Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

PEST MEGYEI ílLáű PR91ETÁHJAÍ, EGYESÜLJETEK! Nem hivatalos találkozó lesz Szovjet-amerikai csúcs XXXII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Ára: I,?íí) forint 1338. NOVEMBER 16., SZERDA Grcsz Károly spanyolországi látogatása Őszinte politikai kapcsolatok Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke — Felipe González spanyol miniszterelnök meghívására — tegnap hi­vatalos látogatásra Spa­nyolországba érkezett. Kíséretében van Major Lász­ló, az MSZMP KB irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője, Bartha Ferenc ál­lamtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, Kovács László külügyminiszter-helyet­tes, Melega Tibor kereskedel­mi miniszterhelyettes és Lő- rincze Péter, a Magyar Gaz­dasági Kamara főtitkára. C,sejtei István, hazánk madri­di nagykövete a spanyol fő­városban csatlakozott a kísé­rethez. A magyar pártfőtitkár-mi- niszterelnök spanyolországi látogatását követően eleget tesz Francois Mitterrand köz- társasági elnök franciaországi meghívásának. Grósz Károly különgépe va­lamivel fél 11 előtt landolt Madrid Barajas repülőterén. A helyi szokásoknak megfelelően a főtitkár-miniszterelnököt Rosa Conde tájékoztatási mi­niszter. Inocencio Arias kül­ügyi államtitkár-helyett es és Javier Rubio Spanyolország budapesti nagykövete fogad­ta. A hivatalos program rövid­del ezután a miniszterelnöki rezidencián, a Moncloa-palo- tában kezdődött. Az épület fő­bejáratánál katonai díszegység sorakozott fel. Kürtszó jelezte a magas rangú vendég érkezé­sét. A gépkocsiból kilépő Grósz Károlyt elsőként a házigazda. Felipe González kormányfő üdvözölte, majd egy díszemel­vényen hallgatták végig a ma­gyar és a spanyol himnuszt. Ezután a két politikus ellépett a spanyol szárazföldi haderő díszszázadának sorfala előtt. A Madridban honos proto­koll szerint Felipe González mutatta be a kíséretében levő spanyol politikusokat, köztük Francisco Fernandez Ordonez külügyminisztert, Pedro Perez államtitkárt, majd Grósz Ká­roly ismertette meg vendéglá­tójával a vele érkezett magyar politikusokat. A Moncloa-palota tárgyaló- szobája készen várta a két kormányfőt, ám mégsem ültek asztalhoz: Felipe González a verőfényes időben sétára invi­tálta vendégét a parkba. így szemmel láthatóan is oldott hangulatban kezdődtek meg a magyar—spanyol hivatalos megbeszélések. Ezzel egyide­jűleg kétoldalú eszmecsere kezdődött a magyar és a spa­nyol tárgyalócsoport tagjai kö­zött. A jó 30 perces „sétáló is­merkedés után” már a palotá­ban csatlakozott a két kor­mányfőhöz Francisco Ordo­nez külügyminiszter és Javier Rubio budapesti spanyol nagy­követ, illetve Kovács László külügyminiszter-helyettes, és Csejtei István, Magyarország madridi nagykövete. Az MTI tudósítóinak érte­sülése szerint a szűkkörű megbeszélés során főként gaz­dasági kérdéseket érintettek. Felipe González vázolta azt az utat, amelyen Spanyolország­nak sikerült kitörnie előbb a gazdasági, majd a politikai el­szigeteltségből, s a gazdasági szerkezetváltás „kínjait” visel­ve — volt olyan esztendő, ami­kor egymillió kisvállalkozás szűnt meg — eljutott az évi 4,5—5 százalékos gazdasági nö­vekedéshez. Ezt nagyban segí­tette az Európai Közösségek­hez való 1986-os csatlakozás. Ennek is köszönhető, hogy Spanyolország exportjának egyharmadát mára a legkor­szerűbb technika és technoló­gia teszi ki. A González-kor- mánynak a szakszervezetek felrótták: éppen szocialista