Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

1988. NOVEMBER 2., SZERDA mr « MEGYEI 3 November 15-től hóügyelet Elsőbbség a főútvonalakon Járdák, gyalogutak tisztításához is lesz elegendő szerszám. Gödön a Dunamente Tsz műanyagüzemében kísérletképpen hólapátot gyártanak. Ellátják a Skála Áruházakat a kétfajta autós és kézi lapátokkal (Erdősi Ágnes felvétele) Téli üzemeltetési értekez­letről szólt a megihívó, hó­értekezletre igazított útba a kiírás a Budapesti Közúti Igazgatóságon. „Miért, idén is lesz hó?" — tréfálkozott valaki az előcsarnokban. Igen, lesz, legalábbis úgy néz ki, hogy most is lehúzza a termé­szet a makk ászt. És, hogy ki kerül majd ki győztesen eb­ből a gigantikus kártyacsatá­ból? Nos, jósolni még korai lenne a végkimenetelről, de a közúti igazgatóság péntek délelőtt már felfedte a lap­jait. Hóekék és szórógépek Mintegy 40 résztvevő — köztük a megye városainak, nagyközségeinek, községeinek számos képviselője, jó néhány fővárosi vállalat, valamint a honvédség, a Belügyminiszté­rium és a Volán illetékesei — előtt tartotta meg Holnapy László az igazgatóság fenn­tartási és üzemeltetési osztá­lyának helyettes vezetője a tájékoztatóját. A téli felké­szülés csak átlagosnak mond­ható, derült ki bevezető sza­vaiból. Ha tehát annyi hó es­ne, olyan; helyzet állna elő, mit két éve, senki ne számít­son csodákra. A gépek és em­berek ugyan minden tőlük telhetőt megtesznek majd, de az azonnali fekete burkolat, a kisebb utak megtisztítása va­lószínűleg késni fog. Az átla­gos felkészültségből viszont átlagos télre következtethe­tünk, illetve arra, hogy ez utóbbira számítanak a közúti igazgatóságon. Magyarországon az útháló­zat körülbelül 27 százalékát járják télen mindennap rend­szeresen — hangzott el az is­mertetőben. Ez az adat elma­rad a nyugat-európai muta­tóktól, ám Pest megye a maga 42 százalékával talán mon­dani sem kell, hogy előkelő helyet foglal el a megyék kö­zött. Hosszú évek óta először tűnik úgy, hogy a géppark mennyiségi és minőségi szem­pontból egyaránt kielégítő, emelte ki Holnapy László. Ti­zenegy szórógép vár bevetés­re, a hóekék száma 16. Ra­kodógépekből ugyan kettővel kevesebb járja majd az uta­Tisztelt Fuvaroztattok! A MÁV hét igazgatósága közül a budapesti bonyolítja le a vasút árufuvarozásának negyedrészét. Szállítási felada­taink sikeres teljesítése elkép­zelhetetlen a fuvaroztatóink- kal történő szoros együttmű­ködés és napi kapcsolatok nél­kül. Közismert, hogy az árufu­varozást végző vállalatok — így a MÁV is — a szállítási ka­pacitásaikat nem tudják „rak­tározni". Ebből adódóan cé­lunk a vagonparkunk egyen­letes terhelése. Ezt szolgálja az év eleji előszállítás és a hét végi munkaszüneti napo­kon történő fuvarozások szor­galmazása. A vasúti kocsik gyors ki­rakásában, majd az ismételt megrakásában jó eredménye­ket hozott az október 7—9-i és az október 28—30-i rako­dási kampány. A MÁV az idén is meghir­dette a Közlekedési Közlöny 35/36-os számában az őszi hét végi rakodási versenyt, anya­gilag is ösztönözve a munka­szüneti napokon történő ra­kodást. A jó eredményt elérő feladó, illetve fogadó vállala­tok szállítási dolgozói jutalom­ban részesülnek. Eddigi tapasztalatunk, hogy a hét végi rakodások javuló eredményeket mutatnak. Fu- varoztatóink segítségét, jó együttműködését különböző, kát, viszont kettős rendelte­tésű munkagépekből, melyek szórnak és ekével is fel van­nak szerelve 64 áll rendel­kezésre. Ennél feltehetően még fon­tosabbak azok a megállapo­dások, melyek a szomszédos megyékkel köttettek meg. Ezek értelmében, ha a szük­ség úgy hozza akár más me­gyéből ide, akár innen más­hová mód nyílik a géppark egy részének átcsoportosítá­sára. A múlt évi enyhe tél következtében szóróanyag bő­ven van. Érdekes, hogy míg a Fővárosi Közterületfenn­tartó Vállalat 42 ezer köbmé­ter sózott homokot mondhat magáénak, addig , Törökbá­linton például mindössze 27 köbméterre] fognak harcolni az utakon. Vagy az utakért. Csak óhajra futja Sok szó esett az értekezle­ten a sókorrózió visszaszorí­tásáról, és egy kicsit keve­sebb arról, hogy erre egyelő­re nincs pénz. Bár kívánatos minimalizálni a kiszórt só mennyiségét, ám óhajnál többre még nem futja. A köz­úti igazgatóság azonban foly­tatja a környezetvédelmi cél­újszerű szolgáltatások beveze­tésével is „honoráljuk”. A fuvaroztató partnerünktől pél­dául átvállaljuk a küldemé­nyeik érkezésével összefüggő szállítmányozási, rakodási és — némely esetben — a köz­úti szállítási feladatokat. Köz­reműködnek a szállítmányok ütemezett feladásának és ér­keztetésének szervezésében. A kölcsönös érdekeli egyezteté­sével már rendszeressé tettük Budapest területén a konténe­rek hét végi kiszállítását a címzettek telephelyére. Emel­lett vállalkozunk különleges mérlegelési feladatokra és más szolgáltatásokra, így pél­dául csomagolásokra és átraká­sokra. Segítséget nyújtunk és közreműködünk a vasúti pá­lyaudvarokon a raktárboltok létesítésében. Vállalkozunk az egyedi megállapodások alapján a fuvarozáshoz kapcsolódó mindazon igények teljesítésé­re, amelyekkel partnereink áruszállításának körülményeit kedvezőbbé tudjuk tenni. Igazgatóságunk területén az év utolsó negyedévében mint­egy 5 millió tonna áru elszál­lítására kell vasúti kocsikat biztosítani. Az import- és tran­zitszállításokkal együtt több mint 8 millió tonna áru fu­varozását kell lebonyolíta­nunk. Ehhez kérem és igény­lem partnereink segítségét. Vasutas munkatársaim ezt pontos és jó munkával viszo­nozzák. lal korábban megkezdett kí­sérleteit, melyek során kizá­rólag mechanikus anyaggal kezelik a csúszós utakat. Idén a 40-es főút Cegléd és Abony közti szakaszának mintegy 8 kilométeres részét jelölték ki erre. Válasz márciusban Sajnos a két évvel ez­előtti „sikerekből” még min­dig van olyan per a bírósá­gon amiben a károsult a sí­kos útra hivatkozik. Most, talán a hasonló eseteket meg­előzendő a kérdéses szakasz­ra táblák hívják majd fel a figyelmet. A téli időszakra előkészülvén már november 15-től öt üzemmérnökség 11 teleppel tart 24 órás ügyeletet a megyében. Valószínűleg so­kak fejében megfordul a kér­dés: elég lesz-e mindez? Er­re persze a legpontosabban csak márciusban lehetne vá­laszt adni. Egy viszont biz­tos: az idén is lesz hó. Falusy Zsigmond Vizsgálati jegyzőkönyvek 1986-tól. Tekintélyes paksamé- ta, még panaszoslevél is akad benne. Írója a nevét sem rejti véka alá. Mint egy rossz házasság, olyan ez az egész. Most peres­kednek, de míg bírták szuflá- val, egy fedél alatt maradtak, egymás életét keserítették. Hogy ki kezdte, ki ütött elő­ször? S ki volt, aki csak vi­szonozta az első balegyenes okozta megrázkódtatásból ma­gához térve a közelharcot? Nem hiszem, hogy valaki, a küzdő feleket is beleértve má­ra egyértelműen meg tudná mondani, bizonyítani tudná. Am a tények makacsak, s önmagukért beszélnek. Tény. hogy a Pest Megyei Közútépítő Vállalat a nagy munkákra hivatott kis cégek közé tartozik. Létszámát te­kintve 459 embert foglalkoz­tat. S foglalkoztatja a vezetők közötti belharc is immár 1985 óta a budaörsi városi pártbi­zottságot. A jegyzőkönyvek szerint: 1985-ben a párt-végre­hajtóbizottság úgy döntött, hogy az igazgató és a párt­titkár között kialakult rossz viszony a vállalat egészének hangulatát irritálja, a munka rovására megy. Éppen ezért döntött úgy a párt-végrehajtó­bizottság: leülnek velük egy úgynevezett figyelmeztető be­szélgetésre. Ám a belharc nem csitult, 1986 április 9. a párt­vizsgálat időpontja. Mert egy­más tekintélyét éppúgy nem tisztelték, mint azt. hogy ilyen légkörben, helyzetben min­denki, alki körülöttük él, előbb vagy utóbb kínos helyzetbe kerül. Mert az ilyesmiből ki­maradni szinte művészet. Üjabb dátum 1987 áprilisa: ugyancsak a budaörsi városi párt-vb megállapítja, hogy a helyzet változatlan. Erre a helyzetre ki úgy fű alatt, ki meg telefonon panaszkodott. Darázsfészekbe nyúltak A posta 1988 július 7-én panaszoslevelet vitt Budaörs­re a városi pártbizottságnak. Több is volt ez, mint panasz, Nyílt levél a fuvaroztatókhoz Még nyolcmillió tonna Immár hagyomány, hogy az őszi szállítási csúcs előtt a vasút vezetői nyílt levélben fordulnak a fuvaroztatókhoz. Megyénkben el­sősorban a MÁV Budapesti Igazgatósága érintett ebben a kérdés­ben, ezért szívesen adunk helyt Csárádi János igazgatónak, hogy néhány sorban felhívja a velük kapcsolatban lévő vállalatok és szö­vetkezetek figyelmét a legfontosabb feladatokra. Védd magad! A bűnözőknek már van N Január 1-jén lép hatályba az Elnöki Tanács újonnan alkotott tör­vényerejű rendelete a lőfegyverekről és a lőszerekről. A polgári élet­ben használatos tűzfegyverek gyártásának, forgalmazásának, vásár­lásának, tartásának újraszabályozásával most mintegy két évtize­des fejlődés eredményeit rögzítették egységes jogi keretbe. A jog­szabályváltozásokról kedden a Belügyminisztériumban Nagy Károly rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság csoportfőnök-he­lyettese tájékoztatta az újságírókat. Grósz—Wraniczki Közös interjú Szerda este 20.05 órakor, Grósz Károly ausztriai látoga­tásának előestéjén a Magyar Televízió az I-es programon „Határ, amely összeköt” cím­mel közös interjút sugároz a magyar miniszterelnökkel és Franz Wraniczki osztrák kan­cellárral a két országot érin­tő időszerű kérdésekről. Menedzserképzés Piac és gazdaság A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem intézeteként mű­ködik a továbbiakban a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbkép­ző Intézete. így lehetővé vá­lik, hogy továbbfejlesszék az intézményben az oktatómun­kát, többet tehessenek a ku­tatásért és tágabb teret adja­nak az élelmiszer-gazdaságban dolgozó vezetők képzésének és továbbképzésének — erről tá­jékoztatta az újságírókat ked­den Németi László, az intézet főigazgatója. A vezetők részé­re körülbelül 40-féle tanfolya­mot indítanak, egyebek között három tíznapos kurzusukon a vezetés, gazdaságirányítás, pi­acgazdaság, műszaki fejlesztés legújabb kérdései kerülnek te­rítékre. Mintegy 70 tanfolyam keretében 3—5 napos speciális továbbképzéseket is tartanak a vezetést érintő különböző té­mákban. Az intézmény fölvállalta a menedzserképzést, összefüg­gésben azzal, hogy az élelmi­szer-gazdasági vállalatok, gaz­daságok részéről igen nagy az érdeklődés az ilyen jellegű ok­tatás iránt. Vezetői ismerete­ket továbbítanak hallgatóik­nak, a gazdaságirányítási rendszer elemeinek részletes ismertetésével is foglalkoznak, emellett a piaci folyamatok értékelése és elemzése is fon­tos témakörré vált. A tanfo­lyamokon 400 órás nyelvtanu­lásra is lehetőséget teremte­nek, kiindulva abból, hogy rendkívüli módon megnőtt az érdeklődés a szakemberek kö­rében az idegen nyelvek iránt. Az állampolgárok számára nehezen követhető belső ren­delkezéseket felváltó törvény- erejű rendelet „elébe megy” a sportcélú, illetve a vagyon- és önvédelmet szolgáló lőfegy­verek' iránti növekvő társa­dalmi igényeknek. így példá­ul a vadászok körében régen várt könnyítés, hogy jelentő­sen egyszerűsödik a vadász- fegyverek vásárlásának enge­délyezési eljárása. A jövőben nem lesz szükség a vadász- társaság javaslatára, s a de­centralizált jogkörök alapján a golyós lőfegyverek beszerzésé­re vonatkozó kérelmekről a helyi rendőrkapitányságok dönthetnek. Teljesül a vadá­szok egy másik régi óhaja is: január elsejétől golyós lőfegy­verből az eddigi egy helyett kettő vásárlása engedélyezett. A törvényerejű rendelet egyik fontos alapelve, hogy a lőfegyverek vásárlása, tartása nem általános állampolgári jog, továbbra is szükség van tehát a rendőrhatóság engedé­lyére. Ennek megfelelően ön­védelmi lőfegyverek tartására magánszemélyek csak egyéni elbírálás alapján kaphatnak engedélyt, politikai, állami, il­letve gazdasági megbízatásuk súlyára, veszélyeztetettségük mértékére való tekintettel. Az eddigi szabályozástól el­térően szabadon vásárolhatók és tarthatók lesznek viszont a légfegyverek, illetve a gáz- és a riasztófegyverek. Ez utób­bi rendelkezés az előkészítés során nagy vitákat váltott ki; többen ugyanis attól tartot­tak, hogy ez az erőszakos cse­lekmények újabb hullámát in­díthatja el. A jogalkotók vé­gül is azért döntöttek a ri­asztófegyverek tartásának li­beralizálása mellett, mert a bűncselekmények vizsgálata arról tanúskodik, hogy bűnö­zőkre a tiltás hatástalan ma­radt; ők már amúgy is felsze­relkeztek ezekkel az eszközök­kel. Az önvédelmi riasztófegy­verek szabad tartása most a lakosságnak is lehetővé teszi, hogy gondoskodjék biztonsá­gáról. A jogszabály ugyanak­kor előírja, hogy ilyen eszkö­zöket csak 18-dik életévüket betöltött, felnőtt állampolgá­rok használhatnak. A gáz- és riasztófegyverek szabad forgalma — a nemzet­közi tapasztalatok tanúsága szerint — várhatóan hazánk­ban is jelentősen megnöveli a keresletet az ilyen eszközök iránt. Mivel Magyarországon egyelőre sem légfegyverek, sem önvédelmi célú riasztó­eszközök gyártása nem folyik, előreláthatóan az új évben megnövekszik ezek magán be­hozatala. Az MTI munkatársa ezzel kapcsolatban azt tuda­kolta a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnokságá­tól, hogy jelenleg milyen vám­szabályok vonatkoznak a lég- és a riasztófegyverek „magán­importjára”, s miként változ­nak az előírások január 1-je után. Az országos parancsnokság jogi osztályának tájékoztatása szerint a jelenleg érvényben lévő előírásoknak megfelelően ilyen eszközök egyelőre nem vámkezelhetők. Behozataluk eddig csak az Országos Rend­őr-főkapitányság külön enge­délyével volt lehetséges. Ilyen különleges elbírálásban része­sültek például a céllövöldét üzemeltető mutatványosok. A jogszabályváltozások most a vámszerveket is új feladatok elé állítják. Az érintett tár­cákkal együttműködve a tör­vényerejű rendelet hatályba lépésének idejére kidolgozzák a magas szintű jogszabállyal összhangban álló vámrendel­kezéseket, így várhatóan az önvédelmi célú riasztóeszkö- zök behozatala előtt is meg­nyílhat az út. Amíg bírták szufléval egy fedél alatt Ki kezdte, ki ütött először? hiszen Becsey Sándor párt- csoportbizalmi, személyzeti vezető, a munkaügyi döntőbi­zottság elnöke pártvizsgálatot kért. Kérte, vizsgálják meg a két vezető között évek óta folyó személyeskedés okait. Hogyan kerülhetett sor bér­emelésre, amikor veszteséggel zárták az első fél évet. Meg­írták: a vállalatnál paprikás a hangulat, a szakszervezeti bizalmik, a munkaügyi döntő- bizottság tagjai lemondanak. Egy háromtagú bizottság — a pártvizsgálat szabályainak megfelelően — kereste fel a vállalatot, illetve az ott dol­gozókat. Mi tagadás, nem­csak mondták nekik, hanem maguk is úgy érezték, hogy darázsfészekbe nyúltak. Mert igaz, hogy a KÉV tízmilliós veszteséggel zárta az első fél­évet — külső, belső okok miatt is, de ezt még behozhat­ják! —, de bért emeltek, pén­zek átcsoportosítása révén. A mozgóbérből alapbér lett, csak hát az összegek! A műve­zetők ötszáz és kétezer kö­zött; építésvezetők négy-öt­ezer. főépítésvezetők hat-hét­ezer forint közötti béremelést kaptak. A vezetőség is hibás Az osztályvezetőknél a differenciálás szerint hét­tíz, a vállalat vezetőinél pe­dig nyolc-tízezer között moz­gott az összeg. E nagy szóró­dás miatt volt morgás, de csak módjával, mert a gyu­fát nem sokan akarták ki­húzni. Az is egyértelművé vált. hogy a gazdasági és a politi­kai vezetők között a személyes ellentét nem hunyt ki. A bi­zottság megállapítása: a vál­lalat vezetői nem igénylik, de nem is viselik el a társadal­mi szervek alkotó együttmű­ködését (nemcsak a pártét!). Ám a pártvezetőség is hibás a kialakult helyzetben titká­rával az élen. Szóval a ki kezdte, ki ütött először-hely- zet vitathatatlan. Míg a vál­lalatvezetőnek nincs kontroll­ja, nem vagy nehezen tűri a bírálatot — addig a pártszer­vezet munkája is rendszerte­lenné vált, csak a tagdíj be­szedésére szorítkozott. A pénz beszél... Az erők jó részét azonban a pénzosztás körül kialakult helyzet kötötte le. Amolyan pénz beszél, kutya ugat-ala- pon sokan csak azt nézték, mit mutat a bérlista. A kont­roll hiánya ebben a helyzet­ben másodlagos szempontnak minősült. Volt azóta taggyű­lés, ahol a párttagok nem marasztalták el a jelen lévő igazgatót. (A párttitkárt fel­mentették október 10-ével, s új titkárt, vezetőséget válasz­tanak majd.) Mint ahogy kü­lönösebben nem sajnálkoztak a belharc másik résztvevőjé­nek, a párttitkárnak sorsán sem. Öt a vállalat főváros­ban lévő főépítés vezetőségé­nek megszűntekor Pilisvörös- várra helyezték két-három- ezer forinttal kevesebbért. Nem fogadta el, mint ahogy a később felkínált személyze­ti vezetői állást sem (a jelen­legi rövidesen nyugdíjba megy) bércsökkentés nélkül. így kézhez kapta az igazga­tó felmondó levelét. S ma pe­reskednek. A munkaügyi dön­tőbizottság az első menetben a párttitkárnak adott igazat. De nem lefutott még a meccs. A pártvizsgálat viszont megállapította: tartósan meg­romlott a vezetés egysége a KÉV-nél, a gazdasági vezetők iránti bizalom most mélypon­ton van. Korrekt munkakap­csolat kialakítására sem az igazgató, sem a párttitkár nem törekedett. Egyértelműen fe­lelősek a KÉV-nél kialakult helyzetért. A gazdasági dön­tések? Ma a kapkodás jel­lemző rájuk, a napi megoldá­sok keresése. Ez sem használ a munkahelyi légkörnek. A budaörsi párt-végrehajtóbi­zottság levéllel fordult a vál­lalati tanácshoz — előzetesen egyeztetve álláspontjukat az illetékes minisztériummal —: az eljárási szabályok betar­tásával döntsék el, 'szüksége van-e a cégnek egy ilyen igazgatóra. Beavatkozott a párt ? Még akkor is kérdés ez, ha a gazdasági érdekek dominál­nak, s a többség azt nézi, mennyi lapul a borítékban. S az is kérdés, joga volt-e vagy kötelessége a területileg ille­tékes pártszervnek beavatkoz­ni a vállalat belső életébe. A bejelentések alapján — mely egy párttagnak alapvető, a szervezeti szabályzat adta le­hetősége — a budaörsi testü­letnek joga. sőt mi több köte­lessége a pártvizsgálat, a be­avatkozás, a kommunista ve­zetők magatartásának megíté­lése. Akkor, amikor gazda­ságunk koránt sincs könnyű helyzetben, legalább a mun­kahelyi légkörnek kellene a felesleges, mesterségesen szí­tott izgalmaktól, intrikáktól mentesnek lennie Hiszen ren­det, fegyelmet, munkával te­li nyolc órát követel mindenki — csak nem mindig a saját portáján! Varga Edit

Next

/
Thumbnails
Contents