Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
1988. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK 3 * Értekezlet előtt fórum Döntést a változás mellett Pénteken megkezdi munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség országos értekezlete. A tanácskozáson — amelynek célja, hogy döntés-előkészítő fórumként szolgálja és megalapozza a KISZ XII. kongresszusának összehívását — 659 szavazati jogú küldött vesz részt. Az országos KISZ-értekezlet előtt tegnap este fórumot rendeztek a televízióban az ifjúsággal és az ifjúsági szövetséggel kapcsolatos kérdésekről. A műsorban Lukács János, a KB titkára, Hámori Csaba, a Pest megyei pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Nagy Imre, a KISZ KB titkára és Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára válaszolt a kérdésekre. Az első kérdésre válaszolva Lukács János úgy vélekedett, hogy a KISZ — mivel tagsága az ifjúság minden rétegéből tevődik össze — a magyar fiatalok egyetemes érdekeit fogalmazza meg. Hámori Csaba viszont azt hangsúlyozta, hogy a szervezet a teljes ifjúságot soha nem tudta képviselni, még szervezettsége legteljesebb szintjén sem. Kiderült a műsorból, hogy a taglétszám — bár pontos nyilvántartás nem létezik — valamivel 700 ezer alatt jár. A tagság állandó fogyatkozása a leköszönő első titkár szerint azzal magyarázható, hogy a párt politikája nem volt sikeres, így a párt ifjúsági szervezetéé sem lehetett az. Megmagyarázta az új Pest megyei első titkár azt a korábbi, nagy visszhangot kiváltott kijelentését is, hogy a kommunizmus utópia — nem maga az eszme utópia, hanem a kommunizmus mint társadalmi formáció, mert ma a hozzá vezető utat még nem ismerik. Hámori Csaba jelenlegi kettős funkciója, és feladatainak változásai nem jelentik sem KISZ-, sem politikai bizottsági tagságának megszűnését. Ami pedig utódlásának kérdését illeti, világossá vált, hogy a stúdióban megjelent két másik KISZ- vezető közül kerül majd ki az ifjúsági szövetség új első titkára. Az esélyesebb jelölt mindenesetre Nagy Imre. Megnyugtató választ kaptak a műsorban a szervezet jövőjéért aggódó nézők is: nem igaz,, hogy a holnap összeülő országos értekezlet egyik feladata a KISZ feloszlatása. Az értekezletre egyébként a már számos egyéb magyar ifjúsági csoportosulás és szervezet képviselőit nem hívták meg, lévén a tanácskozás a KISZ értekezlete. Nagy Imre elmondta, a szervezet nemhogy nem akadályozza az alternatív tömörüléseket és a KISZ-t csoportosító Magyar Ifjúság Országos Tanácsának megalakulását, hanem éppen a KISZ szorgalmazta e szervezet megalakulását. Nagy Imrétől megtudhattuk, a KISZ és az útörőszövetség fenntartására évente egymil- liárd forintot fordít az állam, de kijelentette: minden civilizált országban támogatják a kormányok az ifjúsági csoportosulásokat. Elképzelése szerint az ilyen célra szánt összeg a jövőben létszámarányosan vagy valamilyen más módon meg- oszlana a KISZ és a hazánkban működő különféle ifjúsági tömörülések között. Egy kérdésre válaszolva Lukács János elmondta, a párt érez felelősséget az ifjúsági szövetség jelenlegi állapotáért, s a szervezetben igényelt megújulásra ugyanolyan elemi erővel van szükség az MSZMP- ben is. Módosításra vár a két szervezet eddigi viszonya: nem kell a fiatalok minden lépését párthatározatokkal irányítani, ehelyett stratégiai szövetség kialakítása a cél. Tájékoztatták a résztvevők a nézőket arról is, hogy a KISZ-nek Erdélyből áttelepült, valamint vallásos tagja egyaránt van. Az egyetemi ifjúság körében a szövetség úgy tervezi hitelének visszanyerését. hogy a felsőoktatás megfelelő finanszírozásának programja mellé áll. Végezetül arra válaszoltak a vendégek, milyen eredményt várnak a háromnapos országos értekezlettől: döntést a változás mellett, e változás tartalmának meghatározását. A nézők érdeklődésére Lukács János azt is hangsúlyozta, Hámori Csaba, a leköszönő KISZ-vezető nem csinált titkot abból, hogy az ifjúsági szövetségben végzett munkáját életkorából adódóan be kívánja fejezni. Pest megyei megválasztásának időpontját pedig az indokolta, hogy az MSZMP megyei bizottsága november 11-re tűzte ki ülését. M. L. Megalakult a bizottság Új alkotmány Megtartotta szerdán alakuló és egyben első munkaülését az MSZMP Központi Bizottsága mellett létrehozott, az alkotmány felülvizsgálatának elvipolitikai irányítását végző bizottság. A testület — amelynek elnöke Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — megállapította: az eddigi kutatási eredmények egyértelművé teszik, hogy az alkotmány lényeges tartalmi és szerkezeti átalakítása indokolt, ezért új dokumentum kidolgozását javasolja. Vöröskeresztesek Omszk megyéből Amint arról lapunkban már beszámoltunk, megyénkben tartózkodik a szibériai Omszk megye Vöröskereszt-szervezetének háromfős delegációja. Viktor Sirikov, az Omszk megyei Vöröskereszt elnöke, Vlagyimir Sztorozsenko, a megyei tanács osztályvezetője és Grigorij Boridko, az Omszk megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese megyénk Vöröskereszt-szervezetének munkájával ismerkedik. A delegáció látogatást tett a budapesti Gyógyászati Segédeszközök Gyárában, majd Vác és Verőcemaros egészségügyi és szociális ellátását tanulmányozta. A tegnapi napot a gödöllői körzetben töltötték. Délelőtt megtekintették a kerepestar- csai Flór Ferenc Kórházat, ahol a vendégeket az intézmény főigazgató főorvosa, Szabadfalvi András kalauzolta. A vendégek különösen a kórház számítástechnikai berendezései és számítógépközpontja iránt érdeklődtek. Ebéd után meglátogatták az ikladi óvodát, majd az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban találkoztak vöröskeresztes aktivistákkal. A nap programját a polgári védelem pécsit kiképzőbázisának ■ megtekintésével zárták. Ma a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál tesznek látogatást, s az üzemorvosi hálózat munkáját nézik meg. A pénteki nap egy részét Dunakeszin, az idősek klubjában töltik, s részt vesznek a Vöröskereszt megyei szervezete ülésén is. A delegáció szombaton utazik el hazánkból. Parlamenti bizottságok tárgyalták Vita az osztalékfizetésről A kormány stabilizációs programjának végrehajtásáról, a jövő évi gazdasági feladatokról tárgyalt tegnap a parlament szociális és egészségügyi, valamint ipari bizottsága. Az utóbbi testület a vállalkozói nyereségadóról, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatról, továbbá az adó- és árrendszer módosításának az iparban tapasztalt hatásáról is tanácskozott. Az ipari bizottság ülésén az írásos jelentésekhez és előterjesztésekhez Harsányt Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött kiegészítést. Mindenekelőtt elemezte az ország pénzügyi és hitelhelyzetét. Elmondta, hogy az idei bruttó adósságállomány 17 milliárd, a nettó pedig 10.4 milliárd dollár. Ez a nemzeti jövedelem 85 százalékának megfelelő összeg. A jövő évben hiteltörlesztésre kétmilliárdot, kamatfizetésre . további egymilliárd dollárt kell fordítani. miközben a gazdaság 6,5 milliárd dollár exportbevétellel számol. Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes az eredetileg 50 százalékosra tervezett vállalkozási nyereségadót eleve 55 százalékosra javasolta a képviselőknek. Azt is kifejtette, hogy mivel számos adó megszűnik, összességében a központosított elvonások aránya így is mérséklődik. Ilyen adómérték mellett is indokoltnak tartotta az előterjesztés a vállalati osztalékok fizetését az államkasszába. A napirenden felsorolt témákról ezután együttes vitát folytattak a bizottsági tagok. A gyakran szenvedélyes hangú felszólalások közül a legtöbb az osztalékfizetést tette szóvá, mások információkat sürgettek az ország hitelfelvételeiről és annak felhasználásáról. A vitazáróban Harsányt Imre fontosnak nevezte, hogy az A variációval jelzett gazdaság- politika a liberalizált importtal, az exportösztönzéssel hosz- szabb távra alapozhatja meg a kibontakozást; szemben a B variációval, amelynek gazdaságpolitikáját jelenleg is folytatja. Elismerte, hogy sok ellentmondás van gazdasági életünkben, s közölte, hogy a múlt gazdaságpolitikáját feltárandó vizsgálóbizottság alakult a pártban. Varga Béla elmondta, hogy támogatja azokat a törekvéseket, amelyek az igazgatás területén vagy a védelmi kiadások körében költségcsökkentéseket indítványoznak. Arra a vitában elhangzott kérdésre, hogy mi lett volna, ha a múlt ülésszakon elfogadják az 50 százalékos adót, miként javasolták volna most annak növelését, azt mondta: „gondolom, vagyunk olyan találékonyak .. A vitazáró-összegzések újabb vitát váltottak ki. amelyben több képviselő ismételten megfogalmazta aggályait, kérdéseit. Az elnöklő Juhász Mihály végül is szavazásra bocsátotta az előterjesztéseket. A bizottság egyhangúlag elfogadta a műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat előterjesztését. A vállalkozási nyereségadóról szólót öí ellenszavazat- tat olyan módon fogadták el, hogy még az 50 százialékot is soknak tartják, ha a helyzet átmenetileg emelést igényel, azt elfogadják, de az osztalék fizetését semmiképpen. A szociális és egészségügyi bizottság ülésén az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese felvázolta a gazdaság mozgásterét befolyásoló tényezőket. Majd elmondta, hogy a szociális és egészségügyi ágazat forráslehetőségei nem adnak módot a szükségletek teljes kielégítéséhez. A dologi költségekhez 8 százalékos központi támogatást kapnak az egészségügyi intézmények, s központi forrásból 6 százalékos béremelésre nyílik lehetőség. A tájékoztatót követően a képviselők kérdéseket intéztek az Országos Tervhivatal elnökhelyetteséhez. Válaszában Cravero Róbert kifejtette: a Szakszervezetek Országos Tanácsa azt javasolja, hogy jövőre 8 milliárd forintot fordítsanak központi béremelésre. Ezzel szemben a kormány úgy ítéli meg, hogy erre a célra csak kétmilliárd forint vonható el a költségvetésből. A vitában felszólalók ismételten kérik, hogy az egészségügy jelentőségének megfelelő támogatást kapjon a központi forrásokból. Az ünnepi taggyűlések elé Hetven év tapasztalataira építve A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. júniusi határozata szerint napjainkban kezdődnek és november végéig tartanak a pártalapszervezetek ünnepi taggyűlései a megyében. E fórumok célja kettős: méltó módon megemlékezni a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról, majd ünnepélyes keretek között átadni az új tagkönyveket a kommunistáknak. Írásunkkal ehhez a kettős feladathoz igyekszünk segítséget nyújtani Pest megye közel 1500 pártalapszervezetének. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulását alapvetően két tényező befolyásolta. A hazai munkásmozgalom fejlődése, megerősödése teremtette meg a pártalakítás egyik alapvető feltételét. A forradalmi párt megszületésének másik oka szorosan kapcsolódik az 1917-es oroszországi eseményekhez, a szocialista forradalom győzelméhez. A világháború során hadifogságba került katonák között szép számban voltak olyanok, akik a magyar munkásmozgalom, a szociáldemokrácia iskoláit kijárva kommunistává értek az 1917-es események során. A világ első szocialista forradalmában eszmeileg és harci tapasztalatok tekintetében is megedződtek. Kezdeményezésükre már 1918 márciusában megalakult az Orosz Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja. Figyelemmel kísérték a magyarországi események alakulását, és várták a hazatérést. A cselekvés lehetősége 1918 őszére alakult ki az országban. A háború elvesztése, a monarchia szétesése, a munkások, parasztok, katonák elégedetlensége, a szocialista forradalom oroszországi győzelme aktivizálta a munkásmozgalom hazai erőit. Tevékenységük alapjaiban ingatta meg a fennálló társadalmi rendszert. A néptömegek a munkásosztály vezetésével győzelemre vitték az „őszirózsás” polgári demokratikus forradalmat. A forradalom eredményeinek megvédése, továbbfejlesztésének lehetősége, a proletárhatalom megteremtésének esélye egyre sürgetőbben követelték a kommunisták hazai szervezetének életre hívását. A Szovjet-Oroszonszágban tartózkodó kommunista csoport ekkor határozta el, hogy hazaindul és megalakítja a pártot. Törekvésükben elsősorban a Szociáldemokrata Párt baloldali ellenzékére (Szántó Béla, Vágó Béla, Hirossik János), valamint a forradalmi szocialisták illegális csoportjára (Korvin Ottó, Mikulik József) támaszkodhattak a hazatérők (Kun Béla, Pór Ernő, Vántus Károly és a később csatlakozó Szamuely Tibor). A Kommunisták Magyarországi Pártja ilyen előzmények után 1918. november 24-én alakult meg Budapesten. A pártot a megalakítás gondolatától a megszervezésig fontos szerepet vállaló Kun Béla vezette. Titkáraivá Hirossik Jánost, Vántus Károlyt választották. A Központi Bizottság tagjai pedig Chlepkó Ede, Fiedler Rezső, Jancsik Ferenc, Korvin Ottó, László Jenő, Mikulik József, Nánássy György, Pór Ernő, Rabinovics József, Rudas László, Seidler Ernő, Szántó Béla, Vágó Béla lettek. Szamuely Tibort hazaérkezése után kooptálták a testületbe. A párt céljául a szocialista forradalom kivívását tűzték maguk elé. Tevékenységük kezdetén befolyásuk alá vonták a szervezett ifjúmunkásokat, kapcsolatokat teremtettek a nemzetiségiekkel, agitáltak a katonák és a parasztok között. Ebben döntő szerepet játszott a párt lapja, a Vörös Újság. A KMP első programja követelte a hatalmat, a munkás-, paraszt- és katonatanácsok számára. Az üzemekben a termelés munkás- ellenőrzését, majd a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vetélét tartották szükségesnek. A nagybirtokok kártalanítás nélküli kisajátítását és szocializálását tűzte feladatul. Külpolitikájában a Szovjet-Oroszországgal és a nemzetközi proletariátussal való szoros kapcsolatot kívánta erősíteni. Ugyanakkor a párt a gyakorlati munkában tekintettel volt a legégetőbb, legsürgetőbb kérdésekre, amely a munkásokat, parasztokat, katonákat foglalkoztatták. Követelte az államapparátus megtisztítását, a feketézés megszüntetését, az élelmezés javítását, a bérek emelését, a munkanélküli-segély biztosítását. A Kommunisták Magyarországi Pártja eszméivel, programjával, és közvetlen gyakorlati munkájával rövid időn belül jelentős tömegeket állított maga mellé és nyert meg a forradalom folytatására. A KMP néhány hónap alatt politikailag, szervezetileg megerősödve készülhetett a magyarországi szocialista forradalomra. A kommunisták pártjához számos Pest megyei üzem, település szervezetei is csatlakoztak. Az aszódi Repülőgépgyár és a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár munkásai, a tököli földmunkások szervezete, Üllő, Pécel, Galgagyörk, Kartal, Galgamácsa haladó gondolkodású csoportjai kapcsolódtak a KMP-hez. Helyi akcióik is hozzájárultak ahhoz, hogy 1919 tavaszára kialakuljanak a győztes szocialista forradalom feltételed. A Tanácsköztársaság kikiáltása és 133 napos fennállása a magyar kommunisták cselekedeteit az egész világ számára ismertté tették. A fehérterror, a Horthy-rendszer megtizedelte a pártot és a kommunisták egy részét emigrációba, az itthon maradottakat mély illegalitásba kényszerítette. Mégis ők voltak azok, akik az elsőik között ismerték fel a fasizmusban rejlő veszélyt, a háborús készülődést, a világháború fenyegető közeledését. Politikai munkájukkal, szabotázsaikkal, fegyveres akcióikkal siettették a II. világháború befejezését, országunk felszabadulását. A kommunisták kezdeményező szerepet vállaltak a háborútól meggyötört ország vérkeringésének normalizálásában, a helyreállítás, az újjáépítés feladataiban. Ehhez a politikai pártok közül elsőként nagyszabású programot hirdettek: „Lesz magyar újjászületés!” A gazdasági-társadalmi átalakulásban vállalt kezdeményező szerepük megalapozta, hogy 1948-ban egyesüljön a kommunisták és szociáldemokraták pártja, s hogy a szocializmus alapjainak lerakását, építését — erőiket egyesítve — szervezzék, vezessék. Az 1950-es évek óriási erőfeszítéseit beárnyékolták, eltorzították a szovjet modell automatikus másolása, a személyi kultusz, a dog- matizmus súlyos hibái. Az ország mély társadalmi, gazdasági, politikai válságba, az ellen- forradalom zsákutcájába sodródott. A Magyar Szocialista Munkáspárt — mely 1956 végén, 1957 elején szerveződött újjá, a magyar kommunista mozgalom legjobb hagyományaira építve — levonta következtetéseit, a hibákból programot dolgozott ki a szocialista építés további hazai feladataira, őszinte, nyílt politikája, reális céljai rövid idő alatt jelentős tömegeket mozgósított, melynek nyr nán számottevő eredmények születtek az országban. A gazdasági fejlődés, a konszolidált társadalmi-politikai viszonyok országunkat a 70-es évekre a világ közepesen fejlett államai sorába emelte, s ez megalapozta a nemzetközi tekintélyét is. A párt XIII. kongresszusát követően azonban az ország helyzete kedvezőtlenné vált. Napjaink feladata, hogy elemezzük a párt elmúlt évtizedekben folytatott tevékenységét. Az vitathatatlan, hogy eredményes volt agrárpolitikánk, úttörő szerepre vállalkoztunk a gazdaság reformjában és a nemzetközi kapcsolatok formálásában. Ugyanakkor a 70-es évek elején törés következett be a gazdasági reform megvalósításában, így reagálásunk a világgazdaság kedvezőtlen hatásaira késett és erőtlen maradt. A népgazdaság fejlődése lelassult, egyensúlya labilissá vált. Elmaradt a társadalom igényeitől a politikai intézményrendszer reformja. Gondjaink megoldásának elodázása jelentős feszültségeket halmozott fel a társadalomban. Ilyen hatások közepette kezdődött meg 1987 őszén a tagkönyvek cseréjét előkészítő beszélgetések sorozata a párt tagjaival. Az őszinte, nyílt eszmecsere feltárta a párt általános és helyi gondjait, az egyes párttagok saját tevékenységükkel is szembekerülhettek. Ennek során alakult ki és erősödött meg az országos pártértekezlet összehívásának gondolata. A májusi pártértekezlet kritikusan elemezte az ország, benne az MSZMP helyzetét, fordulatot határozott el a további munkában. Állásfoglalásából idézünk: „Előrehaladásunk, a nemzet boldogulása azt követeli, hogy a társadalmi élet minden területén fordulatot hajtsunk végre: felgyorsítsuk a reformfolyamatokat, összehangoltan folytassuk a gazdasági és a politikai intézményrendszer működésének megújítását, segítsük a társadalom alkotóképességének kibontakozását.” „Mivel az MSZMP a történelmileg kialakult egypárt- rendszer körülményei között tölti be vezető szerepét, így az átfogó reform folytatásának kiindulópontja a párt működésének megújítása.” A Pest mégyei pártalapszervezetek e megújulás folyamatában szervezik, tartják ünnepi taggyűléseiket. Nehéz és összetett feladatok előtt állva több mint 40 ezer kommunista veszi át tagkönyvét, hogy erőt és fáradságot nem kímélve, erős hittel és akarattal részt vállaljanak a munkából. Nem vagyunk könnyű helyzetben. Erőfeszítéseinket várhatóan nem követik gyors és látványos eredmények. Meg kell küzdenünk az emberek korábbinál rosszabb közérzetével, elégedetlenségével, bizalmatlanságával, közömbösségével. A politikai közéletben megjelent, most formálódó szervezetekkel, csoportokkal vitába szállva megegyezésre kell törekednünk. Mobilizálnunk kell a gazdaságban még meglévő tartalékokat, hogy az ország anyagi helyzetét megalapozva megkezdhessük a kibontakozást, javítani tudjuk az életkörülményeket, növelni az életszínvonalat. Embert próbáló feladatok ezek, amelyekben éppúgy szükség lesz a párt hét évtizedes küzdelmeiben felhalmozódott tapasztalatokra, mint a legkorszerűbb politikai ismeretekre, mint a kommunista elkötelezettségre. Herczenik Gyula, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője
