttműködhet a nem­zetközi kapcsolatokban megin­dult kedvező előjelű tenden­ciák megszilárdításában és to­vábbvitelében. Leszögezték: közös törekvésüket a két éve általuk aláírt delhi nyilatko­zat fogja vezérelni. Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi pénteki találkozója igen szívélyes légkörben zaj­lott le. Tárgyalásaik azonban nem fejeződtek be, szombaton és vasárnap folytatódnak. A szovjet vezető megérke­zése után közvetlenül — a hi­vatalos megbeszélések kezde­te előtt — felkereste Ramasz- vami Xfenkataraman indiai köztársasági elnököt, akivel szintén sok témáról váltott szót. Az elnök az este díszva­csorát adott a vendégek tisz­teletére. Atomfegyverek, emberi jogok íNSI-határozct Namíbiáról Az ENSZ leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó bizottsága csütörtökön nagy szavazat- többséggel (116:13:3 arány­ban) elfogadott határozatában. az atomfegyverzet átfogó be­fagyasztását szorgalmazta. A határozat szerint ez magában foglalná a kísérleti atom­robbantások beszüntetését, az atomfegyverek és hordozóesz­közeik gyártásának leállítását, Magyar politikus Líbiában és Tunéziában Kapcsolatok az Arab Ligával Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes november 12—13. között konzultációs megbeszé­léseket folytatott Líbiában és Tunéziában. Tripoliban fogad­ta Dzsadallah Azuz At-Talni, a Külkapcsolatok Népi Irodája Népi Bizottságának titkára (külügyminiszter), akinek to­vábbítására átadta Grósz Ká­rolynak, az MSZMP főtitká­rának, a Minisztertanács el­nökének Moamer El-Kadhafi- hoz, a líbiai forradalom veze­tőjéhez intézett levelét. Talál­kozott Farhat Sarnana gaz­dasági és külkereskedelmi tit­kárral,’ tárgyalt partnerével, Muftah Maadival, a Külkap­csolatok Népi Irodája Népi Bizottságának tagjával. A ma­gyar külügyminiszter-helyet­test Tuniszban Abdelhamid Eszseih külügyminiszter és Monszef Belaid ipari és ke­reskedelemügyi miniszter fo­gadta. Tárgyalt Habib Bwen Jahja külügyi és Mohszen Budzsbel földművelésügyi ál­lamtitkárral. A megbeszéléseken Nagy Gábor széles körűen áttekin­tette vendéglátóival a ma­gyar-líbiai, illetve a magyar —tunéziai kapcsolatokat. ELTŰNT MAGNÓSZALAGOK A svéd lapok feltételezése szerint a svéd rendőrség hibájá­ból fontos dokumentumok tűntek el a Palme-gyllkosság vizs­gálati anyagai közül — így azok a felvételek, amelyeket a rendőrség az úgynevezett kurd nyom kapcsán rögzített. A la­pok szerint ennek magyarázata valószínűleg az lehet, hogy a felvételek nem támasztják alá a „Kiírd Munkapárt” (PKK) bűnrészességével kapcsolatos feltételezéseket a volt svéd kor­mányfő meggyilkolásában. Bár Svédországban törvény tiltja a lehallgatásokat, Hans Holmer stockholmi rendőr-főparancsnok, a nyomozás korábbi vezetője elrendelte: helyezzenek el mikrofonokat a „Kurd Munkapárt” helyiségeiben. A rendőrtiszt, akinek meggyőződé­se szerint a neves svéd politikus elleni merénylethez köze volt a „Kurd Munkapártnak” beismerte a tényt. A gyilkosság! kí­sérletek miatti „rendkívüli helyzettel” magyarázta a lehallga­tás elrendelését (Holmcrtöl 1987 februárjában sikertelensége miatt egyébként elvették a nyomozás irányítását.) Ezt követően vizsgálat indult a tiltott lehallgatások ügyében. Az ügyészség felszólításai ellenére a rendőrség nem adta át a felvételeket mondván: azokat nem őrizték meg. Egyelőre nem járt eredménnyel a svéd rendőrség vezetőjéhez Intézett meg­keresés sem. annak ellenére, hogy az teljes vizsgálatot tgért. Tuniszi tartózkodásakor Nagy Gábor