Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-15 / 272. szám
XXXII. ÉVFOLYAM, 273. SZÄM Ar«: I,itO íorinl 1988. NOVEMBER 15., KEDD Ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Önként vállalt fegyelemmel A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága november 14-én ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a megbízott munkabizottságnak a KEB működési elveire, munkamódszerére és munkarendjére előterjesztett javaslatát, amely a pártértekezlet állásfoglalásának szellemében készült. A Központi Ellenőrző Bizottság azt tartja a legfontosabbnak, hogy a pártértekezlet állásfoglalása a párt egészét áthassa, teremtse meg a feltételeket a szocialista reformpolitika széles körű kibontakozásához, adjon lehetőséget a párt és a társadalom megújításához. MA oivi# „A képviselő az okvmasxegy ^ tőben ülésszak egyik VáB€8SXw0§30B€gÓrfBt3í€ szünetében lehetőséget kért lapunktól, hogy válaszolhasson a bírálatra. Mint mondotta: nem azért, mert mentegetőznie kellene, hanem azért, hogy érzékeltesse, milyen teher és felelősség nehezedik ma a képviselőkre.” (3. OLDAL) A ssastdoBaf snindict ,,A nyitás iesyében 9 fogant intézkedést BfflGSr&SSB tett nemrégiben nemzeti bibliotékánk, az Országos Széchényi Könyvtár. Szeptembertől részben megnyitotta az olvasóközönség előtt a zárt anyagok tárát, feloldotta az eddig csak külön engedéllyel hozzáférhető kiadványok egy részére vonatkozó tilalmat.” (5. OLDAL) SÚÍwefflieEŐ" „Az öt súlyemelő olimpiai . , doppingügye viszont rávilágíC/@§%$9Bni$fGittül tott arra, hogy további teendők szükségeltetnek. A mostani ülésen éppen ezért napirenden lesz a szöuli esetek kivizsgálása, lezárása, a szükséges intézkedések meghozatala.” (7. OLDAL) Háromsxor lőtt rá ”Buks?fr. ™°fr " te szolgálati fegyverei, O rendőrre és közölte a támadókkal, hogy lőni fog, ha nem hagyják abba a fenyegetést. Figyelmeztetésként egy lövést adott le a villamos tetejére célozva. Három fiatal ekkor a rendőrre vetette magát és alaposan összeverték. Dulakodás közben elsült a pisztoly — e második lövés körülményeit a katonai ügyészségnek kell tisztáznia — és a lövedék köny- nyebben megsebesítette az egyik támadót.” (8. OLDAL) Három kérdés - három válasz Drágább a kötvénynél A Központi Ellenőrző Bizottság támogatja és sürgeti a kibontakozásra és a párt' megújulására tett erőfeszítéseket. A testület politikai tevékenységével ezt kívánja elősegíteni. A KEB számol a nézetek és az érdekek sokféleségével, újabb ellentmondások és konfliktusok létrejöttével a párton belül is. Fontosnak tartja, hogy az alapkérdésekben: a párt politikájának elfogadásában, képviseletében és védelmében legyen egyetértés és az Stadinger István, az Országgyűlés elnök« hétfőn a Parlamentben fogadta a Manuela Aguiar alelnök vezette portugál parlamenti delegációt. A kötetlen megbeszélésen a többi között a két törvényhozás előtt álló feladatokról volt szó. Megállapították, hogy mindkét országban több hasonló problémát kell megoldania a következő időszakban az Országgyűlésnek. Ilyenek például a parlamenti demokrácia fejlődése, az új alkotmány kidolgozása és elfogadása. Megállapították: jusson kifejezésre az egyirányú cselekvésben. A demokratikus centralizmust sajátosságainkhoz igazítva alkalmazzuk, amely által a pártban i.s létező érdek- különbségek és törekvések politika} akarattá alakulnak. A KEB a pártértekezlet állás- foglalásával. azonosulva a párton belüli demokrácia érvényesítését hangsúlyozza, ugyanakkor rámutat arra, •hogy a demokrácia nem létezMagyarországon és Portugáliában is nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdasági gondok enyhítésére. A nyugat-európai országokban az államosított vállalatok hatékonyságával, gazdaságosságával elégedetlenek, 6 keresik a megoldás útját. Felmerült ezeknek a gazdálkodó egységeknek a reprivatizálása is. A képviselők elmondták: Portugália EGK-beli tagsága pótlólagos forrást jelenthet a gazdasági növekedéshez, de elsősorban saját erőfeszítéseiket kell megsokszorozni. sen átgondolt és elfogadott feladatok végrehajtásához az önként vállalt fegyelem érvényesítésére most leginkább a pártban van szükség. A Központi Ellenőrző Bizottság a párt tagjaitól politikai kiállást, élő, tartalmas politizálást és személyes felelősséget igényel. Szükségesnek tartja, hogy mindenütt következetesen lépjenek fel a szocializmus alapelveitől idegen, a törvényeket megszegő, erkölcsöt sértő korrupciós magatartás és a vezetői beosztással való visszaélés, az elvtelen összefonódás minden formája ellen. Ilyen esetekben nem maradhat el a pártfegyelmi felelősségrevonás sem. A Központi Ellenőrző Bizottság személyi kérdésekkel foglalkozó napirendje keretében pártbüntetések elleni fellebbezéseket bírált el, több pártbüntetést megerősített, illetve eltörölt. Egy esetben hatálytalanította a pártbüntetést, s az érintett párttagot csupán figyelmeztette, mert a pártbüntetés indokait nem látta kellőképp bizonyítottnak. Döntéseiről az érdekelteket, illetve a pártszerveket, szervezeteket közvetlenül tájékoztatja. A Központi Ellenőrző Bizottság jóváhagyta az MSZMP megyei bizottsága a pártból való kizárásra hozott határozatát dr. Győry Sándor, a Mátravidéki Szénbányák volt vezérigazgatója ügyében. Igen sajnálatos, hogy bár hosszú ideig jó munkát végzett, az általa vezetett vállalat eredményeket ért el, de ugyanakkor beosztásával visszaélve jogtalan előnyöket szerzett maga és családja részére, s ezzel anyagi, erkölcsi és politikai kánt okozott. Spanyol, francia meghívásra Orosz Károly látogatásai Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke november 15-én és 16-án Spanyolországban, 17- től 19-ig pedig Franciaországban tesz hivatalos látogatást Felipe González spanyol miniszterelnök, illetve Francois Mitterrand francia köztársasági elnök meghívására. Fogadás az Országházban Moses Teiteibaum Budapesten Hétfőn Budapestre érkezett Moses Teiteibaum főrabbi, az Egyesült Államok és Kanada ortodox rabbi kongresszusának elnöke. A megérkezést követően magyarországi programjáról elmondta: tervei szerint felkeresi a budapesti ortodox zsinagógát és megtekint néhány vidéki zsidó temetőt. Látogatása várhatóan lehetőséget ad arra, hogy együttműködést alakítson ki a magyar hatóságokkal az ortodox zsidó temetők jó állapotának megtartása érdekében. A magas rangú zsidó vallási vezetővel hazánkba érkezett fia, Lipa Teiteibaum, elismeréssel szólt a magyar hatóságok és a magyarországi zsidó közösség jó kapcsolatáról. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke délután a Parlamentben fogadta a főrabbit. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Dunakesziről telefonált a napokban egy régi telefonigénylő. Olvasónk értesítést kapott konténer- központ létesítéséről, s hogy 32 ezer forint befizetése ellenében végre készülékhez és élő vonalhoz juthat. Ezt az összeget azonban nem kapja vissza. 9 Mi az oka ennek? — Tettük fel a kérdést Si- ristye Mihálynak, a Buda- vidéki Postaigazgatóság távközlési műszaki igazgató-helyettesének. — Mert Dunakeszin csupán úgynevezett „öntehós” fejlesztésre van lehetőség — válaszolta. — A rövidítés önerős lakossági hírközlési fejlesztési hozzájárulást jelent. Aki befizeti, attól már nem kérjük a 8 illetve 12 ezer forintos belépési díjat, csupán csak 200 forint szerelési költséget. A 32 ezer forintot úgy állapítottuk meg, hogy a konténerrendszer kiszámított önköltségét elosztottuk a feltételezett telefonigénylők számával. Ezért drágább a kötvénynél. • Miért fizet egyformán a családi ház tulajdonosa a panelépületben lakókkal, holott e házakban már van vezeték? — Ennek ára igen minimális értéket tesz ki. A nagy költséget az jelenti, hogy a házig kell a postavezetéket eljuttatni. Ám ahhoz, hogy üzemelhessen a konténerközpont, bővíteni kell az úgynevezett átviteli utat Dunakeszi és Vác között. Ezt viszont a postaigazgatóság finanszírozza. Ügy gondoltuk, hogy ez a 32 ezer forint még az el* viselhetőség határán van. • Mi történik akkor, ha az újdonsült telefontulajdonos lakást cserél? — Ha Dunakeszi területén választ másik otthont, akkor nem kell külön fizetnie a telefonáthelyezésért — aminek csupán minimális a költsége. Erről természetesen Ott lehet szó, ahol van kiépített hálózat. Ha azonban például Debrecenibe költözik, ezt a 32 ezer forintot már nem viheti magával, ki kell fizetnie az ott megszabott összeget. V. A. hét fegyelem nélkül. A közöPcdugál honatyák hazánkban A parlamenti demokráciáról Csőkígyó a gépeken Budakalászon a Buda-Flax Lenfonó- és Szövőgyárban készülnek a tűzoltótömlők. Az egész országot innen látják cl az igen fontos eszközzel. Hátul a cséveállványok láthatók, amelyeken a tömlők alapanyaga vár felhasználásra (Erdösi Ágnes felvétele) ÁRNYÉK S irám lenne csupán? Sokkal több? A valóság egy veszedelmes jelenségének a fölfedezése? Talán mindkettő vegyül a szakavatott ember véleményében, aki azt tartja, a vízlépcsővita következtében minden más környezetvédelmi lépés, gond, teendő árnyékba került. A már-már lenni vagy nem lenni stílust felöltő vízlépcsővita hosszú szünetet iktatott be abba a, kibontakozóban levő folyamatos figyelembe, amely ráterelődött olyan, a megyében rendkívüli súlyú környezeti, környezetvédelmi kérdésekre, mint a szennyvíz- elvezetés, csatornázás, a levegőtisztaság, a hulladékelhelyezés, a víznyerőhelyek védelme ... A felsorolás hosszú; a teendők, a gondok listája is az. Lehet, furcsán hat a papíron, de így igaz: első ízben valójában csak két esztendeje foglalkozott átfogóan szűkebb pátriánk környezetvédelmi helyzetével a megyei tanács. Nem különleges késedelem volt ez, hanem tükre az országos gyakorlatnak. Az akkori mérlegkészítés fényt vetett arra, mi mindenben hiányzik maga a fogódzó is; honnét induljunk és merre, mit mihez hasonlítsunk, mérjünk. A testület jelentős döntéseket hozott akkor, sok tekintetben magát az irányt megjelölve, merre kell menni, mert bizony addig az sem volt tiszta, ahány szakvélemény, annyiféle irány ... A döntések értékelője nem lehet más, mint a valóság: mi történt, mi nem történt. S itt igazolódik a szakembernek a bevezetőben említett véleménye az árnyékról. örvendetes ugyanis, mennyi minden történt a két esztendeje lezajlott mérlegelés óta. Jóváhagyott a megyei tanács egy 1995-ig szóló koncepciót a vízellátásról és a szennyvízelvezetésről. Ugyancsak koncepció formájában és hosszú távra, van a megyének végre hulladékelhelyezési terve. Ennek komolyságát alátámasztandó, a megyei tanács tavaly és az idén 49 millió forintot különítettél pályázat útján elnyerhető céltámogatásokra. Folytathatjuk minősítő, azaz a korábbi döntésekre vissza^ utaló példáink sorolását azzal a meliorációs munkával, amelynek eredményeként a legutóbbi három esztendőben a megyében — elsősorban a Galga, valamint a Tápió—Hajta térségben — 135 ezer hektárra kerítettek sort a szakemberek. Ezer hektár felett van a rekultivált (azaz a termelésből korábban kivont és most oda visszaadott) terület nagysága, s a melioráció maga 414 millió forintot emésztett fel. Végre, méltatlanul hosszú idő eltelte után és a lakosság politikai hangulatát feleslegesen terhelő helyzet felszámolását megkezdve, Vecsésen kimozdult a holtpontról a repülőtéri rekonstrukcióval összefüggő zajártalom enyhítésének ügye, amiben döntő szerepet játszott a megyei tanács testületének következetes álláspontja. S akkor még, bár nem szegényes a tények sorolása, szót sem ejtettünk olyan kérdésekről, mint a. termőföldek védelmében elért javulás (csökkent a mező- gazdasági művelésű területek más célra történő igénybevétele), a levegő- tisztaság védelmében tett lépések, a veszélyes hulladékok elhelyezésének a korábbiaknál határozottabban járt (de még mindig rögös) útja, a már tizenhárom településen tevékenykedő közterületfelügyelet ... Legyünk tehát elégedettek? Erről szó sincsen. Rengeteg a gond, elég itt olyasmire utalni, mint a monori-erdei vízszennyezés, vagy az a tény, hogy a pénzforrások csökkenése miatt nem sikerült teljesíteni a szennyvízelvezetési tervek időarányos részét. Elégedettség helyett más- valamit hiányolunk: fény és árnyék egészségesebb határainak a kijelölését, azaz kellő tárgyilagosságot. Ma talán ebből van a legkevesebb környezeti kérdésekben. Ha hiányzik a tárgyilagosság, akkor ott a szenvedélyek, az indulatok uralják a terepet, s ha azok, akkor ott rövidesen felbukkan a demagógia ... Aminek sűrűsödő esetekben lehetünk tapasztalói a megyében, legyen szó a monori-erdei vízszennyezés, talajfertőzés ürügyén felbukkanó indokolatlan igények erőszakolt elfogadtatásáról, hulladéklerakók kijelöléséről és azok lakossági véleményezéséről vagy bármi másról. T alán nem járunk mesz- sze az igazságtól, ha azt írjuk: divat lett napjainkban mindenre nemet mondani. Községek sora szeretné például, a lakosság véleményére hivatkozva, hulladékát a szomszédos településen elhelyezni... S ez már olyan árnyék, amely gondolkodás- módunk egyenetlenségeire, ellentmondásosságára vetül rá, takarva a lényeget: a környezetvédelem nem önálló feladatok halmaza, hanem összefüggő logikai rendszer. Ennek a felismerése késik, azaz még hátrább van a felismerésen alapuló gondolkodás- és cselekvésmódnak a kialakulása. Ezért lényeges, hol mit fed el az árnyék. Mészáros Ottó