Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
A kormányszóvivő tájékoztatója Talaj-előkészítés vetéshez Hámori Csaba nyilatkozata Jöjjenek a fiatalok (Folytatás az 1. oldalról.) amelyek szavatolják a rendezvény megtartását és garantálják mások jogainak védelmét. A kormány egyébként úgy foglalt állást, hogy a gyülekezést a rendőrhatóságoknál kell bejelenteni. E döntés mellett szól, hogy a rendőrség ma már mind na- p'obb szerepet vállal a köz- igazgatási, rendészeti feladatok ellátásában, s a gyülekezéssel kapcsolatos rendészeti tennivalók többsége éppen e körbe tartozik. A tanácsoknak ezért — amennyiben az alternatív megoldást választanák — amúgy is a rendőrséghez kellene fordulniuk a bejelentések elbírálásakor, s ez feleslegesen meghosszabbítaná az ügyintézést, a gyülekezés bejelentésére szánt időt. A gyülekezést egyébként legalább három nappal előbb kell bejelenteni. Amennyiben tiltó határozatot hozna a rendőrség, a bírósághoz lehet fordulni felülvizsgálati kérelemmel, s a bíróságnak peren kívüli eljárással három napon belül meg keld hoznia határozatát. Elvileg elismeri Ugyancsak jelentős feladatot töltenek be a bíróságok az egyesületek regisztrálásában is, hiszen az alapítóknak megyei bíróságokhoz kell fordulniuk kérelmükkel. Jelentős változás az egyesülési törvény tervezetének szövegezésében, hogy „magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint politikai pártot, szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdekképviseletet, egyesületet vagy más, e törvény rendelkezéseivel nem ellentétes szervezetet hozhatnak létre”. Ezzel az Országgyűlés lényegében elismerte a többpártrendszer iehetőségét Magyarországon. Ugyanakkor a törvény- tervezet kimondja azt is. hogy a politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései irányadóak. A szervezetek megalakulására, nyilvántartásba vételére, felügyeletére, valamint megszűnésére pedig külön törvényi rendelkezések vonatkoznak. Mindez tehát azt jelenti, hogy bár az egyesülési jog elvileg elismeri a politikai párt alapításának társadalom alakítására. Ezért országos szinten is befolyásolja a politikai döntéseket, érvényesíti a szervezet alulról építkező álláspontját. A hozzánk csatlakozó fiataloknak a politikában tanulási és cselekvési teret, közös értékrenden alapuló összefogást kínálunk. Ehhez információkat, fórumokat, nyilvánosságot adunk. Segítséget akarunk nyújtani egyéni problémáik megoldásához, érdekeik védelméhez. Lehetőséget teremtünk találkozásokra, közös programokra, szórakozásra, közösségek kialakulására. Tagjaink támogassák közösen alakítandó politikánkat, álljanak ki céljaink mellett. Olyan szervezetet teremtünk, melynek működése demokratikus, áttekinthető, tagjai által ellenőrizhető. Melynek tevékenysége hitelesíti a célokat, amely minden tagja számára azonos jogokat biztosít, vállalja a belső sokszínűséget, lehetővé teszi, hogy a kisebbségi vélemények többségivé szerveződhessenek. STRATÉGIAI SZÖVETSÉGBEN AZ MSZMP-VEL Szervezetünk a párt ifjúsági szervezete, a párttal különleges viszonyban áll: együttműködésünk a közös stratégiai célokra, a párt vezető szerepének elfogadására és támogatására épül. Részt veszünk a párt politikájának alakításában, elfogadjuk, képviseljük a párt irányvonalát, az azt tükröző kongresszusi és központi bizottsági határozatokat, részt vállalunk a megvalósításból. Közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan dolgozunk. Így szervezeteink lehetőségét, e jog konkrét gyakorlásához szükség lesz az alkotmány megújulására, illetve a hozzá kapcsolódó jogszabályok megalkotására. A két törvénytervezetet decemberi ülésén