találkozott Faruk Kad- dumival, a Palesztina! Fel- szabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának tagjával, a politikai osztály vezetőjé­vel. A magyar külügyminisz­ter-helyettes üdvözölte a PNT határozatait és megerősítette hazánk szolidaritását a palesz­tin nép önrendelkezési jogá­nak érvényesítését célzó tö­rekvéssel. Nagy Gábor látogatást tett a tuniszi fővárosban az Arab Liga központjában. Megbeszé­lést folytatott Asszad Al-Asz- szad főtitkár-helyettessel és kifejezte hazánk készségét a kapcsolatok rendszeressé té­telére az Arab Ligával. a nukleáris fegyverek további telepítésének tilalmát és ha­sadóanyagok katonai célokra való előállításának beszünte­tését. A határozat ellen szavazott többek között az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, az NSZK, Olaszor­szág és Japán képviselője. Kína tartózkodott, a Szovjet­unió a javaslat mellett szava­zott. A határozatot a közgyű­lésnek kell jóváhagynia. A világszervezet közgyűlése ellenszavazat nélkül hozott határozatában felszólította a Dél-afrikai Köztársaságot: ad­ja meg Namíbiának a függet­lenséget, tekintet nélkül a ku­bai csapatok angolai jelenlé­tére. A mostani határozat egy határozatcsomag része. Ennek egyik alkotóeleme egy felhí­vás Prctoria-ellenes szank­ciókra, arra az esetre, ha a fajüldöző rendszer vonakod­na megadni a 73 éve uralma alatt álló délnyugat-afrikai te­rület függetlenségét. Afganisztánban jelentősen csökkent a politikai foglyok száma, és javult a helyzet az emberi jogok szavatolása terén a kormány által ellen­őrzött területeken. Egyebek közt ezeket a megálapításokat tartalmazza Felix Ermacora osztrák jogászprofesszor je­lentése. amelyet az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szá­mára készített. Keményebb katonai ellenintézkedések Válasz a rakétatámadásokra Az Afganisztánban állomá­sozó szovjet erők parancsnok­sága pénteken bejelentette, hogy keményebb katonai esz­közöket is bevet, ha a kor­mányellenes erők fokozzák harci tevékenységüket, s le­szögezte: az ellenintézkedése­kért minden felelősség a fel­kelőket fogja terhelni. Az in­tézkedést a nyilatkozat a fegyveres ellenzék két közel­múltbeli támadásával indokol­ta, amelyek polgári áldozato­kat követeltek. A szovjet do­kumentum barbár akciónak minősítette a két támadást, s a harci cselekmények megnö­vekedéséért Pakisztán hatósá­gait is felelősnek tekinti. A nyilatkozat emlékeztet rá, hogy múlt vasárnap afgán el­lenzékiek lőtték a kabuli re­pülőteret, amikor éppen fel­szállni készült onnan a szov­jet Aeroflot légitársaság utas- szállító gépe. Tizenegy szov­jet állampolgár meghalt, to­vábbi tizenegy megsebesült. Szerdán a határ menti Nan- garhar tartomány területén egy nemzetközi újságírócso­port tagjai közül hét — négy szovjet, egy francia, egy nyu- matnémet és egy indiai újság­író — megsebesült, amikor az ellenzéki fegyveresek pakisz­táni területről tüzet nyitottak rájuk. Az afgán BAHTAR hírügy­nökség közben arról adott hírt, hogy a kormánycsapatok a napokban Kunár és Nan- garhar tartományokban nagy erejű csapásokat mértek a nemrégiben kapott szovjet föld—föld rakétákkal a kor­mányellenes erők csapatössze­vonási körleteire. A kormány- ellenes fegyveresek 200 har­cost és nagy mennyiségű ha­ditechnikai eszközt veszítettek. A jelentés arról is beszámol, hogy a fegyveres ellenzék csü­törtökön lőtte Nangarhar tar­tomány központját, Dzsálálá- bádot. A városban hét polgá­ri lakos életét vesztette. /

Next

/
Thumbnails
Contents