Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-14 / 271. szám
-f. "~l PEST mse pBöimuJnueTESuuiiER! ü|4 • MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM Ára: 1,80 forint 1988. NOVEMBER 14., HÉTFŐ A világkiállításon is közlekedik Ceglédre tartott a motorvonat Próbaútra indult szombat reggel a Ganz Mozdony- és Vagongyár és a Ganz Villamossági Művek által gyártott motorvonat. Hasonló már a nyár óta teljesít szolgálatot a szobi vonalon, most pedig közforgalomba állítják a ceglédi, úgynevezett elővárosi szerelvényt. A motorvonat műszaki feltételrendszerét a MÁV állította össze, s 1985 májusában a tervezéssel párhuzamosan megkezdődött a gyártás. Rövid idő telt el tehát a döntéstől a szerelvény közforgalomba való állításáig. A próbaútra a MÄV meghívta mindazokat, akik részt vettek a fejlesztési munkában, így a közlekedéstudományi egyesület képviselőit, a gyártó vállalatok szakembereit, sőt, a majdani használókat is. Az érintett útvonal településeinek tanácselnökei útközben szálltak fel a szerelvényre. Tongori Imre, a MÁV vezérigazgatóság főosztályvezetője elmondta, hogy a motorvonat alapsebessége 80 kilométer óránként, s ahol villamosított vonal van, mindenütt közlekedhet. A 25 ezer volt felső feszültség és 50 hertz frekvencia mellett ez az első aszinkron hajtású motorvonat Európában, tehát bravúrnak számít a közlekedtetésé. A szerelvény négy kocsiból áll. a kétszárnyú ajtókat a vezető működteti. A motorvonat ára 100 millió forint, s ez az ösz- szeg még csak nem is mondható soknak. Az M62-es. azaz a Szergejhez hasonló teljesítményű mozdony például 50— 60 millió fórintba kerül, s akkor még nem vásároltak hozzá vagonokat. A MÁV 18, négyrészes motorvonatra kötött szállítási szerződést, s Í930—95 között további negyvenre van opciója. Ónozó György, a MÁV vezérigazgatója örül, hogy a télies időben került sor a próbajáratra. Ilyenkor ugyanis hamarabb észlelhető^ a prototípus hibái, máris sorolja, mivel elégedetlen. — A fűtés például nem kielégítő, s a belső berendezésen is van javítanivaló — mondja. — Az ülések például túl közel vannak egymáshoz, egyik-másik ajtó akadozik. Ügy tervezzük, hogy hasonló szerelvényeket közlekedtetünk majd a világkiállítás idején Becs és Budapest között, ám ahhoz, hogy ezek az úgynevezett inter-city járaIndulás előtt a Nyugati pályaudvaron (Hancsovszki János felvétele) tok közkedveltek legyenek, sok mindenen kell még változtatnunk. Szeretnénk, ha a hazai járműipar föllendülne, s ezért áldozatot is vállalunk. Hatmillió forint fejlesztési pénzt adtunk például a Ganz- MÁVAG-nak, ezzel is ösztönözve a korszerű szerelvények gyártására. Bécs és Budapest között, jelenleg két óra negyvennyolc perc alatt győzik le a távolságot a vonatok. A vezérigazgató elmondta, hogy az inter- city járatok sem lesznek sokkal gyorsabbak, hiszen 1 perc menetidő-psökkentés félmillióra forintba kerül, Ügy gondolták, olyan szolgáltatásokra vállalkoznak inkább, amelyek komfortossá, kényelmessé teszik az utazást, így az utas úgy érezheti, röpül vele az idő. — Talán még zenekar is szórakoztatja őket az étkezőkocsiban — mondja Ónozó György. — Lévén inter-city járatról szó, még az sem elképzelhetetlen, hogy vámmentes boltot működtetünk a szerelvényeken. Tóth László, a műszaki vezérigazgató-helyettes arról beszélt, hogy a MÁV évi 48 milliárd forint bevételéből a felét fejlesztésre fordítja. Szeretnének jobb kooperációs kapcsolatot kialakítani a magyar ipari vállalatokkal, tervezik, hogy a MÁV nyolc nagy járműjavítójában, illeszkedve a járműiparhoz, maguk gyártják majd például a kocsiszekrényeket. Dr. , Kerkápoly Endre, a BME tanszékvezető profeszA nők a szakszervezetekről Aggodalom a jövőért A szakszervezetek a nők képviseletéért címmel szombaton országos tanácskozást tartottak a SZOT székházában. A szakszervezetek több mint kétmilliós női tagsága képviseletében 250 küldött vitatta meg a szakszervezeti mozgalom megújulási törekvéseit, s ezen belül is a nők helyzetének javítását szolgáló érdek- védelmi, érdekképviseleti tennivalókat. Vitaindító előadást Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára tartott Egyebek között hangsúlyozta: a tagság az országos értekezlettől az elmúlt évtizedek folyamatainak kritikus elemzését igényli, s választ vár arra. hogy mi volt a szakszervezetek szerepe, felelőssége gazdasági helyzetünk alakulásában, politikai intézményrendszerünk működési zavarainak megjelenésében, felerősödésében. Az emberek mii már nem veszik' tudomásul azt, hogy hiányos helyzete értékelések alapján a gazdasági folyamatoknak ellentmondó célokat tűznek ki — möhdtá. így — a gazdaság idei eredményeinek ismeretében — a tagság elfogadhatatlannak tartja azokat a törekvéseket, amelyek az eddigieknél is nagyobb terheket rónának a lakosságra. A társadalom jelentős rétegeinek létbiztonsága megrendült, s a két számjegyű infláció miatt a ma még biztos megélhetéssel rendelkezők is veszélyben látják a holnapjukat. A szakszervezetek nőpolitikájának egyik legfontosabb törekvéseként említette annak elérését, hogy a nők legalább életük egy bizonyos szakaszában választhassanak a társadalmi m u nk as ze rve ze t e k ben vállalt feladatok és a családi, háztartási teendők ellátása között. Jelenleg a családok többsége, különösen akkor, ha több gyermeket is nevel, nem mondhat le a második keresetről. szóra is részt vett a ceglédi próbajáraton: — A vonat futása, gyorsulása, a műszaki mutatók kifogástalanok — mondja. — A motorvonatrendszer bevezetése óriási lépés, hatalmas áttörést hajtott végre a MÁV. Ügy gondolom azonban, hogy a szerelvény belső terének kialakításánál nem gondolkodtak távlatokban, ha Ilyen vonatokat szeretnének közlekedtetni a világkiállítás alatt, jócskán szükség lesz változtatásokra. Az OMFB-ben kidolgoztuk néhány vasúti fővonal korszerűsítését, s úgy foglaltunk állást, hogy a vonatok 140—160 kilométeres óránkénti sebessége még a jelenlegi gazdasági helyzetben is elérhető tíz éven belül. Nincs tehát jelentősége annak, hogy két órára csökkentsük a menetidőt Budapest és az osztrák főváros között, sokkal inkább a pontosságra, az utasok kényelmét szolgáló, korszerű berendezés kialakítására van szükség. Beliér Ágnes Jakovlev elutazott A cél a megújulás A Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának meghívására november 9—12. között látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Alekszandr Jakovlev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizotság titkára. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke fogadta Alekszandr Jakovle- vet. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon a szovjet politikus átadta Mihail Gor- bacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének a magyar vezetőkhöz, a magyar kommunistákhoz intézett üdvözletét és jókívánságait. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára megbeszéléseket folytatott Alekszandr Jakovlevvel. A látogatás során aláírták az MSZMP és az SZKP ideológiai együttműködése fejlesztésének átfogó programját. A felek hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP önállóan alakítja politikáját, tevékenységükért mindenekelőtt népüknek tartoznak felelősséggel. Egyetértettek ugyanakkor abban, hogy a világ fejlődése, a szocializmus építésének új folyamatai egyaránt megkövetelik az egyes pártok alkotó erőfeszítéseit, valamint az elvtársi együttműködés elmélyítését, a nézetek egybevetését és a közös marxista-leninista helyzetértékelést. Alekszandr Jakovlev hazánkból Csehszlovákiába utazott. iaénvfík 7"-az MDF igényli a * F M párbeszédet a Magyar 0 párbeszédet Szocialista Munkáspárttal., és minden olyan erővel, amely felvállalja társadalmi, gazdasági gondjaink megoldását. Ugyanakkor elhatárolja magát szervezete nevében azoktól az alternatív csoportoktól — például a Szabad Kezdeményezések Hálózatától —, amelyek a politikai és geopolitikai realitásokat figyelmen kívül hagyva fogalmazzák meg követeléseiket.’* (3. OLDAL) Konfliktus* „Az élet< mint tuójuk, elég kevés- - . _ . sé (sőt, egyáltalán nem) igazodott fBCJjPí©#©*» ezekhez a legfelsőbb személytől származó, és kevésbé legfelső, de még igen felső személyek által buzgón ismételt nézetekhez. Ekkor keletkezett a csak félig tréfás mondás: — A tények makacs dolgok, de annál rosszabb a tényeknek.” (5. OLDAL) Most az áldozatot „Gyalázkodó újságcikk, .. _ , , névtelen feljelentések Ünnepelték sora született. S megkezdődött a mérnök többéves vesszőfutása. Hiába tisztázta a rendőrségi vizsgálat, hogy egyetlen fillér sem tapad a kezéhez, hiába bizonyította ártatlanságát a bíróság. Űj vád fogalmazódott.” (5. OLDAL) Ar idő vela „Ha egyszer úgy érezném az ugró- _ - *■ gödörből kifelé jövet, hogy a lécáolgozik fogás, a technikai végrehajtás a legapróbb mozzanatig tökéletes volt, azonnal abbahagynám a sportolást. Akkor már nem lenne értelme tovább dolgozni. De ettől még messze vagyok.” (7. OLDAL) Az első külföldi Bushnál Kohl Washingtonban tárgyal Kedden kezdi meg washingtoni tárgyalásait Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, aki szombaton éjjel érkezett az Egyesült Államokba. Kohl lesz az első külföldi vezető, aki tanácskozik majd Bush megválasztott elnökkel. A nyugatnémet kancellár — Genscher külügyminiszter és Scholz védelmi miniszter kíséretében — egyebek között tájékoztatja az amerikai vezetőket októberi moszkvái tárgyalásairól. Városi pártértekezlet Százhalombattán A vita a holnapról szólt Szombaton városi pártértekezletet tartottak Százhalombattán. A város életében kiemelkedő jelentőséggel bíró eseményen ott volt Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB gazdaságpolitikai osztályának yeztője, Nagy Sándorné, a Pest megyei pártbizottság titkára is. Az elfogadott napirendeknek megfelelően elsőként a pártbizottság írásban közreadott, a XIII. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolójához szóbeli kiegészítést Zimányi László, a városi párt- bizottság első titkára mondott. E napirend vitájában huszonegyen kértek szót. Ezután a pártértekezlet elfogadta a városi pártbizottság XIV. kongresszust megelőző pártértekezletig szóló munkaprogramját. Ebben a határozatban egyebek mellett az is szerepel, hogy a városi pártbizottság ezután végrehajtó bizottság nélkül működik. Ezt követően személyi kérdésekben döntöttek. Megválasztották a huszonhét tagú —- egyszintű, tehát végrehajtó bizottság nélküli — pártbizottságot. A testületbe tizennyolc főt az üzemek, az intézmények, a lakóterületi pártszervek delegáltak, hetet s két titkárt pedig közvetlenül választottak. A százhalombattai városi pártbizottság első titkára ismét Zimányi László, míg titkára Károlyi József lett. (Részletes összefoglaló lapunk 3. oldalán.) B otrányos példák seregét lehet felvonultatni annak illusztrálására, mindenféle politikai kinyilatkoztatás, határozat, akarat ellenére, azokkal szemben, miként küszködnek a települések tanácsai a korlátozottság, az önál- lótianság mindennapos gondjaival. örvendetes példák seregét lehet felvonultatni annak illusztrálására, mindenféle korlátozottságuk, önállótlansá- guk ellenére a települések tanácsai miként kutatják, lelik még a mozgástér bővítésének módjait. Két állítás. Melyik az igaz. melyik tükrözi a valóságot? Természetesen mindkettő. Természetesen ? Igen, mert az átmenetiség ilyen furcsa helyzeteket hoz létre. Ugyancsak a tanácsnak a gyakorlatában egyszerre, egymással párhuzamosan van jelen a korlátozottság és a mozgásszabadság, a kötöttség és a kötöttség alóli oldás meglelése. Ennek az átmeneti helyzetnek az a nagy baja, hogy nehezen kiszámíthatóak a reakciók, azaz az, mikor mit lehet és mikor mit nem. A testületek tagjai előtt ugyanis legtöbbször rejtve marad a mechanizmus. hol ki dönt — valahol fent. valamilyen hatóság valamilyen tisztviselője — arról, amiről már csak a józan ész szerint is a helyiek tudnak a legtöbbet. / mechanizmus ismeretlensége elbizonytalanodást teremt, hiszen, ha nem MOZGÁSTÉR tudni, ki a jogosult ~az igennek avagy a nemnek a kimondására, akkor azt sem tudhatni, érdemes-e egyáltalán az .ügybe belekezdeni... S akkor, amikor kétséges a kezdet, már nem a lehetőségek szabják meg a dolgok menetét, hanem a többi között olyan tényezők, mint a személyes adottságok, azaz a szívósság, a beletörődés nem tűrése, a találékonyság. Szerencsére a tanácsok egv részénél nincsenek szűkében ezeknek a tulajdonságoknak a testületi vezetők és tagok, azaz tanúi lehelünk annak, miként bővítik a mozgásteret az adott, szűkös keretek között is. Egyszerű példából kiindulva: volt pénze a nagyközségi tanácsnak arra Albertirsán, hogy a Köztársaság útján felújíttasson egy tanácsi bérlakást. A felmérés azonban azt mutatta, nincsen értelme a munkának, gazdaságtalan. amit rá kellene költeni erre az otthonra, abból majdnem kifutja egy új.. A lakóházfenntartási támogatást azonban a helyi tanács nem csoportosíthatja át fejlesztési célra; engedély kell hozzá. A végeredményt rögzítve a papíron: megszerezték az engedélyt. A felújítási támogatásból. valamint a helyi tanács saját pénzéből így végül is az valósulhat ríieg, ami célszerű és- észszerű. egy új lakás, pedig simább ügy lett volna rá- költeni a pénzt a régire, csakhogy az ilyen simább ügyek veszedelmét, kárát jól ismerjük a napi gyakorlatból. Ha már a sima ügyeknél tartunk, akkor folytathatjuk a példák említését a megye másik részéből származó esettel, egy sokkal fajsúlyosabb üggyel. A városi jogú nagyközségi közös tanácsnak kétségtelenül simább lett volna azt közölnie Ráckeve, illetve a nasyközségkörnyék lakóival. ami az igazság: a nagyon-nagyon hiányzó szakorvosi rendelőintézet beruházásához nincsen elegendő pénz. S ha nincsen, akkor nincsen, mit lehet tenni . .. Sok helyen valóban megáll ilyenkor a tudomány. a széttárt karok, a felhúzott vállak felelnek a kérdésekre. A mozgástér azonban nagyobb, mint azt első pillanatra sok helven a beletörődésre hajlamosak vélik, persze, re.it kockázatot i.s a mozgás, hiszen nyilvánvaló, aki r.em csinál semmit, azt baj sem nagvon érheti. Summa summarum: a ráckeveiek 15 millió forint értékben kötvényt bocsátanak ki. ezen a módon teremtve nénzt az. égetően szükséges beruházáshoz. A mai forintot persze holnap törleszteni kell, kifizetni az évi 16 százalékos kamatot... a meglelt nagyobb mozgástérnek természetesen ára van. Nagy hiba lenne azonban úgy vélekedni, ott gondolkoznak megfontoltan,' . felelősen a testületi tagok, a tisztségviselők, ahol nem vállalják ezt az árat, azaz a kockázatot. A megfontoltság. a felelősség az elérhető eredmény és a nagyobb mozgástér fejében fizetendő ár összevetésében, viszonyának értékelésében van! K öznapian egyszerű példákkal hozakodtunk elő, ám a tanácsok gyakorlata ilyen köznapi példákkal van tele és nem nagy horderejű elvi kérdések megválaszolása a teendőjük. A tapasztalatokból természetesen levonható azért elvi következtetés is. A többi között arra vonatkozóan, mennyire egyértelműen feszegetik már a mindennapos gyakorlat feszültségei az egyre elavultabb tanácstörvény kereteit. S az sem csekély súlyú, tapasztalatra alapozott következtetés, hogy az önállóságnak, ha azt valóban gyakorolják a helyi testületek, az erkölcsi. politikai hasznán kívül jelentős gazdasági, gazdálkodási előnyei is lehetnek, márpedig akkor, amikor minden tanács a pénztelenségtől szenved, erre a megnyerhető Gazdasági, gazdálkodási •>- szonra nagy szükség :. fine. Mészáros Cl.3