vitatja meg az Ország- gyűlés. Állampolgári felelősség A fegyver nélküli katonai szolgálattal kapcsolatos kérdésre a kormányszóvivő elmondta: a sorköteles fiatal maga választhatja ezt a megoldást az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz írásban benyújtott kérvényben. Az előzetes elképzelések szerint elsősorban fizikai munkakörben folytatnak majd közhasznú tevékenységet a fiatalok. Ellátásukról a foglalkoztatók gondoskodnak, havi illetményük viszont nem haladhatja meg a rendfokozat nélküli katonáét. Egy kérdésre válaszolva az igazságügyminiszter elmondta, hogy 1949-ben jogilag nem rendezték a pártok feloszlatását. viszont 1957-ben minden olyan pártot, amely 1956. október 23-a és november 4-e között keletkezett, feloszlattak. Ezek között volt a Kisgazdapárt is. A kövekező kérdés a napokban nagy felháborodást keltett bűncselekményekhez kapcsolódott. Azt tudakolta: a kormány tervez-e intézkedéseket a rendőröket ért támadások megakadályozására. Marosán György elmondta, hogy ezek az ügyek a kormányülésen is szóba kerültek. Az esetek egyébként azt jelzik, hogy terjedőben vannak az erőszakos jellegű cselekmények. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a rendőrség, az ügyészség és az igazságszolgáltatás határozottan lépjen fel ezekkel a jelenségekkel szemben. A hathatós intézkedést sürgeti, hogy évente mintegy ötszáz esetben támadnak meg rendőröket. Gyakori, hogy a támadók csoportosan, felfegyverkezve támadnak rá a rend őreire. Az állampolgári felelősség, a törvénytisztelet nevében a kormányszóvivő síkraszállt amellett, hogy a rendőrök kötelességük teljesítése, szolgálatuk ellátása közben részesüljenek kellő védelemben, és a társadalom indokolt esetben a törvény jogos szigorával lépjen fel a garázdákkal szemben. adott kérdésekben a pártszervezetekétől eltérő álláspontot is kialakíthatnak. Igényeljük a párt segítségét, kritikáját és mi sem mondunk le a pártot érintő elvszerű kritika jogáról. NYITOTTSÁG, EGYÜTTMŰKÖDÉS Egy új szocialista Magyar- országért érzett felelősség jegyében készen állunk a párbeszédre. Igényeljük minden olyan egyén, szervezet és intézmény támogatását, aki szívén viseli az ország, a nemzet sorsát, hozzájárul, hogy az új nemzedékek tagjai felelős és elkötelezett állampolgárokként jobb körülmények között élhessenek. A hozzánk nem csatlakozó fiatalokkal, közösségeikkel és szervezeteikkel egyenjogú és érdemi párbeszédre, érdek- és akciószövetségre törekszünk, de nem térünk ki a politikai viták, ütközések elől sem. Kezdeményező szerepet vállalva részt veszünk a haladó nemzetközi ifjúsági szervezetek munkájában és az európai ifjúsági együttműködésben. Tartalmas kapcsolatokra törekszünk a külföldi baloldali ifjúsági szervezetekkel és minden, a népek közeledését szolgáló erővel. A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A fenti állásfoglalást — mint arról hírt adtunk — a napokban aktívaértekezleten vitatták meg a KISZ Pest Megyei Bizottságán. Az anyaggal kapcsolatban sokféle, néha egymásnak ellentmondó vélemény hangzott el. Dr. Kiss Jenp, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára: — Ez a platform egy értékKulcsár Kálmán leszögezte, hogy az egyesülési jog alapján — alapvető emberi jogról lévén szó — külföldi állampolgárok is tagjai lehetnek a társadalmi szervezeteknek, illetve maguk is alapíthatnak ilyet. Az egyetlen kritérium, hogy tartósan Magyarországon éljenek. A november 7-én megtartott Vörösmarty téri demonstrációval kapcsolatban, amelyről egyébként a nyugati sajtó is beszámolt, a kormány- szóvivő megerősítette, hogy az ünnep napján a délelőtti órákban egy, a Fidesz-hez tartozó kisebb csoport transzparensekkel demonstrálta az ünneppel kapcsolatos ellenérzését. A rendőrség a közrend megzavarása miatt 18 személyt előállított, kényszerítő eszközt azonban nem alkalmaztak velük szemben. A fiatalokat egyébként rövid időn belül szabadon bocsátották az V. Kerületi Rendőrkapitányságról. Az egyik fiatalember — Kiss Tamás — viszont a rendőrség épülete előtt „jelenetet rendezett”: a földre vetette magát és azt kiabálta, hogy bántalmazták. Kisvártatva a helyszínre érkezett az időközben kihívott mentőautó is, mielőtt azonban az orvosok hozzákezdhettek volna a „sérült” vizsgálatához, a fiatalember kiugrott az autóból és eltávozott a helyszínről. Betartani a szabályokat Marosán György leszögezte: a kormány semmiféle adminisztratív rendszabálynak nem híve, azt azonban elvárja, hogy a játékszabályokat betartsák. Ebben az esetben például be kellett volna jelenteni az utcai megmozdulás tervét. Nem tartják szerencsésnek azt sem, ahogy a fiatalok kifejezték az ünneppel kapcsolatos..L.i véleményüket. „Nem arról van szó, hogy ünnepli-e valaki ezt a dátumot vagy sem. Mindenkinek szíve joga, hogy erről véleményt formáljon. Mi több, nem is bizonyos, hogy november 7-e emlékezete a jövőben is hasonlatos lesz az eddigi szokásokhoz. Bárhogyan is van, a november 7-ei ünnep kigúnyolása nem méltó társadalmunkhoz, és szeretném remélni, hogy fiataljainkhoz sem” — fogalmazta meg álláspontját a kormányszóvivő. sort próbált meg leírni; a KISZ KB ennek alapján tudja elképzelni a szocializmust. Tudom, sokan és sokféle szempontot hiányolnak belőle, például a jogegyenlőség megfogalmazását, az egyéni és társadalmi érdek kapcsolatának kifejtését. A mi feladatunk az lesz, hogy az országos értekezlet után — annak határozatait figyelembe véve — megyei munkaprogramot dolgozzunk ki. Pusztai Csaba, dabasi küldött: — Az a baj ezzel az anyaggal, hogy hiányzik belőle a konkrétum. Márpedig vagy elő tud állni a KISZ ilyen követelésekkel, vagy a már most is látható folyamat eljut a befejezéséhez, és a szervezet leépül. Molnár Dániel, gödöllői küldött: — Szerintem nem a szocializmus alapelvei vannak válságban, hanem az építés módszereit kell megváltoztatnunk. Azzal a megfogalmazással sem értek egyet, hogy a magyar társadalom nem csúszhat el a kapitalizmus visszaállítása felé, ugyanis már elcsúszott. A külföldi tőke beáramlása a gazdaságba nem jótékonysági akció! Ha az anyag ezt nem értékeli visszalépésnek, holott csak egy gazdasági szükségintézkedésről van szó, a közvélemény azt hiheti, hogy a folyamatot a párt helyesli. Márpedig ezt legfeljebb az értelmiség fogadja el, a munkások és a parasztok széles rétegei, amelyekre mi támaszkodni akarunk — nem. Ügy gondolom, a KISZ nem képviselhet politikailag mást, mint a párt, amelynek szüksége van egy ifjúsági szervezetre. Ám ez a kapcsolat ugyanakkor azt is Az időjárás kedvez az őszi munkáknak, amelyekkel a gazdaságok már a jövő évi eredményeket alapozzák meg. Sülysáp határában a Tápióvölgye Tsz gépei a kukorica betakarítása után végzik a talaj-előkészítést (Erdősi Ágnes felvétele) Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MTI munkatársának adott interjújában megerősítette, hogy nem jelölteti magát a KISZ legfelsőbb vezetői posztjára a közeljövőben megtartandó országos KISZ-értekezleten. — Annak, hogy én nyilvánosan is többször jeleztem távozási szándékomat, politikai okai nincsenek — mondotta. — A mögöttem sorakozó fiatalok könnyebben találnak utat a saját generációjukhoz és az utánuk következő nemzedékekhez, mint én. Érzem azt a korkülönbséget, ami a KISZ- tagság átlagéletkora és az én 40 esztendőm között van. Másként gondolkodunk a világról, másképpen éljük meg a jelenségeket. Ezért ideje visszavonulnom az ifjúsági szövetség éléről. A megyei képviselőcsoport ülése Megismerni a valós helyzetet A november 24-re összehívott országgyűlési ülésszakon szereplő témákról cserélt véleményt tegnap a parlamenti képviselők Pest megyei csoportja. A megyeházán megtartott tanácskozáson ott volt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága első titkára és Romhányi András, a HNF Pest Megyei Bizottsága titkára. Fejti György, az MSZMP KB titkára tájékoztatta a képviselőket a Politikai Bizottság személyi kérdésekre vonatkozó javaslatáról. Mint ismeretes, Grósz Károly kormányfő, pártfőtitkár megválik miniszterelnöki funkciójától, s ehhez a parlament jóváhagyását kéri. Az eddigi kqpzujtáciék eredményeként Pözsgay Imre államminiszter, Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke szerepel a kormányfői tisztségre jelöltek között. A tegnapihoz hasonló megbeszélések tapasztalatai alapján a november 22-re összehívott központi bizottsági ülésen egy jelöltet állítanak. Ezután Illés János, az Országos Tervhivatal elnökhejelenti, hogy a párt nem hagyhatja magára a szövetséget úgy, mint most; csak arra használva fel, hogy kádereket meg párttagokat halász- szón belőle. Tési Vilmos, budaörsi küldött: — A szocializmus átmeneti társadalom, egy folyamat, amely nem ragadható meg egyetlen pillanatban. Ezért magát a fogalmat sem lehet kiragadott értékekhez kötni. De egy újjáalakuló szervezet nem kezdheti azzal a megújulást, hogy minden eddigi értéket lerombol! Miért nem vállaljuk, hogy a sokat szidott ötvenes éveknek is voltak pozitív vonásai — például a közösségi szellem —, amelyek miatt hozzám igenis közel állnak érzelmileg! Takács István, gödöllői küldött: — Egyetértek azzal, hogy az ifjúság részvétele nélkül nincs kibontakozás, de nagyon veszélyes volna most a hagyományos formákban történő gondolkodás. A vállalatoknál a gazdasági jellegű érdekvédelemnek, a szakszervezetnek, a SZIT-nek kell erősödnie a párt és a KISZ kisebb szerepe mellett. Igazán politizálni a lakóterületen kell, és lehet, de ehhez olyan programra van szükség, amelyhez csatlakoznak az emberek. Ami pedig a párthoz való viszonyunkat illeti, meg kell várni, amíg deklarálja, van-e, és ha igen, milyen ifjúsági szervezetre van szüksége. Addig ebben a kérdésben nem érdemes állást foglalnunk. Legyen meg a saját politikai elképzelésünk, és tanuljuk meg használni a politikai harc minden eszközét. Mörk Leonóra lyettese adott tájékoztatást a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámolóról, amely szintén a parlament elé kerül. A jelenlegi helyzetet értékelve emlékeztetett arra, hogy az olajár- robbanás, a cserearányok romlása és belső gazdaságpolitikai hibák miatt 1985—1987. között duplájára gyarapodott konvertibilis adósságállományunk, s növekedtek az adósságszolgálati terhek. A KGST-n belül is számunkra hátrányosan alakultak a cserearányok, s az ebbő1! fakadó 30 százalékos árveszteség kétharmadát exporttöbblettel, egyharmadát a Szovjetuniótól 'felvett hitellel ellensúlyoztuk. A nemzetközi kereskedelem most a korábbinál jobb lehetőségeket kínál, amelyekkel azonban eddig nem tudtunk élni. Az elmozduláshoz alapvető gazdaságpolitikai reformok kellenek, amely a munkaerő átcsoportosításával, s nem kevés áldozattal jár együtt. Az intézkedések jótékony hatásait a 90-es évekre jövendölik. Balogh László (29. vk., Szob), a Pest Megyei Tanács elnöke ezzel összefüggésben szólt arról, hogy ismét csökken a tanácsok anyagi támogatása, s Pest megye számára hátrányos az elosztás módja is. Az eddigi tárgyalásokon nem sikerült az illetékesekkel közös nevezőre jutni. Kovács László (20. vk., Százhalombatta), a Dunai Kőolajipari Vállalat 'műszakvezetője szerint a beterjesztendő beszámoló illuzórikus. Miközben a pénzügyi kormányzat a képviselők és a társadalom megértését, támogatását kéri, aközben nem szól kendőzetlenül a gondokról. A közvéleménynek meg kell ismernie az ország valós helyzetét! Ugyanakkor szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a legegyszerűbb megoldásként a fogyasztókra hárítják át a terheket. Ahelyett, hogy a hatékony, gazdaságos termelést támogatnák. Movik Lászlóné (27. vk., ör- bottyán), az Ácsai Nagyközségi Tanács elnöke elmondta, hogy a körzet termelőszövetkezeti vezetői szerint egyszerűen rosszak a szabályozók. A gazdaságok a költségek növelésében és nem a minél nagyobb nyereség elszámolásában érdekeltek. Az emberek nem értik: miért állt így a feje tetejére a világ? Úgy látják, hogy nem a gazdaságpolitikai, hanem csupán a költségvetési szempontok érvényesülnek. Így viszont igen távolinak tűnik a kibontakozás — tette hozzá dr. Vona Ferenc (16. vk., Ráckeve) ráckevei körzeti állatorvos. Polgárdi József (17. vk., Dunaharaszti), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója arra figyelmeztetett, hogy egy sor feladatot nem sikerült megvalósítani a kormányprogramból. Ezekről nyíltan kell majd szólni a parlamentben. Élénk vita bontakozott ki annak ellenére, hogy a képviselők késve vagy egyáltalán nem kapták kézhez az írásos beszámolót. A kérdésekre az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium munkatársai válaszoltak. Ennek során egyebek között az is elhangzott, hogy a kormányprogram kidolgozásakor, elfogadásakor nem mérték fel elég jól a helyzetet... Ebben bizonyos ideológiai görcsök is közrejátszottak. Kövess László Szájtátva A duda Az ifjú város ifjabb korosztályának három tagja győzködi a hírlapírót: az újság nem hallgathat arról, hogy megalakult . . . Megalakult az újonnan létrejött szerveretek egyikének a helyi tagcsoportja. Ez fontos dolog. Különben is, a lapot nem sajátíthatja ki egyetlen szervezet sem, „mindenről” szólni kell a hasábokon. Egyébként is, nemcsak arról kell hírt adni, hogy megalakultak, hanem arról is, hogy ők hárman, az ideiglenes vezetőség, összeállították a követeléseiket . . . Mert az tűrhetetlen, hogy ebben a városban . .. Papírokat tolnak elém, «ahogyan az mostanában szokás, pontokba szedve, fejezetekre tagolva, mi minden az, amit azonnal, haladéktalanul, tétovázás nélkül ... Huszonhét pont. All szájtátva az ember, hogy hát hiszen miért huszonhét csupán, s nem negyvenkettő, hatvannyolc?! Lefegy vérzőén őszinték az ifjú emberek. Azt mondják, hamarjában ennyit tudtak összeírni. Most nem lehet időt vesztegetni, ha baj van, akkor nyomni kell a dudát ... Kételkedhet-e valaki abban, hogy baj van? Ugye, nem. Akkor viszont szólnia kell a dudának! S rajtuk nem múlik, nem múlhat, hiszen képviselniük kell a tagság érdekeit. Aha, a tagság. Az más. Akkor már érthetőbb, a „Követeléseink” első fejezetének címzettje miért a kormány, a másodiknak az Országgyűlés ... s bizony, csupán ötödik a városi tanács. Igaz, nekik vigaszként az utolsó helyezésért, a követelések huszonhét pontjából a legtöbb, tizenegy jut. Nem panaszkodhatnak arra, hogy mellőznék őket. Nem játék a demokrácia, kérdezem tehát az ifjú embereket, a tagság miként sorakozik fel a követelések mögött? Teljes az egyetértés, felelik a kérdésre. Most már. Mert nem köny- nyen jött létre. Nagy vita volt. Mindenki részt vett benne, ök hárman, mint az ideiglenes vezetőség és a teljes tagság. A teljes? Igen, mind az öten .., MOTTÓ