kormányzat csukatott be álla­mi vállalatokat. A kohászok­nak például 40—45 százaléka vált munkanélkülivé. Mára azonban majd mindenki meg­értette: értelmetlen dolog, fe­lesleges pénzkiadás életképte­len vállalatokat fenntartani. „Bármilyen fájdalmas döntés is volt, meg kellett tenniük, éppen Spanyolország jövője ér­dekében — hangsúlyozta Feli­pe González. A spanyol gazdasággal való elmélyült ismerkedésre nyúj­tott lehetőséget a délután fo­lyamán az Állami Ipari Inté­zetben (INI) tett látogatás. Jorge Mercader Miro, az INI elnöke mutatta be az állami­lag támogatott Holding társa­ságot, amely Spanyolország legnagyobb ipari egyesülése, és Európában is az első húsz között van. Az INI révén kapcsolódik a spanyol ipar a legfontosabb nyugat-európai fejlesztési programokhoz. A Vállalkozói Szervezetek Spanyolországi Szövetségében Grósz Károlyt az egymillió-há­romszázezer vállalatot képvi­selő szervezet nevében Arturo Gil Perez-Andujar elnökhe­lyettes üdvözölte. A magyar vendég „első kéz­ből” származó információval A gombaszak paradicsoma lesz? Inkább a Pilist választják Természeti értékeik, közjóléti tevékenység, gazdasági munka — e témakörökben tart ma délután fél 6-tól előadást az Országos Erdészeti Egyesület fővárosi székházában, az Anker köz 1—3-ban. a viseg­rádi központú Pilisi Állami Parkerdőgazdaság közjóléti csoportjának két munkatársa. Dobó Istvántól, a csoport ve­zetőjétől kérdeztük: mi adja a program, aktualitását? — Valójában nem az Erdé­szeti Egyesület, hanem annak tagszervezete, az Országos Mykológiai Társaság felkéré­sére mutatkozunk be. Különö­sebb apropója nincs a rendez­vénynek, ha csak az nem,hogy az utóbbi időben jelentősen fel­élénkült a gombászok, így az őket tömörítő társaság figyel­me is a Pilis, ezen keresztül pedig a parkerdőgazdaság éle­te iránt. Mi egyébként minden érdeklődést szívesen veszünk, de a mykológiai társaság je­lentkezésének különösen örü­lünk, hiszen ez is része a ve­lük kötött együttműködési szerződésünknek. , — Ezek szerint a Pilis a jö­vőben a gombászok paradicso­ma lehet? — Elképzelhető, mert ha a gombászok idáig jobban is kedvelték a zalai dombokat, most szívesebben jönnek a közelebb fekvő erdőkbe, lelő­helyekre. Az előadáson azon­ban módunk lesz arra, hogy diafelvételeken bemutassuk a Pilis más értékeit, természeti szépségeit is. illetve azt a spe­ciális munkát, amelyet a ter­mészetjárók, kikapcsolódni vá­gyók érdekében teszünk. Sze­retnénk, ha az érdeklődők tel­jesebb képet kapnának arról, hogyan ötvöződik területün­kön a természetvédelmi mun­ka és az erdőgazdálkodás. szolgált, amikor kijelentette: nagyon tartalmas eszmecserét folytattunk az önök minisz­terelnökével az együttműkö­dés lehetőségeiről. Mindketten megfogalmaztuk azt a szán­dékunkat, őszinte óhajunkat, hogy minden lehetséges téren együtt kívánunk működni a jövőben. Nem vagyunk elége­dettek az eddigi eredmények­kel, úgy érezzük, azok az őszinte kapcsolatok, amelyek a politika területén kialakul­tak a két ország között, haté­konyabb gazdasági együttmű­ködést tesznek lehetővé. Ehhez azonban ismernünk kell egy­mást. ismerni a lehetőségeket. Ügy véljük: akkor tesszük a legtöbbet, ha itt most párbe­széd alakul ki közöttünk. Hasz­nálják ki tehát a lehetőséget, kérdezzenek bennünket! Grósz Károly ezután szólt arról, hogy Magyarország a múlt esztendőben olyan gazda­sági átalakítási programot hir­detett meg, amely azt célozza, hogy korszerűsítsük gazdasá­gunk struktúráját, a vállalatok újítsák meg termékszerkezetü­ket, s ez a gazdaság mind több szállal kapcsolódjon a világban végbemenő változá­sokhoz. Mi most tanuljuk igazán a kapcsolattartást a világpiac­cal, jóllehet a magyar gazda­ság hosszú idő óta össztermé­kének csaknem a felét külföl­dön értékesíti. A kormánynak határozott szándéka, hogy (Folytatás' a 2. oldalon.) A Burán sikeres útja Sikerrel próbálták ki a szovjet űrhajózás első űr­siklóját. Kedden két föld körüli fordulat után moszk­vai idő szerint 9 óra 25 perckor automatikus ve­zérléssel leszállt Bajkonur- ban. (Tudósításunk a 2. ol­dalon.) NyugdíjcLSokliél alakultak a vgm-ek Öreg gépeken, jé minőség A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár három Pest megyei üzeme közül kettőben a tava­lyinál magasabbra állították a mércét, felemelték a tervét. A váci gyár teljesítménye várhatóan 591 tonna lesz az idén. egy-két százalékkal ke­vesebb, mint amennyit az év elején prognosztizáltak. Nem értékelték túl az erejüket, az áldatlan munkaerőhelyzet nem teszi lehetővé, hogy elérjék a kitűzött célt. A másik mumus, az anyagellátás hiányosságai az idén nem nehezítették hely­zetüket. Nem titkolt céljuk volt a felemelt tervvel, hogy növekedhessék a bértömeg, te­hát emelhessék a fizetéseket. Természetesen az elmaradt százalékok arányában a bér­tömeg is alacsonyabb lesz a tervezettnél. Pomázon sem tudják tel­jesíteni a felemelt tervet. Szin­tén munkaerőgondok miatt nem sikerült a tavalyinál si­keresebb évet zárniuk az idén. Bár kubai vendégmunkásokat is foglalkoztatnak, a nyári szabadságolások miatti lema­radást már nem tudják behoz­ni. Három-öt százalékkal ma­radnak el az idei tervtől, tel­jesítményük a tavalyi szint­nek felel meg. Hogy a fel­emelt terv reális volt. bizo­nyítja. a szövődében 16—17 százalékkal túlteljesítették az előző évi eredményt, mert itt sikerült feltölteni a létszámot, valamint a termékösszetétel is a számukra kedvezően válto­zott. A jövőtől is a munkaerő- hiány miatt félnek. Sok az idős, nyugdíjhoz közel álló dolgozójuk, s ha elmennek, ne­hezen találnak helyükre új em­bereket. A három műszak és a viszonylag alacsony fizetés még a munkanélkülieket is meggondolásra készteti, annyi bizonyos, eddig még nem je­lentkeztek tömegével. A kerepestarcsai gyár kilóg a sorból. Tervük nem volt ma­gasabb, mint a tavalyi, mégis az eddigi eredményeik felül­múlják az előző év hasonló időszakának teljesítményét. Annak ellenére, hogy tíz éve nem volt nagyobb be­ruházás a gyárban, nőtt a ter­mékeik feldolgozottsága. Nyug­díjasokból álló vállalati gaz­dasági munkaközösséget hoz­tak létre, s a gyár műszaki gárdája által konstruált gépe­ken havonta három tonnányi fonalat nemesítenek: gombo­lyítanak és bolyhoznak. A gyár sikere annak is köszönhe­tő, hogy jól használták fel azt a többletbért, ami a megüre­sedett állások után maradt. A pénzt a többletmunkát válla­lók kapják. Az eredményhez nem kis mértékben járult hozzá, hogy ötven tonnányi másodlagos nyersanyagot hasznosítottak. M. T. Mihail Gorbacsov december elején részt vesz az ENSZ közgyűlésén, s ez alkalomból New Yorkban találkozik Ro­nald Reagannel, valamint George Bushsal — jelentette hétfőn este az amerikai CBS- hálózat. A CBS nem sokkal később hivatalosan is megerő­sített információja szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöke december 7—8- án vesz részt (és szólal fel) az ENSZ közgyűlésén, s e tartóz­kodása alkalmából találkozik ott a vezető amerikai politiku­sokkal. A Fehér Ház szerint egyébként nem hivatalos csúcs- találkozóról van szó. Washingtoni politikai körök­ben már régebben emlegették, hogy sor kerülhet Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan oly- fajta búcsútalálkozójára, ami­lyent a január végén vissza­vonuló elnök éppen e héten tart Helmut Kohl bonni kancellárral és Margaret Tha­tcher brit kormányfővel. George Bush, a megválasztott elnök már jelezte, hogy kije­lölt külügyminiszterét, James Bakert megbízta: szovjet kol­légájával, Eduard Sevardna- dzével készítsék elő korai ta­lálkozóját Gorbacsovval. Nem kétséges, hogy a vezető szovjet politikus is mindenképpen mielőbb találkozni kíván az új amerikai elnökkel, akinek megválasztását — mint a fo­lyamatosság és a kiszámítha­tóság jelét — üdvözölték Moszkvában. Mihail Gorbacsov szovjet államelnök elfogadta a brit kormány meghívását, és fele­sége kíséretében december 12. és 14. között hivatalos látoga­tást tesz Nagy-Britanniában — jelentette be hétfőn este Mar­garet Thatcher brit kormány­fő. i ..... Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Kedden ülést tartott a Ma gyár Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testű let megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztéséről és a nemzetiségi törvény irányelveiről készült előter­jesztést. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi politika elvei az elmúlt évtizedek fejlődésének eredményeként alakultak ki nemzetközi téren is elismerést szerezve hazánknak. A Poli tikai Bizottság ugyanakkor szükségesnek tartja a nemze­tiségi politika korszerűsítését és nemzetiségi törvény kidol­gozását, összhangban az or­szág gazdasági, társadalmi éle­tében végbemenő folyamatok­kal, a demokrácia fejlesztésé­vel, a politikai intézményrend­szer reformjával. A testület úgy ítélte meg, hogy bár az alkotmány 1949 óta rendelke­zik a legfontosabb nemzetisé­gi jogokról, jogrendszerünkből hiányzik azok átfogó, korszerű és részletes szabályozása. A nemzetiségi törvény kidolgo­zását az is indokolja, hogy ha­zánk aláírta a polgári és poll tikai jogok nemzetközi egyez­ségokmányát. A testület véleménye szerint a törvénynek egy aktív ki­sebbségvédelmi politika alap­elveit kell rögzítenie. Tartal­maznia kell — egyebek kö­zött — a nemzetiségi nyelv használatának, az anyanyelven folyó oktatásnak, a saját ér telmiség kialakításának, a nemzetiségi kultúra megőrzé­sének és fejlesztésének, vala­mint az anyanemzettel való kapcsolattartásnak a jogára vonatkozó előírásokat. Ezek­kel összefüggésben kell meg határozni a nemzetiségi ál lampolgárok egyéni és kollek­tív jogait, az állami szervek kötelezettségeit. A PB-nek az az álláspontja, hogy a nemze tiséghez való tartozás az egyén döntésén, elhatározásán ala­pul. A törvénynek lehetőséget kell adnia arra, hogy a ma­gyarországi cigányság — amennyiben ezt szervezetei kezdeményezik — nemzeti­ségnek deklarálhassa magát. Újabb munkásokat vár a BMW Fótiak az autógyárban Létezik Fóton a Vörös­marty Termelőszövetkezetnél a Fotesc Gt. Ennek a társa­ságnak a tagjai a Tesco köz­vetítésével lehetőséget kap­tak arra, hogy az NSZK-ban a világhírű BMW autógyár­ban vállaljanak munkát. A nyugatnémet cégnek van egy olyan szerelőszalagja, ahol 400 magyar szakmunkás dol­gozik. A népes társaságból 60-an a fóti tsz tagjai, alkal­mazottjai. Olyan szakmunká­sok, köztük marósok, a CNC- esztergagépen többéves szak­mai jártasságot szerzett szak­emberek, akik már itthon is képesek voltak a profi szintű munkára. Mészáros Gyula, a termelő- szövetkezet elnökhelyettese a szövetkezet és az egyén szá­mára egyaránt eredményes­nek tartja a külföldi foglal­koztatást, hiszen az autógyár­ban dolgozók gyarapíthatják szaktudásukat és anyagilag is jól járnak. Jelzések szerint a jelenlegi létszám többszörösére is igény van. A Tesco kölni kirendeltsége jelezte, hogy újabb jól képzett magyar szakmunkásokat várnak. Előnyt élveznek azok, akik legalább alapfokon beszélik a német nyelvet. A szerződés egy—három éves időtartamra szól, de le­hetőség. van igény szerint ^rí­nak meghosszabbítására. Ter­mészetesen a fótiak kint lévő dolgozói megkapják a szövet­kezettől a teljes havi fizetésü­ket is. A Politikai Bizottság a do­kumentumot a Központi Bi­zottság soron következő ülése elé terjeszti. A PB áttekintette a sajtó- törvény érvényesülésének ta­pasztalatait is. Szükségesnek tartja, hogy a kormány kezd­je meg a jelenlegi sajtótör­vény helyébe lépő üj tájékoz­tatási törvényjavaslat előkészí­tését, amely átfogóan megha­tározza a szólás- és sajtósza­badság, a társadalmi informá­cióáramlás jogi biztosítékait, szabályait. A Magyar Televízió kezde­ményezte, hogy 1989-től nö­velje adásidejét és a hétfői műsorsugárzást általánossá te­gye. A Politikai Bizottság tá­mogatja az MTV javaslatát, és ajánlja, hogy az állami szer­vek a szükséges intézkedése­ket tegyék meg. A Politikai Bizottság átte­kintett több más, a pártszer­vezetek tevékenységével ösz- szefüggő kérdést, és ajánláso­kat fogadott el a hatáskörébö tartozó személyi kérdésekben. Az ülést követően a napi­rendek előadói tájékoztatták a sajtó képviselőit. Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa elöljáróban el­mondta: rendhagyó, de nem rendkívüli ülést tartott a párt legszűkebb vezető testületé, ugyanis Grósz Károly főtitkár távollétében Lukács János ve­zetésével tanácskoztak. Az első napirendi pont elő­adója, Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője ismertette a testület elé került dokumentum főbb megállapí­tásait és a körülötte kialakult véleményeket. Ennek során el­mondta, hogy a nemzetiségi törvény irányelveit — jelen­tőségére való tekintettel — a jövő heti központi bizottsági ülés elé terjesztik. A tájékoztatási törvényja­vaslat előkészítését megvitató második napirend előadója, Andics Jenő, a KB agitációs és propagandaosztályának vezető­je részletesen tájékoztatta az újságírókat — az őket is érintő témáról. Egyebek között rámutatott, hogy a Központi Bizottságnak nem feladata a törvény megalkotása, hanem ezzel kapcsolatban csak a párt stratégiáját fogalmazza meg. Erre azért is szükség van, mert a jelenlegi sajtótörvény nincs összhangban a jövő év január 1-jétől életbe lépő új törvényekkel. A PB-ülés vitá­jában is elhangzott: a szocia­lista pluralizmus kiépülésének olyan nyilvánosság felel meg, amelyben adottak a közéleti tájékozódás, az érdekkülönb­ségek és -azonosságok felisme­rési lehetőségei. A Politikai Bizottság megfogalmazta azo­kat az elveket, amelyeket a Központi Bizottság és később törvényalkotók figyelmébe ajánl. Ezek között említette, hogy az űj, már 1989-ben élet­be léoő tájékoztatási törvény­nek átfogó állampolgári sza­badságjogként kell szabályoz­ni a szólás- és sajtószabadsá­got. Végezetül Thürmer Gyula bejelentette: döntés született arról, hogy a Központi Bizott­ság november 22-én ülésezik. Ezt megelőzően, 2l-én ülést tart a Politikai Bizottság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents